A rendezvény képei

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Komáromi Területi Választmánya és Komáromi Regionális Pedagógiai Központ társszervezésében február 9-13. között zajlott a XIV. Komáromi Pedagógiai Napok szakmai rendezvénysorozat. Az ünnepi megnyitóra a Selye János Gimnázium dísztermében került sor. A megnyitón Bastrnák Tibor Komárom város polgármestere hangsúlyozta, hogy közös jövőnknek kulcsa a pedagógusaink kezében van. Szigeti László volt oktatási miniszter rámutatott arra, hogy a mindenkori oktatási viszonyok elsősorban a pedagógusok elkötelezettségén, önreflexióján van, valamint az ő anyagi, erkölcsi megbecsülésükön múlik. Andruskó Imre az SZMPSZ Komáromi TV-nak elnöke előadásában részletezte a pedagógusok munkakörülményein javítani hivatott állami intézkedések rendszerét. A rendezvényt megtisztelték jelenlétükkel a MK Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Miniszterelnöki Hivatal képviselői is.

A nyitóelőadást Nanszákné Cserfalvi Ilona, a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola rektorhelyettese tartotta A XXI. század iskolája címmel. Az előadó vázolta azokat a módszereket, amelyek segítségével a közoktatási rendszer teljes vertikumának megújítását segíthetik elő a pedagógusok iskoláikban.

A pedagógiai napok második napján Czeizel Endre ismert orvosgenetikus Tehetség-talentum-jó szerencse, semmi más ??? címmel tartott előadást. Sokan hiszik azt, hogy életünk alakulása a szerencsén múlik. Genetikusként azonban azt kell mondanom, hogy ez csupán félig igaz, mert az, hogy milyen genetikai tervrajzzal indulunk el az életbe, az egy kicsit tényleg a véletlenen múlik, de hogy az említett genetikai tervrajz miként valósul meg, az már nem szerencse kérdése, hangzott el az előadáson.

A hét folyamán számos bemutató óra, módszertani nap, szakmai tréning, mesterkurzus közül választhattak a pedagógusok. A különböző programok a város más-más oktatási intézményeiben zajlottak.

Az óvópedagógusok szakmai tréningen ismerkedtek az óvodai program készítésével. Az előadók: Vassné Dömötör Rozália és Nagy Ágnes debreceni szakelőadók részletesen foglalkoztak a helyi nevelési program alapelveivel kiemelve az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtését. Hangsúlyozták, hogy a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a személyi és a tárgyi környezet.

A Jókai Mór MTNY Alapiskola adott otthont a konfliktuskezelés az iskolában című szakmai tréningnek, melyen elhangzott, hogy a konfliktus életünk természetes velejárója, felesleges ezért folyton azzal próbálkozni, hogyan lehet elkerülni az összeütközéseket. Hasznosabb, ha a pedagógusok megtanulják, hogyan bánjanak ezekkel a helyzetekkel. Így csökkenhet a zavar, harag, sértődöttség és kudarc érzése, s helyette az érintettek átélhetik a sikeres konfliktuskezelés élményét. A pedagógusok feladata megtanítani erre diákjaikat is. A továbbképzést Szekszárdi Júlia tartotta.

Az ógyallai MTNY Alapiskolában került megrendezésre a tanulás tanítása című szakmai továbbképzés. A képzés vezetője Héczné Tóth Mária kiemelte, hogy a tanulási képesség kialakítása és fejlesztése az alsó tagozaton alapvető feladat. Különös figyelmet kell erre fordítani hátránykompenzálás és felzárkóztatás esetén, mely sok esetben csak a tanítási órán való differenciált fejlesztéssel érhetők el.

A komáromi Eötvös Utcai MTNY Alapiskolában zajlott a magatartászavar és kezelése című szakmai képzés. Az előadók Fazekasné Fenyvesi Margit és Kulcsárné Papp Enikő.

Mai felgyorsult világunkban, amikor a szülőknek egyre kevesebb idejük és energiájuk marad gyermekeikre, egyre több tanulási és magatartászavarral küszködő tanuló problémáinak megoldása hárul a pedagógusokra.

Azzal, hogy a problémás tanulókat integrálni kell, még nem sok történt a fejlesztésük érdekében. Az iskola köteles egyéni fejlesztési tervet készíteni a tanuló fejlesztése érdekében, de ki tanította meg a pedagógust ezeket a tanulókat diagnosztizálni, az egyéni fejlesztésüket megtervezni? Ki tanította meg a pedagógusokat a részképességek felismerésére, arra, hogy a részképességzavarokat felismerjék, a fejlesztésre irányuló feladatokat megtervezzék? Erre kaptak szakmai tanácsot a képzés résztvevői.

A szakmai rendezvénysorozatnak közel 1 500 résztvevője volt. Nagy számban vettek részt pedagógusok más régiókból is. Érkeztek pedagógusok az érsekújvári és dunaszerdahelyi járásokból is. A Komáromi Pedagógiai Napok bizonyítják, hogy a pedagógusoknak szükségük van az ilyen jellegű rendezvényekre, ami teret biztosít a szakmai találkozásokra, megbeszélésekre a tapasztalatok kicserélésére.

A résztvevő pedagógusok az itt megszerzett új ismereteket remélhetőleg hazai kisebbségi oktatásügyünk felvirágoztatása érdekében fogják kamatoztatni.

/jt/

A rendezvény képei