Nagymihályi – Oktatási hálózat kutatás

A Nagymihályi járás iskolái

 

1.     A járás települései, demográfiai viszonyai, iskolái

 

            A Nagymihályi járás lakosainak száma a 2011-es népszámlálási adatok alapján 110 842, ebből 12 122 magyar nemzetiségű (10,94%), 83 312-en szlováknak (75,16%), 3 956-an pedig (3,57%) romának vallották magukat. A járás déli területét, ahol zömében magyar ajkú lakosság él, Ung-vidéknek nevezzük.

A tájegység egyetlen magyar városa Nagykapos, 1960-ig járási székhely volt. A városban 9 406 lakos él, közülük 5 604 magyar nemzetiségű (60%).  Nagymihályban, a járási székhelyen a 40 027 lakosból csak 104 odaköltözött magyar él.

A Nagymihályi járásban jelenleg tizenhét olyan település található, ahol a magyarság aránya meghaladja a 10%-ot. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a Felvidék többi régiójához viszonyítva ebben a járásban csökkent a legkisebb mértékben a magyar nemzetiségűek száma. Hat településen vallották magukat többen magyarnak, mint a 2001-ben. A lakosság arányait tekintve Nagykaposon és a közelében lévő két faluban, Mokcsamogyoróson és Budaházán mutatható ki 2-3%-os növekedés a magyarság százalékos összetételében. A magyar lakosság aránya Csicserben (92,82%) haladja meg a 90%-ot. A 2001-es és a 2011-es népszámlálás közötti a legdrasztikusabb csökkenés Deregnyőben mutatható ki, ahol 36%-al lett kisebb a magyarság aránya.    

A roma lakosság aránya a következő településeken jelentős: Deregnyő (46%), Kaposkelecsény (30%), Budaháza (23%), Vaján (14%), Nagyszelmenc és Dobóruszka (6-6%). A roma lakosság esetében több településen látványos szaporulatot lehet megfigyelni. A népszámlálási adatok jelentős növekedése abból is származhat, hogy a roma lakosság nagyobb számban vallja meg etnikai identitását. Az arányok rendkívüli eltolódásáról beszélhetünk, mely a magyar lakosság arányszámának drasztikus csökkenésében is megmutatkozik. Deregnyőn a romák aránya 8%-ról 46%-ra növekedett, miközben a magyaroké 58%-ról 22%-ra csökkent. Kaposkelecsény és Dobóruszka esetében 11-11%-os a romák arányának növekedése, míg a magyarok aránya 15-15%-os csökkenéssel járt.

A régióban 4 alsó tagozatos (a kaposkelecsényi, a mátyócvajkóci, a mokcsamogyorósi és a csicseri) és 4 teljes szervezettségű iskola (a nagykaposi, a vajáni, a nagyszelmenci és részben a deregnyői) működik. Deregnyőn az iskola a diákszám növekedés miatt alsó tagozatosból teljes szervezettségűvé alakul át. Kilenc, a magyarok által 10 %-nál nagyobb arányban lakott településen nincs magyar iskola, közülük 4 településen óvoda sem működik.

           

1.     táblázat: Áttekintés a járási oktatási intézményi hálózatról és a veszélyeztetett iskolák számáról a 2013/14-es tanév adatai alapján

A Nagymihályi járás oktatási intézményei	Az intézmények száma	A minimális diákszámot az alsó tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 20, ill. 24 diáknál)		A minimális diákszámot a felső tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 65, ill. 75 diáknál)
		1­­­­­­­­­­­­­­­­–4-es iskolák	1–9-es iskolák AT-a	1–9-es iskolák
szlovák tanítási nyelvű óvoda a járásban	52
10% feletti magyar lakosságú települések szlovák nevelési nyelvű óvodái	2
magyar nevelési nyelvű óvoda	12
magyar – szlovák közös igazgatású óvoda	0
magyar és közös ig. óvodák összesen	12
1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskola	13	4	-	-
10% feletti magyar lakosságú települések 1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	0	0	-	-
1–4-es magyar tanítási nyelvű iskola	4	1	-	-
1–4-es közös igazgatású iskola	0	0	-	-
magyar és közös ig. alsó tagozatos iskola összesen	4	1	-	-
1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskola	25	-	0	4
10% feletti magyar lakosságú települések 1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	2	-	0	1
1–9-es magyar tanítási nyelvű iskola	4	-	0	2
1–9-es közös igazgatású iskola	0	0	0	0
magyar és közös ig. 1–9-es iskolák összesen	4	0	0	2

 

 

II.            A járás veszélyeztetett magyar alapiskolái helyzetének elemzése

 

2.     táblázat: A minimális létszámot el nem érő magyar iskolákra vonatkozó információk a 2013/14-es tanév adatai alapján

Minimális létszámot el nem érő magyar iskola (alsó, illetve felső tagozat)

Van-e szlovák iskola a telepü- lésen?

Fenntartó (Ö,E)

Diákszám

Hiányzó diákszám az AT-on

Hiányzó diákszám a FT-on

Beutazó diákok száma

Beutazó diákok aránya

Az iskola épületének állapota

Az iskola technikai felszereltsége

Hátrányos helyzetű tanulók aránya (alacsony, közepes, nagy)

AT

FT

összevont osztályok

nem összevont osztályok

(2012/13-as adat)

(jó, megfelelő, rossz)

Mátyócvajkóc

nincs

Ö

17

7

33

0

0,00%

K

Nagyszelmenc

nincs

Ö

63

64

0

0

11

78

69,03%

K

A szín nélküli részben az 1–4. évfolyamos, a színesen jelzett részben az 1–9. évfolyamos iskolák találhatók.

AT – alsó tagozat (1–4. évfolyam), FT – felső tagozat (5–9. évfolyam).

Ö – önkormányzati fenntartású iskola, E – egyház által fenntartott iskola

Az 1–4-es iskolákon a minimális diákszám összevont osztályok esetén 20, illetve 24.

Az iskolák alsó tagozatán a minimális diákszám évfolyamonkénti osztályok esetén 42, illetve 50.

Teljes szervezettségű iskolák felső tagozatán a minimális diákszám 65, illetve 75.

A bejáró diákok számának feldolgozásához és kimutatásához csak a 2012/13-as évből álltak rendelkezésre hozzáférhető adatok.

 

Teljes szervezettségű veszélyeztetett iskola

Nagyszelmencen az iskolába jelenleg 127 diák jár. Az alsó tagozaton megfelelő a diáklétszám, a felső tagozat diákjainak száma azonban csupán 64. Az iskola vezetése mindent elkövet a minőségi oktatás érdekében, elkerülve ezzel azt, hogy városi szlovák iskolába járjon a magyar szülők gyermeke. A szomszédos falukból, Szirénfalváról, Dobóruszkáról és Budaházáról iskolabusz szállítja naponta ingyenesen a diákokat Nagyszelmencbe. A bejárók az iskola diákszámának tavaly 69%-át alkották. A település 6 km-es körzetében nincs teljes szervezettségű magyar oktatási intézmény.

Az iskola diáklétszámán a magyar vagy szlovák iskola között ingadozók személyes meggyőzésével, munkahelyteremtéssel, családsegítő programokkal, a magyar lakosság körében a gyermekvállalás ösztönzésével lehet eredményt elérni.

           

Alsó tagozatos veszélyeztetett iskola

Mátyócvajkócon működik az Ung-vidék legkisebb létszámú magyar iskolája. A szlovák-ukrán határ mentén fekvő, 630 lelket számláló település kisiskolájában a 2013/14-es tanévben mindössze 17 diák foglalta el a padsorokat. Az oktatás évek óta egy osztályban folyik, ahol összevontan foglalkoznak a négy évfolyammal. 11 alsó tagozatos diák nem a helyi iskolát látogatja. Amelyik szülő megteheti, a közeli nagykaposi magyar (ritkább esetben szlovák) iskolába járatja a gyermekét, míg a helyben tanuló diákok nagy része évek óta a helyi gyenge szociális helyzetű családokból kerül ki. A régió több településéhez viszonyítva, Mátyócvajkócon kisebb a romák aránya. Amennyiben az iskola fenntartását az önkormányzat nem tudja vállalni, a gyermekeknek a nagykaposi iskolában van lehetőségük tovább folytatni tanulmányaikat.

Az iskola diáklétszámának gondjain a szülők meggyőzésével lehetne elsősorban segíteni, hogy adják a helyi iskolába gyereküket, viszont a személyes tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a legtöbb esetben kivitelezhetetlen. Az okok között van a város közelsége, a nagykaposi alapiskola jó felszereltsége és azon lehetőségek bőséges tárháza, amit egy kisiskola nem tud nyújtani. Ide tartoznak a különféle versenyek, szakkörök, programok, a tornaterem, a délutáni foglalkozások, illetve néha az is, hogy a zeneiskola is csak a városban található.

 

Veszélyeztetett szlovák iskola a legalább 10%-os magyar lakosságú településeken: csak a deregnyői felső tagozat, ahol a magyar részleghez hasonlóan az elmúlt tanévtől kezdődően felső tagozattal bővítik ki a közös alsó tagozatos iskolát. 

 

Az anyanyelvű oktatás biztosításának lehetőségei a magyar iskola nélküli településeken, ahol legalább 10%-nyi magyar lakosság él

Kilenc, a magyarok által 10 %-nál nagyobb arányban lakott településen nincs magyar iskola, közülük 4 településen (Hegyi, Iske, Kisráska, Budaháza) óvoda sem működik. 

Abaráról (413,57%) és Bésről (298,82%) Vajánba járnak a diákok iskolába. Nagyráskáról 2-3 gyermek jár Vajánba, illetve Nagykaposra, Iskéről (88, 84%) már csak elvétve jut diák a vajáni magyar iskolába. Kisráskáról (98,40%) és Hegyiből (85,22%) már nincs magyar beutazó diák.

Dobóruszkáról (477,78%), Budaházáról (162,70%) és Szirénfalváról (441,86%) a diákok a nagyszelmenci iskolát látogatják. Mind Vajánba, mind Nagyszelmencre a diákokat ingyenesen iskolabuszok szállítják. Nagykaposra elsősorban a környező kisiskolákból utaznak be diákok.

A magyar iskola nélküli települések közül Abara, Bés, Iske és Nagyráska diákjait autóbusszal szállítják a vajáni iskolába. Ugyanígy a hegyi és a kisráskai diákokat is, viszont ezek a települések erősen elszlovákosodtak, így a többség a közeli szlovák falvak iskoláiba jár, de megesik, hogy Nagymihályba, ahol csak szlovák iskolák működnek. Itt a nyelvhatáron vegyes lakosság él, ahol a vegyes házasságok következtében a magyar lakosság asszimilációja jelentős. Nagy szükség lenne ezeken a településeken a magyar lakosok körében a magyar iskolák népszerűsítésére. A vajáni iskolabusszal megoldható az utaztatás, hisz jelenleg is bejár ezekre a településekre.

Budaháza és Dobóruszka Nagykapos és Nagyszelmenc között található. A többség Nagyszelmencen tanul, iskolabusz viszi őket. Szirénfalva zsákfalu Nagyszelmenc után. Innen mindenki Nagyszelmencen tanul.

Kevesen, de élnek magyarok a felsorolt településeken kívül a nyelvhatáron túl is, Abara község után, Imreg – Brehov (277,43%), Szürnyeg – Sirnik (143,24%) és Garany – Hraň (21,1%) községekben. (Ezek a települések a Tőketerebesi járás falvai.) A nagykaposi Magyar Közösségi Házban második alkalommal rendezték meg az e településeken élő, illetve a hegyi és a kisráskai gyermekek számára a vasárnapi iskolát. A legutóbbi foglalkozáson 28-an vettek részt, magyarul értő gyermekek 1-től 7-es évfolyamba járókig. A legközelebbi magyar iskola számukra a vajáni lenne, illetve a hasonló távolságra található bodrogszerdahelyi. Annak ellenére, hogy jelenleg senki nem jár e falvakból magyar iskolába, remélhetőleg a foglalkozások a magyar iskolába íratást is segíteni fogják. Amennyiben ez az igény jelentkezne, számukra egy kisbusz biztosítása fontos lenne.

 

III.          A járás oktatási hálózatának néhány további jellemzője, sajátossága

 

Magyar óvodák, óvodás csoportok a járásban és gyermeklétszámaik 

(Az óvodákkal kapcsolatos adatok az 1. számú mellékletben találhatók.)

A Nagymihályi járásban 12 magyar és 64 szlovák óvoda működik. A magyar óvodák kivétel nélkül a járás déli, ung-vidéki részén találhatóak. Ebben a régióban Deregnyőn és Nagykaposon működik szlovák óvoda. Deregnyőn, ahol jelenleg jelentős magyar, szlovák és (többnyire magyar ajkú) roma  közösség él, mégis csak szlovák tannyelvű óvoda működik. A községben a magyarok aránya 58%-ról 22%-ra csökkent. Nincs magyar óvoda Budaházán, Hegyiben, Iskén és Kisráskán, de ezek mind kistelepülések. Budaházán 162, a többi községben 100 alatt van a magyar lakosok száma. Az óvodák gyermekszáma a településeken nagyon alacsony.

Nagykaposon 2005-ben nyitottak magyar óvodát. Az ilyen intézménynyitás rendkívül ritka a szlovákiai magyar kisebbség legújabb történetében. Előtte csak összevont intézményben folyt magyar nyelvű oktatás. A magyar és a szlovák óvoda külön épületben található. Néhány kivételtől eltekintve a gyermek azon a településen jár óvodába, ahol lakik. Akik viszont szlovák óvodába szeretnék járatni gyereküket, Nagykaposra viszik. Ezek között magyar gyerekek is vannak, illetve vegyesházasságból származók.

 

Iskolai körkép az Ung-vidéken

A statisztikai adatok alapján kijelenthető, hogy a legtöbb településen nincs gond a diáklétszámmal sem az alsó tagozatos, sem a felső tagozatos iskolákban. Az elmúlt időszakban a tanulók számát tekintve, nagyarányú fogyás sehol nem volt tapasztalható, viszont megfigyelhető, hogy a régióban rohamosan nő a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek száma.

Az Ung-vidék legnagyobb alapiskolájában, a nagykaposi Erdélyi János Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában 585 diák tanul a magyar iskolában, ez 24 diákkal több, mint a város szlovák iskoláját látogató tanuló, miközben a szlovák iskola legalább harmadát magyar anyanyelvű diákok teszik ki. A magyar iskolába járó diákok közül kétszer annyian minősülnek szociálisan hátrányos helyzetűnek, mint a  szlovák intézményben. Az iskola az elmúlt években jelentős felújításon ment át. Modernizált laboratóriummal, szaktantermekkel, illetve éjjeli megvilágítással ellátott sportpályákkal bővült az intézmény, a közelmúltban pedig befejeződött a nyílászárók cseréje, a hőszigetelés, illetve a tetőcsere is. A nagykaposi ifjakon kívül a padsorokban szinte minden Ung-vidéki magyar településről foglal helyet diák. A jövőben diákszám csökkenéssel kell számolni a deregnyői iskola felső tagozatának kiépítésével, illetve a vajáni egyházi iskola növekvő népszerűségével.

A Nagykaposhoz közeli Vaján községben működik az ung-vidéki és bodrogközi régió egyetlen magyar tanítási nyelvű református egyházi alapiskolája. A több emeletes épületben 1956 óta folyik oktatás. Az intézmény 2001 óta működik református alapiskolaként, fenntartója az Ungi Református Egyházmegye. Az iskolában nem a diákok létszámának maximalizálása a cél, hanem a minőségi oktatás körülményeinek megteremtése, és az, hogy családias, vallásos légkör uralkodjon az osztálytermekben. „A szigorú felvételi rendszernek köszönhetően kis létszámú osztályok jöttek létre, így nagyobb odafigyelést kaphat a gyermek. Minden tantárgyat képesített tanárok oktatnak az intézményben. A vajáni alapiskolát nem csak a falubeliek, hanem az Ung-vidék számos településének ifjai látogatják. Nagy segítséget jelent a diákok és egyben a szülők számára is, hogy az utaztatást naponta közlekedő ingyenes iskolabusszal oldják meg. Az iskola épületén az elmúlt években nagyszabású felújításokat végeztek.

Nagyszelmenc községben 1886-ban nyílott meg az első iskola. Azóta, a II. világháborút követő öt év kivételével folyik magyar nyelvű oktatás a faluban. 2002-ben az iskola jogalanyiságot kapott, fenntartója az önkormányzat lett. Ez nagyban hozzájárult az intézmény külső és belső felújításához.  Nagyszelmencen az iskola a 2005/2006-os tanévben  vette fel Dobó István, a szomszédos településről származó egri hős nevét.  Az iskolába jelenleg 127 gyerek jár elsőtől kilencedik osztályig. A szomszédos falukból, Szirénfalváról, Dobóruszkáról és Budaházáról a nagyszelmenci iskolabusz szállítja naponta ingyenesen a kis és nagydiákokat. A bejárók az iskola diákszámának 69,03% -át alkotják.

Magyar tannyelvű oktatási intézmény, melyben csak alsó tagozatos képzés folyik, az Ung-vidék öt településén működik.

Csicser községben 29 diák vesz részt a képzésben jelenleg. Négy osztályban folyik az oktatás, ebből kettőben speciális módszerekkel próbálják felzárkóztatni azokat, akik az iskolapszichológus véleménye szerint arra rászorulnak. A helybéliek közül néhányan Nagykaposra viszik gyermeküket, illetve többen a közeli vajáni egyházi iskolába.

A kaposkelecsényi alapiskolába 72 diák jár, szinte mindannyian romák, de vannak szülők, akik a szomszédos nagykaposi magyar iskola alsó tagozatára járatják gyermeküket.

Mokcsamogyoróson 45-en tanulnak. Itt is felülreprezentáltak a roma diákok.  

Deregnyőben, ahol 627 lakos él jelentős a roma lakosságszám növekedése, tervbe vették az intézmény kilenc évfolyamos iskolává alakítását. A hálózatban az intézmény már teljes szervezettségű iskolaként szerepel. Deregnyőn a romák aránya 8%-ról 46%-ra növekedett, miközben a magyaroké 58%-ról 22%-ra csökkent.

A szlovák iskolák továbbra is vonzzák a magyar diákok egy részét. Az iskolaválasztást, bár gyakran összetett tényezők alakítják, a régióban is leggyakrabban azzal a téves berögződéssel magyarázzák, hogy a gyerek könnyebben tud majd érvényesülni. Érvként    egyre inkább hallani azt is a magyar szülők részéről,, hogy a magyar iskolában évről évre több a „problémás gyerek” ”, ami alatt általában a roma gyermekeket értik.

Nagykaposon teljes szervezettségű szlovák tanítási nyelvű iskola működik, miközben kiépülőben van a deregnyői is. A nagykaposi intézmény diákjainak körülbelül negyedét teszik ki a város és a környező települések szlovák anyanyelvű diákjai, a többséget a régió magyar származású gyermekei adják. A 2013/14-es tanévben a városban tanuló 585 magyar iskolás mellett 544 szlovák iskolás tanul. Az azt megelőző évben 619 magyar és 606 szlovák iskolás diák látogatta az város oktatási intézményeit. Ebből látszik, hogy Nagykapos városában az elmúlt években növekedett a magyar diákok száma, korábban ez évtizedekig fordítva volt. Ez a fordulat főleg azzal magyarázható, hogy az elmúlt években lezajlott ipari leépítések miatt több szlovák ajkú család is elköltözött a régióból. A helyi óvodások számának alakulása ezt a folyamatot a jövőben valószínűleg nem fogja segíteni, hiszen a 60:40 arányú magyar lakossági többséghez viszonyítva a magyar és a szlovák óvodákba járó gyermekek száma 86:148-hoz. 

 

A hátrányos helyzetű roma diákok oktatása

A kisiskolákban többséget alkotnak a gyenge szociális helyzetű roma családok gyermekei. A roma gyermekek a legtöbb esetben a lakhelyükhöz legközelebb eső oktatási intézményben tanulnak. Mivel a régió roma lakossága többségében magyar anyanyelvű, így a magyar tanítási nyelvű iskolákat részesítik előnyben. A roma lakosság többsége szociális problémákkal küszködik, amihez gyakran tanulási és magaviseleti problémák társulnak. E falusi intézményeknél gyakori, hogy a diákok a negyedik osztályból hagyják el az iskola kötelékeit, miután életkorukból adódóan teljesítik a tankötelezettség feltételeit. Bár a kisiskolák mellett szól a kiscsoportos oktatás nagyobb hatékonysága, az utaztatási költség megspórolása, ennek ellenére, aki vállalni tudja az utaztatás költségeit és fáradalmait, többnyire a városi iskolát választja. A falukban magasabb is lehetne az iskolások száma, de többen a nagykaposi iskolába járatják alsó tagozatos gyermeküket is. Néhány esetben a polgármester, vagy a falusi magyar iskola tanára is a városi magyar iskolában taníttatja gyermekét. Az érvek hasonlóak: a rossz szociális helyzet gyakran párosul magaviseleti, higiéniai problémákkal, amitől meg szeretnék óvni gyermeküket.

                                              

IV.          A Nagymihályi járás oktatási hálózatának megvédését és fejlesztését szolgáló javaslatok

Az Ung-vidéken jelenleg több olyan falusi kisiskola működik, ahol a diákok 80-90 %-roma származású hátrányos helyzetű diák, ezért ajánlatos lenne nagyobb mértékben bevonni a roma diákokat a magyar óvodai nevelésbe, illetve kezdeményezni nulladik osztályok nyitását a roma diákok iskolai felkészítése érdekében. Deregnyőn a nagyarányú asszimiláció ellenére javasoljuk magyar óvodai csoport megnyitásának mihamarabbi kezdeményezését.

Az érintett magyar iskoláknak pl. Deregnyő, Kaposkelecsény, Nagyszelmenc, Vaján nagyobb mértékben kellene bekapcsolódniuk az EU támogatásával megvalósítandó roma programokba.

Amennyiben szervezésileg megoldható Nagykaposon javasoljuk az óvodák és az iskolák összekapcsolását a nevelési, illetve az oktatási nyelv alapján.

A nem roma magyar családok igyekeznek gyermekeiket olyan iskolába adni, néhány esetben akár szlovák iskolába is, ahová többségében nem romák járnak. Ez a hozzáállás elvonja a helyi magyar iskolából a gyermekeket, s még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza az ottmaradtakat. A magyar roma diákok elvesztésével viszont szintén a magyar iskolahálózat zsugorodásával kell számolnunk. Ajánljuk, hogy helyi és kistérségi szinten tegyenek lépéseket a roma gyermekek szocializációja és a többségi szlovák nyelv iránti asszimilációjának megfékezése érdekében.

A kiút elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolához és tanuláshoz való viszonyának javítása, erősítése, az iskolák célirányos oktatási módszereket (KIP, kooperatív módszer, projektpedagógia) építsenek be pedagógiai programjaikba. Ezek a módszerek az oktatást változatossá és élményszerűvé teszik, fejlesztik az ingerszegény közegből érkező gyermekek készségeit. Az iskola vezetése motiválja a pedagógusokat arra, hogy ezeket az új módszereket valamennyi pedagógus elsajátítsa.

Képzéssel és továbbképzéssel növelni kell a speciális iskolák, a speciális képesítéssel és szakértelemmel rendelkező pedagógusok és az iskolapszichológusok számát.  A szociálisan rászoruló családok számára, a speciális foglalkozások  (nulladik osztályok nyitása, felzárkóztatás, tehetséggondozás, nagyobb számú roma assszisztens foglalkoztatása, az egésznapos iskolaprogram bevezetése, a hátrányos helyzetű diákok számára a szakképesítés elnyerésének lehetősége, stb.) megerősítésére van szükség. Az iskolák számára sajátos iskolaprogramok kidolgozását javasoljuk. Az SZMPSZ biztosítson olyan továbbképzéseket, melyek a különleges gondoskodást igénylő, hátrányos helyzetű és a roma diákokat oktató pedagógusokat segítik mindennapi munkájuk során. Erre az eperjesi roma központ szolgáltatásai és a magyarországi tapasztalatok egyaránt hasznosak lehetnek. Az iskola vezetése igényelje és támogassa az ilyen jellegű képzéseket.

Továbbra is biztosítani kell a vajáni és a nagyszelmenci iskolabuszok működtetését.

Amennyiben a Nagykaposi Magyar Ház által szervezett vasárnapi iskola eredménye képpen a magyar oktatás iránt érdeklődés lenne a településen, a vajáni iskolabusz útvonalának Szürnyegre, illetve Imregre való kiterjesztésével lehetne esélyt adni a helyi diákok magyar oktatásban való részvételére a szomszéd Nagymihályi járásba.

 

Az elemzés munkájába bekapcsolódott: Varga Tibor

 

 

 

 

 

 

Mellékletek:

1.     számú melléklet: A magyar lakosság nemzetiségi aránya a népszámlálásokon és az óvodások száma településenként 2013-ban

                  (A mellékletben minden település szerepel, ahol a magyar lakosság aránya 10%-nál nagyobb)

 

 

Település neve (10% feletti magyar lakossági arány)	Magyar lakosság aránya a településen	Összlakosság	Magyar lakosság		A magyar óvoda (óvodai csoport) a magyar iskola részeként működik (igen / nem)	Óvoda (M,SZ,K)	Gyermekek száma összesen	Gyermekszám a magyar csoportokban	A magyar óvodába járó gyermekek aránya
			létszám	arány %
	2001	2011
Abara	69,29%	719	413	57,44%	nem	M	11	11	100,00%
Bés	92,59%	363	298	82,09%	nem	M	7	7	100,00%
Budaháza	68,23%	230	162	70,43%	-	-	-	-	-
Csicser	93,59%	891	827	92,82%	nem	M	19	19	100,00%
Deregnyő	58,27%	1352	299	22,12%	-	Sz	24	0	-
Dobóruszka	93,66%	610	477	78,20%	nem	M	14	14	100,00%
Hegyi	36,24%	379	85	22,43%	-	-	-	-	-
Iske	92,50%	105	88	83,81%	-	-	-	-	-
Kaposkelecsény	73,64%	880	507	57,61%	nem	M	10	10	100,00%
Kisráska	50,79%	246	98	39,84%	-	-	-	-	-
Mátyócvajkóc	85,69%	626	522	83,39%	nem	M	10	10	100,00%
Mokcsamogyorós	78,58%	903	733	81,17%	nem	M	12	12	100,00%
Nagykapos	56,98%	9406	5604	59,58%	nem	M	86	86	36,75%
					-	Sz	148	0
Nagyráska	83,57%	334	244	73,05%	nem	M	5	5	100,00%
Nagyszelmenc	97,02%	616	529	85,88%	nem	M	13	13	100,00%
Szirénfalva	95,22%	512	441	86,13%	nem	M	7	7	100,00%
Vaján	70,26%	863	524	60,72%	nem	M	28	28	100,00%

M – magyar nevelési nyelvű, Sz – szlovák nevelési nyelvű, K – közös igazgatású óvoda

 

 

 

2.     számú melléklet: Az iskolák diákszámára vonatkozó adatok településenként

Település neve (10% feletti magyar lakossági arány)	Általános iskola neve	AT/ FT	Az oktatás nyelve	Diákok száma az AT-on 2013/14	Diákok száma a FT-on 2013/14	Diákok száma összesen 2013/14	Diákok száma összesen 2005/6	Diákszám változás %-ban (2005/06-2013/14 között)	Beutazó diákok a magyar iskolába (2012/13-as adat)		Mely településekről utaznak be nagyobb számban diákok a magyar iskolába
									létszám	arány %
Csicser	MTNy Alapiskola	1-4.	M	29	0	29	34	-14,71%	2	6,45%
Deregnyő	Alapiskola	1-9.	M	58	14	72	44	63,64%	3	4,35%
	Alapiskola	1-9.	Sz	51	19	70	-	-	-	-
Kaposkelecsény	Alapiskola	1-4.	M	72	0	72	57	26,32%	6	9,23%	Dobóruszka, Tiszacsernyő
Mátyócvajkóc	Alapiskola	1-4.	M	17	0	17	11	54,55%	0	0,00%
Mokcsamogyorós	Alapiskola	1-4.	M	45	0	45	45	0,00%	0	0,00%
Nagykapos	Erdélyi János MTNy Alapiskola	1-9.	M	203	382	585	666	-12,16%	196	39,36%	Mátyócvajkóc, Mokcsamogyorós, Kaposkelecsény, Csicser, Deregnyő
	Alapiskola	1-9.	Sz	215	346	561	-	-	-	-
Nagyszelmenc	Dobó István MTNy Alapiskola	1-9.	M	63	64	127	167	-23,95%	78	69,03%	Dobóruszka, Szirénfalva, Budaháza
Vaján	Egyházi Alapiskola	1-9.	M	69	91	160	110	45,45%	72	51,06%	Csicser, Bés, Abara
Diákszám összesen a magyar iskolákban			M	x	x	1107	1134	-2,38%

AT – alsó tagozat (1-4. évfolyam), FT – felső tagozat (5-9. évfolyam).

A 2005/06-os tanévre csak a magyar iskolák esetében álltak rendelkezésre elérhető adatok.

A diákok beutazására vonatkozó adatok csak a magyar iskolákra (a közös igazgatású iskolák magyar részlegeire), és csak a 2012/13-as tanévre voltak elérhetőek.

 

 

3. számú melléklet: Települések jegyzéke, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 10 %-ot, de a településen nincs magyar iskola:

Abara, Bés, Budaháza, Dobóruszka, Hegyi, Iske, Kisráska, Nagyráska, Szirénfalva.

 

 

4. számú melléklet: Középiskolák a Nagymihályi járásban - 2014/15

Gimnáziumok a Nagymihályi járásban - 2014/15

S. sz.	Iskola	Nyelv	Helység	Létszám
1.	Gimnázium	M	Nagykapos	111
		Sz		84

 

A Nagymihályi járásban 2 szlovák gimnázium működik: Nagymihályban (2 gimnázium, összesen 1263 diákkal),

 

Szakközépiskolák a Nagymihályi járásban - 2014/15 (csak nappali tagozat)

S. sz.	Iskola	Nyelv	Helység	Létszám
1.	Szakközépiskola	M	Nagykapos	29
		Sz		130

 

A Nagymihályi járásban 8 szlovák szakközépiskola működik: Málca (77 diák), Nagymihályi (6 középiskola, összesen 2434 diákkal), Őrmező (119 diák).