Kincskeresők IX. Gondolatok a regionális értékeket kutató diákok konferenciája után
Dunaszerdahely, 2013. november 12-13.
A rendezvény fotóalbuma
A Pedagógusfórum hasábjain rendszeresen tudósítunk az eseményről, s mivel a követelmények a kezdetekhez képest nem változtak, e sorok írója, kezdetektől fogva a program szakmai koordinátora és szervezője - néhány aktuális számadat mellett - a tapasztalatok összegzését tűzte ki célul.
A konferencián 29 iskola 43 csapata vett részt, azaz 43 vetített képes, és többször az adatközlők hangjával, eredeti elbeszélésével is illusztrált előadás hangzott el, melyeket a diákok egyénileg, vagy kettes csoportokban, adtak elő. A 73 diák felkészítésében a statisztika szerint 35 pedagógus vett részt. És itt, a sokéves versenyeztetési tapasztalatom alapján megállnék egy szóra: "a statisztika szerint" - ugyanis a diák a tanárának a nevét írja be felkészítőnek, akkor is, ha bevallottan van olyan tanár, aki nemcsak hogy nem foglalkozott a diákkal, de még próbaelőadáson sem hallgatta meg. Pedig - ha a diák sikeresen szerepel - a tanárnak szerez dicsőséget, a hanyag és készületlen (mert sajnos, ilyen is van) a tanár nevével fémjelzi a nem éppen dicsőséges szereplését.
A konferencia célja "a szlovákiai magyarság tájaihoz, településeihez és közösségeihez kapcsolódó, a téma iránt a pályázó személyes kötődését is nyilvánvalóvá tevő pályamunka bemutatása 10 perces előadás keretében, PowerPoint segítségével, tetszés szerint választható (kultúrtörténet, helytörténet, néprajz, vallástörténet, művészet, irodalom, földrajz, természetvédelem, gazdaságtörténet, építészet stb.) témakörben." Mivel nem kötelező saját kutatásra építeni az előadást, azért a konferencián az ismeretterjesztő előadásoknak is helyük van. A fő cél az, hogy a tanulók minél többet tudjanak meg a szülőföldjéről, részletesen is megismerje társadalmi, művészettörténeti, néprajzi stb. szempontból azt a környezetet, amely őt körülveszi. A konferencián évről évre találkozunk olyan előadásokkal, amikor a tanulók már megjelent ismeretterjesztő munkák alapján is bemutathatnak egy-egy, a szülőföldjükhöz kapcsolódó értéket, azonban gyakrabban hallani saját kutatásra épülő előadásokat, amelyek között szép számban vannak komoly tényfeltáró, a kutatók számára is az újdonság erejével ható munkák. Ez utóbbiaknál, különösen, ha bő anyagot kell 10 percben összefoglalni talán még az is megbocsátható, ha a bőség zavarával küzdő előadó nem éppen gördülékenyen mondja el kutatásai eredményeit. Az azonban felháborító, és mindenképpen a felkészítő tanár negatív minősítése, ha egy országos rendezvényre kiálló tanítványa olvasni sem tudja a szövegét. Ilyenkor felmerül a kérdés: milyen pedagógiai elveket követ az ilyen "felkészítő" tanár? Az ilyen tanár mire neveli így a tanítványait? Mert minőségre, minőségi munkára és tudásra biztosan nem! Sajnos, az idén több gyengén felkészített csapat is volt! Ez mindenképpen az előválogatás hiányára utal. Szomorú, de nincs lehetőségünk (sem anyagiakban, sem időben) regionális konferenciákon kiszűrni azokat, akik az immár rangosnak mondott rendezvényünkön a színvonalat rontják! Éppen ezért felmerül a kérdés, nem kellene-e legalább 2 minősítési sávot meghatározni, megkülönböztetésül azok számára, akik
tényleg komolyan dolgoznak és készülnek arra, hogy kutatásaik eredményét széles körben bemutathassák. Bár a konferenciának hosszú ívek óta éppen az adja a varázsát, hogy nincs rangsorolás.
Néhány gyengébb előadás ellenére is elmondhatjuk, hogy ismét születtek nagyon szép eredmények, és örömünkre ezekből volt több. Hallottunk megélt emberi sorsokat felvillantó előadást, amelyet csak sok-sok személyes beszélgetés alapján lehetett elkészíteni - ilyen volt pl. Molnár Kornélia előadása (felkészítője Máté Eleonóra) a (cseh)szlovák-magyar határon folytatott csempészetről. De sorolhatnám a szőlőművelősről és borkultúráról, a vallásos népszokásokról, jeles személyekről, kastély- és falutörténetekről szóló előadásokat is, amelyekhez hasonlókat hallottunk már, de most más tájról, más megvilágításban hangzottak el. Nemcsak a már tapasztalt előadók jöttek saját kutatásra épülő előadásokkal. Az "újak" közül említést érdemelnek pl. a negyedi alapiskolás diákok (felkészítőjük Rajj Angelika mérnöktanár), akik minden eddigi tapasztalat nélkül, először vettek részt a konferencián, mégis a szakmaiság minden szempontjának megfelelő, személyes élményekkel átszőtt előadásukkal kápráztatták el a zsűrit és a közönséget. És itt is sorolhatnám a jó példákat. Tehát a minőség nem egyenlő a megjelenés, ill. szereplés gyakoriságával. A minőség az igényes munka eredménye!
Érdemes belegondolni, milyen kincs birtokába került az az iskola, ahonnan kilencedik alkalommal, évről évre legalább 2 csapat (volt, mikor megkötés nélkül több is lehetett) tartott 10-10 perces előadást, mint pl. az ógyallai Feszty Árpád alapiskola tanulói. Ők a városuk történelmi emlékei mellett évek óta folyamatosan kutatják a Feszty család történetét, és mindig tudnak a magyar kultúrtörténet számára is jelentős eredményeket felmutatni. Előadásaikhoz kapcsolódóan most is bemutattak az építész és műépítész Feszty fivérek, Adolf és Gyula munkásságához kapcsolódó értékes tárgyi emlékeket is. Ezek a zsűriben helyet foglaló Varga Norbert népművelő és Agócs Attila muzeológus (a füleki Vármúzeum igazgatója) figyelmét is felkeltették. Agócs Attila felvetette, hogy szívesen támogatná egy vándorkiállítás létrejöttét a diákok által is évek óta kutatott és ismertetett Feszty-emlékekből. Felemelő lenne közösségünk számára, ha a Kincskeresők feltáró munkájával is hozzá járulhatnánk Feszty Árpád halálának 2014-ben esedékes 100. évfordulója megemlékezéseihez.
Jövőre, 2014-ben a Kincskeresők jubileumi, 10. konferenciájára kerül sor.
Ez alkalomból a Kincskeresők logójának elkészítésére kívánunk felhívást intézni minden egykori és mostani kincskeresőshöz. Bízzunk benne, hogy a 10. évforduló alkalmából az eddigi szűk diákkonferenciák keretén túlmutató konferenciára kerülhet sor, ahol a diákok számára gazdagító programokat, a tanárok számára pedig (nem este 9-kor kezdődő, az éjszakába nyúló) szakmai előadásokkal gazdag konferenciát szervezhetünk.
Mindeddig megoldatlan az Kincskeresők előadásainak digitalizálása is. Nagy örömünkre szolgált, hogy az idei konferencián Haraszti Attila, a
Magyar Interaktív Televízió igazgatója az előadások nagy részét felvette, azok hanggal és képpel sorban jelennek meg a Magyar Interaktív Televízió
honlapján (http://www.televizio.sk/?s=Kincskeres%C5%91k) honlapon,
s innen megosztva lapunk Facebook oldalán: https://www.facebook.com/pedagogusforum.szmpsz.
Szanyi Mária
|