VIII. Harmos Károly Képzőművészeti Alkotótábor – Komárom, 2018. július 2-6. Jelentkezési határidő: 2018. június 11.
2018-05-06
Elhunyt Pogány Erzsébet
2018-05-09
Minden elem

Szemléletbeli megújulásra van szükség a szakoktatásban is

Szemléletbeli megújulásra van szükség a szakoktatásban is

(Szakiskolák országos konferenciája, 2018. IV. 19 -20., Csallóközaranyos

2018. április 19-én és 20-án a szakközépiskolák igazgatói és pedagógusai számára „Középpontban a szakképzés” címmel szervezte meg konferenciáját a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség a csallóközaranyosi Aranyhal panzióban.

A kétnapos rendezvényt  Fabó Mária, az SZMPSZ munkatársa nyitotta meg. Elmondta, hogy idáig még nem szerveztek ilyen jellegű rendezvényt, de mindenképpen szeretnének ebből hagyomány teremteni. Bevezetőjében Köszöntötte dr. Szilágyi Pétert, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkárát, Fodor Attilát, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatóját, Vörös Máriát, az SZMPSZ alelnökét, Fekete Irént, az SZMPSZ irodavezetőjét, valamint a szakiskolák vezetőit, pedagógusait és minden jelenlévőt.

A konferencia résztvevői egyperces néma csenddel tisztelegtek Jókai Tibor emléke előtt.

Vörös Mária alelnök megnyitó beszédében kiemelte, hogy 2016-ban Komáromban társszervezőként vettek részt egy hasonló jellegű szakoktatási fórumon. Elmondta, hogy a szakképzés problematikája átszövi mindennapjainkat, nem igazán foglalkozunk vele, érezzük ennek hiányát, és tudjuk, nagyobb figyelmet érdemelne. A számokat illetően tájékoztatta a jelenlévőket, hogy napjainkban 37 intézményben folyik magyar nyelven is tanítás (tavaly ez még 40 volt), a tanulók összlétszáma 6 160 (ez a tavalyi évhez képest 300-zal kevesebb), 11 intézményben pedig színtiszta magyar nyelvű oktatás folyik. Véleménye szerint a létszámcsökkenés mögött a demográfiai hullám és a gimnáziumok elszívó hatása állhat.  Számos problémára is kitért, melyek a szakképzést érintik. Beszédében kitért arra is, hogy a szakközépiskolákban hiányzik az átfogó koncepció, mely útmutatásul szolgálna a tervezésben, ezért szorgalmazta, hogy  ennek a konferenciának alapot kell adnia további a további rendezvények megszervezéséhez, hiszen sok olyan probléma van, melyre együtt kell megtalálni a megoldást.

A megnyitó beszéd után elsőként dr. Szilágyi Péter helyettes államtitkár tartotta meg előadását. Elmondta, a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság 2012 óta hirdet tematikus éveket, kiemelve egy-egy célcsoportot, területet. Hozzátette, hogy a diákok szülőföldön való boldogulását kell elérniük.Tájékoztatta a konferencia résztvevőit, hogy 2015 és 2017 között 110 tanműhelyt és tangazdaságot sikerült megújítaniuk a Kárpát-medencében – közülük 19 felvidéki intézményt. Biztosította a jelenlévőket, hogy ezután is folytatják a külhoniak támogatását. Kiemelte a „Szakma sztár” elnevezésű rendezvényt, amely már több éve folyik Magyarországon, s melynek célja, hogy a szakmák legjobb diákjait gyűjtsék össze. Örömmel tette hozzá, hogy a rendezvénynek 2017-től külhoni résztvevői is vannak. Említést tett a Gazda lennék! elnevezésű továbbképzésről, valamint az átjárhatósági ösztöndíjról, melynek köszönhetően több diák Magyarországra látogathatott. A következő évtől azt tervezik, hogy a Külhoni szakképzés éve keretében a szülőföldön való szakképzést szeretnék erősíteni és ehhez fognak támogatást nyújtani.

Dr. Szilágyi Péter előadása után a fejlesztéseket megvalósító iskolák intézményvezetőinek beszámolója következett.

Vetter János, a komáromi Ipari Szakközépiskola igazgatója elmondta, hogy szakközépiskolájuk az elmúlt időszakban két alkalommal pályázott sikeresen, melynek köszönhetően jelentős eszközfejlesztést tudtak megvalósítani az elnyert anyagi támogatásoknak köszönhetően. Két szakot tudtak fejleszteni – az elektrotechnikai és a gépészeti szakot. Hangsúlyozta, hogy a műszaki iskolák felszereltsége elavul. Ideális esetben az lenne a természetes, hogy az iparban használatos berendezéseket már a középiskolákban is megismerjék a diákok. Ehhez viszont szükség van arra, hogy minden évben újítsanak, fejlesszenek.

Varga Péter, a karvai Szakközépiskola igazgatója elmondta, hogy a nyertes pályázatnak köszönhetően 2016 tavaszán az elavult gyümölcsösüket sikerült fejleszteni és több fát telepíteniük. Hozzátette, hogy a diákok is bekapcsolódtak az ültetésbe. Az elnyert támogatásból korszerű kistraktort is vásároltak, mely nagy segítséget jelent a művelésben. A gyakorlókonyha és a gyakorlati feldolgozóműhely is felújításra került, ahol aszalt gyümölcsöket, gyümölcsleveket, baracklekvárt készítenek. A készítményüket a kollégák a helyszínen is megkóstolhatták.

A dunaszerdahelyi Vidékfejlesztési Szakközépiskola igazgatóhelyettesétől, Nyári Gabriellától megtudtuk, hogy az elnyert anyagi támogatásokból kisbuszt vásároltak. A mezőgazdasági szakon tanuló diákok számára egy többfunkciós kistraktort biztosítottak be. 2017-ben mikroszkópot, interaktív táblákat, tansegédeszközöket vásároltak a támogatásnak köszönhetően.

Caban Mária, a kassai Szakkay József Szakközépiskola igazgatóhelyettese elmondta, hogy a támogatásnak köszönhetően az analóg és digitális elektrolaboratóriumot, az anyagok mechanikai és technikai tulajdonságainak mérésére szolgáló eszközöket sikerült fejleszteni, beszerezni. 2016-ban, szintén pályázatnak köszönhetően sikerült bővíteniük az analóg és digitális elektrolaboratóriumot, mini CNC marógépet és 3D esztergaszimulátort vásárolniuk. Büszkén hozzátette, hogy a Szakma Sztár két felvidéki résztvevője közül az egyik az ő iskolájukat képviseli majd a döntőben.

A dunaszerdahelyi Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola igazgatónője, Vida Aranka beszámolt arról, hogy  az elnyert anyagi támogatásokat a gasztronómiai szaktanterem és tankonyha modernizációjára, segédeszközök vásárlására fordították.

Pál Elemér, a komáromi Műszaki Szakközépiskola igazgatója, szintén a sikeres pályázataikat mutatta be. Az anyagi forrásokat az asztalos szakma (horonyvágó, szalagcsiszoló gép, asztali körűrész, asztali marógép vásárlása), a hegesztő szakma (hegesztőgépek vásárlása), a gépész szakma (CNC esztergagép vásárlása tartozékokkal együtt) oktatására, illetve a számítógépes grafikus és a villamosműszerész szak oktatására fordították. Örömmel hozzátette, hogy 4 éve 260 diák látogatta az iskolát, idén pedig ez a szám már 380-ra nőtt. Kiemelte azt is, hogy a Szakma sztár döntőjében iskolájuk tanulója is megméretteti magát.

Molnár Ilona, a dunaszerdahelyi állami, magyar tanítási nyelvű Szabó Gyula 21 Szakközépiskola igazgatónője hangsúlyozta, hogy a BGA által folyósított támogatás rendkívül nagy segítséget jelent az iskola fenntartásában.

Minden intézményvezető köszönetet mondott a magyar kormánynak, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek a támogatásokért.

Az intézményvezetői beszámolók után Nagy-Fucsík Edit, a Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Haller János Általános Iskolája, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája igazgatónője tartotta meg a „Minőségbiztosítás és önértékelés” című előadását. Elemzésre került a pedagógus minősítés, tanfelügyelet és az intézményi önértékelés. Előadásából kiderült, hogy a pedagógusok esetében a tanfelügyeleti ellenőrzésüket leállították, de az intézményi önértékelést mindenképpen el kell végezniAz prezentáció második felében a szakképzésre kifejlesztett minőségbiztosítási rendszert, az EQAVET+ rendszert mutatta be.

Egy nagyon lendületes és pozitív hangvételű prezentációt hallhattunk Tirpák Zsolttól, a debreceni Szakképzési Centrum főigazgatójától. Előadásában arra a kérdésre kereste a választ, vajon tényleg a középpontban van-e a szakképzés és vajon hogyan hasznosul a tehetség a szakképzésben? Tirpák hangsúlyozta: egy igazgató feladata, hogy jó példával járjon elöl, bátorítsa és ösztönözze a kollégákat. Szerinte a szakképzésben is szemléletbeli megójulásra van szükség. Leszögezte, hogy a szakképzésben felkészült, elkötelezett szakoktatókra, pedagógusokra va szükség. Felhívta a figyelmet a hiányszakmákra is. A konferencia résztvevői számára újdonságnak tűnt az a magyarországi gyakorlat, miszerint egy-egy szak gyakorlati bevezetéséhez sokkal kevesebb idő szükséges, mint Szlovákiában. Ezt irigykedve vették tudomásul a hazai szakemberek. Tirpák Zsolt arra is kitért, hogy a mai diákságnak más a közgondolkodása, mint évekkel ezelőtt. Emiatt is fontos a pedagógusok szemléletbeli megújulása.

A rendezvény második napján is Fabó Mária, az SZMPSZ munkatársa vezette az ülést.
Üdvözlő szavai után átadta a szót Berényi József megyei alelnöknek, aki röviden bemutatta Nagyszombat megyét, annak hatásköreit. Elárulta, hogy a legtöbb igény, legtöbb elvárás az iskolákkal kapcsolatban érkezik a megye felé. A szakképzéssel külön tanács foglalkozik – az első osztályokkal, párosításokkal, szakpárosításokkal, illetve az iskolák létjogosultságával kapcsolatban tanácskoznak. A számokat illetően elmondta, hogy Nagyszombat megyében 16 gimnázium, 17 költségvetési intézmény és 17 hozzájárulási szakközépiskola működik. A magániskolák száma magas – 21, melyből 16 szakközépiskola

Előadásában kitért a fejlesztési projektekre, az aktuális kerettantervekre, a normatív
támogatásokra, valamint a legfontosabb törvényekre és rendeletekre.

Prékop Mária, a Szlovák Köztársaság Oktatásügyi Minisztériuma
Nemzetiségi és az Inkluzív Oktatásért felelős vezérigazgatója „A hazai szakképzés aktuális
kérdései”
címmel tartotta meg előadását, melynek keretén belül ismertette a legfrissebb
statisztikai adatokat, miszerint az idei évben összesen 709 intézmény működik (magyar,
bolgár, német, ruszin, ukrán, roma, orosz), a kisebbségi nyelven tanuló gyermekek száma 50453, a kisebbségi nyelven tanuló alapiskolás diákok száma pedig 1 105. A gimnáziumok
tekintetében elmondta, hogy 18 magyar tannyelvű gimnázium működik 2 741 diákkal, 1
német, 1 ukrán, 1 bolgár és 7 vegyes igazgatású, tehát szlovák-magyar gimnázium.
Hozzátette, hogy 11 magyar szakközépiskola működik ( 2812 diák) és 26 szlovák-magyar
szakközépiskola (3 348 diák).

Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke a szakképzés aktuális kérdéseit boncolgatta Nyitra megye szemszögéből, ahol csökkenő tendenciát mutat a szakközépiskolákban tanuló diákok létszáma. A szakközépiskolákkal kapcsolatban elmondta, hogy a megyében összesen 60 szakközépiskola működik (ebből 48 megyei fenntartású). A tanulók létszámát illetően 15 462-en tanulnak megyei fenntartású iskolákban, 18 ezer diák pedig nem megyei fenntartású iskolákban.

Jó gyakorlatok öt percben című előadássorozatban a meghívott szakközépiskolák igazgatói és fenntartói a gyakorlati oktatásban szerzett tapasztalataikat, követendő és jó gyakorlatait osztották meg a konferencia résztvevőivel.

Ezután Kaposi József, a budapesti EKE-OFI tudományos
főtanácsadója az EKE OFI szakiskolai tankönyvi kínálatát mutatta be a
résztvevőknek. Ezt követte Setényi János oktatáskutató előadása, aki a tőle megszokott szakmai felkészültséggel és összegző tömörséggel, illetve sajátos humorával „A korszerű
szakképzés elemei” címmel tartotta meg előadását. Szerinte a szakiskolák esetében is a MÉRET a kulcsszó, vagyis: csak nagy intézmény nyújt széles szakmakínálatot, csak nagy intézményben van fejlett tanulástámogatás, csak nagy intézménynek van széles vállalati háttere, csak nagy intézménynek van kvalifikált tanári gárdája, csak nagy intézmény tud a szakok iránt érdeklődő mindenféle tanulót befogadni. Végül egy küldetésnyilatkozatot fogalmazott meg egy elképzelt csallóközi szakközépiskola, szakképzési centrum esetében.

A konferencia Fodor Attilának, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatójának
zárógondolataival fejeződött be. Leszögezte, hogy a résztvevők és az előadók új ötletekkel és tapasztalatokkal gazdagodva folytathatják a munkát a szakképzés területén, melyhez minden bizonnyal hozzájárult a szakmai konferencia is. Felhívással fordult a konferencia résztvevőihez, hogy ők is bővítsék az SZMPSZ-tagok sorát, hiszen a konferencia a Pedagógusszövetségnek köszönhető, ez okból kérjék ők is tagfelvételüket a hazai pedagógusok legnagyobb és legtömegesebb civil szervezetébe, mely a pedagógusok szakmai továbbképzését, fejlődését szolgálja.

– hábé –