A nagy érdeklődésre való tekintettel az SZMPSZ újra megszervezte a fejlesztő pedagógia témakörben 120 órás továbbképzését. A képzők az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Tanárképző Főiskola Tanulásban Akadályozottak és Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája Tanszékének tanárai.
A tanfolyam témái felölelik a tanulásban akadályozott tanulók fejlesztését, megsegítését a pedagógia eszközeivel.
A témakörök:
- Pedagógiai diagnosztikai alapismeretek és diagnosztikai lehetőségek
- A roma gyermekek speciális nevelési szükségletei
- Gyógypedagógiai alapismeretek
- Differenciálás a tanítási órán
- Tanulási technikák fejlesztése
- A beszédértés, olvasás, helyesírás zavarai és fejlesztése
- Iskolakészültség, képességfejlesztés (videótréning)
- Számolási zavarok
- Diszkalkuliás gyermekek fejlesztése
- A motoros képességek fejlesztése
A képzésben résztvevők száma 17.
A fejlesztő pedagógia csoport Párkányban az Ady Endre MTNY Alapiskolában 2009. február 5-6-7-én tartotta második harmincórás továbbképzését Szekeres Ágota, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola Tanulásban Akadályozottak és Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája Tanszékének tanszékvezető helyettesével.
A képzés témája: az autizmus, a jelenség felismerése, az autista veselkedés megértése, segítése. A második téma a tanulásban akadályozottság és az értelmi akadályozottság IQ szerinti megkülönböztetése, a tanulási korlátok köre, a tanulási akadályozottság, az akadályozottak tanulási folyamatainak jellemzői (területei: az észlelés, a motorium eltérései, speciális-emocionális terület, kommunikáció) és a hozzájuk kötődő fejlesztő eszközök.
A tanulásban akadályozottság egyik összetevője a hallássérülés. Az előadó a definíciótól kezdve a korai felismerésen át, az integráció előnyeinek taglalásával, befejezve a hallássérült tanulásszervezésével felkészítette a hallgatókat arra, amit a fejlesztő pedagógus fejlesztésük érdekében megtehet.
A differenciálás a tanítási órán blokk szintén a differenciálás definíciójával indult, felsorolva a differenciálás szintjeit, módozatait, fajtáit a feladatok szintjén, a cselekvés szintjén, szociális keretek között, a tanulási stílus szerint, a célok szintjén és az értékelés szintjén. Ezt a feladatok szintjén történő csopotmunka követte, amikor minden csoportnak három szintű differenciált feladatokat kellett alkotni.
A tanulási technikák a résztvevők pedagógiai és módszertani kultúráját gazdagították. Megismerkedhettek a kooperatív tanulási technikával, megtanultak különbséget tenni a tanulási módszer, stratégia és stílus között, illetve elsajátították a tanulás mnemotechnikai eszközeit. Kérdőív alapján minden résztvevő megismerhette, milyen a vezető tanulási stílusa (auditív, vizuális, motorikus). A képzés témáiban az utolsó a többszörös intelligencia-elmélettel való megismerkedés volt. Célja a tanulók minél alaposabb és sokrétűbb megismerése, aminek alapján megtervezhető a tanulást segítő stratégia, illetve a pályaválasztással kapcsolatos pályairányítás. Minden résztvevő meggyőződhetett, nála melyik intelligencia a vezető.
A képzést videóbejátszások gazdagították, így a résztvevők szinte részesei lehettek a differenciált óravezetésnek, a kooperatív tanulásnak. A látott tanítási egységek elemzése is részét képezte a képzésnek. A videók felsorakoztatták a fejlesztő játékok tárházát, illetve a képzésben résztvevők élesben is kipróbálhattak több fejlesztő játékot.
A fejlesztő pedagógus támogatást ad a rászoruló, tanulásban akadályozott tanulónak, ám a tanulót megtanítani benn az osztályban kell. A pedagógiában talán a kis sikerekből kellene kiindulni, az egyénenként összerakott apró örömökből.
A pedagógiában a sikerek mögött komoly fejlesztés, önmagunkat legyőző munka áll.
Ádám Zita
![](/szmpsz/galeria/2009/0226_fejlped/001.jpg)
A tréningvezető: Szekeres Ágota
![](/szmpsz/galeria/2009/0226_fejlped/002.jpg)
A szakmai tréning résztvevői
![](/szmpsz/galeria/2009/0226_fejlped/003.jpg)
A szakmai tréning résztvevői