Oktatásügyi fórumok zajlanak a felvidéki magyar iskolákért

Nagy-Miskó Ildikó (www.hirek.sk)

A rendezvény fotóalbuma

POZSONY. Az iskolák hatékony működtetéséről és a kistérségi iskolahálózatokat érintő tervezett változásokról október 21. óta folyamatosan rendez fórumokat a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségével közösen, a felvidéki magyarlakta régiókban.

Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) országos elnöke a fórumsorozat részleteiről és az eddigi tapasztalatiról nyilatkozott portálunknak.

"Október 21-én Szepsiben (Moldava nad Bodvou) kezdődött, és jövő héten további felvidéki helységekben folytatódik az SZMPSZ és a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége (SZMSZSZ) által közösen szervezett körút. Szepsi után Királyhelmecen (Krážovský Chlmec), Nagymegyeren (Vežký Meder), Ipolyságon (Šahy), Zselízen (Želiezovce) és Érsekújváron (Nové Zámky) tartottunk fórumokat, s a jövő héten továbbiakat tervezünk. Az SZMPSZ-t eddig ezeken a fórumokon rajtam kívül Masszi János és Hanesz Angelika képviselte. Az SZMSZSZ részéről pedig Mézes Rudolf elnök és a szövetség néhány vezetőségi tagja: Keve Szilvia, Takács Zsuzsa meg Rigó Magdolna jelent meg e rendezvényeken. A fórumok célja, hogy az oktatási minisztérium által tervezett változtatásokról (pl.: a minimális osztálylétszám bevezetéséről, az új finanszírozási szabályokról), továbbá a polgármesterek iskolaigazgatók kinevezésével kapcsolatos hatásköréről elbeszélgessünk az iskolavezetőkkel, polgármesterekkel, az SZMPSZ- és SZMSZSZ-alapszervezetek vezetőivel, valamint az iskolatanácsok elnökeivel. Meg kell vitatnunk azt az elképzelést, hogy minden kistelepülésen maradjon meg az also tagozatos iskola, és megfelelő diáklétszámmal működjenek a felső tagozatos osztályok. A fórumok résztvevőitől próbálunk tájékoztatást nyerni az egyes régiókban kialakult helyzetről, és megosztjuk velük a változtatásokkal kapcsolatos ismereteinket, illetve az eddigi tárgyalásaink eredményeit. Azt tapasztaljuk, hogy a fórumokon résztvevők az említett témaköröket ismerik, és így aktívan bekapcsolódnak a vitákba - sok helyi sajátosságról számolnak be. A további lépésekről, lehetőleg objektív kritériumok alapján az ott élőknek kell dönteniük, a mi feladatunk elsősorban a szakmai összefüggések tisztázásával kapcsolatos tájékoztatás" - magyarázta az SZMPSZ-elnök.

Pék szerint a szlovákiai oktatásügy terén alapvető gondot jelent az, hogy a hazai iskolahálózat nagyon sok kisiskolából is áll, s a törvénymódosítás által ezeknek a jövője veszélyeztetve van. Ez nem csak a magyar, hanem a szlovák iskolákra is vonatkozik. A nemzetiségileg vegyesen lakott településeken ez a probléma hatványozottabban jelentkezik.

"Nemzetiségi iskolahálózatunkat az jellemzi, hogy a 265 iskolából 66-ba 20-nál kevesebb diák jár. A nagyvárosokban vagy Nyugat-Európában érvényes trendek alapján ez esetben nem lehet törvényeket szabni, mert azok a kisiskolák tömeges bezárásához vezetnének. A kisiskolák működtetéséhez több pénz kell, de emiatt nem volna szabad minden negyedik iskolát bezárni! Az államnak tudatosítania kell azt, hogy a községekben az iskola léte a falu életére, jövőjére, az egyes rendezvények megtartására, a helyi foglalkoztatottságra is rendkívüli módon kihat! Mindenképpen szeretnénk elérni azt, hogy a településeken maradjanak meg az iskolák. A hatékonyság növelése érdekében az önkormányzatok, a polgármesterek már eddig is nagyon sok lépést tettek. Egyes önkormányzatok több tízezer eurót kénytelenek áldozni iskolájuk működtetésére, nagyon sok helyen osztályokat vontak össze, pedagógusoktól váltak meg, közös épületekben vonták össze az iskolákat..., és a továbbiakban is próbálják a hatékonysági mutatókat növelni. Azt szeretnénk elérni, hogy akár a tíznél kevesebb tanulóval működő kisiskolák is megmaradjanak a településeken. A polgármesterek és a helyi közösségek is ragaszkodnak ehhez" - ecsetelte a felvidéki kisiskolák csöppet sem rózsás helyzetét és kilátásait a szakember.

Az egyes településeken az iskola-fenntartók, azaz önkormányzatok, valamint a pedagógusok és szülők összefogásának köszönhetően folyamatban van a vázolt problémák megoldása - hangzott el Pék szerint a már megvalósult fórumokon.

"Mindenütt más-más gondokkal küszködnek. Egyes önkormányzatok az egyéb célokra szánt anyagi forrásaikat a végtelenségig nem tudják az iskolák működtetésére felhasználni. Ezért született az a javaslat, hogy a kis létszámú iskolák esetére is terjessze ki a minisztérium azt a kompenzációs együtthatókra vonatkozó táblázatot, amelyet már bevezettek a 150 fősnél nagyobb iskolákra. Ha már áldozatot is kell hozni a kisiskoláért, az olyan legyen, amely még elviselhető a település számára! Az önkormányzatok racionalizációs lépéseket tettek úgy az épületek, mint az osztály-összevonások, iskolabuszok üzemeltetése, és egyebek tekintetében. Jogi lehetőségek is vannak, például az óvodák és iskolák összevonása, az alapiskolák és a gimnáziumok összevonása a helyi önkormányzatok fenntartásában, stb., melyek egyes helyeken segítettek. Továbbá ott, ahol az alsó tagozaton több a gyerek, meg tudják teremteni azt, hogy ezáltal a felső tagozat is működjön" - szólt a fórumokon elhangzott megoldásokról Pék László.

A továbbiakban az SZMPSZ elnöke a helyi problémákkal kapcsolatban konkrét példákat is említett, miközben hangsúlyozta: a magyar iskolák megmaradása tekintetében más-más helyzetben vannak az egyes felvidéki régiók.

"Például Kassa-vidéken (Košice-okolie) olyan gondok merülnek fel, hogy nagyon sok településen csak néhány magyar ajkú diák él. Emiatt egy-egy iskolába akár 10-15 településről járnak be a diákok, akiknek az utaztatása csak iskolabusszal képzelhető el. Így Buzitán (Buzica) már a harmadik iskolabuszt szeretnék beindítani annak érdekében, hogy a környező településekről megoldják a diákok beutazását. Akadnak olyan települések, ahol az iskola működése éppen azért kapott lendületet, mert a szomszéd helységben megszűnt a kisiskola. Péderen (Peder) a közösség örül annak, hogy ily módon megerősödött a helyi iskola - tudtam meg beszélgetőpartneremtől.

Pék azt is elárulta, hogy további jelentős probléma a roma gyerekek felzárkóztatása, miközben nagyon sok településen a diáklétszám megmaradása a magyarul beszélő roma tanulóktól függ.

"Ezzel kapcsolatban azonban a felső tagozatokon felmerültek a roma tanulók nevelésével és foglalkoztatásával kapcsolatos gondok. Az ő oktatásuk-nevelésük ugyanis az alsó tagozaton még sikeres, de később részben a szociális, részben az életkori sajátosságokból adódóan problémássá válik" - vázolta a helyzetet a Pedagógusszövetség elnöke.

A fórumokon az is elhangzott, hogy mivel a kelet-szlovákiai diákok egy része magyarországi középiskolákban folytatja tanulmányait, emiatt a Bodrogközben és Kassán csökken a középfokú oktatási intézmények diáklétszáma. A körút során szó esett a hazai magyar tannyelvű iskolákban folyó szlovák nyelvoktatással kapcsolatos problémákról is.

"Úgy látjuk, hogy a minisztérium nem segíti elég hatékonyan, például az 1-4. évfolyamokban megfelelő tankönyvekkel azt, hogy ez a kérdés is megoldódjon" - szögezte le Pék. Hozzáfűzte: "A rendszerváltás után létesülő egyházi iskolák is a kisiskolák közé tartoznak, azok finanszírozása sincs megoldva, létük ugyancsak veszélybe került. Ezért azok helyzete is szóba került a fórumokon".

A zselízi fórumon az is felmerült, hogy a helyi gimnázium esetében is a Szepsiben már bevált receptet kellett volna alkalmazni: az intézmény a megye helyett a település önkormányzatához tartozzon! "Sajnos, a nyitrai megyei önkormányzat a zselízi gimnázium esetében olyan döntést hozott, hogy az iskolát a szlovák gimnázium épületében helyezték el. Vannak olyan rossz megoldások, amelyeket a jövőben talán meg lehetne akadályozni, de ilyen esetekben a jogi keretek megváltoztatására is szükség van" - mondta el Pék.

Az oktatásügyi körút tapasztalataival hamarosan a széles nyilvánosság is megismerkedhet.

"November 16-án lesz a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának országos konferenciája Kisudvarnokon (Malé Dvorníky), ahol elmondjuk majd a fórumokon szerzett tapasztalatainkat, és elemezni akarjuk az iskolahálózat jelenlegi helyzetét. Ez a témakör a tanácskozás egyik fő napirendi pontja lesz. Ugyanaznap Alsóbodokon (Dolné Obdokovce) a szórványterületek oktatásügyével foglalkozunk majd egy másik összejövetelen. A regionális konferenciákat is nagyon fontosnak tartjuk, mert a térség polgármesterei, iskolavezetői és iskolatanácsainak tagjai egyre intenzívebben keresik a gondjaik megoldását szolgáló lehetőségeket" - fejtette ki a szövetség elnöke.

A kisiskolák megmentése érdekében folytatott minisztériumi egyeztetés nem sok okot adott a bizakodásra, mivel az álláspontok nem igazán közeledtek - közölte a napokban A. Szabó László, a Magyar Közösség Pártja (MKP) oktatási és kulturális alelnöke. Pék László is osztja a magyar párt alelnökének véleményét.

"A valós helyzet megoldására az a törvénytervezet, amelyről most a parlamentben tárgyalnak, nem ad megfelelő választ, csupán anyagi jellegű kérdésekkel foglalkozik. Ebből adódóan a jövőbeli törvények kedvezőtlenül érintik majd a kisebb diáklétszámmal működő iskolákat. Például a kistérségi együttműködésnél hangsúlyozottan felmerült a diákutaztatás kérdése abban az esetben, ha kisiskolák bezárására kerül sor. Ezzel kapcsolatban nincs elképzelése a minisztériumnak, amely valószínűleg kénytelen lesz majd azzal a kérdéssel is foglalkozni, hogy miként oldja meg a 6-7 éves gyerekek iskolába járását. A minisztériumi illetékesek nem tudatosítják azt, hogy az a tömegközlekedés, amely most Szlovákiában működik, nem képes megoldani az efféle gondokat" - osztotta meg olvasóinkkal aggodalmait Pék.

Végül az SZMPSZ elnökétől azt kérdeztem: lát-e reményt arra, hogy a parlamenti képviselők a novemberi ülésszakon felülbírálják majd az oktatási miniszter minimális tanulói létszámok meghatározására vonatkozó törvénymódosító javaslatát, és a törvénytervezetből törlik a vonatkozó bekezdést.

"A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának vezetőivel hétfőn folytatott tárgyalások is azt jelzik: a minisztérium elsősorban azokra a társulásokra számít, amelyek osztják azt a véleményt, hogy Szlovákia oktatási rendszerét csak a nagyobb létszámú iskolák működtetésével lehet hatékonnyá tenni. Sajnos, úgy tűnik, hogy a nagyobb érdekérvényesítő erővel rendelkező nagyiskolák igazgatói, és a nagyobb települések polgármesterei nem szolidárisak a kisebb települések iskoláival! Tehát az ellenzéki parlamenti képviselőknek valószínűleg nem lesz erejük ahhoz, hogy ezt a szándékot megakadályozzák. Legalábbis most ezt így látjuk. Ez viszont nagyon sok problémához vezet majd a településeken" - válaszolta Pék László.