Az Erasmus+ program keretében 2024-ben megvalósult online workshopok

Nem takarékoskodtak energiáikkal a „Köznevelési együttműködés a digitális módszerek és eszközök használatának támogatására Magyarországon és a szomszédos országokban” elnevezésű projekt megvalósítói. 2024 májusától az év végéig 11 workshopot rendeztek az Erasmus+ program keretében. A tapasztalatcsere, a tudásátadás és a jó gyakorlatok intenzív megosztása mellett megkezdték a vállalások között szereplő három képzés, továbbá a határon túli iskolák bevonásával tervezett kompetenciamérés előkészítését is.

1. tématerület: Az interaktív periódusos rendszertől a Betűzdéig

A projekt „Digitális tanulástámogató megoldások fejlesztése európai összefogással” elnevezésű tématerületének első workshopját 2024. május 29-én rendezték. Péter Kinga, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviseletében átfogó előadást tartott a Romániában elérhető digitális szolgáltatásokról, taneszközökről és tananyagokról. Bemutatta a digitális naplót és a pedagógusoknak szervezett digitális képzési programokat. Kőrös Szilvia és Henzel György a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségétől a Szlovákiában használt digitális pedagógiai eszközrendszer ismertetése után kitért a pandémia előtti és utáni helyzetre. A tervezett fejlesztések mellett szóltak az északi szomszédságunkban alkalmazott értékelési-mérési rendszerekről is. Az Oktatási Hivatal osztályvezetője, Pintér Gergely bemutatta a hazai oktató-nevelő munkában egyre inkább meghatározó szerepet játszó Nemzeti Köznevelési Portál (NKP) funkcióit, tartalmait. Beszélt az elmúlt időszak fejlesztéseiről, többek között az érettségi feladatkeresőről, a Jeles napok és a Csodaszarvas internetes portálról is. Dani-Pallósi Ágnes (Oktatási Hivatal) az 5. osztályos irodalomtankönyv példáján keresztül mutatta be az okostankönyv struktúráját, a feladatszerkesztő modult és a multimédiás kiegészítő elemeket. Az előadásokat műhelymunka követte, ahol a résztvevők megoszthatták egymással a tapasztalataikat.

A második workshopra 2024 júniusában került sor. Az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének képviseletében Szalai Lilla és Turkál Marianna tartott beszámolót az érintett oktatási intézmények digitális tartalomszolgáltatásáról az óvodai neveléstől az egyetemi tanulmányokig. Három és fél éve, a 2021/2022-es tanévtől az intézmények a projektalapú tanítási-tanulási módszer alkalmazására tértek át, az óvodapedagógiában is növekedett az igény a digitális kompetenciák fejlesztésére és e módszerek integrálására. Kávai Andor (Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, VMPE) összefoglalójában kiemelte, hogy a Vajdaság déli vidékén korlátozottabbak a digitális eszközhasználati lehetőségek, mindössze két fejlesztési projekt valósult meg a közelmúltban. A VMPE felkérésre Vukelity Csilla alsó tagozatos tanító bemutatta Betűzde elnevezésű saját fejlesztését, amely az első osztályos diákok bevonását segíti a digitális tanulás világába. Az eszköz és a módszertan jelenleg lektorálás alatt áll. Az Oktatási Hivatal munkatársa, Takács Ádám a közelmúltban elkészült, a kémia és biológia tantárgyakhoz kapcsolódó új és innovatív tananyagtartalmakat részletezte. Az interaktív periódusos rendszer, a 3D molekulamodellek, a kísérleti filmsorozatok – számos kísérő feladattal együtt – a Nemzeti Köznevelési Portálon érhetők el. Dr. Forró Orsolya (Oktatási Hivatal) a sajátos nevelési igényű tanulóknak kifejlesztett tartalmakról számolt be. Az NKP-n 1–12. évfolyamon 71 tankönyv található értelmi sérültek számára, számos olyan funkcióval, amely segíti a tananyag megértését, elsajátítását (pl. képernyőolvasó, betűméret-növelési lehetőség stb.). A külhoni pedagógusok is alkalmazhatják ezeket a tananyagokat, mivel az SNI-diákok fejlesztése általánosan történik, illetve a feladatok nyelvfüggetlenek, mivel az instrukció mellett csak képeket, ábrákat tartalmaznak. Az előadásokat ezúttal is műhelymunkák követték, ezeken megosztották egymással tapasztalataikat a résztvevők, és lehetőség nyílt a közös gondolatok, igények megfogalmazására.

2. tématerület: Virtuális szabadulószoba-verseny, sakknap, programozók éjszakája – lehet más a tehetséggondozás?

„Az Európai tehetséggondozás és az életpálya-építés digitális lehetőségei” tématerület első workshopjára 2024. május 22-én került sor. Szilvágyi-Hordós István (Oktatási Hivatal) a TehetségKapu platform által kínált lehetőségekről és megoldásokról beszélt, majd ismertette a MaTalent online matematikamérés részleteit. A folytatásban a projektben együttműködő partnerszervezetek képviselői mutatták be a tehetségek felkutatásában, azonosításában és gondozásában alkalmazott hagyományos és digitális eszközöket: Horváth Ildikó, a Dunaszerdahelyi Egészségügyi Iskola pedagógusa az Ökodiák elnevezésű, saját fejlesztésű virtuális szabadulószoba-versenyt, Líška Zsanett felvidéki magyar pedagógus a nemzetközi Pi-napra kifejlesztett Matematika, szeretlek játékot, Tóth Gabriella, a vajdasági Cofman Judit Tehetséggondozó Iskola vezetője az Adventi kihívást, amely csaknem egy hónapon át tartja mozgásban a diákokat. De Negri Ibolya elnök a 2010-ben alakult Vajdasági Tehetségsegítő Tanács munkáját vázolta, többek között számos bevált jó gyakorlatot: a sakknapot, a kiscsoportos természettudományos foglalkozásokat, a zenei, irodalmi, képzőművészeti, fotóművészeti, építészettörténeti tehetséggondozást és táborokat, továbbá a Tehetséggálát, amelyet érvről évre megrendeznek. Bálint Nóra, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium programozótanára három digitális versenyfelületet mutatott be előadásában, emellett az iskolában zajló képzőművészeti, matematikai és programozási tehetséggondozó munkáról, valamint a Programozók éjszakája versenyről is beszélt. Váradi Natália, a Genius Alapítvány vezetője azt részletezte, miként zajlik a tehetséges magyar hallgatók felkutatása, támogatása és tehetségének kibontakoztatása Kárpátalján. Számos aktivitással jelentkeznek: többek között a Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferenciával, a Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók Konferenciájával, mentor- és ösztöndíjprogramokkal, néptánc- és népzenei tehetségkutatóval. Szabó Magdalena a Felvidékről az alfik.programalf.com platformról adott elő, amely tesztkérdések gyors összeállítására, a tanórák interaktívvá tételére alkalmas digitális eszköz. A felületen 12 különböző feladattípus érhető el, a tanulók teljesítménye pedig grafikonon kiértékelhető. Az elkészített tesztek menthetők és megoszthatók a pedagóguskollégákkal.

A tématerület második workshopját 2024. június 11-én rendezték, fókuszában a pályaorientáció állt. Mengyán Pletikoszity Ildikó pszichológus, mentor a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületét képviselve beszámolt a Szerbiában hatályos törvényi keretekről és ágazati szabályokról. Kitért a folyamat fontosabb szereplőire, feladataikra, majd a pályaválasztók szemszögéből is elemezte. Dr. Erdei Ildikó pszichológus (Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége) előadásában szólt a pályaorientáció fontosságáról, a 21. század eddigi strukturális és demográfiai változásairól, az életpálya-tervezéssel kapcsolatos elvárásokról, az iskolai pályaorientáció felépítéséről, a szükséges erőforrásokról és a folyamatszervezés kérdéseiről. Sapsál Júlia az Oktatási Hivatal pályaorientációt támogató online eszközét, a Pályaorientációs mérő- és támogatóeszközt (POM) mutatta be. Ismertette használata feltételeit, a regisztráció előnyeit. Részletezte a POM tartalmát, a platformon elérhető négy tesztet és felhasználási lehetőségeiket. Felhívta rá a figyelmet, hogy az Oktatási Hivatal YouTube-csatornáján elérhető kisfilmek is segítik a pedagógusokat, szülőket és diákokat. A workshop fókuszcsoportos megbeszéléssel, majd műhelymunkával zárult a tervezett tréning tematikájának összeállításáról.

A harmadik workshopot 2024. június 24-én tartották a tehetségazonosítás témájában. Szilvágyi-Hordós István (Oktatási Hivatal) a TehetségKapu funkcióiról, felhasználói köréről beszélt, majd a tehetségazonosítás online kérdőíveit mutatta be, kitérve a külhoni iskolák bekapcsolódásának a feltételeire is. Dr. Mező Katalin, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karának főiskolai docense a jelenléti és online környezetben való tehetségazonosítás összehasonlításáról és nehézségeiről, valamint a tehetségdiagnosztika fontosságáról adott elő. Matlári Gergely János (Oktatási Hivatal) a matematikai tehetségek azonosításában meghatározó szerepet játszó, immáron 9. éve futó MaTalent program tapasztalatait mutatta be. Csivre Zsuzsanna, a dunaszerdahelyi Pedagógiai-Pszichológiai Tanácsadó és Prevenciós Központ igazgatója a Szlovákiában alkalmazott módszereket és eszközöket ismertette. Megemlítette, hogy a központ segítséget nyújt a tehetségazonosításban az intézményeknek.

Narancsík Szilvia, a nagymácsédi Mészáros Dávid Alapiskola intézményvezetője előadásában bemutatta a sporttehetségek azonosítására, valamint a tanulók fizikai képességeinek vizsgálatára elindított szlovákiai projektet. Többek között arról is beszélt, hogy egyéni azonosítás után az intézményük felületén a szülők is követhetik a gyermekeik fejlődését, teljesítményük változását. Jónás Szabina vajdasági földrajztanárnő bemutatta tehetséges diákjai azonosítását segítő saját fejlesztését, Az én halvány lila dunsztom című honlapját. Sándor Csaba Lajos székelyföldi néptáncoktató a tehetségek felkutatásának és gondozásának hagyományos módját osztotta meg a résztvevőkkel, amelyben kiemelt szerepe van a népi játékoknak, a mozgásnak és a lelki ráhangolódásnak. Kardos Kornélia felvidéki pedagógus az alsó tagozatban eredményesen alkalmazható módszerekről adott elő, például a nemzetközi informatikai és számítógépkészség-versenyről, amely magyarul is elérhető, és az e-Hód nevet kapta.

A második tématerület negyedik workshopját 2024. december 4-én rendezték. Herédi Károly, a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium pedagógusa nyitóelőadásban a tanórákon eredményesen használható online alkalmazásokat mutatott be, majd arról beszélt, miként lehet felhasználni a mesterséges intelligenciát az irodalomórai tehetségfejlesztésben. Összegezte hátrányait (például nem pontos, a tanulók átveszik a frázisait, nem helyettesíti a kutatómunkát stb.) és előnyeit (izgalmas, szórakoztató, helyes használata fejleszti a kritikai gondolkodást, esztétikai nevelésre is alkalmas, stb.) egyaránt. Tomolya Róbert, a Füleki Gimnázium pedagógusa a mesterséges intelligencia történetéről, hátteréről beszélt, majd a magyar ChatGPT-t, a Pulit elemezte. Összefoglalójában kitért a Microsoft Office 365 alkalmazások hasznos digitális funkcióira is, és ismertette Tovaszálló drónok elnevezésű projektjét, melyen a diákok programozást tanulhatnak. A szakmai összejövetel a képzés- és workshopfejlesztésről szóló beszámolókkal zárult.

3. tématerület: Már tervezik a képzéseket, előkészítés alatt a kompetenciamérés is

Az első workshopot 2024 májusában rendezték. Fási Andrea, az Oktatási Hivatal osztályvezetője a magyarországi kompetenciamérés történetéről és jelenéről, Belinszki Bálint (Oktatási Hivatal) pedig a statisztikai hátteréről beszélt. Dr. Barabás Andrea (Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége) a romániai alsó tagozatos kompetenciamérések rendszerét ismertette. A műhelymunka során a résztvevők beszámoltak a Szlovákiában alkalmazott gyakorlatról, illetve arról, hogy a Vajdaságban nincsen országos kompetenciamérés sem az általános, sem a középiskolában, ellenben az első osztályos beiratkozáskor felmérik a tanulókat az osztályba sorolás érdekében. Horvátországban időszakos felmérések vannak, például a 4. és 8. évfolyamon, amelyek alapján egyéni fejlesztési terveket lehet készíteni. A folytatásban Varga Gergely osztályvezető (Oktatási Hivatal) bemutatta a Köznevelési Információs Rendszert, továbbá olyan elemeket és jó gyakorlatokat, amelyeket érdemes lehet tanulmányozni a határon túli kollégáknak. Dr. Tódor Imre (Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége) előadásában a Romániában a középiskolai érettségi és felvételi eljárások során használt adatbázisokról beszélt. Besnyi Izabella (Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete) a téma szempontjából legfontosabb szerbiai nyilvántartásokat ismertette. Marosi Katalin osztályvezető (Oktatási Hivatal) a pedagógusok előmeneteli rendszeréről adott elő, részletezve a pedagógusminősítés célját, a szabályozásokat, a folyamatban részt vevő szereplők feladatait.

A második workshopot 2024. június 11-ére időzítették. Dr. Csergő László osztályvezető (Oktatási Hivatal) beszámolt az intézményalapítás legfontosabb kritériumairól, majd bemutatta a köznevelési intézmények törvényességi ellenőrzésének gyakorlatát. Márkus Lajos osztályvezető (Oktatási Hivatal) a magyarországi pedagógiai-szakmai ellenőrzések rendszeréről tartott előadást. Halasi Ágnes (Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete) előadásában betekintést nyújtott a vajdasági iskolák értékelési folyamataiba, és ismertette a 2023/24-es tanév eredményeit. Dr. Szikora Ágnes osztályvezető (Oktatási Hivatal) a magyarországi köznevelési akkreditációs eljárások megújulásának folyamatán vezette végig a résztvevőket. Hubicsák Zoltán Béláné főigazgató-helyettes (Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat) és dr. Csergő László a Magyarországon alkalmazott, főként az egyéni tanulói munkarenddel és a tankötelezettség megkezdésével kapcsolatos hatósági eljárásokról, valamint az eljárások digitális keretrendszeréről adott tájékoztatást.

A tématerület harmadik workshopját a nyitókonferenciára való felkészülésnek szentelték a résztvevők 2024. szeptember 24-én. Emellett áttekintették a kidolgozásra váró képzésekkel kapcsolatos tématerveket, kérdéseket, felvetéseket.

A negyedik workshop 2024. november 5-én valósult meg a tervezett tréningek és kompetenciamérés előkészítésével. A vállalás szerint egy 30 órás képzést állítanak össze a kompetenciamérés témakörében, egy 10 órás képzést a minősítés, a tanfelügyeleti és hatósági
eljárások témakörében, továbbá egy 10 órás képzést a mérés-értékelés témakörében. A résztvevők egyeztették a képzésekkel kapcsolatos vállalásokat, a mikromunkacsoportok összetételét és feladatait.

Az ötödik workshopot 2024. december 17-én rendezték. Áttekintették a tervezett tréningek előrehaladását, összegezték a kompetenciamérés előkészítésével kapcsolatos pillanatnyi helyzetképet, a tisztázásra váró kérdéseket, illetve a közeljövőben esedékes feladatokat. A workshopon dr. Tódor Imre, a Sapientia EMTE Tanárképző Intézetének oktatója és a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium tanára (Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége) mutatott be az interaktív digitális tanulási stratégiák közül két példát. Az online társasjáték és szabadulószoba alkalmas lehet arra is, hogy a képzéstervezésben is felhasználják a résztvevők.