"Elérhető-e a cél egyáltalán, vagy ha elérhető, megéri-e a hosszú utazást?
Konsztantinosz Kavafisz görög költő Ithaka c. költeményében ezt az attitűdöt ábrázolja:
Imádkozz, hogy hosszú legyen az út - tanácsolja a tengeri utazónak - , hogy utazásod tele legyen kalanddal és tapasztalattal. Mindig Ithakára gondolj, a megérkezés a sorsod, de ne siesd el az utazást, az a jó, ha évekig tart. Légy egész öreg, amikor horgonyt vetsz a szigetnél.
És Kavafisz ismer egy nem utópisztikus megoldást: sose látott kikötőkbe térsz be, s mindazzal gazdagodva, amit az út adott, ne várd Ithakától, hogy gazdaggá tegyen. Ithakától kaptad a gyönyörű utat, Ithaka nélkül nem indultál volna el. Igen, az utazás számít, nem a megérzés. Az örök diák, a perfekcionista, a siker előastéjén kudarcot valló - mind azok közül az utazók közül valók, akik örökké vándorolnak, de sohasem érkeznek meg."
(Paul Watzlawik - John H. Weakland - Richard Fisch: A problémák keletkezésének és megoldásának elvei)
A változás akkor valósul meg, ha ismerős a probléma, amit meg kell változtatni. Akkor kell elindulni az úton: megoldásokat keresni a probléma megszüntetésére. Az úton a legmerészebb dologra kell vállalkozni: kérdezni kell. A kérdezés keresés. A válaszok a tapasztalat, ami a szellemi gazdagság jele. Aztán el kell indulni.
A Kassán, 2012. július 23 - 27. közötti időszakban megvalósult SZMPSZ pedagógiai szabadegyetem résztvevőinek mind a szakmai, kulturális programok, mind a szervezés értékelése egybehangzóan pozitív volt. A szervezők a mintegy 130 résztvevőt kimagasló kulturális és szakmai élményben részesítették. Megérte a fáradalmat, a szervezést, az odafigyelést. Kassa maga is hálás téma, de ha mellé szakmailag ívesen felépített és szervesen egymásba illeszkedő programot teszünk, biztosított a siker. Az egyik erdélyi kolléga úgy fogalmazott, hogy a pedagógiai szabadegyetem szakmai programja ötfelvonásos drámaként építkezett, ahol a "dráma" megfogalmazás a téma mesteri kibontását jelentette, s nem maradt el a katarzis sem. Ettől összefogottabb és értékesebb minősítést már nem is lehet adni. A szervezők pedig ismerik a fogaskerekekbe került apró porszemeket, amiket kellő odafigyeléssel és összehangolt jó munkával ki lehet küszöbölni.
Az SZMPSZ II. Rákóczi Ferenc Pedagógiai Szabadegyetem a "Pedagógiai szemléletváltás - egyéni szakmai megújulás" hívó gondolatra építette programját teljesen azonosulva Kavafisz gondolataival. A pedagógiai - szakmai gondolatok alapja, a probléma sürgető megoldása a szemléletváltás, amiből következik az egyéni szakmai megújulás.
Baráth Tibor (SZTE KÖVI, Szeged) az oktatás szerepe a világ fenntarthatóságában probléma kifejtését helyezte lenyűgöző előadása középpontjába. A fenntarthatóság a gondolkodás, vita, tanulás, a folyamat megtervezése, alkalmazás, eredmény útvonalon halad, ahol minden állomásnak nagyon fontos a szerepe és nem hagyható ki egy sem a változáshoz vezető úton. Mert a fenntarthatóság a változásra való berendezkedés, a változás megtervezése, a változásra való reagálás a fejlődés érdekében. Hiszen a jelenben a jövő és a jövő akkor tervezhető, ha vannak teremtő gondolatok, ha van perspektíva, van elképzelés.
A munkaerőpiac olyan embereket vár, akik problémamegoldó készségekkel rendelkeznek, rugalmasan reagálnak a változásokra, van szervezőképességük, együtt tudnak egymással működni, tudnak csapatban dolgozni, jól kommunikálnak, fellépésük megnyerő, hatékonyan tanulnak, ismerik az összefüggéseket, kreatívak. Azon kell elgondolkodni, közoktatásunk mennyire tud megfelelni ezeknek az elvárásoknak.
Szakmai körökben köztudott, hogy a világban az ismeretek megduplázódásának folyamata felgyorsult. Míg a kilencvenes évek közepén ez hét évente történt, 2006-ban már két évente. A világ gyorsulása tény, a változásra való felkészülés korparancs, másfajta gondolkodást igényel. Kérdés, tudja-e ezt a folyamatot követni az iskolai tanterv? Az oktatás időtartamát kitolhatjuk-e messzire, hogy minden ismeretet birtokoljunk? Ez-e az iskola feladata? E kérdés "fekete dobozásnak" megnyitása, az iskolai folyamatok feltárása, elemzése a fejlesztés céljaihoz vezetnek el. A célok ismeretében a tanulást és folyamatát (mit, miért, hogyan) kell sokféle szempontból értelmezni. Az értelmezés kulcs a pedagógus. Az önszervező tanulási környezet az oktatást önszerveződő rendszerré alakítja. A legjobb tanárok nem ott vannak, ahol lenniük kellene, a legjobb tanárok a tanulás környezetének kialakításával motiválnak, ébresztenek kíváncsiságot, ez a környezet idézi, hívja elő a belső motivációt. Nem tantárgyakat kellene tanítani, hanem a gyermeket, ami érdekében minden kollégával együtt kellene működni. Minden gyermeknek joga van az egyéni tanulási programra szellemi fejlődése érdekében. A kompetenciák összetevői között a tudás az összefüggések feltárását jelenti, nem a tények felsorolását. Ezért az attitűd, motiváció - készség - tudás a kompetenciák fejlesztésének rendezőelve. A pedagógus szakmai kompetenciái megelőzik emberi kvalitásait, személyisége kvalitásait, aki célt tud állítani és meg tudja azt valósítani.
Cseh Györgyi (Qualitas TSZ, Szeged) Iskola, tanulás, kreativitás előadásában azt vizsgálta, hogy a kreativitás, a legnagyobb emberi ajándék, a cselekvésbe munkába fogott képzelet jelen van-e és mennyire van jelen az iskolai munka mindennapjaiban, a tehetségfejlesztésben, a képességek fejlesztésében, a holisztikus tanulásban. Csikszentmihályi Mihály is azt állapítja meg műveiben, hogy az iskola megöli a kreativitást. Míg a kisgyermek esetében szárnyal a kreativitás, az iskolába lépve átértékelődik az idő, elvesznek a kérdések, helyébe a tananyagpenzum áll, a hibázás lehetősége a minimumra csökken, az érzelemgazdag légkör elveszik. A hagyományos iskola a perceptuális tanulót átsorolja a verbális tanulók táborába: nincs kísérletezés, ez nem fér bele az időbe, nincs megbeszélés, marad a reproduktív tanulás a produktív és holisztikus helyett, marad a tantárgyi hierarchia!
Pedig az üdvözítő út a kísérletezés annak ellenére, hogy a siker tele van tévedésekkel. De engedjük eltévedni a gyermeket, mert ebből tanul, a tanulásnak ez az ára!
Aki soha nem követett el hibát, soha nem fedez fel semmi újat!
Az IQ uralja az iskolai klímát az érzelmek egyensúlya nélkül. Pedig létezni annyit jelent, mint érezni! Az életre nem felkészülni kell, hanem élni kell! Steve Job nem a tanulással szakított, hanem a felsőoktatással - és ez diametrális különbség!
A változás a kreatív iskola létrehozása, ami elsősorban a tanuló megismerését jelenti, aki az ingergazdag környezetben képességei szerint fejleszthető és fejlődik egy egészséges és odafigyelő klíma közepette. A kreatív szoba minden munkahely legnagyobb kincse kellene legyen, ahol az alkotó gondolatok megszületnek a változást sürgetve.
Ki kell hát lépni a dobozból, mert a pedagógus többre képes. Képes arra, hogy megtalálja azt a dolgot, amire hatása van a fejlődés érdekében.
Monoriné Papp Sarolta kifejezetten a kassai nyári egyetem tiszteletére készítette el munkatársaival a STEP 21 pedagógiai táblajátékot, amelynek segítségével játékosan kalauzolta el a tanóra jelenségvilágában a szabadegyetem résztvevőit. A 120 fő szimultán csoportos szakmai interakcióját inspiráló játék során a program résztvevői egyfajta flow-élményként élték át a szakmai vita, a párbeszéd és a megegyezés élményét. Az alapul szolgáló STEP 21 modell segítségével górcső alá került a tanítási óra három alapelve (a kooperativitás, a professzionalitás és az innovativitás), valamint a hozzájuk kötődő hét-hét értékkritérium (szakmai komponens). A segédeszköz nagyszerűen reprezentálta a három alapelvhez kapcsolódó kritériumrendszer egységes egésszé való összeállását, megjelenítette a tanítási órát reprezentáló alapelveket és a hozzájuk kapcsolódó kritériumokat. A nagy létszámú, nemzetközinek is tekinthető csoportokon belül kiváló alkalom adódott a magyar tannyelvű tanításra vonatkozó szakmai kritériumok, követelmények országonként eltérő értelmezésének felvillantására. A résztvevőkben tudatosult, hogy a tanítási óra az együttműködési kultúra, a szakmai kultúra és a folyamatos önfejlesztési kultúra erőterében zajlik, tehát "jósága", működőképessége e hármas egység dinamikus egyensúlyán múlik. A 3x7 értékkritériumon alapuló szakértői rendszer hétköznapi alkalmazását - tehát a tanítási óra tudatos, önreflektív tervezését és megvalósítását - könnyen kezelhető, látványos szoftver, és (igény szerint) a kritikus barát - mentor - pedagógus háromoldalú párbeszéde, szakmai "levelezése" is támogatja. Az Educontrol szoftver grafikai ábrák illetve színszimbólumok (zöld, sárga, piros, kék) használatával képes gyors áttekintést adni az adott tanóra működőképességéről, ugyanakkor részletes szöveges elemzés, sőt javaslatok megfogalmazására is lehetőséget nyújt. A táblajáték elsősorban a pedagógusok közös szakmai gondolkodásmódjának kialakításában jelenthet segítséget, a kritériumorientált visszajelző rendszer alapján pedig maga a pedagógus is elemezheti, értékelheti tanórái működőképességét, önmaga és diákjai készültségét.
Mező Katalin (Debreceni Egyetem) Ismerem - segítem - fejlesztem címűt előadása Nagy László gondolatait idézve indult: "Minél jobban ismerjük a gyermeket, annál jobban megértjük; minél jobban megértjük, annál inkább szeretjük, s így annál hatékonyabban tudjuk majd nevelni."
Az előadó előadását a címnek megfelelően három egységben bontotta ki.
Az "ismerem" fogalom körében a következő, a fejlesztést célzó területekre való rákérdezés és a válaszok igazíthatják el a pedagógust: a gyermeket
- mi motiválja legjobban,
- milyen értékek irányítják életét,
- mi a jutalom számára,
- hogyan tanul?
A tanuló-megismerési folyamat akkor eredményes, ha megismerjük a gyermek erős és gyenge oldalait, társas kapcsolatait, a tanuláshoz való viszonyát, önérvényesítő viselkedését, kreativitását, véleménynyilvánítását. A megismerés eszközei esetében fontos, hogy minden esetben nem a jelenséget, hanem a folyamatot vizsgáljuk. A megismerés a tanulóra kell irányuljon, ehhez a SWOT elemzés is kitűnő eszköz lehet. A tanulói megismerés szempontjából hasznos információk birtokában lesz a pedagógus, ha ismeri az általa megismerendő tanuló szokásait, napirendjét, tanulási szokásait, személyiségét, énképét.
A "segítem" fogalom mentori viszonyt feltételez, aminek alapja a probléma ismerete.
A "fejlesztem" folyamat megköveteli a diagnosztikát, az elővizsgálatot, amit a fejlesztés és az utóvizsgálat követ. Az önkontrollos hatásvizsgálatot minden pedagógus el tudja végezni, aminek alapján megtervezhető a (egyéni, portfóliós) fejlesztés. A fejlesztés minden esetben egy tanulásváltozó értékének megváltoztatására irányuló törekvés egy tanulási ideál megvalósítása céljából. Ez történhet direkt (IPOO-modell), illetve indirekt (differenciált képességfejlesztés) módon.. Az előadó interaktív és nagy hatásfokú előadása meggyőzte a hallgatókat a téma fontosságáról, illetve fogódzókat, módszereket adott a fejlesztéshez.
Mező Ferenc (Debreceni Egyetem) Tanulási stratégiák című előadása bevezető részében rendet tett a stratégia és a stílus között. A tanulási stratégia tantárgyfüggő, a tanulási stílus általános, tananyagtól független (mélyreható, felszínes, holisztikus, ….). A tanulási stílusokat tekintve az eredmény szempontjából a tanulás lehet reproduktív (a megtanultak aprólékos reprodukálása), deficites ( hiányos tanulás), illetve produktív (holisztikus, összefüggések megkeresése). Az IPOO tanulási modell (input - process - output X organizáció) alkalmazása tudatos tanulási stratégia kialakítását segíti, ami elvezet az eredményes tanuláshoz, a gondolkodás fejlesztéséhez.
Mező Katalin Érzelmi intelligencia előadása végkövetkeztetése - Sellingmant idézve, hogy az optimizmus tanítható. A nevelés nemcsak a kognitív funkciók, hanem az érzelmi funkciók fejlesztését is jelenti, melyek az önbecsülés, éntudatosság, stressztűrés, rugalmasság, problémamegoldás, empátia területeit érintik. A siker kulcsa az önmagunkhoz és a másik emberhez való viszonyban rejlik. Ezeket a viszonyokat, a viszonyok hátterét kikutatni, fejleszteni emberi kötelesség a sikeres emberi élet érdekében.
Nahalka István (ELTE) Differenciálás a tanulás-tanítás szervezésében című előadását A. de Saint Exupery idézettel vezette fel, melynek értelmében, ha hajót akarsz építeni, ne az embereket trombitáld össze, hogy fát szerezzenek, hanem tanítsd meg nekik a végtelen tenger iránti vágyat.
A témát érintve a pedagógusnak belső késztetésének kell lenni, hogy minden tanulót eredményessé tegyen képességei ismeretében, annak fejlesztése révén. A különbözőség a mindennapokban triviális. Az iskolában mindez nehezen érthető, főleg az egyen tantervek és tankönyvek esetében. Az optimális fejlesztéshez nevelési környezet szükséges, ahol a tanuló jól érzi magát, be tud kapcsolódni a tanulásba.
A különbözőségek trivialitását azért fogadja el a pedagógus nehezen, mert nem könnyű elszakadni a frontális tanulási modelltől. A hagyományos iskola nem indivíduumokban, hanem tanulógépekben gondolkodik. Ezzel ellentétben a konstruktivista pedagógia másfajta gondolkodást feltételez. A hagyományos iskola a tanulást a tudás közvetítéseként értelmezi, míg a konstruktivista szemlélet szerint a tudást mindenki maga rakja össze.
Az oktatás egy óriási tankhajó, nagy társadalmi alrendszer, iszonyú nehezen mozog. Esetünkben már az is haladás lenne, ha mozgásba jönne a hajó, amit majd a fordulás követhet.
A lényeg a tanuló megismerése. Tudni kell, mi van a gyermek fejében, mert a tanulás aktív, konstrukciós folyamatot jelent. Mindenki másképp fejleszthető, mert mindenki más. A differenciálás lényege, hogy minden tanuló sajátosságainak megfelelően optimális fejlesztésben részesüljön. Ehhez olyan tanulási környezetet kell kialakítani, melyben minden tanuló sajátos helyzetbe kerül, sajátos tanulási folyamaton megy keresztül. Tananyagban, követelményekben, célokban kell differenciálni. Ennek szervezési módja a csoportmunka.
Lányi Marietta, Szabó Éva és Lányi Katalin a Gyermekek Háza pedagógusai eredményes pedagógiai munkájukat mutatták be saját tapasztalatuk átadásával.
Lányi Marietta szerint a tanulási környezet kialakítása a differenciálás alapja. A közös megbeszélések, a beszélgetőkörök a napi munka olyan elemei, melyek oldják a feszültséget, egyben motiválnak is. A Gyermekek Házában a különlegesség, a másság érték. Itt az integráció együttnevelés, a középpontban nem a tananyag van, hanem a gyermek. Nem a "mit", hanem a "kit" a lényeg. Ez az a súlypont, ami iskolájukat megkülönbözteti minden más nevelési intézménytől. Náluk a tapasztalati tanulás, a felfedezés öröme, a tanulási folyamatban való aktív részvétel (felelősség, döntési helyzetek megélése), a sikerélmény képezi a tanulásszervezés alfáját és omegáját. Differenciáltan kezelik a a tanulás folyamatát, a tartalmát, idejét, a támogatás mértékét, az értékelést. Az előzetes tudás, a képességek, az érdeklődés, a tanulási stílus, tanulási tempó, tanulási módszerek szerint differenciálnak.
Szabó Éva a differenciális tanulásszervezési módokat ismertette (differenciált rétegmunka, kooperatív tanulás - szociális képességek fejlesztése, többszörös inteligencia alapján szervezett munka, projekt). A fejlesztés abban rejlik, hogy a pedagógus a feladatait átengedi a tanulónak, megbízik benne. Az előadó értelmezte a különböző tanulásszervezési módokat, bemutatva, hogyan valósulnak meg azok a gyakorlatban.
Lányi Katalin a tananyag differenciálását villantotta fel, ami Gardner többszörös inteligencia elmélete alapján történik. A különböző intelligenciatípusok a differenciálás alapját képezik, illetve a holisztikus gondolkodás fejlesztését célozzák meg, főleg iskolájuk felső tagozatában.
A pedagógiai szabadegyetem résztvevői megismerkedhettek Kassa városának művelődéstörténetével, filmen végigkísérték Márai Sándor életútját. A szerdai napon tartalmas szepességi tanulmányúton vettek részt, aminek megállói Eperjes, Lőcse és a Szepességi vár voltak. A hazai szervezők a programba beépítették a kassai magyar tudósok előadását, a velük való élményszerű beszélgetést (Rácz Olivér, Szabó Pál). A Bankón eltöltött este, jóízű baráti beszélgetések, kellemes hangulat, a meleg nyár mind-mind feledhetetlenné tette a londoni olimpia előtti képzéssel töltött hetet.
A kassai II. Rákóczi Ferenc Pedagógiai Szabadegyetem szakmai és kulturális programjaiban továbbörökítette az SZMPSZ nyári egyetemeinek hagyományát.
Ádám Zita
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége második alkalommal Kassán szervezete a II. Rákóczi Ferenc Pedagógiai Szabadegyetemet. A szabadegyetemen a közel 130 hazai és Kárpát-medencei pedagógus az oktatást érintő szakmai előadások mellett a várossal és annak környékével is megismerkedett.
