|
Gömöri versmondó tábor harmadszor is
Rimaszombat, 2015. július 19 -24.
A rendezvény fotóalbuma
A Pro Scholis Gömör és Nógrád Kistérségi Közoktatás-fejlesztéséért és az SZMPSZ Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központja a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala Kisebbségi Kultúrák, valamint az Emberi Erőforrás Minisztériuma támogatása jóvoltából 2015.07.19 -24-e között harmadszor is megrendezte Kokava Línia üdülőközpontban a Gömöri Versmondó Tábort.
A tábor inspiráló környezete kiválóan alkalmas volt arra, hogy a résztvevők szabadidejüket gazdag tevékenységből válogatva töltsék el. Lovaglás, turisztika, akadálypálya, úszás, gyöngyfűzés, alkotótevékenység, mind-mind a kötelező foglalkozásokon túli tartalmas kikapcsolódást szolgálta.
Az előző évekhez viszonyítva ebben az évben 24 gyermek érdeklődött a tábor foglalkozásai iránt, amiből 22 gyermek volt a tényleges táborlakó.
A gyerekekkel reggel 9.00 órától 12.00 óráig, valamint délután 14.00 és 16.00 óra között valósult meg a művészeti foglakozás Molnár Xénia színművész szakmai irányításával. A versmondó tábor szakmai tartalmát a versek elemzése, megzenésítése és koreografálása mellett ritmusgyakorlatokat is tartalmaztak. Terítékre kerültek a hét folyamán tárgyalt versek költőinknek rövid életrajza, pályafutása is.
Bővebben Petőfi Sándor: Apostol és a Falu végén kurta kocsma című verseivel foglalkoztak, továbbá József Attila Mama című versét elemezték.
Weörös Sándor: Száncsengő és a Haragosi verseit ritmusgyakorlattal, énekelve és megkoreografálva sajátították el a tábor résztvevői. A Fáj a kutyának a lába című népi mondókát szintén közösen ritmusgyakorlatokkal színezve tanulták meg, ahogyan Arany János Toldijának Előhangját is megzenésítve, koreografálva dolgozták fel, amit természetesen a versek alapos elemzése előzött meg.
A közmondások eljátszása, azaz az etüdök ezen a nyáron sem maradhattak el, aminek jellegzetessége a testbeszéd és a mimika volt.
A tábor résztvevői kulturális programokban sem szűkölködtek. Kedden Topor Ferenc interaktív meseestjén mulattak a Malac Julcsa gömöri népmese (gyűjtötte B. Kovács István) dramatizált változatán. A hét közepén a tábor lakói tartalmas, egynapos tanulmányúton vettek részt. Ellátogattak Eperjesre, megismerték annak történelmi nevezetességeit, látogatást tettek a sóbányában, Kassán megtekintették a nagyságos fejedelem nyughelyét, majd a Himnusz eléneklésével fejezték ki tiszteletüket a szabadságharc irányítói iránti.
A tábor befejezéseként, pénteken, amikor a szülők megérkeztek a gyerekekért, játékosan és interaktívan összefoglalták a héten tanultakat, hiszen a szülők is élvezettel kapcsolódtak be a játékba. Az eljátszott, némajátékkal bemutatott közmondásokat a szülőknek kellett megfejteni. Ilyen közmondásokat dolgoztak fel, mint: „Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik”, „Türelem, rózsát terem”, „Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát”, „Borotvaélen táncol”, „Ki korán kel, aranyat lel” stb.
A visszatérő gyerekek kérésére újra foglalkoztak Simon István: Mirza című versével, amit dramatizáltak és a szülőknek is bemutatták a többi vers mellett. A Mirza vers és a tábor közötti összefüggés a két év előtti élményre vezethető vissza: kiscsikót ellett az egyik kanca. S ha csikó és vers, akkor Mirza. Csakhogy a kokavai kiscsikó sorsa bizonyára nem ér olyan szomorú véget, mint a versbéli Mirzáé.
A drámai játékoknál Gabnai Katalin drámapedagógus módszertani könyve segítette a szakmai munkát. A csapatmunka, a gyerekek egymás kölcsönös megismerése, a fantázia- és kommunikációs készség, valamint a kreativitás kifejlesztése volt a cél, amit sikerült is teljesíteni. Minden foglalkozás végén közösen megbeszélték, melyik játék szerzett maradandó élményt, ahogyan azt is, melyik nyerte el a legkevésbé tetszésüket. A gyerekek nyitottak, befogadóak és nagyon aktívak voltak a foglalkozások alatt.
A tábor befejezéseként a szülőkkel való beszélgetés során a visszajelzés pozitív volt. Szinte mindenki megkérdezte, lesz-e folytatása a tábornak, számítanak a tábor, a munka folytatásával jövőre is és segítették a tábor céljainak kiteljesedését s életkorukkal túlnőtték azt, a jövő évben segítőként akarnak részesei lenni a tábor alakulásának, a munka segítésének. S mi ez, ha nem a tábor céljai egyikének megvalósulása! Most már csak a jövő évi pályázatok bírálóin a sor, hogy olvassák e sorokat s döntésükkel támogassák a tábor 2016-os megvalósulását.
Molnár Xénia – Ádám Zita
|
