Infotábor az Eprestetőn 2017
2017-07-24
Tompa Mihály, a velünk élő költő
2017-07-25
Minden elem

A helyi és regionális értékek, illetve a természettudomány – foglalkozássorozat

Dátum: 2017. június 9–11.

Helyszín: Galánta, Pázmány Péter Alapítvány székháza, ill. tanulmányi kirándulás

Cél: Kognitív tehetségek fejlesztésének lehetőségei interaktív előadások és foglalkozássorozat keretében. 30 órás fejlesztési program tehetséges tanulók és tanáraik részére.

Előadók: Szanyi Mária pedagógus, néprajzkutató, Pék László földrajz szakos tanár, helytörténeti szakíró, Szetyinszky Veronika tanár, tankönyvíró és iskolai helytörténeti szakkörvezető, természettudományi és helytörténeti versenyekre felkészítő tanárok.

Célcsoport: a Galántai SZMPSZ RPK Tehetségponthoz tartozó Tehetségműhely (Széchenyi István Alapiskola, Felsőszeli), a Vágsellyei Pázmány Péter Alapiskola Tehetségpontja és a Szenci Szenczi Molnár Albert Alapiskola Tehetségpontja által delegált tehetséges tanulók és felkészítő tanáraik.

 

A programban a felsorolt Tehetségpontok, illetve Tehetségműhely azon tanulói vettek részt, akik már eredményeket értek el a tehetséggondozás valamely területén. Mivel a programban részt vevők természettudományi versenyeken és a helytörténeti kutatásokban jeleskednek, a 30 órás képzés az egymástól tanulunk, egymást tanítjuk módszerre épült.

A program a közelmúltban zajlott Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny országos döntőjén aranysávos mesemondó meséjével indult, aki a tájnyelv tolmácsolásáért különdíjat kapott. Ennek tanulságait Szanyi Mária néprajzkutató elemezte, kiemelve a tájnyelvi feljegyzések fontosságát a helytörténeti kutatások terepmunkálatai során.

Következő programpont: a Felszőszeli Tehetségműhely Csillagoknak teremtője c. országos népdalvetélkedőjének győztese az általa énekelt népdalcsokor mellé egy Kodály Z. által 1905-ben Felsőszeliben gyűjtött népdalt tanított a résztvevőkkel, ezzel is adózva Kodály emlékének a most aktuális Kodály-év alkalmából. Felkészítő tanára, Morovics Ibolya a helytörténeti gyűjtés szempontjából értékes előadást tartott Kodály első népdalgyűjtő útjáról, amely Felsőszelit is érintette.

A természettudományi bemutatók sorát a járási biológiai olimpián (általános iskolások számára legmagasabb szint) 1. helyezett, munkáját szlovák nyelven megvédő tanuló mutatta be. Témája saját papagájának tenyésztés és szaporítása volt. Az előadás, illetve a felkészülési szakasz tanulságát a tanulón kívül felkészítő tanára és az iskola igazgatója ismertette a résztvevőkkel: nem kell szakintézet ahhoz, hogy egy felső tagozatos tanulságos természettudományi „kutatást” végezzen. Elég, ha teljes mélységében megismeri a kedvenc állatát (madarát), amelyhez alaposan áttanulmányozza a szakirodalmat, felkeresi környezetében élő tenyésztőt és együttműködik vele. A sikerhez természetesen fontos az iskolai háttér és a tanári segítség. Ez utóbbihoz nyújtott módszertani segítséget Matus Mónika iskolaigazgató és Párkány Antónia felkészítő tanár.

A felsőszeli és a vágsellyei iskolák tanulói kémiai és fizikai kísérleteket mutattak be. A résztvevők a kísérletek „érdekességét”, mint „bűvészmutatványokat” figyelték és igen nagy motivációt jelentett számukra. Természetesen a részt vevő diákoknak nem voltak ismeretlenek a tantárgyi keretek között bemutatott kísérletek, azonban a más, a tanóraitól eltérő környezetben más motivációt jelentett azok számára, akik az iskolában nem a természettudományi szakköröket látogatják. Különösen felkeltette az érdeklődésüket, hogy a bemutatót tartó diákok milyen elméleti felkészültséggel és tájékozottsággal magyarázzák a kísérleteiket. A felkészítő tanárokkal együtt ismertették azokat az weboldalakat, ahol hasonló érdekes kísérletekkel találkozhatnak, majd a tanárok elmagyarázták az iskolai tantárgyakhoz kötődő elméleti tudnivalókat is.

 

A társadalomtudományi bemutatók a programtól eltérően két részre oszlottak:

  1. Morovics Ibolya tanár Iskolánk Nagy Könyv (Nagy Verse, Nagy Mondája) c. projeket mutatta be, amely évről évre több hónapon keresztül zajlik a felsőszeli iskolában úgy, hogy az iskola minden tanulója tevékenyen részt vesz benne. Előadásában felvázolta azokat a módszereket, amelyek által re olvasásra lehet serkenteni egy egész iskolát. Előadásában nemcsak azt vázolta fel, hogy kooperatív módszerekkel hogy leget az iskola kisebb közösségeit (osztályonkénti csoportokat) olvasásra ösztönözni, de az irodalmi művek elmésének a módszereit is vázolta.
  2. A vágsellyei iskola évek óta részt vesz a Kincskeresők – regionális értékeket kutató diákok konferenciáján. Ennek is köszönhető, hogy az ott szereplő tehetséges diákokat a legutóbbi Kincskeresők konferenciáján megszólította a Felvidéki Értékőrzők – a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet és a Felvidéki Értéktár Bizottság országos vetélkedőjének lehetősége, és erre mozgósítani tudták az iskolát és az iskolához kötődő családokat, iskolabarátokat. Nem véletlen, hogy az iskola csapat egyik volt azok közül, akik Felvidéket képviselték a Kárpát-medencei döntőben.

Szetyinszky Veronika a bemutatót követő előadásában bemutatta az iskolai helytörténeti kutatás folyamatát a családtagokkal való beszélgetésektől a téma kiválasztásán át annak irodalmi és levéltári kiegészítéséig. Vázolta továbbá a kimeneti munkák (plakát, prezentáció, fogalmazás, előadás) elkészítésének menetét, illetve több munka összedolgozását egy-egy témakör szűkítése kapcsán. Erre volt alkalmas a bemutatott projektjük, amely 1-2 perces időtartamban felvillantotta azokat az értékeket, amelyeket a vágsellyei iskola tanulói már korábban bemutattak a Kincseresők konferenciáin.

Mind a természettudományi mind a társadalomtudományi bemutatók után az elemzések része volt a „hogyan tovább?” kérdés megválaszolása. Ezt a tanárok és előadók elsősorban a résztvevő diákoknak tették fel, hogy serkentsék őket más szakterületek iráni érdeklődésre is: a term.tud. érdeklődésűeket a társadalomtudományok, a művészeteket és helytörténetet, történelmet, irodalmat kedvelőket a természettudományok irányába. A diákok motivációját és a kérdés megválaszolása elsősorban a bemutatót tartó diákokra hárult, ezt a felkészítő tanárok és a tanfolyam előadói beszélgetés formájában segítették.

A tanfolyam elméleti előadásai részben a helytörténeti kutatások módszereire (Szanyi Mária), másrészt a földrajzi ismeretek természettudományi és társadalomtudományi szempontú felhasználására és kiaknázására (Pék László) irányult. Mindkét előadást jól egészítette ki a múzeumlátogatás és a tanulmányi kirándulás, amely során a különféle településtípusokat, a földrajzi tájak változásait figyelhették meg a tanulók. Alkalom nyílt a földrajzi adottságok és a gazdasági szempontok összhangjának a megfigyelésére (földművelés, pásztorkodás, erdölés, ipar stb.). A kirándulás minta a tehetséggondozás gazdagító programja ugyanakkor a geológiai ismereteknek a helyszínen való bővítése (síkvidéki gyerekek hegyvidéki megfigyelései) adott alkalmat.

A tehetséggondozásnak ez a formája megítélésünk szerint elérte a célját. A tanulók gazdag tapasztalatokkal tértek haza, és a programnak az iskolatársak körében is jó visszhangja volt.