Tőketerebes – Oktatási hálózat kutatás

A Tőketerebesi járás iskolái

 

I.              A járás települései, demográfiai viszonyai, iskolái

 

A Töketerebesi járás 1960-ban alakult három addigi járásból: a királyhelmeciből, nagykaposiból és a gálszécsi járásból. A járásban 78 település található. A járási székhely Tőketerebes magyar lakossága elenyésző (1,2%).  A 2000-es évek elején elcsatolták innen a volt nagykaposi járás településeit. A járás déli, délkeleti része a Bodrogköznek (Felső – Bodrogköz) nevezett tájegység. 2011-ben a járás 106 072 lakosából 28145 vallotta magát magyarnak (26,53 %). 2001-hez képest az összlakosság száma 2 293-mal növekedett, míg a magyarok száma 2 380-nal, 7,49%-kal csökkent.

A magyar falvak zömmel a Bodrogközben vannak, 6 kivételével, amelyek a Bodrogtól nyugatra, a történelmi Hegyalján találhatóak: Borsi, Bári, Csarnahó, Szőlőske, Ladmóc, Zemplén. A régióban a 2011-es népszámlálás szerint 32 magyar többségű település található. További 4 településen (Bodrogszög, Borsi, Imreg, Szürnyeg)  a magyar lakosság aránya 22 – 47 %-ig terjed. Mindössze 5 településen éri el a 90%-ot a magyarság részaránya és csak 4 településen mutattak ki növekedést a magyar populáció százalékszámát tekintve. Jelenleg 35 olyan település volt, ahol a magyarság aránya meghaladja a 10%-ot. Bodrogköz két városi rangú településén a magyar lakosság száma és aránya Királyhelmecen (5670,74%) és Tiszacsernyőn (2419,62%).

A vizsgált régió Szlovákia gazdaságilag elmaradott térségeihez tartozik. Jelentős a roma lakosság aránya, mely az adott populáció számának gyors növekedésével is jár. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a roma lakosság aránya a következő településeken jelentős: Battyán és Véke (18-18%), Bacska és Szlovákújhely (10-10%), Királyhelmec, Lelesz, Szolnocska (4-4%). 

A 2. világháborút követő lakosságcsere, mely a történelmi Hegyalját és Bodrogköz nyugati területét érintette, a településeken jelentősen megváltoztatta a magyar népesség arányát. Hasonló negatív hatást idézett elő az őshonos magyar közösség életében a szocialista ipartelepítés Tiszacsernyőben és környékén. A betelepített és vezető tisztségekbe került idegenekkel való együttélés, alkalmazkodás és a környezeti értékek devalválódásának hatása az ott élők gondolkodásában és mentalitásában, de a magyar oktatási hálózat állapotában is a mai napig megmutatkozik. A 70-es években az iskolák körzetesítése a helyi intézmények felszámolásával járt, melynek maradandó jegyeit ma is magán viseli a régió. Az óvodák és az iskolák közös igazgatóság alá vonása a felülről való nagyobb befolyásolást és a suttogó érvényesülési propaganda hatását erősítette.

 

1.     táblázat: Áttekintés a járási oktatási intézményi hálózatról és a veszélyeztetett iskolák számáróla 2013/14-es tanév adatai alapján

A Tőketerebesi járás oktatási intézményei	Az intézmények száma	A minimális diákszámot az alsó tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 20, ill. 24 diáknál)		A minimális diákszámot a felső tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 65, ill. 75 diáknál)
		1­­­­­­­­­­­­­­­­–4-es iskolák	1–9-es iskolák AT-a	1–9-es iskolák
szlovák tanítási nyelvű óvoda a járásban	42
10% feletti magyar lakosságú települések szlovák nevelési nyelvű óvodái	11
magyar nevelési nyelvű óvoda	21
magyar – szlovák közös igazgatású óvoda	5
magyar és közös ig. óvodák összesen	26
1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskola	14	5
10% feletti magyar lakosságú települések 1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	3	1 Perbenyik sz.
1–4-es magyar tanítási nyelvű iskola	8	5
1–4-es közös igazgatású iskola	2 Perbenyik és Lelesz	1* Lelesz m.
magyar és közös ig. alsó tagozatos iskola összesen	10	6
1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskola	23	-	0	7
10% feletti magyar lakosságú települések 1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	6	-	0	1
1–9-es magyar tanítási nyelvű iskola	8	-	1	3
1–9-es közös igazgatású iskola	1* Lelesz	-	0	1* Lelesz sz.
magyar és közös ig. 1–9-es iskolák összesen	8	-	1	3

*Leleszen közös igazgatású iskola működik 1-9-es szlovák és 1-4-es magyar részleggel

 

A járás magyarok által nagy számban lakott 36 települése közül  18-ban van magyar iskola, vagy magyar részleg. Ebből 8 teljes szervezettségű és 10 alsó tagozatos iskola. 9 községben működik szlovák iskola, amelyekből 6 teljes szervezettségű, és 3 kisiskola.

Közös igazgatású iskola Leleszen (1-9 évf. szlovák és 1-4 évf. magyar) és Perbenyikben (1-4-es iskola magyar és szlovák) van. Királyhelmec, Bély, Battyán, Ágcsenyő, Ladmóc, Szentes, Nagykövesd, Zétény iskolái szintén nem magyar tannyelvű iskolaként szerepelnek a hálózatban, a valóságban magyar iskolaként működnek.

Teljes szervezettségű magyar iskola Bodrogszerdahelyen, Szomotoron, Nagygéresben, Bolyban, Bélyben, Nagytárkányban, Tiszacsernyőben és Királyhelmecen működik. A felsorolt iskolák közül a tiszacsernyői, a nagygéresi és a szomotori iskolák diáklétszámaik alapján a veszélyeztetett iskolák sorába tartoznak.

Magyar alsó tagozatos iskolák a következő településeken vannak: Nagykövesd, Kisgéres, Perbenyik, Ágcsernyő, Bacska, Battyán, Szentes, Zétény, Ladmóc és Lelesz. Közülük csak Battyán diáklétszáma felel meg a hatékony működtetés kritériumainak. Bacska, Kisgéres, Perbenyik éppen csak teljesítik az összevont osztályok diákszámára vonatkozó kritériumokat. A további 6 alsó tagozatos iskola a veszélyeztetett kisiskolák listáján található.

Szlovák iskolák teljes szervezettséggel Bodrogszerdahelyen, Szomotoron, Királyhelmecen, Leleszen, Tiszacsernyőben és Borsiban vannak. Szlovák kisiskola Nagygéresben, Perbenyikben és Szürnyegen van.

           

II.            A járás veszélyeztetett magyar alapiskolái helyzetének elemzése

 

2.     táblázat: A minimális létszámot el nem érő magyar iskolákra vonatkozó információk a 2013/14-es tanév adatai alapján                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              

Minimális létszámot el nem érő magyar iskola (alsó, illetve felső tagozat)	Van-e szlovák iskola a telepü- lésen?	Fenntartó (Ö,E)	Diákszám		Hiányzó diákszám az AT-on		Hiányzó diákszám a FT-on	Beutazó diákok száma	Beutazó diákok aránya	Az iskola épületének állapota	Az iskola technikai felszereltsége	Hátrányos helyzetű tanulók aránya (alacsony, közepes, nagy)
			AT	FT	összevont osztályok	nem összevont osztályok		(2012/13-as adat)
										(jó, megfelelő, rossz)
Lelesz	van	Ö	15		5	27		0	0 %			N
Ágcsernyő	-	Ö	8		16	42		0	0 %			-
Ladmóc	-	Ö	16		8	34		8	42,11 %			A
Nagykövesd	-	Ö	15		9	35		1	6,25 %			A
Szentes	-	Ö	17		7	33		0	0 %			A
Zétény	-	Ö	18		6	32		2	13,33 %			N
Nagygéres	van	Ö	23	52	0	19	13	45	54,88 %			A
Szomotor	van	Ö	23	49	0	19	16	35	47,95 %			K
Tiszacsernyő	van	Ö	45	59	0	0	6	20	15,87 %			K

A szín nélküli részben az 1–4. évfolyamos, a színesen jelzett részben az 1–9. évfolyamos iskolák találhatók.

AT – alsó tagozat (1–4. évfolyam), FT – felső tagozat (5–9. évfolyam).

Ö – önkormányzati fenntartású iskola, E – egyház által fenntartott iskola

Az 1–4-es iskolákon a minimális diákszám összevont osztályok esetén 20, illetve 24.

Az iskolák alsó tagozatán a minimális diákszám évfolyamonkénti osztályok esetén 42, illetve 50.

Teljes szervezettségű iskolák felső tagozatán a minimális diákszám 65, illetve 75.

A bejáró diákok számának feldolgozásához és kimutatásához csak a 2012/13-as évből álltak rendelkezésre hozzáférhető adatok.

  

Teljes szervezettségű veszélyeztetett iskolák

Szomotoron (1004,64%) alacsony mind az alsó tagozat, mind a felső tagozat diákszáma, mind a beiratott gyermekek száma. A hátrányos helyzetű diákok aránya (67%). A 64%-nyi magyar lakosságú község közös óvodájában a magyar, illetve a szlovák csoportokba járó gyermekek aránya   közel azonos, azonban a teljes szervezettségű szlovák iskolában tanuló diákok száma kétszer akkora, mint a magyar iskola diáklétszáma. A községben a magyar lakosság aránya 5%-kal csökkent. A diákok iskolaválasztását befolyásolja, hogy a szlovák iskola tanári karának nagy része magyar anyanyelvű, akik sokat tesznek a magyar diákok megnyeréséért. A magyar iskola pedagógusai közül többen nem a településen élnek. A szomszédos települések közül Radról (9/5) és Szentmáriáról (5/8) járnak ide iskolába. Az utóbbiban volt magyar kisiskola a 90-es években, ma a gyermekek egy részét a magyar óvodából szlovák iskolába íratják. Szomotoron önálló magyar iskolaként működik az intézmény. Amennyiben az oktatás és az egyéb tevékenységek minőségi mutatói nem javulnak, és a bizalom a magyar szülők és pedagógusok között nem erősödik, az iskola diáklétszámának további csökkenése várható. Az iskola alsó tagozatának a diáklétszáma is alacsony, így a szomotori diákoknak a bodrogszerdahelyi iskolába költöztetése a szomotori magyar iskola teljes megszűnését is magával vonhatja. A szomotori iskolavezetés számára további lehetőség a nagykövesdi iskola esetleges megszűnése esetén a nagykövesdi diákok megnyerése a szomotori iskola vállalására.   

Nagygéresben (789, 75%) gyermekhiánnyal küszködnek az alsó és a felső tagozaton is, annak ellenére, hogy Örösről (8/10) és Kisgéresről (0/25) is járnak ide iskolába. A településen ugyan 19 gyermekkel csak magyar óvoda működik, a faluban ennek ellenére növekedett a szlovák kisiskola diákjainak száma. Nagygéresben a 80-as években bezárás fenyegette a szlovák kisiskolát, de egy helyi magyar tanító, kíváló munkájával elnyerve a szülők bizalmát, lendületet adott az iskola fejlődésének. A magyar szülők egy része gyermekét ma is a szlovák iskolába járatja, így a magyar iskola alsó tagozata és a szlovák kisiskola is csak összevont osztályokat tud fenntartani, ami által a magyar iskola felső tagozatára kevés diák kerül. A helyi szlovák kisiskolából a gyermekek a királyhelmeci szlovák iskolában folytatják tanulmányaikat. A településen a magyarok aánya 9%-kal csökkent. Nagygéres felső tagozatának megszűnése esetén a diákok elsősorban a királyhelmeci, de részben akár a bodrogszerdahelyi iskolát is választhatják. A szomotori iskola is elérhető innen vasúton.

Tiszacsernyőnek (2419,62%) a szocialista közelmúltból származó terhes öröksége az iskola diáklétszámának stagnálásában, csökkenésében ma is megmutatkozik. Az iskola felső tagozatos diákjainak száma a minimális diákszám alá csökkent.  Ágcsernyőről (5/1) járnak ide diákok, a felső tagozatosok azonban inkább a bélyi iskolát látogatják. Magáról Tiszacsernyőből  a diákok közül néhányan a nagytárkányi (3/3), illetve a bélyi iskolába (2,14) járnak, melyek 4 km-es távolságon belül találhatók. Ráadásul a városban 309 diákkal szlovák iskola működik, míg a magyar iskola diákjainak száma csak 106. Ez elsősorban annak a következménye, hogy a kivárosban csak szlovák óvoda működik 60 gyermekkel. Ezért az a meglepő, hogy a magyarok száma a kisvárosban 2001 és 2011 között 2%-os növekedést mutatott. Az ukrán és az orosz gazdasági kapcsolatok romlása miatt az átrakodóállomás leépülése gazdasági hanyatlást idézett elő, ezért nagy a hátrányos helyzetű diákok aránya (69%). A diákok túlnyomó többsége roma származású, míg a városban működő szlovák iskolát nagy számban magyar gyermekek látogatják. Az iskola megmaradása a magyar óvoda létrehozásának és az iskola minőségi munkájának, illetve a hátrányos helyzetű diákokkal való szakszerű foglalkozásnak a függvénye, mely a szülők bizalmának elnyerésével járna.   

 

Alsó tagozatos veszélyeztetett iskolák

A járás 10 magyar kisikolája közül 6 nem teljesíti a törvény által megszabott minimális diáklétszámra vonatkozó kritériumot.

Leleszen (1340,75%) a magyar lakosság aránya nem csökkent. A magyar kisiskola a szlovák iskola részeként működik, egy speciális osztállyal a hátrányos helyzetű roma diákok részére. Ezért a  a szülők, ha magyar iskolába szeretnék járatni gyermeküket, a királyhelmeci iskolát választják. A leleszi diákok közül (5/8) a királyhelmeci magyar iskolát látogatja. A településen az 1960-as években erős szlovákosítás zajlott, amikor a magyar tantestület kiváló munkájába durva módon avatkozott be a hatalom. Ma Leleszen a 15 diákkal működő magyar kisiskola léte veszélyeztetett. A község közös óvodájának magyar csoportjába 21, a szlovákba 13 gyermek jár (62%). Megszűnése esetén a gyermekek Királyhelmec, esetleg Bacska vagy Boly magyar iskoláját választhatják. A premontntrei rend, elsősorban a Jászói Apátság számára kedvező személyi feltételek esetén kihívást jelenthetne a községgel közösen olyan karitatív tevékenység kifejtése, mely a magyar oktatás megerősítését is segíthetné a településen.

Ágcsernyőben (443,91%)b a magyar lakosság aránya 2%-os növekedést mutat. 8 gyermek látogatja az iskolát, és évente 1-2 beíratott diákra lehet számítani a magyar óvodából, ahová 10 gyermek jár. A hátrányos helyzetű diákok aránya (62%). A helyi alsó tagozatos diákoknak a tiszacsernyői iskolába való bejárása (5) sietteti az ágcsernyői kisiskola megszűnését. Az iskola megszűnésével az iskola diákjai a tiszacsernyői, illetve a bélyi iskolát választhatják.

Nagykövesden (692,86%) a magyar lakosság aránya 4%-os csökkenést mutat. Az utóbbi években, az átlagban beíratott 4 diákkal csak a mostani 15-ös létszámot tudják a magyar óvoda gyermekeiből tartani. A nagykövesdi (7/21) és a kiskövesdi (11/9) diákoknak a bodrogszerdahelyi iskolába való beáramlásának mérséklésével lehetne csak a nagykövesdi iskolát megmenteni. A kiskövesdi diákok mindegyike Bodrogszerdahelyre jár iskolába. Amennyiben az iskola megszűnne, ajánlatos lenne a szomotori iskolának megmaradása érdekében megnyerni a helyi diákokat, illetve a felső tagozatos diákok egy részét a szomotori iskola számára.

Ladmóc (297,88%) iskoláját 1990-ben újraalapították. A magyar lakosság 1%-os növekedést mutat. Napjainkban diákszámát (16) elsősorban azért nem képes növelni, mivel a községben nincs óvoda. A hátrányos helyzetű diákok aránya (75%). A Hegyalján Ladmócon kívül a többi településen nincs magyar nyelvű oktatás. A zempléni magyar óvodásokon kívül, a szőlőskei magyar kisiskolások segíthetnék az iskola fennmaradását. Az iskola megszűnése esetén a diákok utaztatását a bodrogszerdahelyi iskolában lehet megoldani.  

Szentes  (780,93%) kisiskolájának diákszámát (18) csak a községből Királyhelmecre elutazó diákok (4,19) pótolhatnák. A községben magyar óvoda működik 16 gyermekkel.  Az iskola bezárása esetén a diákok Királyhelmecen folytathatják tanulmányaikat.    

Zétény (670, 81%) kisiskoláját 1990-ben újraalapították. Napjainkban 18 diákjával önerejére kell, hogy számítson. Az iskola megszűnése esetén a diákok a bolyi iskolában nyerhetnek elhelyezést, ahol napjainkban is 16 felső tagozatos zétényi diák folytatja tanulmányait.  

Veszélyeztetett szlovák iskolák a legalább 10%-os magyar lakosságú településeken (zárójelben a diáklétszám):  a nagygéresi (21) közös igazgatású iskola és a perbenyiki iskola szlovák alsó tagozatai nem teljesítik a törvényben előírt diáklétszámot. 

 

Az anyanyelvű oktatás biztosításának lehetőségei a magyar iskola nélküli településeken, ahol legalább 10%-nyi magyar lakosság él

Bári (216, 67%) magyar óvodáját 10 gyermek látogatja. A községből 1 gyermek jár a bodrogszerdahelyi, 2 a szomotori magyar iskolába.

Bodrogszög (102, 48%) magyar lakosságának aránya 12%-kal csökkent. A településen nincs óvoda. (1/2) diák látogatja a bodrogszerdahelyi magyar iskolát.

Borsi (545,45%) magyar lakossága 5%-nyit csökkent. A községben csak szlovák óvoda működik 39 gyermekkel. Teljes szervezettségű szlovák iskolájába bejárnak a szőlőskei diákok, illetve néhány bári gyermek. A községből 2 felső tagozatos diák látogatja a bodrogszerdahelyi magyar iskolát, illetve 1-2 diák Sátoraljaújhelyre jár át a határon magyar iskolába. Akadnak szülők, akik Borsiből Szlovákújhelyre (1918-tól elcsatolt Sátoraljaújhely szlovákiai része) járnak szlovák óvodába és iskolába. A 90-es évek elején nem sikerült újraindítani a magyar iskolát Borsiban, melynek központi fekvése van a kistérségben, így a beolvadás az utóbbi időben felgyorsult.

Csarnahó (135,65%) magyar lakosságának aránya 12%-kal esett vissza. Az asszimiláció, főleg azóta erősödött fel, amióta a 2000-es évek elején a község magyar kisiskolája megszűnt. A településen már nincs magyar iskolába járó gyermek.

Csarnahóból és Báriból már nem Borsiba, de a Zempléni-szigethegység túlsó oldalára, Cékére járnak szlovák iskolába, egyrészt, mert a buszközlekedés kedvezőbb északnak, mint délnek Borsi ill. Bodrogszerdahely irányába, másrészt a cékei szlovák iskolát jobb színvonalúnak tartják.

Dobra (336,78%) magyar lakossága 7%-os fogyást mutat. Magyar óvodájába 14 gyermek jár. A diákok (15/16) a bélyi iskolát látogatják.

Imreg (210,34%) a magyar lakosság aránya 10%-ot esett vissza az utóbbi két népszámlálás közötti időszakban. A községben csak szlovák óvoda működik 12 gyermekkel. A faluban már nincs magyar iskolába járó gyermek. A nagykaposi vasárnapi iskola szervezésében néhány diák vett részt a foglalkozásokon. Amennyiben a Nagykaposi Magyar Ház által szervezett vasárnapi iskola eredménye képpen a magyar oktatás iránt érdeklődés lenne a településen, a vajáni iskolabusz útvonalának Szürnyegre, illetve Imregre való kiterjesztésével lehetne esélyt adni a helyi diákok magyar oktatásban való részvételére.  

Kiskövesd (421,92%) magyar óvodájába 12 gyermek jár. Az iskolás diákok nem a közelebbi nagykövesdi, de a központi bodrogszerdahelyi iskolát látogatják (11/9).

Kistárkány (998,86%) magyar lakosságának asszimilációs vesztesége csupán 1 %. A magyar óvodába 37 gyermek jár. A diákok (31/44) a nagytárkányi teljes szervezettségű iskolát látogatják.

Örös (596,91%) magyar lakosságának asszimilációs vesztesége csupán 1 %. A helyi magyar óvodába 10 gyermek jár. Nagygéresre (8/10) diák jár magyar iskolába, további 1-1 diák Nagygéresre, illetve Királyhelmecre..

Pólyán (403,75%) magyar lakossága 7%-os csökkenést mutat. A helyi magyar óvodába 17 gyermek jár. A diákok (25/14) a bolyi iskolát látogatják.

Szentmária (495,86%) magyar iskoláját 1990-ben újraalapították, de azóta megszűnt. Napjainkban magyar óvodájába 14 gyermek jár. (5/8) diák a szomotori iskolát látogatja.

Szinyér (208,89%) magyar lakossága nem fogyatkozott meg 2001 és 2011 között. A településen nincs óvoda. (4,3) diák látogatja a bolyi központi iskolát.  

Szolnocska (188, 84%) nem rendelkezik óvodával, (5,3) diák Bolyba jár magyar iskolába.

Szőlőske (277,54%) magyar lakosságának csökkenése 9%-os volt 2001 és 2011 között. A helyi diákok közül (2/4) diák a bodrogszerdahelyi magyar iskolát látogatja.  

Szürnyeg (145, 23%) magyar lakosságának az aránya alacsony, a településen 20 gyermekkel csak szlovák óvoda, illetve 33 diákkal szlovák alsó tagozatos iskola működik.  Amennyiben a Nagykaposi Magyar Ház által szervezett vasárnapi iskola eredménye képpen a magyar oktatás iránt érdeklődés lenne a településen, a vajáni iskolabusz útvonalának Szürnyegre, illetve Imregre való kiterjesztésével lehetne esélyt adni a helyi diákok magyar oktatásban való részvételére a szomszéd Nagymihályi járásba.

Rad (366,66%) magyar lakosságának aránya 10%-ot csökkent. Magyar óvodájába 5 gyermek jár.  (9/5) diák a szomotori, (3/7) diák a királyhelmeci iskolát látogatja.

Véke (346,67%) a magyar lakosság aránya 19%-kal esett vissza a roma lakosság javára, mivel míg a 2001-es népszámlálás adatai nem mutattak ki roma lakost, addig 2011-ben arányuk 18%-ra nőtt. (22/22) helyi diák a bolyi magyar iskolát látogatja.

Zemplénben (259,67%) a magyar lakosság aránya 2%-kal növekedett. A közös óvodába magyar és szlovák csoportjába 8-8 gyermek jár. A településről 8 diák látogatja a ladmóci magyar kisiskolát és (2/5) diák a bodrogszerdahelyi iskolát.

 

III.          A járás oktatási hálózatának néhány további jellemzője, sajátossága

 

Magyar óvodák, óvodás csoportok a járásban és gyermeklétszámaik 

(Az óvodákkal kapcsolatos adatok az 1. számú mellékletben találhatók.)

A járás területén 43 szlovák és 22 magyar tanítási nyelvű, 5 településen, Bélyben, Királyhelmecen, Leleszen, Szomotoron és Zemplénben vegyes szlovák-magyar óvodák működnek. A közös óvodával bíró településeken a magyar óvodát látogató gyermekek aránya legalább 15%-kal elmarad a település magyar lakosságának nemzetiségi arányától. Királyhelmec esetében ez a különbség 38%-ot ér el.  A magyarok által lakott 36 település közül 26-ban van magyar óvoda vagy óvodai csoport, beleértve a hegyaljai 6 települést, ahol Báriban magyar óvoda, Zemplénben magyar óvodai csoport létezik. Tiszacsernyőn (62%), Borsiban (45%) és Szőlőskén (54%) jelentős magyar lakossági arány mellett csak szlovák óvodákat működtetnek. Ladmócon, Csarnahón, Szinyéren és Szolnocskán nincs óvoda. Ladmócon kívül a többi kistelepülés. Csak Bolyban és Zétényben működik a magyar óvoda a magyar iskola keretében.

A közös óvodák létrehozásának és működtetésének a következménye, hogy vannak óvónők, akik a magyar iskolákból ma is szlovák iskolába toborozzák a gyerekeket, s vannak, akik ebben személyes példával is szolgálnak a szülőknek, miközben az iskolatanácsok és a polgármesterek ebbe nem szívesen szólnak bele, ebbe a közösség jövőjét meghatározó véleményformálásba.

 

Iskolai körkép a Bodrogközben

A teljes szervezettségű iskolák közül a királyhelmeci (388), a bélyi (186), a nagytárkányi (154), bolyi (148), a bodrogszerdahelyi (142) iskolák létszáma és utánpótlása bíztató. Az iskolák közül a legnagyobb beutazó diákaránnyal Boly (76%), Bély (65%), Bodrogszerdahely (61%) rendelkezik. Királyhelmec vonzása a nyolcéves gimnáziumi osztály megnyitásával erősödött.  

Az alsó tagozatos iskolák közül csak Battyán diáklétszáma (57) elégséges a hatékony működtetéshez. Bacska, Kisgéres, Perbenyik éppen csak teljesítik az összevont osztályok diákszámára vonatkozó kritériumokat. Bacskán a roma diákok nagy aránya és állandósult száma adhat okot a magyar kisiskola további működésére. Az iskola diáklétszáma 28. Perbenyik közös igazgatású iskolájában a magyar részleg diáklétszáma 24, a szlovák részlegen mindössze 6 diák tanul. (A településen református anya- és családmentő misszió tevékenykedik, ahová a szlovák vidékről is befogadnak a családjuktól elszakadt anyákat.) Kisgéresen az 1970-es években a helyi közösség összefogással megvédte helyi magyar kisiskoláját. melyet 24 diák látogat. A helyi iskolába jelenleg 5 bejáró diák ingázik, 4 környékbeli településről. Az önkormányzat szívügyének tekinti a helyi magyar oktatást, ezért mindent elkövet az intézmény és a benne folyó munka színvonala érdekében. A református egyház tulajdonában lévő épületen önkormányzati támogatással modernizálták a nyílászárókat, színezték újra a belső termeket. A támogatás nagy részét a magyar állam folyósította, amit a református egyház egészített ki.

A magyar családok közül feltűnően sokan választják a szlovák nyelvű oktatást. 8 település közül, ahol magyar és szlovák iskola, vagy közös iskola van, csak 2 településen nagyobb a magyar iskolába, vagy részlegre járó diákok száma, miközben minden településen a magyarok többséget alkotnak.

A beiratkozások tekintetében 6 olyan magyar tanítási nyelvű iskola működött a 2013/14-es tanévben, ahol 5-nél kevesebb volt az elsősök száma. Ide tartozik a ladmóci, a leleszi, a zétényi és az ágcsernyői kisiskola, valamint a nagygéresi és a szomotori teljes szervezettségű intézmény. Ez utóbbi két településen szlovák iskola is működik, míg a leleszi magyar-szlovák közös igazgatású.

A régióban a nagyfokú elvándorlás, de az erős asszimiláció is nagy problémát jelent. Ez utóbbi melegágya a beiskolázási szokásokban keresendő. Bodrogközben 26 magyar és 10 szlovák óvoda működik. A 2013/14-es tanévben 510 gyermek járt magyar, 330 pedig szlovák intézménybe, ami a 72%-os magyar népességgel bíró régióban a különbség kicsinek tűnik. Még szembeötlőbb a probléma az iskolák terén. A régióban összesen 18 magyar tanítási nyelvű iskola található. Ezek diákjainak összlétszáma a 2013/14-es tanévben 1479 volt. Ugyanitt 8 szlovák tanítási nyelvű alapiskola működik, a jelzett tanévben összesen 1430 diákkal. Tehát összesen 2909 általános iskolás látogatta tavaly a bodrogközi iskolákat. E tanulók 50,84%-a magyar, 49,15%-a szlovák iskolába járt.

 

A romák oktatásának helyzete

A vizsgált régióban a roma diákok száma növekvő tendenciát mutat a magyar iskolákban. A kisiskolák esetében ez Leleszen, Bacskán, és Battyánban markánsan jelentkezik. Lelesz esetében néhány szülő ez miatt más településen taníttatja gyermekét. A teljes szervezettségű iskoláknál a romák aránya Tiszacsernyőn a legnagyobb. Jelentős számú és gyarapodó roma közösség él a városban. Nagytárkányba Kistárkányból járnak be roma tanulók. Bélybe Bacskáról és Battyánból, Bolyba Vékéről, Szinyérből, Pólyánból, Zétényből, Szolnocskáról járnak be roma diákok. A Kassáról és a távolabbi területekről betelepített, magyarul nem, vagy alig beszélő romák az anyaország által nyújtott oktatási, nevelési támogatások miatt választják a magyar iskolát. Jelentős a számuk Királyhelmecen is. A romák egy részének viselkedése és alacsony higiéniai kultúrája miatt a magyar szülők elfordulnak a magyar iskoláktól. Az óvodalátogatások megerősítése, a nulladik évfolyamok nyitása és a speciális iskolák szerepének növelése segíthet ezen problémák megoldásában.

 

IV.           A Tőketerebesi járás oktatási hálózatának megvédését és fejlesztését szolgáló javaslatok

Az érintett szülőknek, önkormányzatoknak, iskoláknak kezdeményezni kell magyar óvoda nyitását, vagy magyar óvodai csoport létrehozását Tiszacsernyőn (2419,62%), Borsiban (545,45%) Ladmócon (297,88%) , Szőlőskén (277,54%) és Szinyéren (208,89%). Amennyiben szervezésileg megoldható Királyhelmecen javasoljuk az óvodák és az iskolák összekapcsolását a nevelési, illetve az oktatási nyelv alapján.

Amennyiben Borsiban továbbra sincs akarat és elszántság az iskola magyar részlegének létrehozására, a Hegyalja településeiről (Borsi, Szőlőske, Ladmóc, Zemplén) biztosítani kell a magyar oktatást vállaló diákok számára a bodrogszerdahelyi magyar iskolába való eljutás megkönnyítését.

A szomotori iskola diáklétszámának növelése érdekében az iskolavezetés és a tantestület számára további lehetőség a nagykövesdi iskola esetleges megszűnése esetén a nagykövesdi diákok megnyerése a szomotori iskola vállalására. A nagykövesdi szülők jóváhagyása mellett javasoljuk biztosítani a nagykövesdi diákok Szomotorra történő utaztatását.

Meg kell vizsgálni, hogy az egyházak be tudnak-e segíteni egy- egy iskola fennmaradásában, tudnak-e, akarnak-e iskolát fenntartani.

A premontntrei rend, elsősorban a felettes szerv, a Jászói Apátság számára kedvező személyi feltételek esetén kihívást jelenthetne Leleszen, akár a község közreműködtetésével olyan karitatív tevékenység kifejtése, mely a magyar oktatás megerősítését is segítené a településen.

Megteremteni a minőségi oktatást, az iskola szellemiségét, melynek elengedhetetlen része a nemzeti identitás, az értékek megbecsülésén alapuló cselekvő magatartás, hogy a szülők bizalma a magyar iskolákban megerősödjön. 

A szlovák nyelv oktatásának módszerét úgy kell radikálisan átalakítani és alkalmazni, hogy 9 évi tanulás után a magyar alapiskolát befejező diák  elfogadható szinten tudjon beszélni szlovákul. A legfőbb és jogos érv magyar iskoláink ellen, a szülők részéről is, hogy gyermekeik nem tanulnak meg szlovákul. Ezt a méregfogat ki kell húzni minél hamarabb.

Újra kell fogalmazni egy össz-szlovákiai magyar tervezetet – példákra, statisztikákra, tanulmányokra alapozva olyan programok kidolgozását, internet elérhetőségeken való közzétételét, a hamis érvek megcáfolását, mely reálisan értékeli és meggyőzően segít az anyanyelvű oktatás vállalása körüli eligazodásban

  A tanítás nem csak szakma, nem csak munka, hanem hivatás. Ha ezt tudják a benne részt vevők, akkor nagy támogatásban lesz részük a szülők és az önkormányzatok részéről minden időben és minden körülmények között.

 

 

 

Az elemzés kidolgozásában részt vett: Furik Csaba, kiegészítette Varga Tibor

 

Mellékletek:

1.     számú melléklet: A magyar lakosság nemzetiségi aránya a népszámlásokon és az óvodások száma településenként 2013-ban

 

Település neve (10% feletti magyar lakossági arány)	Magyar lakosság aránya a telepü-lésen	Összlakosság	Magyar lakosság		A magyar óvoda (óvodai csoport) a magyar iskola részeként működik (igen / nem)	Óvoda (M,SZ,K)	Gyermekek száma összesen	Gyermekszám a magyar csoportokban	A magyar óvodába járó gyermekek aránya
			létszám	arány %
	2001	2011
Ágcsernyő	89,60%	486	443	91,15%	nem	M	10	10	100%
Bacska	96,31%	653	546	83,61%	nem	M	20	20	100%
Bári	69,94%	322	216	67,08%	nem	M	10	10	100%
Battyán	71,86%	1256	824	65,61%	nem	M	14	14	100%
Bély	75,46%	1474	1036	70,28%	nem	K	58	29	50%
Bodrogszerdahely	60,02%	2239	1216	54,31%	nem	M	25	25	48%
					-	Sz	27	0
Bodrogszög	60,00%	213	102	47,89%	-	-	-	-	-
Boly	86,16%	725	607	83,72%	igen	M	16	16	100%
Borsi	50,31%	1214	545	44,89%	-	Sz	39	0	0%
Csarnahó	77,19%	208	135	64,90%	-	-	-	-	-
Dobra	85,22%	432	336	77,78%	nem	M	14	14	100%
Imreg	43,49%	623	210	33,71%	-	Sz	12	0	0%
Királyhelmec	76,94%	7698	5670	73,66%	nem	K	162	58	35,80%
Kisgéres	95,56%	1112	1039	93,44%	nem	M	20	20	100%
Kiskövesd	94,02%	460	421	91,52%	nem	M	12	12	100%
Kistárkány	87,86%	1156	998	86,33%	nem	M	37	37	100%
Ladmóc	86,78%	337	297	88,13%	-	-	-	-	-
Lelesz	75,47%	1782	1340	75,20%	nem	K	34	21	61,76%
Nagygéres	84,08%	1048	789	75,29%	nem	M	19	19	100%
Nagykövesd	88,68%	806	692	85,86%	nem	M	14	14	100%
Nagytárkány	82,96%	1425	1115	78,25%	nem	M	40	40	100%
Örös	92,10%	653	596	91,27%	nem	M	10	10	100%
Perbenyik	78,88%	1033	795	76,96%	nem	M	26	26	100%
Pólyán	82,98%	535	403	75,33%	nem	M	17	17	100%
Rad	75,94%	556	366	65,83%	nem	M	5	5	100%
Szentes	95,40%	842	780	92,64%	nem	M	16	16	100%
Szentmária	87,54%	575	495	86,09%	nem	M	14	14	100%
Szinyér	89,03%	234	208	88,89%	-	-	-	-	-
Szolnocska	87,60%	225	188	83,56%	-	-	-	-	-
Szomotor	69,21%	1571	1004	63,91%	nem	K	29	14	48,28%
Szőlőske	62,64%	516	277	53,68%	-	Sz	15	0	0%
Szürnyeg	24,07%	631	145	22,98%	-	Sz	20	0	0%
Tiszacsernyő	60,11%	3885	2419	62,27%	-	Sz	60	0	0%
Véke	86,87%	514	346	67,32%	nem	M	21	21	100%
Zemplén	64,16%	387	259	66,93%	nem	K	16	8	50%
Zétény	84,14%	823	670	81,41%	igen	M	20	20	100%

M – magyar nevelési nyelvű, Sz – szlovák nevelési nyelvű, K – közös igazgatású óvoda

 

 

 

2.     számú melléklet: Az iskolák diákszámára vonatkozó adatok településenként

Település neve (10 % feletti magyar lakossági arány)	Általános iskola neve	AT/ FT	Az oktatás nyelve	Diákok száma az AT-on 2013/14	Diákok száma a FT-on 2013/14	Diákok száma összesen 2013/14	Diákok száma összesen 2005/6	Diákszám változás %-ban (2005/06-2013/14 között)	Beutazó diákok a magyar iskolába (2012/13-as adat)		Mely településekről utaznak be nagyobb számban diákok a magyar iskolába
									létszám	arány %
Ágcsernyő	Alapiskola	1-4.	M	8	0	8	14	-42,86 %	0	0,00 %
Bacska	MTNy Alapiskola	1-4.	M	28	0	28	35	-20,00 %	1	5,00 %
Battyán	Alapiskola	1-4.	M	54	0	54	68	-20,59 %	4	8,70 %
Bély	Alapiskola	1-9.	M	57	129	186	288	-35,42 %	131	64,53 %		Battyán, Dobra, Bacska, Tiszacsernyő, Ágcsernyő
Bodrogszerdahely	Alapiskola	1-9.	M	53	89	142	149	-4,70 %	83	61,03 %		Nagykövesd, Kiskövesd, Ladmóc, Zemplén
	Alapiskola	1-9.	Sz	82	90	172	-	-	-	-
Boly	MTNy Alapiskola és Óvoda	1-9.	M	72	76	148	156	-5,13 %	120	75,95 %		Véke, Polyán, Zétény
Borsi	Alapiskola és Óvoda	1-9.	Sz	78	109	187	-	-	-	-
Királyhelmec	Alapiskola	1-9.	M	171	208	379	499	-22,24 %	108	28,35 %		Perbenyik, Szentes, Lelesz, Rad, Bacska
	Alapiskola	1-9.	Sz	241	257	498	-	-	-	-
Kisgéres	MTNy Alapiskola	1-4.	M	24	0	24	33	-27,27 %	0	0,00 %
Ladmóc	Alapiskola	1-4.	M	16	0	16	15	6,67 %	8	42,11 %		Zemplén
Lelesz*	Alapiskola	1-4.	M	15	0	15	-	-	0	0,00 %
		1-9.	Sz	46	60	106	-	-	-	-
Nagygéres	MTNy Alapiskola	1-9.	M	23	52	75	111	-32,43 %	45	54,88 %		Kisgéres, Örös
	Alapiskola	1-4.	Sz	21	0	21	-	-	-	-
Nagykövesd	Alapiskola	1-4.	M	15	0	15	27	-44,44 %	1	6,25 %
Nagytárkány	MTNy Alapiskola	1-9.	M	72	82	154	208	-25,96 %	84	50,60 %		Kistárkány, Tiszacsernyő
Perbenyik	Alapiskola	1-4.	M	24	0	24	10	140,00 %	1	5,88 %
		1-4.	Sz	6	0	6	-	-	-	-
Szentes	Alapiskola	1-4.	M	17	0	17	24	-29,17 %	0	0,00 %
Szomotor	MTNy Alapiskola	1-9.	M	23	49	72	100	-28,00 %	35	47,95 %		Rad, Szentmária
	Alapiskola	1-9.	Sz	54	77	131	-	-	-	-
Szürnyeg	Alapiskola	1-4.	Sz	33	0	33	-	-	-	-
Tiszacsernyő	MTNy Alapiskola	1-9.	M	45	59	104	114	-8,77 %	20	15,87 %		Bély, Ágcsernyő
	Alapiskola	1-9.	Sz	157	152	309	-	-	-	-
Zétény	Alapiskola és Óvoda	1-4.	M	18	0	18	23	-21,74 %	2	13,33 %
Diákszám összesen a magyar iskolákban			M	x	x	1488	1874	-20,60 %

* Lelesz az UIPS adataiban 1-9. évfolyamosnak van beírva

 

AT – alsó tagozat (1-4. évfolyam), FT – felső tagozat (5-9. évfolyam).

A 2005/06-os tanévre csak a magyar iskolák esetében álltak rendelkezésre elérhető adatok.

A diákok beutazására vonatkozó adatok csak a magyar iskolákra (a közös igazgatású iskolák magyar részlegeire), és csak a 2012/13-as tanévre voltak elérhetőek.

 

 

3. számú melléklet: Települések jegyzéke, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 10 %-ot, de a településen nincs magyar iskola:

Bári, Bodrogszög, Borsi, Csarnahó, Dobra, Imreg, Kiskövesd, Kistárkány, Örös, Pólyán, Rad, Szentmária, Szinyér, Szolnocska,Szőlőske, Szürnyeg, Véke, Zemplén.

 

 

4. számú melléklet: Középiskolák a Tőketerebesi  járásban - 2014/15

Gimnáziumok a Tőketerebesi járásban - 2014/15

S. sz.	Iskola	Nyelv	Helység	Létszám
1.	Gimnázium	M	Királyhelmec	215
		Sz		205

 

A Tőketerebesi járásban 2 szlovák gimnázium működik: Tőketerebes (Gimnázium – 465 diák), Tőketerebes (Egyházi Gimnázium – 139 diák)

 

Szakközépiskolák a Tőketerebesi járásban - 2014/15 (csak nappali tagozat)

S. sz.	Iskola	Nyelv	Helység	Létszám
1.	Szakközépiskola	M	Királyhelmec	162
		Sz		238
2.	Szakközépiskola	M	Perbenyik	301

 

 

A Tőketerebesi járásban 4 szlovák szakközépiskola működik: Gálszécs (Egyesített Szakközépiskola – 519 diák), Tőketerebes (Szakközépiskola – 338 diák), Tőketerebes (Egyházi Szakközépiskola – 473 diák), Tőketerebes (Kereskedelmi Akadémia - 211 diák).