Komárom – Oktatási hálózat kutatás

A Komáromi járás iskolái

 

I.              A járás települései, demográfiai viszonyai, iskolái

 

A Komáromi járás lakossainak száma a 2011-es népszámlálási adatok alapján 103 995, a magyar lakosság száma 66 356, aránya (63,81%). A 2001-ben a magyar lakosság száma még 74 976, aránya 69,07% volt, így a 2001-es népszámlálási adatokhoz viszonyítva a magyar lakosság száma 8 620-szal, aránya 5,26 %-tal csökkent.

A komáromi járás 1923-ban jött létre, mai határait az 1960-as közigazgatási átszervezéskor alakították ki, azóta változatlanok. Ma Nyitra megye része. A járás az egykori Komárom vármegye területén fekszik, keleti részén Búcs, Bátorkeszi, Dunamocs és Karva községek egykor Esztergom vármegyéhez tartoztak.

A járást 41 község alkotja, ebből Komárom (18 506), Gúta (8 201), és Ógyalla (3196 lakossal) visel városi címet. A települések közül 38 településen nagyobb a magyarok aránya, mint 10%, ezekből 35 településen a magyarok többséget alkotnak, 21 településen arányuk a 80%-ot is meghaladja. A legnagyobb magyar nemzetiségi aránnyal bíró település Szilas (95,14%)-kal. A városokban a magyarság aránya: Komárom 53,9%, Gúta 76,7%, Ógyalla 41,2%. Bajcson és Ímelyen a magyar lakosok aránya 44,2% és 42,7%.

Újgyalla (Dulovce), Újpuszta (Mudroňovo), Szilospuszta (Šrobárová), Zsemlékes (Lipové) 1920-as évek elején létrehozott szlovák telepes falvak és a Megyercs és Ekel közötti Violény és Margitmajor területén (Violín és Štúrová) kolóniákat hoztak létre. ahol a magyar lakosság aránya 2% és 15% között van. Ezek a telepítések a járás délnyugati és délkeleti szögletének színmagyar kompakt területének közepén helyezkednek el.

A magyar nemzetiség aránya 2001 és 2011 között Kolozsnémán és Zsemlékesen nem változott, a többi településen csökkent. A városokban a magyarság aránya Komáromban 6,2%-kal, Gútán 4,1%-kal, Ógyallán 9%-kal csökkent. A legnagyobb csökkenés Bajcson (12%) és Megyercsen (10%) következett be. A járás középső észak-déli sávja vegyes lakosságú területet alkot, Martos, Vágfüzes alkotta magyar nyelvszigettel.  

A járásban nagyobb számú roma közösségek élnek Naszvadon (334, 6,59%), Újgyallán (195, 10,76%), Madaron (112, 7,66%), Ógyallán (189, 2.44%).          

 

1.     táblázat: Áttekintés a járási oktatási intézményi hálózatról és a veszélyeztetett iskolák számáróla 2013/14-es tanév adatai alapján

A Komáromijárás oktatási intézményei	Az intézmények száma	A minimális diákszámot az alsó tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 20, ill. 24 diáknál)		A minimális diákszámot a felső tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 65, ill. 75 diáknál)
		1­­­­­­­­­­­­­­­­–4-es iskolák	1–9-es iskolák AT-a	1–9-es iskolák
szlovák nevelési nyelvű óvoda a járásban	13
10% feletti magyar lakosságú települések szlovák nevelési nyelvű óvodái	21
magyar nevelési nyelvű óvoda	35
magyar – szlovák közös igazgatású óvoda	10
magyar és közös ig. óvodák összesen	45
1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskola	4	4
10% feletti magyar lakosságú települések 1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	3	3
1–4-es magyar tanítási nyelvű iskola	7	4
1–4-es közös igazgatású iskola	-	-
magyar és közös ig. alsó tagozatos iskola összesen	7	4
1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskola	13		0	7
10% feletti magyar lakosságú települések 1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	12		0	6
1–9-es magyar tanítási nyelvű iskola	23		0	7
1–9-es közös igazgatású iskola	-		-	-
magyar és közös ig. 1–9-es iskolák összesen	23		0	7

 

A Komáromi járásban 48 alapiskola működik. A 36 teljes szervezettségű iskolából 23 magyar és 13 szlovák tannyelvű. A 11 alsó tagozatos iskolából 7 magyar tannyelvű, 4 pedig szlovák. A járásban Komárom, Gúta, Ógyalla mellett még 5 olyan településen van teljes szervezettségű szlovák alapiskola, ahol a magyar lakosság többségben van: Bátorkeszi, Marcelháza, Naszvad, Perbete, Szentpéter, Nemesócsa. A szlovák többségű települések közül Ímelyen és Újgyallán (Dulovce) van teljes szervezettségű szlovák iskola.

Dunaradványon, Karván, Nagykeszin, Tanyon magyar kisiskola működik. Martoson a kisiskola a helyi református egyházközség fenntartásában jött létre. Keszegfalván, Megyercsen magyar és szlovák kisiskola is működik, Bajcson és Szilospusztán csak szlovák kisiskola van. A dunaradványi, a keszegfalvai és a tanyi magyar kisiskolákon kívül a többi alsó tagozatos kisiskola nem teljesíti a diáklétszámokra vonatkozó követelményt.

 

II.            A járás veszélyeztetett magyar alapiskolái helyzetének elemzése

 

2.     táblázat: A minimális létszámot el nem érő magyar iskolákra vonatkozó információk a 2013/14-es tanév adatai alapján

Minimális létszámot el nem érő magyar iskola (alsó, illetve felső tagozat)	Van-e szlovák iskola a telepü- lésen?	Fenntartó (Ö,E)	Diákszám		Hiányzó diákszám az AT-on		Hiányzó diákszám a FT-on	Beutazó diákok száma	Beutazó diákok aránya	Az iskola épületének állapota	Az iskola technikai felszereltsége	Hátrányos helyzetű tanulók aránya (alacsony, közepes, nagy)
			AT	FT	összevont osztályok	nem összevont osztályok		(2012/13-as adat)
										(jó, megfelelő, rossz)
Megyercs	van	Ö	18		2	24		1	5,56 %			-
Karva	-	Ö	12		12	38		0	0 %			-
Martos	-	E	18		6	32		6	33,33 %			A
Nagykeszi	-	Ö	11		13	39		0	0 %			-
Gúta	van	E	59	39	0	0	26	13	13,26 %			A
Perbete	van	Ö	60	61	0	0	4	12	9,92 %			K
Búcs	-	Ö	36	64	0	14	11	19	19,00 %			-
Dunamocs	-	Ö	37	54	0	13	21	16	18,18 %			A
Hetény	-	Ö	38	59	0	12	16	17	17,53 %			-
Izsa	-	Ö	28	44	0	22	31	20	27,78 %			A
Madar	-	Ö	57	54	0	0	21	5	4,50 %			K

A szín nélküli részben az 1–4. évfolyamos, a színesen jelzett részben az 1–9. évfolyamos iskolák találhatók.

AT – alsó tagozat (1–4. évfolyam), FT – felső tagozat (5–9. évfolyam).

Ö – önkormányzati fenntartású iskola, E – egyház által fenntartott iskola

Az 1–4-es iskolákon a minimális diákszám összevont osztályok esetén 20, illetve 24.

Az iskolák alsó tagozatán a minimális diákszám évfolyamonkénti osztályok esetén 42, illetve 50.

Teljes szervezettségű iskolák felső tagozatán a minimális diákszám 65, illetve 75.

A bejáró diákok számának feldolgozásához és kimutatásához csak a 2012/13-as évből álltak rendelkezésre hozzáférhető adatok.

 

 

Teljes szervezettségű veszélyeztetett iskolák

A gútai Nagyboldogasszony Egyházi Alapiskola és Óvoda nincs igazán veszélyben. Jelenlegi ingatag helyzetének oka elsősorban az egyházi iskolák diszkriminatív normatív finanszírozása, valamint az a tény, hogy 2010-es indulása miatt nem rendelkezik még az összes évfolyammal. Felújításra és bővítésre váró épülete jelenleg nem teszi lehetővé a nyugodt és kiegyensúlyozott fejlődés lehetőségét. Saját óvodája alapot nyújt az első osztályok nyitásához. Jó hírű iskola, a Gúta környéki tanyavilágból érkező diákoknak ráadásul ösztöndíjat tud biztosítani. Az intézmény erőssége, hogy azonos szellemiségben nevel az óvodától (elméletileg) az érettségiig. (Az ugyanitt működő egyházi gimnázium valószínűleg hamarosan megszűnik, így az alapiskola minden évfolyama helyhez jut, bár ezen a területen a helyzet nem ideális).

Perbete 2403 magyar lakosával jelentős háttéret nyújthatna a teljes szervezettségű magyar iskola diáklétszámának biztosításához. A 73%-nyi magyar lakossággal bíró községben azonban a magyar iskolába járó diákok aránya 56%. Az iskola elsősorban a helyi diákokra támaszkodhat. Csupán a Bajcsról érkező néhány diák segít növelni a magyar iskola diáklétszámát (10 diák). Annak ellenére, hogy az asszimilációs ráta nem volt túl magas (3%) az elmúlt két népszámlálási időszak között, az alacsonyabb korosztályokban a nemzetiségi arányeltolódás a magyarok javára kedvezőtlenül alakul. Az óvodás diákok száma a magyar és a szlovák óvodában azonos, ami szintén ezt jelzi. A település teljes szervezettségű szlovák iskolájába 94 diák jár, akiknek jelentős része az asszimiláció útján járó magyar családokból van. A magyar iskola diákszáma az elmúlt nyolc évben 30%-kal apadt.

Búcs 1190 lakosú község, 91%-ban magyar település. Az alacsony lakosságszámmal és ennek csökkenésével magyarázható elsősorban az iskola jelenlegi helyzete. Az iskola iránti érdeklődést változatos pedagógiai programmal, új pedagógiai módszerek bevezetésével igyekeznek fenntartani. Gyógypedagógussal folytatnak szoros együttműködést, odafigyelnek speciális igényű diákokra, országos projektekbe kapcsolódnak be. A Katona Mihály, egykori helyi tudós tiszteletesről elnevezett iskolában természettudományos és sport napokat, tehetséggondozó programokat szerveznek a környék iskoláinak bevonásával, iskolagalériát működtetnek. A község magyar óvodáját 37 gyermek látogatja. Az iskola épülete, technikai felszereltsége, sportpályája megfelelő. A búcsi diákok mindegyike a helyi iskolát látogatja, sőt Bátorkesziről, ahol még megfelelő számú diák van a magyar iskolában, 10 diák a búcsi iskolát látogatja. E tekintetben a bátorkeszi iskolavezetés megértő hozzáállása jelenthet segítséget, akiknek elsősorban a  bátorkeszi magyar családok gyermekeinek megnyerésére szükséges összpontosítaniuk. A búcsi iskola jelenleg anyagilag önfenntartó, a tendenciákra reagálva munkacsoport alakult az iskola jövőbeni működése, megmentése érdekében. Iskolabuszt szeretnének működtetni, s a környező települések diákjait a gazdag szabadidős programokkal megnyerni, hogy a még hiányzó diákok befogadóiskolájává váljanak. A jövőben elsősorban a karvai kisiskola nagyobb számú végzősére számítanak. A jelenlegi felső tagozatos karvai diákokat napjainkban a szomszédos járásbeli, iskolabusszal rendelkező Muzsla iskolájába utaztatják. Felmerült az iskola egyházi iskolává alakításának szándéka is. A karvai kisiskola esetleges megszűnése esetén a diákok a hozzájuk legközelebbi búcsi iskolában folytathatják tanulmányaikat.

Dunamocs 1151 lakosú község. Az alacsony születésszámmal magyarázható gyermekhiányt, s az ebből adódó normatív támogatás csökkenését az önkormányzat az óvoda és az iskola összevonásával próbálja orvosolni. A község magyar óvodáját 22 gyermek látogatja. Az iskola épülete minden igényt kielégít: felújított és jól felszerelt. A szomszédos falvak kisiskoláiból jelenleg is érkeznek diákok az iskola felső tagozatára, elsősorban Dunaradványról. Ezt szeretnék a jövőben iskolabusz vásárlásával még jobban elősegíteni. A dunaradványi kisdiákok megnyerésével az iskola diáklétszáma stabilizálható lenne. Ennek legfőbb akadálya azonban a komáromi iskolák elszívó hatása.

A dunamocsi és a szomszédos dunaradványi kisiskolások közül 10, illetve 21 diák tanul a komáromi iskolák alsó tagozatán. Amennyiben ez a szám mérséklődne, a dunamocsi iskola diáklétszámgondja megoldódna.

Hetény 1383 lakosú község 84%-ban magyar nemzetiségű lakossal. Jól felszerelt, gazdaságosan működtethető, jelenleg még önfenntartó iskolája van. A helyi óvoda magyar gyerekei mind itt tanulnak, s még a környező településekről is vannak bejáró tanulók. Az előrejelezhető – és távlatilag fenntartható – 90 körüli létszám viszont kérdésessé teszi a létét. Az iskola felszereltsége kiváló és jó híre van a környéken. Az iskolában sokrétű és sikeres szabadidős tevékenység folyik. A diákok eredményesek a diákversenyeken. A község magyar óvodáját 26 gyermek látogatja. Itt is veszélyforrás a komáromi iskolák elszívó hatása, mely az utóbbi években javuló tendenciát mutat, a 2013/14-es évben csak 5 diákot tett ki. A község iskolája megtartása érdekében iskolabuszt vásárolna a környékbeli diákok beutaztatása céljából, sőt a helyi református közösség család típusú gyermekotthonok révén is javítana a helyzeten.

Izsa 1643 lakosú község. A magyar lakosság aránya 65%. Az iskolaügy szempontjából a problémák fő forrása az alacsony születésszám mellett a lakosság nagy munkaerőpiaci mobilitása. Az iskola felső tagozatát csak 44 diák látogatja. A községben közös óvoda működik 29 gyermekkel, közülük 16 jár a magyar csoportba. Sokan a 8 km-re fekvő Komáromban dolgoznak, s ez miatt gyermeküket is oda viszik iskolába. Az előrejelezhető diáklétszám csökkenő tendenciát mutat. Komárom elszívó hatása itt a legérezhetőbb. 14 alsó és 16 felső tagozatos helyi diák a járási székhely magyar iskoláit látogatja. A közelmúltban a helyi közösségben az iskola megszüntetéséről szóló álhírek is fokozott migrációt eredményeztek. Az iskola diáklétszámát a közeli Pat diákjai erősíthetnék. Sajnos, a régión belüli természetes mobilitás nem a szomszédos veszélyeztetett iskolák felé irányul, hanem Komáromba.

Madar 1462 lakosú község. A lakosok 82%-a, 1205 személy magyar nemzetiségű. A településen 112 személy, a lakosság 7,66%-a vallotta magát roma származásúnak. Az iskola alsó tagozatán 57 diák tanul, míg a felsőn 54, ami a törvényben megszabott minimális diáklétszámtól 21-gyel kisebb. Az iskola diáklétszáma a 2005/6-os tanévhez képest 37%-kal csökkent. A tavalyi tanévhez képest is 36 diákkal van kevesebb az iskolában, mivel több magyar szülő gyermekét Komáromba, Marcelházára, Bátorkeszire vitte át. Az elsős, másodikos diákok mindegyike hátrányos helyzetű roma diák. A roma népesség nagyobb natalitási foka ellenére az iskola első osztályába beiratkozó diákok száma a törvény által megengedett minimum körül mozog. Az intézmény még önfenntartó, de az egyre csökkenő diáklétszám veszélyeket hordoz magában. Az iskolába beutazó gyermekek száma nem számottevő.

 

Alsó tagozatos veszélyeztetett iskolák

Martos 694 lakosú kistelepülés 88%-os magyar lakossággal, mely elszigeteltsége miatt is nehezen fenntartható kisiskolával rendelkezik a református egyházközség fenntartásában. A településen évente kevés gyermek születik, s ezek egy része is Ógyalla vagy Komárom óvodáit, iskoláit látogatja. A szomszédos Vágfüzesről járnak diákok az iskolába. Az egyház kiterjedt kapcsolatrendszerének, valamint a helyi lelkészházaspár elszántságának köszönhetően tudott eddig megmaradni az iskola. A helyzet javulását eredményezné, ha a helyi lakosok a helyi iskolába járatnák gyermeküket, de ekkor sem érhető el a törvényi minimum. Mivel 6 km-en belül nincs másik iskola, s egyházi iskoláról van szó, a törvénymódosításból adódóan a megszünés közvetlenül nem fenyegeti. A diákok a felső tagozaton Komáromban, illetve Érsekújvárban folytatják tanulmányaikat magyar iskolákban. Az iskola a Pázmány Alapítványtól elnyert mikrobusszal a közeli Vágfüzesről utaztat be 6 diákot, velük együtt 18 az iskola diáklétszáma

Nagykeszi elöregedő kisközség 990 lakossal, 78%-os magyar nemzetiségi aránnyal. Óvodáját 17 gyermek látogatja. Kisiskolája 11 tanulóval rendelkezik, akik a felső tagozatot főként Ekelen látogatják. Az 1-2 tanulóval emelkedő diáklétszám nem elegendő az iskola megtartásához. Csicsóra és Csallóközaranyosra járnak alsó tagozatos diákok a faluból, mivel a helyiek sem bíznak igazán az iskola fenntarthatóságában, ezért. fontolgatják iskolabusz indítását. Az iskola megszűnése esetén a csicsói iskolának lenne nagyobb szüksége a nagykeszi gyermekekre, bár a helyiek hagyományosan a felső tagozatra az ekeli vagy valamelyik komáromi alapiskolába járnak. Ez miatt az iskolabusz célpontját illetően nincs döntés.  

Karva kistelepülés 760 lakossal. A magyar lakosok száma 2001 és 2011 között 639-ről 554-re csökkent. ság aránya 74%. A lakosság számának csökkenése a születésszámban is tükröződik. 2005-ben a fenntarthatóság érdekében közös épületbe került az iskola és az óvoda. Az épület időközben teljesen megújult, s az utóbbi években lassú létszámbeli növekedés is tapasztalható az óvodában és az iskolában is. Az iskolában 12 diák tanul, az óvoda gyermeklétszáma 17. Mivel egy épületben van az óvoda és az iskola is, így az iskola bezárásával az óvoda fenntartása is veszélybe kerül. Mivel több szülő munkahelye Párkányban van, ezért a diákok egy része a párkányi iskolát látogatja. A muzslai iskolabusz szolgáltatásai miatt a felső tagozatos diákok szintén a szomszéd érsekújvári járás iskoláját részesítik előnyben. Ha az iskola fenntartását a település nem tudja felvállalni a kisdiákok legközelebb Búcson, Dunamocson vagy Muzslán tanulhatnak.

Keszegfalva Komáromhoz 10 km-re fekvő 1929 lakosú község, a magyarok száma 1334. Az utóbbi két népszámlálás között a magyarok aránya a településen 78%-ról 69%-ra csökkent. A településen közös épületben 22 diákkal magyar iskola, 10 diákkal szlovák kisiskola működik. A falu közös igazgatású óvodájába, a magyar csoportba 16, a szlovákba 13 gyermek jár. Napjainkban az iskoláknak és az óvodáknak, tehát az összes intézménynek egy megbízott igazgatója van, aki elsősorban azt próbálja elérni, hogy a keszegfalusiak helyben látogassák az iskolát. Keszegfalva magyar kisiskolája több figyelmet érdemelne az iskola helyi fenntartójától, hiszen a településről az alsó tagozatos diákok közül 15-en a komáromi, 6-an a gútai iskolák létszámát növelik. A szlovák iskolában a következő tanévben 3-ra csökkenhet a diákok száma.

Megyercs Komárom közelében fekvő 1197 lakosú község, a magyarok száma 743. 2001 és 2011 között a magyar lakosság nemzetiségi aránya 73%-ról 62%-ra esett vissza. A falu határában a Violényi major területén 1920-ban Violín szlovák telepes kolóniát hoztak létre. A településen 18 diákkal magyar iskola, 8 diákkal szlovák kisiskola működik. Mivel a diáklétszámokban az utóbbi időben enyhe fellendülés mutatkozik mindkét intézményben, ezért az önkormányzat szeretné megtartani ezeket az intézményeket. Nem terveznek összevonást, leépítést, mivel bíznak a falu önfenntartó képességében. A falu közös igazgatású óvodájába, a magyar csoportba 21, a szlovákba 16 gyermek jár.

 

Veszélyeztetett szlovák iskolák a legalább 10%-os magyar lakosságú településeken (zárójelben a diáklétszám):

A felső tagozaton: Bátorkeszi (56), Komárom-Pohraničná (54), Marcelháza (58), Nemesócsa (62), Perbete (50), Szentpéter (61), Újgyalla (45), míg az alsó tagozaton Bajcs (13), Keszegfalva (10), Megyercs (8), Szilospuszta (9) településeken kevesebb a törvény által meghatározott diáklétszám.

 

Az anyanyelvű oktatás biztosításának lehetőségei a magyar iskola nélküli településeken, ahol legalább 10%-nyi magyar lakosság él

A további leírásban a helynév után a település magyar lakosainak számát és arányát tüntettük fel. A számok a 2011-es népszámlálási adatokra vonatkoznak.

Bajcs (549, 44%) elsősorban a környező városokból tervezetten betelepített romáknak és az érsekújvári szlovák munkahelyeknek köszönhető, hogy a településen már csak szlovák óvoda és alapiskola van. A magyar gyermekek Perbetére (10), illetve Ógyallára (7) járnak iskolába.

Bogya (327, 88%) magyar óvodájába 10 gyermek jár, a tanulók elsősorban Lakszakállasra járnak alapiskolába.

Bogyarét (186, 92%) alapiskoláját 1992-ben szüntették meg, óvodája sincs. A Gútától csupán 10 km-re lévő faluból – vagy inkább tanyavilágról – az iskoláskorú gyermekek elsősorban Gútára járnak iskolába.

Füss (570, 82%) településen magyar nyelvű óvoda működik 17 gyermekkel. 2007-ben megszűnt a magyar iskola, azóta a füssi tanulók főként a szomszédos Csicsón folytatják tanulmányaikat.

Gellérnek (421, 90%) csak magyar óvodája van 17 gyermekkel. A diákok főleg Lakszakállasra járnak iskolába.

Ifjúságfalvát (296, 63%) Gúta határában Magyarországról áttelepült szlovákok alapították 1949-ben. A településhez tartozik a kisszigeti tanyavilág. A községben gyermekotthon működik. 2005-ben a községben megszüntették a szlovák alapiskolát, a következő évben az óvoda is megszűnt. Elsősorban Gútára járnak iskolába az itteniek.

Ímelynek (878, 43%) 2011-ben 2054 lakosa volt. A településre a 18. század elején a földesúr szlovákokat telepített. Míg 1910-ben 44-en vallották magukat szlováknak, 1930-ban a szlovákok száma már 961-re emelkedett. A község szlovák nevelési nyelvű óvodájába 42 gyermek jár, teljes szervezettségű szlovák alapiskolájába 129 diák. A magyar diákok Naszvadra (10) és Ógyallára (2) járnak iskolába.

Kolozsnéma (482, 93%) magyar óvodáját 10 gyermek látogatja, akik később Csicsóra járnak iskolába.

Pat (432, 85%) magyar iskolája még a hetvenes években megszűnt, magyar nevelési nyelvű óvodájába 14 gyermek jár. A helybeli diákokat elsősorban Komáromba divat járatni, ritkábban Izsára.

Szilas (473, 95,14%) kisközség Nagymegyertől keletre. A Komáromi járásban itt a legnagyobb a magyar nemzetiségű lakosok aránya. A helyi diákok (29) közeli lakszakállasi iskolát látogatják. A településen magyar óvoda működik, ahová 20 gyermek jár.

Vágfüzesnek (451, 81%) magyar óvodája van 14 gyermekkel. Kisiskolája 2006-ban az alacsony gyermeklétszám miatt megszűnt. A helyi diákok főként Komáromba járnak iskolába, a 2013/14-es tanévben 33 diák.

Virt (170, 60%) kisközségben magyar nyelvű óvoda működik (a községi hivatal épületében). Az itteni gyermekek Marcelházára, Dunamocsra vagy Dunaradványra járnak iskolába. 

Zsemlékes (24, 15%) zsákfalu Nemesócsától 4 km-re. Lakosainak száma 159. A községet 1921-ben Hodžovo néven, az addigi majorságokon hozták létre. Nincs oktatási intézménye. Az óvoda és az iskola is megszűnt már a 70-es években. Ha van magyar diák, akkor a nemesócsai iskolát látogatja.

 

 

III.          A járás oktatási hálózatának néhány további jellemzője, sajátossága

 

Óvodák és az anyanyelvi iskola választása

(Az óvodákkal kapcsolatos adatok az 1. számú mellékletben találhatók.)

            A 10%-nál nagyobb magyar lakossági aránnyal bíró települések közül Bogyaréten, Ifjúságfalván és Zsemlékesen nincs semmilyen óvoda. A 44, illetve 43 %-os magyar lakossági arányú Bajcson és Ímelyen csak szlovák óvoda működik.  Azokon a településeken, ahol közös óvodák működnek, a lakosság nemzetiségi arányszámánál legalább 10%-kal kisebb a magyar óvodások aránya Naszvadon (53%, ill. 32%) és Nemesócsán (81%, ill. 63%).

 

A járás iskolái évről évre egyre éleződő harcot folytatnak a leendő elsősökért, amit az oktatási törvény módosítása csak fokozott. Ez egyrészt az egymással kényszerű rivalizálásban álló magyar iskolák között, másrészt a települések magyar és szlovák iskolái között folyik. A járásban a legádázabb versengés a 2014-es beiratkozások időszakában Bátorkeszin folyt, ahol 2671 magyar és 614 szlovák él. A helyi szlovák iskola hibás magyarsággal írt plakátokon próbált magyar gyermekeket toborozni. Azok a szülők, akik a környező falvakból naponta járnak Komáromba dolgozni, sokszor gyermekük számára nem a helyi, de komáromi iskolát választják.  

 

 

A Komáromi járás magyar iskoláinak helyzete  

Összességében elmondható, hogy a Komáromi járás védettnek tűnik a magyar iskolák szempontjából, de az könnyen kimutatható, hogy ez a törékeny egyensúly és a múltban kialakult intézményi szerkezet könnyen felborulhat.

 

A járás magyar iskolái diáklétszámának alakulása

 

Magyar alapiskolák diákjainak száma a Komáromi járásban	2005/2006	2013/2014
A teljes szervezettségű  iskolában tanulók száma	5 399	4 473
Az aló tagozatos iskolában tanulók száma	170	130
A tanulók száma összesen a járás alapiskoláiban	5 569	4 616
Eltérés		-953

 

A táblázatból kitűnik, hogya 2005/2006-os tanévhez viszonyítva közel ezerrel csökkent a tanulók száma a  járás magyar iskoláiban. A városok elszívó hatása a kisközségek iskolahálózatára van kedvezőtlen hatással, míg a városokban az asszimiláció, ill. annak hatására a szlovák iskolát választók befolyásolják kedvezőtlenül a magyar iskolák beiratkozási eredményeit.

 

A magyar és a szlovák iskolák diákszámának összehasonlítása a Komáromi járásban

 

Tanév: 2013/2014	Alsó tagozat		Felső tagozat		Összesen
Az alapiskolás diákok száma összesen	3413		3808		7221
A magyar iskolák diákjainak száma	2177	63,78%	2439	64,05%	4616	63,92%
A szlovák iskolák diákjainak száma	1236	36,22%	1369	35,95%	2605	36,08%

 

Összeségében a járás magyar lakosságának aránya (63,81%), valamint a magyar, illeve a szlovák iskolát látogató diákok aránya (63,91%) közel azonos. Jelentős eltérések mutatkoznak azonban azokon a településeken, ahol magyar és szlovák oktatási intézmény egyaránt működik.

 

A magyar óvodai csoportokba járó gyermekek, a magyar iskolákba járó diákok és a települések magyar lakossága nemzetiségi arányának összehasonlítása azokon a településeken, ahol magyar és szlovák teljes szervezettségű iskola is működik

Település	A magyar lakosság nemzetiségi aránya	A magyar óvodai csoportba járó gyermekek aránya	Az óvodai korosztály és a lakosság nemzetiségi aránya közötti különbség	A magyar iskolába járó diákok aránya	Az iskolai korosztály és a lakosság nemzetiségi aránya közötti különbség
Bátorkeszi	78%	76%	- 2	64%	- 14
Gúta	77%	54%	- 23	76%	-  1
Komárom	54%	51%	- 4	59%	+ 5
Marcelháza	86%	73%	- 13	69%	-  17
Naszvad	54%	32%	- 22	41%	-  13
Nemesócsa	81%	63%	- 18	59%	-  22
Ógyalla	41%	18%	- 23	35%	-  6
Perbete	73%	49%	- 24	56%	-  17
Szentpéter	68%	51%	- 17	58%	-  10

 

Mind a magyar óvodások, mind az iskolások esetében az arányszámalacsonyabb. Az óvodásoknál a különbség még markánsabb, ami a felgyorsuló asszimilációt jelentheti. Az iskolásoknál a nagyobb eltéréseket a környező településekről történő beutazók is módosítják. Pl. Nemesócsa környezetében nincsenek szlovák oktatási intézmények, így a környező szlovák diákok számára az itteni szlovák iskola a gyűjtőiskola szerepét is ellátja. Bátorkeszinél az óvodások viszonylatában a kis különbség megugrását az iskolásoknál többek között a szlovák iskola eredményesebb beiratkozási kampányai is eredményezhetik.  

    

A járás településeinek további magyar és szlovák alapiskolái

Komáromban négy magyar tannyelvű alapiskola működik, melyből három állami a Munka utcai (483), a Jókai Mór (429) és az Eötvös utcai (403) MTNY Alapiskolák és egy egyházi fenntartású, a Marianum Egyházi Óvoda és Alapiskola (207 diákkal). A városban továbbá három szlovák állami fenntartású alapiskola van. A magyar és a szlovák állami gimnáziumban nyolc évfolyamos osztályok is működnek. Az egyházi gimnázium csak négyosztályos képzéssel rendelkezik. A nyolcosztályos gimnáziumok - gyengítő - hatással vannak a környék alapiskoláira, ugyanis az 5. osztály elvégzése után a legjobb diákokat elszívják. Így ezek az alapiskolák létszám- és eredményesség szempontjából hátrányba kerülnek.

A komáromi adatok túl sok örömre azért nem adnak okot, mert a környező falvakból évről-évre nagyobb számban látogatják a járási központ iskoláit. A 2012/13-as iskolaévben a komáromi iskolákba 190 diák utazott be, ami a 4 magyar iskola diáklétszámának 11,1%-a. Keszegfalváról 53, Vágfüzesről 33, Csallóközaranyosról 22, Dunaradványról 21 diák utazik be naponta. A beutazókhoz nem számoltuk be a Komáromhoz tartozó, vele nem összeépült településrészeket, mint pl. Őrsújfalu, ahonnét 91 diák jár a komáromi magyar iskolákba. A valós veszteséget a szlovák iskolákba járó magyarul beszélő diákok jelentős száma jelzi. A 2013/14-es év kiemelkedően jó komáromi beiratkozási arányszámát az izsai, a hetényi, stb. diákok emelték, ahol a szülők körében pánikot okozott a kisiskolák minisztériumi rendelettel való “racionalizációs kényszerítése”.

Gútán három magyar – két állami és egy egyházi fenntartású – valamint egy szlovák alapiskola működik. A Corvin Mátyás MTNy Alapiskolának 326, a II. Rákóczi Ferenc MTNY Alapiskolának 248 diákja van. Itt is működik nyolcosztályos egyházi gimnázium, de ebben az iskolában a jelentkezők alacsony száma miatt az elmúlt években már nem nyitottak osztályt. A magyar tannyelvű alapiskolák esetében az utóbbi évek előrelépése, hogy nulladik évfolyam is nyílott a Corvin Mátyás Alapiskolában. A beutazók száma a város iskoláiba 78, ami a diákok 15,5%-át adja. Gútára Kamocsáról (20), Ifjúságfalváról (14), Keszegfalváról (13) utaznak be nagyobb számban diákok, ennek ellenére a magyar iskolába beíratott diákok aránya a város nemzetiségi arányszámát alulról súrolja.

Ógyallán magyar alapiskola (197 diák) és szlovák alapiskola van. A magyar alapiskola 15,9%-a beutazó diák, elsősorban Martosról (15) és Bajcsról (7).

A járásban három magyar egyházi iskola működik. A legjelentősebb köztük a Marianum iskolaközpont, mely óvodával, alapiskolával (207 diák), gimnáziummal rendelkezik. Fenntartója a Nagyszombati Egyházmegye. Az iskolaközpont az óvodával megalapozhatja jövőjét, a gimnáziumba távolabbról bejáró diákok számára a Szent Imre Kollégium megteremti a bentlakás feltételeit. Ugyancsak a Nagyszombati Egyházmegyének a fenntartásában működik a Gútai Nagyboldogasszony Egyházi Alapiskola és Óvoda 98 diákkal, mely nyolcéves gimnáziumi tagozattal is rendelkezik. A Martosi MTNy Református Egyházi Alapiskolában 18 diák tanul.

        A járás további nagyobb diákszámú teljes szervezettségű magyar alapiskolái a következő településeken működnek: Marcelháza (233), Bátorkeszi (199), Csallóközaranyos (178), Lakszakállas (177) és Nemesócsa (159).

 

Az iskolák közöti rivalizálás és együttműködés

        Az iskolahálózatnak követnie kell a természetes mikrorégiók sajátosságait. Különösen a járás keleti felében több, a törvény értelmében alacsony diáklétszámú, vagy annak közelében levő teljes szervezettségú magyar alapiskola működik – Perbete (121), Madar (111), Búcs (100), Hetény (97), Dunamocs (91), Izsa (72), melyek rivalizálásra kényszerülnek egymással. Ezen iskolák további sorsának alakulását (megmaradását, vagy megszűnését) a község gazdasági, társadalmi, szociális fejlesztésének foka, az oktatás és nevelés, illetve a szakköri és a szabadidős foglalkozások minőségi mutatói és eredményessége, az iskola épületei és felszereltsége által biztosított feltételek, a diákok iskolákba való eljutásának feltételei és a helyi közösség iskolamegtartó szándéka fogják elsősorban megszabni. A régió demográfiai mutatói fokozott rivalizálásra kényszerítik az egyes települések önkormányzatait és az iskolák vezetését, akik az erős konkurencia ellenére nem mondhatnak le a kölcsönösen előnyös együttműködés formáiról sem.

Mivel az alacsony diáklétszámmal működő iskolák a pedagógusoknak nem tudnak minden esetben szakképesítésüknek megfelelő óraszámot biztosítani, példaértékűnek tarthatjuk az oktatás szakmaiságának érdekében alkalmazott ingázó pedagógusok intézményét a búcsi és a bátorkeszi alapiskolák között.

        Azokon a településeken, ahol magyar és szlovák magyar teljes szervezettségű iskolák is működnek, évről évre fokozódik a magyar iskolák térvesztése. Naszvad, Perbete, de a további települések példája is ezt mutatja. Ezzel párhuzamosan Bátorkeszihez hasonlóan az iskolák közötti „verseny” is kialakul, mely az iskolák eredményességét segítheti, de negatív hatásai is lehetnek.

 

A diákok települések közötti migrációja és ennek hatása az iskolahálózatra

A diákok utaztatása legfőképpen a szülők munkahelyéhez való kötődést mutatja, de szerepet játszik a tömegközlekedési infrastruktúra jelenléte, az iskola jó híre, s nem utolsó sorban a marginalizálódott vagy szociálisan hátrányos helyzetű diákok jelenléte a helyi oktatási intézményben.

A diákok Komáromba történő beáramlása negatív hatással van az őket körülvevő, sőt a távolabban fekvő települések iskoláira. A Párkány Komárom útvonalon, illetve Komárom közvetlen közelében több olyan község fekszik, melynek iskolája a Komáromba való beáramlás miatt különösen veszélyeztetett. A 2012/13-as tanévben Izsáról 14 alsó és 16 felső tagozatos diák, Dunamocsról 2 alsó és 8 felső tagozatos diák látogatta a komáromi iskolákat, de a dunaradványi 4 alsó és 17 felsőtagozatos diák, illetve a pati 8 alsó és 2 felső tagozatos diák is hiányzik ezekből az iskolákból. Hetényből 3 alsós és 2 felsős diák tanult a járási székhelyen. Ennek az iskolának a diákszámát 8 diák Marcelházáról erősíti.

Ezen iskolák megmaradása érdekében az iskolák minőségi mutatóinak további emelésével és az iskola eredményeinek hatékonyabb népszerűsítésével mérsékelni kell a helyi diákok komáromi beáramlását. Ugyanakkor a komáromi iskolák részéről is visszafogottabb hozzáállásra lenne szükség, hogy a gyermekekért folytatott versengésüknek a környék iskolái ne essenek áldozatul.

A járás délkeleti csücskében fekvő búcsi iskolát Karváról 9, Bátorkesziről 10 diák látogatja, miközben a szomszéd járásbeli Muzsla 17 felső tagozatos karvai diákot utaztat hosszabb távon iskolabuszával saját iskolájába (e közben 10 muzslai diák a párkányi iskola diáklétszámát növeli). Szintén a járáshatáron túli Érsekújvár iskolájába jár 9 alsó és 11 felső tagozatos diák Kamocsáról. Mindkét esetben a közelebb fekvő búcsi, illetve a szímői iskolák veszélyeztetetségét erősítve ezzel.  

A beutazók arányát tekintve a járásban természetes iskolaközpontként tarthatjuk számon Lakszakállast (47,75%), Csicsót (42,96%) és Ekelt (37,50%), melyeknek vonzása nincs negatív hatással környezetük kisiskoláira.   

A magyar iskola nélküli Ímelyről a diákok elsősorban Naszvadra, Bajcsról pedig Perbetére járnak iskolába.    

     Keszegfalváról a magyar iskola működése ellenére az alsó tagozatos diákok közül 15-en a komáromi, 6-an a gútai iskolák létszámát növelik. Ez a helyzet bizonyára összefügg az önkormányzat kellő odafigyelésének a hiányával is.

 

 

Speciális iskolák a Komáromi járásban – diáklétszámok

 

Speciális alapiskolák	Település	Diák létszám 2005/2006	Diák létszám 2014/2015
Speciális Alapiskola	Ógyalla	80	190
Speciális Alapiskola	Gúta	39	48
Speciális Alapiskola– Autista	Komárom	nincs adat	7
Speciális Alapiskola	Komárom	97	135

 

A járásban egyre több az olyan tanuló, akiket magaviseleti, vagy tanulási zavarai (diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia) gátolnak abban, hogy a tanulási folyamatban sikeres legyen. Egy részük integrált tanulóként vesz részt az oktatásban, másik részük a speciális iskolát látogatja. Eme iskolatípus fenntartója a megyei székhelyen, Nyitrán működtetett Járási Hivatal. A kiváló munkát végző speciális iskolák mellett, melyek számára a fenntartó megfelelő körülményeket teremt, ez nem mondható el a gútai magyar tannyelvű intézményről. A városban a szlovák tannyelvű, jól felszerelt, modern épületben székelő speciális alapiskolán kívül magyar tannyelvű speciális iskola is működik benti mellékhelyiségek nélkül, romos, veszélyes, méltatlan körülmények között, a megszűnés határán sodródva, s nem a diákhiány miatt.

 

Az alapiskolák végzős diákjainak továbbtanulási lehetőségei a járás középiskoláiban

Komáromi járásban a magyar alapiskolát végzett  tanulóknak a következő középiskolákon van lehetőségük továbbtanulni magyar nyelven:

 

Gimnáziumok a Komáromi járásban

Selye János MTNY Gimnázium	Komárom
Marianum Egyházi Gimnázium	Komárom
Nagyboldogasszony Egyházi Gimnázium	Gúta

 

Szakközépiskolák a Komáromi járásban – 2013/2014

SPŠ Komárno – Ipari Szakközépiskola	Komárom
Stredná odborná škola technická KN – Müszaki Szakközépiskola	Komárom
SOŠ obchodu a služieb Komárno – Kereskedelmi és Szolgáltatóipari Szakközépiskola	Komárom
SSOŠ s VJM Kolárovo – Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola	Gúta
SPŠ stavebná Hurbanovo – Építészeti Szakközépiskola	Ógyalla
Stredná odborná škola Hurbanovo – Szakközépiskola	Ógyalla
Stredná odborná škola Kravany nad Dunajom – Szakközépiskola	Karva

 

IV.          A Komáromi járás oktatási hálózatának megvédését és fejlesztését szolgáló javaslatok

Fontos az óvodák szerepének megerősítése a kisebb településeken is, melyek az iskolák működését hatékonyan segíthetik, különösen a vegyesen lakott településeken. Ezt segíthetik az óvoda előtti kor foglalkozásai is. Amennyiben a szülők kezdeményezik, javasoljuk Ímelyen magyar óvoda létrehozását, mely a magyar kisiskola létrejöttét is megalapozhatja. Bajcson a szlovák óvodai csoportok mellett a magyar óvodai csoportok létesítése a magyar családok gyermekeinek beiskolázását segítené. Ifjúságfalván, de akár Bogyaréten esély van magyar óvodai csoport létrehozására. A Komáromi járásban csak különleges esetben van létjogosultságuk a közös igazgatású, vagy a vegyes nevelési nyelvet alkalmazó óvodáknak. Néhány településen (Izsa, Naszvad, Nemesócsa, Keszegfalu) a közös óvodákban a magyar csoportok gyermekszáma alacsonyabb, mint az a lakosság nemzetiségi arányszámából következik. Ezek az óvodák így zavart okozhatnak a szülőknek az anyanyelvű iskolaválasztásban. Az iskola stabil gyermekbázisát alkotja az alapiskolához csatolt óvoda.

A Komáromi járásban a nagyszámú magyar iskola ellenére folyamatos elemzést kíván a régión belül az iskolarendszer törékeny egyensúlyának megtartása. Fontos, hogy a megszüntetéstől való félelem ne egészségtelen rivalizálást eredményezzen, hanem mindenki számára elfogadható, közösségünket megtartó és erősítő megoldásokat. Mindennek forrása a folyamatos párbeszéd és az ezt elősegítő szakmai alapon működő kommunikációs csatornák kialakítása és fenntartása. A döntésalkotásnál elsődleges szempontként kell szem előtt tartani az intézményi rendszer hatékony működtetése mellett az iskolákban folyó oktató-nevelő tevékenység minőségi kritériumait. 

A járás keleti felében a kedvezőtlen demográfiai mutatók az alacsony diáklétszámmal, vagy annak közelében levő teljes szervezettségú alapiskolákat megmaradásuk érdekében fokozott rivalizálásra kényszerítik. Továbbra is reális veszélyforrás Komárom elszívó hatása. Ennek csökkentése létfontosságú néhány iskolára nézve.

Mivel egy-egy teljes szervezettségű iskola bezárásával jelentős többletterhek keletkeznének, javasoljuk a helyi iskolák megerősítését célzó kezdeményezések végigvitelét, a helyi források kiegészítését (pl. óvodák nyitása, kisiskolák fejlesztése, iskolabuszok beszerzése és működtetése, vagy az iskolaprogramban rögzített fejlesztési elképzelések megvalósítását, stb.). Több iskola ebben látja a megmaradás esélyét.  

Az iskolabusz-rendszer átgondolt kialakítása és működtetése stratégiai jelentőségűvé válhat, különösen a kisebb mértékben diákszámhiányos veszélyeztetett teljes szervezettségű iskolákra nézve (Búcs, Hetény, Dunamocs). A támogatások feltételéül kell szabni ezen települések diákjainak helybenmaradását. 

Az iskolabusz működtetése fontos azokon a településeken is, ahol nincs magyar iskola, pl. Ímely, Ifjúságfalva vagy Bajcs esetében, azonban az ilyen anyagi befektetésnek a feltétele, hogy ezeken a településeken magyar óvodák jöjjenek létre. Ímelyen a szlovák iskola mellett egy magyar kisiskola létrehozására is reális esély van a helyi közösség kezdeményezése nyomán. A támogatásnak elsődlegesen az ilyen az intézményfejlesztéseket kell szolgálniuk.

A magyar kisiskolákat lehetőség szerint a legtöbb helyen meg kell tartani, s ezért fejleszteni kell. Keszegfalva magyar iskolájában a komáromi és a gútai iskolábajárás, utazás mérséklésével a diáklétszám jelentősen növekedne. Megyercsen a diáklétszám növelése, Martoson és Karván a törvényi kivételek is esélyt adnak az iskola megtartására. Ha a veszélyeztetett kisiskolák valamelyikének a fenntartására nem találják meg a lehetőséget, tanulóik a hozzájuk legközelebbi teljes szervezettségű iskola alsó tagozatán folytathatják a tanulmányaikat. Az esetleges racionalizációt körültekintően, megfelelő kommunikációval, érzékenységgel, információszolgáltatással kell végezni. Sok helyen az iskola megszünése a település elnéptelenedését, elöregedését is eredményezheti. Ilyen esetekben is az iskolabusz jelenthet áthidaló megoldást.

Az iskolák megmaradása érdekében a szülők helyi iskolához való hozzáállásában kell változást elérni pl.az iskolák minőségi mutatóinak további javításával és az iskolák gazdag tevékenységének propagálásával, mellyel mérsékelni lehet a helyi diákok komáromi beáramlását. A komáromi iskolák részéről visszafogottabb hozzáállásra lenne szükség, hogy a gyermekekért folytatott versengésüknek a környék iskolái ne essenek áldozatul. Diákszámnövelési terveiket elsősorban a város területére kellene összpontosítaniuk.

A Komáromhoz közeli Izsáról és Dunamocsról, melyek iskolái szintén veszélyeztetettek, jelentősebb számú diák látogatja a komáromi iskolákat. Az izsai iskolát a pati, a dunamocsi iskolát a dunaradványi alsótagozatos iskolából kikerülő felső tagozatos diákok tudnák diáklétszám tekintetében erősíteni. A hetényi iskola komáromi közelsége ellenére gazdag tevékenységgel sikerrel igyekszik visszaszorítani a helyi diákok komáromi beáramlását. Számukra lehetőséget jelent a hiányzó diákok pótlása Marcelházáról. A búcsiak sokrétű és eredményes munkája elsősorban a karvai és a bátorkeszi felső tagozatos diákok bizalmának nagyobb arányban való elnyerésére irányulhat. Karváról a muzslaiak 17 diákot utaztatnak az iskolabusszal, miközben a muzslai diákok közül 10 a párkányi iskolát látogatja. Mivel diáklétszám tekintetében a búcsi iskolának helyi tartalékai nincsenek ezért elsősorban iskolabusz működtetése segíthet az iskola átmeneti létszámgondjainak megoldásában. Sem a bátorkeszi, sem a marcelházi iskola működtetéséhez szükséges biztonságos diáklétszámot ezek a megoldások alapvetően nem veszélyeztetik.    

Az alapiskolák választásánál egyre inkább előtérbe kerül a minőség választása. Az ideális iskola sok szülő számára olyan, ahol az iskola jól felszerelt, ahol érzékenyek a szociálisan nehéz helyzetben lévő diákok problémái iránt, ahol eredményesek az oktatás terén, ahol gazdag és sokrétű szabadidős tevékenység, s eleven diákélet folyik.

A kulturális identitás megerősítése érdekében fontos az iskolahálózat további elemeit is megtartani, lehetőség szerint megerősíteni: a még létező szabadidőközpontokat, speciális alapiskolákat, művészeti alapiskolákat.

 

 

Az elemzés kidolgozásában részt vett: Madarász Róbert

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mellékletek

 

1.     számú melléklet: A magyar lakosság nemzetiségi aránya a népszámlásokon és az óvodások száma településenként 2013-ban

                  (A mellékletben minden település szerepel, ahol a magyar lakosság aránya 10%-nál nagyobb)

 

Település neve (10% feletti magyar lakossági arány)	Magyar lakosság aránya a telepü-lésen	Összlakosság	Magyar lakosság		A magyar óvoda (óvodai csoport) a magyar iskola részeként működik (igen / nem)	Óvoda (M,Sz,K)	Gyermekek száma összesen	Gyermekszám a magyar csoportokban	A magyar óvodába járó gyermekek aránya
			létszám	arány %
	2001	2011
Bajcs	56,85 %	1242	549	44,20 %	-	Sz	17	0	-
Bátorkeszi	83,38 %	3415	2671	78,21 %	nem	K	39	18	75,8%
					nem	M	48	48
Bogya	92,86 %	372	327	87,90 %	nem	M	10	10	100 %
Bogyarét	95,07 %	203	186	91,63 %	-	-	-	-	-
Búcs	93,64 %	1190	1084	91,09 %	nem	M	37	37	100 %
Csallóközaranyos	90,49 %	2404	2045	85,07 %	igen	M	45	45	100 %
Csicsó	91,48 %	1292	1118	86,53 %	igen	M	20	20	100 %
Dunamocs	91,96 %	1151	1057	91,83 %	nem	M	22	22	100 %
Dunaradvány	91,46 %	725	653	90,07 %	nem	M	8	8	100 %
Ekel	88,64 %	1521	1247	81,99 %	igen	M	27	27	100 %
Füss	91,32 %	698	570	81,66 %	nem	M	17	17	100 %
Gellér	92,92 %	468	421	89,96 %	nem	M	17	17	100 %
Gúta	80,77 %	10696	8201	76,67 %	nem	M	156	156	54,4%
					nem	M egyházi	16	16
					-	Sz	144	0
Hetény	87,09 %	1383	1157	83,66 %	nem	M	26	26	100 %
Ifjúságfalva	66,60 %	468	296	63,25 %	-	-	-	-	-
Ímely	46,52 %	2054	878	42,75 %	-	Sz	42	0	-
Izsa	72,75 %	1643	1066	64,88 %	igen	K	29	16	55,17 %
Karva	80,99 %	748	554	74,06 %	igen	M	17	17	100 %
Keszegfalva	78,58 %	1929	1334	69,16 %	nem	K	26	20	76,92 %
Kolozsnéma	92,23 %	520	482	92,69 %	nem	M	10	10	100 %
Komárom	60,09 %	34349	18506	53,88 %	nem	M	128	128	100 %
					-	Sz	126	0	-
					nem	M	30	30	100 %
					nem	M	28	28	100 %
					nem	K	23	21	91,30 %
					nem	M	36	36	100 %
					-	Sz	59	0	-
					-	Sz	126	0	-
					-	Sz	41	0	-
					nem	K	58	20	34,48 %
					-	Sz	21	0	-
					nem	M	23	23	100 %
					igen	M egyházi	68	68	100 %
					nem	M	71	71	100 %
						ÖSSZESEN:	838	425	50,7%
Lakszakállas	91,37 %	1218	1106	90,80 %	nem	M	19	19	100 %
Madar	85,33 %	1462	1205	82,42 %	nem	M	43	43	100 %
Marcelháza	88,46 %	3751	3228	86,06 %	nem	K	41	19	73%
					nem	M	42	42
Martos	90,60 %	694	610	87,90 %	nem	M	15	15	100 %
Megyercs	72,95 %	1197	743	62,07 %	nem	K	37	21	56,76 %
Nagykeszi	85,57 %	990	770	77,78 %	nem	M	17	17	100 %
Naszvad	58,97 %	5068	2717	53,61 %	nem	K	92	21	32,3%
					nem	K	41	22
Nemesócsa	89,76 %	2462	2014	81,80 %	nem	K	65	41	63,08 %
Ógyalla	50,19 %	7751	3196	41,23 %	igen	M	32	32	17,58%
					-	Sz	150	0
Pat	91,43 %	509	432	84,87 %	nem	M	14	14	100 %
Perbete	76,60 %	2974	2192	73,71 %	nem	M	42	42	49,4%
					-	Sz	43	0
Szentpéter	73,64 %	2734	1870	68,40 %	igen	M	49	49	52%
					-	Sz	47	0
Szilas	96,28 %	473	450	95,14 %	nem	M	20	20	100 %
Tany	88,01 %	803	703	87,55 %	nem	M	13	13	100 %
Vágfüzes	89,17 %	559	451	80,68 %	nem	M	14	14	100 %
Virt	67,55 %	285	170	59,65 %	nem	M	13	13	100 %
Zsemlékes	14,36 %	159	24	15,09 %	-	-	-	-	-

M – magyar nevelési nyelvű, Sz – szlovák nevelési nyelvű, K – közös igazgatású óvoda

2.     számú melléklet: Az iskolák diákszámára vonatkozó adatok településenként

 

Település neve (10 % feletti magyar lakossági arány)	Általános iskola neve	AT/ FT	Az oktatás nyelve	Diákok száma az AT-on 2013/14	Diákok száma a FT-on 2013/14	Diákok száma összesen 2013/14	Diákok száma összesen 2005/6	Diákszámváltozás  %-ban (2005/06-2013/14 között)	Beutazó diákok a magyar iskolába (2012/13-as adat)		Mely településekről utaznak be nagyobb számban diákok a magyar iskolába
									létszám	arány  %
Bajcs	Alapiskola	1-4.	Sz	13	0	13	nincs adat	-	-	-
Bátorkeszi	Kováts J. MTNy Alapiskola	1-9.	M	90	109	199	229	-13,10 %	1	0,53 %
	Alapiskola	1-9.	Sz	55	56	111	nincs adat	-	-	-
Búcs	Katona Mihály MTNy Alapiskola	1-9.	M	36	64	100	140	-28,57 %	19	17,76 %		Bátorkeszi, Karva
Csallóközaranyos	Kóczán Mór MTNy Alapiskola és Óvoda	1-9.	M	80	98	178	236	-24,58 %	14	7,82 %		Komárom, Nagykeszi
Csicsó	Gáspár S. MTNy Alapiskola és Óvoda	1-9.	M	55	80	135	174	-22,41 %	61	42,96 %		Füss, Kolozsnéma
Dunamocs	MTNy Alapiskola	1-9.	M	37	54	91	117	-22,22 %	16	18,82 %		Dunaradvány, Karva, Virt
Dunaradvány	MTNy Alapiskola	1-4.	M	25	0	25	20	25,00 %	1	7,14 %
Ekel	Hetényi J. MTNy Alapiskola és Óvoda	1-9.	M	32	98	130	169	-23,08 %	51	37,50 %		Nagykeszi, Megyercs
Gúta	Corvin Mátyás MTNy Alapiskola	1-9.	M	138	188	326	349	-6,59 %	42	13,55 %		Kamocsa, Ifjúságfalva, Keszegfalva, Bogyarét, Szimő
	II. Rákóczi FerencMTNy Alapiskola	1-9.	M	102	146	248	319	-22,26 %	23	9,13 %
	Nagyboldogasszony Egyházi Alapiskola és Óvoda	1-9.	M	59	39	98	nincs adat	-	13	15,66 %
	Alapiskola	1-9.	Sz	103	104	207	nincs adat	-	-	-
Hetény	Tarczy L. MTNy Alapiskola	1-9.	M	38	59	97	124	-21,77 %	17	17,89 %		Marcelháza, Dunamocs
Imely	Alapiskola	1-9.	Sz	48	81	129	nincs adat	-	-	-
Izsa	Döme Károly Alapiskola és Óvoda	1-9.	M	28	44	72	71	1,41 %	20	25,64 %		Pat
Karva	Alapiskola és Óvoda	1-4.	M	12	0	12	14	-14,29 %	0	0,00 %
Keszegfalva	Lőrincz Gy. MTNy Alapiskola	1-4.	M	22	0	22	37	-40,54 %	0	0,00 %
	Alapiskola	1-4.	Sz	10	0	10	nincs adat	-	-	-
Komárom	MTNy Alapiskola – Munka utca	1-9.	M	215	268	483	772	-37,44 %	52	10,99 %		Keszegfalva, Vágfüzes, Izsa, Csallóközaranyos,Dunaradvány
	Jókai Mór MTNy Alapiskola	1-9.	M	209	220	429	417	2,88 %	42	9,77 %
	MTNy Alapiskola – Eötvös utca	1-9.	M	204	199	403	470	-14,26 %	43	11,05 %
	Marianum Egyházi Óvoda és Alapiskola	1-9.	M	97	110	207	144	43,75 %	53	25 %
	J.A.Komenského Alapiskola	1-9.	Sz	232	286	518	nincs adat	-	-	-
	Alapiskola, Pohraničná 9	1-9.	Sz	100	54	154	nincs adat	-	-	-
	Alapiskola, Rozmarínová 1	1-9.	Sz	172	211	391	nincs adat	-	-	-
Lakszakállas	MTNy Alapiskola	1-9.	M	88	89	177	200	-11,50 %	85	47,75 %		Szilas, Gellér, Bogya
Madar	Édes G. MTNy Alapiskola	1-9.	M	57	54	111	177	-37,29 %	5	3,68 %
Marcelháza	MTNy Alapiskola	1-9.	M	101	132	233	335	-30,45 %	12	5,19 %		Madar
	Alapiskola	1-9.	Sz	45	58	103	nincs adat	-	-	-
Martos	MTNy Református Egyházi Alapiskola	1-4.	M	18	0	18	16	12,50 %	6	33,33 %		Vágfüzes
Megyercs	MTNy Alapiskola	1-4.	M	18	0	18	27	-33,33 %	1	6,25 %
	Alapiskola	1-4.	Sz	8	0	8	nincs adat	-	-	-
Nagykeszi	MTNy Alapiskola	1-4.	M	11	0	11	23	-52,17 %	0	0,00 %
Naszvad	MTNy Alapiskola	1-9.	M	70	72	142	175	-18,86 %	15	10,56 %		Imely
	Alapiskola	1-9.	Sz	107	93	200	nincs adat	-	-	-
Nemesócsa	Móra Ferenc MTNyAlapiskola	1-9.	M	65	94	159	217	-26,73 %	40	24,54 %		Tany
	Alapiskola	1-9.	Sz	50	62	112	nincs adat	-	-	-
Ógyalla	Feszty Árpád MTNyAlapiskola és Óvoda	1-9.	M	109	88	197	220	-10,45 %	32	15,92 %		Martos, Bajcs, Bagota,
	Alapiskola	1-9.	Sz	155	205	360	nincs adat	-	5	3,68
Perbete	MTNy Alapiskola	1-9.	M	60	61	121	172	-29,65	12	10,34 %		Bajcs
	Alapiskola	1-9.	Sz	44	50	94	nincs adat	-	-	-
Szentpéter	Kossányi J. MTNy Alapiskola és Óvoda	1-9.	M	64	73	137	172	-20,35 %	2	1,56 %
	Alapiskola	1-9.	Sz	39	61	100	nincs adat	-	-	-
Tany	MTNy Alapiskola	1-4.	M	24	0	24	33	-27,27 %	3	13,64 %		Kolozsnéma
Diákszám összesen a magyar iskolákban			M	x	x	4603	5569	-17,35 %

 

AT – alsó tagozat (1-4. évfolyam), FT – felső tagozat (5-9. évfolyam).

A 2005/06-os tanévre csak a magyar iskolák esetében álltak rendelkezésre elérhető adatok.

A diákok beutazására vonatkozó adatok csak a magyar iskolákra (a közös igazgatású iskolák magyar részlegeire), és csak a 2012/13-as tanévre voltak elérhetőek.

 

3.     számú melléklet: Települések jegyzéke, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 10 %-ot, de a településen nincs magyar iskola:

Bajcs, Bogya, Bogyarét, Füss, Gellér, Ifjúságfalva, Ímely, Kolozsnéma, Pat, Szilas, Vágfüzes, Virt, Zsemlékes.

 

4.     számú melléklet: Középiskolák a Komáromi  járásban - 2014/15

Gimnáziumok a Komáromi járásban - 2014/15

S. sz.	Iskola	Nyelv	Helység	Létszám
1.	MARIANUM MTNy Egyházi Iskolaközpont (Gimnázium)	M	Komárom	79
2.	Selye János MTNy Gimnázium	M	Komárom	565
3.	Nagyboldogasszony Egyházi Gimnázium	M	Gúta	25

A Komáromi járásban 1 szlovák gimnázium van: Komárom (303 diák)

 

Szakközépiskolák a Komáromi járásban - 2014/15 (csak nappali tagozat)

S. sz.	Iskola	Nyelv	Helység	Létszám
	Építészeti Szakközépiskola	M	Ógyalla	108
		Sz		77
	Szakközépiskola	M	Ógyalla	90
		Sz		22
	MTNy Magán Szakközépiskola*	M	Gúta	350
	Műszaki Szakközépiskola	M	Komárom	255
		Sz		47
	Kereskedelmi és szolgáltatási szakközépiskola	M	Komárom	293
		Sz		177
	Ipari Szakközépiskola	M	Komárom	441
		Sz		110
	Szakközépiskola*	M	Karva	154

* - magyar távoktatási forma is működik

 

A Komáromi járásban nincs különálló szlovák oktatási nyelvű szakközépiskola.