Nagyrőce – Oktatási hálózat kutatás

A Nagyrőcei járás iskolái

 

I.              A járás települései, demográfiai viszonyai, iskolái

 

A Nagyrőcei járás 1997-ben alakult, az addig a rimaszombati és a rozsnyói járáshoz tartozó települések egy részéből. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a járásban 40 419 lakos él, közülük 19,11% magyar nemzetiségű. A magyar és a szlovák népesség aránya csökkenő tendenciát mutat, a roma lakosság számaránya nő. 2011-ben a járás lakosainak 6,28%-a vallotta magát romának. A járásban a magyar-szlovák nyelvhatár az 1938-ban meghúzott államhatárral egyezik meg. A roma lakosság egyaránt él úgy az északi, szlovákok lakta területen, mint a járás déli részén. Nyelvhasználatukat tekintve alkalmazkodtak a környezetükben élők nyelvhasználatához, sőt nemzetiségként is leginkább a nyelvhasználat szerint határozzák meg magukat. A népszámlálási kérdőíveken is általában ezt a nyelvet jelölik meg nemzetiségként, így az adatok torzulnak. A Nagyrőcei járás gazdaságpolitikai szempontból a leszakadó régiókhoz tartozik, ahol a munkanélküliség megközelíti a 30% -ot.

A járás 42 települése közül 3 településnek van városi rangja: Nagyrőcének, Tornaljának és Jolsvának. Tornalján a magyar lakosság száma 4331, aránya 57,68% Elenyészően kevés magyar él a két másik városban. A járás további 39 települése közül a 2011-es adatok szerint 10 településen alkot a magyar lakosság többséget, további 5 településen arányuk eléri a 10%-ot. A 2001-es népszámlálási adatokhoz viszonyítva Licén 27%-kal, Szkároson 11%-kal, Gömörfalván 10%-kal csökkent a magyarság aránya 2011-re. Egyedül Levárton növekedett a magyar lakosság aránya 2%-kal. A legjelentősebb roma közösség Gicén él.

1.     táblázat: Áttekintés a járási oktatási intézményi hálózatról és a veszélyeztetett iskolák számáról a 2013/14-es tanév adatai alapján

 

A Nagyrőcei járás oktatási intézményei	Az intézmények száma	A minimális diákszámot az alsó tagozaton el nem érő iskolák s záma (kevesebb 20, ill. 24 diáknál)		A minimális diákszámot a felső tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 65, ill. 75 diáknál)
		1­­­­­­­­­­­­­­­­–4-es iskolák	1–9-es iskolák AT-a	1–9-es iskolák
szlovák tanítási nyelvű óvoda a járásban	17
10% feletti magyar lakosságú települések szlovák nevelési nyelvű óvodái	4
magyar nevelési nyelvű óvoda	4
magyar – szlovák közös igazgatású óvoda	2
magyar és közös ig. óvodák összesen	6
1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskola	2	0
10% feletti magyar lakosságú települések 1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	0	0
1–4-es magyar tanítási nyelvű iskola	1	1
1–4-es közös igazgatású iskola	1	-
magyar és közös ig. alsó tagozatos iskola összesen	2	1
1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskola	9		0	1
10% feletti magyar lakosságú települések 1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	1		0	0
1–9-es magyar tanítási nyelvű iskola	2		0	0
1–9-es közös igazgatású iskola	1		0	0
magyar és közös ig. 1–9-es iskolák összesen	3		0	0

 

A Nagyrőcei járás magyar tannyelvű iskolahálózatát 2 teljes szervezettségű magyar iskola (Sajógömör és Tornalja), egy közös igazgatású teljes szervezettségű iskola (Gömörfalva), valamint két kisiskola (Deresk és Gice) alkotja. A gömörfalvai iskola felső tagozatára a helybeli gyermekeken kívül a környék kisiskoláiból (Deresk, Gice) járnak a gyermekek. A két másik teljes szervezettségű alapiskola (Sajógömör és Tornalja) felső tagozatára a környék kisiskoláiból, sőt a szomszéd járások településeiről is járnak diákok. Különösen a tornaljai iskola vonzáskörzete nyúlik át jelentős mértékben a járás határain, sőt a megye határain is. A sajógömöri iskola számára is a rimaszombati járáshoz tartozó vály-völgyi falvak roma gyermekei jelentik az utánpótlást.

A 2013/14-es tanévben összesen 4174 alapiskolai tanuló látogatta a nagyrőcei járás alapiskoláit. Ebből 1214 gyerek magyar alapiskolába jár, ami az össztanulók 29,09% jelenti, vagyis meghaladja a népszámlálási adatokban feltüntetett magyar lakosság arányát (19,11%). Ez egyrészt következménye annak, hogy a szomszédos járásokból jelentős számú magyar diák látogatja a tornaljai alapiskolát.Másrészt azt jelenti, hogy a gyermekek korcsoportjában emelkedett a magyar roma népesség aránya, akik többsége a magyar nyelvet részesíti előnyben és magyar iskolába íratják gyermekeiket.

 

II.            A járás veszélyeztetett magyar alapiskolái helyzetének elemzése

 

2.     táblázat: A minimális létszámot el nem érő magyar iskolákra vonatkozó információk a 2013/14-es tanév adatai alapján

 

Minimális létszámot el nem érő magyar iskola (alsó, illetve felső tagozat)

Van-e szlovák iskolaa telepü- lésen?

Fenntartó (Ö,E)

Diákszám

Hiányzó diákszám az AT-on

Hiányzó diákszám a FT-on

Beutazó diákok száma

Beutazó diákok aránya

Az iskola épületének állapota

Az iskola technikai felszereltsége

Hátrányos helyzetű tanulók aránya (alacsony, közepes, nagy)

AT

FT

összevont osztályok

nem összevont osztályok

(2012/13-as adat)

(jó, megfelelő, rossz)

Deresk

-

Ö

23

1

27

0

0,00%

M

M

N

 

A szín nélküli részben az 1–4. évfolyamos, a színesen jelzett részben az 1–9. évfolyamos iskolák találhatók.

AT – alsó tagozat (1–4. évfolyam), FT – felső tagozat (5–9. évfolyam).

Ö – önkormányzati fenntartású iskola, E – egyház által fenntartott iskola

Az 1–4-es iskolákon a minimális diákszám összevont osztályok esetén 20, illetve 24.

Az iskolák alsó tagozatán a minimális diákszám évfolyamonkénti osztályok esetén 42, illetve 50.

Teljes szervezettségű iskolák felső tagozatán a minimális diákszám 65, illetve 75.

A bejáró diákok számának feldolgozásához és kimutatásához csak a 2012/13-as évből álltak rendelkezésre hozzáférhető adatok.

 

A járásban a diáklétszám tekintetében egyetlen veszélyeztetett kisiskola van.

Deresk a nyelvhatáron fekvő, a 2011-es népszámlálás alapján 66,79%-os magyar lakosságú község, 366 magyar, 82 szlovák, 95 roma lakossal. Az iskolát helybeli roma diákok látogatják. A dereski iskolát látogató gyerekek 90%-a szociálisan hátrányos családból származik, sok közöttük a tanulási, viselkedési zavarral küszködő és értelmi fogyatékos gyerek. Felzárkóztatásuk érdekében az iskola külön osztályt nyitott. A nem roma gyermekek már az alsó tagozaton is a gömörfalvai iskolát látogatják. Az óvodát látogató gyermekek száma alapján prognosztizálni lehet, hogy az iskola diákjainak a száma a következő iskolaévben eléri a 30-at, azonban a további években a diákszám újbóli apadásával kell számolni. Az iskola most nincs veszélyben, ha bekövetkezne az iskola megszűnése, a diákokat a gömörfalvai iskola fogadná be. 

 

Veszélyeztetett szlovák iskola a legalább 10%-os magyar lakosságú településeken a járásban nincs.

 

Az anyanyelvű oktatás biztosítása a magyar iskola nélküli települések diákjai számára ahol legalább 10%-nyi magyar lakosság él 

            Ezek a települések, mint a gömöri települések általában kis lakosságszámmal bírnak, a fiatalok munkahely utáni elvándorlása miatt az elöregedő apró falvak létszáma tovább apad. A gazdasági elmaradottság miatt az önkormányzatoknak nincs miből, és több esetben nincs kinek óvodát, iskolát fenntartani.

A Turóc-patak nyugati ága menti települések – Visnyó, Felfalu, Szkáros, Alsófalu – iskolái, óvodái már régen nem működnek. Egy közös óvoda kialakítása valószínűleg nagyban segítené az itt élő gyermekek beiskolázását, de ez azt is jelentené, hogy a 3 településről a gyermekeknek utazniuk kellene, ami helyi forrásokból nehezen megoldható.

Lőkösháza, Otrokocs, Felsőrás és Lévárt magyar kisiskolái az 1980-as évek elején szűntek meg. A felsorolt községek közül egyedül Otrokocsban működik magyar nyelvű óvoda, ahonnan a gyermekek Gömörfalvára vagy Tornaljára járnak iskolába. Az említett községekből, csakúgy, mint Zsór, Lice, Gömörliget (Nasztraj és Mikolcsány egyesítésével jött létre), a gyermekek többségében a gömörfalvai (Harkács és Sánkfalva települések egyesítése) vegyes igazgatású iskolába járnak, de a fent említett településekről a tornaljai iskolákba is jutnak diákok.    

            Lice és Gice települések lakosságszámban közel egyformák. Gicén, ahol kevesebb a magyar, ott magyar és szlovák közös igazgatású iskola van. Ebben az iskolában háromszor annyian tanulnak szlovákul, mint magyarul. Licén, ahol a magyarok és a magyar romák aránya magasabb, néhány évvel ezelőtt csak szlovák iskolát nyitottak. A licei magyar roma diákok így továbbra is Gicére járnak az iskola magyar osztályaiba. Csak ők, mert a gicei romák szlováknak vallják magukat. A licei nem roma magyarok Gömörfalvára járnak iskolába, a giceiek a felső tagozatra Pelsőcre.

 

III.          A járás oktatási hálózatának néhány további jellemzője, sajátossága

 

Az óvodák helyzete 

(Az óvodákkal kapcsolatos adatok az 1. számú mellékletben találhatók)

A Nagyrőcei járás összesen 10 magyar többségű településéből mindössze 5 településen van magyar óvoda, illetve magyar nevelési nyelvű óvodai csoport. Gicén közös igazgatású iskola működik, de csak szlovák óvoda van. Magyar tannyelvű óvodák csak Dereskben, Gömörfalván, Otrokocsban és Sajógömörben működnek, illetve magyar óvodai csoportok vannak Tornalja 2 óvodájában.

Tornalján a magyar nyelvű óvodai csoportok gyermeklétszáma (20%) és a város magyar lakosságának aránya (58%), jelentős eltérést mutat (38%), ezért nagyobb odafigyelést kell fordítani a gyermekek anyanyelvű oktatásának megalapozására.

A magyar óvodai hálózat bővítést igényelne a régió iskola nélküli falvaiban. Vannak települések (Felsőrás, Lőkösháza, Lévárt), ahonnan gyerekek óvodai elhelyezését beutazással lehetne megoldani. Lévártról Dereskbe, Felsőrásból és Lőkösházáról Otrokocsba kellene az óvodás korú gyerekeket utaztatni. Az óvodahálózat hiányosságát mutatja az a tény is, hogy a Turóc-patak nyugati ágának településein (Visnyó, Felfalu, Szkáros, Alsófalu), ahol még jelentős magyarság él, semmilyen óvoda nincs. Az itt élő gyermekek óvodai elhelyezése nem megoldott, ami megmutatkozik az iskolaérettségen. Egy közös óvoda kialakítása valószínűleg nagyban segítené az itt élő, a többségében roma gyermekek beiskolázását.

A beiskolázási mutatók bizonyítják, hogy az óvodát nem látogató gyerekek eleve hátránnyal indulnak az óvodába járt társaikkal szemben. Ezt a problémát oldhatnák meg az iskolák nulladik évfolyamai, de ez eddig csak a tornaljai iskolában valósult meg. Ennek részben az iskolák helyhiánya, sok esetben anyagi feltételek, de sok esetben a szülők sem akarják, hogy gyermeküket ebbe az osztályba sorolják be, annak ellenére sem, hogy a nulladik évfolyam is beszámít a kötelező iskolalátogatási időbe.

A szlovák óvodai csoportokban elhelyezett magyar anyanyelvű gyerekeket a szülők gyakran íratják szlovák iskolába. A szülő ezt úgy magyarázza, hogy a szlovák osztályban kellő képpen felkészítették a gyereket arra, hogy az iskolában ne legyenek nyelvi nehézségei.  Általánosan elfogadott vélekedés ezek között a szülők között az is, hogy a szlovák iskolából a gyerek könnyebben tud középiskolát esetleg felsőfokú iskolát találni magának és könnyebb lesz később az elhelyezkedés számára, munkahelyet találni, érvényesülni az életben. Ehhez a felfogáshoz sok esetben hozzájárul az is, hogy a szülők nem kívánják a roma közösségbe bocsátani gyermeküket, mely a magyar iskolákban lényegesen magasabb számarányú.

 

A tornaljai Kazinczy Ferenc MTNy Alapiskola

            A tornaljai magyar iskola 840 diákjával a 2013/14-es tanévben a Felvidék legnagyobb diákszámmal rendelkező magyar iskolája. Modern, jól felszerelt intézmény, melynek rendkívül kiterjedt vonzáskörzete van. A régióban már az alsó tagozatos tanulókat sem a helyi, hanem a tornaljai alapiskolába íratják be aszülők. A tornaljai alapiskola elszívó hatása veszélyezteti a sajógömöri teljes szervezettségű alapiskolát, és azokat a rimaszombati és rozsnyói járásbeli kisiskolákat is (Gömörfüge, Gömörmihályfalva, Méhi, Szentkirály, Naprágy, Kövecses, Abafalva, Csoltó), amelyek ugyan nem a nagyrőcei járás települései, de a tornaljai vagy a sajógömöri iskolai körzetekhez tartoznak. Ez a tény a tornaljai alapiskolát is megterheli, mert az iskola egyre nagyobb helyhiánnyal küszködik, amit ellensúlyozni az egyáltalán nem előnyös magas lészámú osztályokkal próbál.

A diákok 54,58%-a bejáró, tehát a magyar iskola diákjainak nagyobb részét nem a helyi magyar diákok teszik ki, hanem jut belőlük szép számmal a tornaljai szlovák iskolába is. A magyar iskolában a magyar roma diákok száma megközelíti az 50%-ot. A helyzetet nagyban befolyásolja az a tény is, hogy Tornalján nincs magyar óvoda, csak magyar óvodai csoport, illetve osztály. A magyar tannyelvű óvoda kialakítása bizonyosan hatással lenne a gyerekek magyar iskolába való beíratására.

 

A roma diákok növekvő száma a magyar iskolákban

A járás déli részén élő roma lakosság többsége, a roma (cigány) nyelvet nem használja, elsősorban magyarul beszél, magyar iskolába jár. A magyar roma tanulók számaránya az elmúlt tanévekben, az egyes iskolákban (kivételt csak a tornaljai és a gömörfalvai iskolák jelentenek) elérte, sőt túlszárnyalta a 90%-ot. Ennek a folyamatnak több oka és következménye van. A nem roma családokban alacsony a gyermekvállalás, a munkalehetőség hiánya elvándorlásra készteti a fiatal családokat, a kistelepülések lakossága elöregszik, a megüresedő házakat az egyre népesebb roma családok veszik meg. A falusi iskolák egyre jobban megtelnek roma tanulókkal, ezért a nem roma szülők olyan iskolát választanak gyermeküknek, ahol kevesebb a roma tanuló, így sok esetben a szlovák iskolába íratják gyermeküket.

A halmozottan hátrányos tanulók száma a tornaljai iskolában túllépte az 50%-ot (440 diák) a közös magyar-szlovák igazgatású gömörfalvai iskolában megközelíti a 73%-ot (268 diák), a sajógömöri iskolában elérte a 94%-ot. A kisiskolákban semmivel sem jobb a helyzet.

Az ilyen iskolák tipikus példája a sajógömöri teljes szervezettségű iskola. A 2013/14-es tanévben az iskolát 117 diák látogatta. Ezek közül 94% roma származású, halmozottan hátrányos helyzetű, ingerszegény környezetből származik. Az iskola a sajátos nevelési igényű tanulók számára külön speciális osztályt nyitottés szakembert biztosított. Speciális pedagógus tevékenysége nélkül szinte elképzelhetetlen az oktató- nevelői munka. Az osztályokba pedagógiai asszisztensekre lenne szükség, de az iskola anyagi helyzete nem engedi meg a több aszisztens alakalmazását. Az alsó tagozaton évek óta csak két összevont osztályt tudnak nyitni, mert a szülők sokszor már az alsó tagozattól kezdve a közeli, tornaljai alapiskolába íratják be a gyermekeiket. A felső tagozatot a helybeli gyerekek közül már csak kizárólag roma tanulók látogatják.  Az iskola fennmaradását nem a sajógömöri gyerekek tudják garantálni, hanem az iskola körzetéből érkező vály-völgyi, oldalfalai, fügei roma tanulók. A sajógömöri iskolai körzetbe tartozó nem roma tanulók ma már mind a tornaljai alapiskolába járnak.

Valamennyi iskola égető problémája a roma tanulók magas hiányzása a tanítási órákról, aminek eredménye, hogy ezek a tanulók kénytelenek osztályt ismételni, így a kötelező iskolalátogatást alacsonyabb évfolyamokban fejezik be. A problémák gyakran oyan súlyosak, hogy megoldást rájuk nem lehet az iskolákon belül, sokszor az önkormányzatok segítségével sem találni. A roma diákok középiskolai továbbtanulása az ilyen jellegű problémák miatt lehetetlenné válik, így a munkaerő piacon alkalmatlanná, esélytelenné válnak. Megoldásokat ezekre a problémákra nehéz találni, mert a szülők részére a tudás nem érték, ezért nem ösztönzik gyermekeiket a tanulásra. Az ilyen családok ezért semmilyen áldozatot nem hajlandók a gyermekeik továbbtanulássa érdekében hozni. Nehézséget jelent az iskolák számára a szülőkkel való kapcsolat fenntartása. A szülők nem látogatják a jelentős beutazó diák miatt a kisközségekbe kihelyezett szülői értekezleteket sem. A pedagógusok nem tudják velük megértetni, hogy a mélyszegénységből való kijutás lehetősége a továbbtanulás.

Pedig sok jó képességű, tehetséges gyerek van a romák között, akik képesek (lennének) gimnázium, szakmunkásképző vagy bármilyen középiskola elvégzésére. Alacsony az érdeklődésük a továbbtanulás iránt.  Ha bekerülnek bármilyen középiskolába, jelentős részük a 10 éves kötelező iskolalátogatást befejezve otthagyja az iskolát, mert így a család további szociális juttatásokhoz jut. A régióban kiváló kezdeményezés az SZMPSZ Rimaszombati RPK-val koordinált projektnapok, melyek „Gömörország“ múltjának bemutatására irányulnak. Ebbe a nagyszabású programba a magyar roma diákok is szívesen bekapcsolódnak. A bemutatóig vezető út előkészületei kiváló alkalmat nyújtanak az élményszerű oktatás gyakorlatba emelésére is.   

 

Speciális alapiskolák

A sajátos nevelési igényű gyerekek száma évről-évre növekszik, de a szülők sok esetben elutasítják gyermekük számára a speciális intézményben való tanulást. A sajátos nevelési igényű gyerekek számára Tornalján alapítottak speciális iskolát, amelyre szaktanintézet épül. Ennek ellenére a szülők nem élnek ezzel a lehetőséggel, ha mégis elkezdik tanulmányaikat, általában nem fejezik be.

A tornaljai alapiskolában – annak ellenére, hogy a városban van speciális iskola – a sajátos nevelési igényű tanulókat integrálják, mert egyes szülők elutasítják gyermekük speciális iskolába való elhelyzését. Ez lényegesen megnehezíti a pedagógusok munkáját, mert a pedagógusok nem végeztek speciális pedagógiát, viszont az integrált tanulók oktatása megköveteli a megkülönböztetett bánásmódot.

 

Speciális iskolák és a speciális osztályok diáklétszámai a 2013/14-es évben:

 

Speciális Alapiskola – Tornalja, 2 osztályban 15 diák

Magyar Tannyelvű Alapiskola - Deresk, 1 csoportban 7 diák

Sajógömöri Magyar Tannyelvű Alapiskola, 1 csoportban 10 diák

 

 

 

Az alapiskolák végzős diákjainak továbbtanulási lehetőségei a járás középiskoláiban

Az alapiskolák végzős tanulói a Nagyrőcei járásban 2 olyan középiskolában folytathatják tanulmányaikat, amelyeknek magyar osztályaik is vannak: a tornaljai gimnázium és annak nyolcéves osztálya, illetve a szakközépiskola, ahol a diákok választhatnak a különböző 3 éves képzések közül. A képzés keretén belül fodrászokat, elárúsítókat és üzleti személyzetet képeznek a tanintézetben. Azok a diákok, aki érettségizni szeretnének, lehetőségük van a szakiskolában ezt megtenni. A gimnázium magyar osztályaiban 132, a szakközépiskolában 108 diák tanul.

Az alapiskolák végzősei gyakran választják a rimaszombati középiskolák valamelyikét és a szülők anyagi helyzetétől függően távolabbi (Kassa, Losonc, Fülek, Rozsnyó) középiskolákba is jelentkeznek.

Szlovák tannyelvű középiskolák vannak a járási székhelyen Nagyrőcén, de ezeket az iskolákat elsősorban a távolság és a nyelv miatt nem választják a magyar iskolák végzős növendékei

 

IV.          A Nagyrőcei járás oktatási hálózatának megvédését és fejlesztését szolgáló javaslatok

 

Az önkormányzatok, az iskolák és az óvodák vezetői, a szülői munkaközösségek tegyenek meg mindent azért, hogy a település iskoláskorú gyermekeit a szülők a helyi iskolába írassák be, ami az iskola fennmaradását eredményezheti. A kisiskolák felszámolásával a központi tornaljai iskolában tovább emelkedne a tanulók száma, nem beszélve arról, hogy a 6 -7 éves gyerekeknek jelentős megterhelést jelentene a napi beutazás.

Az SZMPSZ az oktatási intézmények vezetőivel, a térségi illetve a városi tanügyi hivatalok bevonásával szervezzenek megbeszélést, a régió iskoláiról való közös gondolkodás érdekében. Ezek a megbeszélések tisztázhatnák a tornaljai iskola elszívó hatásának negatív következményeit nemcsak az érintett kisiskolákkal kapcsolatban, de a fogadó  nagyiskola minőségi munkájával kapcsolatban is.

Tekintettel arra a tényre, hogy a járás iskoláit nagyszámú halmozottan hátrányos tanuló látogatja, a gyerekek beiskolázására külön hangsúlyt kell fektetni. Javasoljuk, hogy a rossz gazdasági és szociális körülmények között élő családokból származó gyermekek az iskola előtti két évben kötelezően látogassák az óvodát, hogy már ott elsajátítsák azokat az alapvető készségeket, melyek a sikeres iskolakezdéshez szükségesek.

Nagy szükség van óvoda működtetésére a  Turóc-patak jobboldali ágának települései (Visnyó, Felfalu, Szkáros, Alsófalu) számára (pl. Szkároson), ahonnan a gyermekek csak Gömörfalván nyerhetnek felvételt az óvodába. Ezt elsősorban a kormány által felkínált támogatásból kell megtenni. Az anyaország a magyar nyelvű foglalkozások megerősítéséhez, illetve a gyermekek és az óvodapedagógusok utaztatásához járulhatna hozzá. 

Tornalján meg kell teremteni a magyar óvoda működtetésének feltételeit, mivel  a magyar nevelési nyelvű óvodai csoportokba járó gyermekek száma 38%-ban elmarad a város magyar lakosságának arányszámától. Az önkormányzat a szülői igények alapján  biztosítsa az anyanyelvű óvodai nevelést, és ehhez teremtse meg a szervezési és személyi feltételeket.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolához és tanuláshoz való viszonyának erősítése érdekében az iskolák célirányos oktatási módszereket (KIP, kooperatív módszer, projektpedagógia) építsenek be pedagógiai programjaikba. Ezek a módszerek az oktatást változatossá és élményszerűvé teszik, fejlesztik az ingerszegény közegből érkező gyermekek készségeit. Az iskola vezetése motiválja a pedagógusokat arra, hogy ezeket az új módszereket valamennyi pedagógus elsajátítsa.

Az SZMPSZ biztosítson olyan továbbképzéseket, melyek a különleges gondoskodást igénylő, hátrányos helyzetű és a roma diákokat oktató pedagógusokat segítik mindennapi munkájuk során. Az iskola vezetése igényelje és támogassa az ilyen jellegű képzéseket.

Az iskolák kapcsolódjanak be a jelentősebb országos és a nemzetközi roma projektekbe, igyekezzenek pályázati úton hosszabb időszakra szóló többlettforrásokhoz jutni az iskolapszichológus, fejlesztő pedagógusok alkalmazása, óvodák, nulladik osztályok, napközik, az egésznapos iskolaprogram nyitása és működtetése, a roma diákok tehetséggondozási programjainak megvalósítása céljából. Az eddigi roma projektek hatékonysága nem megfelelő, legtöbbször kimerülnek az iskola felszereltségének fejlesztésében.

A hazai magyar felsőoktatási intézmények mérjék fel milyen szakokból van hiány a magyar iskolákban és ennek függvényében nyissanak szakokat. A nagyrőcei járás esetében szlovák nyelv, német nyelv, matematika, földrajz szakos pedagógusokból van hiány, de a fejlesztő pedagógus és a roma asszisztens képzés elindítására, illetve a nyitrai KFE KTK-án a képzés folytatására, továbbképzési programok újraindítására is van igény az iskolák részéről. A szakpedagógus hiány orvoslása érdekében az iskolák vezetése motiválja a pedagógusokat újabb szakok bővítésére.

Az iskolák pedagógiai programjában nagyobb súllyal jelenjen meg a tehetséggondozás, speciálisan a roma tanulók sajátos képességeire (sport, mozgáskultúra, művészeti tevékenység, stb.) irányuló programok. Folytatni kell a sajgömöri projektnapok sorozatát, ebbe fokozottabban bekapcsolni a roma diákokat.

Az egésznapos iskolai program nagyban segítené a halmozottan hátrányos tanulók felzárkózását. Ehhez a beutazás miatt a buszjáratok összehangolására, vagy iskolabuszok működtetésére is szükség van.

A roma családok gyermekei körében rendkívül magas az igazolatlan iskolai hiányzás. Az érvényben lévő törvények szigorítására lenne szükség ahhoz, hogy a gyermekek rendszeresen járjanak iskolába. A rendszeres iskolalátogatás lehetővé tenné számukra, hogy befejezzék az alapiskolát és középiskolában folytassák tovább tanulmányaikat. Az érvényben lévő törvények túl sok engedményt biztosítanak a rendszertelen iskolalátogató gyermekek szüleinek, és ez eredményezi, hogy a gyermekek jelentős része alsóbb évfolyamokban fejezi be a tíz éves kötelező iskolalátogatást.

A Nagyrőcei járás a leszakadó régiók sorába tartozik, a munkanélküliség elérte a 30%, az iskolákat látogató gyerekek jelentős hányada rendkívül rossz anyagi helyzetben, ingerszegény környezetben él. Iskolába kerülésük idején viselkedészavarral küzdenek alapvető higiéniai készségük nincs kifejődve, így szinte mindegyikük külön figyelmet igényel. Ezért az ilyen osztályokba járó gyermekek számát rendeletileg csökkenteni kell 14-15 főre.

A tornaljai önkormányzatnak keresni kell a kapcsolatot a történelmi egyházakkal egyházi kisiskolák inditása érdekében. Ezt indokolja az a tény, hogy amennyiben az iskola vonzáskörzetében lévő fent említett kisiskolák létszám miatt megszűnnek a már most is helyhiánnyal küszködő tornaljai iskolaépületben nem lesz hely további diákok elhelyezésére.

A 9. évfolyam évenként ismétlődő országos mérése (MONITOR), aminek alapján értékelik az egyes iskolákat diszkriminatív a magyar tanulókkal szemben, mert egy napon 3 tantárgyra való teljes összpontosítást követel meg a diákoktól, nyelvtani hibákat és félreértelmezhető megfogalmazásokat tartalmaz. A redukált tanterv szerint haladó tanulók képességének megfelelően kellene a számukra elvégezendő feladatokat összeállítani.

 

Az elemzés kidolgozásában részt vett: Ferencz Anna

 

 

 

 

 

 

1.     számú melléklet: A magyar lakosság nemzetiségi aránya a népszámlálásokon és az óvodások száma településenként 2013-ban

                  (A mellékletben minden település szerepel, ahol a magyar lakosság aránya 10%-nál nagyobb)

 

Település neve (10% feletti magyar lakossági arány)	Magyar lakosság aránya a településen	Összlakosság	Magyar lakosság		A magyar óvoda (óvodai csoport) a magyar iskola részeként működik (igen / nem)	Óvoda (M,SZ,K)	Gyermekek száma összesen	Gyermekszám a magyar csoportokban	A magyar óvodába járó gyermekek aránya
			létszám	arány %
	2001	2011
Alsófalu	71,67%	126	83	65,87%	-	-	-	-	-
Deresk	68,85%	548	366	66,79%	nem	M	22	22	100,00%
Felfalu	39,02%	174	60	34,48%	-	-	-	-	-
Felsőrás	94,29%	123	115	93,50%	-	-	-	-	-
Gice	26,50%	877	167	19,04%	-	Sz	21	0	0%
Gömörfalva	67,47%	952	543	57,04%	nem	M	22	22	100,00%
Gömörliget	53,75%	286	135	47,20%	-	-	-	-	-
Lévárt	84,62%	100	86	86,00%	-	-	-	-	-
Lice	57,95%	705	214	30,35%	-	Sz	21	0	0%
Lőkösháza	79,83%	251	188	74,90%	-	-	-	-	-
Otrokocs	72,40%	311	213	68,49%	nem	M	36	36	100,00%
Sajógömör	83,09%	868	666	76,73%	nem	M	28	28	100,00%
Szkáros	46,37%	246	87	35,37%	-	-	-	-	-
Tornalja	62,14%	7509	4331	57,68%	nem	K	53	20	19,9%
					-	Sz	20	0
					nem	K	118	18
Zsór	74,05%	164	112	68,29%	-	-	-	-	-

 

M – magyar nevelési nyelvű, Sz – szlovák nevelési nyelvű, K – közös igazgatású óvoda

 

2.     számú melléklet: Az iskolák diákszámára vonatkozó adatok településenként

 

Település neve (10% feletti magyar lakossági arány)	Általános iskola neve	AT/ FT	Az oktatás nyelve	Diákok száma az AT-on 2013/14	Diákok száma a FT-on 2013/14	Diákok száma összesen 2013/14	Diákok száma összesen 2005/6	Diákszám változás %-ban (2005/06-2013/14 között)	Beutazó diákok a magyar iskolába (2012/13-as adat)		Honan utaznak be nagyobb számban diákok a magyar iskolába
									létszám	arány %
Deresk	MTNy Alapiskola	1-4.	M	23	0	23	33	-30,30%	0	0,00%
Gice	Alapiskola	1-4.	M	26	0	26	24	8,33%	21	100,00%	Lice
		1-4.	Sz	53	0	53	-	-	-	-
Gömörfalva	Alapiskola	1-9.	M	99	125	224	201	11,44%	140	65,42%	Otrocsok, Deresk, Lőkösháza, Lice, Szkáros
		1-9.	Sz	76	68	144	-	-	-	-
Sajógömör	MTNy Alapiskola	1-9.	M	31	75	106	133	-20,30%	35	46,67%	Kálosa, Füge
Tornalja*	Kazinczy Ferenc MTNy Alapiskola	1-9.	M	275	549	840	784	7,14%	423	54,58%	Abafalva, Beretke, Csíz, Hanva, Kövecses, Méhi, Sajógömör, Sajószentkirály
	Alapiskola	1-9.	Sz	164	271	435	-	-	-	-
Diákszám összesen a magyar iskolákban			M	x	x	1219	1175	3,75%

 

* - nulladik (előkészítő) osztály is működik, 16 diákkal

AT – alsó tagozat (1-4. évfolyam), FT – felső tagozat (5-9. évfolyam).

A 2005/06-os tanévre csak a magyar iskolák esetében álltak rendelkezésre elérhető adatok.

A diákok beutazására vonatkozó adatok csak a magyar iskolákra (a közös igazgatású iskolák magyar részlegeire), és csak a 2012/13-as tanévre voltak elérhetőek.

 

 

3.     számú melléklet: Települések jegyzéke, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 10 %-ot, de a településen nincs magyar iskola:

Alsófalu, Felfalu, Felsőrás, Gömörliget, Lévárt, Lice, Lőkösháza, Otrokocs, Szkáros, Zsór.

 

4.      számúmelléklet: Középiskolák a Nagyrőcei járásban - 2014/15

Gimnáziumok a Nagyrőcei járásban - 2014/15

S. sz.	Iskola	Nyelv	Helység	Létszám
1.	Gimnázium	M	Tornalja	122
		Sz		30

 

A Nagyrőcei járásban 2 szlovák gimnázium működik: Nagyrőce (Gimnázium – 217 diák), Nagyrőce (Szlovák Irodalmi Gimnázium – 65 diák)

 

 

Szakközépiskolák a Nagyrőcei járásban - 2014/15 (csak nappali tagozat)

S. sz.	Iskola	Nyelv	Helység	Létszám
1.	Szakközépiskola	M	Tornalja	132
		Sz		93

 

A Nagyrőcei járásban 2 szlovák szakközépiskola működik: Nagyrőce (Szakközépiskola – 202 diák), Nagyrőce (MagánSzakközépiskola – 153 diák)