A rendezvény fotóalbuma
A Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma meghívására 2012. szeptember 13 - 16. között a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Komáromi Területi Választmánya szervezésében tanulmányi körúton vettek részt lelkes szlovákiai magyar pedagógusok a horvátországi Drávaszögben. A tanulmányút célja az volt, hogy pedagógusaink megismerjék a drávaszögi és szlavóniai magyarság hétköznapjait, közoktatási rendszerét, hogyan ápolják a magyar hagyományokat, kultúrát.
Az első napon Eszék történelmi nevezetességeivel ismerkedtünk, majd betekintést nyertünk a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ munkájába, ami a drávaszögi magyarság legnagyobb oktatási központja. A modern, jól felszerelt épületben óvoda, alap-és középiskola is működik.
Ezt követően a szlavóniai Árpád kori Szentlászlóra és Kórógyra látogattunk. A kilencvenes évek elején a híradásokból ismert községek még viselik a háború ejtette sebeket, de az itt élő lakosság lassan feláll a háború okozta tragédiából és bízik a jövőben. Meglátogattuk a 20. század végén zajló polgárháborúban a majdnem teljesen lerombolt, de napjainkban már a felújítás alatt álló református templomot. A községet és a falu magyar közösségét bemutató református lelkész mátyusföldi születésű, aki meghatódva tájékoztatta a szlovákiai magyar pedagógusokat a községükben folyó magyar oktatásról és az egyházi életről. Kórógy községben szintén egy református lelkész fogadta a pedagógusküldöttséget, és mutatta be a közel 500 lakosú, többségében magyarok által lakott települést.
Másnap az Eszék-Baranya megyében elterülő Kopácsi rét a változatos élőhelyeket magába foglaló természetvédelmi területtel ismerkedtünk. Európa egyik legnagyobb vizes, lápos élőhelye ez a terület, amely határos a magyarországi Duna-Dráva Nemzeti Parkkal, és Szerbiában is találhatóak nagyobb területnyúlványai. A Kopácsi rét tehát a három országban elterülő ártéri élőhely egyik alkotóeleme. Laskó, Várdaróc, Csúza, Vörösmart, Hercegszőllős még napjainkban is többségükben magyar községek, ahol folyik magyar oktatás. A csúzai temetőbe nyugszik Ács Gedeon, Kossuth tábori lelkésze.
Utunk utolsó állomása a Szerémségben található Duna parti város, Vukovár. Az 1991-es polgárháborúban a legtöbbet szenvedett város a döbbenet erejével hatott a résztvevőkre. 15 évvel a háború befejezése után még kiégett házak, elhagyott, elhanyagolt porták látványa fogadja a városba érkezőket. Idegenvezetőnk, aki átélte a háború összes borzalmát, mély alázattal és átéléssel mesélt a mérhetetlen szenvedésről, és mutatta be a városát és a vukovári magyarság kulturális életét. A Duna-parton hatalmas kereszt hirdeti a védők emlékét.
Az itt élő magyarság ismeri a túlélés és a megmaradás titkát: tudomásul vesz, nem felejt, túlél, ismeri múltját, alakítani igyekszik jövőjét. Az ittmaradtak, az "őrzők a strázsán" jutalma saját emberi gazdagságuk felismerése és megtartása. Másra nem számíthatnak. Mi sem, itt Európa szívében. Sorsunk ezért közös sors. A kisebbségi lét olyan formáját tapasztaltuk meg, amely nekünk megerősítést, további hitet, pozitív gondolkodást ad a mindennapi munkánkhoz. Ezért kell a kölcsönös látogatásokkal egymást erősíteni.
Hegedűs Katalin
A rendezvény fotóalbuma
