Nagykürtös – Oktatási hálózat kutatás

A Nagykürtösi járás iskolái

 

I.              A járás települései, demográfiai viszonyai, iskolái

           

A Nagykürtösi járás lakosainak száma a 2011-es népszámlálás adatai alapján 45 562, ebből 10 939 magyar nemzetiségű (24,01%), 29 841-en szlováknak (65,50%), 469-en romának vallották magukat. 2001-ben a magyar lakosság száma 12 823 volt, így tíz év alatt a magyarok száma 1884-gyel csökkent.

A járást 71 település alkotja, amelyek közt 2 városi jogállású – Nagykürtös (12 999 lakos, 4,96% magyar lakossággal) és Kékkő (1 555, 1,61% magyar lakossággal).  A járás területe felerészben (északon és keleten) az egykori Nógrád vármegye területe volt, a másik fele (nyugaton) Hont vármegyéhez tartozott. A magyarok a járás déli részén élnek, főként a Nógrádi-medencében. A magyarok 21 településen alkotnak többséget, további 13 községben a magyar nemzetiségű lakosok aránya eléri a 10%-ot.  A 2001-es és a 2011-es népszámlások közötti időszakban 12 településen 10%-ot csökkent a magyar lakosság aránya, a legnagyobb arányú csökkenés Leszenyén következett be (30,43%). 6 településen a lakosság aránya vagy megmaradt, vagy 1-3%-nyi növekedést mutat. A magyar lakosok aránya Inámban és Kelenyén a legnagyobb, mindkét településen meghaladja a 90 %-ot. Hét településen a magyarok aránya nem éri el a 20%-ot.

A Nagykürtösi járás Szlovákia azon járásai közé tartozik, ahol kiemelkedően magas a munkanélküliek aránya.  Egyre több az olyan fiatal család, ahol a szülők egyike külföldön kénytelen munkát vállalni. A fiatal családok szeretnék életüket külön, nagyszülők nélkül élni, ezért nagyon sokan szociális lakásokhoz igyekeznek jutni.

 

1.     táblázat: Áttekintés a járási oktatási intézményi hálózatról és a veszélyeztetett iskolák számáról a 2013/14-es tanév adatai alapján

 

A Nagykürtösi járás oktatási intézményei	Az intézmények száma	A minimális diákszámot az alsó tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 20, ill. 24 diáknál)		A minimális diákszámot a felső tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 65, ill. 75 diáknál)
		1­­­­­­­­­­­­­­­­–4-es iskolák	1–9-es iskolák AT-a	1–9-es iskolák
szlovák tanítási nyelvű óvoda a járásban	25
10% feletti magyar lakosságú települések szlovák nevelési nyelvű óvodái	12
magyar nevelési nyelvű óvoda	10
magyar – szlovák közös igazgatású óvoda	1
magyar és közös ig. óvodák összesen	11
1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskola	9	7
10% feletti magyar lakosságú települések 1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	4	4
1–4-es magyar tanítási nyelvű iskola	2*	2
1–4-es közös igazgatású iskola	-
magyar és közös ig. alsó tagozatos iskola összesen	2	2
1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskola	10		1	2
10% feletti magyar lakosságú települések 1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	3		0	1
1–9-es magyar tanítási nyelvű iskola	3		1	1
1–9-es közös igazgatású iskola	2		2**	2***
magyar és közös ig. 1–9-es iskolák összesen	5		3	3

* a járás harmadik 1-4-es alapiskolája, Inám, 2014-ben szűnt meg, így csak két 1-4-es iskola maradt

** Csábon és Lukanényén csak az iskola magyar részlege van veszélyben

*** Csábon és Lukanényén  az iskolák magyar részlegein az alsó és a felső tagozat is veszélyben van

 

            Az 1970-es évek elején, még több mint 2000 magyar gyermek látogatta az alapiskolákat, és az akkoriban elindult, és mintegy 15 évig tartó, a kisiskolák bezárását előirányzó központosító program után, az 1989-90-es tanévre már csak alig 750 magyar alapiskolása maradt a járásnak. Mára ez a szám 387-re csökkent. 1993-ban és 1994-ben a Nagykürtösi járásban 4 katolikus egyházi kisiskola jött létre Nagycsalomján, Kelenyében, Ipolyhídvégen és Óvárban. Napjainkban 10, illetve 6 diákkal csak az utóbbi két kisiskola működik. A nagycsalomjai iskola több mint tíz éve, a kelenyei néhány évvel utána szűnt meg.

Hét községben működik magyar iskola. Teljes szervezettségű magyar iskolák Ipolybalogon, Ipolynyéken, Ipolyvarbón, felvették híres szülötteink Ipolyi Arnold, Balassi Bálint, Mikszáth Kálmán nevét. Lukanényén és Csábon közös igazgatású magyar és szlovák tannyelvű teljes szervezettségű alapiskola működik. Az inámi kisiskola a 2013/14-es iskolaév végén zárta be kapuit. A járás területén semmilyen magyar középiskola nincs.

 

II.             A járás veszélyeztetett magyar alapiskolái helyzetének elemzése

 

2.     táblázat: A minimális létszámot el nem érő magyar iskolákra vonatkozó információk a 2013/14-es tanév adatai alapján

 

Minimális létszámot el nem érő magyar iskola (alsó, illetve felső tagozat)	Van-e szlovák iskola a telepü- lésen?	Fenntartó (Ö,E)	Diákszám		Hiányzó diákszám az AT-on		Hiányzó diákszám a FT-on	Beutazó diákok száma	Beutazó diákok aránya	Az iskola épületének állapota	Az iskola technikai felszereltsége	Hátrányos helyzetű tanulók aránya (alacsony, közepes, nagy)
			AT	FT	összevont osztályok	nem összevont osztályok		(2012/13-as adat)
										(jó, megfelelő, rossz)
Inám – MEGSZŰNT 2014-ben	-	Ö	5		19	45		0	0,00%			-
Ipolyhídvég	-	E	10		14	40		4	36,36%			A
Óvár	-	E	6		18	44		0	0,00%			K
Csáb	van	Ö	8	11	12	34	54	3	16,67%			A
Lukanénye	-	Ö	18	29	6	32	46	13	22,81%			A
Ipolyvarbó	-	Ö	8	28	16	42	47	24	70,59%			N

A szín nélküli részben az 1–4. évfolyamos, a színesen jelzett részben az 1–9. évfolyamos iskolák találhatók.

AT – alsó tagozat (1–4. évfolyam), FT – felső tagozat (5–9. évfolyam).

Ö – önkormányzati fenntartású iskola, E – egyház által fenntartott iskola

Az 1–4-es iskolákon a minimális diákszám összevont osztályok esetén 20, illetve 24.

Az iskolák alsó tagozatán a minimális diákszám évfolyamonkénti osztályok esetén 42, illetve 50.

Teljes szervezettségű iskolák felső tagozatán a minimális diákszám 65, illetve 75.

A bejáró diákok számának feldolgozásához és kimutatásához csak a 2012/13-as évből álltak rendelkezésre hozzáférhető adatok.

 

A járás teljes szervezettségű veszélyeztetett iskolái

            Az Ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Alapiskola a többi iskolától távolabbra levő kistérség alacsony diákszámmal rendelkező magyar tanítási nyelvű teljes-szervezettségű alapiskolája. A hozzá legközelebb eső magyar tanítási nyelvű alapiskola 24 km-re, Lukanényében található. Az iskolát jelenleg 35 tanuló látogatja. A tanulók Óvárból (8), Szécsénykovácsiból (1), Ipolykérből (8), Bussáról (4), Felsőzellőből (2) és Ipolyvarbóról (12) tevődnek össze (2013/2014). Az iskolakörzetet még Csalár, Galábocs, Rárósmúlyad alkotja, ahonnét már alig számíthat az iskola magyar diákra. A faluban  2011-ig magyar tanítási nyelvű óvoda is működött. A közelben két szlovák tannyelvű alapiskola van, Bussán és Zsélyben, mindkét helyen biztosítva van az óvodai oktatás is szlovák nyelven.

Nagy gondot az okoz, hogy a térségben megszűntek a magyar óvodák, 2011-ben Ipolyvarbón is. Azóta a szülők Zsélybe viszik gyermeküket szlovák, esetleg Óvárba magyar óvodába. Azok a szülők, akik szlovák óvodába járatják gyermeküket, már az ottani szlovák iskolát választják. Ugyanez a helyzet a környékbeli falvakkal is.

Az iskola felszereltsége kitűnő. Sikeres pályázataiknak köszönhetően minden modern oktatási eszköz rendelkezésükre áll. A továbbtanulást tekintve jó képességű diákjaik az ipolysági és a füleki gimnáziumokban folytatják tanulmányaikat, egy időben Balassagyarmat is kedvelt továbbtanulási helyszín volt. A gyengébb képességű tanulók, a közeli szlovák nyelvű szakmunkásképzőkben (Zsély, Kékkő) folytatják tanulmányaikat.

A helyzet Ipolyvarbón nem kecsegtető több szempontból sem:

A településen a magyar lakosság aránya 83%, ami az elmúlt 10 évben nem változott, eközben viszont a magyar lakosok száma 439-ről 363-ra, 76 fővel apadt.

A környék polgármestereit (kivéve Ipolyvarbó, Óvár) nem foglalkoztatja a magyar iskola sorsa. Nincs igény az együttműködésre, magyar óvoda újraindítására. Az iskola további működtetése a törvény 6 km-es kitétele miatt nincs veszélyben, de megtartása esetén az állami fenntartási költségek mellett anyagi többletforrásokra lesz szükség.  Az iskola bezárása esetén a magyar diákok iskoláztatásának kérdésére helyben nincs elképzelés.

Az iskola számára adódó alternatív lehetőségek:

Ipolyvarbón fenn kell tartani a magyar alsó tagozatos kisiskolát, ennek részeként minél előbb meg kell nyitni a magyar óvodát, hogy az iskolának utánpótlását biztosítsák. A magyar iskola és óvoda egy intézményként szolgálná a helyi, az ipolykéri és a szécsénykovácsi gyermekek oktatását és iskola előtti felkészítését. Ehhez egy kisbusz szolgáltatása szükséges. Ipolykéren és Szécsénykovácsiban a magyar iskola iránti igényt fel kell kelteni, ez által megállítani az elsősorban Ipolykéren létező erős asszimilációt. Az iskolában olyan pedagógusokat kell alkalmazni, akik személyes példájukkal is hiteles személyként tudnak kiállni, tenni az anyanyelvi oktatásért, s akik az önkormányzatokkal együtt tevékenyek lesznek a magyar óvoda és iskola munkájának megújításában.

Amennyiben az ipolyvarbói alsó tagozat és az óvári kisiskola végzőseinek a diáklétszáma, s így az ipolyvarbói iskola felső tagozatán a diákszám 30 felett tartható, az ipolyvarbói felső tagozatot többlettámogatásból fenn kell tartani. Ez a megoldás, a pozitív diszkriminációt alkalmazva lehetőséget ad arra, hogy a kistérség magyar diákjai a közelben anyanyelvű oktatásban vehessenek részt. A kistérségben, illetve Magyarországról ingázó vagy vendégtanárokkal az oktatás szakmaisága megoldható. A felső tagozaton a 30-nál alacsonyabb diáklétszám az anyagi ráfordítás nagyságán túl az iskola módszertani, szervezési munkájára is rendkívül kedvezőtlen hatással van és a továbbiakban is lenne.   

Alacsonyabb diáklétszámnál az ipolyvarbói iskola felső tagozatának megszüntetése esetén, vagy napi beutazással, vagy heti ingázás mellett kollégiumi ellátási formában kell biztosítani az iskola felső tagozatos diákjainak tanulmányait. A diákok utaztatása esetén a legközelebbi iskola Lukanénye jön szóba. Ebben az esetben az egészséges verseny döntse el Ipolyvarbó és Lukanénye vonatkozásában, hogy egy iskolabusz biztosításával melyik helyszínen teremthetők meg a felső tagozatos diákok oktatásához a kedvezőbb feltételek. Kollégiumi megoldás esetén a környező teljes szervezettségű iskolákkal rendelkező településeken (Lukanénye, Ipolynyék, Ipolybalog) kívül Ipolyság jöhet szóba.

Lukanényén az önkormányzat legnagyobb sikerének könyvelhető el, hogy a faluban a 2006/2007-es tanévtől sikerült megnyitni a teljes szervezettségű alapiskolát. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a Csábra járó diákokat vissza tudták hozni Lukanényére. 49 gyermek helyett 162 tanul jelenleg az egykori Luka-kastélyból átalakított iskolában. Az önkormányzat nemcsak a magyar gyermekek iskoláztatását biztosította, hiszen a szlovák iskola is fokozatosan teljes szervezettségű lett. A közös igazgatású iskolában 40:60 százalék a magyar és a szlovák gyermekek aránya, korábban az arány sokkal rosszabb volt és egyre javul a magyarok javára. Dinamikusan fejlődik a falu, új lakásokat építenek, fiatalok igyekeznek itt letelepedni, a községi vállalat működtetésével sikerült munkát teremteni jónéhány családnak. Magyarországra a falu autóbuszával utaztatnak munkavállalókat.

Lukanényén a magyar tagozat minőségi mutatóitól is függ, diáklétszáma tovább növekszik-e. A lakosság nemzetiségi összetétele erre alapul szolgál.  Az iskolának a továbbiakban is bizonyítania kell a magyar szülők számára, hogy az anyanyelvi oktatás is képes biztosítani az itt tanuló diákok érvényesülését. Amennyiben a magyar tagozat diáklétszámában növekedés nem áll be, a jövőben a lukanényei magyar iskola is áldozatává válhat annak a konkurenciaharcnak, mely a teljes szervezettségű iskolák között a járásban ki fog alakulni.

            Csábon az alapiskola épülete 1975-ben került átadásra és 2011-ben lett felújítva. Az épületben működik többek között a helyi óvoda és a művészeti alapiskola is. Központi iskolaként szolgál, jelenleg 10 község diákjai látogatják. A kezdetektől közös igazgatással magyar és szlovák tannyelvű oktatás folyik a falai között. A magyar tagozat diáklétszáma a 2006/7-es tanévben sem volt már túl magas (58 diák), az óta erőteljesen tovább csökkent 19 diákra. Jelenleg 3 összevont magyar osztály működik: 1-4 (8 tanulóval), 5-6 (6 tanulóval), 7-8 (5 tanulóval). A kiábrándító helyzet részben köszönhető az iskola régi vezetésének. 2014 márciusától az alapiskolának új kinevezett igazgatója van. A településen a még mindig jelentős (66 %) magyar nemzetiségű lakossági arány (704 magyar lakos) ellenére csak szlovák óvoda működik. Az iskola az utóbbi években nem tudta megszólítani a környező települések magyar diákjait.

Rendkívüli erőfeszítésekre, van szükség ahhoz, hogy a magyar oktatás helyzete a településen javuljon. Az újrakezdéshez a jelentős számú magyar lakosság cselekvő hozzáállására adhat csak esélyt. A helyzet nem lehetetlen, amennyiben a magyar óvoda és kisiskola fontosságában képesek hinni a szülők.   

 

Alsó tagozatos veszélyeztetett iskolák

Óvár községben alsó tagozatos katolikus Szent Erzsébet MTNy Egyházi Alapiskola működik (jelenleg 6 fővel), amelynek kisdiákjai Ipolyvarbón folytatják tanulmányaikat a felső tagozaton. Az óvári gyermekek alapítványi támogatásnak köszönhetően iskolabuszon utaznak mindennap az ipolyvarbói iskolába. Óváron magyar óvoda működik. Amennyiben az ipolyvarbói iskola felső tagozata megszűnne, a felső tagozatos óvári diákok számára heti ingázás mellett kell szállást biztosítani az egyik közeli teljes szervezettségű iskolával rendelkező településen. (A legközelebbi lukanényei iskolába a beutazás 44,8 km, ami napi közel 90 km hosszú utazást jelent, ami nem vállalható.)

Ipolyhídvégen az alsó tagozatos Szent Rita Egyházi Alapiskolának jelenleg 8 tanulója van. A helybéli lakosok úgy gondolják, hogy mindenütt jobb a gyermekeiknek, mint odahaza.  Az ipolybalogi és az ipolysági iskolát egyaránt látogatják a helyi alsó tagozatos diákok. Érdemes lenne tisztázni, hogy a lokálpatriotizmus hiányán kívül mi az oka ennek. 

Inámban 2014 szeptemberétől megszűnt az oktatás a járás harmadik veszélyeztetett kisiskolájában. A 2013/14-es tanévben négyen tanultak még itt. Ők ma már az ipolynyéki iskolát látogatják.  

Veszélyeztetett szlovák iskolák a legalább 10%-os magyar lakosságú településeken (zárójelben a diáklétszám): A lukanényei közös igazgatású iskola (55) és a nagycsalomjai iskola (59) felső tagozata, valamint a következő alsó tagozatos iskolák: Apátújfalu (8), Felsőzellő (23), Rárósmulyad (10) és Sirak (5).

 

Az anyanyelvű oktatás biztosítása a magyar iskola nélküli települések diákjai számára ahol legalább 10%-nyi magyar lakosság él 

 (A település megnevezése mellett a magyar lakosok számát és arányát tüntetjük fel.)

Apátújfalu, Haraszti, Leszenye, Szlovákgyarmat, Bátorfalu települések diákjai számára a legközelebbi magyar iskola Lukanénye, ahová iskolabusszal megoldott a közlekedés. Ennek ellenére a szülők csupán kisebb része részesíti előnyben a magyar iskolát.  Nagyon sok a vegyes házasság, sok szülő már szlovák tannyelvű iskolába járt, számukra egyértelmű ezt az iskolát választani gyermeküknek is.

Apátújfalu (394, 55%) magyar lakossága az utóbbi 10 évben 15%-kal csökkent. A településen csak szlovák óvoda van. Magyar kisiskolája 1979-ben zárta be kapuit.

Leszenye (56, 11%), Szlovákgyarmat (76, 13%), Bátorfalu (59, 16%) kis települések, kisszámú magyar lakossal, ahol jelentős az asszimiláció. Szlovák óvodát működtetnek.

Haraszti (33, 14%) apró település, óvoda és iskola nélkül.

Ipolykér, Szécsénykovácsi, Bussa, Csalár, Zsély, Felsőzellő, Galábocs, Rárósmúlyad településekről a magyar oktatás iránt érdeklődő diákok elsősorban az ipolyvarbói iskolát látogatják.

Ipolykér (176, 57%) kis település, iskola és óvoda nélkül. A diákok Ipolyvarbóra járnak iskolába.

Szécsénykovácsiból (206, 54%) 3 diák látogatja az ipolyvarbói iskolát. A faluban sem iskola, sem óvoda nincs. Az Ipolykérrel való együttműködésben, magyar óvoda, vagy rendszeres gyermekfoglalkozások szervezésével növelhető a magyar iskolai oktatás iránti igény.  

Bussán (429, 30%) 1996-ban szűnt meg a magyar alapiskola. Ma teljes szervezettségű szlovák iskola működik a faluban. A településen csak szlovák óvoda van, ennek ellenére néhány diák az ipolyvarbói magyar iskolát látogatja. 

Csalár (149, 31%) szlovák többségú kistelepülés, semmilyen oktatási intézménnyel nem rendelkezik.

Zsély (175, 13%) - a szülőknek minden magyar iskola messze van, már meg sem fordul a fejükben a lehetőség, hogy gyermekük magyar iskolába is járhatna. Nincsenek magyar közösségi rendezvények a településen. Magyar iskolája közel 50 éve, 1967-ben szűnt meg.

Felsőzellő (52, 10%) a losonci járáshatárhoz közeli falucska. Alsó tagozatos szlovák iskolája van. Néhány évente 1-1 magyar diák Losoncra jár iskolába.

Galábocs (43, 36%) aprócska település, a magyar lakosság lassan elfogy a faluból. Nincs sem iskolája, sem óvodája.

Rárósmúlyadon (104, 32%) szlovák alsó tagozatos iskola működik. A település a járás szélén, minden iskolától távol fekszik.   

Dacsókeszi, Gyürki, Kőkeszi, Sirak, Szelény, Terbegec településekről a szülők általában az ipolynyéki, néhány esetben a csábi iskolát választják. A magyar szülők viszonylag magas arányban íratják gyermeküket magyar iskolába, viszont kevés a településeken a gyermek.

Dacsókeszi (162, 27%), a települést már csak kis százalékban lakják magyarok, ahol szlovák óvoda működik. Magyar iskolája 1975-ben szűnt meg.

Gyürki (76, 58%), Szelény (92, 45%), Terbegec (144, 72%) kistelepüléseken a nagyobb magyar lakossági arány ellenére nincs sem óvoda, sem iskola.

Sirak (141, 65%) itt a jelentősebb magyar lakossági arány ellenére szlovák óvodát működtetnek.

Kőkeszi (241, 68%) településen 8 gyermekkel magyar óvodát tartanak fenn.  

Ipolynagyfalu, Ipolyszécsényke, Kelenye településeken a szülőknek választási lehetőségük is van magyar iskolákból (Ipolybalog, Ipolyság, Ipolynyék). Élnek is a lehetőséggel, bár akad itt is kivétel, aki azt gondolja, a szlovák iskola többet adhat gyermekének.

Ipolynagyfalu (292, 70%), Ipolyszécsényke (287, 75%), Kelenye (270, 90%) kistelepülések mindegyikében 5-9 gyermekszámmal magyar óvoda van. Kelenyén a Béke Királynője katolikus egyházi iskola 1993-tól több, mint egy évtizedig működött.

Ipolykeszi, Kóvár, Nagycsalomja, Kiscsalomja településekről a magyar diákok egy része Ipolybalog iskoláját látogatja.

Ipolykesziben (357, 76%) kevés a gyermek. A településnek 6 gyermekkel magyar óvodája van. Némely magyar szülő, annak reményében, hogy gyermeke jobban tud érvényesülni mint ő, szlovák iskolába járatja gyermekét.

Kóvárról (190, 70%) a gyermekek jelentős része Nagycsalomjára jár szlovák óvodába, ezért iskolaválasztásnál ennek a tényezőnek döntő szerep jut az iskolaválasztásnál. A diákok egy része az ipolybalogi iskolát látogatja.

Nagycsalomja (373, 62%) településen 1993-tól néhány évig magyar egyházi kisiskola működött. Ma a faluban szlovák óvoda és teljes szervezettségű szlovák iskola működik. A szülők nagy része főleg kényelemből, ezt a lehetőséget választja. Ahogyan az egyházi kisiskola nem tudott mélyebb gyökeret verni a faluban, úgy a közeli ipolybalogi magyar iskola sem vonzó a helyiek számára.

Kiscsalomja (33, 16%) apró település kisszámú magyar lakossal

Nagykürtös (645, 4,96%) járási székhely 13 ezer lakossal. A városban élő, vagy ide költözött magyarok már nem igénylik az anyanyelvi oktatást, pedig a csábi iskola közelsége beutazással ezt lehetővé tenné számukra. Sok szülő véleménye az, hogy a magyar iskolák nem készítik fel kellő mértékben a gyerekeket szlovák nyelvből, ezért különösen a városban ez miatt hátrányos helyzetbe kerülnének.

 

III.           A járás oktatási hálózatának néhány további jellemzője, sajátossága

 

Az óvodák helyzete 

(Az óvodákkal kapcsolatos adatok az 1. számú mellékletben találhatók.)

A járásban 10 településen működtetnek az önkormányzatok magyar óvodát. Lukanényén közös óvoda keretében működik magyar óvodás csoport. Magyar iskola keretében csak Inámban működött óvoda. Az iskola megszűntével a magyar óvoda tovább működik. Több kistelepülés megőrizte óvodáját: Óvár, Ipolyszécsényke, Kőkeszi, Kelenye, Ipolynagyfalu. Ipolyvarbón a lakosságszám alapján esély van magyar óvoda létrehozására.  Néhány magyar többségű településen a magyar óvoda hiánya is közrejátszott abban, hogy a településen szlovák óvoda és iskola jött létre és az jelentősen megerősödött pl. Csáb, Apátújfalu és Nagycsalomja esetében.    

 

Gazdag hagyományokkal bíró, ma már szórvány régió, melyre nem figyelnek oda

A járásban egyre nagyobb a munkanélküliség. Hiányoznak az állami beruházások, a vállakozói befektetések, az Ipoly-hidak. A természeti táj és a kultúrtörténeti emlékek gazdagsága a falusi- és az ökoturizmus fejlesztését segíthetik, melyek, ha kisebb lépésekkel, de elindultak. A járásban fekszik a magyar kultúrtörténet szempontjából jelentős két település: Szklabonya 844 lakosú település 9 magyar lakossal, Alsósztregova 1045 lakossággal bíró falu 3 magyar nemzetiségű lakossal.

A környékbeli magyarok úgy érzik, velük senki nem foglalkozik. Kevés a személyes kapcsolat, a közélet személyiségei közül nem nagyon veszik a fáradtságot, hogy közéjük menjenek, törődjenek velük. A járásbeli iskolák akár a nyugati, akár a keleti központoktól messze vannak. Kevés az iskola, a gyermek, akik számára versenyeket, programokat lehetne szervezni. Pedagógusnak, diáknak nem igazán van lehetősége sikerélményre az iskolán kívül.

A fiatalok egy része, főleg az értelmiségiek elvándorolnak, más régiókban telepszenek le. Egyre kevesebb gyermek születik. Sok a vegyes házasság. A kisebb falvakban sok helyen nem is volt, vagy már évtizedekkel ezelőtt megszűnt a magyar óvoda, iskola, pedig sok esetben döntő szempont, milyen óvodába jár a gyermek. A szülők viszonylag nagy része úgy gondolja, hogy előny, ha szlovák iskolába íratja gyermekét, jobban tud érvényesülni. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szlovák nyelv megtanítására, hogy azt magabiztosan tudják használni a mindennapi életben a gyermekek.

A magyar iskolák oktató-nevelő munkájának eredményessége a gondok ellenére kiemelkedő a járásban. Bizonyítják ezt többek között a versenyeken és felméréseken elért eredmények és a sikeres továbbtanulás. Az iskolák felszereltsége fölülmúlja a közeli falvak szlovák iskoláit. Ennek ellenére számtalan oka lehet annak, hogy a magyar szülők, vagy a vegyes házasságban élők, nem a magyar nyelvű oktatást választják gyermekük számára. Fakadhat ez pl. a magyar iskola hiányából egy, még magyar identitását őrző községben (Zsély, Bussa, Sirak, Apátújfalu, Leszenye, Nagycsalomja), vagy éppen a magyar iskola távolsága miatt. Úgy tűnik, hogy a szülők berögzült sémák szerint döntenek, már ami az iskolaválasztást illeti. Az érdektelenség oka abban is rejlik, hogy a megélhetési problémák miatt az információszerzés a számításba vehető iskolákról teljesen háttérbe szorul. Ritka az a szülő, aki rászánja magát, és elviszi gyermekét egy nyitott napra, hogy bepillantást nyerjen az iskola életébe. Az elsődleges szempont nagyon sok szülőnél az iskola közelsége, ill. megközelíthetősége (tömegközlekedéssel). Azok a szülők pedig, akik szlovák nyelven végezték alap- vagy középiskolai tanulmányaikat, már szlovák iskolába íratják gyermekeiket. 

            A diáklétszám fogyása miatt a következő években kemény rivalizálás alakulhat ki az iskolák között a mind kevesebb magyar gyermekért.  Ez csak abban az esetben kerülhető el, ha a gazdasági fellendülés, a munkahelyteremtés, a helyi értékek és az identitás megtartása egyaránt fontos cél lesz a régió mind több önkormányzata számára.

 

 Magyar iskolák a Nagykürtösi járásban, melyek nincsenek rajta a veszélyeztetettek listáján

            A Nagykürtösi járás legnagyobb létszámú teljes szervezettségű magyar alapiskolája, az Ipolybalogi Ipolyi Arnold iskola. A jelenlegi diáklétszám közel felét a falu Újtelepén épült lakásoknak köszönheti.  Ezért fontos a településeken a lakásépítkezési programok támogatása.  Ipolybalogra 11 településről 83 tanuló jár be.  Az iskola sikeres pályázatainak köszönhetően a járás legjobban felszerelt iskolája. Az iskola körzetébe a következő falvak tartoznak: Ipolykeszi, Nagycsalomja, Kóvár.

            A járás második legnagyobb teljes szervezettségű alapiskolája Ipolynyéken található, mely 7,1 km-re fekszik Ipolybalogtól, meghaladva a törvény szerinti 6 km-es határt. A község az etnikai határon fekszik. A falu és benne az iskola a felvidéki magyarság egyik védőbástyájának is tekinthető. Az iskolában a diákszám csökkenése nem annak tudható be, hogy a szülők szlovák iskolába íratnák gyermeküket, hanem azért mert a fiatalok nagy része elköltözik a faluból, esetleg külföldön vállal munkát. Ipolynyékre 8 településről 46 beutazó tanuló jár. Az iskola körzetébe a következő falvak tartoznak: Kelenye, Szécsénke, Inám, Kőkeszi, Terbegec, Gyürki.

 

IV.           A Nagykürtösi járás oktatási hálózatának megvédését és fejlesztését szolgáló javaslatok

A magyar iskolákban olyan pedagógusok alkalmazását kell előtérbe helyezni, akik személyes példájukkal is hiteles személyként tudnak kiállni, s tenni az anyanyelvi oktatásért, s akik az önkormányzatokkal együtt tevékenyek a magyar óvoda és iskola munkájának megújításában.

Óváron és Ipolyvarbón, amennyiben elszántság van az önkormányzat részéről megtartani a kisiskolát, illetve az alsó tagozatot, ezt törvényileg a 6 km-es kivétel lehetővé teszi. A felső tagozatos diákok érdekében azonban célszerűbb iskolabuszt indítani, vagy heti ingázással kollégiumi ellátást biztosítani.

Óváron magyar óvoda működik. Amennyiben az ipolyvarbói iskola felső tagozata megszűnne, a felső tagozatos óvári diákok számára heti bejárással kell szállást biztosítani az egyik közeli teljes szervezettségű iskolával rendelkező településen. (A legközelebbi lukanényei iskolába a beutazás 44,8 km, ami napi közel 90 km hosszú utazást jelentene.)            Alacsonyabb diáklétszámnál az ipolyvarbói iskola felső tagozatának megszüntetése esetén, vagy napi beutazással, vagy heti ingázás mellett kollégiumi ellátási formában kell biztosítani az iskola felső tagozatos diákjainak tanulmányait. A napi beutazás esetén az egészséges verseny döntse el Ipolyvarbó és Lukanénye vonatkozásában, hogy egy iskolabusz biztosításával a térségben melyik helyszínen teremthetők meg a felső tagozatos diákok oktatásához a kedvezőbb feltételek. Kollégiumi megoldás esetén a környező teljes szervezettségű iskolákkal rendelkező településeken (Lukanénye, Ipolynyék, Ipolybalog) kívül Ipolyság jöhet szóba.

Lukanényén működik kisbusz, mely a Lukanénye-Csáb-Dacsókeszi-Kőkeszi- Gyürki-Leszenye-Szlovákgyarmat-Apátújfalu-Bátorfalu-Lukanénye útvonalon biztosítja a diákok utaztatását. Az iskolabusz útvonala módosulhat az önkormányzatok megegyezése alapján.

Amíg az óvári iskolabusz működik, Szécsénykovácsiból és Ipolykérről az alsó tagozatos, de akár az óvodás gyermekek utaztatását is biztosíthatja Ipolyvarbóra.

Mérlegelni kell a magyar diákok utaztatását Kóvár, Nagycsalomja, Ipolykeszi településekről Ipolybalogra, vagy Inám érintésével Ipolynyékre, amennyiben ez segíti a magyar diákok számának növelését az anyanyelvi oktatásban a jelzett településekről. 

Az anyanyelvi oktatás megerősítése érdekében célszerű magyar óvodák létrehozása jónéhány magyar többségű településen: Ipolyvarbó, Ipolykér vagy Szécsénykovácsi, ahol semmilyen óvoda nincs, illetve azokon a településeken, ahol szlovák óvoda és iskola működik, pl. Csáb, Apátújfalu, Nagycsalomja esetében. Az utóbbiakban a közös igazgatású óvoda is előrelépést jelentene. A nagyon kicsi településeken (Kóvár, Terbegec, Sirak, stb.) legalább rendszeres magyar gyermekfoglalkozásokra volna szükség. Azokban a falvakban, ahol magyar iskola működik ajánlott a magyar óvodát az iskola keretében működtetni.     

A járás magyar iskoláinak végzősei számára támogatni kell az eljutást a járáson kívüli (Ipolyság, Losonc)  magyar nyelvű középiskolákba. Ehhez számukra a szórvány, vagy egyéb program keretében ösztöndíjat javaslunk biztosítani az utazás, illetve a kollégiumi elhelyezés fedezésére.

A régió periférikus helyzete okot szolgáltat, s egyben lehetőséget is kínál arra, hogy  a térség problémáit, beleértve a magyar oktatással felmerülő gondokat is, határon átnyúló projektek keretében igyekezzenek megoldani a térség fejlődése iránt felelős intézmények, valamint a fejlesztések iránt elkötelezett önkormányzati és gazdasági társulások, civil szervezetek.   

 

Az elemzés kidolgozásában részt vett: Skabela Rózsa.

Mellékletek:

1.     számú melléklet: A magyar lakosság nemzetiségi aránya a népszámlálásokon és az óvodások száma településenként 2013-ban

                  (A mellékletben minden település szerepel, ahol a magyar lakosság aránya 10%-nál nagyobb)

 

Település neve (10% feletti magyar lakossági arány)	Magyar lakosság aránya a településen	Összlakosság	Magyar lakosság		A magyar óvoda (óvodai csoport) a magyar iskola részeként működik (igen / nem)	Óvoda (M,SZ,K)	Gyermekek száma összesen	Gyermekszám a magyar csoportokban	A magyar óvodába járó gyermekek aránya
			létszám	arány %
	2001	2011
Apátújfalu	70,08 %	719	394	54,80 %	-	Sz	19	0	-
Bátorfalu	29,10 %	362	59	16,30 %	-	Sz	18	0	-
Bussa	40,25 %	1451	429	29,57 %	-	Sz	37	0	-
Csáb	71,97 %	1063	704	66,23 %	-	Sz	13	0	-
Csalár	35,46 %	479	149	31,11 %	-	-	-	-	-
Dacsókeszi	34,67 %	606	162	26,73 %	-	Sz	21	0	-
Felsőzellő	24,10 %	493	52	10,55 %	-	-	-	-	-
Galábocs	52,29 %	117	43	36,75 %	-	-	-	-	-
Gyürki	63,50 %	130	76	58,46 %	-	-	-	-	-
Haraszti	21,30 %	242	33	13,64 %	-	-	-	-	-
Inám	96,69 %	480	442	92,08 %	igen	M	7	7	100,00 %
Ipolybalog	87,92 %	846	717	84,75 %	nem	M	24	24	100,00 %
Ipolyhídvég	76,77 %	633	456	72,04 %	nem	M	20	20	100,00 %
Ipolykér	73,80 %	308	176	57,14 %	-	-	-	-	-
Ipolykeszi	85,25 %	470	357	75,96 %	nem	M	6	6	100,00 %
Ipolynagyfalu	80,93 %	419	292	69,69 %	nem	M	9	9	100,00 %
Ipolynyék	87,86 %	1870	1577	84,33 %	nem	M	28	28	100,00 %
Ipolyszécsényke	87,65 %	385	287	74,55 %	nem	M	7	7	100,00 %
Ipolyvarbó	83,37 %	363	304	83,75 %	-	-	-	-	-
Kelenye	92,26 %	297	270	90,91 %	nem	M	5	5	100,00 %
Kiscsalomja	14,11 %	209	33	15,79 %	-	-	-	-	-
Kóvár	80,83 %	272	190	69,85 %	-	-	-	-	-
Kőkeszi	70,17 %	354	241	68,08 %	nem	M	8	8	100,00 %
Leszenye	41,16 %	522	56	10,73 %	-	Sz	11	0	-
Lukanénye	77,83 %	1391	1111	79,87 %	nem	K	26	13	50,00 %
Nagycsalomja	65,97 %	603	373	61,86 %	-	Sz	20	0	-
Nagykürtös	6,20 %	12999	645	4,95 %	-	Sz	331	0	-
Óvár	74,56 %	302	228	75,50 %	nem	M	10	10	100,00 %
Rárósmúlyad	29,67 %	318	104	32,70 %	-	Sz	15	0	-
Sirak	76,08 %	216	141	65,28 %	-	Sz	15	0	-
Szécsénykovácsi	54,93 %	375	206	54,93 %	-	-	-	-	-
Szelény	54,08 %	204	92	45,10 %	-	-	-	-	-
Szlovákgyarmat	19,16 %	565	76	13,45 %	-	Sz	11	0	-
Terbegec	80,81 %	201	144	71,64 %	-	-	-	-	-
Zsély	21,96 %	1331	175	13,15 %	-	Sz	37	0	-

M – magyar nevelési nyelvű, Sz – szlovák nevelési nyelvű, K – közös igazgatású óvoda

 

2.     számú melléklet: Az iskolák diákszámára vonatkozó adatok településenként

 

Település neve (10% feletti magyar lakossági arány)	Általános iskola neve	AT/ FT	Az oktatás nyelve	Diákok száma az AT-on 2013/14	Diákok száma a FT-on 2013/14	Diákok száma összesen 2013/14	Diákok száma összesen 2005/6	Diákszám változás %-ban (2005/06-2013/14 között)	Beutazó diákok a magyar iskolába (2012/13-as adat)		Mely településekről utaznak be nagyobb számban diákok a magyar iskolába
									létszám	arány %
Apátújfalu	Alapiskola	1-4.	Sz	8	0	8	-	-	-	-
Bussa	Alapiskola	1-9.	Sz	101	156	257	-	-	-	-
Csáb	Alapiskola	1-9.	M	8	11	19	58	-67,24%	3	16,67%	Dacsókeszi, Gyürki
		1-9.	Sz	69	92	161	-	-	-	-
Felsőzellő	Alapiskola	1-4.	Sz	23	0	23	-	-	-	-
Inám - MEGSZŰNT	Alapiskola és Óvoda	1-4.	M	5	0	5	15	-66,67%	0	0,00%
Ipolybalog	MTNy Alapiskola	1-9.	M	59	84	143	195	-26,67%	83	56,85%	Ipolykeszi, Ipolynagyfalu, Ipolyhídvég, Kelenye, Ipolyszécsényke, Kóvár
Ipolyhídvég	Egyházi MTNy Alapiskola	1-4.	M	10	0	10	10	0,00%	4	36,36%	Ipolyszécsényke
Ipolynyék	MTNy Alapiskola	1-9.	M	43	78	121	213	-43,19%	46	35,38%	Inám, Kőkeszi, Terbegec
Ipolyvarbó	MTNy Alapiskola	1-9.	M	8	28	36	75	-52,00%	24	70,59%	Ipolykér, Óvár
Lukanénye	Alapiskola	1-9.	M	18	29	47	23	4,35%	13	22,81%	Apátújfalu
		1-9.	Sz	30	55	85	-	-	-	-
Nagycsalomja	Alapiskola	1-9.	Sz	40	59	99	-	-	-	-
Nagykürtös	Alapiskola	1-9.	Sz	571	728	1299	-	-	-	-
Óvár	Egyházi Alapiskola	1-4.	M	6	0	6	7	-14,29%	0	0,00%
Rárósmúlyad	Alapiskola	1-4.	Sz	10	0	10	-	-	-	-
Sirak	Alapiskola	1-4.	Sz	5	0	5	-	-	-	-
Zsély	Alapiskola	1-9.	Sz	72	93	165	-	-	-	-
Diákszám összesen a magyar iskolákban			M	x	x	387	596	-35,07%

 

AT – alsó tagozat (1-4. évfolyam), FT – felső tagozat (5-9. évfolyam).

A 2005/06-os tanévre csak a magyar iskolák esetében álltak rendelkezésre elérhető adatok.

A diákok beutazására vonatkozó adatok csak a magyar iskolákra (a közös igazgatású iskolák magyar részlegeire), és csak a 2012/13-as tanévre voltak elérhetőek.

 

3.     számú melléklet: Települések jegyzéke, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 10 %-ot, de a településen nincs magyar iskola:

Apátújfalu, Bátorfalu, Bussa, Csalár, Dacsókeszi, Felsőzellő, Galábocs, Gyürki, Haraszti, Ipolykér, Ipolykeszi, Ipolynagyfalu, Ipolyszécsényke, Kelenye, Kiscsalomja, Kóvár, Kőkeszi, Leszenye, Nagycsalomja, Nagykürtös, Rárósmúlyad, Sirak, Szécsénykovácsi, Szelény, Szlovákgyarmat, Terbegec, Zsély.

 

4.      számú melléklet: Középiskolák a Nagykürtösi járásban - 2014/15

 

Gimnáziumok a Nagykürtösi járásban - 2014/15

Nincs magyar oktatási nyelvű középiskola.

A Nagykürtösi járásban 1 szlovák gimnázium működik: Nagykürtös (263 diák)

 

Szakközépiskolák a Nagykürtösi járásban - 2014/15 (csak nappali tagozat)

A Nagykürtösi járásban 3 szlovák szakközépiskola működik: Kékkő (327 diák), Nagykürtös (292 diák), Zsély (97 diák).