Kassa és vidéke – Oktatási hálózat kutatás

Kassa és a Kassai járás

Kassa és a Kassa-vidéki járás iskolái

I. A járás települései, demográfiai viszonyai, iskolái

Kassa Szlovákia második legnépesebb városa. Lakosainak a száma a 2011-es népszámlálás adatai alapján 240 433, ebből 6382 (2,65 %) magyar nemzetiségű, 4892 roma nemzetiségűnek vallotta magát. Kassa a vasmű létrejöttéből és a gépgyártásból adódóan ipari központtá vált, de egyéb téren is rendkívüli fejlődést mutatott az 1970-es évektől. Napjainkban új ágazatokkal igyekszik megtartani régióbeli központi szerepét az informatika, a felsőoktatás és a magas szintű egészségügyi ellátás terén. A város történelmi és kulturális hagyományaira építve, a helyi, számbelileg megcsappant magyar értelmiség jóvoltából is igyekszik multikulturális értékeit megőrizni.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint Kassa és a Kassa-vidéki járás lakosainak száma 359 660, ebből a magyar nezetiségű lakosok száma 18 227 (5,07%). A 2001-es népszámlálási adatok szerint Kassa és a Kassa-vidéki járás lakosainak száma kevesebb, 343 092 volt, míg a magyar nemzetiségűek száma még 23 080 (6,73%) volt. Tíz év alatt a magyarok száma 4853-mal (21,03%-kal) csökkent.

A Kassa-vidéki járás lakosainak száma 119 227, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 11 845 (9,93%). 17 392 fő jelezte, hogy magyar anyanyelvű. Roma származásúnak 7700-an (6,46%) vallották magukat. A járás legnagyobb települése Szepsi 11 068 lakossal, közülük 3279 (29,63%) magyar lakos. A városban 1085 (9,80%) roma lakos él.

A Kassa-vidéki járáshoz 114 település tartozik, közülük 23 településen a lakosság nemzetiségi aránya magasabb, mint 10%. Közülük 12 településen a magyar lakosság többségben van. Tornaújfaluban a magyarok aránya 91,67%, Ájban 83,45%, Szádelőben 79,17%. Szepsi után a legtöbb magyar lakos Tornán (1316), Buzitán (628) és Somodiban (617) él. A roma lakosok Szepsin kívül a legnagyobb számban Nagyidán (884, 27,15%), Tornán (179, 5,1%) és Alsóláncon (110, 26%) élnek.

A Kassai járás, az egykori Abaúj-Torna vármegye északi területe az első világháborút követően Csehszlovákiához került. Ennek a területnek a déli részén a magyar lakosság volt többségben, míg Mecenzéfen és Stószon a német (a 13. századtól betelepülő mánta) népesség dominált. Napjainkban a 4261 lakosú Mecenzéfen 354 német (8,31%), 54 magyar és 77 roma, míg a 739 lakosú Stószon 30 német, 5 magyar és 2 roma lakos él.

Napjainkban a járás, – a keleti régiókra fokozottabban ható gazdasági visszaesés, az ebből következő munkanélküliség növekedése, a roma közösségek halmozottan hátrányos helyzete miatt – a leszakadó régiók közé tartozik. A térségben a szakképzett fiatalok számára Kassa közelsége ellenére is kevés a munkaalkalom.

1. táblázat: Áttekintés a járási oktatási intézményi hálózatról és a veszélyeztetett iskolák számáróla 2013/14-es tanév adatai alapján

Kassa és a Kassa-vidéki járás oktatási intézményei	Az intézmények száma	A minimális diákszámot az alsó tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 20, ill. 24 diáknál)		A minimális diákszámot a felső tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 65, ill. 75 diáknál)
Kassa és a Kassa-vidéki járás oktatási intézményei	Az intézmények száma	1–4-es iskolák	1–9-es iskolák AT-a	1–9-es iskolák
szlovák tanítási nyelvű óvoda a járásban	110
10% feletti magyar lakosságú települések szlovák nevelési nyelvű óvodái	15
magyar nevelési nyelvű óvoda	7
magyar – szlovák közös igazgatású óvoda	4
magyar és közös ig. óvodák összesen	11
1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskola	30	12
10% feletti magyar lakosságú települések 1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	6	3
1–4-es magyar tanítási nyelvű iskola	4	4
1–4-es közös igazgatású iskola	0	0
magyar és közös ig. alsó tagozatos iskola összesen	4	4
1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskola	42	-	1	8
10% feletti magyar lakosságú települések 1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	18	-	0	4
1–9-es magyar tanítási nyelvű iskola	4	-	0	1
1–9-es közös igazgatású iskola	0	0	0	0
magyar és közös ig. 1–9-es iskolák összesen	4	-	0	1

Napjainkban földrajzilag Kassa a legészakabb fekvő város, ahol magyar óvoda, alapiskola, gimnázium és szakközépiskola működik. Kassán kívül magyar igazgatású, teljes szervezettségű alapiskola működik még Szepsiben, Buzitán és Tornán. A járásban Alsóláncon, Péderben, Szádudvarnokméhészen működik alsó tagozatos iskola. A tornaújfalui kisiskola 2013/14-es tanév befejeztével bezárta kapuit. A szádudvarnokméhészi katolikus egyházi iskola 2011-ben helyi kezdeményezéssel jött létre.

II. A járás veszélyeztetett magyar alapiskolái helyzetének elemzése

2. táblázat: A minimális létszámot el nem érő magyar iskolákra vonatkozó információk a 2013/14-es tanév adatai alapján

Minimális létszámot el nem érő magyar iskola (alsó, illetve felső tagozat)

Van-e szlovák

iskola a

telepü- lésen?

Fenntartó (Ö,E)

Diákszám

Hiányzó diákszám az AT-on

Hiányzó diákszám a FT-on

Beutazó diákok száma

Beutazó diákok aránya

Az iskola épületének állapota

Az iskola technikai felszereltsége

Hátrányos helyzetű tanulók aránya (alacsony, közepes, nagy)

AT

FT

összevont

osztályok

nem összevont osztályok

(2012/13-as adat)

(jó, megfelelő, rossz)

Alsólánc

-

Ö

8

16

42

3

37,50%

R

J

N

Tornaújfalu

-

Ö

8

16

42

3

37,50%

J

A

Szádudvarnok

-

Ö

22

2

28

8

36,36%

J

A

Péder

-

Ö

14

10

36

10

71,43%

J

A

Buzita

-

Ö

65

67

0

8

67

50,75%

J

K

Teljes szervezettségű veszélyeztetett iskolák

Buzita, a Cserehát és a Kanyapta medence határánál, Kassától 30 km-re, Szepsitől 12 km-re fekszik az 1200 lelket számláló központi község. A nemzetiségi arányokat tekintve 70% magyar és 30% szlovák nemzetiségű lakosa van. Oktatási intézményei, az óvoda és az iskola magyar tannyelvűek.

A magyar tannyelvű iskolát 13 település diákjai látogatják. Az önkormányzat támogatásával 3 iskolabusz szállítja a környékbeli diákokat naponta a helyi iskolába. A 7 és 9 személyes autóbusz Szepsiből, Péderből, Jánokról, Jászóról és Szádelőből, a 21 személyes autóbusz Komarócról, Szesztáról szállítja a diákokat, továbbá Alsóláncról, Felsőláncról, Hímből, Restéről, Nagyidáról a közlekedési vállalat helyi járataival utaznak a diákok.

Az iskola épületét, amely 5 különálló pavilonból áll, a közelmúltban teljesen felújították, egy határon átnyúló pályázat sikerének köszönhetően 2 épületen napelemes rendszer működik, a tantermek felszereltségét folyamatosan bővítik. Szakszerűen felszerelt tornateremmel, tanuszodával, sportpályákkal, szaktantermekkel és kisállatparkkal is rendelkezik az iskola, amelyeket pályázati támogatásokból sikerült létrehozni, illetve felújítani. Széleskörű szakköri tevékenység, tanulmányi kirándulások, közösségi rendezvények jellemzik az iskolai munkát. Nagyon szoros az együttműködés az óvoda és az iskola között. Ennek is köszönhető, hogy a helyi gyermekek nagy része a buzitai iskolában tanul. A helyi óvodában rendszeresen néptánc és úszásoktatást, angol nyelvű foglalkozásokat tartanak az iskola tanítói. A kisgyermekek részére már iskola előtt rendszeresen baba-mama játszóházat, sulikopogtató foglalkozásokat szerveznek. Mindkét intézmény tágas, gyönyörű udvarral rendelkezik.

A 2013/14-es tanévben a felső tagozaton a végzős kilencedik osztályban csak 7 diák volt, de a további osztályok létszáma 14–21 között van. A hátrányos helyzetű tanulókkal jelenleg speciális pedagógus és szakképzett pedagógiai asszisztensek foglalkoznak egy Európai Uniós pályázat finanszírozásával.

A községben kisvállalkozások és üzemek működnek, amelyek a helyi lakosság egy részének biztosítanak állást. A közeli Kassán is többen dolgoznak, ezért a munkanélküliség lényegesen alacsonyabb a kistérségi átlagnál. Buzita épít hagyományaira, szorgalmazza a községben folyó kulturális- és sportéletet. Az önkormányzattal kiválóan együttműködő iskolavezetés minden alkalmat megragad az iskola színvonalának emelésére és fejlesztésére, tervezik a néptánccsoport új próbatermének építését, a kisállatpark bővítését és további szakköri tevékenységek bevezetését.

A közeli Szepsiben 2015-ben induló egyházi iskolaközpont valószínűleg hatással lesz az iskola létszámalakulására, de remélhetőleg nem befolyásolja majd azt lényegesen.

Az iskola megtartásának érdekében már évek óta rendkívül nagy erőfeszítéseket tesz az önkormányzat, az iskolavezetés és a pedagógusok a szülőkkel együttműködve. Amennyiben sikerül továbbra is megtartani az iskola jó színvonalát, a környék gyűjtőiskolája marad. Az iskolabuszokra nagy szükség van, hisz egyre nehezebb a kis falvakból a gyermekek eljutása a magyar tannyelvű iskolákba.

Alsó tagozatos veszélyeztetett iskolák

Alsólánc, a jelenleg 407 lelket számláló község lakossága többségében magyar nemzetiségű. A faluban van magyar tannyelvű óvoda és alapiskola. Jelenleg az önkormányzat épületében működnek, mivel az iskolaépület felújítás alatt áll. A 2013/14-es tanévben az iskola létszáma 8 volt, de a következő tanévet már 29 diákkal kezdik. A diákok 75,86%-a hátrányos helyzetű. A két alsó tagozatos összevont osztály mellett speciális osztályt nyitottak, ahol az évismétlés miatt sajátos nevelési igényű, többségében hátrányos helyzetű diákok tanulnak. Az alsó tagozat elvégzése után a gyermekek a szomszédos Buzitán folytatják tanulmányaikat a felső tagozaton. Sok helyi gyermek jár a közeli, csécsi szlovák iskolába, akik többségükben roma származásúak és szociálisan hátrányos környezetűek.

A községtől 3 km-re van Buzita, ahol teljes szervezettségű magyar iskola működik, ezért a törvény értelmében alacsonyabb diáklétszámmal nem működhet az alsólánci iskola.

Esetleges bezárás esetén a tanulók 1/3-át Buzita, 2/3-át valószínűleg a 12 km-re levő Szepsi fogadná be. Jelenleg biztosítani tudják a megfelelő diáklétszámot, de a fiatalok elvándorlása következtében előfordulhat, hogy ez csökkenni fog. A település iskolájának megtartása érdekében a más iskolákba beutazók számának csökkenését kell elérni, amelyhez a szülőkkel való jó kapcsolatok ápolása, gyermekprogramok szervezése, a szakköri tevékenységek bővítése járulhat hozzá.

Szádudvarnokméhész Kassától 37 km-re délnyugatra, a magyar határ mellett fekszik. 440 lelket számláló lakossága túlnyomóan magyar nemzetiségű. 1945-től Udvarokon nem volt magyar iskola, ezért ünnepi esemény volt az iskolaalapítás. Helyi összefogással, az önkormányzat és a helyi plébános ügybuzgalmának köszönhetően 2011-ben a településen magyar egyházi iskola létesült. A Szent István Egyházi Alapiskola kedvező visszhangra talált a környéken is, diáklétszáma növekszik. A rendszeres közösségi találkozók, a szülőkkel való foglalkozások, a vallási és az erkölcsi értékek továbbadása, erősítése az iskola iránti bizalmat és érdeklődést eredményezte.

Az iskola az egyház által visszaigényelt épületben, az alacsony gyermeklétszám miatt megszűnt szlovák iskola helyén működik, az óvodával közös udvarban. Az elmúlt tanévtől a szlovák óvodában létrehozták a magyar csoportot, így az óvoda hivatalosan is kéttannyelvű lett. Az iskola mellet jól felszerelt, gazdag programot kínáló napközi is működik. A gyermekek Zsarnóról, Tornaújfaluból (mindkét faluban 1-2 évvel ezelőtt zárták be az iskolát) és a szomszédos Szádelőből is járnak ide, ahol már régen nincs iskola. Az iskolát néhány tornai gyerek is látogatja (mivel a szomszédos Torna magyar tannyelvű iskolájába az elmúlt néhány évben a nem roma származású szülők már nem íratják be gyermekeiket – ehelyett a magyar gyermekek helyi szlovák iskolába vagy Szepsibe járnak). Az önkormányzat iskolabusszal szállítja a gyermekeket, ami a szülők számára nagy segítség és előny.

A két összevont osztályban 22 diák tanul a következő településekről: Szádudvarnok, Szádelő, Tornaújfalu, Horváti, Torna, Zsarnó Somodi, Szepsi ami alig marad el a törvény által megszabott létszámkvótától. A folyamatos létszámnövekedés viszont biztató. Az iskola megtartásának érdekében szükséges a szülőkkel való kapcsolatok további elmélyítése, az óvodás gyermekek bevonása az iskolai programokba, a szlovák óvodáscsoportba járó gyermekek megszólítása. A falu érdeke is elsősorban az, hogy minél több helyi gyermek járjon az új iskolába.

A 2015-ben Szepsiben megnyíló egyházi iskolaközpont biztosítani tudja majd a gyermekek további oktatását és nevelését a felső tagozaton, ami lényeges a gyermekek további személyi fejlődése szempontjából.

Péder 380 lelket számláló község Szepsitől 5 km-re, közvetlenül a magyar államhatár mellett fekszik. Lakosságának 75%-a magyar nemzetiségű. A magyar kultúrát és hagyományokat ápolják a faluban, a vegyeskart elismerik nemcsak a környéken, de országszerte és a szomszédos magyarországi településeken is. Magyar tannyelvű óvodájába jelenleg 14 gyerek van, a magyar iskola egyetlen osztályába, amelyben négy évfolyam van összevonva, 14 gyermek jár. Ezek közül 10 gyermek Zsarnóról utazik be, ahol néhány éve megszűnt a magyar iskola. A diákok közel 50%-a hátrányos helyzetű, roma származású.

Több gyerek jár a szomszédos Szepsibe, a magyar és szlovák alapiskolákba egyaránt. A jelenlegi születési arányokat tekintve 2 év múlva nem lesz elsős az iskolában. Az iskola épülete nincs felújítva, de tiszta, rendezett.

Az iskola megtartásának érdekében szükséges a szülőkkel való jó kapcsolatok további elmélyítése, a szülők meggyőzése, hogy ne a szlovák, de a magyar iskolát válasszák. A közeljövőben, Szepsiben megnyíló egyházi iskolaközpont valószínűleg további gyermekeket von majd el Péderből, így az iskola megmaradása kérdéses.

Tornaújfalu 339 lelket számláló, 91,67%-os magyar lakossággal rendelkező zsákfalu a magyar–szlovák határ mentén, 4 km-re Tornától. Magyar tannyelvű óvodája még működik, de az alsó tagozatos magyar alapiskola a 2013/14-es tanévvel befejezte működését. A diákok Szepsibe, a szomszédos Tornára és Szádudvarnokra járnak iskolabusszal, illetve helyi járattal. Az önkormányzat nem tudta felvállalni az iskola működtetését. A község lakosai főként idősek, a fiatalok munkalehetőség miatt a nagyvárosokba és gyakran külföldre költöznek.

Veszélyeztetett szlovák iskolák a legalább 10%-os magyar lakosságú településeken (zárójelben a diáklétszám): Kassán 4 újonnan létrehozott egyházi, magán és önkormányzati iskola felső tagozata, valamint a jánoki (9), a makranci (22) és a szesztai (16) alsó tagozatos iskolák.

Az anyanyelvű oktatás biztosítása a magyar iskola nélküli települések diákjai számára ahol legalább 10%-nyi magyar lakosság él

Abaújszina 2091 lakosú település, Kassától délre fekszik, közel a Hernád folyóhoz. Magyar lakosainak száma 252, akik az összlakosságnak ma már csak 12%-át alkotják. A község életét fél évszázada a vasmű határozza meg, ennek ellenére több mint 60 éve működő, országosan ismert néptáncegyüttese van. A három falu (Abaújszina, Kenyhec, Migléc) református magyar közösségének hitéletét a községben élő püspökhelyettes tevékenysége segíti. A településen azonban csak szlovák óvoda és teljes szervezettségű szlovák iskola működik. A magyar oktatás közel 10 éve megszűnt a településen. Napjainkban 2 helybéli diák tanul a kassai magyar iskolában, ahová egy vállalkozó szállítja be őket.

Áj község a tornai várromtól északra, a Gömör–Tornai-karsztnak az Áj-patak által kialakított völgyében fekszik. A kistelepülés 290 lakosának 83%-a magyar nemzetiségű. A faluban a mai napig elevenen élnek a néphagyományok. A községben ennek ellenére sem óvoda, sem iskola nem működik. Éveken át nem született gyermek a faluban, voltak évek, mikor nem volt óvodás, ill. iskolába íratható gyermek. Ennek oka, hogy a szocializmus utolsó évtizedeiben a faluban nem történhetett fejlesztés, nem adtak ki új építési engedélyt. A fiatalok elköltöztek, a falut idősek lakják, a kiüresedett házakat kassaiak vásárolják fel nyaralónak. Egyetlen helybéli diák látogatja a szepsi magyar iskolát.

Bódvavendégi lakóinak száma 198, a magyar nemzetiségűek száma 154, aránya 78%. A kistelepülésen se óvoda, se iskola nincs. Szepsibe 4, Tornára 1 diák jár iskolába.

Csécs Szepsitől 5 km-re, keletre fekszik. 20048 lakosából 507 (25%) vallja magát magyarnak. A településen az 1. világháborút követően nem volt magyar iskola. Napjainkban szlovák óvodája és teljes szervezettségű szlovák iskolája van a településnek.

Debrőd 390 lelket számláló község Kassától 27 km-re, Jászó és Szepsi között, amelynek 54%-a magyar nemzetiségű. Az egykori jászóvári prépostság ősi birtokán épült faluban rendszeresen búcsújárást és kulturális rendezvényt szerveznek a Szent László forrás melletti tisztáson. A község vezetése fontosnak tarja a magyar identitástudat megtartását.

Sem iskola, sem óvoda nincs a faluban. 1993-ban újra nyílt a magyar iskola, 10 évig tudták fenntartani, ezek után bezárták, aminek oka főleg a szülők elégedetlensége volt az oktatás színvonalával. A község alapiskolás korú gyermekei közül 3 diák jár a 8 km-re levő szepsi magyar iskolába. A fiatalok többsége szlovák tannyelvű iskolában tanul. 2 gyermek jár a szepsi óvodába. Iskolabusz nincs, a helyi autóbuszjárattal utaznak.

Jánok Szepsitől 8 km-re, délre fekszik. 571 lakosából 244 magyar nemzetiségű, akik a település 43%-át alkotják. A faluban alacsony gyermeklétszámmal szlovák óvoda és szlovák kisiskola működik. 6 diák Szepsibe, 1 Buzitára jár magyar iskolába.

Kenyhec 1125 lakosú község Kassától 27 km-re, délre, a lakosság 13%-a magyar nemzetiségű. A Kenyhecen épült ipari park miatt az utóbbi években nőtt a lakosság száma. Az ipari park dolgozói számára lukratív angol nyelvvel megerősített szlovák tannyelvű iskolaközpontot készülnek létesíteni. Jelenleg felújított szlovák óvoda működik a faluban. A kassai magyar iskolát 3 diák látogatja.

Komarócnak 380 lakosa van. Ebból 267 magyar nemzetiségű, akik a község lakosságának 68%-át alkotják. Sem óvoda, sem iskola nincs a faluban. A 8 magyarul tanuló gyermek közül 7 az 5 km-re levő Buzitára jár iskolabusszal, 1 diák pedig Szepsibe.

Makranc 1366 lakosú település Szepsitől 3–4 km-re a főút mellett. 375 magyar nemzetiségű lakosa az összlakosság 27%-át alkotja. A településen az 1. világháborút követően nem volt magyar iskola. Napjainkban szlovák óvodája és szlovák kisiskolája van a településnek. Jelenleg 4 diák látogatja a szepsi magyar iskolát.

Migléc 379 lakost számláló község a magyar–szlovák államhatár mellett Kassától 28 km-re. A falu lakosságának 30%-a, 106 lakos magyar nemzetiségű. Hosszú évek óta sem óvoda, sem magyar iskola nem működik a községben. 4 gyermek a kassai magyar iskolába jár, a többiek a közeli abaújszinai, kenyheci szlovák iskolákat látogatják.

Perényhím 1407 lakosából 397 magyar nemzetiségű, akik a lakosság 28%-át alkotják. A településnek alsó tagozatos szlovák iskolája van.

Reste 345 lakosú kis falu. Lakóinak 72%-a magyar nemzetiségű, Buzitától 2 km-re fekszik, zsákfalu. Az önkormányzat évekig igyekezett megtartani a magyar óvodát, de az alacsony diáklétszám miatt be kellet zárni. Jelenleg 1 óvodás jár Restéről a buzitai óvodába. A faluban gazdag kulturális élet van, rendszeresek a hagyományőrző és közösségi alkalmak. A magyarul tanuló gyermekek 17-en Buzitán tanulnak, a helyi buszjárattal utaznak. A többi diák a szepsi szlovák iskolát látogatja.

Somodi 2126 lakosából 617 magyar nemzetiségű, akik az összlakosság 29%-át alkotják. A községben közös igazgatású óvoda működik. 20 gyermek a szlovák, 9-en a magyar csoportba járnak. A településen teljes szervezettségű szlovák iskola működik.

Szádelő 150 lakosával Tornától 4-km-re fekszik a csodálatos Szádelői völgyben. A magyar diákok közül jut 2–3 diák a legközelebbi szádudvarnokméhészi, a szepsi vagy a buzitai magyar iskolákba, de a helyi diákok egy része szlovák iskolákba jár.

Szeszta 824 lakosából 312 magyar nemzetiségű, akik a település lakosságának 38%-át alkotják. A falunak közös igazgatású óvodája van 27 szlovák és 11 magyar gyermekkel. Szesztán közel 10 éve szűnt meg a magyar kisiskola. A helyi magyar diákok Buzitára, illetve Szepsibe járnak iskolába.

Tornahorváti, a 102 lelket számláló község zsákfalu, Tornától 6 km-re. Magyar lakosainak száma 76, akik a lakosság 75%-át alkotják. Az iskoláskorú gyermekek Tornára (3), Szepsibe (1) és Szádudvarnokméhészre (1) járnak iskolába. A lakosság alacsony létszáma miatt már évek óta nem működik sem óvoda, sem iskola a faluban, de hagyományápoló rendezvényekkel igyekeznek fenntartani a magyar identitástudatot a helyiekben.

Zsarnó, 2011-ig működött alsó tagozatos magyar iskola a faluban, de az alacsony diáklétszám miatt a község nem tudta fenntartani az iskolát. A többségében roma gyerekek Tornára, Szepsibe és Péderbe járnak helyi autóbuszjáratokkal.

Nagyida, a legnépesebb roma lakossággal (884) bíró faluban 321 magyar lakos él (9,86%). A településnek 1704 lakossal a szlovákok alkotnak többséget. A községnek szlovák óvodája és teljes szervezettségű szlovák iskolája van. Néhány magyar szülő gyermeke a buzitai, illetve a kassai magyar iskolát látogatja. Teljes szervezettségű magyar iskolája a 70-es években szűnt meg, a lakosság nagyarányú nemzetiségváltása következtében, amit a falu határáig terjedő kassai vasmű okozott.

További, 10%-nál alacsonyabb magyarsággal rendelkező településről is akad 1–1 bejáró diák a járás magyar iskoláiba: Jászó (237,7%), Pány (32,5%), Mecenzéf (54), Saca (48). (A települések mellett a települések magyar lakosainak száma, 1%-nál nagyobb értéknél a nemzetiségi arány is szerepel.)

Kassától 15–20 km-re keletre, a Sóvári-hegységben, még a Dargói-nyereg előtt található kis magyar nyelvsziget falvaiból (Petőszinye (10), Györke (15), Magyarbőd (26), Felsőcsáj (5), vagy Sároskőszeg (1)) is némely évben akad magyar diák a kassai iskolában.

III. A járás oktatási hálózatának néhány további jellemzője, sajátossága

Óvodák és a magyar iskola választása

Kassán és a Kassa-vidéki járásban a magyar óvodások száma 269, míg a szlovák óvodákba járó gyermekek száma 6 306. A 10%-nál nagyobb arányú települések közül 8 településen csak szlovák óvoda működik közülük 6 településen a lakosok száma 240 lakosnál több. Makrancon és Perényhímben közel 400, Csécsen 507 magyar lakik. Megdöbbentő, hogy az 1316 magyar lakossal bíró Tornán sincs magyar óvoda. Ebből adódóan a magyar iskola diákszáma folyamatosan lemorzsolódik.

További 8 településen semmilyen óvoda nincs. Közülük 5 településen a lakosságszám 200 és 300 között van. Magyar óvodák, vagy óvodai csoportok 6 olyan településen vannak, ahol a magyar lakosság száma eléri a 250-et. A magyar iskolával nem rendelkező települések közül magyar óvodai csoportot tartanak fenn Szesztán, Perény-Hímben és Somodiban. A további településeken az asszimiláció és a megszokás miatt alig van igény a magyar iskoláztatásra, míg a hagyományok ápolására, kulturális csoportok működtetésére még gondot viselnek.

Kassán a magyar iskola diákjai többségében a magyar nyelvű óvodákból kerülnek ki, a városban nagyon jó az együttműködés az intézmények között.

Szepsiben a két magyar óvoda ugyan segítő hátteret ad a magyar iskolának, viszont a lakótelepen a magyar szülők a lakótelepi szlovák óvodába adják gyermekeiket, majd innét a közeli, lakótelepi szlovák iskolába. A Szepsihez csatolt (egykor színmagyar) Bodolóból, ahol névlegesen magyar óvoda működik szlovák neveléssel, évek óta alig indul gyermek a magyar iskolába. A magyar óvodások aránya Szepsiben 19,67%.

A járás magyar iskolahálózatának alakulása az elmúlt évtizedekben

A kisebb településeken Csécs és Makranc kivételével a két világháború között minden magyar településen működött kisiskola, de ezek fokozatosan elsorvadtak az alacsony szaporulat, vagy a szlovák iskolába íratások miatt (Jánok, Reste, Bodoló, Szeszta, Szádelő, Bódvavendégi, Debrőd, Áj, Hím, Somodi, Felsőlánc, Zsarnó). Amikor 1950-től megnyílhattak a magyar iskolák, akkor sokan éltek a lehetőséggel, hogy magyar nyelven tanítassák gyermekeiket. Teljes szervezettségű alapiskola működött magyar osztályokkal Abaújszinán, Nagyidán, Jászón. Zsarnón és Szesztán alsó tagozatos iskolák voltak, amelyek mára már megszűntek.

A népesség etnikai arányait nem csupán az asszimiláció bontotta meg, hanem a kassai ipari létesítmények szívóhatása is, mely az északi területek szlovák népességét vonzották a városba. Az új lakótelepeken magyar iskola nem nyílt, ezért a Kassán élő magyarok többsége a közeli lakótelepi szlovák iskolába járatta gyermekeit. Igaz, elvétve akadnak olyan magyar gyökerű, szlovák családok is, akik azért íratják a belvárosi magyar iskolába gyermeküket, hogy egy számukra újabb (elhagyott), idegen nyelvet tanuljanak meg. A vegyes házasságokban kevés kivétellel a szlovák iskola felé irányítják a gyermekeket. A mindkét oldalról magyar szülők gyermekeinek is legfeljebb a fele kerül magyar tannyelvű iskolába. Egyre nehezebb érvekkel bizonyítani, hogy az anyanyelvi oktatás, a lelki egészség, a személyiség fejlődése és a közösség megtartó kötelékei mennyire fontosak és lényegesek.

Sok tanuló csonka családban nő fel, a szülők gyakorta külföldön dolgoznak, ennek következménye a zavaros értékrend, az iskolakerülés, szellemi igénytelenség.

A roma közösségekből érkező, gyakran csak roma nyelvet beszélő és értő, szociálisan hátrányos helyzetű, speciális nevelést igénylő, a higiéniai alapkövetelményeket teljesíteni nem képes tanulók létszáma egyre nő. Egy részük integrált diákként, másik részük a Szepsiben működő speciális iskolában végzi kötelező alapiskolai tanulmányait. A járás másik speciális iskolája néhány évvel ezelőtt megszüntette tevékenységét.

A járás teljes szervezettségű iskolái és a tervezett szepsi egyházi iskolaközpont

Tornán, a 3511 lakosú településen a magyarok lélekszáma 1316, ez a lakosság 17%-a. A magyar alapiskola diáklétszáma annak ellenére, hogy többségében roma diákok látogatják, az utóbbi 8 évben majdnem a felére csökkent. Jelenleg 140 tanulója van. Ezt leginkább a település magyar óvodájának a hiánya okozza. A szlovák iskola diáklétszáma mind az alsó, mind a felső tagozaton kétszerese a magyar iskola diáklétszámának. Az asszimilációs ráta, mely most is jelentős, ebből adódóan tovább fog erősödni. A településen a romák száma a népszámlálási adatok szerint 179, aránya 5,1%.

A kassai alapiskola a Márai Sándor Alapiskola és Gimnázium keretében működik, megyei fenn tartásban. Az iskola kiválóan épít a két magyar óvoda munkájára. Az alapiskola diákságát nagy arányban a helyi, kassai diákok alkotják, továbbá 15 településről 24 a bejáró diákok száma, közöttük 2 magyarországi diák. Az iskola teljes diáklétszáma 199. Az értelmiségi szülők és a pedagógusok odafigyelése, valamint a város nyújtotta lehetőségek kedvezően hatnak a diákok eredményeire.

A magyar gimnázium elvégzése után a diákok a kassai egyetemeken kívül Prágában, Budapesten, vagy más külföldi egyetemeken folytatják tanulmányaikat, egy részük nem tér vissza a szülőföldre. Akik viszont műszaki, természettudományos, vagy művészeti tanulmányaik befejeztével visszatérnek Kassára, cselekvően bekapcsolódnak a kassai magyar közéletbe.

Szepsiben 2 szlovák és 1 magyar iskola van. A szlovák alapiskolákba 913 tanuló jár, míg a magyarba 490. A magyar és a szlovák alapiskolákba sokan járnak a környékbeli falvakból. A magyar iskolába 19 településről 79 diák utazik be, ami nem új jelenség, mert a környéki aprófalvas településeiből felső tagozatra mindig a korábbi Szepsi járás egyetlen teljes szervezettségű iskolájába, Szepsibe jártak. A magyar tannyelvű iskola diákjainak többsége évek óta roma környezetből érkezik. A magyar alapiskola a gimnáziummal közös igazgatással a város fenntartásában működik.

2013-ban szülői kezdeményezésre Szepsiben magalakult a Salkaházi Sára Alapítvány, mely a civil szerveződésű Jövőért Alapítvánnyal, valamint Magyarország Kormánya támogatásával új épületben iskolaközpontot készül létrehozni. A Boldog Salkaházi Sára Magyar Tannyelvű Egyházi Iskolaközpont 2015 szeptemberében kívánja megnyitni kapuit a jelenlegi magyar iskola épületében. Céljuk a keresztényi/keresztyéni értékekre támaszkodó színvonalas intézmény megszervezése.

Speciális iskolák a járásban

Magyar nyelvű speciális iskolák, speciális osztályok diáklétszámai a 2014/15-ös évben:

Speciális Alapiskola – Szepsi, 11 osztályban 97 diák

Az alapiskolát végzett diákok továbbtanulási lehetőségei

A járás alapiskolai végzős diákjainak a kassai és a szepsi gimnáziumban, esetleg a szomszédos rozsnyói gimnázium magyar tagozatán van lehetőségük tovább folytatni tanulmányaikat. A szepsi gimnázium és a rosznyói gimnázium magyar osztályainak diáklétszáma aggasztóan alacsony, jövőbeni működésük megkérdőjelezett.

Szakiskolák tekintetében a nagy hagyományokra visszatekintő Kassai Ipariskola közgazdasági, mechatronikai szakkal, valamint informatikai irányultságú műszaki líceummal működik, illetve hároméves okleveles specialista címet adó felsőfokú képzést is működtet szállítmányozási logisztika és számítógépes gépszerkesztés szakkal. Az egykori szepsi mezőgazdasági iskola magyar nyelven vállalkozói és közlekedés-technikai irányultságú osztályokat működtet.

IV. Kassa és a Kassa-vidéki járás oktatási hálózatának megvédését és fejlesztését szolgáló javaslatok

A régióban fontos, hogy a kassai, a szepsi, a tornai és a buzitai teljes szervezettségű önkormányzati iskolák megmaradjanak. A kisiskolák közül a szádudvarnokméhészi egyházi iskola fejlődése tűnik leginkább megnyugtatónak, amelyet tovább kell segíteni. Az alsólánci kisiskola megmaradása a helyi diákok számától, a magyar iskola vállalásától függ. A péderi kisiskola sorsa a péderiektől és a zsarnóiak hozzáállásától függ. Amennyiben ennek a két kisiskolának a fenntartása meghaladja az önkormányzatok erőfeszítéseit, az alsólánci diákok számára a buzitai, a péderi és s zsarnó magyar gyermekek számára a szepsi önkormányzati és a létesülő egyházi iskola, illetve a szádudvarnokméhészi alsó tagozatos egyházi iskola nyújt megnyugtató megoldást. Fontos, hogy a megmaradó iskolák erősebb, jó színvonalú és jó minőségű iskolák legyenek, ahová a szülők szívesen íratják gyerekeiket.

A helyzet javulását kellene szolgálniuk a létrehozandó magyar óvodáknak, elsősorban Tornán, de a települések szinte mindegyikében, ahol eddig ezt eddig nem kezdeményezték, ennek nem szenteltek nagyobb figyelmet, létrehozására nem tettek komolyabb erőfeszítéseket, illetve nem figyeltek rá, hogy a nevében magyar óvoda ténylegesen magyarként működjön. Jánokon évekig magyar óvodaként működött az intézmény, noha az új óvónő már nem tudott vagy csak alig beszélt magyarul. Napjainkban ugyanez a helyzet a Szepsihez csatolt Bodoló óvodájában is, ahol ennek is betudható, hogy az alsó tagozatos magyar iskola évekkel ezelőtt megszűnt. El kell érni a magyar óvodák megerősítését, illetve a jelenlegi szlovák nevelési nyelvű óvodákban kezdeményezni kell magyar óvodai csoportok kialakítását. Ennek elvi akadálya az lehet, hogy mivel kis lélekszámú falvakról van szó, az óvodában nehéz a törvényi elvárásoknak megfelelően 12 gyermekből álló magyar csoportot kialakítani (bár van rá példa, hogy megfelelő politikai akarattal ez sikerülhet).

Azokon a településeken, ahol a magyar lakosság aránya kétszáz fő alatt van, és a közös óvoda keretében sincs esély magyar óvodai csoportok kialakítására, biztosítani kell a rendszeres, de legalább az alkalmi (vasárnapi iskola szintű) anyanyelvi foglalkozások megszervezését.

A magyar óvoda és iskola nélküli településeken, különösen ott, ahol a néphagyományokra, a népművészeti-, az éneklő- és tánccsoportok tagjaira, családjaira lehet építeni, kezdeményezni kell az óvodáskor előtti foglalkozások, a Ringató, a játszóházi programok, a hétvégi iskolák, gyermektáborok megszervezését a Csemadok és a civil szervezetek közhasznú munkája és a sikeres helyi vállalkozók anyagi támogatásával. Ezeket a foglalkozásokat a környéken élő egyetemisták pedagógiai gyakorlatának ilyen régiókba való kihelyezésével, önkéntesek, nyugdíjkorú pedagógusok bevonásával, hétvégi iskolák programjaival célszerű megoldani.

A hátrányos helyzetű, elsősorban roma diákok számára növelni kell a Tornán és Szepsiben működő nulladik osztályok számát, akár kihelyezett osztályok nyitásával is, hogy a magyar iskolákba való beiskolázás sikeresebb legyen.

Szepsiben a tervezett alapítványi iskolaközpont létrehozásával, a minőségi oktatás és a keresztényi elvek iránti elkötelezettséggel megnyugtatóan kezelhetők a város oktatásában eddig felmerülő problémák. Ehhez a városban körültekintő hozzáállással növelni kell a magyar óvodások és óvodai csoportok számát. A környék falvaiban erős és hatékony propagációt kell folytatni a magyar óvodák létrehozása, de az iskolák hiánya és egyéb kényszerítő körülmények miatt eddig szlovák iskolába járó diákok és szüleik körében is. Az asszimiláció megfékezésére és a folyamat megfordítására a táborok, tehetségprogramok, élményszerű együttlétek, természetjárás szülő–gyermek–pedagógus közös programok, stb. lehetnek alkalmasak. Az iskolának missziószerű hozzáállással szükségszerűen fel kell vállalnia a város környezetében az iskola nélküli településeken élő magyar szülők és a vegyes családok gyermekeinek bevonását a magyar oktatásba. Amennyiben az iskola létrehozásának felkészülési szakaszában erre nem fordítanak elégséges figyelmet, az iskola létrejöttének célját kérdőjelezik meg. Ebből a célból a környező önkormányzatoknak és a civil szférának az eddigieknél szorosabb és hatékonyabb együttműködésére van szükség.

Az alapítványi iskola létrehozóinak a létrehozás és a működtetés során körültekintően kell eljárniuk abban a tekintetben is, hogy az iskolaközpont ne legyen negatív hatással a környező működőképes teljes szervezettség, valamint kisiskolákra (Buzita, Torna, Szádalmás, Kassa, Szádudvarnok, Tornagörgő).

Az eddigi állami iskolában szlovákiai és EU támogatásokra építve, valamint megfelelő fejlesztő pedagógusok alkalmazásával, ajánlatos lenne létrehozni a hátrányos helyzetű, higiéniai, viselkedési és egyéb problémákkal küzdő, ellene tenni akaró, de ezeket családi szinten megoldani képtelen roma családok gyermekei számára, elsősorban a felzárkóztatásukat szolgáló, s társadalmi integrációjukat segítő magyar, szlovák, roma nyelvű iskolát, támaszkodva az egyházak roma missziós tevékenységében rejlő lehetőségekre is.

Továbbra is ajánljuk támogatni a buzitai és a szádudvarnokméhészi iskolák, s jövőben várhatóan a szepsi egyházi iskolaközpont beutazó diákjait szolgáló iskolabuszok működtetési forrásaira vonatkozó igényeket.

Az elemzés kidolgozásában részt vettek: Hanesz Angelika, Szanyi Mária, Mihályi Molnár László

Mellékletek:

1. számú melléklet: A magyar lakosság nemzetiségi aránya a népszámlálásokon és az óvodások száma településenként 2013-ban

(A mellékletben minden település szerepel, ahol a magyar lakosság aránya 10%-nál nagyobb)

Település neve (10% feletti magyar lakossági arány)	Magyar lakosság aránya a településen	Összlakosság	Magyar lakosság		A magyar óvoda (óvodai csoport) a magyar iskola részeként működik (igen / nem)	Óvoda (M,SZ,K)	Gyermekek száma összesen	Gyermekszám a magyar csoportokban	A magyar óvodába járó gyermekek aránya
	Magyar lakosság aránya a településen	Összlakosság	létszám	aránya %
	2001	2011
Abaújszina	10,94 %	2091	252	12,05 %	-	Sz	52	0	-
Áj	85,02 %	290	242	83,45 %	-	-	-	-	-
Alsólánc	51,36 %	423	256	60,52 %	nem	M	14	14	100,00 %
Bódvavendégi	90,10 %	198	154	77,78 %	-	-	-	-	-
Buzita	63,49 %	1195	628	52,55 %	nem	M	31	31	100,00 %
Csécs	35,70 %	2048	507	24,76 %	-	Sz	59	0	-
Debrőd	69,05 %	375	201	53,60 %	-	-	-	-	-
Jánok	63,75 %	571	244	42,73 %	-	Sz	10	0	-
Kassa	3,80 %	240 433	6382	2,65 %	-	Sz (23 óvoda) Kassa I.	1902	0	-
					nem	K Kassa I.	175	25	14,28 %
					-	Sz (15 óvoda) Kassa IV.	1454	0	-
					nem	M Kassa IV.	63	63	100,00 %
Kenyhec	15,18 %	1125	146	12,98 %	-	Sz	46	0	-
Komaróc	84,26 %	390	267	68,46 %	-	-	-	-	-
Makranc	35,35 %	1366	375	27,45 %	-	Sz	35	0	-
Migléc	41,86 %	379	106	27,97 %	-	Sz	14	0	-
Péder	81,15 %	394	296	75,13 %	nem	M	18	18	100,00 %
Perényhím	34,13 %	1407	397	28,22 %	-	Sz	32	32	-
Reste	90,45 %	345	250	72,46 %	-	-	-	-	-
Somodi	33,50 %	2126	617	29,02 %	nem	K	20	9	45,00 %
Szádelő	86,63 %	168	133	79,17 %	-	-	-	-	-
Szádudvarnokméhész	68,09 %	434	276	63,59 %	nem	K	20	12	60,00 %
Szepsi	43,65 %	11068	3279	29,63 %	nem	M	43	43	19,67%
					-	Sz	46	0
					-	Sz	105	0
					nem	M	17	17
					-	Sz	94	0
Szeszta	47,24 %	824	312	37,86 %	nem	K	27	11	40,74 %
Torna	43,57 %	3511	1316	37,48 %	-	Sz	57	0	-
Tornahorváti	76,32 %	102	76	74,51 %	-	-	-	-	-
Tornaújfalu	90,88 %	324	297	91,67 %	nem	M	13	13	100,00 %
Zsarnó	74,88 %	405	282	69,63 %	-	-	-	-	-

M – magyar nevelési nyelvű, Sz – szlovák nevelési nyelvű, K – közös igazgatású óvoda

2. számú melléklet: Az iskolák diákszámára vonatkozó adatok településenként

Település neve (10 % feletti magyar lakossági arány)	Általános iskola neve	AT/ FT	Az oktatás nyelve	Diákok száma az AT-on 2013/14	Diákok száma a FT-on 2013/14	Diákok száma összesen 2013/14	Diákok száma összesen 2005/6	Diákszám változás %-ban (2005/06-2013/14 között)	A beutazó diákok száma	A beutazó diákok aránya	Mely településekről utaznak be nagyobb számban diákok a magyar iskolába
Abaújszina	Alapiskola	1-9.	Sz	166	187	362	-	-	-	-
Alsólánc	Alapiskola	1-4.	M	8	0	8	11	-27,27 %	3	11,11 %
Buzita	MTNy Alapiskola	1-9.	M	65	67	132	162	-18,52 %	67	59,82 %	Alsólánc, Perény-Hím, Reste, Komaróc
Csécs	Alapiskola és Óvoda	1-9.	Sz	102	121	223	-	-	-	-
Jánok	Alapiskola	1-4.	Sz	9	0	9	-	-	-	-
Kassa	Alapiskola Hroncova	1-9.	Sz	93	92	185	-	-	-	-
	Alapiskola Polianska	1-9.	Sz	174	230	404	-	-	-	-
	Alapiskola Tomášikova	1-9.	Sz	261	321	582	-	-	-	-
	Alapiskola Belehradská	1-9.	Sz	324	377	701	-	-	-	-
	Alapiskola Bruselská	1-9.	Sz	270	415	685	-	-	-	-
	Alapiskola Juhoslovanská	5-9.	Sz	0	82	82	-	-	-	-
	Egyházi AI és Ó Juhoslovanská	1-9.	Sz	70	11	81	-	-	-	-
	Márai Sándor MTNy AI és G	1-9.	M	97	102	199	231	-13,85 %	24	13,11 %	Kenyhec, Migléc, Pány Nagyida,
	Alapiskola Masarykova	1-9.	Sz	152	140	292	-	-	-	-
	Magán AI Masarykova	1-9.	Sz	53	10	63	-	-	-	-
	Alapiskola Novomeského	1-9.	Sz	379	365	744	-	-	-	-
	Magán AI Palackého	1-4.	Sz	41	0	41	-	-	-	-
	AI Park Angelinum	1-9.	Sz	356	356	712	-	-	-	-
	Alapiskola Želiarska	1-9.	Sz	77	64	141	-	-	-	-
Makranc	Alapiskola	1-4.	Sz	22	0	22	-	-	-	-
Péder	Alapiskola	1-4.	M	14	0	14	10	40,00 %	10	71,43 %	Zsarnó
Perényhím	Alapiskola	1-4.	Sz	38	0	38	-	-	-	-
Somodi*	Alapiskola	1-9.	Sz	116	17	168	-	-	-	-
Szádudvarnokméhész	Egyházi Alapiskola	1-4.	M	22	0	22	nincs adat	-	8	88,89 %	Szádelő, Torna
Szepsi	MTNy Alapiskola	1-9.	M	257	233	490	485	11,55 %	79	19,36 %	Zsarnó, Torna, Szeszta, Péder, Somodi
	Alapiskola, Českoslov.arm.	1-9.	Sz	253	290	543	-	-	-	-
	Alapiskola, Severná	1-9.	Sz	153	217	370	-	-	-	-
Szeszta	Alapiskola	1-4.	Sz	16	0	16	-	-	-	-
Torna	MTNy Alapiskola	1-9.	M	72	68	140	254	-38,19 %	34	17,00 %	Zsarnó, Áj, Szádudvarnokméhész, Tornaújfalu
Torna	Alapiskola	1-9.	Sz	136	131	267	-	-	-	-
Tornaújfalu	Alapiskola	1-4.	M	8	0	8	13	-38,46 %	3	27,27 %
Diákszám összesen a magyar iskolákban			M	x	x	1013	1166	-13,12 %

* - nulladik (előkészítő) osztály is működik, 35 diákkal

AT – alsó tagozat (1–4. évfolyam), FT – felső tagozat (5–9. évfolyam).

A 2005/06-os tanévre csak a magyar iskolák esetében álltak rendelkezésre elérhető adatok.

A diákok beutazására vonatkozó adatok csak a magyar iskolákra (a közös igazgatású iskolák magyar részlegeire), és csak a 2012/13-as tanévre voltak elérhetőek.

3. számú melléklet: Települések jegyzéke, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 10 %-ot, de a településen nincs magyar iskola:

Abaújszina, Áj, Bódvavendégi, Csécs, Debrőd, Jánok, Kenyhec, Komaróc, Makranc, Migléc, Perényhím, Reste, Szádelő, Szeszta, Somodi, Tornahorváti, Zsarnó.

4. számú melléklet: Középiskolák a Nagyrőcei járásban - 2014/15

Gimnáziumok a Kassai járásban - 2014/15

S. sz.	Iskola	Nyelv	Helység	Létszám
1.	Márai Sándor MTNy Al és Gimnázium	M	Kassa	144
2.	MTNy Gimnázium	M	Szepsi	28

A Kassai járásban 12 szlovák és 8 kétnyelvű (szlovák és idegen nyelv) gimnázium működik: Kassa (11 szlovák gimnázium, összesen 3056 diák), Szepsi (szlovák gimnázium – 131 diák), Kassa (kétnyelvű gimnázium, összesen 3184 diák).

Szakközépiskolák a Kassai járásban - 2014/15 (csak nappali tagozat)

S. sz.	Iskola	Nyelv	Helység	Létszám
1.	Szakközépiskola	M	Kassa	138
		Sz		50
2.	Szakközépiskola	M	Szepsi	76
		Sz		327

A Kassai járásban 28 szlovák és 1 szlovák-angol szakközépiskola működik: Kassa (28 szakközépiskola, összesen 9749 diák), Kassa (Kereskedelmi Akadémia – Sz/A – 558 diák).