
Léva – Oktatási hálózat kutatás
2026-02-11
Vágsellye- Oktatási hálózat kutatás
2026-02-11A Nyitrai
járás iskolái
I.
A járás települései, demográfiai
viszonyai, iskolái
A járás
lakosainak száma 159 143, ebből 9 076 magyar nemzetiségű (5,70%). A 2001-ben az
összlakosság 163 540, a magyar lakosság száma 10 956, aránya 6,70 %
volt, így a 2001-es népszámlálási
adatokhoz viszonyítva a magyar lakosság száma 1880-nal, 20,71%-kal csökkent.
A járást 61 település alkotja. Közülük Nyitra és
Verebély városi települések. Nyitra 78 916 lakosú megyei székhely, magyar
lakosainak száma 1 443, mely 1,87%-os arányt jelent. Verebély 8 970
lakosából 3,78% magyar nemzetiségű. A 2001 és a 2011-es népszámlálási
időszakban a magyarok által nagyobb számban lakott településeken
a magyar lakosság arányszáma 7%-tól 20%-ig csökkent. A legnagyobb
csökkenési arány Alsócsitáron (20%), Zsérén (17%), Nyitragesztén (15%),
Csiffáron (14%) következett be.
A Nyitra-vidék vagy Zoboralja – beleértve a közigazgatásilag az
Érsekújvári járáshoz tartozó Nagykért, és az aranyosmaróti járásbeli Lédecet – magyar
nyelvsziget, szórványterület, ahol a magyarság egy része már
asszimilálódott, egy másik része az identitásváltáshoz közeli állapotban van. A magyar
közösségnek egy – egyre szűkülő – része, tudatosan vállalja magyar anyanyelvét,
a hagyományokat és a magyar kultúrát.
Nyitra egyetemi város, ahol a magyar agrárszakemberek és a magyar
iskolák pedagógusai többségét képezték a múltban, s képezik napjainkban
is.
1.
táblázat:
Áttekintés a járási oktatási intézményi hálózatról és a veszélyeztetett iskolák
számáróla 2013/14-es tanév adatai alapján
|
A Nyitrai járás oktatási intézményei |
Az intézmények száma |
A minimális diákszámot az alsó
tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 20, ill. 24 diáknál) |
A minimális diákszámot a felső tagozaton
el nem érő iskolák száma (kevesebb 65, ill. 75 diáknál) |
|
|
1–4-es iskolák |
1–9-es iskolák AT-a |
1–9-es iskolák |
||
|
szlovák
tanítási nyelvű óvoda a járásban |
81 |
|
||
|
10%
feletti magyar lakosságú települések szlovák
nevelési nyelvű óvodái |
14 |
|||
|
magyar
nevelési nyelvű óvoda |
- |
|||
|
magyar –
szlovák közös igazgatású óvoda |
1 |
|||
|
magyar
és közös ig. óvodák összesen |
1 |
|||
|
1–4-es
szlovák tanítási nyelvű iskola |
10 |
3 |
|
|
|
10%
feletti magyar lakosságú települések 1–4-es
szlovák tanítási nyelvű iskolái |
5 |
1 |
|
|
|
1–4-es
magyar tanítási nyelvű iskola |
- |
- |
|
|
|
1–4-es
közös igazgatású iskola |
3 |
3 |
|
|
|
magyar
és közös ig. alsó tagozatos iskola összesen |
3 |
3 |
|
|
|
1–9-es
szlovák tanítási nyelvű iskola |
45 |
|
1 |
15 |
|
10%
feletti magyar lakosságú települések 1–9-es
szlovák tanítási nyelvű iskolái |
6 |
|
1 |
3 |
|
1–9-es
magyar tanítási nyelvű iskola |
1 |
|
1 |
1 |
|
1–9-es
közös igazgatású iskola |
3 |
|
3 |
3 |
|
magyar
és közös ig. 1–9-es iskolák összesen |
4 |
|
4 |
4 |
1960-ban a járásban 24 magyar tannyelvű alapiskola működött, ezek nagy
része az 1980-as évek végéig fokozatosan leépült vagy „felsőbb“ hatásra megszűnt.
Ma már csak 3 teljes szervezettségű alapiskola és 4 kisiskola működik
a térségben, ahol magyar nyelvű oktatásban részesülhetnek a diákok. Az
iskolák mindegyikében rendkívül alacsony a diáklétszám. Az alacsony diákszám miatt az iskolák felső
tagozatain az oktatás szervezési formáinak kialakítása csak rendkívüli
megoldásokkal kezelhető.
A magyar tannyelvű iskolák a diáklétszám
és annak folyamatos csökkenése miatt kénytelenek a túlélés érdekében
évfolyamokat ill. nevelési órákat összevonni. Mára az összes teljes
szervezettségű iskola alsó tagozatán összevont osztályokban folyik az oktatás.
Ha a tendencia nem változik, néhány éven belül a településeken megszűnik
a magyar nyelvű oktatás, mely vélhetően a magyar közösségi programok
megszűnését, végül a magyar közösség nyelvi, kulturális beolvadását is magával
vonja.
II.
A járás
veszélyeztetett magyar alapiskolái helyzetének elemzése
2.
táblázat: A
minimális létszámot el nem érő magyar iskolákra vonatkozó információk a 2013/14-es
tanév adatai alapján
|
Minimális létszámot el
nem érő magyar iskola (alsó, illetve felső tagozat) |
Van-e szlovák iskola a telepü- lésen? |
Fenntartó (Ö,E) |
Diákszám |
Hiányzó diákszám az
AT-on |
Hiányzó diákszám a FT-on |
Beutazó diákok száma |
Beutazó diákok aránya |
Az iskola épületének
állapota |
Az iskola technikai
felszereltsége |
Hátrányos helyzetű
tanulók aránya (alacsony, közepes, nagy) |
|||
|
AT |
FT |
összevont osztályok |
nem összevont osztályok |
(2012/13-as adat) |
|||||||||
|
(jó, megfelelő, rossz) |
|||||||||||||
|
Alsóbodok |
van |
Ö |
5 |
|
15 |
37 |
|
0 |
0 |
|
|
- |
|
|
Csehi |
van |
Ö |
12 |
|
8 |
30 |
|
0 |
0 |
|
|
nincs adat |
|
|
Kolon |
van |
Ö |
9 |
|
11 |
33 |
|
1 |
9,09% |
|
|
- |
|
|
Zsére |
van |
Ö |
6 |
|
14 |
36 |
|
0 |
0 |
|
|
nincs adat |
|
|
Gímes |
van |
Ö |
6 |
32 |
14 |
36 |
33 |
33 |
84,62% |
m |
|
A |
|
|
Nagycétény |
van |
Ö |
17 |
49 |
3 |
25 |
16 |
23 |
33,82% |
m |
|
- |
|
|
Pográny |
van |
Ö |
10 |
46 |
10 |
32 |
19 |
36 |
69,23% |
m |
|
- |
|
A
szín nélküli részben az 1–4. évfolyamos, a színesen jelzett részben az 1–9.
évfolyamos iskolák találhatók.
AT
– alsó tagozat (1–4. évfolyam), FT – felső tagozat (5–9. évfolyam).
Ö
– önkormányzati fenntartású iskola, E – egyház által fenntartott iskola
Az
1–4-es iskolákon a minimális diákszám összevont osztályok esetén 20, illetve
24.
Az
iskolák alsó tagozatán a minimális diákszám évfolyamonkénti osztályok esetén
42, illetve 50.
Teljes
szervezettségű iskolák felső tagozatán a minimális diákszám 65, illetve 75.
A
bejáró diákok számának feldolgozásához és kimutatásához csak a 2012/13-as évből
álltak rendelkezésre hozzáférhető adatok.
Teljes szervezettségű
veszélyeztetett iskolák
A további leírásban a helynév után a település
magyar lakosainak számát és arányát tüntettük fel. A számok a 2011-es
népszámlálási adatokra vonatkoznak.
Gímes (542, 27%)
közös iskolájának magyar részlegén összesen 38 diák tanul. A diákok száma
8 év alatt a felére csökkent. A szlovák iskola diákszáma 263, közel
hétszerese a magyar iskola diákszámának. A pedagógusok, a szülők és
a támogató szervezetek és elkötelezett személyek igyekezete ellenére sem
növekedett a diáklétszám, született megoldás a magyar részleg
fejlesztésére. Az iskolát 84,62%-ban a beutazó koloni és zsérei felső
tagozatos diákok tartják fenn. Mivel Kolonban 9, illetve Zsérén 6 diákkal még
működik a magyar kisiskolai részleg, a gímesi iskola csak a felső
tagozaton számíthat rájuk. A gímesiek közül csupán 3 alsó és 3 felső
tagozatos diák látogatja a helyi iskolát. Csekély számban lédeci és
nyitragerencséri diákokra is lehetett eddig számítani. A településen ma
már csak 26,66% a magyarok aránya, magyar óvodai csoport nem működik
a községben. Amennyiben Kolonban a magyar óvodások száma nem
növekszik, illetve Gímesen és Zsérén a szlovák óvodákban a magyar
gyermekek anyanyelvi felkészítése nem valósul meg erőteljesebb formában,
a gímesi iskola megmaradása kérdéses. Az iskola vonzáskörzetének további
településeiről nagyon kevés további diákra lehet számítani.
Pogrányban (504, 47%)
van a Nyitrai járás egyetlen teljes szervezettségű, jogalanyisággal rendelkező
magyar tanítási nyelvű alapiskolája. Az évtizedekkel ezelőtti osztálylétszámok
mára a harmadára csökkentek. A községben nincs magyar óvodai csoport.
A helyi diákok közül 4 alsó és 13 felső tagozatos diák látogatja az
iskolát, melynek jelenleg 56 diákja van az elsőtől a kilencedik évfolyamig.
Alsóbodokról 21 felső tagozatos diák jár a pogrányi iskolába, napjainkban
azonban az alsóbodoki iskolába csak 5 diák jár, így a jövőben az
alsóbodoki beutazók száma is mérséklődni fog, amennyiben jelentős és kedvező változásokra
pl. az óvodai anyanyelvi felkészítés terén Pogrányban, Alsóbodokon és
Nyitragesztén nem kerül sor. A szomszédos Nyitragesztéről 4 alsó és 7
felső tagozatos diák látogatja a pogrányi iskolát. Nyitragerencséri
és lédeci diákok csak elenyésző számban látogatják az iskolát. Pogrányban is nagymértékben
csökkent a magyarság aránya 59%-ról 47%-ra a 2001-es és
a 2011-es népszámlás közötti időszakban. Az iskolának nincs tornaterme. Az
iskolavezetés erőfeszítései, a diákok jó eredményei a versenyeken,
teszteléseken kevésnek mutatkozik a helyzet javításához. A pogrányi
szlovák iskolába 24 diák jár, mely a törvény által megkövetelt minimális
diákszám alapján működésében szintén veszélyeztetett, viszont a szlovák
óvoda működtetésével további asszimilációs veszteségek várhatók.
Nagycétény (1108,
69%) iskolájába 66 diák jár. A diáklétszám 8 év alatt 40%-kal csökkent,
annak ellenére, hogy a település magyar lakosságának aránya
a Zoboralján a legnagyobb 69,08%, bár ez az arány a két utolsó
népszámlálás közti időszakban 10%-kal mérséklődött. A községben nincs
magyar óvoda, vagy óvodai csoport. A település szlovák óvodáját 35 gyermek
látogatja, amiből elsősorban a közös igazgatású alapiskola keretében működő
szlovák kisiskola profitál, melynek diáklétszáma 19. A helyi diákok
mellett a magyar iskolába elsősorban Csehiből járnak beutazó diákok, 4
alsó és 11 felső tagozatos diák. A jövőben a csehi 9 kisiskolásra
lehet számítani a felső tagozaton. A helyi diákok
létszáma a nyitrai járás 3 teljes szervezettségű iskolája közül itt
a legnagyobb. 16 alsó és 29 felső tagozatos nagycétényi diák jár
a helyi magyar iskolába, de mint a számok jelzik, a diáklétszám
a jövőben csökkenni fog. 1-2 diák további 4-5 településről is látogatja az
iskolát (Kalász, Kiscétény, Kislapás, Nyitraszőlős). A 3 teljes
szervezettségű iskola közül a nagycétényinek van leginkább esélye
a megmaradásra. Diáklétszámnövekedés az asszimilációs folyamat megállítása
esetén képzelhető el, melyhez elsősorban az óvodai anyanyelvi oktatás
megerősödése járulhat hozzá. Amennyiben a szomszédos járásbeli 1634 magyar
lakosságú Nagykér magyar iskolájában a diáklétszám fogyatkozása
folytatódni fog, elképzelhető a két iskola sokkal szorosabb
együttműködése, illetve összeolvadása. Ebben a folyamatban a helyi
körülmények játszhatják a legnagyobb szerepet, pl. a nagykéri teljes szervezettségű
iskola jelenléte.
Alsó
tagozatos veszélyeztetett iskolák
Alsóbodokon (699, 59%) van
a járás legkisebb diákszámmal működő magyar kisiskolája, ahol jelenleg egy
összevont osztályban tanul az 5 magyar diák. A 2005/6-os tanévben az
iskolát még 25 diák látogatta. A közlekedési szempontból zsákfaluban a
magyarok aránya a bérlakások építése ellenére sem mutat növekedést. A
szlovák iskolába 22 diák jár, mely elsősorban a közelmúlt öröksége. A magyar
óvoda hasznos munkájával ugyan igyekszik segíteni a továbblépést a magyar
iskolába, de az utóbbi években számottevő eredmény nélkül. Az iskola magyar és
szlovák részlege egy épületben van. Az iskolát 1989 óta magyar nemzetiségű
igazgató irányítja. A városi munkalehetőségek, gazdasági aktivitások,
szolgáltatások közvetlen közelében fekvő település lakossága körében jelentős
az asszimiláció. Az iskola megszűnése
esetén a diákok a pogrányi alapiskolában nyerhetnek
elhelyezést.
Csehi (475, 45%) közös
igazgatású kisiskolájában együtt van a magyar és a szlovák tagozat. Az iskola
igazgatását szlovák igazgató látja el. A tanulók létszáma jelenleg 12 fő. Az
idén 5 magyar elsős látogatja az iskolát, a következő években nem számítanak
létszámgyarapodásra. Az óvodával való együttműködés zökkenőmentes, mégsem
növekedik a magyar iskolába íratott gyermekek száma. A település lakosainak
száma 1078. Az utolsó népszámláláskor 45,24% vallotta magát magyarnak. A
2001-es népszámláláskor még 7 %-kal több volt a magyarok aránya a településen. A
közös igazgatású iskola szlovák részlege is csak alsó tagozattal működik. Egy
osztályba jár a magyar tagozat összevont 1 – 3. évfolyama. A magyar
tagozat tanulói a 4. osztálytól a Nagycétényi Alapiskolába járnak. A
szlovák 1 – 4. évfolyam 37 diákkal 4 külön osztályt alkot. A helyi szlovák óvoda
gyermekeinek 2/3-a szlovák, 1/3-a magyar iskolába jelentkezik. Az óvodába
járó gyermekek közül, a családban alig tanul meg valaki magyarul. Nyitra
közelségére hivatkozva a magyar szülők nagy része nem tartja fontosnak az
anyanyelvi oktatást.
Kolonban (780, 50%) a
közös igazgatású alapiskola új épületének 1965-ben történt átadáskor a magyar
alsó tagozaton 66 gyermek tanult, a szlovák tagozaton valamivel kevesebb.
A tanulók a negyedik évfolyam elvégzése után többségében a a gímesi
iskolában folytatták tanulmányaikat. 2005-ben az iskola épületét teljesen
felújították. További helyiségekkel bővült az épület is, ahová az óvodások
költöztek be. Azóta az alapiskola és az óvoda közös irányítás alatt működik,
melynek keretében magyar és szlovák osztályokat, csoportokat alakítottak ki. A
magyar részleg alsó tagozatán 9 tanuló tanul, a helybéli magyar felső
tagozatos diákok a gímesi iskolát látogatják. A Nyitrai járásban
működő egyetlen magyar nyelvű óvodai csoportba 13 gyermek jár. A településen a
magyar lakosság aránya az utóbbi két népszámlálás között 10%-kal esett vissza.
Az iskola szlovák részlegének alsó tagozatán 33, a felső tagozaton 58 diák
tanul, a szlovák óvodai csoportba 24 gyermek jár.
Zsérén (636, 47%) az
utolsó két népszámlálás között 15%-ot csökkent a magyar lakosság aránya. A
magyar iskolát 6, a szlovák iskolát 28 többnyire magyarul beszélő gyermekek
látogatják, akik az óvodában csak szlovák nyelvű foglalkozásokon vesznek részt.
A magyar alapiskola egy épületben van a szlovák iskolával és az óvodával. A
zsérei alapiskola magyar részlege a szlovák igazgatóság alá tartozik. A magyar
iskola tanulóinak létszáma a 2005/6-os tanévben 8 volt. A roma tanulók a
szlovák iskolát látogatják, mivel nem beszélik a magyar nyelvet.
Veszélyeztetett szlovák iskolák a legalább 10%-os magyar lakosságú
településeken (zárójelben a diáklétszám): A felső tagozaton nem elégséges
a diákszám Kalászon (60) és Kolonban (58). Az alsó tagozatos iskolák közül
Csiffáron (14) és Nagycétényben (19).
Az
anyanyelvű oktatás biztosítása a magyar iskola nélküli települések diákjai
számára ahol legalább 10%-nyi magyar lakosság él
Babindal (147, 22,04%) kis
település szlovák óvodával, ahová 21 gyermek jár. A településről már nem jár
diák magyar iskolába.
Berencsről (447, 20,56%) a diákok az érsekújvári
járásbeli Nagykér iskoláját látogatják. A községben teljes szervezettségű
szlovák iskola és 48 gyermekkel óvoda működik.
Csiffáron
(173, 28,64%) nincs magyar iskola, sem óvoda. A szlovák iskolába 14 kisdiák, a
szlovák óvodába 15 gyermek jár. A településről már nem jár diák magyar
iskolába.
Kalászon
(421, 33,92%) teljes szervezettségű szlovák iskola és óvoda működik. A faluból
1 felső tagozatos diák jár még a nagycétényi magyar iskolába.
Nagyhind
(53, 17,43%) településen már csupán félszáz magyar lakos él. A településről
már nem jár diák magyar iskolába.
Nyitrageszte (242, 64,04%)
kistelepülés, melynek szlovák óvodáját 10 gyermek látogatja. A településen
nincs sem magyar, sem szlovák iskola. A községből 4 alsó és 7 felső tagozatos
diák a pogrányi iskolába jár.
Nyitragerencsér (414, 21,55%) Nyitrával
összenőtt település, ahol nincs semmilyen oktatási intézmény. A diákok a
nyitrai iskolákat látogatják. A községből 1 alsó tagozatos diák Pogrányba, 1
felső tagozatos pedig Gímesre jár magyar iskolába.
Lédec (236, 31,85%) az
Aranyosmaróti járáshoz tartozó egyetlen magyar közösséggel bíró falu. A településen
keresztülfolyó Dervence patak alkotta egykor a Nyitra és a Bars megyét
elválasztó megyehatárt. A járási székhely 12 337 lakosából 71 vallotta
magát a 20011-es népszámláláson magyarnak. Ma Lédecen 12 diákkal szlovák
kisiskola és 14 gyermekkel szlovák óvoda működik. A településen a 2001 és 2011
közötti népszámlálási időszakban 13%-kal csökkent a magyar lakosság száma. A
faluból 1 alsó tagozatos diák Pogrányba, 3 felső tagozatos diák Gímesre jár
magyar iskolába.
Elvétve az
5 % alatti magyar lakosságú falvakban is akad magyar diák pl. Kislapásról, Nyitraszőlősről és Kiscétényből,
akik a nagycétényi iskolát látogatják. „A csitári hegyek alól”-i Alsócsitárról már nem jár diák magyar
iskolába.
III.
A járás
oktatási hálózatának néhány további jellemzője, sajátossága
A
járás óvodái
(Az óvodákkal kapcsolatos adatok az 1. számú mellékletben találhatók.)
A településeken Kolon kivételével az
óvodákban nem működnek magyar nevelési nyelvű csoportok. A szlovák óvodai
csoportokban a magyar iskolába készülő gyermekek számára ugyan több helyen
és különböző formában anyanyelvű foglalkozásokat tartanak, ezek nem pótolhatják
a magyar óvodát, a rendszeres anyanyelvi foglalkozásokat. Amennyiben
az iskolák magyar részlegei megszűnnek, valószínűleg ezek a mostani anyanyelvi
foglalkozások gyakorlata is megszűnésre ítéltetett.
Az iskolaválasztást befolyásoló tényezők
Mivel a régióban nem
alakultak magyar óvodák, ebből adódóan is elterjedt a szlovák
nyelvhasználat, mind a diákok egymás közti beszélgetései, mind az
internetes közösségi felületeken való kapcsolattartás során. Vissza kell
szoktatni a gyermekeket anyanyelvük használatára. Kiemelten fontos a
Ringató program, amely a zoboralji 0-3 éves korosztálynak és
a fiatal, esetenként vegyes házasságban élő anyukáknak nyújt magyar nyelvű
közösségi élményt. Ez a régióban erősen hiányzó (Kolont kivéve) magyar
nyelvű óvodai nevelést részben pótolhatja, bár nem helyettesítheti.
A Zoboralján
tevékenykedő civil szervezet tevékenységében megtalálhatóak a gyermekek és
az ifjúság részére szervezett programok. A különféle rendezvények ellenére a Nyitra-vidéken egyre
több magyar gyökerekkel rendelkező szülő szlovák iskolába íratja gyermekét
abban a hiszemben, hogy a városi iskola több lehetőséget (szakköri
foglalkozás, idegennyelv-tanulás stb.) nyújt gyermeke számára, ahol gyermeke
érvényesülését is megalapozhatja. Problémát jelent a példamutatásban, hogy nem
kevés – magyar iskola alkalmazásában álló – pedagógus él olyan vegyes
házasságban, ahol a gyermeket a magyarul beszélő szülő-pedagógus nem
tanította meg magyarul vagy szlovák iskolába íratja be.
A legutóbbi népszámlálási
adatok alapján, a magyar lakosság létszámának csökkenése ellenére mindössze
három (Alsóbodok, Nagycétény, Nyitrageszte) községben nem csökkent
a magyarok aránya 50% alá. Az önkormányzati választásoknál jó eredményeket
egyre inkább a szlovák szavazók megszerzésével, ill. megtartásával lehet
elérni, így a magyar iskolának egyre kisebb a súlya az önkormányzat
számára. A közelmúltban épült bérlakásokba betelepülők, vagy az elszármazott
visszatelepülők nagy része is már túl van az identitásváltáson. A régió
vallásos lakossága értékrendjének alakítására, így az anyanyelv megtartására az
egyház is jelentős hatással lehet. Ezen a téren pozitív és negatív példákat
egyaránt találunk a járásban.
Az
iskolák magyar diákjainak várható létszámalakulása
Zoboralja iskoláinak várható
diáklétszámai a 2014/2015 – ös iskolaévben
|
Évfolyam |
Alsóbodok |
Pográny |
Zsére |
Kolon |
Gímes |
Együtt ( 5 iskola ) |
Nyitracsehi |
Nagycétény |
Együtt ( 7 iskola ) |
|
|
1. |
0 |
0 |
0 |
2 |
0 |
2 |
1 |
9 |
12 |
|
|
2. |
0 |
0 |
1 |
2 |
1 |
4 |
5 |
4 |
13 |
|
|
3. |
5 |
2 |
3 |
3 |
3 |
16 |
4 |
3 |
23 |
|
|
4. |
0 |
2 |
1 |
2 |
1 |
6 |
3 |
6 |
15 |
|
|
5. |
|
4 |
|
|
4 |
8 |
|
4 |
12 |
|
|
6. |
|
7 |
|
|
5 |
12 |
|
13 |
25 |
|
|
7. |
|
5 |
|
|
11 |
16 |
|
7 |
23 |
|
|
8. |
|
7 |
|
|
7 |
14 |
|
8 |
22 |
|
|
9. |
|
10 |
|
|
3 |
13 |
|
10 |
23 |
|
|
Együtt: |
5 |
37 |
5 |
9 |
35 |
91 |
13 |
64 |
168 |
|
|
|
42 |
49 |
- |
77 |
- |
|
||||
Beiratkozási jövőkép -
Zoboralja
|
Iskolaév |
Alsóbodok |
Pográny |
Zsére |
Kolon |
Gímes |
Együtt ( 5 iskola ) |
Nyitracsehi |
Nagycétény |
Együtt ( 7 iskola ) |
|
|
2015/2016 |
2 |
2 |
2 |
4 |
1 |
11 |
0 |
5 |
16 |
|
|
2016/2017 |
0 |
1 |
1 |
2 |
2 |
6 |
0 |
5 |
11 |
|
|
2017/2018 |
0 |
0 |
0 |
2 |
0 |
2 |
3 |
2 |
7 |
|
Diáklétszám várható változása az elkövetkező
években:
2013/2014 –
2014/2015: 192 tanulóból marad 168
2014/2015 –
2015/2016: 168 tanulóból marad 161
2015/2016 –
2016/2017: 161 tanulóból marad 150
2016/2017 –
2017/2018: 150 tanulóból marad 134
A járás területén
a 2013/2014-es tanévben 3 teljes szervezettségű magyar alapiskoláját és 4
kisiskoláját 127 felső és 65 alsó tagozatos diák látogatta. A járás
egyetlen magyar óvodájába Kolonba 14 gyermek járt. A számok egyértelműen
jelzik a magyar iskolák jövőbeni további térvesztését. Amennyiben jelentősebb
változások az anyanyelvű iskola érdekében nem történnek, a járás magyar diákjai
legfeljebb két, de inkább csak egy iskolát tudnak megtölteni. Az alacsonyabb
évfolyamok csökkenő diákszámát figyelembe véve, néhány éven belül ez
a diáklétszám legfeljebb egy iskola működtetéséhez lesz elegendő. A 4
lédeci diák kicsi többletet jelent, a nagykéri diákok pedig csak iskolájuk
bezárása esetén, ráadásul a közúthálózat átjárhatóságának korlátai miatt is
csak egy nyitrai központi iskola létrejötte esetén erősíthetnék zoboralji
társaik számát.
Speciális
iskolák a járásban
A járás területén
magyar nyelven működő speciális iskola nem működik.
Továbbtanulási
lehetőségek a járásban
A magyar iskolák végzős diákjai számára lehetőség van a járáson belül
folytatni tanulmányaikat az Alsóbodoki MTNy Magán Szakközépiskolában, mely
2000-ben jött létre. A diákok választhatják továbbá a közelebbi városok magyar
gimnáziumait és szakközépiskoláit Érsekújvárban, Léván, Galántán, Komáromban. A
végzős diákok egy része kiváló szlovák nyelvtudására építve a nyitrai szlovák
középiskolában folytatja tanulmányait.
IV.
A Nyitrai
járás oktatási hálózatának megvédését és fejlesztését szolgáló javaslatok
Elképzelések a Nyitrai járás magyar oktatási
intézményeinek az optimalizációjára:
A Nyitrai járásban a magyar oktatási
hálózat optimalizációja érdekében a következő javaslatok merültek fel:
a./ Mindhárom teljes szervezettségű iskola (Gímes, Pográny, Nagycétény)
működtetésének a fenntartása. Ennek kapcsán a polgármesterek és az
iskolák vezetői elmondták véleményüket, hogy nehezen születne objektív
kritériumok alapján közös megegyezés az iskolák megmaradása és megszüntetése
tekintetében. Az igazgatók, pedagógusok részéről a munkahely megtartása, a
polgármesterek részéről a magyar választók megőrzése érdekellentétekhez
vezet. A községek nehezen tudnak megegyezni abban, melyik iskola (két
iskola) szűnjön meg.
A régió alacsony diákszáma miatt ez a megoldást csak akkor lehet
sikeres, ha a magyar nyelvű oktatás iránt nagyobb lesz az érdeklődés
a szülők részéről, ha ők és az egész közösség is hatékonyan fogják
segíteni ezt a folyamatot. Mindhárom iskola további életben maradása,
illetve a közöttük levő erőviszonyok alakulása az anyanyelvi oktatás
érdekében kifejtett mozgósítás függvénye. Amennyiben ebben az eddigiekhez
képest nem történik előrelépés, a magyar iskolahálózat felszámolása néhány
éven belül bekövetkezhet. A három iskola közül a nagycétényi
iskolának van a legnagyobb esélye a túlélésre, mely elsősorban
a helyi diákokra tudja működését alapozni. Valószínűsíthető
a gímesi iskola magyar részlegének és a pogrányi iskolának a fúziója.
Ez a megoldás ugyan a törvény által megszabott diákszám eléréséhez
nem vezet, de nagyobb mértékben lehetővé tenné a felső tagozaton az
évfolyamok szerinti oktatást.
A járás magyar oktatási hálózatát az iskolák
alacsony diákszáma miatt optimalizálni szükséges. A fent említett javaslat
módosítása, a kisiskolák magyar részlegeinek beolvadása a 3 teljes
szervezettségű iskolába a helyi önkormányzatok jóváhagyásával. Az
alsóbodokiak a pogrányi iskolát, a koloniak és a zséreiek
a gímesi iskolát, a csehiek a nagycétényi iskolát erősítenék.
Így a pogrányi, a gímesi és a nagycétényi iskolák alsó tagozatán
esély volna legalább 2 összevont osztályt működtetni, míg a felső
tagozatokon legalább 50 diák tanulna. Ez a megoldás a kisdiákok
utaztatása miatt nem célszerű. A helyi önkormányzatok is ragaszkodnak iskolájukhoz,
mivel a szlovák intézmény mellett működtetett legfeljebb egy összevont
osztályos magyar kisiskola a költségterheket túlságosan nem növeli meg.
b./ Felmerült egy létrehozandó központi magyar
iskola ötlete. Több magyar, a közéletbe bekapcsolódó család íratta,
illetve íratja be gyermekét nyitrai szlovák iskolába, nem elvetendő tehát egy
modern szellemű, akár bentlakásos nyitrai, vagy alsóbodoki felső tagozatos
iskola létrehozása. A város minden településről viszonylag könnyen
elérhető, viszont az iskola kialakítása és működtetése jelentős szervezési
munkával és költségterhekkel járna. A kollégiummal bíró alsóbodoki
helyszín a közösségformálás és a jövendő, a térséghez kötődő
helyi magyar értelmiség kialakítása szempontjából lenne haszos
a zoboraljai szórványvidéken.
Mindkét típusú megoldáshoz az iskolabusz
szolgáltatás megteremtésére és működtetésére van szükség, illetve Nyitrán
diákkollégium létrehozása vagy Alsóbodokon a kibővítése jöhet számításba.
Megtörténhet, hogy utaztatás, vagy a kollégiumi megoldás miatt
a szülők inkább a helyi szlovák iskolát választanák. Lehet, hogy
a magyar oktatás számára elvesznének diákok az összevonás során,
ugyanakkor vannak családok, ahol a magyar iskolába való beíratás miatt
a szülők elfogadnák ezeket a feltételeket.
A helyi
kezdeményezéseken kívül a szomszédos járások iskoláinak részéről is vannak
indíttatások arra, hogy a végveszélybe került Nyitra-vidéken a magyar
iskolát vállaló felső tagozatos diákok tanulmányaihoz megfelelő megoldást
találjanak.
Nyitra környékén optimális esetben 4 iskolabusszal oldható meg a diákok utaztatása
a jelenleg magyar diákokat fogadó 3 teljes szervezettségű iskolába: Csehi
– Nagycétény
Zsére
– Kolon – Gímes, Alsóbodok –
Nyitrageszte – Pográny, Berencs – Nagykér – Nagycétény útvonalakon. A javaslat azonban csak jelentős diákszámnövekedés esetén indokolt. A
valósághűbb megoldás az iskolahálózat szükségszerű átalakításától függ.
Amennyiben a gímesi iskola megmarad, akkor a Zsére (15), Kolon (20) – Gímes útvonal,
jön számításba.
A jövőre nézve reálisabb megoldás ha a gímesi iskola
vonzáskörzete a pogrányi központi iskolát egészíti ki. Ebben az esetben a
Gímes – Kolon – Zsére – Pográny útvonalon javasolt az iskolabusz
működtetése.
A Berencs
– Nagykér – Nagycétény útvonalon az iskolabusz
indítása csak rendkívüli esetben indokolt, mivel ez a megoldás a nagykéri
iskola diákjainak áttelepítését jelentené Nagycéténybe, melynek veszélye, hogy
a nagykéri diákok egy része a helybeli szlovák iskolát részesítené
előnyben.
A Csehi –
Nagycétény, illetve az Alsóbodok – Nyitrageszte – Pográny vonalak működtetése a
regionális buszvállalatokkal való egyeztetéssel célszerű megoldani.
A vázolt tervezet
feltételezi egy párhuzamosan futó program megvalósítását, melynek célja
visszaadni, illetve megerősíteni a régióban a magyar nyelv rangját
a családok mindennapi nyelvhasználatában. Ennek programnak a lényege,
hogy magyar óvodai csoportok kialakításával, illetve az óvodai és az óvodáskor
előtti anyanyelven megvalósuló programokkal szólítsák meg a családokat,
a szülőket, nagyszülőket, elsősorban az anyákat. A családok, szülők
közötti kapcsolati hálójának kialakítása és megerősítése adhat esélyt az
iskolabusz szolgáltatásokkal segített magyar oktatás hosszabb távú
működtetésére.
Az elemzés kidolgozásában tevékenyen részt vett PhD. Zilizi Zoltán, aki
saját kérdőíves felmérésre épülő anyaggyűjtéssel és annak kiértékelésével is segítette
a tanulmány létrejöttét. Az állapotfelmérésre és a jövőképre
vonatkozó statisztikát összeállította Šonkoľ Zoltán.
Mellékletek:
1. számú melléklet:
A magyar lakosság nemzetiségi aránya a népszámlásokon és az óvodások száma
településenként 2013-ban
(A mellékletben minden
település szerepel, ahol a magyar lakosság aránya 10%-nál nagyobb)
|
Település neve (10% feletti
magyar lakossági arány) |
Magyar lakosság aránya a
településen |
Összlakosság |
Magyar lakosság |
A magyar óvoda (óvodai csoport)
a magyar iskola részeként működik (igen / nem) |
Óvoda (M,Sz,K) |
Gyermekek száma összesen |
Gyermekszám a magyar
csoportokban |
A magyar óvodába járó
gyermekek aránya |
|
|
létszám |
arány % |
||||||||
|
2001 |
2011 |
||||||||
|
Alsócsitár |
47,41% |
707 |
191 |
27,02% |
- |
Sz |
16 |
0 |
- |
|
Alsóbodok |
69,46% |
1188 |
699 |
58,84% |
- |
Sz |
35 |
0 |
- |
|
Babindal |
30,40% |
667 |
147 |
22,04% |
- |
Sz |
21 |
0 |
- |
|
Berencs |
30,72% |
2174 |
447 |
20,56% |
- |
Sz |
48 |
0 |
- |
|
Csehi |
53,71% |
1050 |
475 |
45,24% |
- |
Sz |
30 |
0 |
- |
|
Csiffár |
42,98% |
604 |
173 |
28,64% |
- |
Sz |
15 |
0 |
- |
|
Gímes |
36,61% |
2033 |
542 |
26,66% |
- |
Sz |
48 |
0 |
- |
|
Kalász |
43,13% |
1241 |
421 |
33,92% |
- |
Sz |
33 |
0 |
- |
|
Kolon |
59,49% |
1570 |
780 |
49,68% |
igen |
K |
24 |
14 |
58,33% |
|
Nagycétény |
79,70% |
1604 |
1108 |
69,08% |
- |
Sz |
35 |
0 |
- |
|
Nagyhind |
24,86% |
304 |
53 |
17,43% |
- |
Sz |
15 |
0 |
- |
|
Nyitragerencsér |
32,69% |
1921 |
414 |
21,55% |
- |
- |
- |
- |
- |
|
Nyitrageszte |
82,54% |
361 |
242 |
67,04% |
- |
Sz |
10 |
0 |
- |
|
Pográny |
59,34% |
1074 |
504 |
46,93% |
- |
Sz |
18 |
0 |
- |
|
Zsére |
62,24% |
1355 |
636 |
46,94% |
- |
Sz |
36 |
0 |
- |
M
– magyar nevelési nyelvű, Sz – szlovák nevelési nyelvű, K – közös igazgatású
óvoda
2. számú melléklet: Az iskolák
diákszámára vonatkozó adatok településenként
|
Település neve (10% feletti magyar
lakossági arány) |
Általános iskola neve |
AT/ FT |
Az oktatás nyelve |
Diákok száma az AT-on 2013/14 |
Diákok száma a FT-on 2013/14 |
Diákok száma összesen
2013/14 |
Diákok száma összesen
2005/6 |
Diákszámváltozás %-ban (2005/06-2013/14
között) |
Beutazó diákok a magyar
iskolába (2012/13-as adat) |
Mely településekről
utaznak be nagyobb számban diákok a magyar iskolába |
|
|
létszám |
arány % |
||||||||||
|
Alsóbodok |
Alapiskola |
1-4. |
M |
5 |
0 |
5 |
25 |
-80,00% |
0 |
0% |
|
|
1-4. |
Sz |
22 |
0 |
22 |
- |
- |
- |
- |
|
||
|
Berencs |
Alapiskola |
1-9. |
Sz |
68 |
95 |
163 |
- |
- |
- |
- |
|
|
Csehi |
Alapiskola |
1-4. |
M |
12 |
0 |
12 |
10 |
20,00% |
0 |
0% |
|
|
1-4. |
Sz |
37 |
0 |
37 |
- |
- |
- |
- |
|
||
|
Csiffár |
Alapiskola |
1-4. |
Sz |
14 |
0 |
14 |
- |
- |
- |
- |
|
|
Gímes |
Alapiskola |
1-9. |
M |
6 |
32 |
38 |
80 |
-52,50% |
33 |
84,62% |
Kolon, Zsére |
|
1-9. |
Sz |
80 |
183 |
263 |
- |
- |
- |
- |
|
||
|
Kalász |
Alapiskola |
1-9. |
Sz |
51 |
60 |
111 |
- |
- |
- |
- |
|
|
Kolon |
Alapiskola és Óvoda |
1-4. |
M |
9 |
0 |
9 |
15 |
-40,00% |
1 |
9,09% |
|
|
1-9. |
Sz |
33 |
58 |
91 |
- |
- |
- |
- |
|
||
|
Nagycétény |
Alapiskola |
1-9. |
M |
17 |
49 |
66 |
109 |
-39,45% |
23 |
33,82% |
Csehi |
|
1-4. |
Sz |
19 |
0 |
19 |
- |
- |
- |
- |
|
||
|
Nyitragerencsér |
Alapiskola |
1-9. |
Sz |
60 |
83 |
143 |
- |
- |
- |
- |
|
|
Pográny |
MTNy Alapiskola |
1-9. |
M |
10 |
46 |
56 |
58 |
-3,45% |
36 |
69,23% |
Alsóbodok, Nyitrageszte |
|
Alapiskola |
1-4. |
Sz |
24 |
0 |
24 |
- |
- |
- |
- |
|
|
|
Zsére |
Alapiskola és Óvoda |
1-4. |
M |
6 |
0 |
6 |
8 |
-25,00% |
0 |
0% |
|
|
1-4. |
Sz |
28 |
0 |
28 |
- |
- |
- |
- |
|
||
|
Diákszám összesen a magyar
iskolákban |
M |
x |
x |
192 |
305 |
-37,05% |
|
|
|
||
AT
– alsó tagozat (1-4. évfolyam), FT – felső tagozat (5-9. évfolyam).
A 2005/06-os tanévre csak a magyar
iskolák esetében álltak rendelkezésre elérhető adatok.
A
diákok beutazására vonatkozó adatok csak a magyar iskolákra (a közös igazgatású
iskolák magyar részlegeire), és csak a 2012/13-as tanévre voltak elérhetőek.
3.
számú melléklet: Települések jegyzéke, ahol a magyar lakosság aránya
meghaladja a 10 %-ot,
de a településen nincs magyar iskola:
Bábindal,
Berencs, Csiffár, Alsócsitár, Kalász, Nagyhind, Nyitragerencsér, Nyitrageszte.
E települések
csoportjához soroljuk Lédec községet
236 számú és 31,85% arányú magyar lakossággal, amelyik egyedüli ilyen település
a szomszédos Aranyosmaróti járásban.
Csak szlovák iskolája van 12 diákkal és szlovák óvodája 14 gyermekkel.
4.
számú melléklet: Középiskolák a Nyitrai
járásban - 2014/15
Gimnáziumok a
Nyitrai járásban - 2014/15
A
Nyitrai járásban 5 szlovák gimnázium működik: Nyitra (4 gimnázium, összesen
2321 diákkal), Verebély (225 diák).
Szakközépiskolák a Nyitrai járásban
- 2014/15
/csak
nappali tagozat/
|
S. sz. |
Iskola |
Nyelv |
Helység |
Létszám |
|
1.
|
MTNy Magán Szakközépiskola |
M |
Alsóbodok |
70 |
A
Nyitrai járásban 14 szlovák szakközépiskola működik: Nyitra (13
szakközépiskola, összesen 5631 diákkal), Verebély (162 diák).

















