Aki oktatással, neveléssel foglakozik önmagát is nevelnie kell.

Nincs kínosabb szituáció annál, mint amikor egy felnőtt ember olyan helyzetbe kerül, kisebb, vagy nagyobb társaság előtt,hogy valamit felovasson s az csak nyögve-nyelve megy, ő maga belebonyolódik,a hallgatóság a padlót nézi s alig várja a végét. Pedig manapság iskolázott emberekkel is előfordul. Kinek az olvasás technikája, kinek az értelmezés okoz gondot. Egyrészt,mert az iskola nem hagy elég időt a begyakorlásra, másrészt mert emberünk felnőttként alig-alig,vagy semmit nem olvas.S akkor még nem beszéltünk a funkcionális analfabetizmusról: a gyerek megtanul olvasni, de értelmezni nem tudja az olvasottakat. Pedig az értéssel olvasni tudás /kompetencia alapú oktatás/ a továbbtanulás sarkalatos kulcsa! Az alapiskola felső tagozatán már annyira felhalmozódik s egyre bővül a tanulni való, hogy tökéletes olvasási készség nélkül a tanuló nem tud lépést tartani, óhatatlanul lemarad, ami egyre inkább kedvét szegi,a továbbiakban föladja s ez egész további életét életminőségét / még a köznapit is / meghatározza.

Ezt a rég halmozódó problémát szándékozott a megoldáshoz közelíteni a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége az Olvasás és szövegértés konferencia megrendezésével 2006 . november l7 - l8-án Rimaszombatban. Az országos rendezvény elsősorban alsótagozatos és óvópedagógusokat hívott meg a magas szintu előadás sorozatra,hogy meghallgassák, körüljárják, megvitassák az eddigieket s próbálkozzanak új módszerekkel a probléma kiküszöbölésére.

Mint a legtöbb ilyen szakmai összejövetelnek olyan a program szerkezete, hogy a választott témára elhangzott előadásokat délután szakmai vezetők irányításával a hallgatók szekciókban vitatják meg az oket közelebbről érdeklo témákat. Ez 3-4 előadás plusz szekció -ülés tehát napi 6-7 óra kokemény koncentrálás, szellemi munka.A második nap ugyanez de már "csak" 6 órába sűrítve.

Hogy mindezt miért vállalja kb. l00 résztvevő pedagógus a két szabadnapján? Mért utazik Komáromtól Rimaszombatig többszáz kilométert ? Nyilván azért, mert a saját bőrén érzi, tapasztalja nap mint nap a mindenkori szakmai hiányosságokat, az iskolareform körüli tehetetlenséget,a segítést sürgető problémákat..Hiszen már ott tartunk,hogy már futni kell, hogy egyhelyben maradhassunk.Vagy Német Lászlóval imádkozhatunk: "A hátrabotorkálástól mensetek meg minket!"

Nagy József, a Szegedi Tudományegyetem professzora a gyakorló olvasóvá válás /5000 szó / fejleszrésének problémáit feszegeti az iskoláskor kezdetétol. A 2.évfolyamot látogató kisiskolás még nem lehet gyakorló olvasó, mivel ennek kinevelése 5-l0 év.Ebbol követkzően nem elég a letanítás a karácsonyig olvasni tudás s az abbahagyás stratégiája. Helyette a folyamatba beépítés használata mindaddig, amíg gyerekek 95%-a el el nem éri a 70% - os szintet.A szöveggel dolgozó képesség - kompetencia fejlesztése csupán egyetlen módszerrel nem lesz sikeres. Az agyat kimozdítani csak sokrétu, sokféle módon lehet: olvasásfejlesztés,csoportmunka, ami sok elemet működtet.

Nagyon érdekes, tanulságos volt Korányi Margit, a SuliNova szakmai vezetőjének előadása a kompetencia alapú oktatásról,aki egy kínai bölcsességgel indított: "Mondd el és elfelejtem, tanítsd meg és emlékezem,lehessek részese és megtanulom.Tehát az értő olvasni tudás interaktív és reflektív folyamat. A kompetencia: ismeret-, képesség- és készségrendszerek sora s csak ezek kialakulásából lesz az alkalmazni tudás.A kisgyerek a beszéd tanulása közben magatartás változáson megy át.Majd kulcskompetenciákról beszél: számos cél elérése, probléma megoldása, különböző feledatok végrehajtása.Anyanyelvi és idegennyelvi kommunikáció, matematika és természettudományok, digitális ismeretek, a tanulás megtanulása. . De meg kell szerezniük az interperszonális.az interkulturális, a szociális és állampolgári kompetenciákat is. Vagy a vállalkozói, a kulturális kifejezőkészséget.

A jó oktatás folyamatközpontú: bemenet, tanulás, végzés. Majd a metakognitív képesség azaz ismereteink változása, saját gondolkodásunkra való rálátás. Ha ennek birtokában van a pedagógus,akkor hagyja, hogy a gyerek merjen valamit nem tudni, merjen kérdezni, reflektálhasson. Ez nem baj "mert a fiatalok letörlik az emberről a port" szúrja közbe az előadó, ő meg mirólunk jegyzem meg én .

Szó esik még a modernizáció sarkalatos pontjairól mint ismeretátadás, ismeretbe ágyazott képességfejlesztés a tanárképzés megújulása. S az értékelésről: legyen fejlesztő, tanulás segítő, folyamatalatti minősítő, folyamat utáni és kimeneti.A mai osztályzás ugyanis nem értékelés, hanem értéktelenítés - arról szól, mit nem tud a tanuló.Csak pozitívumot szabad mondani s a gyerek is a tanulás felé fordul. A tanár felelőssége a tanulásban úgy csökkenjen,ahogy a tanulóé kell,hogy növekedjen

A továbbiakban Kuti Zsuzsa, angol szakos tanár. szintén a SuliNova szakmai vezetője a kompetencia fejlesztő programokról az idegen nyelv és anyanyelv oktatásában létrejövő programokról és azok alapelveiről beszélt:
- Kulcskompeteciák fejlesztése EU -s előírások figyelembevételével
- A közoktatás modernizációjának megvalósításáról
- A hazai szükségletek kielégítéséről
A programok fejlesztésében komplex taneszköz együttes, tantervi eszközök,a feldolgozás és értékelés modulok rendszere,tehát teljesen kész anyag tanárnak és tanulónak egyaránt együtt van.A támogató rendszert kutatások és tanárok képzése előzi meg. A program típusok akár teljes műveltségterületet, vagy tanórán kívüli programokat mint drámapedagógia,médiaismeretet kínálnak

Hrbácsek Magdolna a pozsonyi Állami Pedagógiai Intézet munkatársa a legutóbbi Monitoring eredményeit ismertette s beszélt a tesztek összeállításának hiányosságairól. A továbbiakban az értő olvasás,szöveg feldolgozás eredményesség számszerű ismertetése után külföldi irányelvekről is szólt:a kevesebb mindig több, ne rohanj, stratégiát adj a gyermeknek a szöveghez, irányítsd cselekvéseiben. A készülő tartalmi reform támpontjairól s az oktatási helyzetképet ismertette.

Vančoné Kremmer Ildikó a Konstantin Filozófiai Tanszék tanára tartott előadást.mondandója a beszédmegértés: szóértés,mondatértés és szövegértéssel foglalkozott. A kutatást tartja még fontosnak,amely a következő tárgykörökben vizsgálódott:
- a magyarajkú gyermek észlelése, értése 14 - 18 éves korig
- a magyar nezetiségű, de szlovák iskolába járó gyermekek vizsgálata
- a kísérleti alanyok kétnyelvűsége
- a tanórán csak szlovákul beszélők első szocializációja már sekély, már egy generáción belül asszimilálódik.

A szövegértési kompetencáról a SuliNova szakmai vezetője Kerner Anna tartott kiváló előadást.Hangsúlyozottan beszélt arról,hogy a kompetencia képességek és attitűdök halmaza.Ezért kialakulása több éves folyamat / 10 - 12 év /,de egyénenként 5-6 évnyi különbség is lehet.A legmagasabb rendű szövegértés a humor és irónia felismerése.S ami nagyon fontos az a reflektálás azaz értelmi, érzelmi értékelő gesztus és szövegalkotás. Manapság a gyerekek elé rakott szövegek nem felelnek meg sem az érdeklődésnek, sem a kornak. Ebből /is/ adódnak a megértési deficitek.Tehát újra csak : reform !

A szekciókban végzett,érdeklődés szerinti munka azért jelentős,mert a hallgatók vitatkozhattak, reflektálhattak s kérdezhettek. Kisiskolásoknak készült anyanyelvi és idegennyelvi modellről, különös tekintettel a korosztály jellemzőire, elsősorban a motivációra, mint pozitív megerősítésre, a sikerre, a tevékenységek sokszínűségére -szájról olvasás, képről olvasás, képek kirakosgatása mesévé, szöveg kiegészítés - azaz a kreativitás segítésére. De nem csak a nyelvórákon, hanem az összes többi tantárgyban is fejleszteni kell. Szó esett még a szövegértés - szövegalkotás módszereiről, a médiaszövegek megértéséről kisiskolás korban. Az előadók közül sokan szekció vezetőként is dolgoztak. Rajtuk kívül még Nagy Attila a Magyar Olvasástársaság a HUNRA elnöke, Fejér Zsolt a SuliNova szakmai vezetője és Kovács Erika szakmai vezető, aki az óvoda alapképzésben való szerepéről beszélt.

Az összetett rendszerű programok kimerítették a téma részleteit,módszereit. A kétnapos konferenciát már megszervezni is rengeteg munka: hónapokkal előtte levelezés,egyeztetés a meghívott eloadókkal, ehhez igazítani a helyszínt, időben meghívni s a jelentkezőket regisztrálni, számukra szállást, étkezést biztosítani, stb. Ezekben a dolgokban legjelentősebb szerepe Ádám Zita alelnökének, Jókai Tibor az SzMPSz központi irodavezetőjének adatik,akik munkaköri feladatként s azon túl is teszik kiválóan a dolgukat s Buzgó Rita az iroda gazdasági előadójának személyében lelkiismeretes segítségre számíthattak. S ha nem is győzöm névszerint felsorolni az összes helybeli s önkéntes kollegát, akik Csúsz László az SzMPSz -TV elnökének vezényletével önzetlenül szolgáltak, innen köszönöm mindannyiunk nevében a szíves vendéglátást.

Pálinkás Zsuzsanna