mottóval nyitotta meg Sebők Valéria és Ádám Zita a Győry Dezső halálának 35. évfordulójára szervezett tanári emlékkonferenciát Rimaszombatban, a Tompa Mihály Református Gimnázium dísztermében 2009. október 14-én. A tanári konferencia a Győry Dezső Napok rendezvénysorozat első epizódja volt. A konferencia fő szervezője a Pro Scholis Gömör és Nógrád Kistérségi Közoktatás-fejlesztéséért polgári társulás, társrendője a Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya és az SZMPSZ Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központja.

A tanári konferencia célja: tisztelegni Győry Dezső emléke előtt, hagyományápolás, a nagy elődök tisztelete.

A konferencia Győry Dezső életét, rimaszombati kötődéseit, irodalmi munkásságát, újságírói tevékenységét volt hivatott bemutatni.

A Rimaszombat Győry Dezső verseinek tükrében című előadást Csomós Éva rimaszombati nyugalmazott tanárnő, Győry Dezső munkásságának ismerője tartotta. A képanyagot az előadáshoz Ádám Zsolt helytörténész állította össze.

„A harmincöt éve elhúnyt író-költő Wallentínyi Dezsőként látta meg a napvilágot 1900-ban, Rimaszombatban. Az Egyesült Protestáns Gimnázium, az eperjesi tiszti iskola, és a neves Eötvös Kollégium elvégzése után a Kassai Napló, a Prágai Magyar Hírlap és a Magyar Újság szerkesztőjeként működött. A szülőföldjét, a szüleit, de különösen az édesanyját rajongásig szerető költő az ő nevét vette fel. Mivel ezen az ágon nem voltak utódok, így a költő, ha meg-jelent egy új kötete, ekként nyilatkozott édesanyja előtt: „Született egy vers-unokád”. Első vállalt kötetét, a Százados adósságot a Láthatatlan gárda, a Hol a költő, és A hegyek árnyékában című remekek követték. A Viharvirág, Sorsvirág, Tűzvirág c.  történelmi témájú regénytrilógiája nagyapja naplója alapján követi nyomon a 1848-tól 1918-ig Rimaszombat és Gömör történetét. A József Attila-díjas költő művészete mindenkihez szól. Számára elsődleges volt a szülői ház, tanulhatunk tőle tiszteletet, megbecsülést. Nem kevésbé a mának szólnak a kisebbséget féltő versei. Mély emberi érzésből fakadnak a szülőföld szeretetének hangot adó költeményei, de szerelmi lírája is egyéni, modern. Műveinek jellemzői a humanizmus, az újarcúság, a kisebbségi messianizmus, a közösségi szellem, a háború elleni gyűlölet, a szülői szeretet és a fiatalságba vetett hit. Verseivel küzdött az újért. Ennek eljövetelét várta. A Férfiének Európa romjain című vers soraival így köszönti az újat: „az ércből vassá lett költő / üdvözli az új idők kezdetét. / Nem gyászra hív a sors. / Nem sírni való az idő: cselekedj!”  1973-ban, Budapesten húnyt el.“ (Csomós Éva)

Dr. Cs. Varga István irodalomtörténész, professzor (ELTE, Budapest) „Határtalan határon át köszönt egy sorstárs és barát” címmel tartott előadást. A professzor úr előadásában Győry Dezső irodalmi munkásságát az egyetemes magyar irodalomba ágyazta be, illetve rámutatott a Győry Dezső által megradott témák egyetemes emberi és európai értékére. Pákó Mária rimaszombati előadó tolmácsolásában Győry Dezső megzenésített verseit hallhatta a mintegy 75 résztvevő, akik között szép számmal voltak helyi középiskolások is, dícsérve a szervezők és a tanárok elképzelését. A konferencia délutáni részét a Sorsvirág együttes nyitotta meg. Programukban megzenésített Győry-verseket adtak elő. Papné Veres Ildikó, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet szakelőadója (Miskolc) Győry Dezső prózájáról beszélt tematikai és műfaji megközelítésben.

Győry újságírói munkásságát a kassai Keleti Napló volt főszerkesztője, Máté László mutatta be, majd Győry Dezsőnek a cserkészmozgalomban betöltött szerepéről Dr. Kálmán László rimaszombati cserkészparancsnok beszélt.

Hogyan is ápolja Győry Dezső hagyatékát Rimaszombat? címmel Sebők Valéria tartott előadást a hagyományápolásről, majd Ádám Zita zárszavában a konferencia üzeneteit summázta. Többek között szólt mindannyiunk közös felelősségéről a megmaradásért, amire Győry Dezső emberi magatartásából lehet példát meríteni, szólt a példaképről, irodalmi munkássága beemelésének fontosságáról a középiskolai (regionális) tananyagba, a helyi értékek tudatos felvállalásáról, ápolásáról. Végezetül megköszönte a konferencia megvalósítóinak munkáját, Győry egykori alma mátere jelenlegi igazgatójának, hogy méltó helyen valósulhatott meg a konferencia. A konferenciát koszorúzási ünnepség követte az író egykori lakhelyén elhelyezett emléktáblánál. Az ünnepi megemlékezést dr. Danis Tamás tanár tartotta, hansúlyozva Győry Dezső emberi nagyságát, irodalmi munkásságát, a rimaszombatiak hűségét.

A konferencia megvalósulását a Szülőföld Alap támogatta, amit a szervezők ezúton is tisztelettel megköszönnek a konferencia minden résztvevője nevében.

Ádám Zita