A rendezvény fotóalbuma
Embernevelés és értékteremtés címmel tartott közoktatási konferenciát a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Rozsnyón 2010. március 27-28-án a Szlovákiai Magyar Pedagógusok 16. Országos találkozója keretén belül mintegy kétszázötven szlovákiai magyar pedagógus részvételével.
A konferencia témája a közoktatás megújhodása és a társadalmi igény közös nevezőjeként született. A téma meghatározásakor felvetődött a gondolat, hogy a XXI. század elején, a technika csúcsra járatásával az iskola mint társadalmi intézmény meg tud-e birkózni a nevelés feladatával, mert mintha nem volna minden rendben a nevelés körül. Feldolgozatlan kérdések halmaza foglalkoztatta a szervezőket: manapság mi az iskola feladata, fel tudja, fel akarja-e vállalni az intézmény a nevelést, milyen értékeket hagy nyomjelző izotópként az iskolai nevelés a tanulókban, együtt tud-e működni nevelő és nevelt az iskolai tanulási folyamatokban, példakép-e a pedagógus, a készség- és minden más közismereti iskolai tantárgyak a neveltség szintjének emelését szolgálják-e, szét szabad-e választani nevelést és oktatást egymástól, el tudja-e fogadni a pedagógus, hogy az oktatás tartalma a nevelést, a személyiségfejlesztést szolgálja? … S nincs vége a kérdőjeles gondolatoknak. Talán ebből is kikövetkeztethető, hogy a szakmában nem elég, ha évente egy alkalommal kerülnek terítékre a pedagógusi pályát és annak mindennapjait meghatározó problémák. De annak is örülni kell, ha egy húszéves múlttal rendelkező civil szervezet a szakmát és a társadalmat foglalkoztató problémákat górcső alá veszi, konferenciát szervez köréje, hogy a probléma megoldását továbbgyűrűztesse és helyi szinten nevelőtestületek megkeressék rá saját válaszukat.
A rozsnyói konferencia előadói a jelenlegi magyar pedagógia kiváló művelői közül kerültek ki, akiknek a nevelésről volt továbbgondolni való mondanivalójuk.
Bábosik István, az ELTE professzora a Pedagógus és nevelés című előadásában a szociális életképesség, az egészséges életmódra törekvés, az élethosszig tartó tanulás, a normakövetés és a szociális életvezetés feladatokban jelölte meg az iskola feladatait. A személyiséget meghatározó determinánsok a szokások (szükségletté vált magatartásformák, melyek lehetnek konstruktívak és destruktívak), ezen belül a motiváció, aminek személyiségformáló ereje vitathatatlan, továbbá a meggyőződés (belső szükségletté vált norma) és az együttes tevékenység, ami modellközvetítés a segítő tevékenységet ellátó pedagógus irányításával.
A nevelés alapelve a gyermek énképének tiszteletben tartása A gyermeket boldoggá teheti a nevelő, ha pozitív visszajelzésekkel és komplex, pozitív értékeléssel segíti énképének építését minden esetben.
Cseh Györgyi a szegedi Qualitas Tanácsadó és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója a pedagógushivatásról, a példaképről tartott előadásában kiemelte a példaképet meghatározó dimenziókat, melyek a szakmai minőség, a hiteles viselkedés és az emberségesség. A szakmai minőséget a képesség és a motiváltság emeli meg, ami értékfüggő. Beszédtéma-e manapság a nevelőtestületben a tanári szerep? Mert az iskolában ott vannak a képes és motivált, a képes és nem motivált, a nem képes és nem motivált, illetve a nem képes és motivált pedagógusok egyaránt. Mit csinálnak ők a tanítási órákon? Mit lehet tenni, ha ilyen pedagógus tanítja a gyermekünket? Mi a többlet, amitől képes és motivált a tanár? Hitelessége, kongruens viselkedése által, ha összhangban van önmagával, az iskola céljaival. A többletet a tanár emberségessége, jövőképe és szakmai tudása teszi összetetté és kerekké. Az iskola sürgős feladatai közepette feltehetné önmagának a megújhodás kérdéseit:
- pedagógiai műhely-e az iskola,
- mit gondolnak a tanárok a módszertani kultúráról,
- sikeresnek tartják-e magukat.
S csak az őszinte válaszok visznek előre.
Baráth Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének adjunktusa a XXI. századi pedagógusszerepek című előadásában megerősítette Cseh Györgyi gondolatait. Baráth Tibor meghatározásában a változás – tudás , kreativitás, együttműködés határozza meg a hatékony tanárt és munkáját. A világ egyik kulcstényezője a változás és benne a tudás, ami a társadalom igényeinek való megfelelést tartalmazza. Változatlanul művelni ugyanazt és eredményt várni tőle – az elmebaj. A változás képessége az önmagunk kitalálása, a változás képességének kimunkálása. A változás felismerése, a döntés viszi előre az életet. A XXI. században a képességeken van a fókusz, a képességek portfóliáit kell a tanárnak magában kialakítania, ami egyben Európai Uniós szinten a tanárkompetenciákban, az ajánlásokban is megjelennek. A tanár mint vezető és mentor, ami összegzését adja a képességnek, emberségességnek, a változáshoz való igazodásnak, a szakmai tudásnak és a tanár hitelességének.
A konferencia szombat délután öt szekcióban folytatta munkáját. Mindegyik szekció a nevelés témát boncolgatta öröm és élmény, értékrend az etikai és a vallási nevelésen belül, a művészetek szerepe a személyiségfejlesztésben, identitás és kötődés a helyi értékek kialakításában, a játékosan történő kompetencia-fejlesztés gondolatokon belül.
Az esti órákban a pedagógustalálkozó ünnepi műsorát a pelsőci alapiskolai növendékeinek Randóti-összeállítása tette feledhetetlenné. Az est kiemelkedő része az SZMPSZ díjainak kiosztása volt. A Felvidéki Magyar Pedagógus Díjat Varga Lajos, a búcsi Katona Mihály Alapiskola volt igazgatója kapta.
Az estet a komáromi Gaudium vegyes kar nagysikerű hangversenye zárta.
A konferencia vasárnapi részében Kamarás István OJD, a Pannon Egyetem docense Embernövelés és értékközvetítés című előadásában az Emberismeret tantárgy születésének előzményeiről szólt, melynek céljaként az énkép, az identitás kialakítását és megerősítését jelölte meg. Az emberismeret tárgya az ember, a szellemet meghatározó világ, az etika, a vallás, a filozófia, önmagunk megismerése. A módszerek sokfélesége a művelt emberekké válást segíti, azokét, akik tisztában vannak magukkal, a társakkal, a transzcendenssel.
Szabó Győzőné, a Jász-Nagykun Szolnok Megyei Pedagógia Intézet igazgatója A pedagógus érzelmi kultúrája című előadása a megértés és odafigyelés, az intuíció, az empátia kulcsszavak köré építkezett.
Vagy megújul az érzület, vagy elpusztul az Élet, … mert a tudomány gyorsabban fejlődik, mint a lelkiismeret – az üzenet A. Einstein gondolataival.
A szociális agy a társas interakcióban aktivizálódó idegháló az emberiség túlélésének alapja. A pedagógus önprezentációja, hogy másokban is képes ugyanazt az érzést kialkítani, amire naponta törekednie kell. Az egymásra hangolódás képességének kialakítása, az empátia, a mások érzéseinek megismerése, átélése a pedagógus napi nevelői tevékenységét alkotják.
Az iskolában a versengés helyett vagy mellett az együttműködés, a kirekesztődés helyett a bevonás, a közösségiség kialakítása a cél. A megváltozott tanárszerepben a tanár facilitátor, moderátor, irányító; a tanulás együttműködés által valósul meg, az IQ mellett az EQ meghatározó fontosságú. A tanulás legyen a mindennapi öröm és élmény forrása, ehhez beleérző, a munkáját örömmel és motiváltan végző pedagógus szükséges. Ehhez egymásra kell figyelni, fejleszteni kell az empátiát, a versengést át kell helyezni a személyről a tartalomra.
A szinergia, az egymásrautaltság biztonságának (bizalom együttműködés) tudatosítása, a szolidaritás a stressz elleni védelem eszköze.
Fontos az érzelmi bankszámla kialakítása, aminek összetevői az egymásra figyelés, a másik megértése, betartott ígéretek, személyes feddhetetlenség, az őszinte bocsánat.
A konferencia utolsó előadója a dévai Böjte Csaba ferences rendi szerzetes volt, aki a kétnapos konferencia lelki szintézisét foglalta össze lélekemelő, bízó és biztató, a soha fel nem adás érzetével közvetített sajátos előadásában, ami a szeretettel és szeretetben történő nevelés növelő erejét hangsúlyozta.
A 2010-es rozsnyói pedagógustalálkozó mindenkor érvényes üzenetei: a folyamatos megújulás szükségessége, a hiteles, az emberséges pedagógus, aki szakmai tudásával értékközvetítő, akinek szavára és viselkedésére odafigyel a társadalom, aki alakító, formáló és az úton lévő növendékek segítője, akinek kötelességei elsősorban önmaga művelésével, lelki fejlődésével szemben a minőség kategóriájába tartozik.
A nevelés mindannyiunk dolga a művelt, értékek alakítói és közvetítői emberibb jövője érdekében.
Ádám Zita
A rendezvény fotóalbuma
