|
A XXIII. Bolyai Nyári Akadémia ünnepi megnyitója
Szováta, 2015. július 13.
A rendezvény fotóalbuma
A 23. alkalommal sorra kerülő Bolyai Nyári Akadémia átfogó témaköre A kommunikációs kompetenciák fejlesztése tanórán, melyet igényfelmérések alapján állítottak össze az RMPSZ Oktatási és Módszertani Központjai.
A közoktatásban a kommunikációs készségek fejlesztése igen gyakran az anyanyelvi és idegen nyelvi tanórákra korlátozódik. Fontos a pedagógusokban tudatosítani, hogy minden tantárgy oktatása lehetőséget teremt a kommunikációs készségek elsajátítására, fejlesztésére, melyhez segítséget nyújthat az új, innovatív, multidiszciplinárisan alkalmazható módszerek megismertetése – fejtette ki Ferencz Salamon Alpár programigazgató a továbbképzés-sorozat főhetének megnyitóján.
Burus-Siklódi Botond RMPSZ-elnök köszöntőbeszédében kifejtette az ez évi akadémia témájának választását, rámutatott azon kulcskompetenciák fejlesztésének fontosságára, melyeket az Európai Parlament és a Tanács ajánlása szerint, a fiataloknak a tankötelezettség során kell elsajátítaniuk, és a kötelező iskolai oktatás folyamán végéig tanulniuk kell, mivel ez vértezi fel őket a felnőttkorra, a munkaviszony kialakítására, és ez teremti meg a továbbtanuláshoz szükséges alapot. E kulcskompetenciák között első helyen az anyanyelven, második helyen az idegen nyelven folytatott kommunikáció szerepel, és nem véletlenül, hiszen ezen kommunikációs kompetenciák nélkül a többi nem lenne elsajátítható, tekintettel, hogy napjainkban az ismeretek elsajátítása, a tudás megszerzése önmagában nem elegendő érték. Csak akkor válik azzá, amennyiben kommunikálható, amennyiben információ-értéke van, alkalmazható, hasznosítható is, amennyiben elősegíti a kritikai gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás kialakulását. Ezért a kommunikációs kompetenciáknak a tanórákon történő fejlesztése minden más kompetencia fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges – mondta üdvözlőjében az elnök.
Köszöntötte a résztvevőket dr. Nagy Éva a Nemzeti Oktatási Minisztérium Kisebbségi Államtitkárságának kabinetvezetője is, aki Nagy László szavait idézve „Nem elég magyar anyanyelvűnek születnünk, tanulnunk kell magyarul a sírig" – az anyanyelvi oktatás, és értékeink megőrzését hangsúlyozta.
Az akadémia főtámogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Magyarország kormánya nevében dr. Zsigmond Barna Pál, csíkszeredai főkonzul köszöntötte a fórumot, aki a pedagógus hivatástudatot, annak fontosságát és szépségét méltatta, kiemelve az erdélyi magyar oktatók többszörösen nehéz helyzetét, akiket nemcsak a kisebbségi sors, hanem a globális versenyhelyzet is gyakran megpróbál. A mai kor kihívásai között kiemelten fontosnak tartotta a helyi elit pótlását.
Dr. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója a pedagógusok közösségépítő, hagyományok és a múlt tiszteletének elmélyítésére irányuló tevékenységei és azok fontosságát emelte ki.
Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke az oktatók összekötő, híd szerepét hangsúlyozta, rámutatva az elszántsággal végzett munka eredményességére.
Köszöntötte a jelenlevőket Lászlófy Pál István, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke is, aki Mártán Áron erdélyi katolikus püspök szellemi örökségének tükrében önvizsgálatra bátorította a pedagógusokat.
A több helyszínen zajló akadémia szovátai megnyitója dr. Ungvári Zrínyi Imre, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanárának A kommunikatív létforma komplexitása című előadásával, majd Csillag Ferenc, a budapesti Pető András Főiskola oktatójának Hogyan mondjam el? című előadásával folytatódott.
Fekete Irén
|
