Galánta – Oktatási hálózat kutatás

A Galántai járás iskolái

I.              A járás települései, demográfiai viszonyai, iskolái

 

            A Galántai járás lakossainak száma a 2011-es népszámlálási adatok alapján 93 594, a magyar lakosság száma 32 793, aránya 35,04%. A 2001-ben a magyar lakosság száma még 36 518, aránya 38,63% volt, így a 2001-es népszámlálási adatokhoz viszonyítva a magyar lakosság száma 3 725-tel, aránya 3,59%-kal csökkent.

A járást 36 település alkotja. Közülük 3 városi település: Galánta, Szered, Diószeg. A járás északi részét kitevő szlovák, és a déli részén fekvő magyar többségű települések közötti vonal a nyelvhatárt, az 1938-45 között az államhatárt is jelentette. A 2. világháború utáni lakosságcsere meghatározó módon változtatta meg a magyar települések nemzetiségi összetételét, melyek mára vegyes lakosságú településekké váltak. A magyar lakosság aránya ezeken a településeken a 2011-es népszámlálási adatok szerint 45%-tól 90%-ig terjed. Galántán 30,5% és Diószegen 31,7% a magyar lakosság aránya. 2001 és 2011 között Alsóhatár nemzetiségi megoszlásának megváltozása szembeötlő. A rendkívüli csökkenés az állami bérlakásprogram megvalósításának a következménye. Kosút, Vága, Nemeskajal esetében is jelentős a csökkenés. A települések többségében a magyar nemzetiség vesztesége 5 és 10 % között van. 2001 és 2011 között a járás minden településén csökkent a magyarok aránya. A nagyobb mértékű csökkenés a Galánta környéki településekhez kötődik, a nagyobb arányú betelepülés és az asszimilációs hatás miatt, míg a járási központtól távolabb a veszteség kisebb mértékű. A járási székhelyen a környező magyar településekről a beköltözés mérsékelte a nagyobb veszteséget.

 

     1.         táblázat: Áttekintés a járási oktatási intézményi hálózatról és a veszélyeztetett iskolák számáróla 2013/14-es tanév adatai alapján

 

A Galántai járás oktatási intézményei	Az intézmények száma	A minimális diákszámot az alsó tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 20, ill. 24 diáknál)		A minimális diákszámot a felső tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 65, ill. 75 diáknál)
		1­­­­­­­­­­­­­­­­–4-es iskolák	1–9-es iskolák AT-a	1–9-es iskolák
szlovák tanítási nyelvű óvoda a járásban	25
10% feletti magyar lakosságú települések szlovák nevelési nyelvű óvodái	11
magyar nevelési nyelvű óvoda	12
magyar – szlovák közös igazgatású óvoda	7
magyar és közös ig. óvodák összesen	19
1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskola	10	5	-
10% feletti magyar lakosságú települések 1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	8	4	-
1–4-es magyar tanítási nyelvű iskola	8	6	-
1–4-es közös igazgatású iskola	0	0	-
magyar és közös ig. alsó tagozatos iskola összesen	8	6	-
1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskola	19	-	0	5
10% feletti magyar lakosságú települések 1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	9	-	0	1
1–9-es magyar tanítási nyelvű iskola	10	-	0	4
1–9-es közös igazgatású iskola	0	-	0	0
magyar és közös ig. 1–9-es iskolák összesen	10	-	0	4

 

A 22 magyarok által nagy számban lakott település közül 18 községben működik magyar iskola, 4 településen (Alsóhatár, Jánosháza, Kismácséd, Tósnyárasd) nincs magyar iskola. 10 iskola teljes szervezettségű, 8 alsó tagozatos iskola.  

            A legnagyobb diákszámmal rendelkező iskolák sorrendben a Galántai Kodály Zoltán MTNy Alapiskola (323), a Nádszegi MTNy Alapiskola és Óvoda (258) és a Felsőszeli Széchenyi István MTNy Alapiskola és Óvoda (192). Az alsó tagozatos iskolák közül az Alsószeli Alapiskolának (44) van a legtöbb diákja.

Királyrévben, Kajalon, Feketenyéken, Tallóson, Vezekényen és Hidaskürtön csak magyar iskola működik. A 18 magyar iskolával rendelkező település közül 10 településen a magyar mellett szlovák iskola is van. A járás területén összevont, magyar – szlovák közös igazgatású alapiskola nem jött létre. Vízkeleten központi szlovák iskola működik, melyet 6 környékbeli település diákjai látogatnak.

A járás területén a 2005/2006-os tanévben 2318, a 2013/2014-es tanévben 1740 diák tanult magyar iskolában. Ez 8 év alatt 24,94%-os diákszám csökkenést jelent. Az adott időszakban évente átlagban 72 diákkal csökkent a magyar alapiskolába járó gyermekek száma. A diáklétszám változásában ugyanezen időszakban jelentős csökkenés tapasztalható a taksonyi, a kosúti, a királyrévi, a hidaskürti, a jókai, az alsószeli és a vezekényi iskolában.

 

 

II.            A járás veszélyeztetett magyar alapiskolái helyzetének elemzése

 

     2.         táblázat: A minimális létszámot el nem érő magyar iskolákra vonatkozó információk a 2013/14-es tanév adatai alapján

 

Minimális létszámot el nem érő magyar iskola (alsó, illetve felső tagozat)	Van-e szlovák iskolaa telepü- lésen?	Fenntartó (Ö,E)	Diákszám			Hiányzó diákszám az AT-on		Hiányzó diákszám a FT-on	Beutazó diákok száma	Beutazó diákok aránya	Az iskola épületének állapota	Az iskola technikai felszereltsége	Hátrányos helyzetű tanulók aránya (alacsony, közepes, nagy)
			AT		FT	összevont osztályok	nem összevont osztályok		(2012/13-as adat)
											(jó, megfelelő, rossz)
Kosút	van	Ö	7			13	35		1	14,29%	M	M	A
Taksony	van	Ö	9			11	33		1	12,50%	J	J	A
Vízkelet	van	Ö	19			1	23		1	6,25%	J	J	A
Vezekény	-	Ö	21			3	29		0	0%	J	J	A
Királyrév	-	Ö	17			7	33		1	5,88%	J	J	A
Nemeskajal	-	Ö	20			4	22		0	0%	M	M	A
Vága	van	Ö	29		49	0	13	16	10	12,82%	J	J	A
Diószeg	van	Ö	38		58	0	4	7	20	21,74%	M	M	A
Nagyfödémes	van	Ö	53	59		0	0	6	2	1,74%	J	J	A
Hidaskürt	-	Ö	43	70		0	7	5	53	50,48%	M	J	A

A szín nélküli részben az 1–4. évfolyamos, a színesen jelzett részben az 1–9. évfolyamos iskolák találhatók.

AT – alsó tagozat (1–4. évfolyam), FT – felső tagozat (5–9. évfolyam).

Ö – önkormányzati fenntartású iskola, E – egyház által fenntartott iskola

Az 1–4-es iskolákon a minimális diákszám összevont osztályok esetén 20, illetve 24.

Az iskolák alsó tagozatán a minimális diákszám évfolyamonkénti osztályok esetén 42, illetve 50.

Teljes szervezettségű iskolák felső tagozatán a minimális diákszám 65, illetve 75.

A bejáró diákok számának feldolgozásához és kimutatásához csak a 2012/13-as évből álltak rendelkezésre hozzáférhető adatok.

 

 

 

Teljes szervezettségű veszélyeztetett iskolák

            A diáklétszám alapján a működésükben veszélyeztetett teljes szervezettségű magyar iskolák Vága, Diószeg, Nagyfödémes, Hidaskürt és Jóka község iskolái, melyekben a felső tagozaton az egyes osztályok diáklétszáma átlagban nem éri el a 15 főt.       

Vága, a nyelvhatáron, periferikus helyzetben levő település már másfél évtizede rákényszerült arra, hogy iskolájában az alacsony diáklétszámból adódó, és így a működtetésben jelentkező forráshiány kiküszöbölésére megoldást találjon. A Szered város szomszédságában fekvő település lakossága körében erősödött az asszimiláció. Ez az óvoda magyar csoportjának diáklétszám csökkenésében, az óvodában a magyar nyelvű oktatás népszerűsítésének erőtlenségében és következetlenségében nyilvánult meg. A 2013/14-es tanévben 15 gyermek látogatta a magyar, míg 34 gyermek a szlovák óvodai csoportot. A faluvezetés odafigyeléséből adódóan 2000 körül 5 éven át a vágaiak 4-9 kajali felső tagozatos diákot utaztattak az önkormányzat szervezésében és támogatásával a vágai iskolába. Az iskola diáklétszámára erősen kihat a galántai magyar iskola vonzása. A 2012/13-as tanévben ez 6 alsó, és szintén 6 felső tagozatos diákot érintett, míg a 2013/14-es iskolaévben a városi oktatási osztály kimutatása alapján 16 vágai beutazó diákja volt a galántai alapiskolának. Sem ezt a beutazást, sem a helyi magyar iskola diáklétszám csökkenését a vágaiak nem tudták mérsékelni.

Az iskolának nincs vonzáskörzete, ezért csak a helyi diákokra számíthat. Amennyiben a vágai szülők jelentősebb része nem vállalja fel a magyar nyelvű oktatást, az iskola alsó és felső tagozatának működése néhány éven belül egyaránt megpecsételődhet.

A szülők és a gyermekek óvodakor előtti programjait fel kell vállalnia az iskolának, ez által segítve az anyanyelvi oktatás megerősítését. Mivel a település 6 km-es körzetében nincs teljes szervezettségű magyar iskola, ezért az iskola a törvény értelmében alacsonyabb diáklétszámmal is működhet. Az iskolavezetés mérlegelte az iskola egyházi fenntartásának, illetve az iskolának külső források bevonásával a tehetséggondozást előtérbe helyező iskolává alakításának lehetőségét. A kajali iskola esetleges megszűnésével a diákok egy részét a múltbeli megoldásnak megfelelően a vágai iskolába irányíthatják. Amennyiben ezeknek a terveknek a végrehajtásához nem lesz elég elszántság, anyagi és humán erőforrás, és évek múlva költségvetési vagy oktatásszervezési okokból az önkormányzat nem tudja az iskolát fenntartani, a diákok Galántán, esetleg Nagymácsédon, vagy Vágsellyén folytathatják tanulmányaikat.       

Diószegen a városiasodás és az ipartelepítés (inkubátorház létesítése az ipartelepítés ösztönzésére, nemzetközi cégek megjelenése) hatásainak következményei a város nemzetiségi jellegére számottevőek. Az elmúlt két évtizedben a helyiek kulturális tevékenysége ellensúlyozni, illetve mérsékelni volt képes az asszimiláció negatív hatásait. Napjainkban a polgármester és néhány lokálpatrióta sokat tesz a városban a gazdálkodási hagyományok és a magyar kultúra örökségének ápolása és fejlesztése érdekében (Kugler-féle cukorgyár, Talamon Alfonz irodalmi napok, magyar magán műszaki szakközépiskola működtetése, a Gábor Dénes Főiskolával való együttműködés a felsőfokú képzés területén, stb.). Az iskola bábjátszói országos méretben is sikeresek. Az erőfeszítések ellenére a felső tagozat diákutánpótlása a jövő évekre nézve alacsony. Növekszik a hátrányos helyzetű roma diákok aránya. Az iskola alsó tagozata a magyar óvodával, illetve az iskola felső tagozata külön épületben működik. Az iskola vonzáskörzetének erősödését Kosútról és Kismácsédról várhatja, amennyiben a két településen a magyar gyermekek számában növekedés áll be. A kosúti kisiskolából ma inkább Galántán tanulnak tovább a diákok. Kismácsédon a magyar óvodai csoport megnyitása hozhatna diákszám növekedést a diószegi magyar iskola számára, ennek azonban az évtizedek során a helyi lakosságban rögzült megszokás miatt kicsi az esély. Kismácsédon a szülők és a nagyszülők korosztálya is már a szlovák óvodát látogatta, illetve szlovák iskolába járt. A 2012/2013-as tanévben a 3 km távolságra levő Kismácsédról 2 alsó és 9 felső tagozatos diák látogatta a diószegi iskolát.

A diószegi alapiskola Galánta közelségében elsősorban a helyi asszimilációs hatások mérséklése, a kismácsédi magyar óvodai csoport megnyítása, illetve a kosúti és a kismácsédi diákok utaztatásának megkönnyítése útján tudná diáklétszámát növelni. Ehhez iskolabusz beszerzése és működtetése szükséges. Mivel a település 6 km-es körzetében nincs teljes szervezettségű magyar iskola, ezért az iskola a törvény értelmében alacsonyabb diáklétszámmal is működhet.

            Nagyfödémesen a lakosság 63,6%-nyi magyar aránya mellett a szlovák iskolába kétszer annyi diák jár, mint a magyar iskolába. Ez a folyamat már a hetvenes évektől kirajzolódó tendencia. A 89-es változásokat követően az iskolavezetések erőfeszítései nyomán (az iskolaépület felújítása, névfelvétel, stb.) a nagyfödémesi alapiskola jövője biztatóbb képet mutat, amit a falufejlesztés a lakásépítésekkel is hathatósan segített. A magyar óvoda kiváló munkája, programjai, a szülőkkel folytatott kapcsolattartás segíti a gyermekek továbblépését a magyar iskolába. A Pázmány Péter Alapítvány támogatásával vásárolt iskolabusszal néhány évig a községhez tartozó apró településekről (Szőgyén, Hajmás) utaztattak be magyar iskolába diákokat. Jelen helyzetben ez az iskolabusz – eredeti rendeltetésétől eltérő módon – egy-két diák kivételével a szlovák iskolába szállítja a diákokat. Földrajzi helyzeténél fogva a nagyfödémesi iskola csak a helyi diákokra számíthat. Az iskola és szomszédságában az óvoda épület felújított. A magyar és a szlovák óvoda, illetve a magyar és a szlovák iskola külön igazgatással bírnak. Mind a négy intézmény él az irányítás szabadságával. Az egymás munkájának a megbecsülése mellett, a diákok megszerzése terén egészséges rivalizálás alakult ki az intézmények között, mely magyar szempontból kedvező tendenciát mutat. Míg a szlovák iskolába 2,24-szer több diák jár, mint a magyar iskolába, addig az óvodások esetében ez az arány csak 1,29-szeres. Amennyiben ez a kedvező változás az elkövetkező években az iskolák esetében is megmutatkozik, az iskola jövője diáklétszám tekintetében biztosítottnak tűnik.     

             Jókán a magyar alapiskola felújított épületben van együtt a szlovák és a speciális iskolával. Az épület gondnokságát a 2011-ben zajlott átépítés óta a szlovák iskola igazgatója látja el. Ez a változtatás az iskolaátépítéshez szükséges EU pályázati támogatás megszerzése miatt született, és a cselelekvési szabadság alacsonyabb fokát jelenti a magyar iskola vezetése számára. Az önkormányzat személyi összetétele és a polgármester kiállása jelenthet garanciát a magyar oktatás fejlesztéséhez az elkövetkező időszakban. Az 59,2%-os magyar lakossági aránnyal bíró településen a romák a lakosság negyedét alkotják. A roma diákok kisebb számban látogatják a magyar tanintézményt, kb. 90%-uk a helyi szlovák iskola diáklétszámát növeli. (A szlovák iskolából ezért a nem roma szülők egy része gyermekét a szomszéd településekre, Nagyfödémesre vagy Szencre utaztatja.) Az önkormányzat által fenntartott közös óvoda nem tud jelentősebb hatással lenni a magyar iskola diáklétszámának megtartására. A fővárosi munkalehetőségek, a pozsonyi lakosság kiáramlása és a beruházási zóna (golfpályák, gazdasági aktivitások, szolgáltatások) közvetlen közelében fekvő település lakossága körében jelentős mértéket ölt az asszimiláció is, mely a népszámlálási adatokban 9%-os csökkenésként jelentkezik. Ez a magyar és a szlovák intézményekbe járó diáklétszámokban is jelentkezik.  A szlovák iskola diákjainak száma 1,42-szerese a magyar iskola diákjainak, az óvodások vonatkozásában ez az arány még nagyobb, 1,61-szeres.

A magyar iskola diáklétszámának növelését elsősorban a magyar és a roma szülők iskolaválasztása határozza meg a jövőben, melyre az óvoda beiratkozási programja lehet kedvező hatással. El kell érni az óvodának a magyar iskolával való szorosabb együttműködését, illetve mérlegelni az óvodák nevelési nyelv szerinti kapcsolódását az iskolákhoz.   

            Hidaskürt bár közlekedési szempontból kedvező helyzetben van, a szomszédos falvak diákjai nem növelik eléggé az iskola diáklétszámát. A feketenyéki felső tagozatos diákok nem részesítik előnyben a hozzájuk közelebb eső hidaskürti iskolát, hanem továbbutaznak a további 6 km távolságra eső galántai iskolába. A Hidaskürttel összenőtt Vízkeletről a felső tagozatos diákok harmada ugyancsak ezt teszi. A 2012/13-as tanévben ez a feketenyéki diákok esetében 23, a vízkeletiek esetében 9 diákot jelentett. Újabban mindkét településről az alsó tagozatos diákok is szép számmal a galántai iskolát látogatják, így a galántai iskola előnybe helyezése veszélyeztetett helyzetbe sodorta a hidaskürti iskolát. Az elmúlt néhány évben az iskolavezetés személyi összetételének változásai is befolyással voltak az iskolai munka nyugodt légkörére. Az iskola és az óvoda felújított épülete szép környezetben fekszik, sportpályával és tornateremmel rendelkezik. Az óvoda az iskola keretében működik. A községben nincs szlovák óvoda, sem iskola.

Az iskola vezetése a minőségi munka megerősítésével, illetve a feketenyéki és a vízkeleti felső tagozatos diákok és szülők bizalmának megnyerésével építheti jövőjét.        

 

Alsó tagozatos veszélyeztetett iskolák

            Az alsó tagozatos magyar iskolák közül a taksonyi és a kosúti iskola leginkább veszélyeztetett az alacsony diáklétszám miatt, de alacsony diáklétszáma van a nemeskajali, a vízkeleti, a királyrévi és a vezekényi kisiskolának is. Az utóbbi felsorolt iskolák diáklétszáma csak két-két összevont évfolyam működtetéséhez elégséges. Az iskolák és az óvodák épületei megfelelőek, felújítottak, vagy a felújítás stádiumában vannak.

             Taksonyon a kisiskola diáklétszámának csökkenésére leginkább a Galántához való közelség hat kedvezőtlenül. A község gyakorlatilag egybeépült a járási székhellyel. A magyar óvoda végzőseinek nagyobb hányada a galántai magyar iskolába lép be. (A szlovák iskola diákjai is jelentős mértékben választották eddig a galántai szlovák iskolák valamelyikét.) A 2012/13-as tanévben Taksonyról 13 alsó tagozatos diák járt a galántai, míg 8 a helyi iskolába. A Galántára beutazó alsó tagozatos diákok aránya így elérte a 61,90%-ot. A település fejlődésében jelentős visszaesést hozott az 1970-től 1990-ig tartó kényszerített egybecsatolás Galántával. Az asszimiláció a többségi iskola választásának nagyobb számában is megmutatkozott. Az utóbbi években a galántai ipartelepítések nyomán növekedett a községbe betelepülő lakosság száma. Egy, a diákok viselkedése nyomán kialakult konfliktus utóhatásai, az iskolavezetés személyi változásait is beleértve, szerepet játszottak a diáklétszám csökkenésében. A helyi önkormányzat iskolamegtartó döntése a magyar és a szlovák óvodai csoportok magyar iskola keretében való működtetéséről csak részben járt eredménnyel. Az iskola jó karban levő épülete, felszereltsége, étkezdéje, tágas udvara megfelel az összevont osztályos kisiskola és az óvoda működtetéséhez. (A helyi szlovák iskola egy másik épületben foglal helyet.) Az iskola vezetése számol a szülők tényleges együttműködésével, ennek érdekében a fiatal szülőkkel tavaly elindították a baba-mama klub működését, a Ringató programot és folytatják további gyermekprogramok, táborok, fellépések szervezését. A helyi polgári társulás pályázati úton igyekszik a programokra anyagi forrásokhoz jutni. A szülőkre hatással van a városi iskola nyújtotta vélt előnyök csábítása.

Az önkormányzat elszánt abban, hogy a szülők összefogásával, pályázati támogatással megerősíthető a városi iskola mellett, akár specifikus irányultságú kisiskola. A tenni akarás ösztönző lehet a helyi szülők számára, sikere esetén alternatív lehetőséget jelenthet a galántai, illetve a magyar iskola nélküli tósnyárasdi szülők számára gyermekük magyar beiskolázása szempontjából.

Kosúton a folyamatosan erősödő asszimiláció és a szlovák családok betelepülése miatt az összevont osztályos kisiskola diáklétszáma zsugorodik, míg a szlovák iskola diáklétszáma jelentős növekedést mutat. Ez a folyamat oda vezetett, hogy a magyar óvodai csoport 2014 nyarán megszűnt. A magyar iskola diáklétszámának csökkenéséhez az elmúlt 5-6 évben az iskolairányítás személycseréi is hozzájárultak. Az utóbbi években a stabilizálódott vezetés jelentős erőfeszítéseket tesz a minőségi munka területén az iskola fejlesztése érdekében.

A településen célszerű megteremteni a magyar nyelvű kora gyermekkori foglalkozások gyakorlatát a baba-mama klub keretében és az óvodában a magyar csoport megszűnésével biztosítani a magyar gyermekekkel való rendszeres foglalkozásokat. A kosúti magyar gyermekek számára lehetőség a galántai iskola választása, amit nékányan ki is használnak. Amennyiben az iskola működtetése tovább nem lenne fenntartható a diákhiánnyal küzdő diószegi és a hidaskürti magyar óvoda és iskola, vagy a vízkeleti kisiskola is szívesen befogadná a kosúti gyermekeket. Ehhez az esetben azonban szükséges lenne megoldani a gyermekek utaztatását.    

            Nemeskajal igyekszik megőrizni magyar iskoláját, melyre reális esélye van. Az egy évtizede átalakított iskolaépület biztosítja a működtetés feltételeit. A településen szlovák kisiskola nem működik, a növekvő számú szlovák alsó tagozatos diák a galántai iskolák közül választ. Az önkormányzat és a pedagógusok a magyar iskola megtartására törekednek, ennek ellenére a galántai iskola alsó tagozatára a 2012/13-as tanévben 7 kajali diák járt. A község közös igazgatású óvodájában a szlovák óvodai csoport diáklétszáma több mint kétszerese a magyar csoport gyermekszámának. Sok múlik a falu új vezetésén, milyen mértékben tudja segíteni a magyar iskola és a magyar iskolai csoport megerősödését.

A település iskolájának a megtartása érdekében a Galántára beutazók számának csökkentését, illetve a magyar óvoda és iskola választását kell elérni. Mindkét esetben a szülőkkel való bizalmi viszony megerősítése, illetve gyermekprogramok szervezése hozhat számottevő eredményt.

            Vízkelet magyar kisiskolája az elmúlt két évtizedben jó körülmények között működött, ennek ellenére az iskola diákszáma csökkent. E csökkenésből a helyi szlovák iskola profitált. Meg kell említeni, hogy Vízkeleten 6 környező településre kiterjedő központilag kialakított szlovák teljes szervezettségű iskola működik. A magyar óvoda diáklétszáma az utóbbi 2-3 évben emelkedést mutat. Ebben nagy szerepet játszik az óvoda vezetőjének tevékenysége és hatékony együttműködése az iskolavezetéssel. A jól működő nevelési intézménybe a vegyes családok, és a szlovák családok is szívesen járatják gyermeküket annak ellenére, hogy a foglalkozások magyar nyelven folynak. Az óvodai munka eredményessége a beiratkozási szokások megváltozására is hatással volt, hiszen ma már több diák jut a magyar iskolába. A magyar lakosság nemzetiségi arányát (80,78%) tekintve azonban az alsó tagozatos diákoknak még mindig csak 63,3%-a látogatja a magyar oktatási intézményt. Az iskola épülete jó állapotban van, technikai felszereltsége is jónak mondható, diákjai között a hátrányos helyzetűek aránya alacsony.

Vonzáskörzet hiányában az iskola működtetéséhez szükséges minimális diákszámot a helyi gyermekeknek kell biztosítaniuk. Esetleg a szomszédos Kosút község magyar óvodájának és iskolájának megszűnésével növekedhet a diákszám. Amennyiben az iskola működtetése nem lenne biztosítható, az alsó tagozatos diákok elhelyezése a hidaskürti iskolában megoldható, hiszen a két település mára összenőtt, így a diákok utaztatására nincs szükség.

Vezekény kisiskolájának a magyar lakosság arányából, a magyar óvoda diáklétszámából, az önkormányzat támogatásából és az iskolavezetés odafigyeléséből arra következtethetünk, hogy esélye van a megmaradásra, és két összevont osztállyal továbbműködhet. Ehhez a falufejlesztés a fiatalok helyben maradásának programjával, illetve visszaáramlásának megteremtésével járulhat hozzá. A falut eddig elkerülte az idegen betelepülők hulláma.

Rendkívüli esetben az iskola diákjai a tallósi, esetleg a hidaskürti iskolában nyerhetnek elhelyezést. 

            Királyrévnek, Vezekényhez hasonlóan kedvező az elhelyezkedése, a betelepülők hulláma kevésbé érte el eddig. Az iskola és az óvoda működése a helyi magyar családok gyermekeire támaszkodik, melyek számának növelése nagyobb odafigyeléssel Alsóhatárról és Úrföldről is biztosítható. Alsóhatár településekről a vágsellyei járásbeli Zsigárd község önkormányzata a Pázmány Péter Alapítvány támogatásával megvásárolt iskolabusszal, a néhány éve felújított zsigárdi iskolába szállította a gyermekeket. Alsóhatárról 15 (8 alsó tagozatos és 7 felső tagozatos diákot, Királyrévből, illetve a hozzá tartozó Úrföldről 23 (5/18) diákot, veszélyeztetve ezzel a királyrévi kisiskola létét. A két település egyeztetése nyomán a 2014/15-ös tanévben csökkent a Zsigárdra beutazó alsó tagozatos diákok száma, így a jövőben növekedhet a Királyrévbe beutazó alsóhatári diákok száma. A felső tagozatos diákok esetében ez az utaztatás segíti a zsigárdi iskola diákszámának növelését, és nincs jelentősebb negatív hatással a nádszegi iskola diáklétszám alakulására sem.

A királyrévi iskola további működtetéséhez adottak a feltételek. Ehhez azonban következetes falufejlesztésre, a fiatalok helyben maradásának segítésére, illetve visszaáramlására, az anyanyelvű oktatás még nagyobb mértékben való választására van szükség. Rendkívüli esetben a kisiskola diákjai a nádszegi vagy a zsigárdi alapiskolában nyernek elhelyezést.

            Veszélyeztetett szlovák iskolák a legalább 10%-os magyar lakosságú településeken (zárójelben a diáklétszám): A nádszegi iskola felső tagozata (60).

Kevés a diák az alsószeli (17), a tósnyárasdi (13) és a nagymácsédi (19) alsó tagozatos szlovák iskolákban is, a minimális diákszámra vonatkozó feltételeket ezek az iskolák nem teljesítik.

Az anyanyelvű oktatás biztosítása a magyar iskola nélküli települések diákjai számára ahol legalább 10%-nyi magyar lakosság él 

            Alsóhatáron 2003/2004 és 2011/12 tanévek között helyi kezdeményezés nyomán kisiskola működött. Az utóbbi két népszámlálás közötti időszakban a település szociális lakások építésébe fogott. A beköltözések után a helyi magyar lakosság aránya 93,30%-ról 45,91%-ra csökkent. Az ilyen mértékű betelepülés kivételt képez a környéken, melynek utóhatásaival számolni kell.

A településen kezdeményezni kell magyar óvodai csoport létrehozását és a magyar nyelvű oktatás vállalását segítő programok működtetését az óvodáskor előtti időszakban. A kistelepülés magyar diákjainak a királyrévi, illetve a felső tagozaton a zsigárdi magyar iskolába való eljutása iskolabusszal biztosított.

            Tósnyárasdon 1972-ig működött magyar kisiskola, ma szlovák kisiskola és óvoda működik a községben. A felső tagozatos diákokból ma már csak mutatóba jut el diák 2-3 évente a galántai alapiskolába. Tósnyárasdon 50,19% a magyar lakosság nemzetiségi aránya, ennek ellenére a magyar szülők az utóbbi években nem fejezték ki igényüket a magyar nyelvű óvodai és iskolai oktatásra. A 2012/13-as tanévben az óvodáskorú gyermekek létszáma 17 volt, ami kevés két csoport működtetésére.

A községben a szülők igénye esetén az önkormányzat részéről ajánlatos támogatni a magyar óvodai csoport létrehozását, vagy a magyar nyelvű foglalkozások elindítását az óvodás, illetve az óvodáskor előtti időszakban. Igény esetén iskolabusszal segíteni a magyar iskolát választó diákok utaztatását a kajali, a taksonyi vagy a galántai iskolába.

Kismácsédon a magyar iskola az 1977/78-as tanévben szűnt meg, a településnek csak szlovák óvodája van, iskolája sincs. A 2012/13-as tanévben, a kisközségben az óvodáskorú gyermekek létszáma 19 volt, mely kevés két csoport működtetésére. Kismácsédon 48,63% a magyar lakosság nemzetiségi aránya, ennek ellenére a magyar szülők eddig nem érvényesítették igényüket a magyar nyelv használatára az óvodai foglalkozásokon.

A községben a szülők igénye esetén az önkormányzat részéről ajánlatos támogatni a magyar óvodai csoport létrehozását, vagy a magyar nyelvű foglalkozások elindítását az óvodás, illetve az óvodáskor előtti időszakban.

            Jánosházán 1945 után a magyar iskola működését nem újították fel. Ma a községben csak szlovák óvoda működik. Amennyiben a településen akad a magyar nyelvű oktatás iránt érdeklődő diák, a diákot a nagyfödémesi iskolának fel kell karolnia.  

 

 

 

III.          A járás oktatási hálózatának néhány további jellemzője, sajátossága

 

A járás óvodái

(Az óvodákkal kapcsolatos adatok az 1. számú mellékletben találhatók.)

A járás területén, a 22 magyarok által nagy számban lakott településen (10%-nál nagyobb magyar lakossági arány) 12 magyar és 7 közös igazgatású - magyar és szlovák csoportokkal rendelkező - óvoda működik. Közülük az önkormányzatok fenntartásában önálló szervezeti egységként 6 magyar nevelési nyelvű óvoda, illetve 5 közös igazgatású óvoda működik. (Galántán magyar és közös igazgatású óvoda is működik.) 6 magyar nevelési nyelvű óvoda működik magyar iskola részeként. Két községben, Nagymácsédon és Taksonyon a magyar alapiskola keretében (a magyar iskolavezetés irányításával) közös óvoda működik. Szlovák iskola keretében nem működik magyar óvodai csoport. A járásban 25 szlovák óvoda, ezek közül a 22 magyarok által nagy számban lakott településen (10%-nál nagyobb magyar lakossági arány) 11 szlovák óvoda működik. Jókán, Nagyfödémesen, Nádszegen és Taksonyon a közös óvodában a magyar gyermekek aránya 20%-nál nagyobb arányban tér el a lakosság nemzetiségi arányától, de hasonló eltérés mutatkozik Alsószeliben és Vágán a külön magyar és szlovák óvoda működtetése esetében is. A legnagyobb arányú eltérés Vágán 34% és Nádszegen 29% van. Galántán ez az érték 10%, míg Diószegen a lakosság nemzetiségi arányánál 5%-kal nagyobb a magyar óvodába járó gyermekek aránya.  Kedvező esetben Tósnyárasdon és Kismácsédon nyílhat esély magyar óvodai csoport létrehozására.

 

A diákok települések közötti migrációja, és ennek hatása az iskolahálózatra

A Galántai járásban a diákok mobilitására hatással van a régió átlagosnál jobb gazdasági helyzete, a közúthálózat kiépítettsége, a domborzati és a vízrajzi tényezők kedvező volta, az utak és a tömegközlekedés elfogadható állapota, stb. A szülők munkaalkalmakat találnak a környéken, a családok jelentős része rendelkezik egy vagy két személygépkocsival, így a diákok eljutása az oktatási intézményekbe nem ütközik nagy akadályokba. A szabad iskolaválasztás és a különböző támogatásokkal megvásárolt iskolabuszok a migráció mértékének növekedésével, valamint az iskolák vonzáskörzeteinek alapos átalakításával jártak.

A járásban a magyar iskolát látogató diákok migrációja három jellegzetes formában nyilvánul meg. Legnagyobb mértékű a járási székhely magyar iskolájának vonzó - elszívó hatásából adódó beutazás. A további jelenség, hogy a szomszéd járásbeli Zsigárd község önkormányzata iskolabusszal Alsóhatárról és Királyrévből diákokat utaztat a járáshatáron túli zsigárdi iskolába. A harmadik típusú migráció a kistelepülésekről a legközelebbi teljes szervezettségű iskolába történő beutazás (Kismácsédról Diószegre, Alsószeliből Felsőszelibe, Vezekényről Tallósra.) A Vízkeletről és Feketenyékről a Hidaskürtre való beutazást mérsékeli, hogy a beutazás Hidaskürt helyett ma már jelentős részben Galántát célozza meg.  

Napjainkra a járási székhelyre beutazó diákok aránya jelentősen megnövekedett. A környező településekről két évtizede még csak a felső tagozatos diákok látogatták a galántai iskolát. Ma már a Galántai Kodály Zoltán Alapiskola a környék mind több alsó tagozatos iskolájának végzősei számára jelent továbbtanulási lehetőséget. Taksony, Nemeskajal, Kosút településekről tanulmányaikat a felső tagozaton hagyományosan Galántán folytató diákokon kívül jelentős a beáramlás Feketenyékről (23), Vízkeletről (9), mely települések felső tagozatos diákjai eddig Hidaskürt iskoláját erősítették, amely így a veszélyeztetett iskolák zónájába került. A vezekényi (17) diákok a tallósi vagy a hidaskürti, míg a vágkirályfai (9) diákok a vágsellyei iskola felső tagozatáról hiányoznak. A galántai iskola diákszámát a teljes szervezettségű iskolával bíró települések diákjai is növelik: Vága (6 alsó és 6 felső tagozatos diák), Tallós (4 alsó és 4 felső tagozatos diák), mely iskolák maguk is rászorulnának a helybéli diákok megtartására.

 

A Galántai Kodály Zoltán MTNy Alapiskola diákjainak települések szerinti megoszlása a 2012/13-as tanévben

           

*Az adatok a Szülőföldön magyarul ösztöndíj pályázatába bekapcsolódó diákokra vonatkoznak (2012/13-ban a galántai alapiskolát látogató diákok 90,62 %-a kapcsolódott be a programba).

 

 A táblázatból kitűnik, hogy a 2012/2013-as tanévben a beutazó diákok száma (185) felülmúlta a galántai lakhellyel rendelkező diákok számát (124).

            Az alsó tagozatos diákok esetében a beutazók száma a 2012/2013-as tanévben (47) megközelíti a helyi galántai diákok számát (66). A galántai alapiskola nagymértékben szívja el a környező települések alsó tagozatos kisdiákjait. A legközelebb fekvő Taksony község kisiskolájára ez a hatás (13 diák) a kisiskola létét fenyegeti, de a Galántára való beáramlás veszélyezteti a nemeskajali (7) és a feketenyéki (5) kisiskolák, de a vágai alapiskola alsó tagozatának (6) megmaradását is.

            A jövőre vonatkozóan negatív jelenségként értékelhető, hogy míg a környező iskolák alsó tagozatos diákjai a beutazással a galántai magyar alapiskola diákszámának fogyását csak mérsékelni tudják, saját településeik kisiskolái a bezárás határához kerültek. 

 

 

A Galántai járás alapiskoláinak és a nyolcéves gimnáziumi osztálynak a viszonya

            Az 1990-es évek elején a tehetségek felkarolása céljából Galántán nyolcéves gimnáziumi osztályok nyitották meg kapuikat, mind a Magángimnáziumban, mind a megyei fenntartású Kodály Zoltán MTNy Gimnáziumban. E gimnáziumi osztályok elindításával természetszerűleg lecsökkent az alapiskolák felső tagozatain a diákszám. A kezdeti időszakban a magyar diákok száma elegendőnek mutatkozott, mind az alapiskolák felső tagozatán, mind a gimnáziumok nyolcéves osztályaiban. Néhány év elteltével azonban az alapiskolák érezve a diákhiányt igyekeztek diákjaikat távol tartani a gimnáziumi osztályokba való jelentkezéstől. A Magángimnázium magyar osztályainak megszűnésével sem mérséklődött a diákok hiánya az alapiskolákban. 2004 óta az állami gimnázium sem tudott minden évben nyolcéves osztályt nyitni.  

A nyolcéves gimnáziumi osztály működtetése a járás teljes szervezettségű alapiskolái közül leginkább a galántai alapiskola diákszámára van negatív hatással. Az alapiskolában a diáklétszám 2004/2005-ös és a 2013/2014-es tanévek között 415-ről 323-ra csökkent a környező településekről való diákbeutazás ellenére. Az alapiskolában a helyi galántai diákok száma egyre csökken. A 2004/5-ös és a 2012/13-as tanévek között ez a szám 256-ról 124-re csökkent. A Galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban a nyolcéves osztály nyitásának dilemmája, hogy osztálynyitás esetén csökken az alapiskolák diákszáma, az osztálynyitás elmaradása esetén azonban a Kodály Zoltán MTNy Gimnázium meggyorsítja térvesztését a szlovák gimnáziummal közös épületben. Az osztály megnyitása ezért a jövőben körültekintő egyeztetést kíván az érintett alapiskolákkal. 

 

A körzeti jelleggel működtetett szlovák teljes szervezettségű iskola

            A vízkeleti szlovák iskolát az oktatási hatóságok 1967-ben hozták létre a kistérségbe betelepített, betelepülő szlovák családok gyermekei számára. A hat községre kiterjedő központi iskola, azért került be a tanulmányba, mert működése hasznos tanulságokat is hordozhat a 2013. december 4-i törvénymódosítást követően. A központi szlovák iskola diáklétszáma csak részben tükrözi az egyes települések szlovák lakosságának nemzetiségi arányát, mivel az intézmény a vegyes családok, de még a magyar családok gyermekei számára is lehetőséget teremtett a szlovák nyelvű oktatásban való részvételre. Az iskola két tanévre vonatkozóan rendelkezésünkre álló diáklétszámainak alakulása Vízkelet esetében jelentős, Hidaskürt esetében csökkenést, míg Kosútnál egyértelmű, Feketenyéknél enyhe növekedést mutat. A csökkenés mindkét településen a magyar óvodák munkáját, illetve az iskolavezetésekben és az önkormányzatokban történt változások hatását tükrözik. Kosúton a szlovák óvodai csoport erősödése, Feketenyéken az iskola munkájával kapcsolatos szülői elégedettség csökkenése is hatással van a diákszám módosulásaira. Feketenyék esetében a galántai iskolába történő beáramlás jelzi az iskola működtetésével kapcsolatos gondokat.  

 

Diáklétszámok a körzeti jelleggel működő vízkeleti szlovák alapiskolában

Település	Alsó tagozat		Felső tagozat		Összesen
	2006/7	2013/14	2006/7	2013/14	2006/7	2013/14
Feketenyék	11	12	10	15	21	27
Hidaskürt	14	13	17	9	31	22
Kosút	1	4	32	37	33	41
Tallós	11	8	9	14	20	22
Vezekény	5	7	15	11	20	18
Vízkelet	21	11	38	18	59	29
Egyéb település	-	1	-	2	-	3
Összesen	63	56	121	106	184	162

 

 

Speciális iskolák

            A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációján kívül a járásban is lehetőség van a tanulási, viselkedési és a rossz szociális háttérrel rendelkező gyermekek speciális intézményekben való oktatására. A speciális iskolák diákjainak jelentős hányada roma diák. Mivel a járásban a roma diákok száma Jókán és Tallóson számottevő, a járási székhelyen kívül ezeken a településeken alakultak ki és ma is működnek speciális oktatási intézmények . A galántai speciális iskolában magyar tanítási nyelvű csoport nincs.  A 2014/15-es tanévben a tallósi magyar speciális iskolában 27 diák tanul, míg a jókai speciális iskola magyar osztályába 12 diák jár.

 

Az alapiskolák végzős diákjainak továbbtanulási lehetőségei a járás középiskoláiban

            A járás magyar alapiskolát végzett diákjainak lehetőségük van a járás területén középfokú tanulmányaikat magyarul folytatni a Galántai Kodály Zoltán MTNy Gimnáziumban, a hidaskürti és a diószegi magán szakközépiskolákban, illetve a megyei fenntartású Műszaki Szakközépiskola magyar osztályaiban.

 

IV.          Galántai járás oktatási hálózatának megvédését és fejlesztését szolgáló javaslatok

 

            A régióban közös gondolkodást kell folytatni az optimális kistérségi iskolahálózatról, mely a hatékony működtetést és az oktatás minőségének javítását is szem előtt tartja. Az információk terjesztésére célszerű kihasználni a Terra regionális újságot. Ez azért is fontos, mert a Galántai és Vágsellyei járásokra osztott régióban, melyeket a megyehatár is kettéoszt, a jelenlegi közigazgatási felosztás ellenére a magyar lakosságot érintő kulturális és oktatási rendezvények többségének megvalósítása ma is közös koordinációban történik.   

A magyar iskola nélküli településeken Tósnyárasd, Kismácséd, Alsóhatár esetében kezdeményezni kell magyar óvodai csoport létrehozását, vagy magyar nyelvű foglalkozások rendszeres megtartását, mind az óvodában, mind az óvodáskor előtti időszakban. Ehhez anyagi forrásokat szükséges igényelni a SzK OM programjából, a Kisebbségi Kultúrák támogatási keretéből, illetve az anyaországtól.

A fenntartó önkormányzatok és az iskolatanácsok vizsgálják meg a közös magyar-szlovák óvodák működtetésének hatását az anyanyelvi iskolákba való beiratkozások eredményessége szempontjából. A közös óvodákban gyakorta fordul elő, hogy a csoportok gyermekszámainál nem tudnak minden esetben tekintettel lenni a szülők nevelési nyelv iránti igényére, ezért az így létrejött csoportok nyelvhasználata vegyes, mely tekintettel van adott szituációban az adott gyermek nyelvismeretére. Azokon a településeken, ahol csak magyar óvoda működik, az óvodában a szlovák nyelv is szerepet kap a gyermekekkel való foglalkozások során. Ez a szlovák óvodákban fordított esetben ilyen mértékben nem érvényes.

Amennyiben az önkormányzati közös óvodában a magyar diákok iskolaválasztása nem a magyar iskolákra irányul, és a gyermeklétszám, a személyi feltételek, valamint az óvodák és az iskolák épületeinek elhelyezkedése megengedi, célszerű megvalósítani az óvodák iskolákhoz kapcsolását a nevelési nyelv alapján.  

            Az érdekeltek teremtsék meg az óvodáskor előtti foglalkozások gyakorlatát, pl. a Ringató programra épített baba-mama klubok működtetésével. Az óvodai és az óvodáskor előtti programok, illetve a beiratkozási program szervezése és működtetése során nagyobb mértékben kell kihasználni a Rákóczi Szövetség kezdeményezésére létrejött Gavit polgári társulás segítségét. A társulás eddigi tevékenységével bizonyította, hogy alkalmas és méltó az ilyen feladatok ellátására. A Galántai járásban kiemelten szükség van az óvodai és az óvodakor előtti programoknak anyaország általi támogatására, melynek működtetéséhez a régióban megfelelő szakemberek állnak rendelkezésre.

            Szakmailag, anyagilag és erkölcsileg is támogatni kell azon iskolák és önkormányzatok határozott szándékát és terveit, melyek iskolájuk minőségi megújításával a magyar művelődés és identitás fejlesztését kívánják elérni. Ebben a folyamatban az adott iskola elsősorban a jó tapasztalatok átvételére, szakemberek segítségére, program és eszközfejlesztésre számít az anyaország részéről. Az ilyen megújuló oktatási intézmények ösztönző példával szolgálhatnak a környező iskolák szakmai megerősödésére is, sőt alternatív lehetőséget kínálhatnak a szülők számára gyermekük beiskolázására.

            A magyar iskoláknak a minőségi oktatás és a szülőkkel való bizalmi viszony kialakítása irányában kell elmozdulniuk. Az iskolaválasztás szempontjából nem elhanyagolható szempont, hogy a szülők a szülők a magyar nyelven folyó oktatás minőségével és a szlovák nyelv oktatásának eredményességével is elégedettek legyenek.  

            A hidaskürti iskola diáklétszáma növelhető, ha a feketenyéki felső tagozatos diákok a jövőben Galánta helyett a közelebbi hidaskürti iskolát választják. Ezt célzott iskolabusz járattal is segíteni lehet.

            A kisebb méretű iskolabusz jó szolgálatot tenne a magyar iskola és óvoda nélküli falvak (Kismácséd, Tósnyárasd) gyermekeinek utaztatására, valamint a szórványprogramok megvalósítása miatt a járás további települései számárais, kihasználva a diószegi alapiskola és a galántai gimnázium bábcsoportjainak a környező településekre való eljutását.

            A vágai iskola esetében, mivel a település 6 km-es körzetében nincs nemzetiségi iskola, ezért az iskola alacsonyabb diáklétszámmal is működhet.

A Galántát körülvevő települések magyar iskoláinak megszűnése esetén a központi iskola segítse a beutazó diákok kötődésének a kialakulását, kapcsolatát lakóhelyükkel, rendezvények, együttműködési programok formájában.

            Amennyiben a veszélyeztetett kisiskolák valamelyikének a fenntartására nem lesz mód, az egyes kisiskolák tanulói a hozzájuk legközelebbi teljes szervezettségű iskola alsó tagozatán folytathatják tanulmányaikat, esetleg diáklétszámaik összevonásával erősítik egymást. A taksonyiak Galántán, a kosútiak Galántán, Diószegen, Hidaskürtön tanulhatnak, esetleg erősíthetik a vízkeleti kisiskolát. A nemeskajaliak Galántán vagy Vágán, a vízkeletiek Hidaskürtön, a vezekényiek Tallóson esetleg Hidaskürtön folytathatják tanulmányaikat. 

                       

Az elemzést kidolgozta: Pék László 

 

Mellékletek:

1.     számú melléklet: A magyar lakosság nemzetiségi aránya a népszámlálásokon és az óvodások száma településenként 2013-ban

(A mellékletben minden település szerepel ahol a magyar lakosság aránya 10%-nál nagyobb)

 

Település neve (10% feletti magyar lakossági arány)	Magyar lakosság aránya a településen	Összlakosság	Magyar lakosság		A magyar óvoda (óvodai csoport) a magyar iskola részeként működik (igen / nem)	Óvoda (M,SZ,K) 2011	Gyermekek száma összesen	Gyermekszám a magyar csoportokban	A magyar óvodába járó gyermekek aránya
			létszám	arány (%)
	2001	2011
Alsóhatár	93,30%	403	185	45,91%	-	-	-	-	-
Alsószeli	78,04%	1933	1383	71,55%	nem	M	29	29	45,31%
					-	Sz	35	0
Diószeg	36,89%	5479	1737	31,70%	igen	M	24	24	36,92%
					-	Sz	41	0
Feketenyék	92,44%	1397	1219	87,26%	nem	M	36	36	100%
Felsőszeli	67,01%	3220	1953	60,65%	igen	M	39	39	46,43%
					-	Sz	45	0
Galánta	36,80%	15138	4623	30,54%	-	Sz	45	0	19,95%
					nem	K	130	22
					nem	M	62	62
					-	Sz	65	0
					-	Sz	119	0
Hidaskürt	88,06%	1595	1269	79,56%	igen	M	20	20	100%
Jánosháza	33,04%	462	107	23,16%	-	Sz	23	0	-
Jóka	68,37%	3906	2314	59,24%	nem	K	102	39	38,24%
Királyrév	83,49%	1156	919	79,50%	igen	M	17	17	100%
Kismácséd	54,16%	584	284	48,63%	-	Sz	19	0	-
Kosút	60,68%	1556	739	47,49%	nem	K	34	11	32,35%
Nádszeg	93,73%	3805	3414	89,72%	igen	K	111	67	60,36%
Nagyfödémes	71,08%	4330	2757	63,67%	nem	M	62	62	43,66%
					-	Sz	80	0
Nagymácséd	84,80%	2603	1982	76,14%	igen*	K	65	42	64,62%
Nemeskajal	70,85%	1499	891	59,44%	nem	K	36	16	44,44%
Taksony	64,10%	2031	1178	58,00%	igen*	K	53	18	33,96%
Tallós	88,02%	1601	1351	84,38%	igen	M	50	50	100%
Tósnyárasd	53,35%	807	405	50,19%	-	Sz	17	0	-
Vága	77,09%	2083	1344	64,52%	nem	M	15	15	30,61%
					-	Sz	34	0
Vezekény	83,03%	1164	894	76,80%	nem	M	24	24	100%
Vízkelet	90,16%	1592	1286	80,78%	nem	M	38	38	100%

M – magyar nevelési nyelvű, Sz – szlovák nevelési nyelvű, K – közös igazgatású óvoda

*a magyar és a szlovák óvodai csoport is a MTNY alapiskola keretében működik

 

 

2.     számú melléklet: Az iskolák diákszámára vonatkozó adatok településenként

 

Település neve (10% feletti magyar lakossági arány)	Általános iskola neve	AT/ FT	Az oktatás nyelve	Diákok száma az AT-on 2013/14	Diákok száma a FT-on 2013/14	Diákok száma összesen 2013/14	Diákok száma összesen 2005/6	Diákszámváltozás %-ban (2005/06-2013/14 között)	A beutazó diákok száma	A beutazó diákok aránya	Mely településekről utaznak be nagyobb számban diákok a magyar iskolába
									(2012/13-as adat)
Alsóhatár		1-4.	M	megszűnt			14	-100,00%	-	-
Alsószeli	MTNy Alapiskola	1-4.	M	44	0	44	66	-33,33%	1	2,13%
	Alapiskola	1-4.	Sz	17	0	17	-	-	-	-
Diószeg	Petőfi S. MTNy Alapiskola és Óvoda	1-9.	M	38	58	96	127	-24,41%	20	21,74%	Kismácséd
	Alapiskola	1-9.	Sz	159	151	310	-	-	-	-
Feketenyék	MTNy Alapiskola	1-4.	M	26	0	26	46	-43,48%	1	3,13%
Felsőszeli	Széchenyi I. MTNy Alapiskola és Óvoda	1-9.	M	59	133	192	233	-17,60%	70	36,08%	Alsószeli
	Alapiskola	1-9.	Sz	60	86	146	-	-	-	-
Galánta	Alapiskola, Mierová	1-9.	Sz	200	135	335	-	-	-	-	Taksony, Nemeskajal, Vága, Feketenyék, Vezekény, Vízkelet, Vágkirályfa
	Alapiskola, Štefánikova	1-9.	Sz	84	183	267	-	-	-	-
	Alapiskola, Štvrť SNP	1-9.	Sz	265	357	622	-	-	-	-
	Kodály Zoltán Alapiskola	1-9.	M	132	191	323	406	-20,44%	185	59,87%
Hidaskürt	MTNy Alapiskola és Óvoda	1-9.	M	43	70	113	191	-40,84%	53	50,48%	Feketenyék, Vízkelet
Jóka	Gregorovits L. MTNy Alapiskola	1-9.	M	49	68	117	177	-33,90%	0	0%
	Alapiskola	1-9.	Sz	71	83	166	-	-	-	-
Királyrév	MTNy Alapiskola és Óvoda	1-4.	M	17	0	17	32	-46,88%	1	5,88%
Kosút	MTNy Alapiskola	1-4.	M	7	0	7	16	-56,25%	1	14,29%
	Alapiskola	1-4.	Sz	38	0	38	-	-	-	-
Nádszeg	MTNy Alapiskola és Óvoda	1-9.	M	93	165	258	340	-24,12%	36	13,04%	Királyrév
	Alapiskola	1-9.	Sz	66	60	126	-	-	-	-
Nagyfödémes	Borsos M. MTNy Alapiskola	1-9.	M	53	59	112	130	-13,85%	2	1,74%
	Alapiskola	1-9.	Sz	118	133	251	-	-	-	-
Nagymácséd	Mészáros D. MTNy Alapiskola és Óvoda	1-9.	M	64	76	140	165	-15,15%	7	4,96%
	Alapiskola	1-4.	Sz	19	0	19	-	-	-	-
Nemeskajal	MTNy Alapiskola	1-4.	M	20	0	20	22	-9,09%	0	0%
Taksony	MTNy Alapiskola és Óvoda	1-4.	M	9	0	9	22	-59,09%	1	12,50%
	Alapiskola	1-4.	Sz	24	0	24	-	-	-	-
Tallós*	MTNy Alapiskola és Óvoda	1-9.	M	65	83	148	184	-13,04%	14	9,03%	Vezekény
Vága	MTNy Alapiskola	1-9.	M	29	49	78	94	-17,02%	10	12,82%
	Alapiskola	1-4.	Sz	34	0	34	-	-	-	-
Vezekény	MTNy Alapiskola	1-4.	M	21	0	21	31	-32,26%	0	0%
Vízkelet	MTNy Alapiskola	1-4.	M	19	0	19	22	-13,64%	1	6,25%
	Alapiskola	1-9.	Sz	57	105	162	-	-	-	-
Diákszám összesen a magyar iskolákban			M	x	x	1740	2318	-24,94%

* - nulladik (előkészítő) osztály is működik, 12 diákkal

AT – alsó tagozat (1-4. évfolyam), FT – felső tagozat (5-9. évfolyam).

A 2005/06-os tanévre csak a magyar iskolák esetében álltak rendelkezésre elérhető adatok.

A diákok beutazására vonatkozó adatok csak a magyar iskolákra (a közös igazgatású iskolák magyar részlegeire), és csak a 2012/13-as tanévre voltak elérhetőek.

 

3. számú melléklet: Települések jegyzéke, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 10 %-ot, de a településen nincs magyar iskola:

Alsóhatár, Jánosháza, Kismácséd, Tósnyárasd.

 

4.      számú melléklet: Középiskolák a Galántai járásban - 2014/15

 

Gimnáziumok a Galántai járásban - 2014/15

S. sz.	Iskola	Nyelv	Helység	Létszám
1.	Kodály Z. MTNy Gimnázium	M	Galánta	275

 

A Galántai járásban 2 szlovák gimnázium: Galánta (333), Szered (297) és 1 szlovák-angol gimnázium van: Galánta (110)

 

Szakközépiskolák a Galántai járásban - 2014/15 (csak nappali tagozat)

S. sz.	Iskola	Nyelv	Helység	Létszám
1.	Technikai Szakközépiskola	M	Galánta	52
		Sz		233
2.	Magán Szakközépiskola	M	Hidaskürt	800
3.	Magán Szakközépiskola	M	Diószeg	56

 

A Galántai járásban 2 szlovák szakközépiskola van: Galánta (Kereskedelmi és Szolgáltatási Szakközépiskola – 583 diák), Szered (Kereskedelmi Akadémia - 190)