A pozitív gondolkodás jegyében
Komáromi Pedagógiai Napok - immár 19. alkalommal

Komárom, 20104. február 17.

A kiállítás fotóalbuma

Február 17-én a komáromi Kultúrpalota nagytermében a megnyitó ünnepséggel vette kezdetét a 19. Komáromi Pedagógiai Napok.

Az impozáns épület, az egykori Kultúrpalota az elmúlt évben ünnepelte átadásának 100. évfordulóját, és a benne működő Duna Menti Múzeum, mely a város kulturális életének egyik legjelentősebb intézménye az idén 128 éves. Munkásságának idei legfontosabb eseménye lesz a Duna mente élővilágát bemutató kiállítás, hiszen a régióban ez az intézmény rendelkezik a leggazdagabb természettudományi gyűjteménnyel, hasonló anyag legközelebb csak Budapesten található. Ugyancsak nagy érdeklődésre számíthat az idén a FESZTY ÁRPÁD halálának 100. évfordulójára tervezett kiállítás is.

Mindezt Fekete Irénnek, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Komáromi Területi Választmánya elnökének megnyitó beszédéből tudhattuk meg.

Mint ahogyan azt is, hogy az idén is az elmúlt évek gyakorlatát követve, a heti elméleti és gyakorlati foglalkozások egyetlen téma köré csoportosulnak. Az idén a STRESSZ fogalmára esett a választás.

Korunk népbetegsége a stressz. Ha egészségvédelemmel, helyes életvezetéssel, gyógyítással, gyógyulással foglakozó bármiféle előadást hallunk, illetve könyvet, cikket olvasunk, megtudhatjuk, hogy a legtöbb betegség hátterében a stressz áll.

A stressz fogalma 1936-ban került a köztudatba, amikor is Selye János professzor "Életünk és a stressz" című könyve megjelent, és rövid időn belül világhírűvé vált. Selye János nevét Komáromban 1994 óta gimnázium, 2004 óta egyetem viseli, a Tiszti Pavilon udvarában mellszobra áll, egykori lakóhelyén, a Határőr utcában tábla őrzi emlékét.

A gimnázium ugyancsak emléktáblával tiszteleg egykori tanítványa előtt.

A stressz tipikus urbanizációs / városi / betegség, ami nem azt jelenti, hogy a vidéken élők ne szenvednének tőle. Viszont a városokban alakult ki először az az életforma, amely előidézte. Ez a néma gyilkosnak is nevezhető állapot az iskolába is beszüremkedett, szenved tőle pedagógus és tanuló egyaránt. A teljesítmény-és megfelelési kényszer, a kudarcok gyakorisága, a sikertelenség, a túlzott elvárások, a közösségi elutasítás, a befogadás vágya, az agresszivitás, megfélemlítés…hosszú távon felőrölheti lelki tartalékainkat.

Miért? És mit tehetünk ellene?

A válaszokat a megnyitó előadás és a heti elméleti és gyakorlati foglalkozások igyekeztek megadni annak a csaknem 1300 résztvevőnek, akik nemcsak a komáromi, hanem a dunaszerdahelyi járásból is eljöttek a rendezvényre, de Pozsonyból és Léváról is érkeztek érdeklődők.

A továbbképzés hete alatt 15 előadás és tréning várta az óvodapedagógusokat, nevelőket, tanítókat és középiskolai tanárokat.

Komáromon kívül Gútán és Dunamocson is zajlottak kihelyezett képzések, sőt egy nagy érdeklődéssel kísért szakmai konferencia is zajlott neves előadók, szakemberek közreműködésével. Az előadók között volt egyetemi oktató, gyermekgyógyász, természetgyógyász és zenei akusztikát oktató természettudományi doktor is, hogy minél több szempont érvényesülhessen a téma iránt rendkívüli érdeklődést tanúsító hallgatók örömére.

A megnyitó előadást Bagdy Emőke író, klinikai szakpszichológus, egyetemi tanár, pszichoterapeuta tartotta A stressz és kezelése címmel.

A nemes egyszerűséggel és páratlan szakszerűséggel kifejtett mondanivaló megtette hatását, a publikum állva tapsolta meg a lebilincselő előadót.

A professzor asszony megtépázott néhány mítoszt a stresszel kapcsolatban, és kifejtette, hogy stressz nélkül bizony nem élhetünk. Bizonyos fajtájára naponta szükségünk van ahhoz, hogy válaszokat tudjunk adni a mindennapok kihívásaira. Az eustressznek nevezett pozitív stresszre tehát szükségünk van, ez az a kreatív feszültség, amely arra sarkall, hogy előre lépjünk, javítsunk az életünkön. Amivel meg kell küzdenünk, az a distressz, tehát a negatív stressz. A megküzdést és az elkerülést kell tehát megtanulnunk, aminek technikái már ismeretesek és hatásosaknak is bizonyulnak.

Ezek közül néhányra meg is tanított bennünket a professzor asszony, és többször is felhívta a figyelmünket a pozitív gondolkodás, és a saját jövőkép kialakításának fontosságára, valamint a humor gyógyító erejére, a nevetésre, amit a lélek szellőzködésének nevezett.

A szervezők Janza Kata musical színésznőt hívták meg a megnyitóra, akinek Lélektől lélekig című előadása remekül illett a rendezvény vezérfonalához, és nagyon jó stresszoldónak bizonyult.

A művésznő előadásán kívül más kulturális élményben is részesülhettünk, hiszen az egész rendezvény nyitóaktusa a Jómegy néptánccsoport előadása volt. Az együttesről tudni kell, hogy a Jókai Mór Nyári Egyetemen verbuválódott, koreográfusa Ölveczky Árpád a komáromi Eötvös Utcai Alapiskola igazgatója.

Bagdy Emőke szerint az élet dolgaihoz való pozitív hozzáállás, a derűs életfilozófia, optimista életszemlélet, a mosoly, a nevetés…mind-mind távol tartja tőlünk a negatív stresszhatásokat.

Hogy így legyen, szívesen figyelmükbe ajánlom Garai Gábor remek költeményét, mely a záró rendezvényen hangzott el Fekete Irén tolmácsolásában.

Garai Gábor: Jókedvet adj!

Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem,
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan -
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram!

(Gálfi Mária)