
Dunaszerdahely – Oktatási hálózat kutatás
2026-02-11
Érsekújvár – Oktatási hálózat kutatás
2026-02-11A Galántai járás iskolái
I.
A járás települései, demográfiai viszonyai, iskolái
A Galántai járás lakossainak száma a
2011-es népszámlálási adatok alapján 93 594, a magyar lakosság száma 32
793, aránya 35,04%. A 2001-ben a magyar lakosság száma még 36 518, aránya
38,63% volt, így a 2001-es népszámlálási adatokhoz viszonyítva a magyar
lakosság száma 3 725-tel, aránya 3,59%-kal csökkent.
A járást 36 település alkotja. Közülük 3 városi település: Galánta,
Szered, Diószeg. A járás északi részét kitevő szlovák, és a déli részén fekvő
magyar többségű települések közötti vonal a nyelvhatárt, az 1938-45 között az
államhatárt is jelentette. A 2. világháború utáni lakosságcsere meghatározó
módon változtatta meg a magyar települések nemzetiségi összetételét, melyek mára
vegyes lakosságú településekké váltak. A magyar lakosság aránya ezeken a
településeken a 2011-es népszámlálási adatok szerint 45%-tól 90%-ig terjed.
Galántán 30,5% és Diószegen 31,7% a magyar lakosság aránya. 2001 és 2011 között
Alsóhatár nemzetiségi megoszlásának megváltozása szembeötlő. A rendkívüli
csökkenés az állami bérlakásprogram megvalósításának a következménye. Kosút,
Vága, Nemeskajal esetében is jelentős a csökkenés. A települések többségében a magyar
nemzetiség vesztesége 5 és 10 % között van. 2001 és 2011 között a járás minden
településén csökkent a magyarok aránya. A nagyobb mértékű csökkenés a Galánta
környéki településekhez kötődik, a nagyobb arányú betelepülés és az
asszimilációs hatás miatt, míg a járási központtól távolabb a veszteség kisebb
mértékű. A járási székhelyen a környező magyar településekről a beköltözés
mérsékelte a nagyobb veszteséget.
1.
táblázat: Áttekintés a járási oktatási intézményi hálózatról
és a veszélyeztetett iskolák számáróla 2013/14-es tanév adatai alapján
|
A
Galántai járás oktatási intézményei |
Az
intézmények száma |
A
minimális diákszámot az alsó tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 20,
ill. 24 diáknál) |
A
minimális diákszámot a felső tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 65,
ill. 75 diáknál) |
|
|
1–4-es
iskolák |
1–9-es iskolák
AT-a |
1–9-es
iskolák |
||
|
szlovák
tanítási nyelvű óvoda a járásban |
25 |
|
||
|
10%
feletti magyar lakosságú települések szlovák
nevelési nyelvű óvodái |
11 |
|||
|
magyar
nevelési nyelvű óvoda |
12 |
|||
|
magyar
– szlovák közös igazgatású óvoda |
7 |
|||
|
magyar
és közös ig. óvodák összesen |
19 |
|||
|
1–4-es
szlovák tanítási nyelvű iskola |
10 |
5 |
- |
|
|
10%
feletti magyar lakosságú települések 1–4-es
szlovák tanítási nyelvű iskolái |
8 |
4 |
- |
|
|
1–4-es
magyar tanítási nyelvű iskola |
8 |
6 |
- |
|
|
1–4-es
közös igazgatású iskola |
0 |
0 |
- |
|
|
magyar és közös ig. alsó tagozatos iskola
összesen |
8 |
6 |
- |
|
|
1–9-es
szlovák tanítási nyelvű iskola |
19 |
- |
0 |
5 |
|
10%
feletti magyar lakosságú települések 1–9-es
szlovák tanítási nyelvű iskolái |
9 |
- |
0 |
1 |
|
1–9-es
magyar tanítási nyelvű iskola |
10 |
- |
0 |
4 |
|
1–9-es
közös igazgatású iskola |
0 |
- |
0 |
0 |
|
magyar
és közös ig. 1–9-es iskolák összesen |
10 |
- |
0 |
4 |
A 22 magyarok által nagy számban lakott település közül 18 községben
működik magyar iskola, 4 településen (Alsóhatár, Jánosháza, Kismácséd,
Tósnyárasd) nincs magyar iskola. 10 iskola teljes szervezettségű, 8 alsó
tagozatos iskola.
A legnagyobb diákszámmal rendelkező
iskolák sorrendben a Galántai Kodály Zoltán MTNy
Alapiskola (323), a Nádszegi MTNy Alapiskola és Óvoda (258) és a Felsőszeli Széchenyi
István MTNy Alapiskola és Óvoda (192). Az alsó tagozatos iskolák közül az
Alsószeli Alapiskolának (44) van a legtöbb diákja.
Királyrévben, Kajalon, Feketenyéken, Tallóson, Vezekényen és Hidaskürtön
csak magyar iskola működik. A 18 magyar iskolával rendelkező település közül 10
településen a magyar mellett szlovák iskola is van. A járás területén
összevont, magyar – szlovák közös igazgatású alapiskola nem jött létre. Vízkeleten
központi szlovák iskola működik, melyet 6 környékbeli település diákjai
látogatnak.
A járás területén a 2005/2006-os tanévben 2318, a 2013/2014-es tanévben 1740
diák tanult magyar iskolában. Ez 8 év alatt 24,94%-os diákszám csökkenést
jelent. Az adott időszakban évente átlagban 72 diákkal csökkent a magyar
alapiskolába járó gyermekek száma. A diáklétszám változásában ugyanezen
időszakban jelentős csökkenés tapasztalható a taksonyi, a kosúti, a királyrévi,
a hidaskürti, a jókai, az alsószeli és a vezekényi iskolában.
II.
A járás veszélyeztetett magyar alapiskolái helyzetének elemzése
2.
táblázat: A minimális létszámot el nem érő magyar iskolákra
vonatkozó információk a 2013/14-es tanév adatai alapján
|
Minimális
létszámot el nem érő magyar iskola (alsó, illetve felső tagozat) |
Van-e
szlovák iskolaa telepü-
lésen? |
Fenntartó
(Ö,E) |
Diákszám |
Hiányzó
diákszám az AT-on |
Hiányzó
diákszám a FT-on |
Beutazó
diákok száma |
Beutazó
diákok aránya |
Az
iskola épületének állapota |
Az
iskola technikai felszereltsége |
Hátrányos
helyzetű tanulók aránya (alacsony, közepes, nagy) |
||||
|
AT |
FT |
összevont osztályok |
nem
összevont osztályok |
(2012/13-as adat) |
||||||||||
|
(jó,
megfelelő, rossz) |
||||||||||||||
|
Kosút |
van |
Ö |
7 |
|
13 |
35 |
|
1 |
14,29% |
M |
M |
A |
||
|
Taksony |
van |
Ö |
9 |
|
11 |
33 |
|
1 |
12,50% |
J |
J |
A |
||
|
Vízkelet |
van |
Ö |
19 |
|
1 |
23 |
|
1 |
6,25% |
J |
J |
A |
||
|
Vezekény |
- |
Ö |
21 |
|
3 |
29 |
|
0 |
0% |
J |
J |
A |
||
|
Királyrév |
- |
Ö |
17 |
|
7 |
33 |
|
1 |
5,88% |
J |
J |
A |
||
|
Nemeskajal |
- |
Ö |
20 |
|
4 |
22 |
|
0 |
0% |
M |
M |
A |
||
|
Vága |
van |
Ö |
29 |
49 |
0 |
13 |
16 |
10 |
12,82% |
J |
J |
A |
||
|
Diószeg |
van |
Ö |
38 |
58 |
0 |
4 |
7 |
20 |
21,74% |
M |
M |
A |
||
|
Nagyfödémes |
van |
Ö |
53 |
59 |
0 |
0 |
6 |
2 |
1,74% |
J |
J |
A |
||
|
Hidaskürt |
- |
Ö |
43 |
70 |
0 |
7 |
5 |
53 |
50,48% |
M |
J |
A |
||
|
||||||||||||||
A szín nélküli
részben az 1–4. évfolyamos, a színesen jelzett részben az 1–9. évfolyamos
iskolák találhatók.
AT – alsó tagozat
(1–4. évfolyam), FT – felső tagozat (5–9. évfolyam).
Ö – önkormányzati fenntartású iskola, E – egyház által
fenntartott iskola
Az 1–4-es iskolákon a minimális diákszám összevont osztályok
esetén 20, illetve 24.
Az iskolák alsó tagozatán a minimális diákszám
évfolyamonkénti osztályok esetén 42, illetve 50.
Teljes szervezettségű iskolák felső tagozatán a minimális
diákszám 65, illetve 75.
A bejáró diákok számának feldolgozásához és kimutatásához
csak a 2012/13-as évből álltak rendelkezésre hozzáférhető adatok.
Teljes szervezettségű veszélyeztetett iskolák
A diáklétszám alapján a működésükben
veszélyeztetett teljes szervezettségű magyar iskolák Vága, Diószeg,
Nagyfödémes, Hidaskürt és Jóka község iskolái, melyekben a felső tagozaton az egyes
osztályok diáklétszáma átlagban nem éri el a 15 főt.
Vága, a nyelvhatáron, periferikus helyzetben levő település már másfél évtizede
rákényszerült arra, hogy iskolájában az alacsony diáklétszámból adódó, és így a
működtetésben jelentkező forráshiány kiküszöbölésére megoldást találjon. A
Szered város szomszédságában fekvő település lakossága körében erősödött az
asszimiláció. Ez az óvoda magyar csoportjának diáklétszám csökkenésében, az
óvodában a magyar nyelvű oktatás népszerűsítésének erőtlenségében és
következetlenségében nyilvánult meg. A 2013/14-es tanévben 15 gyermek látogatta
a magyar, míg 34 gyermek a szlovák óvodai csoportot. A faluvezetés
odafigyeléséből adódóan 2000 körül 5 éven át a vágaiak 4-9 kajali felső
tagozatos diákot utaztattak az önkormányzat szervezésében és támogatásával a
vágai iskolába. Az iskola diáklétszámára erősen kihat a galántai magyar iskola
vonzása. A 2012/13-as tanévben ez 6 alsó, és szintén 6 felső tagozatos diákot
érintett, míg a 2013/14-es iskolaévben a városi oktatási osztály kimutatása
alapján 16 vágai beutazó diákja volt a galántai alapiskolának. Sem ezt a beutazást,
sem a helyi magyar iskola diáklétszám csökkenését a vágaiak nem tudták
mérsékelni.
Az iskolának nincs vonzáskörzete, ezért csak a helyi diákokra számíthat. Amennyiben
a vágai szülők jelentősebb része nem vállalja fel a magyar nyelvű oktatást, az
iskola alsó és felső tagozatának működése néhány éven belül egyaránt
megpecsételődhet.
A
szülők és a gyermekek óvodakor előtti programjait fel kell vállalnia az
iskolának, ez által segítve az anyanyelvi oktatás megerősítését. Mivel a
település 6 km-es körzetében nincs teljes szervezettségű magyar iskola, ezért
az iskola a törvény értelmében alacsonyabb diáklétszámmal is működhet. Az
iskolavezetés mérlegelte az iskola egyházi fenntartásának, illetve az iskolának
külső források bevonásával a tehetséggondozást előtérbe helyező iskolává
alakításának lehetőségét. A kajali iskola esetleges megszűnésével a diákok egy
részét a múltbeli megoldásnak megfelelően a vágai iskolába irányíthatják. Amennyiben
ezeknek a terveknek a végrehajtásához nem lesz elég elszántság, anyagi és humán
erőforrás, és évek múlva költségvetési vagy oktatásszervezési okokból az
önkormányzat nem tudja az iskolát fenntartani, a diákok Galántán, esetleg Nagymácsédon,
vagy Vágsellyén folytathatják tanulmányaikat.
Diószegen a városiasodás és az ipartelepítés (inkubátorház létesítése az
ipartelepítés ösztönzésére, nemzetközi cégek megjelenése) hatásainak
következményei a város nemzetiségi jellegére számottevőek. Az elmúlt két
évtizedben a helyiek kulturális tevékenysége ellensúlyozni, illetve mérsékelni
volt képes az asszimiláció negatív hatásait. Napjainkban a polgármester és
néhány lokálpatrióta sokat tesz a városban a gazdálkodási hagyományok és a
magyar kultúra örökségének ápolása és fejlesztése érdekében (Kugler-féle
cukorgyár, Talamon Alfonz irodalmi napok, magyar magán műszaki szakközépiskola
működtetése, a Gábor Dénes Főiskolával való együttműködés a felsőfokú képzés
területén, stb.). Az iskola bábjátszói országos méretben is sikeresek. Az
erőfeszítések ellenére a felső tagozat diákutánpótlása a jövő évekre nézve
alacsony. Növekszik a hátrányos helyzetű roma diákok aránya. Az iskola alsó tagozata
a magyar óvodával, illetve az iskola felső tagozata külön épületben működik. Az
iskola vonzáskörzetének erősödését Kosútról és Kismácsédról várhatja,
amennyiben a két településen a magyar gyermekek számában növekedés áll be. A
kosúti kisiskolából ma inkább Galántán tanulnak tovább a diákok. Kismácsédon a
magyar óvodai csoport megnyitása hozhatna diákszám növekedést a diószegi magyar
iskola számára, ennek azonban az évtizedek során a helyi lakosságban rögzült
megszokás miatt kicsi az esély. Kismácsédon a szülők és a nagyszülők
korosztálya is már a szlovák óvodát látogatta, illetve szlovák iskolába járt. A
2012/2013-as tanévben a 3 km távolságra levő Kismácsédról 2 alsó és 9 felső
tagozatos diák látogatta a diószegi iskolát.
A diószegi alapiskola Galánta közelségében elsősorban a helyi
asszimilációs hatások mérséklése, a kismácsédi magyar óvodai csoport
megnyítása, illetve a kosúti és a kismácsédi diákok utaztatásának megkönnyítése
útján tudná diáklétszámát növelni. Ehhez iskolabusz beszerzése és működtetése
szükséges. Mivel a település 6 km-es körzetében nincs teljes szervezettségű
magyar iskola, ezért az iskola a törvény értelmében alacsonyabb diáklétszámmal
is működhet.
Nagyfödémesen
a lakosság 63,6%-nyi magyar aránya mellett a szlovák iskolába kétszer annyi
diák jár, mint a magyar iskolába. Ez a folyamat már a hetvenes évektől
kirajzolódó tendencia. A 89-es változásokat követően az iskolavezetések
erőfeszítései nyomán (az iskolaépület felújítása, névfelvétel, stb.) a
nagyfödémesi alapiskola jövője biztatóbb képet mutat, amit a falufejlesztés a lakásépítésekkel
is hathatósan segített. A magyar óvoda kiváló munkája, programjai, a szülőkkel
folytatott kapcsolattartás segíti a gyermekek továbblépését a magyar iskolába. A
Pázmány Péter Alapítvány támogatásával vásárolt iskolabusszal néhány évig a
községhez tartozó apró településekről (Szőgyén, Hajmás) utaztattak be magyar
iskolába diákokat. Jelen helyzetben ez az iskolabusz – eredeti rendeltetésétől
eltérő módon – egy-két diák kivételével a szlovák iskolába szállítja a
diákokat. Földrajzi helyzeténél fogva a nagyfödémesi iskola csak a helyi
diákokra számíthat. Az iskola és szomszédságában az óvoda épület felújított. A
magyar és a szlovák óvoda, illetve a magyar és a szlovák iskola külön
igazgatással bírnak. Mind a négy intézmény él az irányítás szabadságával. Az
egymás munkájának a megbecsülése mellett, a diákok megszerzése terén egészséges
rivalizálás alakult ki az intézmények között, mely magyar szempontból kedvező
tendenciát mutat. Míg a szlovák iskolába 2,24-szer több diák jár, mint a magyar
iskolába, addig az óvodások esetében ez az arány csak 1,29-szeres. Amennyiben
ez a kedvező változás az elkövetkező években az iskolák esetében is
megmutatkozik, az iskola jövője diáklétszám tekintetében biztosítottnak
tűnik.
Jókán a
magyar alapiskola felújított épületben van együtt a szlovák és a speciális
iskolával. Az épület gondnokságát a 2011-ben zajlott átépítés óta a szlovák
iskola igazgatója látja el. Ez a változtatás az iskolaátépítéshez szükséges EU
pályázati támogatás megszerzése miatt született, és a cselelekvési szabadság
alacsonyabb fokát jelenti a magyar iskola vezetése számára. Az önkormányzat személyi
összetétele és a polgármester kiállása jelenthet garanciát a magyar oktatás
fejlesztéséhez az elkövetkező időszakban. Az 59,2%-os magyar lakossági aránnyal
bíró településen a romák a lakosság negyedét alkotják. A roma diákok kisebb
számban látogatják a magyar tanintézményt, kb. 90%-uk a helyi szlovák iskola
diáklétszámát növeli. (A szlovák iskolából ezért a nem roma szülők egy része
gyermekét a szomszéd településekre, Nagyfödémesre vagy Szencre utaztatja.) Az
önkormányzat által fenntartott közös óvoda nem tud jelentősebb hatással lenni a
magyar iskola diáklétszámának megtartására. A fővárosi munkalehetőségek, a
pozsonyi lakosság kiáramlása és a beruházási zóna (golfpályák, gazdasági
aktivitások, szolgáltatások) közvetlen közelében fekvő település lakossága
körében jelentős mértéket ölt az asszimiláció is, mely a népszámlálási
adatokban 9%-os csökkenésként jelentkezik. Ez a magyar és a szlovák
intézményekbe járó diáklétszámokban is jelentkezik. A szlovák iskola diákjainak száma 1,42-szerese
a magyar iskola diákjainak, az óvodások vonatkozásában ez az arány még nagyobb,
1,61-szeres.
A magyar iskola diáklétszámának növelését elsősorban a magyar és a roma
szülők iskolaválasztása határozza meg a jövőben, melyre az óvoda beiratkozási
programja lehet kedvező hatással. El kell érni az óvodának a magyar iskolával
való szorosabb együttműködését, illetve mérlegelni az óvodák nevelési nyelv
szerinti kapcsolódását az iskolákhoz.
Hidaskürt
bár közlekedési szempontból kedvező helyzetben van, a szomszédos falvak diákjai
nem növelik eléggé az iskola diáklétszámát. A feketenyéki felső tagozatos diákok
nem részesítik előnyben a hozzájuk közelebb eső hidaskürti iskolát, hanem
továbbutaznak a további 6 km távolságra eső galántai iskolába. A Hidaskürttel
összenőtt Vízkeletről a felső tagozatos diákok harmada ugyancsak ezt teszi. A
2012/13-as tanévben ez a feketenyéki diákok esetében 23, a vízkeletiek esetében
9 diákot jelentett. Újabban mindkét településről az alsó tagozatos diákok is
szép számmal a galántai iskolát látogatják, így a galántai iskola előnybe
helyezése veszélyeztetett helyzetbe sodorta a hidaskürti iskolát. Az elmúlt
néhány évben az iskolavezetés személyi összetételének változásai is befolyással
voltak az iskolai munka nyugodt légkörére. Az iskola és az óvoda felújított
épülete szép környezetben fekszik, sportpályával és tornateremmel rendelkezik. Az
óvoda az iskola keretében működik. A községben nincs szlovák óvoda, sem iskola.
Az iskola vezetése a minőségi munka megerősítésével, illetve a feketenyéki
és a vízkeleti felső tagozatos diákok és szülők bizalmának megnyerésével építheti
jövőjét.
Alsó tagozatos veszélyeztetett iskolák
Az alsó tagozatos magyar iskolák
közül a taksonyi és a kosúti iskola leginkább veszélyeztetett az alacsony
diáklétszám miatt, de alacsony diáklétszáma van a nemeskajali, a vízkeleti, a
királyrévi és a vezekényi kisiskolának is. Az utóbbi felsorolt iskolák diáklétszáma
csak két-két összevont évfolyam működtetéséhez elégséges. Az iskolák és az óvodák
épületei megfelelőek, felújítottak, vagy a felújítás stádiumában vannak.
Taksonyon
a kisiskola diáklétszámának csökkenésére leginkább a Galántához való közelség
hat kedvezőtlenül. A község gyakorlatilag egybeépült a járási székhellyel. A
magyar óvoda végzőseinek nagyobb hányada a galántai magyar iskolába lép be. (A
szlovák iskola diákjai is jelentős mértékben választották eddig a galántai szlovák
iskolák valamelyikét.) A 2012/13-as tanévben Taksonyról 13 alsó tagozatos diák
járt a galántai, míg 8 a helyi iskolába. A Galántára beutazó alsó tagozatos
diákok aránya így elérte a 61,90%-ot. A település fejlődésében jelentős
visszaesést hozott az 1970-től 1990-ig tartó kényszerített egybecsatolás
Galántával. Az asszimiláció a többségi iskola választásának nagyobb számában is
megmutatkozott. Az utóbbi években a galántai ipartelepítések nyomán növekedett
a községbe betelepülő lakosság száma. Egy, a diákok viselkedése nyomán
kialakult konfliktus utóhatásai, az iskolavezetés személyi változásait is
beleértve, szerepet játszottak a diáklétszám csökkenésében. A helyi
önkormányzat iskolamegtartó döntése a magyar és a szlovák óvodai csoportok
magyar iskola keretében való működtetéséről csak részben járt eredménnyel. Az
iskola jó karban levő épülete, felszereltsége, étkezdéje, tágas udvara megfelel
az összevont osztályos kisiskola és az óvoda működtetéséhez. (A helyi szlovák
iskola egy másik épületben foglal helyet.) Az iskola vezetése számol a szülők
tényleges együttműködésével, ennek érdekében a fiatal szülőkkel tavaly
elindították a baba-mama klub működését, a Ringató programot és folytatják
további gyermekprogramok, táborok, fellépések szervezését. A helyi polgári
társulás pályázati úton igyekszik a programokra anyagi forrásokhoz jutni. A
szülőkre hatással van a városi iskola nyújtotta vélt előnyök csábítása.
Az önkormányzat elszánt abban, hogy a szülők összefogásával, pályázati támogatással
megerősíthető a városi iskola mellett, akár specifikus irányultságú kisiskola. A
tenni akarás ösztönző lehet a helyi szülők számára, sikere esetén alternatív
lehetőséget jelenthet a galántai, illetve a magyar iskola nélküli tósnyárasdi
szülők számára gyermekük magyar beiskolázása szempontjából.
Kosúton a folyamatosan erősödő asszimiláció és a szlovák családok betelepülése
miatt az összevont osztályos kisiskola diáklétszáma zsugorodik, míg a szlovák
iskola diáklétszáma jelentős növekedést mutat. Ez a folyamat oda vezetett, hogy
a magyar óvodai csoport 2014 nyarán megszűnt. A magyar iskola diáklétszámának
csökkenéséhez az elmúlt 5-6 évben az iskolairányítás személycseréi is
hozzájárultak. Az utóbbi években a stabilizálódott vezetés jelentős
erőfeszítéseket tesz a minőségi munka területén az iskola fejlesztése
érdekében.
A településen célszerű megteremteni a magyar nyelvű kora gyermekkori
foglalkozások gyakorlatát a baba-mama klub keretében és az óvodában a magyar
csoport megszűnésével biztosítani a magyar gyermekekkel való rendszeres
foglalkozásokat. A kosúti magyar gyermekek számára lehetőség a galántai iskola
választása, amit nékányan ki is használnak. Amennyiben az iskola működtetése tovább
nem lenne fenntartható a diákhiánnyal küzdő diószegi és a hidaskürti magyar
óvoda és iskola, vagy a vízkeleti kisiskola is szívesen befogadná a kosúti
gyermekeket. Ehhez az esetben azonban szükséges lenne megoldani a gyermekek
utaztatását.
Nemeskajal igyekszik megőrizni magyar iskoláját, melyre reális esélye van. Az egy
évtizede átalakított iskolaépület biztosítja a működtetés feltételeit. A
településen szlovák kisiskola nem működik, a növekvő számú szlovák alsó
tagozatos diák a galántai iskolák közül választ. Az önkormányzat és a
pedagógusok a magyar iskola megtartására törekednek, ennek ellenére a galántai
iskola alsó tagozatára a 2012/13-as tanévben 7 kajali diák járt. A község közös
igazgatású óvodájában a szlovák óvodai csoport diáklétszáma több mint
kétszerese a magyar csoport gyermekszámának. Sok múlik a falu új vezetésén,
milyen mértékben tudja segíteni a magyar iskola és a magyar iskolai csoport
megerősödését.
A település iskolájának a megtartása érdekében a Galántára beutazók
számának csökkentését, illetve a magyar óvoda és iskola választását kell
elérni. Mindkét esetben a szülőkkel való bizalmi viszony megerősítése, illetve
gyermekprogramok szervezése hozhat számottevő eredményt.
Vízkelet
magyar kisiskolája az elmúlt két évtizedben jó körülmények között működött,
ennek ellenére az iskola diákszáma csökkent. E csökkenésből a helyi szlovák
iskola profitált. Meg kell említeni, hogy Vízkeleten 6 környező településre
kiterjedő központilag kialakított szlovák teljes szervezettségű iskola működik.
A magyar óvoda diáklétszáma az utóbbi 2-3 évben emelkedést mutat. Ebben nagy
szerepet játszik az óvoda vezetőjének tevékenysége és hatékony együttműködése
az iskolavezetéssel. A jól működő nevelési intézménybe a vegyes családok, és a
szlovák családok is szívesen járatják gyermeküket annak ellenére, hogy a
foglalkozások magyar nyelven folynak. Az óvodai munka eredményessége a
beiratkozási szokások megváltozására is hatással volt, hiszen ma már több diák
jut a magyar iskolába. A magyar lakosság nemzetiségi arányát (80,78%) tekintve
azonban az alsó tagozatos diákoknak még mindig csak 63,3%-a látogatja a magyar
oktatási intézményt. Az iskola épülete jó állapotban
van, technikai felszereltsége is jónak mondható, diákjai között a hátrányos
helyzetűek aránya alacsony.
Vonzáskörzet hiányában az iskola működtetéséhez szükséges
minimális diákszámot a helyi gyermekeknek kell biztosítaniuk. Esetleg a
szomszédos Kosút község magyar óvodájának és iskolájának megszűnésével
növekedhet a diákszám. Amennyiben az iskola működtetése nem lenne biztosítható,
az alsó tagozatos diákok elhelyezése a hidaskürti iskolában megoldható, hiszen
a két település mára összenőtt, így a diákok utaztatására nincs szükség.
Vezekény kisiskolájának a magyar lakosság arányából, a magyar óvoda
diáklétszámából, az önkormányzat támogatásából és az iskolavezetés
odafigyeléséből arra következtethetünk, hogy esélye van a megmaradásra, és két
összevont osztállyal továbbműködhet. Ehhez a falufejlesztés a fiatalok helyben
maradásának programjával, illetve visszaáramlásának megteremtésével járulhat
hozzá. A falut eddig elkerülte az idegen betelepülők hulláma.
Rendkívüli esetben az iskola diákjai a tallósi, esetleg a hidaskürti
iskolában nyerhetnek elhelyezést.
Királyrévnek,
Vezekényhez hasonlóan kedvező az elhelyezkedése, a betelepülők hulláma kevésbé
érte el eddig. Az iskola és az óvoda működése a helyi magyar családok gyermekeire
támaszkodik, melyek számának növelése nagyobb odafigyeléssel Alsóhatárról és
Úrföldről is biztosítható. Alsóhatár településekről a vágsellyei járásbeli Zsigárd
község önkormányzata a Pázmány Péter Alapítvány támogatásával megvásárolt
iskolabusszal, a néhány éve felújított zsigárdi iskolába szállította a
gyermekeket. Alsóhatárról 15 (8 alsó tagozatos és 7 felső tagozatos diákot,
Királyrévből, illetve a hozzá tartozó Úrföldről 23 (5/18) diákot,
veszélyeztetve ezzel a királyrévi kisiskola létét. A két település egyeztetése
nyomán a 2014/15-ös tanévben csökkent a Zsigárdra beutazó alsó tagozatos diákok
száma, így a jövőben növekedhet a Királyrévbe beutazó alsóhatári diákok száma. A
felső tagozatos diákok esetében ez az utaztatás segíti a zsigárdi iskola
diákszámának növelését, és nincs jelentősebb negatív hatással a nádszegi iskola
diáklétszám alakulására sem.
A királyrévi iskola további működtetéséhez adottak a feltételek. Ehhez
azonban következetes falufejlesztésre, a fiatalok helyben maradásának
segítésére, illetve visszaáramlására, az anyanyelvű oktatás még nagyobb
mértékben való választására van szükség. Rendkívüli esetben a kisiskola diákjai
a nádszegi vagy a zsigárdi alapiskolában nyernek elhelyezést.
Veszélyeztetett szlovák iskolák a legalább
10%-os magyar lakosságú településeken (zárójelben a diáklétszám): A nádszegi iskola felső tagozata
(60).
Kevés a diák az alsószeli (17), a tósnyárasdi (13) és a nagymácsédi (19) alsó
tagozatos szlovák iskolákban is, a minimális diákszámra vonatkozó feltételeket
ezek az iskolák nem teljesítik.
Az
anyanyelvű oktatás biztosítása a magyar iskola nélküli települések diákjai
számára ahol legalább 10%-nyi magyar lakosság él
Alsóhatáron
2003/2004 és 2011/12 tanévek között helyi kezdeményezés nyomán kisiskola
működött. Az utóbbi két népszámlálás közötti időszakban a település szociális
lakások építésébe fogott. A beköltözések után a helyi magyar lakosság aránya
93,30%-ról 45,91%-ra csökkent. Az ilyen mértékű betelepülés
kivételt képez a környéken, melynek utóhatásaival számolni kell.
A
településen kezdeményezni kell magyar óvodai csoport létrehozását és a magyar
nyelvű oktatás vállalását segítő programok működtetését az óvodáskor előtti
időszakban. A kistelepülés magyar diákjainak a királyrévi, illetve a felső
tagozaton a zsigárdi magyar iskolába való eljutása iskolabusszal biztosított.
Tósnyárasdon
1972-ig működött magyar kisiskola, ma szlovák kisiskola és óvoda működik a
községben. A felső tagozatos diákokból ma már csak mutatóba jut el diák 2-3
évente a galántai alapiskolába. Tósnyárasdon 50,19% a magyar lakosság
nemzetiségi aránya, ennek ellenére a magyar szülők az utóbbi években nem fejezték
ki igényüket a magyar nyelvű óvodai és iskolai oktatásra. A 2012/13-as tanévben
az óvodáskorú gyermekek létszáma 17 volt, ami kevés két csoport működtetésére.
A községben a szülők igénye esetén az önkormányzat részéről ajánlatos támogatni
a magyar óvodai csoport létrehozását, vagy a magyar nyelvű foglalkozások elindítását
az óvodás, illetve az óvodáskor előtti időszakban. Igény esetén iskolabusszal segíteni
a magyar iskolát választó diákok utaztatását a kajali, a taksonyi vagy a
galántai iskolába.
Kismácsédon a magyar iskola az 1977/78-as tanévben szűnt meg, a településnek csak
szlovák óvodája van, iskolája sincs. A 2012/13-as tanévben, a kisközségben az
óvodáskorú gyermekek létszáma 19 volt, mely kevés két csoport működtetésére. Kismácsédon
48,63% a magyar lakosság nemzetiségi aránya, ennek ellenére a magyar szülők
eddig nem érvényesítették igényüket a magyar nyelv használatára az óvodai
foglalkozásokon.
A községben a szülők igénye esetén az önkormányzat részéről ajánlatos
támogatni a magyar óvodai csoport létrehozását, vagy a magyar nyelvű
foglalkozások elindítását az óvodás, illetve az óvodáskor előtti időszakban.
Jánosházán
1945 után a magyar iskola működését nem újították fel. Ma a községben csak szlovák
óvoda működik. Amennyiben a településen akad a magyar nyelvű oktatás iránt
érdeklődő diák, a diákot a nagyfödémesi iskolának fel kell karolnia.
III.
A járás oktatási hálózatának néhány további jellemzője, sajátossága
A járás óvodái
(Az
óvodákkal kapcsolatos adatok az 1. számú mellékletben találhatók.)
A járás területén, a 22 magyarok által nagy számban lakott településen
(10%-nál nagyobb magyar lakossági arány) 12 magyar és 7 közös igazgatású -
magyar és szlovák csoportokkal rendelkező - óvoda működik. Közülük az
önkormányzatok fenntartásában önálló szervezeti egységként 6 magyar nevelési
nyelvű óvoda, illetve 5 közös igazgatású óvoda működik. (Galántán magyar és
közös igazgatású óvoda is működik.) 6 magyar nevelési nyelvű óvoda működik
magyar iskola részeként. Két községben, Nagymácsédon és Taksonyon a magyar
alapiskola keretében (a magyar iskolavezetés irányításával) közös óvoda
működik. Szlovák iskola keretében nem működik magyar óvodai csoport. A járásban
25 szlovák óvoda, ezek közül a 22 magyarok által nagy számban lakott
településen (10%-nál nagyobb magyar lakossági arány) 11 szlovák óvoda működik. Jókán,
Nagyfödémesen, Nádszegen és Taksonyon a közös óvodában a magyar gyermekek
aránya 20%-nál nagyobb arányban tér el a lakosság nemzetiségi arányától, de
hasonló eltérés mutatkozik Alsószeliben és Vágán a külön magyar és szlovák
óvoda működtetése esetében is. A legnagyobb arányú eltérés Vágán 34% és
Nádszegen 29% van. Galántán ez az érték 10%, míg Diószegen a lakosság
nemzetiségi arányánál 5%-kal nagyobb a magyar óvodába járó gyermekek
aránya. Kedvező esetben Tósnyárasdon és
Kismácsédon nyílhat esély magyar óvodai csoport létrehozására.
A diákok települések közötti migrációja, és ennek hatása az
iskolahálózatra
A Galántai járásban a diákok mobilitására hatással van a régió átlagosnál
jobb gazdasági helyzete, a közúthálózat kiépítettsége, a domborzati és a
vízrajzi tényezők kedvező volta, az utak és a tömegközlekedés elfogadható
állapota, stb. A szülők munkaalkalmakat találnak a környéken, a családok
jelentős része rendelkezik egy vagy két személygépkocsival, így a diákok
eljutása az oktatási intézményekbe nem ütközik nagy akadályokba. A szabad
iskolaválasztás és a különböző támogatásokkal megvásárolt iskolabuszok a
migráció mértékének növekedésével, valamint az iskolák vonzáskörzeteinek alapos
átalakításával jártak.
A járásban a magyar iskolát látogató diákok migrációja három jellegzetes
formában nyilvánul meg. Legnagyobb mértékű a járási székhely magyar iskolájának
vonzó - elszívó hatásából adódó beutazás. A további jelenség, hogy a szomszéd
járásbeli Zsigárd község önkormányzata iskolabusszal Alsóhatárról és
Királyrévből diákokat utaztat a járáshatáron túli zsigárdi iskolába. A harmadik
típusú migráció a kistelepülésekről a legközelebbi teljes szervezettségű
iskolába történő beutazás (Kismácsédról Diószegre, Alsószeliből Felsőszelibe,
Vezekényről Tallósra.) A Vízkeletről és Feketenyékről a Hidaskürtre való
beutazást mérsékeli, hogy a beutazás Hidaskürt helyett ma már jelentős részben
Galántát célozza meg.
Napjainkra a járási székhelyre beutazó diákok aránya jelentősen
megnövekedett. A környező településekről két évtizede még csak a felső
tagozatos diákok látogatták a galántai iskolát. Ma már a Galántai Kodály Zoltán
Alapiskola a környék mind több alsó tagozatos iskolájának végzősei számára
jelent továbbtanulási lehetőséget. Taksony, Nemeskajal, Kosút településekről
tanulmányaikat a felső tagozaton hagyományosan Galántán folytató diákokon kívül
jelentős a beáramlás Feketenyékről (23), Vízkeletről (9), mely települések
felső tagozatos diákjai eddig Hidaskürt iskoláját erősítették, amely így a
veszélyeztetett iskolák zónájába került. A vezekényi (17) diákok a tallósi vagy
a hidaskürti, míg a vágkirályfai (9) diákok a vágsellyei iskola felső
tagozatáról hiányoznak. A galántai iskola diákszámát a teljes szervezettségű
iskolával bíró települések diákjai is növelik: Vága (6 alsó és 6 felső
tagozatos diák), Tallós (4 alsó és 4 felső tagozatos diák), mely iskolák maguk
is rászorulnának a helybéli diákok megtartására.
A Galántai Kodály Zoltán MTNy Alapiskola diákjainak
települések szerinti megoszlása a 2012/13-as tanévben
|
Tanév |
2012/13 |
2012/13 |
2012/13 |
|
Település / Tagozat |
Alsó tagozat |
Felső tagozat |
Alsó és felső tagozat |
|
Galánta |
66 |
58 |
124 |
|
Feketenyék |
5 |
23 |
28 |
|
Felsőszeli |
3 |
2 |
5 |
|
Hidaskürt |
2 |
3 |
5 |
|
Nagymácséd |
1 |
4 |
5 |
|
Nemeskajal |
7 |
20 |
27 |
|
Taksony |
13 |
19 |
32 |
|
Tallós |
4 |
4 |
8 |
|
Tósnyárasd |
2 |
1 |
3 |
|
Vága |
6 |
6 |
12 |
|
Vágkirályfa |
1 |
9 |
10 |
|
Vízkelet |
2 |
9 |
11 |
|
Kosút |
- |
10 |
10 |
|
Vezekény |
- |
17 |
17 |
|
Egyéb települések |
- |
11 |
12 |
|
A beutazók száma |
47* |
138 |
185* |
*Az adatok a Szülőföldön magyarul ösztöndíj pályázatába
bekapcsolódó diákokra vonatkoznak (2012/13-ban a galántai alapiskolát látogató
diákok 90,62 %-a kapcsolódott be a programba).
A táblázatból kitűnik, hogy a
2012/2013-as tanévben a beutazó diákok száma (185) felülmúlta a galántai
lakhellyel rendelkező diákok számát (124).
Az alsó tagozatos diákok esetében a
beutazók száma a 2012/2013-as tanévben (47) megközelíti a helyi galántai diákok
számát (66). A galántai alapiskola nagymértékben szívja el a környező
települések alsó tagozatos kisdiákjait. A legközelebb fekvő Taksony község
kisiskolájára ez a hatás (13 diák) a kisiskola létét fenyegeti, de a Galántára
való beáramlás veszélyezteti a nemeskajali (7) és a feketenyéki (5) kisiskolák,
de a vágai alapiskola alsó tagozatának (6) megmaradását is.
A jövőre vonatkozóan negatív
jelenségként értékelhető, hogy míg a környező iskolák alsó tagozatos diákjai a
beutazással a galántai magyar alapiskola diákszámának fogyását csak mérsékelni
tudják, saját településeik kisiskolái a bezárás határához kerültek.
A Galántai járás alapiskoláinak és a nyolcéves gimnáziumi
osztálynak a viszonya
Az 1990-es évek elején a tehetségek
felkarolása céljából Galántán nyolcéves gimnáziumi osztályok nyitották meg
kapuikat, mind a Magángimnáziumban, mind a megyei fenntartású Kodály Zoltán
MTNy Gimnáziumban. E gimnáziumi osztályok elindításával természetszerűleg
lecsökkent az alapiskolák felső tagozatain a diákszám. A kezdeti időszakban a
magyar diákok száma elegendőnek mutatkozott, mind az alapiskolák felső
tagozatán, mind a gimnáziumok nyolcéves osztályaiban. Néhány év elteltével
azonban az alapiskolák érezve a diákhiányt igyekeztek diákjaikat távol tartani
a gimnáziumi osztályokba való jelentkezéstől. A Magángimnázium magyar
osztályainak megszűnésével sem mérséklődött a diákok hiánya az alapiskolákban.
2004 óta az állami gimnázium sem tudott minden évben nyolcéves osztályt nyitni.
A nyolcéves gimnáziumi osztály működtetése a járás teljes szervezettségű
alapiskolái közül leginkább a galántai alapiskola diákszámára van negatív
hatással. Az alapiskolában a diáklétszám 2004/2005-ös és a 2013/2014-es tanévek
között 415-ről 323-ra csökkent a környező településekről való diákbeutazás
ellenére. Az alapiskolában a helyi galántai diákok száma egyre csökken. A
2004/5-ös és a 2012/13-as tanévek között ez a szám 256-ról 124-re csökkent. A
Galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban a nyolcéves osztály nyitásának dilemmája,
hogy osztálynyitás esetén csökken az alapiskolák diákszáma, az osztálynyitás
elmaradása esetén azonban a Kodály Zoltán MTNy Gimnázium meggyorsítja
térvesztését a szlovák gimnáziummal közös épületben. Az osztály megnyitása
ezért a jövőben körültekintő egyeztetést kíván az érintett alapiskolákkal.
A körzeti jelleggel működtetett szlovák teljes szervezettségű
iskola
A vízkeleti szlovák iskolát az
oktatási hatóságok 1967-ben hozták létre a kistérségbe betelepített, betelepülő
szlovák családok gyermekei számára. A hat községre kiterjedő központi iskola, azért
került be a tanulmányba, mert működése hasznos tanulságokat is hordozhat a 2013.
december 4-i törvénymódosítást követően. A központi szlovák iskola diáklétszáma
csak részben tükrözi az egyes települések szlovák lakosságának nemzetiségi arányát,
mivel az intézmény a vegyes családok, de még a magyar családok gyermekei
számára is lehetőséget teremtett a szlovák nyelvű oktatásban való részvételre.
Az iskola két tanévre vonatkozóan rendelkezésünkre álló diáklétszámainak
alakulása Vízkelet esetében jelentős, Hidaskürt esetében csökkenést, míg Kosútnál
egyértelmű, Feketenyéknél enyhe növekedést mutat. A csökkenés mindkét
településen a magyar óvodák munkáját, illetve az iskolavezetésekben és az
önkormányzatokban történt változások hatását tükrözik. Kosúton a szlovák óvodai
csoport erősödése, Feketenyéken az iskola munkájával kapcsolatos szülői
elégedettség csökkenése is hatással van a diákszám módosulásaira. Feketenyék
esetében a galántai iskolába történő beáramlás jelzi az iskola működtetésével
kapcsolatos gondokat.
Diáklétszámok a körzeti jelleggel működő vízkeleti szlovák
alapiskolában
|
Település |
Alsó tagozat |
Felső tagozat |
Összesen |
|||
|
2006/7 |
2013/14 |
2006/7 |
2013/14 |
2006/7 |
2013/14 |
|
|
Feketenyék |
11 |
12 |
10 |
15 |
21 |
27 |
|
Hidaskürt |
14 |
13 |
17 |
9 |
31 |
22 |
|
Kosút |
1 |
4 |
32 |
37 |
33 |
41 |
|
Tallós |
11 |
8 |
9 |
14 |
20 |
22 |
|
Vezekény |
5 |
7 |
15 |
11 |
20 |
18 |
|
Vízkelet |
21 |
11 |
38 |
18 |
59 |
29 |
|
Egyéb település |
- |
1 |
- |
2 |
- |
3 |
|
Összesen |
63 |
56 |
121 |
106 |
184 |
162 |
Speciális
iskolák
A sajátos nevelési igényű gyermekek
integrációján kívül a járásban is lehetőség van a tanulási, viselkedési és a
rossz szociális háttérrel rendelkező gyermekek speciális intézményekben való
oktatására. A speciális iskolák diákjainak jelentős hányada roma diák. Mivel a
járásban a roma diákok száma Jókán és Tallóson számottevő, a járási székhelyen
kívül ezeken a településeken alakultak ki és ma is működnek speciális oktatási
intézmények . A galántai speciális iskolában magyar tanítási nyelvű csoport
nincs. A 2014/15-es tanévben a tallósi
magyar speciális iskolában 27 diák tanul, míg a jókai speciális iskola magyar osztályába
12 diák jár.
Az
alapiskolák végzős diákjainak továbbtanulási lehetőségei a járás középiskoláiban
A járás magyar alapiskolát végzett diákjainak lehetőségük van a járás
területén középfokú tanulmányaikat magyarul folytatni a Galántai Kodály Zoltán
MTNy Gimnáziumban, a hidaskürti és a diószegi magán szakközépiskolákban, illetve
a megyei fenntartású Műszaki Szakközépiskola magyar osztályaiban.
IV.
Galántai járás oktatási hálózatának megvédését és fejlesztését szolgáló
javaslatok
A régióban közös gondolkodást kell
folytatni az optimális kistérségi iskolahálózatról, mely a hatékony működtetést
és az oktatás minőségének javítását is szem előtt tartja. Az információk
terjesztésére célszerű kihasználni a Terra regionális újságot. Ez azért is
fontos, mert a Galántai és Vágsellyei járásokra osztott régióban, melyeket a
megyehatár is kettéoszt, a jelenlegi közigazgatási felosztás ellenére a magyar
lakosságot érintő kulturális és oktatási rendezvények többségének megvalósítása
ma is közös koordinációban történik.
A magyar iskola nélküli településeken Tósnyárasd, Kismácséd, Alsóhatár
esetében kezdeményezni kell magyar óvodai csoport létrehozását, vagy magyar
nyelvű foglalkozások rendszeres megtartását, mind az óvodában, mind az
óvodáskor előtti időszakban. Ehhez anyagi forrásokat szükséges igényelni a SzK
OM programjából, a Kisebbségi Kultúrák támogatási keretéből, illetve az
anyaországtól.
A fenntartó önkormányzatok és az iskolatanácsok vizsgálják meg a közös
magyar-szlovák óvodák működtetésének hatását az anyanyelvi iskolákba való
beiratkozások eredményessége szempontjából. A közös óvodákban gyakorta fordul
elő, hogy a csoportok gyermekszámainál nem tudnak minden esetben tekintettel
lenni a szülők nevelési nyelv iránti igényére, ezért az így létrejött csoportok
nyelvhasználata vegyes, mely tekintettel van adott szituációban az adott
gyermek nyelvismeretére. Azokon a településeken, ahol csak magyar óvoda
működik, az óvodában a szlovák nyelv is szerepet kap a gyermekekkel való
foglalkozások során. Ez a szlovák óvodákban fordított esetben ilyen mértékben
nem érvényes.
Amennyiben az önkormányzati közös óvodában a magyar diákok iskolaválasztása
nem a magyar iskolákra irányul, és a gyermeklétszám, a személyi feltételek,
valamint az óvodák és az iskolák épületeinek elhelyezkedése megengedi, célszerű
megvalósítani az óvodák iskolákhoz kapcsolását a nevelési nyelv alapján.
Az érdekeltek teremtsék meg az
óvodáskor előtti foglalkozások gyakorlatát, pl. a Ringató programra épített
baba-mama klubok működtetésével. Az óvodai és az óvodáskor előtti programok,
illetve a beiratkozási program szervezése és működtetése során nagyobb
mértékben kell kihasználni a Rákóczi Szövetség kezdeményezésére létrejött Gavit
polgári társulás segítségét. A társulás eddigi tevékenységével bizonyította,
hogy alkalmas és méltó az ilyen feladatok ellátására. A Galántai járásban kiemelten
szükség van az óvodai és az óvodakor előtti programoknak anyaország általi
támogatására, melynek működtetéséhez a régióban megfelelő szakemberek állnak
rendelkezésre.
Szakmailag, anyagilag és erkölcsileg
is támogatni kell azon iskolák és önkormányzatok határozott szándékát és
terveit, melyek iskolájuk minőségi megújításával a magyar művelődés és
identitás fejlesztését kívánják elérni. Ebben a folyamatban az adott iskola
elsősorban a jó tapasztalatok átvételére, szakemberek segítségére, program és
eszközfejlesztésre számít az anyaország részéről. Az ilyen megújuló oktatási
intézmények ösztönző példával szolgálhatnak a környező iskolák szakmai
megerősödésére is, sőt alternatív lehetőséget kínálhatnak a szülők számára
gyermekük beiskolázására.
A magyar iskoláknak a minőségi
oktatás és a szülőkkel való bizalmi viszony kialakítása irányában kell
elmozdulniuk. Az iskolaválasztás szempontjából nem elhanyagolható szempont, hogy
a szülők a szülők a magyar nyelven folyó oktatás minőségével és a szlovák nyelv
oktatásának eredményességével is elégedettek legyenek.
A hidaskürti iskola diáklétszáma
növelhető, ha a feketenyéki felső tagozatos diákok a jövőben Galánta helyett a
közelebbi hidaskürti iskolát választják. Ezt célzott iskolabusz járattal is segíteni
lehet.
A kisebb méretű iskolabusz jó
szolgálatot tenne a magyar iskola és óvoda nélküli falvak (Kismácséd,
Tósnyárasd) gyermekeinek utaztatására, valamint a szórványprogramok
megvalósítása miatt a járás további települései számárais, kihasználva
a diószegi alapiskola és a galántai gimnázium bábcsoportjainak
a környező településekre való eljutását.
A vágai iskola esetében, mivel a
település 6 km-es körzetében nincs nemzetiségi iskola, ezért az iskola
alacsonyabb diáklétszámmal is működhet.
A Galántát körülvevő települések magyar iskoláinak megszűnése esetén a
központi iskola segítse a beutazó diákok kötődésének a kialakulását,
kapcsolatát lakóhelyükkel, rendezvények, együttműködési programok formájában.
Amennyiben a veszélyeztetett
kisiskolák valamelyikének a fenntartására nem lesz mód, az egyes kisiskolák
tanulói a hozzájuk legközelebbi teljes szervezettségű iskola alsó tagozatán
folytathatják tanulmányaikat, esetleg diáklétszámaik összevonásával erősítik
egymást. A taksonyiak Galántán, a kosútiak Galántán, Diószegen, Hidaskürtön
tanulhatnak, esetleg erősíthetik a vízkeleti kisiskolát. A nemeskajaliak
Galántán vagy Vágán, a vízkeletiek Hidaskürtön, a vezekényiek Tallóson esetleg
Hidaskürtön folytathatják tanulmányaikat.
Az
elemzést kidolgozta: Pék László
Mellékletek:
1.
számú melléklet: A magyar lakosság nemzetiségi aránya a népszámlálásokon
és az óvodások száma településenként 2013-ban
(A mellékletben
minden település szerepel ahol a magyar lakosság aránya 10%-nál nagyobb)
|
Település
neve (10% feletti magyar lakossági arány) |
Magyar
lakosság aránya a településen |
Összlakosság |
Magyar
lakosság |
A
magyar óvoda (óvodai csoport) a magyar iskola részeként működik (igen / nem) |
Óvoda
(M,SZ,K) 2011 |
Gyermekek
száma összesen |
Gyermekszám
a magyar csoportokban |
A magyar óvodába járó gyermekek aránya |
|
|
létszám |
arány
(%) |
||||||||
|
2001 |
2011 |
||||||||
|
Alsóhatár |
93,30% |
403 |
185 |
45,91% |
- |
- |
- |
- |
- |
|
Alsószeli |
78,04% |
1933 |
1383 |
71,55% |
nem |
M |
29 |
29 |
45,31% |
|
- |
Sz |
35 |
0 |
||||||
|
Diószeg |
36,89% |
5479 |
1737 |
31,70% |
igen |
M |
24 |
24 |
36,92% |
|
- |
Sz |
41 |
0 |
||||||
|
Feketenyék |
92,44% |
1397 |
1219 |
87,26% |
nem |
M |
36 |
36 |
100% |
|
Felsőszeli |
67,01% |
3220 |
1953 |
60,65% |
igen |
M |
39 |
39 |
46,43% |
|
- |
Sz |
45 |
0 |
||||||
|
Galánta |
36,80% |
15138 |
4623 |
30,54% |
- |
Sz |
45 |
0 |
19,95% |
|
nem |
K |
130 |
22 |
||||||
|
nem |
M |
62 |
62 |
||||||
|
- |
Sz |
65 |
0 |
||||||
|
- |
Sz |
119 |
0 |
||||||
|
Hidaskürt |
88,06% |
1595 |
1269 |
79,56% |
igen |
M |
20 |
20 |
100% |
|
Jánosháza |
33,04% |
462 |
107 |
23,16% |
- |
Sz |
23 |
0 |
- |
|
Jóka |
68,37% |
3906 |
2314 |
59,24% |
nem |
K |
102 |
39 |
38,24% |
|
Királyrév |
83,49% |
1156 |
919 |
79,50% |
igen |
M |
17 |
17 |
100% |
|
Kismácséd |
54,16% |
584 |
284 |
48,63% |
- |
Sz |
19 |
0 |
- |
|
Kosút |
60,68% |
1556 |
739 |
47,49% |
nem |
K |
34 |
11 |
32,35% |
|
Nádszeg |
93,73% |
3805 |
3414 |
89,72% |
igen |
K |
111 |
67 |
60,36% |
|
Nagyfödémes |
71,08% |
4330 |
2757 |
63,67% |
nem |
M |
62 |
62 |
43,66% |
|
- |
Sz |
80 |
0 |
||||||
|
Nagymácséd |
84,80% |
2603 |
1982 |
76,14% |
igen* |
K |
65 |
42 |
64,62% |
|
Nemeskajal |
70,85% |
1499 |
891 |
59,44% |
nem |
K |
36 |
16 |
44,44% |
|
Taksony |
64,10% |
2031 |
1178 |
58,00% |
igen* |
K |
53 |
18 |
33,96% |
|
Tallós |
88,02% |
1601 |
1351 |
84,38% |
igen |
M |
50 |
50 |
100% |
|
Tósnyárasd |
53,35% |
807 |
405 |
50,19% |
- |
Sz |
17 |
0 |
- |
|
Vága |
77,09% |
2083 |
1344 |
64,52% |
nem |
M |
15 |
15 |
30,61% |
|
- |
Sz |
34 |
0 |
||||||
|
Vezekény |
83,03% |
1164 |
894 |
76,80% |
nem |
M |
24 |
24 |
100% |
|
Vízkelet |
90,16% |
1592 |
1286 |
80,78% |
nem |
M |
38 |
38 |
100% |
M – magyar nevelési nyelvű, Sz – szlovák nevelési nyelvű, K –
közös igazgatású óvoda
*a magyar és a szlovák óvodai csoport is a MTNY alapiskola
keretében működik
2. számú melléklet: Az iskolák diákszámára vonatkozó
adatok településenként
|
Település
neve (10%
feletti magyar lakossági arány) |
Általános
iskola neve |
AT/ FT |
Az
oktatás nyelve |
Diákok
száma az AT-on
2013/14 |
Diákok
száma a FT-on
2013/14 |
Diákok
száma összesen 2013/14 |
Diákok
száma összesen 2005/6 |
Diákszámváltozás
%-ban (2005/06-2013/14
között) |
A
beutazó diákok száma |
A
beutazó diákok aránya |
Mely
településekről utaznak be nagyobb számban diákok a magyar iskolába |
|
(2012/13-as
adat) |
|||||||||||
|
Alsóhatár |
|
1-4. |
M |
megszűnt |
14 |
-100,00% |
- |
- |
|
||
|
Alsószeli |
MTNy Alapiskola |
1-4. |
M |
44 |
0 |
44 |
66 |
-33,33% |
1 |
2,13% |
|
|
Alapiskola |
1-4. |
Sz |
17 |
0 |
17 |
- |
- |
- |
- |
|
|
|
Diószeg |
Petőfi S. MTNy Alapiskola és Óvoda |
1-9. |
M |
38 |
58 |
96 |
127 |
-24,41% |
20 |
21,74% |
Kismácséd |
|
Alapiskola |
1-9. |
Sz |
159 |
151 |
310 |
- |
- |
- |
- |
||
|
Feketenyék |
MTNy Alapiskola |
1-4. |
M |
26 |
0 |
26 |
46 |
-43,48% |
1 |
3,13% |
|
|
Felsőszeli |
Széchenyi I. MTNy Alapiskola és Óvoda |
1-9. |
M |
59 |
133 |
192 |
233 |
-17,60% |
70 |
36,08% |
Alsószeli |
|
Alapiskola |
1-9. |
Sz |
60 |
86 |
146 |
- |
- |
- |
- |
||
|
Galánta |
Alapiskola, Mierová |
1-9. |
Sz |
200 |
135 |
335 |
- |
- |
- |
- |
Taksony, Nemeskajal, Vága, Feketenyék,
Vezekény, Vízkelet, Vágkirályfa |
|
Alapiskola,
Štefánikova |
1-9. |
Sz |
84 |
183 |
267 |
- |
- |
- |
- |
||
|
Alapiskola, Štvrť SNP |
1-9. |
Sz |
265 |
357 |
622 |
- |
- |
- |
- |
||
|
Kodály Zoltán Alapiskola |
1-9. |
M |
132 |
191 |
323 |
406 |
-20,44% |
185 |
59,87% |
||
|
Hidaskürt |
MTNy Alapiskola és Óvoda |
1-9. |
M |
43 |
70 |
113 |
191 |
-40,84% |
53 |
50,48% |
Feketenyék, Vízkelet |
|
Jóka |
Gregorovits L. MTNy Alapiskola |
1-9. |
M |
49 |
68 |
117 |
177 |
-33,90% |
0 |
0% |
|
|
Alapiskola |
1-9. |
Sz |
71 |
83 |
166 |
- |
- |
- |
- |
||
|
Királyrév |
MTNy Alapiskola és Óvoda |
1-4. |
M |
17 |
0 |
17 |
32 |
-46,88% |
1 |
5,88% |
|
|
Kosút |
MTNy Alapiskola |
1-4. |
M |
7 |
0 |
7 |
16 |
-56,25% |
1 |
14,29% |
|
|
Alapiskola |
1-4. |
Sz |
38 |
0 |
38 |
- |
- |
- |
- |
||
|
Nádszeg |
MTNy Alapiskola és Óvoda |
1-9. |
M |
93 |
165 |
258 |
340 |
-24,12% |
36 |
13,04% |
Királyrév |
|
Alapiskola |
1-9. |
Sz |
66 |
60 |
126 |
- |
- |
- |
- |
||
|
Nagyfödémes |
Borsos M. MTNy Alapiskola |
1-9. |
M |
53 |
59 |
112 |
130 |
-13,85% |
2 |
1,74% |
|
|
Alapiskola |
1-9. |
Sz |
118 |
133 |
251 |
- |
- |
- |
- |
||
|
Nagymácséd |
Mészáros D. MTNy Alapiskola és Óvoda |
1-9. |
M |
64 |
76 |
140 |
165 |
-15,15% |
7 |
4,96% |
|
|
Alapiskola |
1-4. |
Sz |
19 |
0 |
19 |
- |
- |
- |
- |
||
|
Nemeskajal |
MTNy Alapiskola |
1-4. |
M |
20 |
0 |
20 |
22 |
-9,09% |
0 |
0% |
|
|
Taksony |
MTNy Alapiskola és Óvoda |
1-4. |
M |
9 |
0 |
9 |
22 |
-59,09% |
1 |
12,50% |
|
|
Alapiskola |
1-4. |
Sz |
24 |
0 |
24 |
- |
- |
- |
- |
||
|
Tallós* |
MTNy Alapiskola és Óvoda |
1-9. |
M |
65 |
83 |
148 |
184 |
-13,04% |
14 |
9,03% |
Vezekény |
|
Vága |
MTNy Alapiskola |
1-9. |
M |
29 |
49 |
78 |
94 |
-17,02% |
10 |
12,82% |
|
|
Alapiskola |
1-4. |
Sz |
34 |
0 |
34 |
- |
- |
- |
- |
||
|
Vezekény |
MTNy Alapiskola |
1-4. |
M |
21 |
0 |
21 |
31 |
-32,26% |
0 |
0% |
|
|
Vízkelet |
MTNy Alapiskola |
1-4. |
M |
19 |
0 |
19 |
22 |
-13,64% |
1 |
6,25% |
|
|
Alapiskola |
1-9. |
Sz |
57 |
105 |
162 |
- |
- |
- |
- |
||
|
Diákszám összesen a magyar iskolákban |
M |
x |
x |
1740 |
2318 |
-24,94% |
|
|
|
||
* - nulladik
(előkészítő) osztály is működik, 12 diákkal
AT – alsó tagozat (1-4. évfolyam), FT – felső tagozat (5-9.
évfolyam).
A 2005/06-os
tanévre csak a magyar iskolák esetében álltak rendelkezésre elérhető adatok.
A diákok beutazására vonatkozó adatok csak a magyar iskolákra
(a közös igazgatású iskolák magyar részlegeire), és csak a 2012/13-as tanévre
voltak elérhetőek.
3. számú melléklet: Települések jegyzéke, ahol a magyar lakosság aránya
meghaladja a 10 %-ot, de a településen nincs magyar iskola:
Alsóhatár, Jánosháza, Kismácséd, Tósnyárasd.
4. számú melléklet: Középiskolák a Galántai járásban - 2014/15
Gimnáziumok a Galántai
járásban - 2014/15
|
S. sz. |
Iskola |
Nyelv |
Helység |
Létszám |
|
1. |
Kodály Z. MTNy Gimnázium |
M |
Galánta |
275 |
A Galántai
járásban 2 szlovák gimnázium: Galánta (333), Szered (297) és 1 szlovák-angol
gimnázium van: Galánta (110)
Szakközépiskolák a Galántai járásban - 2014/15 (csak
nappali tagozat)
|
S. sz. |
Iskola |
Nyelv |
Helység |
Létszám |
|
1. |
Technikai Szakközépiskola |
M |
Galánta |
52 |
|
Sz |
233 |
|||
|
2. |
Magán Szakközépiskola |
M |
Hidaskürt |
800 |
|
3. |
Magán Szakközépiskola |
M |
Diószeg |
56 |
A Galántai járásban 2
szlovák szakközépiskola van: Galánta (Kereskedelmi és
Szolgáltatási Szakközépiskola – 583 diák), Szered (Kereskedelmi Akadémia
- 190)

















