Az már az elmúlt évtizedek nyilvánvaló tényezője, hogy a magyar iskolából is mindenki lehet tűzoltó, katona, miniszter, európai parlamenti képviselő, ami tetszik. Az is nyilvánvaló, hogy a magyar iskolai bizonyítvány nem gátja a karriernek, az emberi kiteljesedésnek. Mindez bizonyítéka annak a tudományos igazságnak, hogy az anyanyelven szerzett ismeretek erős bázisára lehet csak építeni.
Ami nem nyilvánvaló, vagy amit szülő nem tudatosít az iskolaválasztás idején, hogy a család szemlélete határozza meg a gyermek jövőjét, pályáját, életét. A család az alap, amit az iskola szellemiekkel megsegíthet. A családi beszélgetések jellemformáló hatással bírnak a gyermek személyiségére. A tudatos, gondolkodó emberré válás nem spontán folyamat, gondosan megtervezett, következetes nevelés révén történik. A szülői ház értékei, szemlélete, nevelése meghatározzák a gyermek munkabírását, feladatelkötelezettségét, vállalását, döntéseit. Az akarat, a valamit megvalósítani akaró szándék lényeges, a jövő szempontjából meghatározó karakterbeli tulajdonság, a stabil személyiség része. Ezt a gyermeknek otthonról kell hoznia a látott és megtapasztalt minták, példák nyomán.
Nem igaz az, hogy a gyermeknek csak jogai vannak. Elsősorban a kötelességekre kell nevelni, a munka megbecsülésére, szeretetére, az akarati tulajdonságok kiművelésére kell fókuszálni szülőnek, pedagógusnak közösen otthon és közösségben egyaránt.
Hamis illúzió, hogy a szlovák nyelvű iskola a karrier biztosítéka. Hamis illúzió az, hogy a szülőnek minden nevelési, irányítási kötelezettsége megszűnik a gyermek iskolába lépésével. A harmonikus, őszinte és egymással mindent meg- és kibeszélő család emberi értékrendje iránytűje lesz a gyermeknek. A gyermek tevékenységéről való folyamatos pozitív töltésű, biztató jellegű visszajelzés azon érték irányába mozdít el, ami a családnak is érték. Ha ezek közé tartozik a tanulás, a kitartás, a feladatelkötelezettség, a rend, a nyelvi korrektség és igényesség, az anyanyelv és nemzeti kultúra, a tervezett és elvégzett munka értéke, akkor a magyar iskola is érték lesz, mert az a nemzeti kultúrát közvetítik a gyermek felé, az az értékek kimunkálásának és gyakorlásának színhelye.
Az iskolaválasztásnál tehát már nem a nyelv a kérdés, mert az evidencia: az anyanyelv. Ám beiskolázáskor – a magyar iskolán belül - nem iskolát kell választani, hanem olyan pedagógust, aki a gyermeket családtagként kezeli az osztály közösségében. Aki hitelesen elfogadja, szereti, segíti a gyermeket és a szülőt a reális célok megvalósítási folyamatában. Aki „jó szóval oktat”, aki ismeri a gyermek képességeit, azokat a kiteljesedésig tudja fejleszteni, aki ölbe tudja venni a félénket, aki simogat, aki nem gügyög, hanem vezet, biztonságot és szeretet ad. Aki felemel, és naponta figyeli a szellemi növekedést és gyarapodást, ezt vissza is jelzi, aminek a gyermek szellemiségét, személyiségét árintően növelő ereje van. Aki az anyanyelv biztos és helyes ismeretében segíti a korszerű és használható tudás megszerzését. Ehhez mozgósítja és gyarapítja saját szakmai tudását a gyermekről és tudását az ismeretek megszerzésének gyermekekre szabott módjáról, útjáról. Hiszem, a szlovákiai magyar iskolában ilyen tanítók várják a magyar gyermekeket a beiratkozáskor és ilyenek kísérik el az érettségiig, figyelik életük alakulását, beilleszkedését a szlovákiai magyar közösségbe.
Az írás letöltherő változata [2015.02.04.]
