Bevezető a térképekhez

Az oktatási hálózat térképészeti megjelenítése

A térképek az elemzésben foglaltak térbeli megjelenítését, s általuk az összefüggések jobb  megismerését és megértését szolgálják. A térképek létrehozói törekedtek arra, hogy a térképek a lehető legtöbb információt tartalmazzák úgy, hogy az olvashatóságuk, átláthatóságuk ne csorbuljék. A térképeken több változó egyidejű megjelenítésére nyílik lehetőség, olvasásukkor elsősorban az ábrázolt községek kataszterét jelölő terület alapszínére, valamint a település iskoláinak és diáklétszámainak kvantitatív mutatóit szemléltető kördiagramok méretére és felosztására kell figyelni.

A térképek alapjául szolgáló statisztikai adatokat főképpen a 2011-es népszámlálási adatok, illetve az Informatikai és Prognosztikai Intézet iskolákat érintő 2013/14-es tanévre vonatkozó, valamint a diákoknak az SZMPSZ által összegyűjtött 2012/13-as tanévre szóló iskolai bejárási statisztikái szolgáltatták. A diákok beutazására vonatkozó adatok csak a magyar iskolákra (a közös igazgatású iskolák magyar részlegeire) és csak a 2012/13-as tanévre voltak elérhetőek.

 

A magyarlakta régiók szemléltetéséhez a ma érvényes járási közigazgatási beosztást vettük alapul így az egyes térképeken járásokat, vagy a kisebb területű közigazgatási egységek esetében járáspárokat láthatunk. A térképeken a települések magyar megnevezéseit használtuk, elsősorban a 534/2011 számú kormányrendelet alapján.

Szlovákia nyugati részétől kelet felé haladva a következő térképsorok (járásonként általában 8-8 térkép) alkotják a járási elemzések kartográfiai részét:

 

1)    Pozsony és a Szenci járás

2)    Dunaszerdahelyi járás

3)    Galántai- és Vágsellyei járás

4)    Komáromi járás

5)    Nyitrai járás

6)    Érsekújvári járás

7)    Lévai járás és Nagykürtösi járás (az 5., 6., 7., 8.számú térképek járásonként külön szerepelnek)

8)    Losonci járás

9)    Rimaszombati járás

10) Nagyrőcei járás

11) Rozsnyói járás

12) Kassai- és Kassa-vidéki járás

13) Töketerebesi- és Nagymihályi járás

 

A feldolgozott térképek száma 108. A járások Szlovákián belüli elhelyezkedését kisméretű orientációs térképek segítik.

Az 1.számú térkép a járás minden települését ábrázolja, míg a további térképeken azok a települések kerültek ábrázolásra, ahol a magyar nemzetiségű lakosság számaránya eléri a 10%-ot, illetve magyar okatatási intézmény működik a településen. Az Aranyosmaróti járás térképe, melyben a magyarlakta,  egy magyar iskolát látogató tanulóval bíró Lédec község található nem szerepel a járási térképek között. Ez a település, mely mind történelmileg, mind pedig az iskolalátogatási tradíciók által a zoboralji tájegységhez tartozik, a Nyitrai járás térképein kapott helyet.

Egyéb esetekben is, amennyiben a jelenség ábrázolása indokolta (különösen az iskolai bejárást ábrázoló térképeken), az adott téma megjelenítése túlnyúlik a járáshatáron. 

 

Minden járás (járáspár) nyolc tematikus térkép segítségével kerül bemutatásra, melyek a következők:

1.     A magyar lakosság nemzetiségi aránya  és a magyar, illetve a szlovák óvodai csoportokba járó gyermekek aránya településenként

A települési kataszterek színskálája a magyar lakosság nemzetiségi arányát mutatja 0-tól 100 %-ig 10%-os felbontásban.  A települések kataszterében a magyar és a szlovák óvoda gyermeklétszámának aránya jelenik meg kördiagram formájában. A kördiagramok nagysága a teljes gyermekszámot, a körcikkek területe a magyar, illetve a szlovák óvodai csoportokba járó gyermekek számát jelzik.  

 

2.     A magyar óvodások és a magyar iskolákba beíratott gyermekek száma településenként

A térképen a magyar alapiskolával rendelkező településeket és azokat a településeket ábrázoljuk, ahol a magyar lakosság nemzetiségi aránya 10 %-nál nagyobb. A kataszterek színe a magyar óvodások arányát jelzii az összes óvodáshoz viszonyítva 5 színskálában.

A települések kataszterébe a magyar iskolákba az elmúlt 3 tanévben (2012/13, 2013/14, 2014/15)beíratott gyermekek számát jelző oszlopdiagramok kerülnek 3 féle  árnyalatban.

 

3.     A magyar és a szlovák alapiskolák alsó és felső tagozatos diákjainak száma településenként 

A térképen a magyar alapiskolával rendelkező településeket és azokat a településeket ábrázoljuk, ahol a magyar lakosság nemzetiségi aránya 10 %-nál nagyobb. A kataszterek színskálája a magyar lakosság nemzetiségi arányát mutatja 10%-os felbontásban.  A zárójelben levő számok az egyes skálába tartozó települések számáról adnak tájékoztatást. A kataszterekben a magyar és a szlovák iskolába járó diákok számát ábrázoljuk oszlopdiagramokként: 1-4 évfolyamos magyar iskola, 1-4 évfolyamos szlovák iskola, 1-9 évfolyamos magyar iskola, 1-9 évfolyamos szlovák iskola . Minden településen a működő iskolatípusok alapján 1, 2, 3 vagy 4 oszlopdiagrammal ábrázoljuk az iskolák diáklétszámát. 

 

4.     A magyar iskolák összehasonlító térképe a 2005/2006, illetve 2013/2014-es tanév diáklétszámai alapján

A térképen a magyar alapiskolákkal rendelkező településeket, illetve azokat a településeket ábrázoljuk, ahol a magyar lakosság nemzetiségi aránya 10 %-nál nagyobb.

A kataszterek színskálája a magyar lakosság nemzetiségi arányának a változását mutatja a 2001-es és a 2011-es népszámlálás közötti időszakban hat skála szerint: +5% és -20% között. A települések kataszterében az iskola diákszámát jelző (az alsó és a felső tagozatos diákok számának összege) oszlopdiagramokat ábrázoljuk a 2005/2006-os, illetve a 2013/2014-es adatok alapján.

 

5.     A járás iskolaszerkezete

A térkép az iskolák  térbeli elhelyezést mutatja. Ezen láthatjuk a teljes járás kontúrját és feketével megjelölve a részletesen is ábrázolt területet,  a szemléltetett járás magyarok lakta régióját. A térkép alapját képező kataszteri beosztás színezete elárulja, hogy van-e az adott községben magyar iskolát látogató gyermek, illetve alapiskola (teljes szervezettségű, vagy kisiskola). A kördiagramok jelzik a tanulók számát a diagramok beosztása pedig a település iskoláiban tanuló gyermekek állandó lakhely szerinti eloszlását. A térképből tehát az is kiderül, hogy egy adott település iskoláit milyen mértékben látogatják helybeli tanulók, illetve olyan bejárók akik iskolával rendelkező, vagy épp nem rendelkező településről érkeznek. Amennyiben az adott településen több intézmény is működik, a kördiagram az összegzett adatokat ábrázolja. Ez az összesítés  elsősorban a városokat érinti.

 

6.     A járás alsó tagozatos tanulóinak bejárási irányai

Ez a tematikus térkép az alsó tagozatos gyermekek (6-10 éves korosztály) iskolai bejárási útirányait mutatja az elsődleges és a másodlagos bejárási irányok alapján. A körök mérete a bejáró tanulók számáról, a községi kataszterek alapszíne az adott települések diákjairól és a működő intézmény(ek)ről ad tájékoztatást.

A 6-os és a 7-es számú térképekre egyaránt vonatkoznak a következők: Az iskolával rendelkező települések esetében azok vannak megjelenítve a térképen, ahol a településről kiutazó diákok számaránya a helyi iskolába járó alsó tagozatos diákok számának legalább 20 %-a. A piros nyíl – domináns beutazási irány; sárga nyíl – másodlagos beutazási irányt jelzi. A sárga nyíl abban az esetben kerül megjelenítésre, ha a másodlagos irány az összes településről kiutazó diák legalább 10 %-át, és legalább 2 diákot érint. A beutazások utalhatnak járás településszerkezetének, gazdasági állapotának, közlekedési és iskolahálózatának jellegzetességeire, hiányosságaira, az egyes iskolák közötti színvonalkülönbségre (elszívóhatás), esetleg különböző szociopatológiai jelenségekre (romakérdés), stb.

 

7.     A járás felső tagozatos tanulóinak bejárási irányai

Ez a tematikus térkép a felső tagozatos diákok (10-15 éves korosztály) iskolai bejárási útirányait mutatja. A körök mérete a bejáró tanulók számát, a községi kataszterek alapszíne az adott települések diákjairól és a működő intézmény(ek)ről adnak tájékoztatást.

A körök mérete a bejáró tanulók számáról, a községi kataszterek alapszíne az adott települések diákjairól és a működő intézmény(ek)ről ad tájékoztatást.

 

8.     A járás iskoláinak vonzáskörzetek szerinti csoportosítása

A térkép az alsó és a felső tagozatos diákok bejárási útirányait figyelembe véve (6. és a 7. számú térképek) jelöli ki a járáson belüli vonzáskörzeteket – az alsó tagozatos iskolák esetében a színskála, a felső tagozatos iskolák esetében felületi jelek segítségével és a körzethatárok kijelölésével. A térképen a vonzáskörzeti központok is helyet kaptak. A térképek tájékoztatást nyújtanak a járás vasút- és közúthálózatáról is. Célunk az iskolalátogatási körzetek, az úgynevezett bejárási vonzáskörzetek feltérképezése volt, melyek kialakulása sok esetben inkább magyarázható ésszerű döntésekkel, mintsem a jelenlegi közigazgatási beosztási határokkal. Több helyütt találunk átfedéseket a szomszédos járások között, vagy olyan eseteket, amikor iskolalátogatási szempontból egy-egy település a szomszédos járás valamely intézményéhez integrálódott.