Léva – Oktatási hálózat kutatás

A Lévai járás iskolái

 

I.              A járás települései, demográfiai viszonyai, iskolái

 

A Lévai járás nyugati része az egykori Bars vármegye, keleti része Hont vármegye része volt. Egy kis rész délen Esztergom vármegyéhez tartozott. A járás lakosainak száma a 2011-es népszámlálási adatok alapján 115 367. A lakosság 24,34%-a, azaz 28 085 személy magyar nemzetiségű. 2001-hez képest az összlakosság 4654-gyel, a magyarok száma 5 439-cel, 16,22%-kal csökkent. A mai Lévai járás területén a magyar nyelvterület északi határát Mohi, Újbars, Kiskálna, Felsőszecse, Léva, Hontvarsány, Hontfüzesgyarmat, Egeg, Palást községek alkotják. 

A járás 89 településből áll. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a 4 város közül 3-ban jelentős számú magyar lakosság él. Léván a 34 844 lakosból 3202 magyar nemzetiségű (9,19%,), Ipolyságon 7624-ből 4410 (57,84%,), Zselízen 7186-ból 3501 (48,72%). Tolmács a magyar nyelvterületen kívül fekszik.

54 településen a magyar lakosság aránya 10%-nál nagyobb, 48 településen eléri a 100 főt. 23 településen alkot többséget a magyarság. E községek nagy része Ipolyság, illetve Zselíz vonzáskörzetében található.  

A járás több településén élnek nagyobb számban roma etnikumhoz tartozó lakosok. Statisztikailag is kimutatható nagyobb arányban vannak Alsószemeréden (12%), Garamsallón (10,8%), Ipolyvisken (5,1%) és Csatán (3,5%).

 

1.     táblázat: Áttekintés a járási oktatási intézményi hálózatról és a veszélyeztetett iskolák számáról a 2013/14-es tanév adatai alapján

A Lévai járás oktatási intézményei	Az intézmények száma	A minimális diákszámot az alsó tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 20, ill. 24 diáknál)		A minimális diákszámot a felső tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 65, ill. 75 diáknál)
		1­­­­­­­­­­­­­­­­–4-es iskolák	1–9-es iskolák AT-a	1–9-es iskolák
szlovák tanítási nyelvű óvoda a járásban	58
10% feletti magyar lakosságú települések szlovák nevelési nyelvű óvodái	32
magyar nevelési nyelvű óvoda	17
magyar – szlovák közös igazgatású óvoda	8
magyar és közös ig. óvodák összesen	25
1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskola	11	9
10% feletti magyar lakosságú települések 1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	6	4
1–4-es magyar tanítási nyelvű iskola	4	4
1–4-es közös igazgatású iskola	-	-
magyar és közös ig. alsó tagozatos iskola összesen	4	4
1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskola	35		1	15
10% feletti magyar lakosságú települések 1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	20		-	7
1–9-es magyar tanítási nyelvű iskola	10		1**	6
1–9-es közös igazgatású iskola	2*		-	1*
magyar és közös ig. 1–9-es iskolák összesen	12		1	7

*A közös igazgatású iskolák esetében Nagyölveden a magyar részlegen a felső és a szlovák részlegen az alsó tagozat veszélyeztetett. A nagysárói magyar iskolát nem tekinthetjük veszélyeztetettnek, mivel most épül ki a felső tagozata.

**A kétyi iskola alsó tagozatán is kevés a diák.   

 

A járás települései közül mindössze 15 településen működik magyar alapiskola, Ipolyságon 2 teljes szervezettségű.  A 16 iskola közül 4 alsó tagozatos iskola (Alsószemeréd, Ipolyvisk, Szalatnya, Garamsalló), a többi 12 alapiskola teljes szervezettségű, köztük 3 egyházi fenntartású intézmény (Palást, Kéty, Ipolyság). Közös igazgatású magyar-szlovák alapiskola mműködik Nagyölveden és Nagysárón.

2006-tól 2013-ig 5 iskola szűnt meg a járásban. Megszűnt a csupán alsó tagozattal működő alapiskola Ipolyfödémesen, Ipolypásztón, Felsőszemeréden (itt szlovák-magyar közös igazgatású iskola volt) és Lekéren. A felsoroltakon kívül megszűnt a teljes szervezettségű magyar alapiskola Garamszentgyörgyön.

 

II.            A járás veszélyeztetett magyar iskolái

 

2.     táblázat: A minimális létszámot el nem érő magyar iskolákra vonatkozó információk a 2013/14-es tanév adatai alapján

 

Minimális létszámot el nem érő magyar iskola (alsó, illetve felső tagozat)	Van-e szlovák iskola a telepü- lésen?	Fenntartó (Ö,E)	Diákszám		Hiányzó diákszám az AT-on		Hiányzó diákszám a FT-on	Beutazó diákok száma	Beutazó diákok aránya	Az iskola épületének állapota	Az iskola technikai felszereltsége	Hátrányos helyzetű tanulók aránya (alacsony, közepes, nagy)
			AT	FT	összevont osztályok	nem összevont osztályok		(2012/13-as adat)
										(jó, megfelelő, rossz)
Alsószemeréd	-	Ö	21		3	29		nincs adat	nincs adat	M	M	N
Garamsalló	-	Ö	16		8	34		2	12,50%	R	M	N
Ipolyvisk	-	Ö	22		2	28		0	0,00%	R	M	K
Szalatnya	-	Ö	15		9	35		nincs adat	nincs adat	M	M	A
Csata	-	Ö	35	58	0	15	17	51	58,62%	R	M	K
Farnad	van	Ö	26	56	0	16	9	5	6,49%	R	M	K
Ipolyszakállos	van	Ö	45	44	0	0	21	64	75,29%	M	J	A
Kéty	-	E	17	33	7	33	42	15	28,30%	M	M	A
Nagyölved	van	Ö	33	48	0	9	17	3	4,11%	J	M	K
Nagysalló	van	Ö	32	34	0	10	31	25	45,45%	M	M	N
Palást	van	E	20	38	0	22	27	17	25,00%	J	M	-

A szín nélküli részben az 1–4. évfolyamos, a színesen jelzett részben az 1–9. évfolyamos iskolák találhatók.

AT – alsó tagozat (1–4. évfolyam), FT – felső tagozat (5–9. évfolyam).

Ö – önkormányzati fenntartású iskola, E – egyház által fenntartott iskola

Az 1–4-es iskolákon a minimális diákszám összevont osztályok esetén 20, illetve 24.

Az iskolák alsó tagozatán a minimális diákszám évfolyamonkénti osztályok esetén 42, illetve 50.

Teljes szervezettségű iskolákfelső tagozatán a minimális diákszám 65, illetve 75.

A bejáró diákok számának feldolgozásához és kimutatásához csak a 2012/13-as évből álltak rendelkezésre hozzáférhető adatok.

 

 

Teljes szervezettségű veszélyeztetett iskolák

A Lévai járás négy városi magyar iskoláján kívül (Ipolyságon 2 iskola, Léva és Zselíz) a többi teljes szervezettségű iskola veszélyeztetett a törvény értelmében. A nagysárói magyar iskolát nem tekintjük veszélyeztetettnek, mivel most épül ki a felső tagozata.

Csatán a csökkenő gyermeklétszám a jellemző. A 2013/14-es tanévben már csak 93 tanuló látogatta az intézményt. Bonyolítja a helyzetet, hogy 6 km-es körzetben még további két magyar iskola működik, Bényben és Kétyen. A csatai iskola tanulóinak 59%-a beutazó. Még többen lehetnének, ha a szomszédos oroszkai, lekéri és damásdi magyar gyermekek nem az oroszkai szlovák iskolát részesítenék előnyben. A csökkenés oka, hogy egyre több fiatal költözött munka után Ausztriába, Németországba, Csehországba, így csak később alapít családot. Tény az is, hogy a magyar családok az Ipoly mentén nem vállalnak 1-2 gyermeknél többet. Az óvodai létszámok alapján a jövő sem reménytkeltő. Ennek ellenére a fenntartó szeretné tovább működtetni az iskolát. Szóba került, hogy összevonják az óvodával, de helyszűke miatt ez nem valósítható meg. Az 1956-ban átadott iskolaépület javításra szorul, ablakcserére és nagyobb felújításra lenne szükség. Segédeszközökkel az iskola jól felszerelt, két osztályt leszámítva mindegyikben van kerámiatábla is. Kísérleteztek iskolabusszal is, de nem volt elég pénz a fenntartására.

Amennyiben az iskolát be kellene zárni, a tanulókat fogadhatná a zselízi, a kéméndi vagy a párkányi alapiskola. Ez azonban meggondolandó, hiszen Csata lakosságának 62%-a  magyar nemzetiségű, a közeli Oroszka lakosságának 56%-a, Lekérnek pedig 41%-a, s ez utóbbi két településen nem működik magyar iskola. A közeli falvakban élő nagyszámú magyar lakosság fenntarthatná az iskolát, ha sikerülne a magyar szülőket az anyanyelvi oktatás felé fordítani. Ehhez hatékonyabb együttműködésre lenne szükség az önkormányzatok között, esetleg iskolabuszra, valamint nagyobb összefogásra a régióban működő magyar szervezetek között.

Farnadon az utóbbi években 80 körül alakult a diáklétszám, a beutazók száma alacsony A csökkenés oka elsősorban az alacsony születési szám és az asszimiláció. A tanulók száma több osztályban nem éri el az előírt minimális létszámot. Az óvodai létszámok alapján jövőre várhatóan több tanulója lesz az intézménynek. Mivel az iskolaépület rekonstrukciója, ablakcseréje csak részben valósult meg, szigetelése is várat magára, sokba kerül az épület fenntartása. 2015 tavaszán folytatódik az épület felújítása. Az iskola felszereltsége megfelelő, de szükség lenne a számítógépek modernizálására, szaktantermekre. Az iskola erősségei közé tartozik a szakképzett pedagógusok magas aránya és a pedagógusok alacsony átlagéletkora.

Az iskola vezetése bizakodó az iskola jövőjével kapcsolatban. Úgy vélik, sokat segítene a jelenlegi helyzeten, ha iskolabuszt indíthatnának a szomszédos Nyírágóra és Málasra, ahonnan jelenleg nincsenek tanulóik, annak ellenére, hogy régebben ezekből a községekből Farnadon tanultak a magyar gyermekek.

Ipolyszakállosra Lontóról, Ipolypásztóról, Ipolybélről, Százdról és Szetéről járnak tanulók. 2006-tól létszámuk 47-tel csökkent. Az iskola diákjainak 75,29%-a ma is ezekből a környező községekből érkezik. Az iskola vezetése igyekszik beutazásukat megkönnyíteni. A fenntartó a 2013/2014-es tanévtől iskolabuszt működtet a tanulók hazaszállítására. (A diákok reggeli beutazása a menetrendszerinti buszokkal megoldott.) A költségek egy részét pályázati támogatás fedezi.

2008 után néhány éven keresztül az ipolyszakállosi iskola elesett az Ipolypásztóról és Ipolybélről beutazó diákjaitól, mivel a Pázmány Péter Alapítvány támogatásával megvásárolt és működtetett iskolabusszal e települések diákjai az érsekújvári járásbeli Szalkára jártak iskolába. A vonzáskörzetbe való beavatkozás elmérgesítette a két iskola viszonyát.  

A községben 2001 és 2011 között a lakosságszám ugyan nem változott, azonban míg a szlovák nemzetiségű lakosok száma 121-gyel növekedett, addig a magyarok száma 164-gyel, 19%-kal csökkent. Ez összefügg azzal, hogy Lontóra és Ipolyszakállosra nagy számban költöztek szlovák nemzetiségű romacsaládok. Gyermekeik a csupán alsó tagozattal működő helyi szlovák alapiskolát látogatják, ami egy épületben van a magyar  iskolával. Az iskola épületébe így vegyesen járnak magyar és szlovák anyanyelvű gyerekek Ipolyszakállosról és Ipolybélről. A 23 óvodás számából már most látható, hogy 3 év múlva az intézményben több lesz a szlovák anyanyelvű gyermek, mint a magyar. 

A fenntartó önkormányzat segíti az iskolát, felújították az épületet, de szükség lenne komolyabb összefogásra, hogy ez a kistérség ne maradjon teljes szervezettségű magyar iskola nélkül. Mivel a település 6 km-es körzetében nincs teljes szervezettségű magyar iskola, ezért az iskola a törvény értelmében alacsonyabb diáklétszámmal is működhet.

Kéty egyházi iskolája kis létszámmal működik. 1999-ben 16 tanulóval indult, lassan emelkedett a létszám, jelenleg 51 iskolás és 16 óvodás gyermek látogatja az intézményt. Mivel a községben korábban csak alsó tagozatos iskola volt, ezért a teljes szervezettségű iskola létrehozása előrelépésnek számít. Az is az iskola mellett szól, hogy a felvidéki 7 református iskola keretében egyedül itt működik óvoda is. Kétyen nem élnek ugyan romák, de az iskola felvállalja néhány romatanuló oktatását Garamsallóból. Az elmúlt 15 év alatt az iskola figyelemre méltó eredményeket ért el a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásában és a tehetséggondozás terén is. Az eddig elért eredmények alapján az alapító nem tervezi az iskola bezárását, azért sem, mert a szülők ragaszkodnak iskolájukhoz, hajlandók hozzájárulni fenntartásához áldozatok árán is. A helyi önkormányzat nagyobb támogatására lenne szükség az egyházi iskola megmaradása érdekében. Az iskola működtetését ugyanis nehezíti, hogy az önkormányzat tulajdonában levő iskolaépületért a polgármester kötelezi az iskolát a bérleti díj térítésére. A polgármesternek szándékában áll önkormányzati iskolát működtetni a településen, amely a törvény által veszélyeztetetté válik, míg az egyházi iskolára ez nem érvényes. A Pázmány Péter Alapítvány támogatásával iskolabuszt működtetnek. Jelenleg 12 tanulót szállítanak naponta az iskolába Lekérről, Oroszkáról Ipolypásztóról és Garamsallóról. Ezt a létszámot növelni lehetne egy újabb járművel. Javulást, gyermeklétszám emelkedést a régióban csak újabb munkahelyek létrehozásával és családtámogató intézkedésekkel lehetne elérni.

Nagyölveden a lakosság 76,7%-a magyar nemzetiségű, ami akár reményteljes is lehetne a magyar iskola jövője szempontjából, ha a diáklétszámok is ezt igazolnák. Az iskola teljes szervezettségű magyar részlegét a 2013/14-es tanévben 81 magyar, az alsó tagozatos szlovák részlegét 11 szlovák tanuló látogatta. Egy évtized alatt több mint 30-cal csökkent a magyar tanulók száma. Az okok hasonlóak a többi településéhez: a csökkenő népszaporulat, a fiatalok elvándorlása, munkahelyek hiánya. A bejáró tanulók száma is csekély (3), ami azzal is összefüg, hogy a régióban – 6 km-es körzetben – 3 magyar iskola is működik: Szőgyénben, Farnadon és Kétyen. Nehezíti az oktató munkát a szociálisan hátrányos helyzetű családok számának növekedése, a hiányos felszereltség, a szaktantermek hiánya, és általában az intézmény anyagi helyzete. Történtek azonban pozitív fejlemények is az utóbbi időben. Az egyik pozitív esemény az iskola épületének a felújítása volt. Ezt követően a belső tér is átalakult, teljesen az oktató-nevelő munkát szolgálja. Az is reménytkeltő, hogy a következő években várhatóan növekszik az első osztályba íratott diákok száma. Az önkormányzat és a polgármesterasszony is kiemelten fontosnak tartja a magyar iskola megmaradását és további fejlesztését. Az elmúlt évben megújult iskolavezetés a pályázati lehetőségek kihasználásában és a pedagógusok aktivizálásában látja a kiutat a jelenlegi helyzetből. Tervezik azt is, hogy a 2016/17-es tanévben egy szaktanintézet (kihelyezett) magyar tagozatának is helyet adnak az iskola falai között. 

Nagysallóban a diákok száma jelenleg 64. Két éve 15-tel kevesebb volt, így akár emelkedésről is beszélhetnénk. Sajnos már most látható, hogy a következő tanévben a létszám ismét 60 alá csökken. A leépülés oka főleg a csökkenő gyermeklétszám, a munkahelyek hiánya, a vegyes házasságok és a lassú, de folyamatos asszimiláció. Nagysallóban sok a betelepített család. A diákok 45 százaléka bejáró, ez a jó közlekedésnek is köszönhető. Legtöbben Bajkáról járnak, de néhány tanuló Léváról, Zselízről, Endrédről, Málasról és Sáróból is beutazik. Kívülről az épületet felújították, s multifunkciós pályával is bővült az intézmény. Az oktatás körülményeinek javítását szolgálná a tantermek felújítása, egy tornaterem felépítése és néhány korszerűbb segédeszköz is. Viszonylag sok a szociálisan hátrányos helyzetű gyermek. Sajnos az önkormányzatban már kisebbségben vannak a magyarok, s ez bizonytalanná teszi a magyar iskola helyzetét.

A nagysallói alapiskola fennmaradását elsősorban az asszimilációs hatások mérséklése, illetve egy magyar óvodai csoport megnyitása segíthetné. Ez utóbbi érdekében már történtek lépések. Mivel a település 6 km-es körzetében nincs teljes szervezettségű magyar iskola, ezért az iskola a törvény értelmében alacsonyabb diáklétszámmal is működhet.   

Paláston a Palásthy Pál Egyházi Alapiskola 2000-ben költözött a falu tulajdonában lévő teljesen felújított kastélyba, helyzete ennek ellenére nem javult. A 2013/14-es tanévben már csak 58 tanuló látogatta az iskolát, 2006-tól elvesztette tanulóinak a felét. Valószínű, hogy a folyamatos csökkenés miatt előbb-utóbb kénytelen lesz megszüntetni a felső tagozatot. Az utóbbi években beíratott 4-5 elsős, s az Ipolyfödémesről érkező néhány tanuló, ha a felső tagozatot nem is, talán az alsó tagozatot fenn tudja tartani hosszabb távon is. A községben működő szlovák alapiskola az egyházi iskola megalakulása óta növekvő diáklétszámmal működik, jelenleg 83 tanulója van. A magyar egyházi iskola létszámcsökkenését itt is az asszimiláció, a munkanélküliség és a fiatalok elköltözése okozza. Az iskolaépület jó állapotban van, technikai felszereltsége is megfelelő. Az utóbbi időben a magyar óvodai csoport is itt működik, de így sem várható javulás, mert a létszámok évek óta nem emelkednek. A kialakult helyzet miatt már sor került osztályok összevonására is. Mivel a hiányzó anyagiakat a fenntartó (Besztercebányai Egyházmegye) nem tudja biztosítani, az iskola vezetése támogatókat keres az intézmény működtetéséhez.

Ha mégis be kellene zárni az iskolát, akkor iskolabuszra lenne szükség, hogy a magyar tanulók ne a helyi szlovák iskolában folytassák tovább a tanulmányaikat. Magyar alapiskola legközelebb a 10 km-re található Ipolyságon működik, a diákok választhatnak a Pongrácz Lajos Alapiskola és a Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola között.

              

Alsó tagozatos veszélyeztetett iskolák

A fejezetben a helynév után a település magyar lakosainak számát és arányát tüntettük fel. A számok a 2011-es népszámlálási adatokra vonatkoznak.

A Lévai járásban 4 alsó tagozatos magyar iskola működik. Ezek mindegyike a veszélyeztetett kategóriába tartozik az alacsony diáklétszám miatt. A létszámok 15 és 21 között mozognak. Várhatóan e téren a közeljövőben sem lesz jelentősebb változás. Mind a négy iskolára jellemző, hogy magas a romatanulók aránya, akiknek többsége szociálisan hátrányos helyzetű családból származik. De az is jellemző rájuk, hogy épületeik nincsenek megfelelő állapotban. Mellettük szól azonban, hogy a hátrányos helyzetű tanulók magas száma miatt fontos szerepet töltenek be az adott településen. Megmaradásuk elsősorban a rossz szociális helyzetben lévő családok gyermekeinek oktatása miatt fontos.          

Szalatnya (159, 45%) magyar iskolája az 1990-es évek elején indult újra. A régióban történt társadalmi változások miatt folyamatosan változott a tanulók összetétele. A jelenleg iskolát látogató 15 tanuló szinte kivétel nélkül szociálisan hátrányos helyzetű családból származik. Az iskola éppen ezért aktívan részt vesz a romadiákok integrálásában, együttműködik a helyi roma közösséggel, ezzel is elősegítve a gyermekek rendszeres iskolába járását. Gondot okoz, hogy a romatanulók családi környezetükben többnyire a szlovák nyelvet használják. A községben az utolsó két népszámlálás között 11%-kal csökkent a magyarok aránya. Az iskola létszáma az előrejelzések szerint kissé emelkedni fog. Az intézmény épületének állapota megfelelő. A tervek szerint ebben az évben megvalósul az épület teljes rekonstrukciója. Az oktatáshoz van elegendő megfelelő színvonalú segédeszköz. A fenntartó ragaszkodik az iskolához, és szeretné továbbra is működtetni.

A községben nincs óvoda, ami nehezíti az ingerszegény környezetből érkező tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe. Előrelépést jelentene tehát egy óvodai osztály megnyitása. Szándék van nyitni a környező községek felé is, de ez azért nehéz, mert viszonylag közel található a palásti egyházi iskola és az ipolysági két magyar iskola, melyek eddig is konkurenciát jelentettek a többi magyar iskolának.

Garamsalló (237, 62%) magyar iskolájában a diáklétszám jelenleg 16. Az alacsony diáklétszám fenyegeti az intézmény jövőjét. Ennek legfőbb oka az, hogy kevesebb gyermek születik a faluban. A lakosság többségében magyar nemzetiségű, de egy évtized alatt 10 százalékkal csökkent az arányuk. A tanulók nagy része hátrányos helyzetű családból származik. Ezt bizonyítja az is, hogy elmúlt években több gyermeket gyermekotthonban helyeztek el rossz családi körülményeik miatt. Az iskolaépület állapota rossz, felújításra szorul. A víz csak kézmosásra alkalmas, nincs mosdó az osztályokban, nincs raktár, szertár. Az épület nedves, beázik, a padló lyukas, nincs megfelelő hely a cipők és a kabátok elhelyezésére. A technikai felszereltség megfelelő, van interaktív tábla, számítógépes tanterem és elegendő számítógép is. Az óvodai létszám alapján van rá esély, hogy a diákok száma növekedni fog.

Az iskolaépület felújításához, az alapvető higiéniai feltételek biztosításához anyagi forrásokra lenne szükség. Megszűnése esetén a 10 km távolságra lévő zselízi alapiskola fogadhatná be a diákokat. A tanulóknak azonban gondot okozna az utazás, illetve a beilleszkedés az új környezetbe. A szülők is tudatosították már, milyen előnyökkel jár az, hogy a községben van iskola. Lehetőségeikhez mérten támogatják a működését, és a fenntartó is támogatja a megmaradását.

Alsószemeréden (212, 39%) az elmúlt egy évtized alatt jelentősen, 20%-kal csökkent a magyar lakosok száma, 59%-ról 39%-ra. Az ok: a fiatalok elvándorlása, a munkahelyek hiánya és az asszimiláció. Emiatt a tanulók száma a létszám közel egyharmadával csökkent.

 A 2013/14-es tanévben 21-en látogatták az iskolát, túlnyomórészt romatanulók, akik többnyire hátrányos helyzetű családokból származnak. A romák aránya a településen 12%. A szülőknek általában megfelel az, hogy a gyermekeik hosszabb ideig a helyi iskolában tanulnak, még annak árán is, hogy többször ismételnek egy-egy osztályt. A községben működik magyar óvoda is. Olykor előfordul, hogy az elsősöket nem a helyi, hanem valamelyik ipolysági iskolába íratják. Az oktatáshoz van elegendő megfelelő színvonalú segédeszköz, és az iskola épülete is megfelelő.

A fenntartó lehetőségei szerint támogatja az iskolát, szeretné továbbra is működtetni. Bejáró tanuló nincs, pedig a közeli Deménden, ahol most nincs magyar iskola, az 1990-es években még teljes szervezettségű magyar alapiskola működött.

Mivel a település 6 km-es körzetében nincs teljes szervezettségű magyar iskola, ezért az iskola a törvény értelmében alacsonyabb diáklétszámmal is működhet. Ha megszűnne, a tanulók egy része valamelyik ipolysági szlovák vagy magyar iskolába, illetve a deméndi szlovák iskolába kerülne.

Ipolyvisken (445, 67%) a 2001-es népszámláláskor még 80% volt a magyarok aránya. A diáklétszám az utóbbi két tanévben változatlanul 21. A tanulók két tanteremben, összevont évfolyamokban tanulnak, többségük hátrányos helyzetű romaszármazású tanuló (16). Sokan közülük nem jártak óvodába, így az alapvető higiéniai szokásokat sem ismerik. A diáklétszám a 2015/16-os tanévben emelkedni fog. Az iskolaépület állapota rossz, a tető beázik, a folyosón hideg van, az ablakokat ki kellene cserélni. Az iskola technikai felszereltsége megfelelő. Mindkét tanteremben van interaktív tábla, s van számítógépes tanterem is. A napközi külön tanteremben működik, amely a tornaórákon is használható. Az iskola normális működése érdekében naponta kell megküzdeni azért, hogy romatanulók 8 órára az iskolában legyenek. A községi hivatal sokat tesz azért, hogy a gyermekek törvényes képviselői eleget tegyenek szülői kötelezettségeiknek. 

A változtatásokhoz szükség lenne az anyagi források növelésére. A 16 roma származású tanulóból csak 6 tanuló kap állami támogatást tanszervásárlásra és étkeztetésre. 10 tanuló írószer-, füzet-, higiéniai eszközök hiányát az iskola próbálja megoldani. Ha az iskola megszűnne a 16 tanuló képességeik alapján a szlovák speciális iskola létszámát gyarapítanák Ipolyságon. A maradék 5 tanuló megosztódna az állami és az egyházi iskolák között.

Veszélyeztetett szlovák iskolák a legalább 10%-os magyar lakosságú településeken (zárójelben a diáklétszám):

A felső tagozaton nincs elégséges diáklétszám: Deménden (61), Farnadon (36), Fegyverneken (38), Garamszentgyörgyön (56), Nagysárón (31), Paláston (52).

Rajtuk kívül Léván a T.Smaragd iskola (29) szintén veszélyeztetett.

Az alsó tagozatos iskolákban: Besén (19), Felsőszemeréden (19), Hontfüzesgyarmaton (21), Nagyölveden (16) és Nemesorosziban (12) nincs meg az elégséges diáklétszám.  

 

Az anyanyelvű oktatás biztosításának lehetőségei a magyar iskola nélküli településeken, ahol legalább 10%-nyi magyar lakosság él

            Bajkán a legutóbbi népszámlálás szerint a 324 lakosból 58-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ez a lakosság 18%-a. Az előző népszámláláskor 10%-kal volt magasabb az arányuk, ami az asszimiláció felgyorsulását jelzi.  A községben csak szlovák óvoda működik. A településről a magyar tanulók elsősorban Nagysallóra járnak, a legutóbbi tanévben számuk 17 volt.

Barsvárad szintén kis településnek számít 335 lakójával, ebből 142-en magyar nemzetiségűek (42%). Az előző népszámláláskor 56% volt a magyarok aránya. A csökkenés jelentős, több mint 14%. Hasonlóan a többi Léva környéki településhez, itt is az tapasztalható, hogy egyre kevesebb gyermek születik, és a fiatalok jelentős része eltávozik a faluból. Óvoda csak szlovák nevelési nyelvű működik. 7 gyermek jár a lévai magyar iskolába. Az iskolabusz segítené a diákok beutazását Lévára.  

Besén a magyarok aránya 39%, ez számokban kifejezve a 650-ből 252 magyar lakost jelent. Ennek ellenére a településen csak szlovák óvoda működik 18 gyermekkel, akik között bizonyára több magyar anyanyelvű is található. A településen magyar óvodai csoport létrehozásával, vagy a magyar nyelvű oktatás vállalását segítő programok működtetésével az óvodáskor előtti időszakban valószínűleg növelni  lehetne a besei magyar diákok számát a lévai magyar iskolában, ahol 7 diák tanul. Iskolabusz működtetése valószínűleg megkönnyítené a magyar tanulók bejutását a lévai magyar iskolába.

Boriban is jelentősen csökkent a magyarok aránya 46%-ról 32%-ra. A település körül túlnyomórészt szlovák nyelvű falvak vannak, tehát a község gyakorlatilag egy nyelvsziget, ami valószínűleg felgyorsítja a további asszimilációt. Az elmúlt két évtizedben a magyar lakosság kisebbségbe került, s egyre bizonytalanabbá válik a fennmaradása. Mivel nagyon kevés a gyermek, külön óvodai csoport létrehozása nehezen képzelhető el. Jelenleg a szlovák nevelési nyelvű óvodában is csak 8 gyermek van. 3 diák látogatja jelenleg a lévai magyar iskolát. Az iskolabusz működtetése valószínűleg a szülők részére könnyebbé tenné a magyar iskola választását.

Deménden az 1990-es évek végén szűnt meg a teljes szervezettségű magyar alapiskola. Mivel az önkormányzat még az alsó tagozat megmaradását sem tartotta szükségesnek, ezért csak szlovák iskola található a településen. Bár a lakosság 27%-a magyar nemzetiségű, magyar csoport nincs a 30 gyermekkel működő szlovák óvodában. A magyar szülők az iskola megszűnése óta általában az ipolysági, vagy az ipolyszakállosi magyar iskolát választották. Számuk azonban egyre kevesebb, a vizsgált tanévben 1-1 diák látogatta deméndről ezeket az iskolákat. A 16, illetve a 15 km-re levő iskolákba való utazás helyett a szülők a kényelmesebb megoldás, a helyben lévő szlovák iskola mellett döntenek. A községben kezdeményezni kell magyar nyelvű foglalkozások szervezését, mind az óvodában, mind az óvodáskor előtti időszakban.

Egegen a lakosságnak már csak kevesebb, mint a fele magyarok nemzetiségű (41,2%). Míg a szomszédos Felsőszemeréden működött az alsó tagozatos magyar alapiskola, a szülők ide írathatták gyermeküket magyar iskolába. Azóta az ipolysági iskola nyújtja ezt a lehetőséget. Sajnos, ezzel már csak kis számban élnek a szülők. Óvoda csak szlovák nevelési nyelvű működik a településen. A községben a magyar óvodai csoport létrehozása segítené a magyar gyermekek beiskolázását. Első lépésként lehetővé kell tenni a magyar nyelvű foglalkozások szervezését, mind az óvodában, mind az óvodáskor előtti időszakban. 

Endréden egy évtized alatt közel 10%-kal csökkent a magyarok aránya, jelenleg már csak 27%. Az aránylag kis településen (470 lakos) csak szlovák óvoda működik 10 gyermekkel. A magyar alapiskola még 1960-ban megszűnt. 1 diák jár a nagysallói magyar iskolába.

Fegyvernek 504 lakosának közel egyharmada (29%) magyar nemzetiségű. A községben csak szlovák óvoda működik. A magyar alapiskola mintegy két évtizede szűnt meg a csökkenő gyermeklétszám miatt. A községben igény esetén támogatni kell a magyar iskolát választó diákok utaztatását a zselízi magyar iskolába.

Felsőpélen jelentősen csökkent a magyarok száma, a két népszámlálás között 52%-ról 37%-ra. Kis településről van szó, ahol sem iskola, sem óvoda nem működik, és magyar diák sem jár a faluból magyar iskolába.

            Felsőszecsén 17% a magyarok aránya, ez 91 lakost jelent. A faluból 4 diák jár a lévai magyar iskolába.

            Felsőszemeréden folyamatosan csökken a magyarok aránya. Jelenleg a lakosságnak már csak kevesebb, mint a fele magyar nemzetiségű (42%). Egy évtizeddel ezelőtt még magyar alapiskola működött a községben, mely előbb vegyes tanítási nyelvű lett, aztán teljesen megszűnt. Most már óvoda is csak szlovák nevelési nyelvű van a településen.  A szülők elsősorban az ipolysági magyar iskolákba írathatják gyermekeiket. Napjainkban 12 él ezzel a lehetőséggel. A községben lehetővé kell tenni a magyar nyelvű foglalkozások szervezését, mind az óvodában, mind az óvodáskor előtti időszakban.

Felsőtúron a 90-es évek elején szűnt meg az alsó tagozatos magyar iskola. Azóta a magyar gyermekek választhatnak a palásti egyházi iskola, illetve a két ipolysági magyar alapiskola között. A településen működik magyar óvoda, a községben a magyarok aránya 63%. Az utóbbi években nem csökkent jelentősen a magyar iskolába íratott gyermekek száma, ebben jelentős szerepe van a magyar óvoda működésének. Jelenleg 24 diák jár Ipolyságra magyar iskolába. 

Garamlök 1022 lakosából jelenleg már csak 131 a magyar nemzetiségű. Óvoda is csak szlovák nevelési nyelvű működik. Ha igény lenne rá, iskolabusszal lehetne biztosítani a magyar iskolát választó diákok utaztatását a lévai magyar iskolába.

Garamszentgyörgyön 2000 után drámai változás következett be. Ez abban nyilvánult meg, hogy látványosan csökkenni kezdett a magyar tanulók száma. A 2005/6-os tanévben már csak 55-en látogatták a teljes szervezettségű magyar alapiskolát. Ekkor a helyi önkormányzat úgy döntött, hogy megszünteti az intézményt, s még az alsó tagozatot sem kívánja tovább működtetni. Ez a döntés azt mutatja, hogy a magyar szülők nem álltak ki határozottan a magyar nyelvű oktatás megmaradása mellett. Jelenleg csak szlovák óvoda és teljes szervezettségű szlovák alapiskola működik a községben annak ellenére, hogy a legutóbbi népszámláláskor a 920 lakosból 318-an magyar nemzetiségűnek vallották magukat.

A községben kezdeményezni kell magyar óvodai csoport újbóli létrehozását, illetve igény esetén iskolabusszal biztosítani a magyar iskolát választó diákok utaztatását a lévai magyar iskolába, ahová jelenleg is jár néhány tanuló a településről.

Gyerk Ipolyság vonzáskörzetéhez tartozik. A többi Ipolyság környéki településhez hasonlóan itt is a kitelepítés változtatta meg a lakosság nemzetiségi összetételét. A község egyharmadát telepítették ki. Ma a magyarok aránya 52%. A jelentős magyar lakosság ellenére csak szlovák nevelési nyelvű óvoda működik a településen.

A községben lehetővé kell tenni a magyar nyelvű foglalkozások szervezését, mind az óvodában, mind az óvodáskor előtti időszakban. A tanulók számára könnyen elérhető mindkét ipolysági magyar alapiskola.

Hontfüzesgyarmat 568 lakosának közel egyharmada (31,2%) magyar nemzetiségű. A községben azonban már csak szlovák óvoda működik. Hasonlóan a környék falvaihoz Duba Gyula szülőfalujában is jelentős az asszimiláció. Jelenleg mindössze két tanuló látogat magyar iskolát, Az egyikük a zselízi, a másik a lévai iskolába jár.

A községben ajánlatos lenne kezdeményezni a magyar óvodai csoport létrehozását, illetve igény esetén iskolabusszal biztosítani a magyar iskolát választó diákok utaztatását a lévai esetleg a zselízi magyar iskolába.

Ipolybél 232 lakosával kis településnek számít az Ipoly mentén.  A többi környező községhez hasonlóan itt is csökken a születések száma. A fiatalok jelentős része nagyobb városokba költözik, ahol jobb megélhetést remél. A lakosság zöme (80%) magyar nemzetiségű. A kevés gyermek miatt óvoda nem működik a faluban. Az ipolybéli tanulók nagy része a szomszédos Ipolyszakállosra jár magyar alapiskolába.

 Ipolyfödémes azok közé a települések közé tartozik, ahol a magyar lakosság aránya az utóbbi két népszámlálás között nem csökkent. Ez az arány most 90%. A község azonban 300 lakosával egy kis, elzárt településnek számít, ahonnan a fiatalok többsége munkát keresve elköltözik. 2007-ben gyermekhiány miatt megszűnt az alsó tagozatos iskola, s később az óvoda is. A magyar szülők a szomszéd községbe, Palástra íratják gyermekeiket, de vannak néhányan, akik az ipolysági magyar iskolát választják. A községben lehetővé kell tenni a magyar nyelvű foglalkozások szervezését, mind az óvodában, mind az óvodáskor előtti időszakban.

Mivel a palásti egyházi iskola jövője is bizonytalan, szükség esetén az ipolysági iskola jelentene megoldást az ipolyfödémesi magyar gyermekek részére.

Ipolypásztón a tanulók számának csökkenése miatt 2007-ben megszűnt a magyar alapiskola. Az 528 lakos 70%-a magyar nemzetiségű. A községben csak magyar óvoda működik. A környéken kevés a munkahely, rossz a közlekedés, kevés gyermek születik.

Az ipolypásztói tanulók legtöbbje a közeli Ipolyszakállosra jár magyar alapiskolába.

 Kálna 2022 lakosával a nagyobb települések közé tartozik a Lévai járásban. Ebben a községben is valószínűleg a járási központ közelsége miatt nagyon erős az asszimiláció. A magyarok aránya már csak 14%. Emiatt az óvoda is már csak szlovák nevelési nyelvű. A magyar alapiskola évtizedekkel ezelőtt megszűnt. A magyar nyelvű oktatás iránt érdeklődő magyar szülők a közeli lévai iskolába írathatják gyermeküket.  

Kisóvár a legkisebb települések közé tartozik a Lévai járásban. A magyarok aránya is kicsi, mindössze 18%, ami 34 magyar nemzetiségű lakost jelent. Sem iskola, sem óvoda nincs a községben. A magyar nyelvű oktatás iránt érdeklődő magyar szülők a közeli lévai iskolába írathatják gyermeküket.  

 Kisölved 183 lakosával a nagyon kis települések közé tartozik a Lévai járásban. Iskola nem található a községben, óvoda azonban igen. Ráadásul magyar nevelési nyelvű, mert a magyarok aránya magas 81%. Az asszimiláció sem jelentős.

A település közel fekszik Csatához és Zselízhez is, ezért a szülők választhatnak, melyik magyar iskolába írassák gyermeküket.

Lekér a Lévai járásban a nagyobb községek közé tartozik 1498 lakosával. Ebből a magyarok aránya 41%, ami jelentősnek mondható. Éppen ezért sajnálatos, hogy 2012-ben az önkormányzat megszüntette az addig folyamatosan működő magyar iskolát. Jelenleg már csak egy vegyes nevelési nyelvű óvoda működik a településen, ahol a gyermekeknek egyharmada tartozik a magyar csoportba. A magyar nyelvű oktatás iránt érdeklődő szülők a közeli zselízi iskolába íratják gyermeküket, ahol jelenleg 26-an tanulnak.  

Lontó az Ipoly mentén fekszik, közepes nagyságú település. 702 lakója közül 378 a magyar nemzetiségű, tehát a lakosságnak több mint a fele. Viszont az utóbbi években drámai módon fogy a magyarok száma, a két népszámlálás között 71%-ról 54%-ra csökkent. Óvoda csak magyar nevelési nyelvű működik, s a magyar szülők a szomszéd községbe, az ipolyszakállosi iskolába írathatják gyermeküket, ahová a 2013/14-es tanévben 14 alsó és 9 felső tagozatos diák járt.           

Málason a 2001-es népszámlálás alkalmával a lakosságnak még több mint a fele (51,4%) magyar nemzetiségűnek vallotta magát a legutóbbi népszámláláskor viszont már csak 36,5%, összesen 180 személy. Óvoda csak szlovák nevelési nyelvű működik. A magyar szülők választhatnak a nagysallói illetve a farnadi iskola között.

A község óvodájában kezdeményezni kell a magyar nyelvű foglalkozások szervezését. 

Nagyod 177 lakosával a nagyon kis település a Lévai járásban. Ez az oka annak, hogy sem iskola, sem óvoda nem található a községben. A magyarok aránya 48,6%. Mivel a település közel fekszik Lévához, a kisszámú magyar lakosság számára a lévai magyar iskola elérhető.

 Nagytúr eredetileg két község – Kistúr ás Középtúr – egyesítéséből jött létre 1967-ben. Az alsó tagozatos magyar iskola a 60-as évek közepén szűnt meg. Azóta a magyar szülők a 3 km-re lévő ipolysági magyar alapiskolába írathatják gyermekeiket. A településen működik magyar óvoda, a magyarok aránya 58%. Az utóbbi években itt is tapasztalható az asszimiláció, több gyermeket íratnak szlovák iskolába, mint a korábbi években. A jövő szempontjából stratégiai kérdés a magyar óvoda fenntartása.

Nemesorosziban az asszimiláció hasonló a régió magyarok lakta településeihez, tíz év alatt 33%-ról 26%-ra csökkent a magyarok aránya. A községben csak szlovák óvoda működik. Az előző iskolaévben már csak 3 tanuló látogatta a zselízi magyar iskolát. A 162 magyar lakos számára továbbra is ez az iskola jelenti a tanulási lehetőséget magyar nyelven.

A további asszimiláció megállítása érdekében erősíteni kell a szülőkkel való kapcsolatot. 

  Nyírágó lakosságának többsége magyar nemzetiségű, arányuk 62%. Ez 351 lakost jelent. Az asszimiláció itt is jelentős, számuk több mint 10%-kal csökkent a legutóbbi népszámlálás óta. A községben működik magyar óvoda, a magyar alapiskola 1977-ben szűnt meg. A jövő szempontjából fontos feladat lesz az óvoda megtartása, mert ez biztosíthatja a magyarság megmaradását a településen. A szülők a közeli Zselíz magyar iskolájába írathatják a gyermekeiket. Jelenleg 18-an járnak ide. Igény esetén iskolabusszal biztosítani lenne célszerű a magyar iskolát választó diákok utaztatását a lévai magyar iskolába is.

Oroszka Lévától 33 km-re délre, a Garam jobb partján fekszik. A járás nagyobb települései közé tartozik 1286 lakosával. Közülük 720-an vallják magukat magyar nemzetiségűnek, ami jelentősnek mondható. Ennek ellenére a magyar szülők eddig nem tudták elérni magyar iskola működtetését a községben. A múlt évben a vegyes óvodában működő magyar csoportban is csupán 4 gyermek volt beíratva, ami a magyar lakosok számához képest lehangolóan kevés, ami az ehhez vezető okok feltárását indokolná. Az előző tanévben a csatai magyar iskolába 29, a zselízi magyar iskolába 7 tanuló járt a településről. Az elmúlt két évben Oroszkáról egy magyar gyermek kezdte tanulmányait magyar iskolában.

Peszektergenye Lévától 21 km-re délkeletre fekszik a Szikince partján. 1960-ban Nagypeszek és Tergenye egyesítésével jött létre. A legutóbbi népszámláláskor 657 lakosából 168-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek. Óvoda csak szlovák nevelési nyelvű működik. A magyar szülők a közeli zselízi magyar iskolába íratják gyermeküket.

Százd 484 lakosával a kisebb települések közé tartozik az Ipoly völgyében. Az asszimiláció itt is jelentős, a magyarok aránya egy évtized alatt 61%-ról 49%-ra esett vissza.  A községből fele-fele arányban íratkoznak az ipolysági, illetve az ipolyszakállosi magyar iskolába. Óvoda csak magyar nevelési nyelvű működik. Ennek megmaradása nagyon fontos eszköz ahhoz, hogy a magyar szülők továbbra is a magyar iskolát részesítsék előnyben.

 Szete az Ipoly völgyében található. 295 lakosával a kisebb települések közé tartozik. A magyarok aránya 69,5%, de itt is felgyorsult az asszimiláció, hiszen egy évtized alatt közel 10%-kal csökkent a magyar nemzetiségűek száma. A községben sem iskola, sem óvoda nem található. A magyar szülők gyermekei részben az ipolysági, részben pedig az ipolyszakállosi magyar iskolába járnak.

            Tompa község Ipolyságtól 7 km-re fekszik a Selmec patak völgyében. A település része Horváti is, mely egykor önálló község volt.  Tompának jelenleg 597 lakója van, közülük 184-en magyar nemzetiségűek (31%). A településen csak szlovák óvoda működik. A magyar szülők az ipolysági magyar iskolákba íratják gyermekeiket.  A településen kezdeményezni kell a magyar nyelvű oktatás vállalását segítő programok működtetését az óvodáskor előtti időszakban.  

 Töhöl 18 km-re nyugatra fekszik Lévától. A településen már csak 17,5% a magyarok aránya, ami 92 magyar nemzetiségű lakost jelent.  A községből jelenleg 2 gyermek látogatja a lévai magyar iskolát. Óvoda csak szlovák nevelési nyelvű működik. Mivel a település távolabb fekszik Lévától, ezért ha egy iskolabusz ezt a települést is érintené, akkor valószínűleg egy-két tanuló továbbra is a lévai magyar iskolát választaná.

Tőre 228 lakosával a kis települések közé tartozik. Ez az oka annak, hogy sem iskola, sem óvoda nem található a községben. A magyarok aránya 57%. Jelenleg egy-egy tanuló jár a zselízi illetve a sárói magyar iskolába.

            Újbarson is jelentősen csökkent a magyarok aránya az utóbbi évtizedekben. A legutóbbi népszámlálás után a 826 lakosból már csak 92 volt magyar nemzetiségű. Óvoda csak szlovák nevelési nyelvű működik. Jelenleg egy tanuló jár a lévai magyar iskolába.

Vámosladányban 2004-ben szűnt meg a magyar alapiskola, pedig a 90-es évek elején anyaországi támogatással a helyiek kezdeményezésére új iskolát építettek, mely azóta sajnos már más célokat szolgál. Óvoda is csak szlovák nevelési nyelvű működik, annak ellenére, hogy a településen a magyarok aránya 37%, tehát még 360-an vallják magukat magyar nemzetiségűnek. Az elmúlt tanévben még 18 gyermek járt a lévai magyar iskolába.

A településen kezdeményezni kell magyar óvodai csoport létrehozását és a magyar nyelvű oktatás vállalását segítő programok működtetését az óvodáskor előtti időszakban. 

Zalaba azon települések közé tartozik, ahol a magyar lakosság aránya az utóbbi két népszámlálás között nem csökkent. Ez az arány 86%, igaz ez csupán 152 lakost jelent. Óvoda a kevés gyermek miatt nem működik. A magyar szülők többsége a közeli csatai magyar iskolába íratja gyermekét.

Zsemléren sem csökkent a magyarok aránya az utóbbi években, maradt 71%, ami a nagyon kis településen 120 magyar lakost jelent. Óvoda nem működik a községben, s a magyar szülők részben a lévai, részben a zselízi magyar iskolát választják gyermekeik számára.        

10%-nál kisebb magyar lakossági aránnyal rendelkező település Alsószecse, ahonnét még jár magyar iskolába diák. A településen a magyarok aránya 9%, ami 38 magyar lakost jelent. Mivel a település Lévához közel fekszik, a kisszámú magyar lakosság időnként egy-egy diákot a járási székhely magyar iskolájába irányít.

További két településről, Garamkovácsiból (9 magyar lakos) és Derzsenyéről (10 magyar lakos) jár 1-1 diák a zselízi, illetve a lévai magyar iskolába.

 

III.          A járás oktatási hálózatának néhány további jellemzője, sajátossága

 

Magyar óvodák, óvodai csoportok és az anyanyelvi iskola választása

A járás területén 91 óvoda működik, ebből 17 magyar nevelési nyelvű, 8 közös igazgatású szlovák és magyar csoportokkal. 3 óvoda magyar alapiskola mellett működik, 2 magyar óvoda egyházi alapitású. 10 magyarok által is lakott kistelepülésen semmilyen óvoda nincs.

A legalább 250 magyar lakossal rendelkező települések közül nincs magyar óvoda, vagy óvodai csoport: Nagysallóban (841 magyar lakos), Vámosladányban (360), Garamszentgyörgyön (318), Kálnán (283), Felsőszemeréden (276), Deménden (270) és Besén (252 magyar lakos).

Oroszkán ugyan van magyar óvodai csoport, de a magyar lakosság arányszámához képest a magyar óvodát látogató gyermekek aránya 36%-kal alacsonyabb. Gyerken ugyan a magyar lakosság száma (153) alacsony, viszont 52%-os többségi magyar lakosság mellet csak szlovák óvodát működtet a község. Viszont olyan kis településeken is működik magyar óvoda, mint Kisölveden (148 magyar lakos) 13 gyermekkel, Alsószemeréden (212) 9 gyermekkel, Garamsallón (237) és Százdon (238) egyaránt 11 gyermekkel.   

             A magyar nevelési nyelvű intézmények hiánya miatt mind nagyobb a gyermeküknek többségi iskolát választó magyar szülők száma.

  

Meghatározó jelentőségel bíró teljes szervezettségű magyar iskolák a járásban

Léván a Juhász Gyula Alapiskola a hatékony működtetés szempontjából ma még a törvény szempontjából elégséges létszámmal (157) működik, a megmaradásért azonban kemény harcot kell vívnia az alig 9%-os magyarságra apadt városban. Az iskola 2008-ban költözött a jelenlegi helyére, addig közvetlenül a vasút- és autóbusz-pályaudvar mellett működött. Ez a változás kedvezőtlenül befolyásolta a beutazó tanulók helyzetét, akik 24 községből látogatják az intézményt, és a 157 tanuló 62%-át teszik ki. Léván folyamatosan csökken a magyar nemzetiségű lakosok száma, ez az iskola tanulóinak a létszámán is megmutatkozik. Az okok közé sorolhatjuk a vegyes házasságokat, a munkahely befolyását, a kényelmességet, és hogy a magyar közösség, a magyar szervezetek nem karolják fel egységesen és teljes erővel a magyar oktatási intézményeket. Pozitív esemény, hogy 2012-ben az iskola épületébe költözött a magyar óvoda. Ennek eredménye az, hogy azóta egy helyett két óvodai osztály működik. Az iskolában az oktatás magas színvonalú, ezt jól példázzák a felmérések és a tantárgyi versenyeken elért a kiemelkedő eredmények.

Az iskola helyzetét jelentős mértékben segítené, ha sikerülne mérsékelni a városban és az iskola vonzáskörzetét alkotó településeken az asszimilációs hatásokat. Ez a vonzáskörzet rendívül kiterjedéssel bír és nagyrészt elszlovákosodott, alacsony számú magyarsággal rendelkező települések alkotják. Az iskola nem rendelkezik iskolabusszal. A beutazó diákok egy része autóbusszal, másik vonattal jut el az iskolába. Mivel 24 környező községből látogatják, az iskolát egy iskolabusz működtetése nem lenne elegendő a bejáró tanulók szállítására. A települések elhelyezkedése és távolsága miatt legalább két iskolabusz működtetésére lenne szükség, ami jelentős segítséget jelentene a beutazó diákoknak. A nagyobb távolság miatt az iskola diákjait külön városi iskolabusz szállítja reggelente a vasútállomásról az iskolába. De az is megkönnyítené egyes családok helyzetét, ha az utazási költségekhez anyagi hozzájárulást kapnának. A szomszédos Érsekújvári járás települései közül közül Baracskáról (3) és Pozbáról (12) utaznak diákok a lévai magyar alapiskolába busszal, illetve vonattal.

Ipolyságon két teljes szervezettségű alapiskola működik, a Pongrácz Lajos MTNY Alapiskola és a Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola, melynek gimnáziumi részlege is van. Az egyházi iskola a 1992/93-as tanévben jött létre. Az önkormányzat által fenntartott iskolába 245, míg a Besztercebányai Püspökség által fenntartott iskola tanulóinak létszáma jelenleg 217. Az egyházi iskola 2011-ben megnyílt óvodában két vegyes korcsoportú osztály működik 30 óvodással.

Ha a két ipolysági magyar iskola tanulóinak a számát összeadjuk, akkor látjuk (245+217), hogy a járás magyar tanulóinak közel az egyharmadát (29%) teszik ki. A maradék kétharmad (1130 tanuló) 14 iskolában osztódik szét. Ezek a számok azt sugallhatják, hogy az ipolysági két magyar iskola jövője biztosítva van. Ám ha összehasonlítjuk a városban működő két szlovák iskola létszámaival (összesen 548 tanulójuk van), akkor kiderül, hogy a magyar diákok aránya 46% alatta van a lakosság nemzetiségi aránylétszámának, ami 58%.   

Ipolyságon és az Ipoly mentén a 90-es évek elejétől folyamatosan csökken a fiatalok száma, elsősorban a végzettségüknek megfelelő munkahelyek hiánya miatt. Becslések szerint az egyetemet végzettek százai távolabb, nagyobb városokban, főleg külföldön helyezkedtek el.  Ez konkrét számokkal is alátámasztható. 2001 és 2011 között a lakosság száma 8061-ről 7624-re csökkent; tehát 437-tel lett kevesebb lakója a városnak. A magyar lakosság száma ugyanezen időszak alatt 605-tel csökkent. Nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a természetes fogyást leszámítva elsősorban a jól képzett fiatal értelmiségiek hagyták el a települést. Az ő hiányuk nagyon érezhető a város mindennapjaiban, az intézmények működésében, de tetten érhető a közélet elszürkülésében is. A magyar közösség önszerveződése meggyengült, nem tud igazán aktív tevékenységet kifejteni, tömegeket megmozgatni, olyan rendezvényeket szervezni, amelyek erősítenék az összetartozás érzését, erősítenék a felnövekvő generációk öntudatát. S persze hiányoznak az elvándorolt fiatalok gyermekei is a magyar iskolákból, ami megmutatkozik nemcsak a létszámok csökkenésében, hanem a tanulók összetételében, az iskolák eredményességében is. Változást elsősorban új munkahelyek létrehozása hozna, ami a jól képzett fiatalokat a szülőföldjükön tarthatná.   

Ipolyság földrajzi helyzetéből adódóan mindig is fontos szerepet töltött be az Ipoly menti régióban. Ez vonatkozik az oktatásban betöltött szerepére is. Amennyiben a környező községek valamelyikében a magyar iskola fenntartása lehetetlenné válna, elsősorban az itt működő magyar iskolákra várna az a feladat, hogy színvonalas oktatást biztosítsanak a tanulók számára. Ebben a helyzetben az érintett tanulók utaztatását kellene iskolabuszok segítségével hatékonyan megszervezni.

Nagysárón 2007-ig csak alsótagozatos alapiskola működött. Mivel a közeli Garamszentgyörgyön ekkor megszűnt a teljes szervezettségű magyar alapiskola, a község kérvényezte a sárói iskola teljes szervezettségűvé válását. A szándék az volt, hogy a gyermekeket megkíméljék a felesleges utazástól. A falu java része ugyanis a szociálisan hátrányos helyzetű roma etnikumhoz tartozik. A magyar iskola azóta a szlovák iskolával és óvodával közös irányítás alatt működik. A diáklétszám ebben az iskolaévben 79, valamennyien helyiek. Az óvodai létszámok is hasonlóak mindkét tagozaton. Az iskola eredetileg csak alsó tagozatra volt tervezve, de a községnek szándékában áll tovább bővíteni az épületet.  Jelenleg, ha nehézségek árán is, biztosítani tudják valamennyi évfolyam számára az oktató-nevelő munkát.

            Az iskola technikai felszereltsége megfelelő. A község önkormányzatának érdeke, hogy az intézmény életképes legyen, s hogy a kötelező iskolába járást a szociálisan hátrányos diákok számára helyben biztosítsa. Van remény arra, hogy szükség esetén az önkormányzat anyagilag is hozzájárul az iskola működéséhez. A sárói teljes szervezettségű iskola a felső tagozat kiépülése után megfelelő diáklétszámmal fog rendelkezni. Ezen túl eleget tesz a törvény szigorát enyhítő mindkét feltételnek.

 

Speciális iskolák a Lévai járásban

            Magyar tanítási nyelvű speciális alapiskola két helyen, Ipolyságon és Zselízen működik. Az ipolysági intézményben 4 csoportban több mint 30 diák tanul, a zselíziben kb. ennek a fele. Nem tapasztalható létszámcsökkenés egyik speciális iskolában sem, annak ellenére, hogy az utóbbi években megnőtt az integrált tanulók száma az általános iskolákban. Ez a jelenség - tehát hogy az alapiskolákba egyre több tanulási és viselkedési zavarral küzdő tanuló kerül - azzal hozható összefüggésbe, hogy az integrált tanulók után magasabb fejkóta jár. A speciális iskolák diákjainak jelentős hányada szociálisan hátrányos helyzetű, illetve roma tanuló.

 

 

  Az alapiskolák végzős diákjainak továbbtanulási lehetőségei

            A járás területén 9 gimnázium működik, közülük 4 magyar tanítási nyelvű.  Aki tehát magyar nyelven szeretné folytatni középiskolai tanulmányait, az mindhárom magyarok lakta városban talál magyar gimnáziumot, Ipolyságon kettőt is. Ennek ellenére előfordul, hogy többen a Lévai járáson kívül választanak gimnáziumot, leginkább a komáromi, váci, vagy budapesti gimnáziumok jönnek szóba. Valószínűleg az is befolyásolja a máshová jelentkezők döntését, hogy a járás valamennyi magyar gimnáziumának csökken a létszáma, s ez az oktatás színvonalára is hatással van. Részben azért, mert kisebb létszámmal nehezebben oldható meg a szakoktatás, részben pedig azért, mert az iskolák a fejkvóta rendszerű támogatás miatt kénytelenek megmaradásuk érdekében kevésbé szigorú mércével mérni a felvételiző diákokat.

 

IV.          A Lévai járás oktatási hálózatának megvédését és fejlesztését szolgáló javaslatok         

A járásban sok apró, nemzetiségileg megosztott település található, ezért kevés az iskolák száma. Hasonlóan kevés az óvodák száma is, ami a járás jelentős számú hátrányos helyzetű, elsősorban a roma etnikumhoz tartozó családok esetében problámákat okoz a gyermekek szocializációja és iskolai felkészítése miatt. A magyar óvoda, illetve óvodai csoport működtetése ezeken túlmutatóan az anyanyelv megerősítésében, s így a magyar iskola választásában lehetne a magyar szülők segítségére. A hátrányos helyzetű tanulók száma, és az asszimiláció magyas foka jelzi, hogy a járásban mindezen feladatok ellátására szükség mutatkozik. Nehezen érthető, hogy olyan településeken sem működik jelenleg magyar óvoda, vagy óvodai csoport, mint Nagysalló, Vámosladány, Garamszentgyörgy, Kálna, Felsőszemeréd, Deménd, vagy Bese, mely településeken a magyar lakosság 841 és 252 között van. De szükség lenne a romadiákok beiskolázát segítő okokból óvoda létrehozása pl. Szalatnyán. Ezeken a településeken javasoljuk magyar óvodák, vagy magyar óvodai csoportok létrehozását.

            A beiskolázási folyamatnak az előkészítését szolgálná az óvodáskor előtti foglalkozások kialakítása, baba-mama klubok létrehozása különösen a kistelepüléseken, melyek szervezésében szerepet vállalhatnának az Óvodapedagógusok Társulásának koordinációja mellett az óvodák és az iskolák szülői szövet szövetségei, illetve a régió magyar szervezetei, elsősorban a város és vidéke célalapok.       

A lévai magyar iskola fontos szerepet tölt be földrajzi helyzeténél fogva, már nem is a nyelvhatáron, de a szlovák közegbe ékelődve. Egyetlen lehetőséget jelent a magyar oktatásban való részvételre az iskola a vonzáskörzetének nagyrészt elszlovákosodott falvaiban élő magyar családok számára, de az iskola megmaradása a járási székhelyen, fontos üzenet a Lévától délebbre eső térség települései és magyarsága számára is.   

Mivel a pozbai diákok közül 10 az érsekújvári, 12 pedig a lévai iskolában folytatja tanulmányait, naponta vállalva az utazást, a jövő időszakra nézve a diákok utaztatásának legkedvezőbb módját a költséghatékonyság figyelembe vételével lenne célszerű megoldani. Napjainkban az érsekújvári beutazás pályázati támogatása megoldott, míg a Lévára irányuló utazás költségeit a szülők állják. Érsekújvár mellett szól az, hogy Pozba az Érsekújvári járás települése, viszont a Pozba – Érsekújvár távolság 31 km, míg a Pozba – Léva útvonal hossza csak 24 km, ráadásul ezen az útvonalon további falvak diákjai élhetnének e szolgáltatás előnyeivel (Baracska, Bese, Garamlök, Kálna, Felsőszecse), és valószínűleg újabb diákok anyanyelvi tanulmányait segíthetné a számukra felkínált lehetőség. Mérlegelni kell a garamszentgyörgyi, zsemléri, nagyodi, alsószecsei  diákok beutazásának megkönnyítését is.

Hasonló módon a helyi tartalékok felderítésével és a kedvezőbb utaztatási feltételek kialakításával kell segíteni Nyírágó és Málas magyar diákjait a magyar nyelvű oktatás vállalására.

Az együttműködés fokozására buzdítjuk a teljes szervezettségű veszélyeztetett iskolák (Farnad, Nagyölved, Nagysalló) fenntartóit és iskolavezetőit a kölcsönösen előnyös megoldások kialakítására. A nagyölvedi és a farnadi iskola egyeztetett megállapodása (az egyik községben alsó tagozatos, a másikban felső tagozatos iskola működne) megoldást jelenthetne.   

Pályázati forrásokból javasoljuk az ipolyszakállosi iskola beutazó diákjai részére a hazautazáshoz biztosított iskolabusz költségeihez való hozzájárulást. A deméndi diákok megszólításával is élni kell. Jelentősebb diákszám esetén Százdról az iskolabusz útvonalának meghosszabbítása is felmerül.

            A kétyi egyházi iskola működtetése ugyan elsősorban az iskolavezetés minőségi munkájától és a református egyházközség kiállásától függ, az iskola működtetését nehezíti az önkormányzat tulajdonában levő iskolaépületért a polgármester által megszabott bérleti díj térítésének kötelezettsége. A polgármesternek szándékában áll önkormányzati iskolát működtetni a településen, amely a a törvény értelmében veszélyeztetetté válik, míg az egyházi iskolára ez nem érvényes.

A palásti katolikus egyházi iskola elsősorban a minőségi munkával képes a szülőket továbbra is megnyerni arra, hogy gyermeküket ne a helyi szlovák, de anyanyelvi iskolába írassák. Ehhez a falu vezetésének támogatása is nagy szükség van. A felsőtúri és a nagytúri diákok megnyerése is fontos lépés lehet e tekintetben.   

El kell érni a szülői szövetségek aktívabb részvételét az oktatási intézmények programjának kidolgozásában, megvalósításában. Fontos lenne, hogy a szülői szövetségek élére tenni akaró és tenni tudó vezetők kerüljenek. A tapasztalat azt mutatja, hogy több helyen csak formálisan működnek e szervezetek, s az is előfordul, hogy pedagógusszülő irányítja a szülői szövetséget, ami megakadályozza a szülőket a problémák megismerésében.

A kistérségi konferenciák segítenének abban, hogy az önkormányzatok szorosabb – nemcsak formális – együttműködést folytassanak a helyi oktatási intézményekkel, a szülői szervezetekkel, a közös tanügyi hivatalok munkatársaival, egyéb civilszervezetekkel, szem előtt tartva a helyi társadalom hosszú távú érdekeit.

 

Az elemzésbe munkájába hatékonyan bekapcsolódott: Lendvay Tibor

 

 

 

Mellékletek:

1.     számú melléklet: A magyar lakosság nemzetiségi aránya a népszámlálásokon és az óvodások száma településenként 2013-ban

                  (A mellékletben minden település szerepel, ahol a magyar lakosság aránya 10%-nál nagyobb)

 

Település neve (10% feletti magyar lakossági arány)	Magyar lakosság aránya a településen	Összlakosság	Magyar lakosság		A magyar óvoda (óvodai csoport) a magyar iskola részeként működik (igen / nem)	Óvoda (M,SZ,K)	Gyermekek száma összesen	Gyermek- szám a magyar csoportokban	A magyar óvodába járó gyermekek aránya
			létszám	arány %
	2001	2011
Alsószemeréd	59,32%	542	212	39,11%	nem	M	9	9	100,00%
Bajka	26,73%	324	58	17,90%	-	Sz	8	0	-
Barsvárad	56,44%	335	142	42,39%	-	Sz	9	0	-
Bese	40,21%	650	252	38,77%	-	Sz	18	0	-
Bori	45,65%	313	99	31,63%	-	Sz	8	0	-
Csata	68,60%	1074	666	62,01%	nem	K	33	18	54,55%
Deménd	32,34%	1008	270	26,79%	-	Sz	30	0	-
Egeg	46,55%	534	220	41,20%	-	Sz	17	0	-
Endréd	35,73%	470	126	26,81%	-	Sz	10	0	-
Farnad	76,83%	1307	940	71,92%	nem	K	31	15	48,39%
Fegyvernek	32,10%	504	148	29,37%	-	Sz	13	0	-
Felsőpél	52,23%	279	104	37,28%	-	-	-	-	-
Felsőszecse	23,13%	522	91	17,43%	-	Sz	14	0	-
Felsőszemeréd	54,34%	610	276	45,25%	-	Sz	19	0	-
Felsőtúr	67,95%	605	379	62,64%	nem	M	19	19	100,00%
Garamlök	17,14%	1022	131	12,82%	-	Sz	22	0	-
Garamsalló	72,58%	381	237	62,20%	nem	M	11	11	100,00%
Garamszentgyörgy	41,82%	920	318	34,57%	-	Sz	22	0	-
Gyerk	57,82%	293	153	52,22%	-	Sz	17	0	-
Hontfüzesgyarmat	36,93%	568	177	31,16%	-	Sz	20	0	-
Ipolybél	91,61%	232	186	80,17%	-	-	-	-	-
Ipolyfödémes	89,16%	301	270	89,70%	-	-	-	-	-
Ipolypásztó	73,62%	528	359	67,99%	nem	M	17	17	100,00%
Ipolyság	62,21%	7624	4410	57,84%	nem	K	32	13	40,63%
					-	Sz	53	0	-
					nem	K	61	17	27,87%
					nem	M egyházi	27	27	100,00%
					nem	M	51	51	100,00%
					-	Összesen	224	108	48,21%
Ipolyszakállos	86,31%	861	580	67,36%	igen	M	23	23	100,00%
Ipolyvisk	79,40%	666	445	66,82%	nem	M	19	19	100,00%
Kálna	16,16%	2022	283	14,00%	-	Sz	63	0	-
Kéty	93,17%	662	580	87,61%	igen	M egyházi	16	16	100,00%
Kisóvár	13,48%	192	34	17,71%	-	-	-	-	-
Kisölved	82,84%	183	148	80,87%	nem	M	13	13	100,00%
Lekér	48,03%	1498	619	41,32%	nem	K	36	16	44,44%
Léva	12,23%	34844	3202	9,19%	nem	M/Sz 11 szl.óvoda	1016	28	2,75%
Lontó	70,91%	702	378	53,85%	nem	M	25	25	100,00%
Málas	51,42%	493	180	36,51%	-	Sz	11	0	-
Nagyod	62,09%	177	86	48,59%	-	-	-	-	-
Nagyölved	82,58%	1565	1202	76,81%	nem	M	35	35	100,00%
Nagysalló	35,37%	2907	841	28,93%	-	Sz	64	0	-
Nagysáró	46,02%	1654	752	45,47%	igen	K	45	20	44,44%
Nagytúr	60,75%	752	435	57,85%	nem	M	19	19	100,00%
Nemesoroszi	32,61%	626	162	25,88%	-	Sz	9	0	-
Nyírágó	72,93%	563	351	62,34%	nem	M	12	12	100,00%
Oroszka	61,61%	1286	720	55,99%	nem	K	21	4	19,05%
Palást	69,22%	1638	1062	64,84%	nem	K	47	22	46,81%
Peszektergenye	40,38%	657	168	25,57%	-	Sz	11	0	-
Szalatnya	56,03%	353	159	45,04%	-	-	-	-	-
Százd	61,50%	484	238	49,17%	nem	M	11	11	100,00%
Szete	78,23%	295	205	69,49%	-	-	-	-	-
Tompa	34,41%	597	184	30,82%	-	Sz	14	0	-
Töhöl	21,34%	525	92	17,52%	-	Sz	10	0	-
Tőre	60,59%	228	129	56,58%	-	-	-	-	-
Újbars	12,46%	826	92	11,14%	-	Sz	28	0	-
Vámosladány	45,71%	973	360	37,00%	-	Sz	21	0	-
Zalaba	85,88%	177	152	85,88%	-	-	-	-	-
Zselíz	51,25%	7186	3501	48,72%	nem	M/Sz 2 szl.óvoda	185	66	35,68%
Zsemlér	71,78%	167	120	71,86%	-	-	-	-	-

M – magyar nevelési nyelvű, Sz – szlovák nevelési nyelvű, K – közös igazgatású óvoda

 

 

 

 

 

2. számú melléklet: Az iskolák diákszámára vonatkozó adatok településenként

 

Település neve (10% feletti magyar lakossági arány)	Általános iskola neve	AT/ FT	Az oktatás nyelve	Diákok száma az AT-on 2013/14	Diákok száma a FT-on 2013/14	Diákok száma összesen 2013/14	Diákok száma összesen 2005/6	Diákszám változás %-ban (2005/06-2013/14 között)	Beutazó diákok a magyar iskolába (2012/13-as adat)		Mely településekről utaznak be nagyobb számban diákok a magyar iskolába
									létszám	arány %
Alsószemeréd	MTNy Alapiskola	1-4.	M	21	0	21	29	-27,59%	0	0,00%
Bese	Alapiskola	1-4.	Sz	19	0	19	nincs adat	-	-	-
Csata	Baross Gábor MTNy Alapiskola	1-9.	M	35	58	93	99	-6,06%	51	58,62%	Oroszka, Bény, Lekér
Deménd	Alapiskola	1-9.	Sz	40	61	101	nincs adat	-	-	-
Farnad	MTNy Alapiskola	1-9.	M	26	56	82	80	2,50%	5	6,49%	Kéty
	Alapiskola	1-9.	Sz	36	36	72	nincs adat	-	-	-
Fegyvernek	Alapiskola	1-9.	Sz	30	38	68	nincs adat	-	-	-
Felsőszemeréd	Alapiskola	1-4.	Sz	19	0	19	nincs adat	-	-	-
Garamlök	Alapiskola	1-4.	Sz	44	0	44	nincs adat	-	-	-
Garamsalló	MTNy Alapiskola	1-4.	M	16	0	16	21	-23,81%	2	12,50%
Garamszentgyörgy	Alapiskola	1-9.	Sz	40	56	96	nincs adat	-	-	-
Hontfüzesgyarmat	Alapiskola	1-4.	Sz	21	0	21	nincs adat	-	-	-
Ipolyság	Pongrácz Lajos MTNy Alapiskola	1-9.	M	105	140	245	340	-27,94%	96	37,07%	Felsőtúr, Ipolyvisk, Nagytúr, Százd
	Fegyverneki Ferenc Egyházi Alapiskola	1-9.	M	94	123	217	179	21,23%	101	39,30%	Alsószemeréd, Ipolyvisk, Nagytúr, Tompa
	Alapiskola, E. B. Lukáča 6	1-9.	Sz	87	130	217	nincs adat	-	-	-
	J. Kráľa Alapiskola	1-9.	Sz	142	189	331	nincs adat	-	-	-
Ipolyszakállos	MTNy Alapiskola és Óvoda	1-9.	M	45	44	89	136	-34,56%	64	75,29%	Lontó, Ipolypásztó, Ipolybél
	Alapiskola	1-4.	Sz	32	0	32	nincs adat	-	-	-
Ipolyvisk	MTNy Alapiskola	1-4.	M	22	0	22	30	-26,67%	0	0,00%
Kálna	Alapiskola	1-9.	Sz	95	132	227	nincs adat	-	-	-
Kéty	MTNy Egyházi Alapiskola és Óvoda	1-9.	M	17	33	50	38	31,58%	15	28,30%	Garamsalló
Léva	MTNy Alapiskola	1-9.	M	64	93	157	239	-34,31%	93	53,76%	Vámosladány, Pozba, Nagyod, Garamszentgyörgy
	A. Kmeťa  Alapiskola	1-9.	Sz	229	255	484	nincs adat	-	-	-
	Alapiskola, Pri Podlužianke	1-9.	Sz	306	419	725	nincs adat	-	-	-
	Alapiskola, Saratovská	1-9.	Sz	130	226	356	nincs adat	-	-	-
	Alapiskola, Saratovská	1-9.	Sz	218	266	484	nincs adat	-	-	-
	KSŠ  Alapiskola	1-9.	Sz	108	137	245	nincs adat	-	-	-
	T. Smaragd  Alapiskola	5-9.	Sz	0	29	29	nincs adat	-	-	-
	Alapiskola, Sv. Michala	1-9.	Sz	157	199	356	nincs adat	-	-	-
	Alapiskola, Školská	1-9.	Sz	119	159	278	nincs adat	-	-	-
Nagyölved	Alapiskola	1-9.	M	33	48	81	104	-22,12%	3	4,11%
		1-4.*	Sz	16	0	16	nincs adat	-	-	-
Nagysalló	MTNy Alapiskola	1-9.	M	32	34	66	81	-18,52%	25	45,45%	Bajka
	Alapiskola	1-9.	Sz	108	110	218	nincs adat	-	-	-
Nagysáró	Alapiskola és Óvoda	1-9.	M	40	39	79	39	102,56%	1	1,43%
		1-9.	Sz	32	34	66	nincs adat	-	-	-
Nemesoroszi	Alapiskola	1-4.	Sz	12	0	12	nincs adat	-	-	-
Oroszka	Alapiskola	1-9.	Sz	63	75	138	nincs adat	-	-	-
Palást	Palásthy Pál MTNy Egyházi Alapiskola	1-9.	M	20	38	58	104	-44,23%	17	25,00%	Ipolyfödémes
	Alapiskola	1-9.	Sz	31	52	83	nincs adat	-	-	-
Szalatnya	MTNy Alapiskola	1-4.	M	15	0	15	13	15,38%	0	0,00%
Zselíz	MTNy Alapiskola	1-9.	M	123	178	301	371	-18,87%	132	43,28%	Lekér, Nyírágó, Garamsalló, Sáró
	Alapiskola	1-9.	Sz	205	265	470	nincs adat	-	-	-
Diákszám összesen a magyar iskolákban			M	x	x	1592	1968	-19,10%

*Nagyölveden az iskola szlovák részlege alsó tagozatos. 

 

AT – alsó tagozat (1-4. évfolyam), FT – felső tagozat (5-9. évfolyam).

A 2005/06-os tanévre csak a magyar iskolák esetében álltak rendelkezésre elérhető adatok.

A diákok beutazására vonatkozó adatok csak a magyar iskolákra (a közös igazgatású iskolák magyar részlegeire), és csak a 2012/13-as tanévre voltak elérhetőek.

 

 

 

 

3.     számú melléklet: Települések jegyzéke, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 10 %-ot, de a településen nincs magyar iskola:

Bajka, Barsvárad, Bese, Bori, Egeg, Deménd, Endréd, Fegyvernek, Felsőpél, Felsőszecse, Felsőszemeréd, Felsőtúr, Garamlök, Garamszentgyörgy, Gyerk, Hontfüzesgyarmat, Ipolybél, Ipolyfödémes, Ipolypásztó, Kálna,  Kisóvár, Kisölved, Lekér, Lontó, Málas, Nagyod, Nagytúr, Nemesoroszi, Nyírágó, Oroszka, Peszektergenye, Százd, Szete, Tompa, Töhöl, Tőre, Újbars, Vámosladány, Zalaba, Zsemlér.

 

 

 

 

 

4.     számú melléklet: Középiskolák a Lévai  járásban - 2014/15

  Gimnáziumok a Lévai járásban - 2014/15

S. sz.	Iskola	Nyelv	Helység	Létszám
1.	Czeglédi Péter MTNYReformátus Gimnázium	M	Léva	40
2.	Szondy György MTNy Gimnázium	M	Ipolyság	102
3.	Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus  MTNY Egyházi Gimnázium	M	Ipolyság	55
4.	Comenius MTNY Gimnázium	M	Zselíz	75

 

A Lévai járásban 3 szlovák gimnázium működik: Léva (Vrábla A. Gimnázium – 675 diák), Léva (Egyházi Gimnázium – 107 diák), Ipolyság (61 diák), Zselíz (106 diák)

 

 

Szakközépiskolák a Lévai járásban - 2014/15

/csak nappali tagozat/

S. sz.	Iskola	Nyelv	Helység	Létszám
1.	Szakközépiskola	M	Ipolyság	96
		Sz		170

 

A Lévai járásban 9 szlovák szakközépiskola működik: Kálna (Szakközépiskola – 114 diák), Léva (Pedagógiai és Szociális Akadémia – 322 diák), Léva (Középiskola – 331 diák), Léva (Kereskedelmi Akadémia – 255 diák), Léva (Vidékfejlesztési Szakközépiskola - 94 diák), Léva (Szakközépiskola – 209 diák), Léva (Szakközépiskola – 527 diák), Léva (Zeneiskola - 181 diák), Garamtolmács (Technikai Szakközépiskola – 282 diák).