Az út csak akkor marad meg, ha járunk rajta.

Képes beszámoló...

Az új pedagógiai szemléletváltáshoz meg kell változtatni az irányok és a fejlesztés kérdéseinek sorrendjét.

A helyes irány: a gyermek nem elszenvedő tárgya az oktatásnak, hanem együttműködő partner az ismeretszerzésben. Ebből adódik a gyermek személyiségének és képességeinek ( részképességeinek is) ismerete, amit a fejlesztés úgy fogalmaz meg: miért, milyen cél érdekében (céllátás) kell ezt a tevékenységet gyakoroltatni a gyermekkel, milyen hatékony, a gyermek személyiségéhez és képességszintjéhez igazodó módszerek segítségével, és mi az az ismereteanyag, aminek megszerzése folyamatában a pedagógus segíti a tanulót a kölcsönösség és az egymással együttműködés jegyében. Kompetenciákat kell fejleszteni (tanulóit és pedagógiait is egyben), ami azt jelenti, hogy az ismeretszerzéshez szükséges hozzáállást (attitűdöt), akarati tulajdonságokat, belső motivációt kell kialakítani a tanulóban a tanulás iránt, hogy értéknek tekintse azt, meg kell tanítani tanulni, és nem utolsó sorban olyan képességeket kell kialakítani benne, hogy a tudás – attitűd – képesség hármas egységében képes legyen a tudás hasznosítására. A pedagógus feladata nem csak a tanuló munkáltatása, hanem a kellő motiváció, nevezhetjük kíváncsiságnak - kialakítása, ami megteremti az alapot a cél eléréséhez. A tevékenység akkor lesz eredményes, a munka akkor válik örömtelivé, akkor alakul át az ismeret használható tudássá, ha a tanuló – tanár megbeszélik az előrendő célt, ha mindketten (tanár - tanuló) tudatában vannak a tanuló képességeinek és közösen megtervezik azt a feladatrendszert, ami segíti a tanulót képességei kibontakoztatásában. Ennek emberi „kellékei”: az egymásra figyelés, az együttműködés, a sikeres kommunikáció. A nyitott, a biztató, a motivált, optimista, örök kíváncsi tanár mindezen követelmények birtokában van.

2007. november 26-án Feleden, a Szombathy Viktor MTNY Alapiskolában, november 27-én a rimaszombati Speciális MTNY Alapiskolában Hátránykompenzálás és tehetségfejlesztés címen folyt egésznapos továbbképzés az SZMPSZ Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központ és a társszervező iskolák jóvoltából a Pázmány Péter Alapítvány támogatásával. A képzés célja: alkotó és fejlesztő vizuális nevelés a halmozottan hátrányos helyzetből iskolába érkező és a vizuálisan kiemelten tehetséges tanulók részére – az elmélet mellett a technikák megismerése és gyakorlása. A képzés tartalmazta azt az elméletet, ami a fejlesztés miértjére kereste a választ, illetve a mit és hogyan kérdést a gazdag vizuális technikák alkalmazása, megtanulása válaszolta meg. A foglalkozás vezetője L. Ritók Nóra, a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója és Török Zita, az iskola igazgatóhelyettese voltak. A vizuális nevelés nem cél, hanem a személyiségfejlesztés és a sikeres tanuláshoz vezető motivációs bázis megteremtésének eszköze. Olyan sikerélményt nyújt az ingerszegény környezetből érkező gyermek számára, ami segít a negatív énkép pozitív énképpé alakításában. A vizuális nevelés mint a különböző műveltségi területeken átívelő fejlesztési lehetősége az idegen nyelvek elsajátításának, de más műveltségi és kompetenciaterületek fejlesztésének szolgálatába is állítható megfelelő szakértelemmel és tanulói kíváncsiság felkeltésével, a gyermek világára, képzeletére figyelő igényes tanári munkával.

A kooperatív tanulás és a projektoktatás elemeit beemelve a vizuális nevelésbe és fodítva megteremtődik az a motivációs bázis, mely eredményessé, sikeressé és hatékonnyá teszi a tanulás-tanítás folyamatát. A két európai hírű pedagógus a vizuális technikák bemutatásával és megtanításával együtt a mikor, hol és miért, milyen képességek fejlesztés érdekében kérdésekre is megadta választ, ami a szakmaiság és a tudatos fejlesztés szempontjából meghatározó. A gyermek képi, gondolkodásvilágának, alkotó fantáziájának nyitogatása és a tudatos képességfejlesztés állt a képzés fókuszában. A képzés azon kevés, a személyiség egészére koncentráló képzések egyike volt, ami a vizuális nevelés minden mozzanatát a tanulói személyiség és a képességek fejlesztése érdekébe állította, annak rendelte alá. A személyes, szociális, kognitív kompetenciák minden összetevőjének a fejlesztése egyszerre történhet meg egy-egy foglalkozás alkalmával a közösségfejlesztő módszerek alkalmazásával. Természetesen, ha az alkalmazó szakmailag és emberileg hivatástudatának magaslatán áll és a minőségi munka, a gyermek fejlesztésének hivatott elkötelezettje. Ez a képzés a pedagógusi szemléletváltás céljával történt, annak volt egyik kiváló formája. Megmutatta a hatékony kompetenciafejlesztés útját. Ehhez olyan szakemberek juttaták el a képzés résztvevőit, akik maguk is minták, hivatásuk példaképei. L. Ritók Nóra és Török Zita gyermekszeretete, hivatástudata, szakmaszeretete, -ismerete követésre méltó. A képzés befejezéseképpen a résztvevők egy közös képet szerkesztve emlékeztették egymást a jó hangulatú, szakmai igényeket megfogalmazó napra. Példaképek jártak Feleden és Rimaszombatban, s jó volt őket és munkájukat megismerni. Énjük egy darabját Gömörben hagyták. Jó lenne, ha a fásult közöny, a minden mindegy tehetetlen unalma, ami valami rossz átokként béklyóba köti az embereket, lapattanna és eltűnne végleg az iskola falai közül! Jó lenne, ha a kollégák zöme visszatalálna hivatásához akkor is, ha ezen a pályán nem lehet meggazdagodni, csak szellemiekben! Fényezni a lelkünket, naponta nekifeszülni a lehetetlennek? Kötelességünk. Ettől lesz különb és értékesebb a magyar iskola. Ez az út sok törődéssel jár. Ezen az úton nagyon sokat kell járni. Az utat akkor nem veri fel a gyom, ha sokan járnak rajta. Az út és a pedagógus küldetése pedig egybeesik.

Ádám Zita

Képes beszámoló...