A rendezvény fotóalbuma

"Több szakmaiságot" - ezzel a hívó gondolattal nyitotta meg 2011. december 10-én Ádám Zita a füleki Ifjúság Utcai MTNY Alapiskola aulájában a XVII. Nógrádi Pedagógustalálkozót, melynek szervezői az SZMPSZ Rimaszombati RPK, a Losonci TV, a Pro Scholis, a Szlovákiai Magyar Protestáns Közoktatási és Közművelődési Egyesület, a füleki Ifjúság Utcai MTNY Alapiskola voltak.

A mintegy nyolcvan résztvevő Monoriné Papp Sarolta, a Comenius Műhely vezetője előadásában és a gyakorlati bemutatókon - Hódi Dorottya közreműködésével - a tanóra-diagnosztika programmal ismerkedett.

A konferencia a közoktatás legalsó szintjét, az osztálytermi tanulásszervezési folyamatok 45 percét helyezte a fókuszba. Minden tanóra "tetemrehívás", küzdelem a térrel, idővel, matériával, a tanulók figyelmével, fegyelmével, a kíváncsiság felkeltésével, küzdelem önmagunkkal. Színtiszta szakma, színtiszta emberi hozzáállás.

Az előadó nemzetközi kutatások tükrében bizonyította: a tanárok számítanak! A tanítási órának eredménye ott mutatkozik meg, ahol a tanulás-tanítás aktív és tevékenységgel telített folyamat. A tanulók családi háttere csak a bemenet idején számít, később indifferenssé válik, ha tanárban, tanulóban megvan a kellő akarat a kulturális hátrányok pótlására.

A 2010-ben végzett OECD-kutatás, mely felölelte a rendszerszintet és az osztályszintet is, megállapította, hogy tisztességes alapbérezés esetében maga a béremelés nem motivál, nem befolyásolja a minőségi munkát.

A TALIS-kutatás (OECD) nyomán a kutatók megfigyelték a minőséget befolyásoló tényezőket a tanári munka minősége (óravázlat, nevelési célok, tempó, időbeosztás, pedagógiai hit, felelősség, tapasztalatok megosztása, felkészültség, …) és a tanítási környezet tekintetében. A kutatás célja a tanulásszervezési indikátorok kidolgozása volt. E kutatás eredményeként Szlovákia megelőzi Magyarországot, ami talán (ez nem bizonyított, csak kikövetkeztetett) a szakmai minősítő vizsgáknak (atesztáció) tudható be. A kutatás megállapítja, hogy a makroszintű beavatkozásnak a nevelő-oktató munka minőségére nincs jelentősége, csakis az egyénre szabott, fejlesztő szakmai támogatás lehet hatékony.

A McKinsey-jelentés (2007) középpontjában, ami 25 ország oktatási rendszerét vizsgálja, a Miért teljesítenek bizonyos iskolarendszerek sokkal jobban, mint mások? Minek köszönhető bizonyos oktatási reformok látványos sikere? - kérdések állanak.

A tanulmány alapvető kérdése: mi a közös a legjobban teljesítő oktatási rendszerekben?

A válasz három fontos és közös tényezőt emel ki, melyek valamennyi sikeres iskolarendszerben megtalálhatóak:

    * Megfelelő emberek váljanak pedagógussá.
    * Minőségi tanárképzés során képezzék eredményesen teljesítő oktatóvá őket.
    * Minden gyerek megkapja a lehető legjobb oktatást.

A legjobban teljesítő iskolarendszerek alapos áttekintése és vizsgálata azt mutatja, hogy ennek a három tényezőnek a megléte független a helyi kultúrától. A jól működő gyakorlati példák azt bizonyítják, hogy rövidtávon, elfogadható költségráfordítás mellett is lehet kiváló oktatást megvalósítani.

A jelentés megállapítja: "Az oktatási rendszerek csak olyan jók, mint a tanárok, akik alkotják."

Az eredményes tanulás és a színvonalas tanítás közé egyenlőségjelet lehet tenni. A kiváló teljesítményhez szükséges minden gyermek sikere.

Monoriné Papp Sarolta második előadásában bemutatta saját fejlesztésű programját, a STEP 21 programot.

A tanári munka hatékonyságán mérésekkel lehet változtatni, mert csak azon lehet javítani, amit mérni tudunk, minden más szubjektív dolog. Azok az emberek, akik benne vannak az osztálytermi folyamatokban, nem tudják megítélni, objektívan értékelni saját munkájukat. Ehhez szükség van egy iskolán belüli mentorra és egy kritikus barátra, akik megfigyeléssel, visszajelzéssel, tanáccsal segítik a tanár munkáját a minőség és hatékonyság érdekében.

Mindezen kutatási anyagok konlúziója: folyamatos odafigyeléssel, szakmai segítéssel javítani kell a munkát. Így született meg a STEP 21 programja.

A STEP 21 megalkotta az optimális (nem ideális) tanár modelljét egy standard értékelési program keretén belül. Alapja a pedagógiai hermenautika (a jelenség megértése) és a szükséges szakmai visszacsatolás.

Három alapelv alkotja a program értékkritériumát, melyre a szakmai komponensek épülnek. A pedagógus munkájának értékkritériumai az innovativitás (folyamatos megújulás, ami tágabb folyamat), a professzionalitás (a minőségi szakmai - pedagógiai tudás) és a kooperativitás (együttműködési kultúra). Mindegyik kritérium hét (innen az elnevezés: STEP 21) komponenst tartalmaz. Ezek találkozási pontjaiban vizsgálandó a tanóra, készülhet el a diagnózis: hol kell javítani, mely komponensek nem felelnek meg a szakmaiság kritériumainak. A komponensek értékelése 4 színnel történik egy 7 X 7-es mezőben. Ez azonnali visszajelzés ad a tanárnak, hol és milyen összetevőkön kell javítani a minősítés szándéka nélkül. A megállapításokat mentori, kritikus baráti és tanulói szinteken lehet megtenni üzenettel, szakmai eszmecsere folytatásával, feljegyzések készítésével, szöveges elemzéssel. A visszajelzés mindenkinek fontos a minőségi munka érdekében. Fontos tudatosítani, a nevelő munka mitől működik, miért eredményes, mit csinál jól a tanár, miért és hogyan, illetve miben kell változnia.

A STEP 21 lényege: segíti a tanárt hatékonyabb és eredményesebb tanárrá válni.

A XVII. Nógrádi Pedagógustalálkozó résztvevői a STEP 21 program révén tudatosan javíthatnak pedagógiai munkájukon.

Monoriné Papp Sarolta négy pedagógust megajándékozott a programmal. A program kritériumrendszere segítheti az iskolavezetést is a szakmai munka elemzésében, a pedagógust nevelő munkája eredményesebbé fejlesztésében.

Csak ajánlani tudom minden pedagógusnak a programhoz való hozzáférést és annak használatát.

Kemény, de izgalmas munkát végzett a konferencia a szakmai munka tudatos tervezése, átgondolása céljából.

Ádám Zita

A rendezvény fotóalbuma