
Kassa és vidéke – Oktatási hálózat kutatás
2026-02-11
Rozsnyó – Oktatási hálózat kutatás
2026-02-11A Nagymihályi járás iskolái
1. A járás települései, demográfiai
viszonyai, iskolái
A Nagymihályi járás lakosainak száma
a 2011-es népszámlálási adatok alapján 110 842, ebből 12 122 magyar
nemzetiségű (10,94%), 83 312-en szlováknak (75,16%), 3 956-an pedig (3,57%)
romának vallották magukat. A járás déli területét, ahol zömében magyar ajkú
lakosság él, Ung-vidéknek nevezzük.
A
tájegység egyetlen magyar városa Nagykapos, 1960-ig járási székhely volt. A
városban 9 406 lakos él, közülük 5 604 magyar nemzetiségű (60%). Nagymihályban, a járási székhelyen a 40 027
lakosból csak 104 odaköltözött magyar él.
A
Nagymihályi járásban jelenleg tizenhét olyan település található, ahol a
magyarság aránya meghaladja a 10%-ot. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint
a Felvidék többi régiójához viszonyítva ebben a járásban csökkent a legkisebb
mértékben a magyar nemzetiségűek száma. Hat településen vallották magukat
többen magyarnak, mint a 2001-ben. A lakosság arányait tekintve Nagykaposon és
a közelében lévő két faluban, Mokcsamogyoróson és Budaházán mutatható ki
2-3%-os növekedés a magyarság százalékos összetételében. A magyar lakosság
aránya Csicserben (92,82%) haladja meg a 90%-ot. A 2001-es és a 2011-es
népszámlálás közötti a legdrasztikusabb csökkenés Deregnyőben mutatható ki,
ahol 36%-al lett kisebb a magyarság aránya.
A roma
lakosság aránya a következő településeken jelentős: Deregnyő (46%), Kaposkelecsény
(30%), Budaháza (23%), Vaján (14%), Nagyszelmenc és Dobóruszka (6-6%). A roma
lakosság esetében több településen látványos szaporulatot lehet megfigyelni. A
népszámlálási adatok jelentős növekedése abból is származhat, hogy a roma
lakosság nagyobb számban vallja meg etnikai identitását. Az arányok rendkívüli
eltolódásáról beszélhetünk, mely a magyar lakosság arányszámának drasztikus
csökkenésében is megmutatkozik. Deregnyőn a romák aránya 8%-ról 46%-ra
növekedett, miközben a magyaroké 58%-ról 22%-ra csökkent. Kaposkelecsény és
Dobóruszka esetében 11-11%-os a romák arányának növekedése, míg a magyarok
aránya 15-15%-os csökkenéssel járt.
A régióban
4 alsó tagozatos (a kaposkelecsényi, a mátyócvajkóci, a mokcsamogyorósi és a
csicseri) és 4 teljes szervezettségű iskola (a nagykaposi, a vajáni, a
nagyszelmenci és részben a deregnyői) működik. Deregnyőn az iskola a diákszám
növekedés miatt alsó tagozatosból teljes szervezettségűvé alakul át. Kilenc, a
magyarok által 10 %-nál nagyobb arányban lakott településen nincs magyar
iskola, közülük 4 településen óvoda sem működik.
1.
táblázat:
Áttekintés a járási oktatási intézményi hálózatról és a veszélyeztetett iskolák
számáról a 2013/14-es tanév adatai alapján
|
A Nagymihályi járás
oktatási intézményei |
Az intézmények száma |
A minimális
diákszámot az alsó tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 20, ill. 24
diáknál) |
A minimális
diákszámot a felső tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 65, ill. 75
diáknál) |
|
|
1–4-es
iskolák |
1–9-es iskolák AT-a |
1–9-es iskolák |
||
|
szlovák tanítási nyelvű óvoda a járásban |
52 |
|
||
|
10% feletti magyar lakosságú települések szlovák nevelési nyelvű óvodái |
2 |
|||
|
magyar nevelési nyelvű óvoda |
12 |
|||
|
magyar – szlovák közös igazgatású óvoda |
0 |
|||
|
magyar és közös ig. óvodák összesen |
12 |
|||
|
1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskola |
13 |
4 |
- |
- |
|
10% feletti magyar lakosságú települések 1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskolái |
0 |
0 |
- |
- |
|
1–4-es magyar tanítási nyelvű iskola |
4 |
1 |
- |
- |
|
1–4-es közös igazgatású iskola |
0 |
0 |
- |
- |
|
magyar és közös ig. alsó tagozatos iskola összesen |
4 |
1 |
- |
- |
|
1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskola |
25 |
- |
0 |
4 |
|
10% feletti magyar lakosságú települések 1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskolái |
2 |
- |
0 |
1 |
|
1–9-es magyar tanítási nyelvű iskola |
4 |
- |
0 |
2 |
|
1–9-es közös igazgatású iskola |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
magyar és közös ig. 1–9-es iskolák összesen |
4 |
0 |
0 |
2 |
II.
A járás
veszélyeztetett magyar alapiskolái helyzetének elemzése
2.
táblázat:
A minimális létszámot el nem érő magyar iskolákra vonatkozó információk a 2013/14-es
tanév adatai alapján
|
Minimális
létszámot el nem érő magyar iskola (alsó, illetve felső tagozat) |
Van-e
szlovák iskola a telepü-
lésen? |
Fenntartó
(Ö,E) |
Diákszám |
Hiányzó
diákszám az AT-on |
Hiányzó
diákszám a FT-on |
Beutazó diákok száma |
Beutazó
diákok aránya |
Az iskola
épületének állapota |
Az iskola
technikai felszereltsége |
Hátrányos
helyzetű tanulók aránya (alacsony, közepes, nagy) |
|||
|
AT |
FT |
összevont osztályok |
nem összevont osztályok |
(2012/13-as adat) |
|||||||||
|
(jó,
megfelelő, rossz) |
|||||||||||||
|
Mátyócvajkóc |
nincs |
Ö |
17 |
|
7 |
33 |
|
0 |
0,00% |
|
|
K |
|
|
Nagyszelmenc |
nincs |
Ö |
63 |
64 |
0 |
0 |
11 |
78 |
69,03% |
|
|
K |
|
A
szín nélküli részben az 1–4. évfolyamos, a színesen jelzett részben az 1–9.
évfolyamos iskolák találhatók.
AT
– alsó tagozat (1–4. évfolyam), FT – felső tagozat (5–9. évfolyam).
Ö
– önkormányzati fenntartású iskola, E – egyház által fenntartott iskola
Az
1–4-es iskolákon a minimális diákszám összevont osztályok esetén 20, illetve
24.
Az
iskolák alsó tagozatán a minimális diákszám évfolyamonkénti osztályok esetén
42, illetve 50.
Teljes
szervezettségű iskolák felső tagozatán a minimális diákszám 65, illetve 75.
A
bejáró diákok számának feldolgozásához és kimutatásához csak a 2012/13-as évből
álltak rendelkezésre hozzáférhető adatok.
Teljes szervezettségű veszélyeztetett iskola
Nagyszelmencen az iskolába jelenleg 127 diák
jár. Az alsó tagozaton megfelelő a diáklétszám, a felső tagozat diákjainak száma azonban csupán 64. Az iskola vezetése mindent elkövet a
minőségi oktatás érdekében, elkerülve ezzel azt, hogy városi szlovák iskolába
járjon a magyar szülők gyermeke. A szomszédos falukból, Szirénfalváról, Dobóruszkáról
és Budaházáról iskolabusz szállítja naponta ingyenesen a diákokat
Nagyszelmencbe. A bejárók az iskola diákszámának tavaly
69%-át alkották. A település
6 km-es körzetében nincs teljes szervezettségű magyar oktatási intézmény.
Az iskola diáklétszámán a
magyar vagy szlovák iskola között ingadozók személyes meggyőzésével,
munkahelyteremtéssel, családsegítő programokkal, a magyar lakosság körében a
gyermekvállalás ösztönzésével lehet eredményt elérni.
Alsó
tagozatos veszélyeztetett iskola
Mátyócvajkócon működik
az Ung-vidék legkisebb létszámú magyar iskolája. A szlovák-ukrán határ mentén
fekvő, 630 lelket számláló település kisiskolájában a 2013/14-es tanévben mindössze
17 diák foglalta el a padsorokat. Az oktatás évek óta egy osztályban folyik,
ahol összevontan foglalkoznak a négy évfolyammal. 11 alsó tagozatos diák nem a
helyi iskolát látogatja. Amelyik szülő megteheti, a közeli nagykaposi magyar (ritkább
esetben szlovák) iskolába járatja a gyermekét, míg a helyben tanuló diákok nagy
része évek óta a helyi gyenge szociális helyzetű családokból kerül ki. A régió
több településéhez viszonyítva, Mátyócvajkócon kisebb a romák aránya. Amennyiben
az iskola fenntartását az önkormányzat nem tudja vállalni, a gyermekeknek a
nagykaposi iskolában van lehetőségük tovább folytatni tanulmányaikat.
Az iskola diáklétszámának
gondjain a szülők meggyőzésével lehetne elsősorban segíteni, hogy adják a helyi
iskolába gyereküket, viszont a személyes tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a
legtöbb esetben kivitelezhetetlen. Az okok között van a város közelsége, a
nagykaposi alapiskola jó felszereltsége és azon lehetőségek bőséges tárháza,
amit egy kisiskola nem tud nyújtani. Ide tartoznak a különféle versenyek,
szakkörök, programok, a tornaterem, a délutáni foglalkozások, illetve néha az
is, hogy a zeneiskola is csak a városban található.
Veszélyeztetett szlovák iskola a legalább 10%-os magyar lakosságú településeken: csak a deregnyői felső tagozat, ahol a magyar részleghez hasonlóan az elmúlt tanévtől kezdődően felső tagozattal bővítik ki a közös alsó tagozatos iskolát.
Az anyanyelvű oktatás biztosításának
lehetőségei a magyar iskola nélküli településeken, ahol legalább 10%-nyi magyar
lakosság él
Kilenc, a magyarok által 10 %-nál nagyobb arányban
lakott településen nincs magyar iskola, közülük 4 településen (Hegyi, Iske,
Kisráska, Budaháza) óvoda sem működik.
Abaráról (413,57%) és
Bésről (298,82%) Vajánba járnak a
diákok iskolába. Nagyráskáról 2-3
gyermek jár Vajánba, illetve Nagykaposra, Iskéről
(88, 84%) már csak elvétve jut diák a vajáni magyar iskolába. Kisráskáról (98,40%) és Hegyiből (85,22%) már nincs magyar
beutazó diák.
Dobóruszkáról
(477,78%), Budaházáról (162,70%) és Szirénfalváról (441,86%) a diákok a
nagyszelmenci iskolát látogatják. Mind Vajánba, mind Nagyszelmencre a diákokat
ingyenesen iskolabuszok szállítják. Nagykaposra elsősorban a környező
kisiskolákból utaznak be diákok.
A
magyar iskola nélküli települések közül Abara, Bés, Iske és Nagyráska diákjait
autóbusszal szállítják a vajáni iskolába. Ugyanígy a hegyi és a kisráskai
diákokat is, viszont ezek a települések erősen elszlovákosodtak, így a többség
a közeli szlovák falvak iskoláiba jár, de megesik, hogy Nagymihályba, ahol csak
szlovák iskolák működnek. Itt a nyelvhatáron vegyes lakosság él, ahol a vegyes
házasságok következtében a magyar lakosság asszimilációja jelentős. Nagy
szükség lenne ezeken a településeken a magyar lakosok körében a magyar iskolák
népszerűsítésére. A vajáni iskolabusszal megoldható az utaztatás, hisz jelenleg
is bejár ezekre a településekre.
Budaháza
és Dobóruszka Nagykapos és Nagyszelmenc között található. A többség
Nagyszelmencen tanul, iskolabusz viszi őket. Szirénfalva zsákfalu Nagyszelmenc
után. Innen mindenki Nagyszelmencen tanul.
Kevesen,
de élnek magyarok a felsorolt településeken kívül a nyelvhatáron túl is, Abara
község után, Imreg – Brehov
(277,43%), Szürnyeg – Sirnik
(143,24%) és Garany – Hraň (21,1%) községekben.
(Ezek a települések a Tőketerebesi járás falvai.) A nagykaposi Magyar Közösségi
Házban második alkalommal rendezték meg az e településeken élő, illetve a hegyi
és a kisráskai gyermekek számára a vasárnapi iskolát. A legutóbbi foglalkozáson
28-an vettek részt, magyarul értő gyermekek 1-től 7-es évfolyamba járókig. A legközelebbi
magyar iskola számukra a vajáni lenne, illetve a hasonló távolságra található bodrogszerdahelyi.
Annak ellenére, hogy jelenleg senki nem jár e falvakból magyar iskolába, remélhetőleg
a foglalkozások a magyar iskolába íratást is segíteni fogják. Amennyiben ez az
igény jelentkezne, számukra egy kisbusz biztosítása fontos lenne.
III.
A járás
oktatási hálózatának néhány további jellemzője, sajátossága
Magyar
óvodák, óvodás csoportok a járásban és gyermeklétszámaik
(Az óvodákkal kapcsolatos adatok az 1. számú
mellékletben találhatók.)
A
Nagymihályi járásban 12 magyar és 64 szlovák óvoda működik. A magyar óvodák
kivétel nélkül a járás déli, ung-vidéki részén találhatóak. Ebben a régióban
Deregnyőn és Nagykaposon működik szlovák óvoda. Deregnyőn, ahol jelenleg
jelentős magyar, szlovák és (többnyire magyar ajkú) roma közösség él, mégis csak szlovák tannyelvű
óvoda működik. A községben a magyarok aránya 58%-ról 22%-ra csökkent. Nincs
magyar óvoda Budaházán, Hegyiben, Iskén és Kisráskán, de ezek mind
kistelepülések. Budaházán 162, a többi községben 100 alatt van a magyar lakosok
száma. Az óvodák gyermekszáma a településeken nagyon alacsony.
Nagykaposon
2005-ben nyitottak magyar óvodát. Az ilyen intézménynyitás rendkívül ritka a
szlovákiai magyar kisebbség legújabb történetében. Előtte csak összevont
intézményben folyt magyar nyelvű oktatás. A magyar és a szlovák óvoda külön
épületben található. Néhány kivételtől eltekintve a gyermek azon a településen
jár óvodába, ahol lakik. Akik viszont szlovák óvodába szeretnék járatni
gyereküket, Nagykaposra viszik. Ezek között magyar gyerekek is vannak, illetve
vegyesházasságból származók.
Iskolai körkép az
Ung-vidéken
A statisztikai adatok alapján kijelenthető, hogy a
legtöbb településen nincs gond a diáklétszámmal sem az alsó tagozatos, sem a
felső tagozatos iskolákban. Az elmúlt időszakban a tanulók számát tekintve,
nagyarányú fogyás sehol nem volt tapasztalható, viszont megfigyelhető, hogy a
régióban rohamosan nő a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek száma.
Az Ung-vidék legnagyobb alapiskolájában, a
nagykaposi Erdélyi János Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában 585 diák tanul a
magyar iskolában, ez 24 diákkal több, mint a város szlovák iskoláját látogató
tanuló, miközben a szlovák iskola legalább harmadát magyar anyanyelvű diákok
teszik ki. A magyar iskolába járó diákok közül kétszer annyian minősülnek
szociálisan hátrányos helyzetűnek, mint a
szlovák intézményben. Az iskola az elmúlt években jelentős felújításon
ment át. Modernizált laboratóriummal, szaktantermekkel, illetve éjjeli
megvilágítással ellátott sportpályákkal bővült az intézmény, a közelmúltban
pedig befejeződött a nyílászárók cseréje, a hőszigetelés, illetve a tetőcsere
is. A nagykaposi ifjakon kívül a padsorokban szinte minden Ung-vidéki magyar
településről foglal helyet diák. A jövőben diákszám csökkenéssel kell számolni
a deregnyői iskola felső tagozatának kiépítésével, illetve a vajáni egyházi
iskola növekvő népszerűségével.
A Nagykaposhoz közeli Vaján községben működik az ung-vidéki
és bodrogközi régió egyetlen magyar tanítási nyelvű református egyházi
alapiskolája. A több emeletes épületben 1956 óta folyik oktatás. Az intézmény
2001 óta működik református alapiskolaként, fenntartója az Ungi Református
Egyházmegye. Az iskolában nem a diákok létszámának maximalizálása a cél, hanem
a minőségi oktatás körülményeinek megteremtése, és az, hogy családias, vallásos
légkör uralkodjon az osztálytermekben. „A szigorú felvételi rendszernek
köszönhetően kis létszámú osztályok jöttek létre, így nagyobb odafigyelést
kaphat a gyermek. Minden tantárgyat képesített tanárok oktatnak az
intézményben. A vajáni alapiskolát nem csak a falubeliek, hanem az Ung-vidék
számos településének ifjai látogatják. Nagy segítséget jelent a diákok és
egyben a szülők számára is, hogy az utaztatást naponta közlekedő ingyenes
iskolabusszal oldják meg. Az iskola épületén az elmúlt években nagyszabású
felújításokat végeztek.
Nagyszelmenc községben
1886-ban nyílott meg az első iskola. Azóta, a II. világháborút követő öt év
kivételével folyik magyar nyelvű oktatás a faluban. 2002-ben az iskola
jogalanyiságot kapott, fenntartója az önkormányzat lett. Ez nagyban hozzájárult
az intézmény külső és belső felújításához.
Nagyszelmencen az
iskola a 2005/2006-os tanévben vette fel
Dobó István, a szomszédos településről származó egri hős nevét. Az iskolába jelenleg 127 gyerek jár elsőtől
kilencedik osztályig. A szomszédos falukból, Szirénfalváról, Dobóruszkáról és
Budaházáról a nagyszelmenci iskolabusz szállítja naponta ingyenesen a kis és
nagydiákokat. A bejárók az iskola diákszámának 69,03% -át alkotják.
Magyar
tannyelvű oktatási intézmény, melyben csak alsó tagozatos képzés folyik, az
Ung-vidék öt településén működik.
Csicser községben 29 diák
vesz részt a képzésben jelenleg. Négy osztályban folyik az oktatás, ebből
kettőben speciális módszerekkel próbálják felzárkóztatni azokat, akik az
iskolapszichológus véleménye szerint arra rászorulnak. A helybéliek közül néhányan
Nagykaposra viszik gyermeküket, illetve többen a közeli vajáni egyházi
iskolába.
A kaposkelecsényi alapiskolába 72 diák
jár, szinte mindannyian romák, de vannak szülők, akik a szomszédos nagykaposi
magyar iskola alsó tagozatára járatják gyermeküket.
Mokcsamogyoróson 45-en tanulnak.
Itt is felülreprezentáltak a roma diákok.
Deregnyőben, ahol 627 lakos él jelentős a roma lakosságszám növekedése, tervbe vették az intézmény kilenc évfolyamos iskolává alakítását. A hálózatban az intézmény már teljes szervezettségű iskolaként szerepel. Deregnyőn a romák aránya 8%-ról 46%-ra növekedett, miközben a magyaroké 58%-ról 22%-ra csökkent.
A szlovák iskolák továbbra is vonzzák a magyar
diákok egy részét. Az iskolaválasztást, bár gyakran összetett tényezők
alakítják, a régióban is leggyakrabban azzal a téves berögződéssel magyarázzák,
hogy a gyerek könnyebben tud majd érvényesülni. Érvként egyre inkább hallani azt is a magyar szülők
részéről,, hogy a magyar iskolában évről évre több a „problémás gyerek” ”, ami
alatt általában a roma gyermekeket értik.
Nagykaposon teljes szervezettségű szlovák
tanítási nyelvű iskola működik, miközben kiépülőben van a deregnyői is. A
nagykaposi intézmény diákjainak körülbelül negyedét teszik ki a város és a
környező települések szlovák anyanyelvű diákjai, a többséget a régió magyar
származású gyermekei adják. A 2013/14-es tanévben a városban tanuló 585 magyar
iskolás mellett 544 szlovák iskolás tanul. Az azt megelőző évben 619 magyar és
606 szlovák iskolás diák látogatta az város oktatási intézményeit. Ebből
látszik, hogy Nagykapos városában az elmúlt években növekedett a magyar diákok
száma, korábban ez évtizedekig fordítva volt. Ez a fordulat főleg azzal
magyarázható, hogy az elmúlt években lezajlott ipari leépítések miatt több
szlovák ajkú család is elköltözött a régióból. A helyi óvodások számának
alakulása ezt a folyamatot a jövőben valószínűleg nem fogja segíteni, hiszen a
60:40 arányú magyar lakossági többséghez viszonyítva a magyar és a szlovák
óvodákba járó gyermekek száma 86:148-hoz.
A hátrányos helyzetű roma
diákok oktatása
A kisiskolákban többséget alkotnak a gyenge
szociális helyzetű roma családok gyermekei. A roma gyermekek a legtöbb esetben
a lakhelyükhöz legközelebb eső oktatási intézményben tanulnak. Mivel a régió
roma lakossága többségében magyar anyanyelvű, így a magyar tanítási nyelvű
iskolákat részesítik előnyben. A roma lakosság többsége szociális problémákkal
küszködik, amihez gyakran tanulási és magaviseleti problémák társulnak. E
falusi intézményeknél gyakori, hogy a diákok a negyedik osztályból hagyják el
az iskola kötelékeit, miután életkorukból adódóan teljesítik a tankötelezettség
feltételeit. Bár a kisiskolák mellett szól a kiscsoportos oktatás nagyobb
hatékonysága, az utaztatási költség megspórolása, ennek ellenére, aki vállalni
tudja az utaztatás költségeit és fáradalmait, többnyire a városi iskolát
választja. A falukban magasabb is lehetne az iskolások száma, de többen a
nagykaposi iskolába járatják alsó tagozatos gyermeküket is. Néhány esetben a
polgármester, vagy a falusi magyar iskola tanára is a városi magyar iskolában
taníttatja gyermekét. Az érvek hasonlóak: a rossz szociális helyzet gyakran
párosul magaviseleti, higiéniai problémákkal, amitől meg szeretnék óvni
gyermeküket.
IV.
A Nagymihályi járás oktatási
hálózatának megvédését és fejlesztését szolgáló javaslatok
Az Ung-vidéken jelenleg több olyan falusi
kisiskola működik, ahol a diákok 80-90 %-roma származású hátrányos helyzetű
diák, ezért ajánlatos lenne nagyobb mértékben bevonni a roma diákokat a magyar
óvodai nevelésbe, illetve kezdeményezni nulladik osztályok nyitását a roma
diákok iskolai felkészítése érdekében. Deregnyőn a nagyarányú asszimiláció
ellenére javasoljuk magyar óvodai csoport megnyitásának mihamarabbi
kezdeményezését.
Az érintett magyar iskoláknak pl. Deregnyő,
Kaposkelecsény, Nagyszelmenc, Vaján nagyobb mértékben kellene bekapcsolódniuk
az EU támogatásával megvalósítandó roma programokba.
Amennyiben szervezésileg megoldható Nagykaposon
javasoljuk az óvodák és az iskolák összekapcsolását a nevelési, illetve az
oktatási nyelv alapján.
A nem roma magyar családok igyekeznek gyermekeiket
olyan iskolába adni, néhány esetben akár szlovák iskolába is, ahová többségében
nem romák járnak. Ez a hozzáállás elvonja a helyi magyar iskolából a
gyermekeket, s még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza az ottmaradtakat. A
magyar roma diákok elvesztésével viszont szintén a magyar iskolahálózat
zsugorodásával kell számolnunk. Ajánljuk, hogy helyi és kistérségi szinten
tegyenek lépéseket a roma gyermekek szocializációja
és a többségi szlovák nyelv iránti asszimilációjának megfékezése
érdekében.
A kiút elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolához és tanuláshoz való viszonyának javítása, erősítése, az iskolák célirányos oktatási módszereket (KIP, kooperatív módszer, projektpedagógia) építsenek be pedagógiai programjaikba. Ezek a módszerek az oktatást változatossá és élményszerűvé teszik, fejlesztik az ingerszegény közegből érkező gyermekek készségeit. Az iskola vezetése motiválja a pedagógusokat arra, hogy ezeket az új módszereket valamennyi pedagógus elsajátítsa.
Képzéssel és továbbképzéssel növelni kell a speciális iskolák, a speciális képesítéssel és szakértelemmel rendelkező pedagógusok és az iskolapszichológusok számát. A szociálisan rászoruló családok számára, a speciális foglalkozások (nulladik osztályok nyitása, felzárkóztatás, tehetséggondozás, nagyobb számú roma assszisztens foglalkoztatása, az egésznapos iskolaprogram bevezetése, a hátrányos helyzetű diákok számára a szakképesítés elnyerésének lehetősége, stb.) megerősítésére van szükség. Az iskolák számára sajátos iskolaprogramok kidolgozását javasoljuk. Az SZMPSZ biztosítson olyan továbbképzéseket, melyek a különleges gondoskodást igénylő, hátrányos helyzetű és a roma diákokat oktató pedagógusokat segítik mindennapi munkájuk során. Erre az eperjesi roma központ szolgáltatásai és a magyarországi tapasztalatok egyaránt hasznosak lehetnek. Az iskola vezetése igényelje és támogassa az ilyen jellegű képzéseket.
Továbbra is biztosítani kell a vajáni és a
nagyszelmenci iskolabuszok működtetését.
Amennyiben a Nagykaposi Magyar Ház által szervezett vasárnapi iskola eredménye képpen a magyar oktatás iránt érdeklődés lenne a településen, a vajáni iskolabusz útvonalának Szürnyegre, illetve Imregre való kiterjesztésével lehetne esélyt adni a helyi diákok magyar oktatásban való részvételére a szomszéd Nagymihályi járásba.
Az elemzés munkájába bekapcsolódott: Varga Tibor
Mellékletek:
1. számú melléklet:
A magyar lakosság nemzetiségi aránya a népszámlálásokon és az óvodások száma
településenként 2013-ban
(A mellékletben minden
település szerepel, ahol a magyar lakosság aránya 10%-nál nagyobb)
|
Település neve (10%
feletti magyar lakossági arány) |
Magyar
lakosság aránya a településen |
Összlakosság |
Magyar
lakosság |
A magyar óvoda
(óvodai csoport) a magyar iskola részeként működik (igen / nem) |
Óvoda
(M,SZ,K) |
Gyermekek
száma összesen |
Gyermekszám
a magyar csoportokban |
A magyar
óvodába járó gyermekek aránya |
|
|
létszám |
arány % |
||||||||
|
2001 |
2011 |
||||||||
|
Abara |
69,29% |
719 |
413 |
57,44% |
nem |
M |
11 |
11 |
100,00% |
|
Bés |
92,59% |
363 |
298 |
82,09% |
nem |
M |
7 |
7 |
100,00% |
|
Budaháza |
68,23% |
230 |
162 |
70,43% |
- |
- |
- |
- |
- |
|
Csicser |
93,59% |
891 |
827 |
92,82% |
nem |
M |
19 |
19 |
100,00% |
|
Deregnyő |
58,27% |
1352 |
299 |
22,12% |
- |
Sz |
24 |
0 |
- |
|
Dobóruszka |
93,66% |
610 |
477 |
78,20% |
nem |
M |
14 |
14 |
100,00% |
|
Hegyi |
36,24% |
379 |
85 |
22,43% |
- |
- |
- |
- |
- |
|
Iske |
92,50% |
105 |
88 |
83,81% |
- |
- |
- |
- |
- |
|
Kaposkelecsény |
73,64% |
880 |
507 |
57,61% |
nem |
M |
10 |
10 |
100,00% |
|
Kisráska |
50,79% |
246 |
98 |
39,84% |
- |
- |
- |
- |
- |
|
Mátyócvajkóc |
85,69% |
626 |
522 |
83,39% |
nem |
M |
10 |
10 |
100,00% |
|
Mokcsamogyorós |
78,58% |
903 |
733 |
81,17% |
nem |
M |
12 |
12 |
100,00% |
|
Nagykapos |
56,98% |
9406 |
5604 |
59,58% |
nem |
M |
86 |
86 |
36,75% |
|
- |
Sz |
148 |
0 |
||||||
|
Nagyráska |
83,57% |
334 |
244 |
73,05% |
nem |
M |
5 |
5 |
100,00% |
|
Nagyszelmenc |
97,02% |
616 |
529 |
85,88% |
nem |
M |
13 |
13 |
100,00% |
|
Szirénfalva |
95,22% |
512 |
441 |
86,13% |
nem |
M |
7 |
7 |
100,00% |
|
Vaján |
70,26% |
863 |
524 |
60,72% |
nem |
M |
28 |
28 |
100,00% |
M
– magyar nevelési nyelvű, Sz – szlovák nevelési nyelvű, K – közös igazgatású
óvoda
2. számú melléklet: Az
iskolák diákszámára vonatkozó adatok településenként
|
Település neve (10% feletti
magyar lakossági arány) |
Általános
iskola neve |
AT/ FT |
Az oktatás
nyelve |
Diákok száma
az AT-on
2013/14 |
Diákok száma
a FT-on
2013/14 |
Diákok száma
összesen 2013/14 |
Diákok száma
összesen 2005/6 |
Diákszám változás %-ban (2005/06-2013/14
között) |
Beutazó
diákok a magyar iskolába (2012/13-as adat) |
Mely településekről
utaznak be nagyobb számban
diákok a magyar iskolába |
|
|
létszám |
arány % |
||||||||||
|
Csicser |
MTNy Alapiskola |
1-4. |
M |
29 |
0 |
29 |
34 |
-14,71% |
2 |
6,45% |
|
|
Deregnyő |
Alapiskola |
1-9. |
M |
58 |
14 |
72 |
44 |
63,64% |
3 |
4,35% |
|
|
Alapiskola |
1-9. |
Sz |
51 |
19 |
70 |
- |
- |
- |
- |
|
|
|
Kaposkelecsény |
Alapiskola |
1-4. |
M |
72 |
0 |
72 |
57 |
26,32% |
6 |
9,23% |
Dobóruszka, Tiszacsernyő |
|
Mátyócvajkóc |
Alapiskola |
1-4. |
M |
17 |
0 |
17 |
11 |
54,55% |
0 |
0,00% |
|
|
Mokcsamogyorós |
Alapiskola |
1-4. |
M |
45 |
0 |
45 |
45 |
0,00% |
0 |
0,00% |
|
|
Nagykapos |
Erdélyi János MTNy
Alapiskola |
1-9. |
M |
203 |
382 |
585 |
666 |
-12,16% |
196 |
39,36% |
Mátyócvajkóc,
Mokcsamogyorós, Kaposkelecsény, Csicser, Deregnyő |
|
Alapiskola |
1-9. |
Sz |
215 |
346 |
561 |
- |
- |
- |
- |
|
|
|
Nagyszelmenc |
Dobó István MTNy
Alapiskola |
1-9. |
M |
63 |
64 |
127 |
167 |
-23,95% |
78 |
69,03% |
Dobóruszka, Szirénfalva, Budaháza |
|
Vaján |
Egyházi Alapiskola |
1-9. |
M |
69 |
91 |
160 |
110 |
45,45% |
72 |
51,06% |
Csicser, Bés, Abara |
|
Diákszám
összesen a magyar iskolákban |
M |
x |
x |
1107 |
1134 |
-2,38% |
|
|
|
||
AT
– alsó tagozat (1-4. évfolyam), FT – felső tagozat (5-9. évfolyam).
A 2005/06-os tanévre csak a magyar
iskolák esetében álltak rendelkezésre elérhető adatok.
A
diákok beutazására vonatkozó adatok csak a magyar iskolákra (a közös igazgatású
iskolák magyar részlegeire), és csak a 2012/13-as tanévre voltak elérhetőek.
3.
számú melléklet: Települések jegyzéke, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 10
%-ot, de a településen nincs magyar iskola:
Abara, Bés, Budaháza,
Dobóruszka, Hegyi, Iske, Kisráska, Nagyráska,
Szirénfalva.
4. számú melléklet: Középiskolák a Nagymihályi járásban - 2014/15
Gimnáziumok
a Nagymihályi járásban - 2014/15
|
S. sz. |
Iskola |
Nyelv |
Helység |
Létszám |
|
1. |
Gimnázium |
M |
Nagykapos |
111 |
|
Sz |
84 |
A Nagymihályi járásban 2 szlovák
gimnázium működik: Nagymihályban (2 gimnázium, összesen 1263 diákkal),
Szakközépiskolák a Nagymihályi járásban - 2014/15 (csak nappali tagozat)
|
S. sz. |
Iskola |
Nyelv |
Helység |
Létszám |
|
1.
|
Szakközépiskola |
M |
Nagykapos |
29 |
|
Sz |
130 |
A Nagymihályi járásban 8 szlovák szakközépiskola
működik: Málca (77 diák), Nagymihályi (6 középiskola, összesen 2434 diákkal),
Őrmező (119 diák).

















