XVIII. Komáromi Pedagógiai Napok

Komárom, 2013. február 25. - március 1.

Dúvadnevelde, avagy a színházra nevelés másképp

Az immár felnőttkorba lépő 18. Komáromi Pedagógiai Napok keretén belül került sor a múlt hét folyamán a komáromi Eötvös Utcai Alapiskolában arra drámapedagógiai módszertani napra, melnyek célja a színházi szövegértés fortélyainak megismertetése volt. A drámafoglalkozás vezetője Németh Ervin, pápai drámapedagógus.

Németh Ervin évente visszatérő előadója a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége rendezvényeinek. A szakmai napok során kitűnő előadásaival a drámapedagógia iránt érdeklődőket bevezette az egyes drámafoglalkozások felépítésének módszereibe / drámajáték, drámaóra, tanítási dráma …/.

Az idei foglalkozás alkalmával a rendező egy olyan extrém helyzetben teremtette meg a katarzis élményét, melyben a résztvevő pedagógusoknak valószínűleg még nem volt részük. A produkció végén nem csattan fel a taps, egy ideig néma csöndben várják a nézők, lesz-e folytatás, hiszen a „ Röpüljetek csak galambocskáim, jó tágas a kalitka!” magyarázatot vár.

A játék alapjául Gabisev Dúvadnevelde című művét választotta. A mű azonban csak kiindulópontként szolgált, hiszen a Soproni Petőfi Színház iskolaszínházi programjában résztvevő színjátszók improvizációs ötleteiből épült fel a kegyetlen valóságelemekre felfűzött jelenet.

A drámafoglalkozás központi kérdése: mit kell tenni ahhoz, hogy az egyén a fiatalkorú bűnözők egyik büntetőtelepén, ahol a világot különleges törvények irányítják, ne váljon akarat nélküli bábbá. A helyszín a hetvenes évek Szovjetuniója, Story Pin, a fiatalkorúak büntetőtelepe, amely törvényeinek egy részét a hatalom, másrészét pedig az erősebbek kiváltságaira épített rendszer alkotja.

Maga az előadás tartalmazza a megoldást is: nem szabad feladnunk emlékeinket, amelyek segítenek bennünket a túlélésben, minden körülmények között legfontosabb az egyéniség, a személyiség megmaradása.

Az előadás után a foglalkozásvezető szinte ízekre szedve beszélte meg a résztvevőkkel a darabot. A Dúvadnevelde segítségével mutatta be a színházi eszköz- és motívumrendszert, megmutatta az előadás színházi nyelvének titkait, mi, hogyan s miért úgy működik benne. Világos és egyszerű magyarázataival a pedagógusokat olyan fortélyokba vezette, melyek nagyon fontosak az értő színházlátogatóvá nevelés során.

(Kovács Tünde, az Eötvös Utcai Alapiskola igazgatóhelyettese)

Indirekt fejlesztés és tanulási motiváció

Kozma Szabolcs, a Győrújbaráti II. Rákóczi Ferenc ÁI és Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusa szerint: „A világ hét csodája az, hogy látunk, hallunk, beszélünk, tapintunk, mozgunk….“ , s ha gondolatát befejezhetném, azt tenném hozzá, hogy ... szó nélkül is ki tudjuk fejezni gondolatainkat, érzéseinket, s meg tudjuk érinteni egymást a szívünkkel.

A XVIII. Komáromi Pedagógiai Napok szakmai rendezvénysorozatának részeként Nemesócsán a Móra Ferenc Alapiskolában egy olyan szakmai csoport tartott bemutatót és foglalkozást Indirekt fejlesztés és tanulási motiváció címmel, akiknek sikerült a hét csodát elhozni közénk és délutánra megérinteni a jelenlévők szívét. Könnycseppet csaltak a megfáradt és néha tanácstalan pedagógusok szemébe, akiket, mint nagy gyerekeket játékkal, mozgással, humorral, mesével és zenével varázsoltak el.

Integráció vagy szegregáció? Ha integráció, hogyan? Fejlesztés? Kivel? Mindennapi kérdések a pedagógusok körében. Mára már egyre inkább elfogadjuk a másságot, akadályozottságot, fogyatékosságot, de még nem tudjuk mit is kezdjünk vele. Miben rejlik a másság, mik az okai, hová vezethető vissza a fejlődésben való megakadás, félresiklás?

Emberként, magzatként mi az első megnyilvánulásunk, ami jelzés a külvilágnak, hogy létezünk? Talán nem is gondolnánk, hogy a mozgás – tudtuk meg a foglalkozáson, hogy bizony milyen fontos szerepet tölt be életünkben a mozgás. Nagymértékben befolyásolja fejlődésünk, motorikus és szellemi képességeink fejlődését. A mozgás, amiből bizony a mai gyereknek kevesebb jut, mint amennyi a régebbi generációknak jutott.

Mire a gyermek az iskolába bekerül, már akadályozottként lép be. Ezzel az akadályozottsággal nekünk pedagógusoknak kell megbirkózni. Azok a tanulók, akik iskoláskoruk korai szakaszától fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt egy idő után motiválatlanokká válnak. A fejlesztést azonban még folytatni kell, indirekt módon a cél érdekében. Ilyen indirekt módszerekkel, játékokkal, terápiákkal ismertettek meg minket a Szakszolgálat munkatársai: játékkal, mozgással hogyan fejleszthető a korai gyermekkorban kimaradt mozgáskészség; milyen kommunikációs eszközökkel fejleszthető az önbizalom a bátorság; táblajátékokkal hogyan fejleszthető a memória, az irányok meghatározása, a következtetés, a logika; zenedrámával hogyan fejleszthető a képzelet és fantázia; hogyan hat mindez az érzelmekre.

Szinte észrevétlenül repült el az idő, s lett délután. A foglalkozás végén a gyertya elfújása után szinte érezhető volt, hogy a jelenlévőket nem sürgeti a távozás. A pillanat rabjai lettünk, amit a szakszolgálat munkatársai varázsoltak a nemesócsai tanterembe, amikor előadták közösen Demjén Ferenc: Kell egy szó című dalát jelbeszéddel és zenei kísérettel.

Köszönet a nemesócsai Móra Ferenc Alapiskola vezetésének, hogy teret adott a foglalkozás megszervezésének a XVIII. Komáromi Pedagógia Napok szervezőinek, hogy tartalmas, szakmailag motiváló foglakozást szerveztek a környék pedagógusainak.

(Kosár Mónika, a lakszakállasi Alapiskola igazgatónője)

Játék - humor - motiváció