Tudományok napja a Gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpontban

Gúta, 2014. november 3.

A rendezvény fotóalbuma

Széchenyi István kezdeményezésére 1825. november 3 - án a pozsonyi országgyűlésen határozták el a magyar rendek a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását. A Magyar Tudósok Világtalálkozóján (1996) döntés született arról, hogy ez a nap lesz minden évben a Magyar Tudomány Napja, amelyet először 1997-ben ünnepeltek meg. Ennek jegyében immár nyolcadik alkalommal gyűltek össze városunk és a környékbeli iskolák tudásra éhes diákjai november 13-án a gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpontban, hogy egy emlékezetes nap erejéig maguk is hódoljanak a tudományok előtt. Ezen tudományos nap keretében minden évben neves tudósok igyekeznek megismertetni a diákokkal a legújabb kísérletek, kutatások eredményeit bemutatóval egybekötött előadások formájában.

A rendezvény sikerét és létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, hogy egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a környékbeli alap- és középiskolák, illetve a szlovákiai magyar tudományos élet képviselőinek részéről az előadások és Heuréka!tudománytörténet vetélkedő iránt. A helyi oktatási intézmények mellett idén Naszvadról, Szímőről, Galántáról, Érsekújvárból, Szencről, Ekecsről, Nagymegyerről, Alsóbodokról, Párkányból, Dunaszerdahelyről, Komáromból, Lakszakállasról, de a magyarországi Kisbérről és Tatabányáról is érkeztek diákok és tanáraik. A rendezvény elsődleges célja, hogy felkeltse a diákok érdeklődését a különböző tudományágak iránt, másrészt lehetőséget nyújt az évről évre idelátogató diákok, pedagógusok, valamint az előadók közötti baráti kapcsolatok elmélyítésére is.

Ozogány Ernő tudománytörténeti szakíró a magyar történelem híres asszonyairól tartott tartalmas előadást. Bemutatta azokat a tudós nőket, akik olyan jelentős szerepet játszottak az elmúlt évezredben, hogy a nemzet virágainak nevezik őket. Szó esett Árpád-házi Szent Piroskáról, Torma Zsófiáról, az első nőről, aki barlangkutatással foglalkozott; Sass Flóráról, a nílusi népek holdleányáról; Róna Erzsébetről, aki rámutatott arra, hogy a radioaktív anyagok veszélyt jelenthetnek az egészségre. A diákok az előadásból megtudhatták azt is, hogy az első magyar fizikus asszony Zemplén Jolán volt, aki több értékes publikációt adott ki a fizika szakterületén. Végezetül Pécsi Eszter nevével ismerkedhettünk meg, aki statikát tanult, és a híres építész, Hajós Alfréd őt bízta meg a margitszigeti uszoda csuklós vasbetonszerkezetének megtervezésével. Mindazok, akik végighallgatták Ozogány Ernő előadását, értékes, új információkkal térhettek haza.

Az előadássorozat üde színfoltja volt Dr. Szabó Péter egyetemi tanár, aki a Szlovák Műszaki Egyetem Anyagtechnológiai Karáról érkezett hozzánk. Egy érdekes és napjainkban rendkívül aktuális témájú előadásnak lehettünk szem- és fültanúi. Az előadó a 21. század menedzserét próbálta definiálni és megfoghatóvá tenni. Hihetetlenül könnyed stílusban magyarázta a hallgatóságnak, hogy a 100 évvel ezelőtti menedzsert és a 21. századi menedzsert csak a modern technikai vívmányok különböztetik meg egymástól. A tudás, motivációs készség, csapatszellem és ötletesség olyan örökérvényű fogalmak, amelyek a jó menedzser ismérvei maradnak mindig. Sziporkázó humora a fiatalabb korosztályt is rabul ejtette, így nem csoda, hogy az előadás végén sok diák mondta: „Én is menedzser szeretnék lenni!”´

Dr. Pukánszky Béla, a Szegedi Tudományegyetem Gyógypedagógus-képző Intézetének vezetője a humán tudományt képviselte „Gyerekkorok, gyerekvilágok, régen és ma” című előadásával. Az ókortól kezdve a huszadik századig felvázolta a szülő-gyermek kapcsolat és a gyermekekről alkotott kép alakulását, valamint a különböző gyermeknevelési elveket az egyes korokban. Gazdag képanyaggal illusztrált előadásából kiderült, hogy a régi korokban „nem volt gyerekjáték gyereknek lenni”, a nehéz életkörülmények, a történelem sorsfordító eseményei, a szigorú társadalmi szabályok mind hozzájárultak ahhoz, hogy a gyerekeket már nagyon korán beléptek a felnőttek világába. Az előadás témája kapcsolódott az iskolánkban zajló nemzetközi Comenius projekthez, amely a kétéves projektmunka során régi gyereksorsokat hasonlít összes Szlovákiában és Franciaországban, valamint a gyerekkor sorsfordító eseményeit vizsgálja.

MUDr. Balázs Ferenc kardiológus előadásának címe a Példabeszédek könyvéből ered: „Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd meg a szívedet, mert onnan indul ki az élet!” A szívdoktortól megtudtuk, hogy milyen kockázati tényezők mozdítják elő a szívbetegség kialakulását. Ezek között vannak olyanok, amelyeket befolyásolhat az ember (magas vérnyomás, dohányzás, cukorbetegség, mozgáshiány), mások pedig már genetikailag adottak. Különösen érdekesnek találtuk, hogy a teknősbéka szíve percenként négy-ötöt ver, így sokkal hosszabb az élettartama. Az előadás végén választ kaptunk arra a kérdésre, hogy mitől fáj a szív.

Dr. Gazda István tudománytörténész, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója bevezető szavaiban elmondta, hogy az intézet egyik fő célja a Magyarországon és a környező országokban folyó tudománytörténeti kutatások koordinálása. Régi magyar tudósok és feltalálók című előadásában mesélt Széchényi Istvánról és az ő reformtörekvéseiről; a szímői születésű Jedlik Ányosról, aki a szódavíz előállítási technológiáját fejlesztette ki; Semmelweis Ignácról, az anyák megmentőjéről. Szó esett még Ganz Ábrahámról, aki forradalmasította a vasúti kocsik előállítási eljárását, így lényegesen megnövelte azok élettartamát. Saját szabadalma alapján gyártott kéregöntésű vasúti kerekeket, vasúti kereszteződési csúcsbetéteket, gabonaipari őrlőhengereket. A tudományos időutazás során Eötvös Lóránd és Bláthy Ottó Titusz neve is elhangzott.

A diákság körében a legnagyobb népszerűségnek örvendő előadás a 3D szkennelés és a 3D nyomtatás rejtelmeibe vezette be a hallgatóságot. Dr. Morovics László, a Nagyszombati Egyetem Anyagtechnológiai Karának egyetemi tanára bemutatta a 21. század egyik forradalmian új technológiájának, a 3D nyomtatásnak a folyamatát és legalapvetőbb alkalmazási területeit. Szemléltető videók segítségével nyomon követhettük, miként készül a nyomtatást megelőző digitális modell, amelyet számítógépes szoftverek segítségével lehet felépíteni, illetve meglévő testről 3D szkenner segítségével elkészíteni. Megtudtuk, hogy a 3D nyomtató additív gyártási eljárás, vagyis vékony rétegek lerakásával készít tárgyakat szemben a hagyományos megmunkálással, melynek során egy nagyobb nyers darabból választják le a felesleges anyagot és a megmaradó rész lesz a kész termék. Az előadó által hozott nyomtatott tárgyakat kezünkbe is vehettük, kiderült, hogy egy modell kinyomtatása néhány perctől néhány óráig tarthat a test méretétől és bonyolultságától függően. A 3D nyomtatás jelenlegi fő alkalmazásterülete a gyors prototípuskészítés és a hobbi szintű használat, de a technológia fejlődésével az ipari és orvosi alkalmazásra is lehetőség nyílhat.

A Tudományok napja keretén belül a vállalkozó szellemű szlovákiai és magyarországi középiskolás diákok idén negyedik alkalommal mérhették össze tudásukat a Heuréka! elnevezésű tudománytörténeti vetélkedőn. Az idei verseny témakörében olyan magyar tudósokkal foglalkozott, akik a táv- és hírközlés területén alkottak maradandót. A vetélkedő meglepő és kreatív feladatainak összeállításában részt vettek az iskolaközpont tanárai, Tóth Árpád és Fazekas Anna, valamint Galo Vilmos történész. A versenyt idén is nagy érdeklődés övezte: idén 10 háromfős csapat versenyzett, ezek közül kettő Magyarországról érkezett. A vetélkedőt idén a Nagyboldogasszony Egyházi Gimnázium csapata nyerte, második lett a kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola, a harmadik helyen pedig a Szenci Molnár Albert Gimnázium csapata végzett.

A rendezvény sikeréhez a diákok is nagyban hozzájárultak, hiszen aktívan bekapcsolódtak a különböző tudományterületeket érintő előadásokba, véleményt nyilvánítottak, kérdéseket tettek fel a hallottakkal kapcsolatban. Lelkesedésük volt a bizonyíték arra, hogy a fiatalság körében is komoly igény mutatkozik az ilyen tudományos jellegű rendezvények iránt. A tudománytörténeti vetélkedő lelkes versenyzői nagy felkészültségről és - páran közülük - már most a tudomány iránti elkötelezettségről tettek tanúbizonyságot. Ki tudja, lehet, hogy soraikból kerülnek ki a jövő magyar tudósai. Ebben csak reménykedni tudunk.