A XXVI. Jókai Mór Nyári Egyetem Komáromban
2017-07-17
Vizuális nevelés: tantárgyközi integráció a művészeti nevelés eszközeivel
2017-07-17
Minden elem

„Mit, miért és hogyan“ – szövegértés – A csoport

KM-3 „ Mit, miért és hogyan“ -szövegértés – A csoport

 

Előadó: Bartha Jánosné Ila

Csoportvezető: Kiss Éva

Mit tesz a pedagógus annak érdekében, hogy továbbfejlődjön?

Miért teszi ezt a legnagyobb nyári melegben a vakáció hajnalán?

Hogyan van lelki ereje ahhoz, hogy a különböző szövegtípusok megértését tanulja aktív, interaktív és reflektív tanulási technikákkal?

Mindez csak úgy jöhet létre, hogy van egy lelkes szervezőgárda a STÁB, akik évről-évre fáradtságot, energiát nem kímélve megszervezik nekünk tanulni vágyó pedagógusoknak a nyári egyetemet itt Komáromban.

Bebiztosítják, hogy a szakmai csoportokat alaposan felkészült, kitűnő szakemberek irányítsák – esetünkben Barta Jánosné, Ila és Szalay Mária, Marika, akik napokon kersztül tudásuk legjavát adták át nekünk bámulatos szervezettséggel, mérhetetlen felkészültséggel és óriási szeretettel.

Közben persze azért, mert mindig formálódik egy ismerős-ismeretlen pedagóguscsapat is – esetünkben 17 emberrel aki vevők az adókra.

Akik az 5 nap alatt megtanulták a háromszintű gondolkodást, vagyis megfejtették az RJR kódot – kikódolták- és most már tudják, hogy az R a ráhangolódás, a J a jelentésteremtés, az R pedig a reflektálás.

Miután mindez kiderült az RJR modellt összehasonlították az MÚÖ modellel, amit általában a nem annyira képzett kollégáink használnak, mert ők csak motiválnak, mint M, új anyagot dolgoznak fel, mint Ú és összefoglalnak, mint Ö.

De bezzeg mi! Mi már tudjuk, hogy ez múlt idő…és már azt is megtanultuk, hogy „minden kis tücsöknek akad hely a kórusban“, hogy „a játék nemcsak a gyerekeké“, hogy azért „a gyerek az mégiscsak gyerekből van“, hogy „semmi sem állandó ami változik“, hogy „vita során kerülnek a dolgok a helyükre“ és azt is megtanultuk, hogy „a rossz szöveg semmire sem való“! Ezért szövegfeldolgoztuk mi többek között a Fekete tulipánt, a Farkasűző furulyát, Sana hercegnő történetét és Bab Berci kövét.

Már tudunk ÖTSOROS és FENT-LENT TALÁLKOZÓ VERS-et is írni, tudjuk, hogy mi az az INSERT, tudatában vagyunk, hogy a HAIKU nem egy japán gésa. Sziporkáztunk, akár a SZÉLSZIPORKA és úgy ragyogunk, mint a legfényesebb GYÉMÁNT!

De tudjuk azt is, hogy önfegyelemre nevel a Tollak középre technika – mert csak az  beszélhet aki a tollat középre teszi és a többi ezt figyelmesen meghallgatja, nem szól közbe… Néha? Sokszor! Nagyon jó lenne ha a pedagógusok is ezt alkalmaznák a munkaértekezleteken  és a pedagógiai tanácsüléseken.

A szöveget már úgy vizsgáljuk, mint a „majami“helyszínelők vagy az „efbíáj“ nyomozók – de lehetünk mi már akár egy falu jegyzői is és pontos időmegfigyelőkké is váltunk.

A szívet melengető irodalmi szövegek mellett szétszabdalt verset is össze tudunk rakni miközben rájöttünk, hogy a por elszáll-de a kő marad! és bővítettük ismereteinket ismeretterjesztő szövegek révén – így bejártuk a Baradla-barlangot és Zöld gyógyszereink hatását is fejből fújjuk!

Az 5 nap során összecsiszolódtunk, csapattá váltunk – ehhez kellett 2 földre szállt angyal! Igen! Ila és Marika voltak a mi kis angyalkáink akikből a hatalmas tudás és a mérhetetlen szeretet kölcsönösen és egyforma arányban áradt felénk miközben mi ezt érezvén vidám, sokat és hangosan nevető, de alkotó, tevékeny csapattá váltunk,

Szóval működött közöttünk a kémia!

Jó volt veletek szövegértők! Úgy gondolom, hogy ha mi most egy tantestület alkotnánk a következő tanévben párhuzamosan nyernénk meg az év legkreatívabb iskolája és az év legjobb tantestülete díját!

Beszámolómat Ila negyedikes kisdiákja  projektértékelő gondolatával zárom – „Rengeteg miértre kaptam választ és mégtöbb miértem lett!“

 

Az idézőjelben található mondatok Barta Jánosné és Szalay Mária gondolatai.

Kivétel a „majami“ (Miami) és az „efbíáj“ (FBI).