Nyitra – Oktatási hálózat kutatás

A Nyitrai járás iskolái

 

I.              A járás települései, demográfiai viszonyai, iskolái

A járás lakosainak száma 159 143, ebből 9 076 magyar nemzetiségű (5,70%). A 2001-ben az összlakosság 163 540, a magyar lakosság száma 10 956, aránya 6,70 % volt,  így a 2001-es népszámlálási adatokhoz viszonyítva a magyar lakosság száma 1880-nal, 20,71%-kal csökkent.  

A járást 61 település alkotja. Közülük Nyitra és Verebély városi települések. Nyitra 78 916 lakosú megyei székhely, magyar lakosainak száma 1 443, mely 1,87%-os arányt jelent. Verebély 8 970 lakosából 3,78% magyar nemzetiségű. A 2001 és a 2011-es népszámlálási időszakban a magyarok által nagyobb számban lakott településeken a magyar lakosság arányszáma 7%-tól 20%-ig csökkent. A legnagyobb csökkenési arány Alsócsitáron (20%), Zsérén (17%), Nyitragesztén (15%), Csiffáron (14%) következett be. 

A Nyitra-vidék vagy Zoboralja – beleértve a közigazgatásilag az Érsekújvári járáshoz tartozó Nagykért, és az aranyosmaróti járásbeli Lédecet – magyar nyelvsziget, szórványterület, ahol a magyarság egy része már asszimilálódott, egy másik része az identitásváltáshoz közeli állapotban van. A magyar közösségnek egy – egyre szűkülő – része, tudatosan vállalja magyar anyanyelvét, a hagyományokat és a magyar kultúrát.

Nyitra egyetemi város, ahol a magyar agrárszakemberek és a magyar iskolák pedagógusai többségét képezték a múltban, s képezik napjainkban is.

 

     1.         táblázat: Áttekintés a járási oktatási intézményi hálózatról és a veszélyeztetett iskolák számáróla 2013/14-es tanév adatai alapján

A Nyitrai járás oktatási intézményei	Az intézmények száma	A minimális diákszámot az alsó tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 20, ill. 24 diáknál)		A minimális diákszámot a felső tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 65, ill. 75 diáknál)
		1­­­­­­­­­­­­­­­­–4-es iskolák	1–9-es iskolák AT-a	1–9-es iskolák
szlovák tanítási nyelvű óvoda a járásban	81
10% feletti magyar lakosságú települések szlovák nevelési nyelvű óvodái	14
magyar nevelési nyelvű óvoda	-
magyar – szlovák közös igazgatású óvoda	1
magyar és közös ig. óvodák összesen	1
1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskola	10	3
10% feletti magyar lakosságú települések 1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	5	1
1–4-es magyar tanítási nyelvű iskola	-	-
1–4-es közös igazgatású iskola	3	3
magyar és közös ig. alsó tagozatos iskola összesen	3	3
1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskola	45		1	15
10% feletti magyar lakosságú települések 1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	6		1	3
1–9-es magyar tanítási nyelvű iskola	1		1	1
1–9-es közös igazgatású iskola	3		3	3
magyar és közös ig. 1–9-es iskolák összesen	4		4	4

 

 

1960-ban a járásban 24 magyar tannyelvű alapiskola működött, ezek nagy része az 1980-as évek végéig fokozatosan leépült vagy „felsőbb“ hatásra megszűnt. Ma már csak 3 teljes szervezettségű alapiskola és 4 kisiskola működik a térségben, ahol magyar nyelvű oktatásban részesülhetnek a diákok. Az iskolák mindegyikében rendkívül alacsony a diáklétszám. Az alacsony diákszám miatt az iskolák felső tagozatain az oktatás szervezési formáinak kialakítása csak rendkívüli megoldásokkal kezelhető.

A magyar tannyelvű iskolák a diáklétszám és annak folyamatos csökkenése miatt kénytelenek a túlélés érdekében évfolyamokat ill. nevelési órákat összevonni. Mára az összes teljes szervezettségű iskola alsó tagozatán összevont osztályokban folyik az oktatás. Ha a tendencia nem változik, néhány éven belül a településeken megszűnik a magyar nyelvű oktatás, mely vélhetően a magyar közösségi programok megszűnését, végül a magyar közösség nyelvi, kulturális beolvadását is magával vonja.

 

II.            A járás veszélyeztetett magyar alapiskolái helyzetének elemzése

 

     2.         táblázat: A minimális létszámot el nem érő magyar iskolákra vonatkozó információk a 2013/14-es tanév adatai alapján

 

Minimális létszámot el nem érő magyar iskola (alsó, illetve felső tagozat)	Van-e szlovák iskola a telepü- lésen?	Fenntartó (Ö,E)	Diákszám		Hiányzó diákszám az AT-on		Hiányzó diákszám a FT-on	Beutazó diákok száma	Beutazó diákok aránya	Az iskola épületének állapota	Az iskola technikai felszereltsége	Hátrányos helyzetű tanulók aránya (alacsony, közepes, nagy)
			AT	FT	összevont osztályok	nem összevont osztályok		(2012/13-as adat)
										(jó, megfelelő, rossz)
Alsóbodok	van	Ö	5		15	37		0	0			-
Csehi	van	Ö	12		8	30		0	0			nincs adat
Kolon	van	Ö	9		11	33		1	9,09%			-
Zsére	van	Ö	6		14	36		0	0			nincs adat
Gímes	van	Ö	6	32	14	36	33	33	84,62%	m		A
Nagycétény	van	Ö	17	49	3	25	16	23	33,82%	m		-
Pográny	van	Ö	10	46	10	32	19	36	69,23%	m		-

A szín nélküli részben az 1–4. évfolyamos, a színesen jelzett részben az 1–9. évfolyamos iskolák találhatók.

AT – alsó tagozat (1–4. évfolyam), FT – felső tagozat (5–9. évfolyam).

Ö – önkormányzati fenntartású iskola, E – egyház által fenntartott iskola

Az 1–4-es iskolákon a minimális diákszám összevont osztályok esetén 20, illetve 24.

Az iskolák alsó tagozatán a minimális diákszám évfolyamonkénti osztályok esetén 42, illetve 50.

Teljes szervezettségű iskolák felső tagozatán a minimális diákszám 65, illetve 75.

A bejáró diákok számának feldolgozásához és kimutatásához csak a 2012/13-as évből álltak rendelkezésre hozzáférhető adatok.

 

Teljes szervezettségű veszélyeztetett iskolák

A további leírásban a helynév után a település magyar lakosainak számát és arányát tüntettük fel. A számok a 2011-es népszámlálási adatokra vonatkoznak.

Gímes (542, 27%) közös iskolájának magyar részlegén összesen 38 diák tanul. A diákok száma 8 év alatt a felére csökkent. A szlovák iskola diákszáma 263, közel hétszerese a magyar iskola diákszámának. A pedagógusok, a szülők és a támogató szervezetek és elkötelezett személyek igyekezete ellenére sem növekedett a diáklétszám, született megoldás a magyar részleg fejlesztésére. Az iskolát 84,62%-ban a beutazó koloni és zsérei felső tagozatos diákok tartják fenn. Mivel Kolonban 9, illetve Zsérén 6 diákkal még működik a magyar kisiskolai részleg, a gímesi iskola csak a felső tagozaton számíthat rájuk. A gímesiek közül csupán 3 alsó és 3 felső tagozatos diák látogatja a helyi iskolát. Csekély számban lédeci és nyitragerencséri diákokra is lehetett eddig számítani. A településen ma már csak 26,66% a magyarok aránya, magyar óvodai csoport nem működik a községben. Amennyiben Kolonban a magyar óvodások száma nem növekszik, illetve Gímesen és Zsérén a szlovák óvodákban a magyar gyermekek anyanyelvi felkészítése nem valósul meg erőteljesebb formában, a gímesi iskola megmaradása kérdéses. Az iskola vonzáskörzetének további településeiről nagyon kevés további diákra lehet számítani.

Pogrányban (504, 47%) van a Nyitrai járás egyetlen teljes szervezettségű, jogalanyisággal rendelkező magyar tanítási nyelvű alapiskolája. Az évtizedekkel ezelőtti osztálylétszámok mára a harmadára csökkentek. A községben nincs magyar óvodai csoport. A helyi diákok közül 4 alsó és 13 felső tagozatos diák látogatja az iskolát, melynek jelenleg 56 diákja van az elsőtől a kilencedik évfolyamig. Alsóbodokról 21 felső tagozatos diák jár a pogrányi iskolába, napjainkban azonban az alsóbodoki iskolába csak 5 diák jár, így a jövőben az alsóbodoki beutazók száma is mérséklődni fog, amennyiben jelentős és kedvező változásokra pl. az óvodai anyanyelvi felkészítés terén Pogrányban, Alsóbodokon és Nyitragesztén nem kerül sor. A szomszédos Nyitragesztéről 4 alsó és 7 felső tagozatos diák látogatja a pogrányi iskolát.  Nyitragerencséri és lédeci diákok csak elenyésző számban látogatják az iskolát. Pogrányban is nagymértékben csökkent a magyarság aránya 59%-ról 47%-ra a 2001-es és a 2011-es népszámlás közötti időszakban. Az iskolának nincs tornaterme. Az iskolavezetés erőfeszítései, a diákok jó eredményei a versenyeken, teszteléseken kevésnek mutatkozik a helyzet javításához. A pogrányi szlovák iskolába 24 diák jár, mely a törvény által megkövetelt minimális diákszám alapján működésében szintén veszélyeztetett, viszont a szlovák óvoda működtetésével további asszimilációs veszteségek várhatók.   

Nagycétény (1108, 69%) iskolájába 66 diák jár. A diáklétszám 8 év alatt 40%-kal csökkent, annak ellenére, hogy a település magyar lakosságának aránya a Zoboralján a legnagyobb 69,08%, bár ez az arány a két utolsó népszámlálás közti időszakban 10%-kal mérséklődött. A községben nincs magyar óvoda, vagy óvodai csoport. A település szlovák óvodáját 35 gyermek látogatja, amiből elsősorban a közös igazgatású alapiskola keretében működő szlovák kisiskola profitál, melynek diáklétszáma 19. A helyi diákok mellett a magyar iskolába elsősorban Csehiből járnak beutazó diákok, 4 alsó és 11 felső tagozatos diák. A jövőben a csehi 9 kisiskolásra lehet számítani a felső tagozaton. A helyi diákok létszáma a nyitrai járás 3 teljes szervezettségű iskolája közül itt a legnagyobb. 16 alsó és 29 felső tagozatos nagycétényi diák jár a helyi magyar iskolába, de mint a számok jelzik, a diáklétszám a jövőben csökkenni fog. 1-2 diák további 4-5 településről is látogatja az iskolát (Kalász, Kiscétény, Kislapás, Nyitraszőlős). A 3 teljes szervezettségű iskola közül a nagycétényinek van leginkább esélye a megmaradásra. Diáklétszámnövekedés az asszimilációs folyamat megállítása esetén képzelhető el, melyhez elsősorban az óvodai anyanyelvi oktatás megerősödése járulhat hozzá. Amennyiben a szomszédos járásbeli 1634 magyar lakosságú Nagykér magyar iskolájában a diáklétszám fogyatkozása folytatódni fog, elképzelhető a két iskola sokkal szorosabb együttműködése, illetve összeolvadása. Ebben a folyamatban a helyi körülmények játszhatják a legnagyobb szerepet, pl. a nagykéri teljes szervezettségű iskola jelenléte.   

 

Alsó tagozatos veszélyeztetett iskolák

Alsóbodokon (699, 59%) van a járás legkisebb diákszámmal működő magyar kisiskolája, ahol jelenleg egy összevont osztályban tanul az 5 magyar diák. A 2005/6-os tanévben az iskolát még 25 diák látogatta. A közlekedési szempontból zsákfaluban a magyarok aránya a bérlakások építése ellenére sem mutat növekedést. A szlovák iskolába 22 diák jár, mely elsősorban a közelmúlt öröksége. A magyar óvoda hasznos munkájával ugyan igyekszik segíteni a továbblépést a magyar iskolába, de az utóbbi években számottevő eredmény nélkül. Az iskola magyar és szlovák részlege egy épületben van. Az iskolát 1989 óta magyar nemzetiségű igazgató irányítja. A városi munkalehetőségek, gazdasági aktivitások, szolgáltatások közvetlen közelében fekvő település lakossága körében jelentős az asszimiláció. Az iskola megszűnése esetén a diákok a pogrányi alapiskolában nyerhetnek elhelyezést.           

Csehi (475, 45%) közös igazgatású kisiskolájában együtt van a magyar és a szlovák tagozat. Az iskola igazgatását szlovák igazgató látja el. A tanulók létszáma jelenleg 12 fő. Az idén 5 magyar elsős látogatja az iskolát, a következő években nem számítanak létszámgyarapodásra. Az óvodával való együttműködés zökkenőmentes, mégsem növekedik a magyar iskolába íratott gyermekek száma. A település lakosainak száma 1078. Az utolsó népszámláláskor 45,24% vallotta magát magyarnak. A 2001-es népszámláláskor még 7 %-kal több volt a magyarok aránya a településen. A közös igazgatású iskola szlovák részlege is csak alsó tagozattal működik. Egy osztályba jár a magyar tagozat összevont 1 – 3. évfolyama. A magyar tagozat tanulói a 4. osztálytól a Nagycétényi Alapiskolába járnak. A szlovák 1 – 4. évfolyam 37 diákkal 4 külön osztályt alkot. A helyi szlovák óvoda gyermekeinek 2/3-a szlovák, 1/3-a magyar iskolába jelentkezik. Az óvodába járó gyermekek közül, a családban alig tanul meg valaki magyarul. Nyitra közelségére hivatkozva a magyar szülők nagy része nem tartja fontosnak az anyanyelvi oktatást.

Kolonban (780, 50%) a közös igazgatású alapiskola új épületének 1965-ben történt átadáskor a magyar alsó tagozaton 66 gyermek tanult, a szlovák tagozaton valamivel kevesebb. A tanulók a negyedik évfolyam elvégzése után többségében a a gímesi iskolában folytatták tanulmányaikat. 2005-ben az iskola épületét teljesen felújították. További helyiségekkel bővült az épület is, ahová az óvodások költöztek be. Azóta az alapiskola és az óvoda közös irányítás alatt működik, melynek keretében magyar és szlovák osztályokat, csoportokat alakítottak ki. A magyar részleg alsó tagozatán 9 tanuló tanul, a helybéli magyar felső tagozatos diákok a gímesi iskolát látogatják. A Nyitrai járásban működő egyetlen magyar nyelvű óvodai csoportba 13 gyermek jár. A településen a magyar lakosság aránya az utóbbi két népszámlálás között 10%-kal esett vissza. Az iskola szlovák részlegének alsó tagozatán 33, a felső tagozaton 58 diák tanul, a szlovák óvodai csoportba 24 gyermek jár.

Zsérén (636, 47%) az utolsó két népszámlálás között 15%-ot csökkent a magyar lakosság aránya. A magyar iskolát 6, a szlovák iskolát 28 többnyire magyarul beszélő gyermekek látogatják, akik az óvodában csak szlovák nyelvű foglalkozásokon vesznek részt. A magyar alapiskola egy épületben van a szlovák iskolával és az óvodával. A zsérei alapiskola magyar részlege a szlovák igazgatóság alá tartozik. A magyar iskola tanulóinak létszáma a 2005/6-os tanévben 8 volt. A roma tanulók a szlovák iskolát látogatják, mivel nem beszélik a magyar nyelvet.

Veszélyeztetett szlovák iskolák a legalább 10%-os magyar lakosságú településeken (zárójelben a diáklétszám): A felső tagozaton nem elégséges a diákszám Kalászon (60) és Kolonban (58). Az alsó tagozatos iskolák közül Csiffáron (14) és Nagycétényben (19).

           

Az anyanyelvű oktatás biztosítása a magyar iskola nélküli települések diákjai számára ahol legalább 10%-nyi magyar lakosság él 

            Babindal (147, 22,04%) kis település szlovák óvodával, ahová 21 gyermek jár. A településről már nem jár diák magyar iskolába.

            Berencsről (447, 20,56%) a diákok az érsekújvári járásbeli Nagykér iskoláját látogatják. A községben teljes szervezettségű szlovák iskola és 48 gyermekkel óvoda működik.

            Csiffáron (173, 28,64%) nincs magyar iskola, sem óvoda. A szlovák iskolába 14 kisdiák, a szlovák óvodába 15 gyermek jár. A településről már nem jár diák magyar iskolába.

            Kalászon (421, 33,92%) teljes szervezettségű szlovák iskola és óvoda működik. A faluból 1 felső tagozatos diák jár még a nagycétényi magyar iskolába.

            Nagyhind (53, 17,43%) településen már csupán félszáz magyar lakos él. A településről már nem jár diák magyar iskolába.

Nyitrageszte (242, 64,04%) kistelepülés, melynek szlovák óvodáját 10 gyermek látogatja. A településen nincs sem magyar, sem szlovák iskola. A községből 4 alsó és 7 felső tagozatos diák a pogrányi iskolába jár.

Nyitragerencsér (414, 21,55%) Nyitrával összenőtt település, ahol nincs semmilyen oktatási intézmény. A diákok a nyitrai iskolákat látogatják. A községből 1 alsó tagozatos diák Pogrányba, 1 felső tagozatos pedig Gímesre jár magyar iskolába.

Lédec (236, 31,85%) az Aranyosmaróti járáshoz tartozó egyetlen magyar közösséggel bíró falu. A településen keresztülfolyó Dervence patak alkotta egykor a Nyitra és a Bars megyét elválasztó megyehatárt. A járási székhely 12 337 lakosából 71 vallotta magát a 20011-es népszámláláson magyarnak. Ma Lédecen 12 diákkal szlovák kisiskola és 14 gyermekkel szlovák óvoda működik. A településen a 2001 és 2011 közötti népszámlálási időszakban 13%-kal csökkent a magyar lakosság száma. A faluból 1 alsó tagozatos diák Pogrányba, 3 felső tagozatos diák Gímesre jár magyar iskolába.

Elvétve az 5 % alatti magyar lakosságú falvakban is akad magyar diák pl. Kislapásról, Nyitraszőlősről és Kiscétényből, akik a nagycétényi iskolát látogatják. „A csitári hegyek alól”-i Alsócsitárról már nem jár diák magyar iskolába.

 

             

III.          A járás oktatási hálózatának néhány további jellemzője, sajátossága

 

A járás óvodái

(Az óvodákkal kapcsolatos adatok az 1. számú mellékletben találhatók.)

A településeken Kolon kivételével az óvodákban nem működnek magyar nevelési nyelvű csoportok. A szlovák óvodai csoportokban a magyar iskolába készülő gyermekek számára ugyan több helyen és különböző formában anyanyelvű foglalkozásokat tartanak, ezek nem pótolhatják a magyar óvodát, a rendszeres anyanyelvi foglalkozásokat. Amennyiben az iskolák magyar részlegei megszűnnek, valószínűleg ezek a mostani anyanyelvi foglalkozások gyakorlata is megszűnésre ítéltetett.

 

Az iskolaválasztást befolyásoló tényezők

Mivel a régióban nem alakultak magyar óvodák, ebből adódóan is elterjedt a szlovák nyelvhasználat, mind a diákok egymás közti beszélgetései, mind az internetes közösségi felületeken való kapcsolattartás során. Vissza kell szoktatni a gyermekeket anyanyelvük használatára. Kiemelten fontos a Ringató program, amely a zoboralji 0-3 éves korosztálynak és a fiatal, esetenként vegyes házasságban élő anyukáknak nyújt magyar nyelvű közösségi élményt. Ez a régióban erősen hiányzó (Kolont kivéve) magyar nyelvű óvodai nevelést részben pótolhatja, bár nem helyettesítheti.

A Zoboralján tevékenykedő civil szervezet tevékenységében megtalálhatóak a gyermekek és az ifjúság részére szervezett programok. A különféle rendezvények ellenére a Nyitra-vidéken egyre több magyar gyökerekkel rendelkező szülő szlovák iskolába íratja gyermekét abban a hiszemben, hogy a városi iskola több lehetőséget (szakköri foglalkozás, idegennyelv-tanulás stb.) nyújt gyermeke számára, ahol gyermeke érvényesülését is megalapozhatja. Problémát jelent a példamutatásban, hogy nem kevés – magyar iskola alkalmazásában álló – pedagógus él olyan vegyes házasságban, ahol a gyermeket a magyarul beszélő szülő-pedagógus nem tanította meg magyarul vagy szlovák iskolába íratja be.

A legutóbbi népszámlálási adatok alapján, a magyar lakosság létszámának csökkenése ellenére mindössze három (Alsóbodok, Nagycétény, Nyitrageszte) községben nem csökkent a magyarok aránya 50% alá. Az önkormányzati választásoknál jó eredményeket egyre inkább a szlovák szavazók megszerzésével, ill. megtartásával lehet elérni, így a magyar iskolának egyre kisebb a súlya az önkormányzat számára. A közelmúltban épült bérlakásokba betelepülők, vagy az elszármazott visszatelepülők nagy része is már túl van az identitásváltáson. A régió vallásos lakossága értékrendjének alakítására, így az anyanyelv megtartására az egyház is jelentős hatással lehet. Ezen a téren pozitív és negatív példákat egyaránt találunk a járásban.   

 

Az iskolák magyar diákjainak várható létszámalakulása

 

Zoboralja iskoláinak várható diáklétszámai a 2014/2015 – ös iskolaévben

Évfolyam	Alsóbodok	Pográny	Zsére	Kolon	Gímes	Együtt ( 5 iskola )	Nyitracsehi	Nagycétény	Együtt ( 7 iskola )
1.	0	0	0	2	0	2	1	9	12
2.	0	0	1	2	1	4	5	4	13
3.	5	2	3	3	3	16	4	3	23
4.	0	2	1	2	1	6	3	6	15
5.		4			4	8		4	12
6.		7			5	12		13	25
7.		5			11	16		7	23
8.		7			7	14		8	22
9.		10			3	13		10	23
Együtt:	5	37	5	9	35	91	13	64	168
	42		49			-	77		-

 

Beiratkozási jövőkép - Zoboralja

Iskolaév	Alsóbodok	Pográny	Zsére	Kolon	Gímes	Együtt ( 5 iskola )	Nyitracsehi	Nagycétény	Együtt ( 7 iskola )
2015/2016	2	2	2	4	1	11	0	5	16
2016/2017	0	1	1	2	2	6	0	5	11
2017/2018	0	0	0	2	0	2	3	2	7

 

Diáklétszám várható változása az elkövetkező években:

2013/2014 – 2014/2015: 192 tanulóból marad 168

2014/2015 – 2015/2016: 168 tanulóból marad 161

2015/2016 – 2016/2017: 161 tanulóból marad 150

2016/2017 – 2017/2018: 150 tanulóból marad 134

 

A járás területén a 2013/2014-es tanévben 3 teljes szervezettségű magyar alapiskoláját és 4 kisiskoláját 127 felső és 65 alsó tagozatos diák látogatta. A járás egyetlen magyar óvodájába Kolonba 14 gyermek járt. A számok egyértelműen jelzik a magyar iskolák jövőbeni további térvesztését. Amennyiben jelentősebb változások az anyanyelvű iskola érdekében nem történnek, a járás magyar diákjai legfeljebb két, de inkább csak egy iskolát tudnak megtölteni. Az alacsonyabb évfolyamok csökkenő diákszámát figyelembe véve, néhány éven belül ez a diáklétszám legfeljebb egy iskola működtetéséhez lesz elegendő. A 4 lédeci diák kicsi többletet jelent, a nagykéri diákok pedig csak iskolájuk bezárása esetén, ráadásul a közúthálózat átjárhatóságának korlátai miatt is csak egy nyitrai központi iskola létrejötte esetén erősíthetnék zoboralji társaik számát.

           

 

Speciális iskolák a járásban

A járás területén magyar nyelven működő speciális iskola nem működik.

 

Továbbtanulási lehetőségek a járásban

            A magyar iskolák végzős diákjai számára lehetőség van a járáson belül folytatni tanulmányaikat az Alsóbodoki MTNy Magán Szakközépiskolában, mely 2000-ben jött létre. A diákok választhatják továbbá a közelebbi városok magyar gimnáziumait és szakközépiskoláit Érsekújvárban, Léván, Galántán, Komáromban. A végzős diákok egy része kiváló szlovák nyelvtudására építve a nyitrai szlovák középiskolában folytatja tanulmányait.

 

IV.          A Nyitrai járás oktatási hálózatának megvédését és fejlesztését szolgáló javaslatok

Elképzelések a Nyitrai járás magyar oktatási intézményeinek az optimalizációjára:

A Nyitrai járásban a magyar oktatási hálózat optimalizációja érdekében a következő javaslatok merültek fel:

a./ Mindhárom teljes szervezettségű iskola (Gímes, Pográny, Nagycétény) működtetésének a fenntartása. Ennek kapcsán a polgármesterek és az iskolák vezetői elmondták véleményüket, hogy nehezen születne objektív kritériumok alapján közös megegyezés az iskolák megmaradása és megszüntetése tekintetében. Az igazgatók, pedagógusok részéről a munkahely megtartása, a polgármesterek részéről a magyar választók megőrzése érdekellentétekhez vezet. A községek nehezen tudnak megegyezni abban, melyik iskola (két iskola) szűnjön meg.

A régió alacsony diákszáma miatt ez a megoldást csak akkor lehet sikeres, ha a magyar nyelvű oktatás iránt nagyobb lesz az érdeklődés a szülők részéről, ha ők és az egész közösség is hatékonyan fogják segíteni ezt a folyamatot. Mindhárom iskola további életben maradása, illetve a közöttük levő erőviszonyok alakulása az anyanyelvi oktatás érdekében kifejtett mozgósítás függvénye. Amennyiben ebben az eddigiekhez képest nem történik előrelépés, a magyar iskolahálózat felszámolása néhány éven belül bekövetkezhet. A három iskola közül a nagycétényi iskolának van a legnagyobb esélye a túlélésre, mely elsősorban a helyi diákokra tudja működését alapozni. Valószínűsíthető a gímesi iskola magyar részlegének és a pogrányi iskolának a fúziója. Ez a megoldás ugyan a törvény által megszabott diákszám eléréséhez nem vezet, de nagyobb mértékben lehetővé tenné a felső tagozaton az évfolyamok szerinti oktatást. 

A járás magyar oktatási hálózatát az iskolák alacsony diákszáma miatt optimalizálni szükséges. A fent említett javaslat módosítása, a kisiskolák magyar részlegeinek beolvadása a 3 teljes szervezettségű iskolába a helyi önkormányzatok jóváhagyásával. Az alsóbodokiak a pogrányi iskolát, a koloniak és a zséreiek a gímesi iskolát, a csehiek a nagycétényi iskolát erősítenék. Így a pogrányi, a gímesi és a nagycétényi iskolák alsó tagozatán esély volna legalább 2 összevont osztályt működtetni, míg a felső tagozatokon legalább 50 diák tanulna. Ez a megoldás a kisdiákok utaztatása miatt nem célszerű. A helyi önkormányzatok is ragaszkodnak iskolájukhoz, mivel a szlovák intézmény mellett működtetett legfeljebb egy összevont osztályos magyar kisiskola a költségterheket túlságosan nem növeli meg.

b./ Felmerült egy létrehozandó központi magyar iskola ötlete. Több magyar, a közéletbe bekapcsolódó család íratta, illetve íratja be gyermekét nyitrai szlovák iskolába, nem elvetendő tehát egy modern szellemű, akár bentlakásos nyitrai, vagy alsóbodoki felső tagozatos iskola létrehozása. A város minden településről viszonylag könnyen elérhető, viszont az iskola kialakítása és működtetése jelentős szervezési munkával és költségterhekkel járna. A kollégiummal bíró alsóbodoki helyszín a közösségformálás és a jövendő, a térséghez kötődő helyi magyar értelmiség kialakítása szempontjából lenne haszos a zoboraljai szórványvidéken.

Mindkét típusú megoldáshoz az iskolabusz szolgáltatás megteremtésére és működtetésére van szükség, illetve Nyitrán diákkollégium létrehozása vagy Alsóbodokon a kibővítése jöhet számításba. Megtörténhet, hogy utaztatás, vagy a kollégiumi megoldás miatt a szülők inkább a helyi szlovák iskolát választanák. Lehet, hogy a magyar oktatás számára elvesznének diákok az összevonás során, ugyanakkor vannak családok, ahol a magyar iskolába való beíratás miatt a szülők elfogadnák ezeket a feltételeket.

A helyi kezdeményezéseken kívül a szomszédos járások iskoláinak részéről is vannak indíttatások arra, hogy a végveszélybe került Nyitra-vidéken a magyar iskolát vállaló felső tagozatos diákok tanulmányaihoz megfelelő megoldást találjanak. 

Nyitra környékén optimális esetben 4 iskolabusszal oldható meg a diákok utaztatása a jelenleg magyar diákokat fogadó 3 teljes szervezettségű iskolába: Csehi – Nagycétény

Zsére – Kolon – Gímes,  Alsóbodok – Nyitrageszte – Pográny, Berencs – Nagykér – Nagycétény útvonalakon. A javaslat azonban csak jelentős diákszámnövekedés esetén indokolt. A valósághűbb megoldás az iskolahálózat szükségszerű átalakításától függ.

Amennyiben a gímesi iskola megmarad, akkor a Zsére (15), Kolon (20) – Gímes útvonal,

jön számításba.

A jövőre nézve reálisabb megoldás ha a gímesi iskola vonzáskörzete a pogrányi központi iskolát egészíti ki. Ebben az esetben a Gímes – Kolon – Zsére – Pográny útvonalon javasolt az iskolabusz működtetése. 

A Berencs – Nagykér – Nagycétény útvonalon az iskolabusz indítása csak rendkívüli esetben indokolt, mivel ez a megoldás a nagykéri iskola diákjainak áttelepítését jelentené Nagycéténybe, melynek veszélye, hogy a nagykéri diákok egy része a helybeli szlovák iskolát részesítené előnyben.

A Csehi – Nagycétény, illetve az Alsóbodok – Nyitrageszte – Pográny vonalak működtetése a regionális buszvállalatokkal való egyeztetéssel célszerű megoldani.    

A vázolt tervezet feltételezi egy párhuzamosan futó program megvalósítását, melynek célja visszaadni, illetve megerősíteni a régióban a magyar nyelv rangját a családok mindennapi nyelvhasználatában. Ennek programnak a lényege, hogy magyar óvodai csoportok kialakításával, illetve az óvodai és az óvodáskor előtti anyanyelven megvalósuló programokkal szólítsák meg a családokat, a szülőket, nagyszülőket, elsősorban az anyákat. A családok, szülők közötti kapcsolati hálójának kialakítása és megerősítése adhat esélyt az iskolabusz szolgáltatásokkal segített magyar oktatás hosszabb távú működtetésére.

 

Az elemzés kidolgozásában tevékenyen részt vett PhD. Zilizi Zoltán, aki saját kérdőíves felmérésre épülő anyaggyűjtéssel és annak kiértékelésével is segítette a tanulmány létrejöttét. Az állapotfelmérésre és a jövőképre vonatkozó statisztikát összeállította Šonkoľ Zoltán.

 

 

 

 

 

Mellékletek:

1.     számú melléklet: A magyar lakosság nemzetiségi aránya a népszámlásokon és az óvodások száma településenként 2013-ban

                  (A mellékletben minden település szerepel, ahol a magyar lakosság aránya 10%-nál nagyobb)

 

Település neve (10% feletti magyar lakossági arány)	Magyar lakosság aránya a településen	Összlakosság	Magyar lakosság		A magyar óvoda (óvodai csoport) a magyar iskola részeként működik (igen / nem)	Óvoda (M,Sz,K)	Gyermekek száma összesen	Gyermekszám a magyar csoportokban	A magyar óvodába járó gyermekek aránya
			létszám	arány %
	2001	2011
Alsócsitár	47,41%	707	191	27,02%	-	Sz	16	0	-
Alsóbodok	69,46%	1188	699	58,84%	-	Sz	35	0	-
Babindal	30,40%	667	147	22,04%	-	Sz	21	0	-
Berencs	30,72%	2174	447	20,56%	-	Sz	48	0	-
Csehi	53,71%	1050	475	45,24%	-	Sz	30	0	-
Csiffár	42,98%	604	173	28,64%	-	Sz	15	0	-
Gímes	36,61%	2033	542	26,66%	-	Sz	48	0	-
Kalász	43,13%	1241	421	33,92%	-	Sz	33	0	-
Kolon	59,49%	1570	780	49,68%	igen	K	24	14	58,33%
Nagycétény	79,70%	1604	1108	69,08%	-	Sz	35	0	-
Nagyhind	24,86%	304	53	17,43%	-	Sz	15	0	-
Nyitragerencsér	32,69%	1921	414	21,55%	-	-	-	-	-
Nyitrageszte	82,54%	361	242	67,04%	-	Sz	10	0	-
Pográny	59,34%	1074	504	46,93%	-	Sz	18	0	-
Zsére	62,24%	1355	636	46,94%	-	Sz	36	0	-

M – magyar nevelési nyelvű, Sz – szlovák nevelési nyelvű, K – közös igazgatású óvoda

 

 

 

2. számú melléklet: Az iskolák diákszámára vonatkozó adatok településenként

 

Település neve (10% feletti magyar lakossági arány)	Általános iskola neve	AT/ FT	Az oktatás nyelve	Diákok száma az AT-on 2013/14	Diákok száma a FT-on 2013/14	Diákok száma összesen 2013/14	Diákok száma összesen 2005/6	Diákszámváltozás %-ban (2005/06-2013/14 között)	Beutazó diákok a magyar iskolába (2012/13-as adat)		Mely településekről utaznak be nagyobb számban diákok a magyar iskolába
									létszám	arány %
Alsóbodok	Alapiskola	1-4.	M	5	0	5	25	-80,00%	0	0%
		1-4.	Sz	22	0	22	-	-	-	-
Berencs	Alapiskola	1-9.	Sz	68	95	163	-	-	-	-
Csehi	Alapiskola	1-4.	M	12	0	12	10	20,00%	0	0%
		1-4.	Sz	37	0	37	-	-	-	-
Csiffár	Alapiskola	1-4.	Sz	14	0	14	-	-	-	-
Gímes	Alapiskola	1-9.	M	6	32	38	80	-52,50%	33	84,62%	Kolon, Zsére
		1-9.	Sz	80	183	263	-	-	-	-
Kalász	Alapiskola	1-9.	Sz	51	60	111	-	-	-	-
Kolon	Alapiskola és Óvoda	1-4.	M	9	0	9	15	-40,00%	1	9,09%
		1-9.	Sz	33	58	91	-	-	-	-
Nagycétény	Alapiskola	1-9.	M	17	49	66	109	-39,45%	23	33,82%	Csehi
		1-4.	Sz	19	0	19	-	-	-	-
Nyitragerencsér	Alapiskola	1-9.	Sz	60	83	143	-	-	-	-
Pográny	MTNy Alapiskola	1-9.	M	10	46	56	58	-3,45%	36	69,23%	Alsóbodok, Nyitrageszte
	Alapiskola	1-4.	Sz	24	0	24	-	-	-	-
Zsére	Alapiskola és Óvoda	1-4.	M	6	0	6	8	-25,00%	0	0%
		1-4.	Sz	28	0	28	-	-	-	-
Diákszám összesen a magyar iskolákban			M	x	x	192	305	-37,05%

AT – alsó tagozat (1-4. évfolyam), FT – felső tagozat (5-9. évfolyam).

A 2005/06-os tanévre csak a magyar iskolák esetében álltak rendelkezésre elérhető adatok.

A diákok beutazására vonatkozó adatok csak a magyar iskolákra (a közös igazgatású iskolák magyar részlegeire), és csak a 2012/13-as tanévre voltak elérhetőek.

 

     3.         számú melléklet: Települések jegyzéke, ahol a magyar lakosság aránya

 meghaladja a 10 %-ot, de a településen nincs magyar iskola:

 Bábindal, Berencs, Csiffár, Alsócsitár, Kalász, Nagyhind, Nyitragerencsér, Nyitrageszte.

 

E települések csoportjához soroljuk Lédec községet 236 számú és 31,85% arányú magyar lakossággal, amelyik egyedüli ilyen település a szomszédos Aranyosmaróti járásban. Csak szlovák iskolája van 12 diákkal és szlovák óvodája 14 gyermekkel.

 

 

     4.         számú melléklet: Középiskolák a Nyitrai  járásban - 2014/15

Gimnáziumok a Nyitrai járásban - 2014/15

A Nyitrai járásban 5 szlovák gimnázium működik: Nyitra (4 gimnázium, összesen 2321 diákkal), Verebély (225 diák).

 

Szakközépiskolák a Nyitrai járásban - 2014/15

/csak nappali tagozat/

S. sz.	Iskola	Nyelv	Helység	Létszám
1.	MTNy Magán Szakközépiskola	M	Alsóbodok	70

A Nyitrai járásban 14 szlovák szakközépiskola működik: Nyitra (13 szakközépiskola, összesen 5631 diákkal), Verebély (162 diák).