Dunaszerdahely – Oktatási hálózat kutatás

A Dunaszerdahelyi járás iskolái

 

I.              A járás települései, demográfiai viszonyai, iskolái

 

            A Dunaszerdahelyi járás lakosainak száma a 2011-es népszámlálás adatai alapján 116492, ebből 87 349 magyar nemzetiségű (74,98%), 22 349-en szlováknak (19,54%), 1853-an pedig romának vallották magukat. A 2001-es népszámlálás adataihoz képest a magyarok száma 6 311-gyel csökkent, míg a szlovák lakosok száma 6 608-cal emelkedett.

A járást 67 település alkotja. Közülük 3 városi település: Dunaszerdahely, Somorja és Nagymegyer. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a Dunaszerdahelyi járásban él a legtöbb magyar. A járási székhely, Dunaszerdahely, valamint Nagymegyer lakosainak száma a 2001-es adatokhoz képest csökkent, Somorjáé viszont növekedett. A magyarok aránya mind a három városban csökkent. A járási székhelyen a 2001-es adatokhoz képest a magyarok létszáma 2004-gyel csökkent, míg a szlovákok száma 1042-vel növekedett. Somorjára a főváros közelsége miatt egyre több szlovák nemzetiségű lakos költözött ki. 

A magyar lakosság aránya a falvakban a 2011-es népszámlálások szerint 18%-tól 94%-ig terjed. A 67 település közül hat településen van kisebbségben a magyarság: Vörösmajor (Hviezdoslavov), Úszor (Kvetoslavov), Vitény (Bellova Ves), Sárrét (Blahová), Macháza (Macov), Nagypaka. Nagymagyaron a magyar, szlovák, roma arány 43, 34, 18 %. Ezen a településen és a környékbeli falvakban erősödik a roma lakosság jelenléte. A statisztika szerint Nagymagyaron kívül Csilizpatason (8,65%) és Nagyudvarnokban (7,68%) van statisztikai adatokkal is kimutatható roma közösség.

 

1.     táblázat: Áttekintés a járási oktatási intézményi hálózatról és a veszélyeztetett iskolák számáról 2013/14-es tanév adatai alapján

 

A Dunaszerdahelyi járás oktatási intézményei	Az intézmények száma	A minimális diákszámot az alsó tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 20, ill. 24 diáknál)		A minimális diákszámot a felső tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 65, ill. 75 diáknál)
		1­­­­­­­­­­­­­­­­–4-es iskolák	1–9-es iskolák AT-a	1–9-es iskolák
szlovák tanítási nyelvű óvoda a járásban	16
10% feletti magyar lakosságú települések szlovák nevelési nyelvű óvodái	22
magyar nevelési nyelvű óvoda	67
magyar – szlovák közös igazgatású óvoda	6
magyar és közös ig. óvodák összesen	73
1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskola	5	2
10% feletti magyar lakosságú települések 1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	5	2
1–4-es magyar tanítási nyelvű iskola*	21	16
1–4-es közös igazgatású iskola	-	-
magyar és közös ig. alsó tagozatos iskola összesen	21*	16
1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskola	7	-	0	0
10% feletti magyar lakosságú települések 1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	7	-	0	0
1–9-es magyar tanítási nyelvű iskola	25	-	0	9
1–9-es közös igazgatású iskola	-	-	-	-
magyar és közös ig. 1–9-es iskolák összesen	25	-	0	9

*Beleértve az 1-5-ös alsó tagozatos iskolákat is (Somorja-Tejfalu és Egyházkarcsa)

            A 60 magyarok által nagy számban lakott település közül 42 községben működik magyar alapiskola. Dunaszerdahelyen (4), Alistálban (2) egynél több intézmény működik. 25 iskola teljes szervezettségű, 21 alsó tagozatos iskola (Somorja-Tejfalu és Egyházkarcsa alsó tagozatos iskolája 1-5 évfolyamos osztályokkal rendelkezik, az OM hálózatában 1-9 évfolyamos iskolaként szerepelnek. Somorja Tejfalu városrészében a kisiskola 2003-ban jött létre. Az elemzésnél az aló tagozatos iskolák közé soroltuk őket.)

A 42 település közül, ahol magyar iskola működik, 9 településen a magyar mellett szlovák iskola is van. Két településen: Vörösmajorban, ahol a magyar lakosság aránya 18%) és Úszoron (32%) csak szlovák tannyelvű iskola működik. A járás területén összevont, magyar–szlovák közös igazgatású alapiskola nem működik.

Az oktatási intézmények közül 44-nek fenntartója a helyi önkormányzat, két iskolát az egyházak tartanak fenn - Alistálon a református egyház, Dunaszerdahelyen a katolikus egyház teljes szervezettségű iskolát működtet. A magyar kisiskolák diákjai a korosztályuk 64,5%-át, míg a teljes szervezettségű magyar iskolák korosztályuknak 70,6%-át alkotják.

            A legnagyobb diáklétszámmal rendelkező magyar iskolák közül három (Vámbéry Ármin AI (638 diák), Szabó Gyula AI (637), Kodály Zoltán AI (408) Dunaszerdahelyen, a továbbiak Nagymegyeren (495), Somorján (470), Csilizradványban (313), Bősön (288) és Ekecsen (279) működnek.     

 

II.            A járás veszélyeztetett magyar alapiskolái helyzetének elemzése

 

2.     táblázat: A minimális létszámot el nem érő magyar iskolákra vonatkozó információk a 2013/14-es tanév adatai alapján

 

Minimális létszámot el nem érő magyar iskola (alsó, illetve felső tagozat)	Van-e szlovák iskolaa telepű- lésen?	Fenntartó (Ö,E)	Diákszám		Hiányzó diákszám az AT-on		Hiányzó diákszám a FT-on	Beutazó diákok száma	Beutazó diákok aránya	Az iskola épületének állapota	Az iskola technikai felszereltsége	Hátrányos helyzetű tanulók aránya (alacsony, közepes, nagy)
			AT	FT	összevont osztályok	nem összevont osztályok		(2012/13-as adat)
										(jó, megfelelő, rossz)
Albár	-	Ö	14		10	36		1	6,67%			A
Béke	-	Ö	17		7	33		4	50%			K
Csallóközkürt	-	Ö	23		1	27		1	3,85%			A
Csallóköznádasd	-	Ö	6		18	44		0	0%			A
Csenke	-	Ö	18		6	32		0	0%			A
Csiliznyárad	-	Ö	19		5	31		9	36%			A
Csilizpatas	-	Ö	23		1	27		0	0%			K
Dercsika	-	Ö	14		10	36		0	0%			A
Doborgaz	-	Ö	8		6	42		3	33,33%			A
Felsővámos	-	Ö	11		13	39		0	0%			A
Lúcs	-	Ö	10		14	40		3	20%			A
Nagyabony	-	Ö	18		6	32		2	15,38%			K
Nagymad	-	Ö	10		14	40		0	0%			A
Padány	-	Ö	18		6	32		0	0%			A
Sárosfa	-	Ö	20		4	30		1	4,55%			A
Szentmihályfa	-	Ö	11		13	39		1	5,88%			N
Csallóközcsütörtök	van	Ö	20	46	0	22	19	9	13,64%			A
Lég	van	Ö	38	46	0	4	19	24	25%			A
Alistál Reform. AI	-	E	32	35	0	18	40	38	64,41%			A
Baka	-	Ö	32	33	0	18	42	14	17,95%			A
Eperjes	-	Ö	41	51	0	9	24	18	21,18%			A
Felbár	-	Ö	42	48	0	8	27	42	50,60%			A
Felsőpatony	-	Ö	33	57	0	17	18	7	7,69%			nincs adat
Illésháza	-	Ö	46	49	0	4	26	10	9,62%			K
Nagyszarva	-	Ö	34	60	0	16	15	48	51,61%			A

 

A szín nélküli részben az 1–4. évfolyamos, a színesen jelzett részben az 1–9. évfolyamos iskolák találhatók.

AT – alsó tagozat (1–4. évfolyam), FT – felső tagozat (5–9. évfolyam).

Ö – önkormányzati fenntartású iskola, E – egyház által fenntartott iskola

Az 1–4-es iskolákon a minimális diákszám összevont osztályok esetén 20, illetve 24.

Az iskolák alsó tagozatán a minimális diákszám évfolyamonkénti osztályok esetén 42, illetve 50.

Teljes szervezettségű iskolák felső tagozatán a minimális diákszám 65, illetve 75.

A bejáró diákok számának feldolgozásához és kimutatásához csak a 2012/13-as évből álltak rendelkezésre hozzáférhető adatok.

 

Teljes szervezettségű veszélyeztetett iskolák

            A diáklétszám alapján a működésükben veszélyeztetett teljes szervezettségű magyar iskolák: Csallóközcsütörtök, Lég, Alistáli Református Alapiskola, Baka, Eperjes, Felbár, Felsőpatony, Illésháza, Nagyszarva község iskolái, melyekben a felső tagozat diáklétszáma 60 (Nagyszarva) és 33 (Baka) tanuló között volt a 2013/2014 -es  iskolaévben. A kilenc  iskola közül nyolc iskolát az önkormányzat, egy intézményt a református egyház (Alistál) működtet.A jellemzett iskolák közül csak az illésházai iskolát látogatják  nagyobb számban hátrányos helyzetű roma tanulók.

            A kilenc település közül két településen (Csallóközcsütörtök, Lég) található szlovák tannyelvű alapiskola, amely konkurenciát jelenhet az ott működő magyar  iskolának. A magyar tanítási nyelvű iskola megszűnése esetén jelentősen növekedne az ott működő szlovák iskola tanulóinak száma és felgyorsulna a településen élő magyar lakosság asszimilációja.

Csallóközcsütörtök 1770 lakója közül az utolsó népszámlálás idején 1271 (71,8%) vallotta magát magyarnak. Az 1-9 évfolyamos magyar iskola diáklétszáma 66. Az utolsó tíz évben a diáklétszám csaknem a felére apadt (112-ről 66), ezzel az iskola az ún. veszélyeztetett iskolák közé került. A faluban magyar óvoda működik 38 gyermekkel. Az iskola vonzáskörzetébe csak egy kisfalu, Csákány tartozik 6 beutazó diákkal. További 3 felső tagozatos diák Légről utazik. Az iskolábanmegnövekedett a roma tanulók aránya. A somorjai nyolcosztályos gimnázium is elszippantja a tehetséges tanulókat. A településről 11 diák Somorjára jár iskolába. 2001-2011 között 1679-ről 1770-re növekedett a település lakosainak száma, miközben a magyar lakosság aránya 11%-kal csökkent. A helyi szlovák kisiskolának jelenleg 23 tanulója van. A községi önkormányzat ragaszkodik a magyar tannyelvű oktatási intézmény megtartásához, amelynek épülete, technikai felszereltsége jónak minősíthető. A jövőben számolni kell azzal, hogy a pozsonyiak beáramlása, a magyar lakosság asszimilációja, valamint a somorjai iskolák vonzása miatt a Szenci járáshoz tartozó féli és a csallóközcsütörtöki iskola között jelentős rivalizálás fog folyni az iskolák bezárását elkerülendő.

Az iskola életben maradását a helyi magyar óvodások magyar iskolaválasztása, a felső tagozatos diákok helyben maradása, a csákányi és a békei diákok megnyerése pl. iskolabusz indításával,  a község honlapján az iskola eredményeinek nagyobb fokú propagálása segíthetné.

Lég azon települések közé tartozik ahol az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent 68,87%-ról 54,02%-ra a magyar nemzetiségű lakosok aránya. Az 54,02%-os magyar lakossági arány az óvodások korcsoportjában 31,3%-os, míg a magyar és a szlovák iskola diákszám arányában 33,2%-ot mutat. A magyar iskolának sem az alsó, (38 tanuló) sem a felső tagozatán (46 tanuló) nincs meg a törvény által előirányzott diákszám. A magyar iskolát a légieken kívül 24 beutazó diák (a tanulók 25%-a) látogatja Sárrét, Patonyrét, Sárosfa, Szentmihályfa településekről. A  község szlovák iskolájában mind az alsó (81 tanuló), mind a felső tagozaton (88 tanuló) több diák tanul, mint a magyar iskolában. Ezt a diákszámot a Lég környezetében lévő települések (Sárrét, Vitény, Nagypaka, Macháza) szlovák és asszimilálódó magyar lakossága, illetve a Pozsonyból betelepülő szlovák lakosság adja. Az elmúlt tíz évben 42,7 %-kal csökkent a magyar iskolát látogató tanulók száma. Ennek következtében került a település  magyar iskolája a veszélyeztetett iskolák közé.

Ennek okai: a település elöregedése, a szlovák lakosság nagyszámú letelepedése, a magyar nemzetiségű lakosok asszimilálódása, a közös magyar-szlovák igazgatású óvoda létezése, a magyar tannyelvű iskola eredményeinek nem elégséges propagálása. A jövőben a magyar  tannyelvű alapiskola megmaradásáért  nagyobb összefogásra és cselekvésre lenne szükség a légi magyar lakosok részéről.

Az Alistáli Református Alapiskola 1992-ben jött létre, 2012  júniusától  iskolabusszal is rendelkezik. Az iskolának jelenleg  67 tanulója van, ebből 32 tanuló az alsó tagozaton tanul. A diákok 64,4 %-a beutazó Bögellő, Albár, Mad, Mádérrét, Nagymegyer, Ekecs, Apácaszakállas, Padány településekről. Az iskola tanulóinak száma az elmúlt tíz évben 55 %-kal növekedett, ennek ellenére jelenleg az ún. veszélyeztetett iskolák közé tartozik. A községben elégséges diáklétszámmal (158 diák) teljes szervezettségű önkormányzati fenntartású állami iskola működik. Az egyházi iskola 23 éves múltra tekint vissza, létét a törvény nem veszélyezteti.

Az intézménynek ki kell használnia az iskolabusz nyújtotta lehetőségeket, ki kell szélesítenie és meggyőzőbb kampányt kell folytatnia a tanulók megnyerése érdekében elsősorban azokon a településeken, pl. a Csilizköz és a Komáromi járás azon településein, ahol nagyobb számú református közösség él, esetleg bentlakásos intézménnyé fejleszteni az iskolát. Az iskola hosszútávú megerősödését az egyházi közösségen belüli erősebb összefogás eredményezheti. 

Baka községben 2011-ben 950 személy élt, ebből 85,2% magyar nemzetiségűnek vallotta magát, ami 7%-kal volt  kevesebb mint az előző népszámlálás alkalmával. A teljes szervezettségű iskolának, melynek fenntartója az önkormányzat, 65 tanulója van. 32 az alsó tagozatot, 33 tanuló a felső tagozatot látogatja. A beutazó diákok száma 14 ( 17,9 %), főleg Dercsika és Nádasd településekről járnak Bakára. A bakai iskola diáklétszáma az elmúlt évtizedben 47,1 %-kal, 123 diákról 65-re csökkent, ami a teljes szervezettségű bősi iskola közelségével is magyarázható. A bakai iskolából a dunai felvízcsatorna megépítése után érezhető a nagybodaki diákok hiánya is. Az iskola vonzáskörzetében csak a dercsikai kisiskola maradt. Az iskola épület állapota,technikai felszereltsége jó.Az iskola megmentése érdekében az önkormányzat tervezi az iskola és az óvoda összevonását, nyári napközi otthon működtetését, baba-mama klub működtetését, iskolai kulturális csoport létrehozását, 100 euró támogatást nyújt az iskolába beíratott tanulók szüleinek. A jelenlegi időszakban  az iskola jövője válságos. A hiányzó hatvan tanulót (ebből 18 az alsó tagozaton) nehezen tudják pótolni, hiszen a helyi óvodát csak 7 iskolaköteles gyermek látogatja.

A jövőben a bakai iskola a dercsikai  kisiskolával egy alsó tagozatos iskolává alakulhat, az iskola felső tagozata pedig vagy a bősi, vagy iskolabusz biztosítása esetén a felbári iskolába olvadna be. A másik megoldás esetében megmenthetővé válhat a felbári teljes szervezettségű iskola. Ebben az esetben célszerű az utaztatást Dercsikáról Bakán át Csallóköznádasd érintésével Felbárra egy autóbusszal megoldani.

Eperjes településen az utolsó két népszámlálás közötti időszakban 10%-kal csökkent a magyar nemzetiségű lakosok száma. Ez a tény kihatott a település magyar tannyelvű iskolájának helyzetére, ami miatt a veszélyeztetett iskolák közé került. Az iskolának 92 tanulója van, ebből 41 az alsó tagozaton. Az eperjesi iskola tanulóiból 18 (21,8%) a beutazó, akik közül 14 Dunatőkésről látogatja az iskolát.Az elmúlt  tíz évben 42 fővel csökkent az iskolát látogató tanulók száma. Jelenleg a törvény által meghatározott  keretszámok szerint 9 tanuló hiányzik az alsó tagozaton és 24 a felső tagozaton. A létszámcsökkenést kiváltó okok között szerepel a magyar lakosság létszámának és nemzetiségi összetételének csökkenése. Az iskola vezetésében az elmúlt évtizedben történt személyi változások is okai lehettek annak, hogy helyi diákok közül 16-an, a dunatőkési diákokból 9-en dunaszerdahelyi iskolát látogatnak.

Tekintettel arra, hogy a településen aktív kulturális élet van, ami motiválja az itt élő magyar nemzetiségű lakosság elkötelezettségét, a teljes szervezettségű iskola léte megmenthető. A jövőben dunaszerdahelyi iskolákba bejáró helyi és dunatőkési gyermekek megnyerésével és megtartásával a pozsonyeperjesi iskola növelheti, majd stabilizálhatja diáklátszámát. Az iskolára érvényes a 6 km-es törvényi kitétel. A kisudvarnoki iskolabusz útvonalának a dunatőkési alsó tagozatos diákokra tervezett kiterjesztése nem indolkolt, meggondolatlan, az eperjesi iskola sorsára pedig káros lépés lenne. 

Felbár településen  a a 2011-es népszámláláskor 1236  személy élt, ebből 78,02% magyar nemzetiségű, ami  11%-kal volt  kevesebb mint az előző 10 évben. A Strattmann  László nevét viselő iskolának, melynek fenntartója az önkormányzat, 90 tanulója van, 42 tanuló alsó tagozatos, 48 a felső tagozatot látogatja.A beutazó diákok száma 42, ők főleg Baka és Csallóköznádasd településekről járnak Felbára. A felbári iskola diáklétszáma az elmúlt évtizedben 34,7 %-kal  csökkent, melynek fő oka  a magyar nemzetiségű lakosság számának csökkenése A felbári iskola vonzáskörzete napjainkban Csallóköznádasdra és Sülyre terjed ki, ez az alacsony diákszám azonban az iskola hatékony működtetéséhez nem elegendő.

A felbári iskola megmaradásának egyik megoldása lehetne, ha a hiányzó diáklétszámot a bakai iskola felső tagozatos diákjaival töltenék fel. Amennyiben a bakai iskola beolvadása a felbári iskolába (esetleg fordítva) nem valósul meg, a bakai és a felbári iskola is könnyen alsó tagozatos iskolává válhat.

            Felsőpatony Lőgérpatony és Benkepatony egyesülésével jött létre, majd Csécsénypatony is csatlakozott a településhez. A 2001-es és a 2011-es népszámlálás között a magyar lakosság száma közel azonos volt (1541-ről 1531-re csökkent), viszont a szlovák lakosok száma 312-vel növekedettel, ami által 15%-al csökkent a településen a magyar nemzetiségű lakosok aránya. A községben a kulturális élet hanyatlásának is tanúi lehetünk. Ez a tény kihatott a település magyar tannyelvű iskolájának helyzetére is. Az iskolának 90 tanulója van, ebből 33 az alsó tagozaton  tanul. A  felsőpatonyi tanulókon kívül 7 tanuló  beutazó. Az elmúlt  tíz évben 35 fővel csökkent az iskolát látogató tanulók száma, a törvény által meghatározott  keretszámok  szerint17 tanuló hiányzik az alsó tagozaton és 18 a felső tagozaton.A település  magyar tannyelvű óvodáját 39 gyermek látogatja. Ezért várható, hogy a munkáját példamutatóan népszerűsítő iskola megerősödik. Felsőpatony a helyi diákokra épít, illetve megszólíthatja a kis-dunai szórványokat és a szentmihályfai óvodásokat. A jövőben a légi és a felsőpatonyi iskolák között rivalizálás alakulhat ki a vonzáskörzetek tekintetében.

Illésháza lakosainak száma 2001 és 2011 között 245-tel növekedett, míg a magyar lakosság száma 1746-ról 1557-re, 189-cel, aránya pedig közel 15%-kal csökkent. Ez a tény Illésházán is kihatott az  Illésházy István tiszteletbeli nevet viselő iskola mai helyzetére, melynek teljes szervezettségű  iskoláját 95 tanuló látogatja. Ebből  az alsó  tagozaton 46, a felső  tagozaton 49-en tanulnak. Az iskola diáklétszáma az elmúlt 10 évben közel 39 %-kal csökkent (146-ról 95-re).Ennek oka a magyar lakosság számának csökkenése, a fiatalok elvándorlása, a szlovák családok beköltözése. 5 tehetséges diák a somorjai nyolcosztályos gimnáziumban folytatja tanulmányait.A településen megnövekedett a roma tanulók száma. 12 helyi roma diák a szomszédos nagymagyari iskolába jár.

Az iskola életben maradását a helyi magyar óvodások (39 gyermek) magyar iskolaválasztása és a felső tagozatos diákok helyben maradása eredményezheti.

Nagyszarva lakosainak száma 2001 és 2011 között 155-tel növekedett, miközben a magyar lakosság száma 909-ről 852-re 57-tel csökkent, aránya közel 16%-kal volt  kevesebb. Az iskolának 94 tanulója van. 34 tanuló az alsó tagozatot, 60 a felső tagozatot látogatja. A törvényből adódó elégséges létszámhoz az alsó tagozaton 15 a felső tagozaton 48 tanuló hiányzik. A beutazó diákok száma 48, a diákszám 51%-a. akik főleg Csallóköztárnokról, Macházáról és Bacsfáról járnak Nagyszarvára, valamint a felső tagozatra Sárosfáról és Keszölcésről. A nagyszarvai iskola a dunai felvízcsatorna megépítése miatt elesett a doborgazi és a vajkai diákoktól, így a megmaradás érdekében a diáklétszám pótlása elkerülhetetlenné vált. A nagyszarvai iskola diáklétszáma az elmúlt évtizedben 17,5%-kal, 114 tanulóról 94-re csökkent, melyre kihatott a magyar nemzetiségű lakosság számának csökkenése és Somorja iskoláinak elszívó hatása. Az iskola pedagógusainak irányításával a településen cserkészcsapat működik. A nagyszarvai iskola megmentése érdekében a községben, 2014 februárjában jótékonysági koncertet szerveztek az iskola egykori és mostani diákjai, pedagógusai közreműködésével, melynek jelentős visszhangja volt a környéken.

Az önkormányzat szeretné a teljes szervezettségű iskolát megtartani. Tervezik  az iskola és óvoda összevonását, együttműködési  program összehangolását a szomszédos településekkel, fontolgatják az iskolabusz program elindítását a közeli településekre, melyhez szívesen vennék az anyaország támogatását.

 

Alsó tagozatos veszélyeztetett iskolák

A Dunaszerdahelyi  járásban 16 veszélyeztetett alsó tagozatos iskola van. Ezek között a diáklétszám 6 tanulótól (Csallóköznádasd) 23 tanulóig (Csallóközkürt, Csilizpatas) terjed. A települések többségében az utolsó 10 évben csökkent a lakosság száma, ezzel párhuzamosana magyar nemzetiségű lakosság aránya, sok esetben a kulturális élet színvonala is.

A 16 településen a magyar alsó tagozatos iskolán kívül nincs szlovák tannyelvű oktatási intézmény. A veszélyeztetettség az alábbi településeket érinti:

Albár, Béke, Csallóközkürt, Csallóköznádasd, Csenke, Csiliznyárad, Csilizpatas, Dercsika, Doborgaz, Felsővámos, Lúcs, Nagyabony, Nagymad, Padány, Sárosfa, Szentmihályfa.

            Albár magyar lakosainak száma 468. A falu lakosainak 78,3%-a magyar. A község  alsó tagozatos iskoláját jelenleg 14 tanuló  látogatja, közülük 1 bejáró. A településről az iskolaköteles tanulók többsége az alistáli és a dunaszerdahelyi  iskolákat látogatja. Az utóbbi 10 évben az iskola tanulóinak száma négy fővel emelkedett. A község óvodájába 15 gyermek jár. A településsel szomszédos Nagymad és Albár kisiskolái összefogva, a Dunaszerdahelyre való beutazást mérsékelve, egy összevont osztályos kisiskolát fenn tudnának tartani. Amennyiben ez nem valósul meg, a két kisiskola megszűnésével a diákok a csallóközkürti, vagy az alistáli iskolákat erősíthetnék.

          Béke  az egyik legkisebb település Felső-Csallóközben, ahol csak 331 magyar személy lakik. A lakosság 74,3%-a magyar nemzetiségű.A falu kisiskoláját 17 tanuló látogatja, ami az 10 évvel ez előtti adatokkal összevetve 54 %-os emelkedéstmutat. A helyi diákok közül néhány diák a somorjai iskolát látogatja. A kis település óvodáját jelenleg 19 gyermek látogatja. Az iskola megszűnésével megerősödhetne a csallóközcsütörtöki iskola, amennyiben a diákokat a somorjai iskola vonzáskörzetéből sikerülne átirányítani, illetve iskolabusszal Csallóközcsütörtökre szállítani.

            Csallóközkürt magyar lakosainak száma 1092 fő. Az  itt élők 93,4 %-a magyar nemzetiségű. A település kisiskoláját 23 tanuló látogatja, akik közül 11 kisdiák Dunaszerdahelyre utazik, ami miatt az elmúlt tíz évben csökkent a diákok száma. A falu  jól működő magyar óvodáját 43 gyermek látogatja, ami az iskola jövőjére nézve biztató jelenség. A helyi iskola diáklétszámát a nagymadi és a felbári diákok is növelhetik.

            Csallóköznádasd  473 magyar lakosú kistelepülés. A lakosság 86,4 %-a magyar nemzetiségű. A kisiskolába 6 diák, az óvodába 15 gyermek jár. 8 alsó tagozatos diák a szomszédos Felbár település iskoláját látogatta.A településen az elmúlt időszakban teljes mértékben visszaesett a közéleti aktivitás és a kulturális élet. A jövőben várható a kisiskola felszámolása. A község diákjai a felbári iskolában folytathatják tanulmányaikat.

               Csenke településen ma 861 magyar lakos él. A lakosság 78%-a magyar nemzetiségű, az arány az elmúlt évtizedben 12 %-kal csökkent. A falu kisiskoláját 18 tanuló látogatja, ami a 10 évvel ez előtti állapottal összevetve 55 %-os csökkenést mutat. A településen az iskola és az óvoda egy közös intézmény részeként működik. Az óvodát 44 gyermek látogatja, amire építve a jövőben is megtartható a falu kisiskolája. A településen nőtt a roma lakosság aránya (a népszámlálási adatok ezt nem jelzik), akiknek többsége a nagymagyari iskolát látogatja, az ő helyben maradásukkal nőne a kisiskola megtartásának esélye.

A kisiskola megszűnése esetén diákjai elsősorban Nagymagyaron folytatnák tanulmányaikat. 

              Csiliznyárad településen 602 magyar nemzetiségű lakos él. A település lakosságának  92,4 %-a magyar nemzetiségű.A falu kisiskoláját 19 tanuló látogatta, ebből 9 tanuló bejárta szomszédos Szapról, míg 6 csiliznyáradi kisiskolás a csilizradványi központi iskolát látogatta. Az önálló igazgatásúóvodát,amit 16 gyermek látogat, takarékossági szempontok miatt az iskolába költöztették, felújították az épületet, az iskolakonyhát modernizálták. A kisiskolát és az óvodát látogató gyerekek aktívan bekapcsolódnak a kisfalu kulturális életébe.

 A csiliznyáradi iskola a 6 km-es körzetében nincs iskola, ezért az iskola további működése az önkormányzattól függ, amely ragaszkodik az önálló kisiskola és óvoda fenntartásához.

            Csilizpatas 660 magyar lakosságú csilizközi település. A település 79,3%-a magyar nemzetiségű. A községben jelentősebb számú roma él. Az évek folyamán a falu önálló kisiskoláját megőrizte, amit ma 23 tanuló látogat. A település óvodájába 29 gyermek jár. A községből 12 kisdiák Csilizradványra jár iskolába. A kisiskola létét nem fenyegeti veszély. Az iskolára érvényes a 6 km-es törvényi kitétel.

            Dercsika  településnek jelenleg 507 magyar lakosa van. A kisfalu lakosainak 80,6 % magyar. Annak ellenére, hogy a lakosság száma 63-mal emelkedett, a magyarok aránya a 2001-es évhez viszonyítva 14 %-os csökkenést jelentett. Dercsika óvodájába és iskolájába egyaránt 14 gyermek jár. A dercsikai gyermekek közül 2-2 kisdiák a bakai, illetve az egyházkarcsai, 3 diák a dunaszerdahelyi iskolák egyikét látogatta. Az iskola hatékony működtetéséhez ez a létszám nem elegendő. Ezt tudatosítva a település polgármestere a környező települések vezetőivel  egyeztetett a közeljövőben megszűnő kisiskoláról, amiről állítása  szerint lemondott az önkormányzat. A megszűnő  kisiskola épülete és technikai felszereltsége jó. A településen az óvoda megtartását viszont felvállalja az önkormányzat.

 A kisiskola diákjai a bakai, vagy a felbári , egyházkarcsai iskolákban nyernek elhelyezést.

            Doborgaz  település a bősi vízerőmű felépülése után az ún. Kiscsallóközben maradt, a három elzárt település egyike.A településen 299 magyar lakos él, akik településen élők  69,8%-át alkotják. A település kisiskolája, amit a három falu Vajka, Nagybodak, Doborgaz  központi iskolájának szántak, összesen 8 diákkal működik. A felvízcsatorna miatti nagy utazási távolságok okán az iskola működése a törvényből adódóan  nem veszélyeztetett, működtetésének hatékonysága viszont megkérdőjelezhető. A faluból, illetve a szomszédos településekről az alsó tagozatos diákok Doborgazra, a felső tagozatos diákok Bősre járnak iskolába.         

            Felsővámos  településnek 873 magyar lakója van. Ez a faluban élő lakosok 91,2 %-a. A település kisiskoláját 11 tanuló látogatja. A felsővámosi alsó tagozatos tanulók közül 5 diák a szomszédos vásárúti iskolába jár. A magyar óvodát látogató 39 gyermek a jövőben talán elősegíti a felsővámosi kisiskola megerősödését. A jelenlegi diáklétszám mellett az kisiskola hosszú ideig nem tartható fenn. Megszűnése esetén a település diáksága számára a vásárúti iskola nyújt megfelelő megoldást.

            Lúcs településen 681 magyar nemzetiségű személy él, ami az összlakosság 89%-a. A falu kisiskoláját 10 tanuló látogatja, ami az előző 10 évvel összevetve 37 %-os csökkenést mutat. A lúcsi gyerekek közül 6 a gellei, 3 dunaszerdahelyi iskolát látogat. Lúcs 10 diákkal működő kisiskolája a 12 gyermekes óvodával nehezen tartható fenn. Valószínűsíthető ezárása esetén a kisdiákok a gellei iskolát erősíthetik.

Nagyabony településen ma 1448 lakosának 73,9%-a magyar nemzetiségű. Az utóbbi 10 évben a szlovák nemzetiségű lakosok száma 206-tal növekedett, míg a magyarok aránya 13%-kal csökkent. Dunaszerdahely város közelsége jelentősen befolyásolta kisiskolájának helyzetét. A kisiskolát jelenleg 18 tanuló látogatja, ami 41%-kal kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt volt. Az iskola diákjainak nagy része a hátrányos helyzetű tanulók közül kerül ki. Talán ez is befolyásolja azt a tényt, hogy  Nagyabony alsó tagozatos diákjainak többsége ma Dunaszerdahelyen tanul. A település óvodájába 21 gyermek jár.

A jelenlegi állapot a jövőben kihathat a helyi iskola megszűnésére. Ebben az esetben hasznos lenne, ha a nagyabonyi kisdiákok a pár kilométerre fekvő szomszédos település Hodos kisiskolájának alacsony diákszámát emelnék a dunaszerdahelyi iskolák helyett.

Nagymad  településnek 459  magyar lakosa van, a lakosok 86,9%-a. A község kisiskoláját jelenleg 10 tanuló  látogatja. A településről az iskolaköteles tanulók többsége alistáli, dunaszerdahelyi iskolát látogat. Az utóbbi 10 évben az iskola tanulóinak száma négy fővel emelkedett. Mindezek ellenére hosszú távon az iskola nem tartható fenn, mivel a község óvodájába is csak 10 gyermek jár. A szomszédos Albár településsel összefogva a két kis település egy  kisiskolát tudna működtetni. Amennyiben ez nem valósul meg, a két kisiskola megszűnésével a diákok az alistáli, illetve a dunaszerdahelyi iskolákat erősítenék, esetleg a csallóközkürti iskola jelenthet megoldást számukra.

Padány településnek 774 magyar lakossággal rendelkező település. A település kisiskoláját 18 tanuló látogatja. Bejáró tanulója nincs, viszont a padányi gyermekek közül 11 Alistálra jár iskolába. A település óvodájába 15 gyermek jár.

Az önkormányzat ragaszkodik a kisiskola fenntartásához, aminek állapotát (épület,technikai

felszereltség) jónak minősítik.

            Sárosfa településen 671 magyar lakos él, arányuk 10%-kal csökkent 2001 és 2011 között. A falu kisiskoláját 20 tanuló látogatja, ami az előző 10 évvel összevetve  33 %-os csökkenést mutat. A sárosfai gyermekek közül 3 a somorjai iskolát látogatja. A település  iskolájába egy bejáró tanuló van Nagymadról. Sárosfa  óvodája csak szűken biztosítja a kisiskola hatékony működését, jelenleg 23 gyermek látogatja. Az iskola épületének állapota és technikai felszereltsége jó.

Az önkormányzat ragaszkodik a kisiskola megtartásához és ennek érdekében már hatékony intézkedéseket is hoztak. Egy épületbe vonták össze az iskolát és az óvodát. A többszörösen hátrányos tanulókat sajátos program alapján kezelik, a szülők kérése alapján plusz szolgáltatásokat biztosítanak számukra. A kisiskola tanulóit bevonják a falu kulturális életébe. Ez a példaértékű összefogás az önkormányzat, az iskola és a társadalmi szervezetek között a jövőben stabilizálhatja a sárosfai kisiskola helyzetét. A nagyszarvai iskolával való szorosabb együttműködés hasznára lehet mindkét iskola megmaradásának.     Szentmihályfa  településnek 692 magyar lakosa van. A településen 2001 óta 204 személlyel növekedett a lakosság száma, míg a magyarok aránya 14%-kal 75,6 % -ra csökkent. A település közélete, kulturális élete visszaesett, ez kihatott az iskola iránti érdeklődésre, amely az utolsó tíz évben egyre romlott, ezért a 2008/9-es tanévben már ideiglenesen megszüntették a településen az oktatást, amit a 2009/10-es tanévben újraszerveztek. Szentmihályfán 11 diák tanul, magyar óvodájába 22 gyermek jár. A faluból 3 diák Diósförgepatony, 2 Gelle, 1 diák Lég iskoláját látogatja. A felső tagozatos diákok közül a legtöbben Diósförgepatonyba járnak iskolába, mely az iskola esetleges megszűnése esetén a kisdiákoknak is befogadója lehet.

Veszélyeztetett szlovák iskolák a legalább 10%-os magyar lakosságú településeken (zárójelben a diáklétszám): A hodosi (19) és a vörösmajori (10) alsó tagozatos iskolák.

 

Az anyanyelvű oktatás biztosításának lehetőségei a magyar iskola nélküli településeken, ahol legalább 10%-nyi magyar lakosság él

A Dunaszerdahelyi járás területén 26 olyan település van, ahol  legalább 10%-nyi magyar lakosság él, de nincs magyar tannyelvű iskola. A 26 település közül 16 faluban van magyar nevelési nyelvű óvoda. 4 településen szlovák óvoda működik, közülük 3 településen szlovák tannyelvű iskola is működik. 6 településen nincs semmilyen oktatási intézmény.

A további leírásban a helynév után a település magyar lakosainak számát és arányát tüntettük fel. A számok a 2011-es népszámlálási adatokra vonatkoznak.

Bacsfa (394, 71%) magyar óvodáját 16 gyermek látogatja. A falu kulturális élete visszaesett, megszűnt a Csemadok szervezet, az  iskola létrehozására nincsenek meg a feltételek. A bacsfai gyermekek a nagyszarvai és a somorjai iskolákat látogatják.

Balonyban (690, 91%)a magyar óvodát 25 gyermek látogajat.A településösszenőtt Csilizravány faluval, ahol teljes szervezettségű magyar iskola működik, amely a balonyi gyermekek számára is biztosítja az anyanyelvi oktatást.

Bögellő (333, 95%) településen a magyar óvodát 9 gyermek látogatja. A település kisiskolája a nyolcvanas években szűnt meg. Jelenleg nincsenek meg a feltételek az iskola újraszervezésére, a falu iskoláskorú gyermekei nagyrészt az Alistáli Református Iskolát látogatják.

Csákány (421, 74%)a felső-csallóközi településen 29 gyermek látogatja a magyar óvodát. A település közélete és kulturálisélete a 20.század végén visszaesett, ennek hatására megszűnt a kisiskola is. Újraszervezésére nincs meg a közös akarat. A csákányi gyermekek a közelben lévő csallóközcsütörtöki, a somorjai és a nagymagyari iskolába járnak. A szlovák lakosok száma 60-ról 121-re emelkedett.

Csallóköztárnok (309, 68%) településen 1981-ben szűnt meg az iskola. Az óvoda 2006-ig működött. Az önkormányzat 2010-ben újjászervezte a magyar óvodát, amit jelenleg 20 gyermek látogat. A gyermekeknek csak egy része jár magyar iskolába, 2 csallóköztárnoki alsó tagozatos gyermek a nagyszarvai iskolát  látogatja. Önálló kisiskola létrehozására nincsenek meg a feltételek.

Dunatőkés (413, 81%) magyar tannyelvű óvodájába 21 gyermek jár. Mivel a település csak 3 km-re fekszik Eperjes községtől, a dunatőkési gyermekek a rendszeres buszjárattal oda  járnak iskolába. Önálló elemi iskola megteremtése a településen nem időszerű, ráadásul  gyöngítené az eperjesi iskolát is mely létszámgondokkal küzd.

Gomba (389, 70%) felső-csallóközi kisfalu, magyar óvodáját 18 gyermek látogatja. Kisiskolája a nyolcvanas években szűnt meg. Jelenleg a gombai magyargyerekek a somorjai és a nagymagyari iskolába járnak. A település közélete, kulturális élete jelentősen visszaesett. A szlovák lakosok száma 56-tal növekedett a településen. A kisiskola újjászervezésére nincsenek meg a feltételek.

Jányok (650, 76%) magyar óvodáját 24 gyermek látogatja. A jányoki iskolások Félre  (Szenci járás) és Nagymagyarra járnak iskolába. A falu iskolabusz nyert el a PPA-tól. A falut élénk kulturális élet jellemzi, ami bíztató lehet az egykori kisiskola újraindítására. A magyar lakosok száma 56-tal csökkent, míg a szlovákok száma 104-gyel növekedett a településen.

Keszölcés (114, 75%) fejlődésére bénítóan hatott a bősi vízierőmű megépítése. Az erőmű felvízcsatornája ugyanis kettévágta a községet, az építkezés során a falu felét lebontották. 1988-ban területét Vajka és Nagyszarva között osztották fel. A község 1993-ban népszavazással lett újra önálló, nem rendelkezik sem iskolával, sem óvodával. Erre  a jelenlegi lakosság alapján nincsenek meg a feltételek. A keszölcési gyerekek a somorjai és a nagyszarvai iskolát látogatják.

Királyfiakarcsa (833, 80%) Dunaszerdahelytől 3 km-re nyugatra fekszik. A mai település hat Karcsa nevű egykori községből áll: Damazérkarcsa, Erdőhátkarcsa, Etrekarcsa, Kulcsárkarcsa és Solymoskarcsa összevonásával jött létre 1940-ben. A település magyar óvodáját 27gyermek látogatja. A Karcsa nevű települések központi alsó tagozatos iskolája Egyházkarcsán van. A  településről 16 gyermeka dunaszerdahelyi iskolákat, 4 a gellei iskolát látogatja.

Kisfalud (368, 85%) Dunaszerdahely vonzáskörzetébe tartozó település, amelynek magyar óvodáját 12 gyermek látogatja. A kisfaludi  felső tagozatos gyermekek (alsó tagozatos nincs)  Diósförgepatonyba és Dunaszerdahelyre járnak. A kisiskola felújítására nincsenek meg a feltételek.

             Kulcsod (344, 93%) csilizközi kisfalu magyar óvodáját 6 gyermek látogatja. A  nyolcvanas években megszüntetett kisiskolának felújítására nincsenek meg a feltételek. A kulcsodi gyermekek a közeli, 6 km távolságban lévő csilizradványi iskolaközpontot látogatják.

            Macháza (93, 39%) a Felső-Csallóköz egyik legkisebb települése. Lakosainak száma 237 fő.A településnek nincs oktatási intézménye, kialakításához nincsenek meg a feltételek. Az 1-2alsó tagozatos diák Nagyszarvára,a felső tagozatos tanulók Dunaszerdahelyre járnak iskolába. A szlovák lakosok betelepülése nyomán a magyar lakosok aránya 17%-kal csökkent.

Medve (497, 88%)  község magyar óvodáját 14 gyermek látogatja.A községnek  2006-ig magyar és szlovák nyelvű iskolája is volt, mindkettő megszűnt. A településen jelentős mértékben hanyatlott a kulturális élet, a kisiskola visszaállítására nincsenek meg a feltételek. A medvei tanulók a csilizradványi központi  iskolába járnak.

Nagybodak (240, 83%) települést a bösi vízlépcsö felvízcsatornája és az Öreg-Duna medre veszi körül. Lakosainak a száma 288  fő. 1960-ban Nagybodakot közigazgatásilag Felbárhoz csatolták, 1990-ben nyerte vissza önállóságát. A településen sem óvoda, sem iskola nem működik, a gyermekek, amennyiben van magyar iskolás közöttük,  a bősi iskolát látogatják. Míg a magyarok száma 66-tal csökkent, a szlovákok száma 5-ről 45-re növekedett.  Elsősorban a hétvégi házak kialakításának lehetősége vonzza az idetelepülőket.

Nagypaka (373, 42%) Somorjától 8 km-re keletre fekszik. Három részből tevődik össze (Kispaka, Nagypaka és Csukárpaka). A településen 879 személy él. A magyar nemzetiségű lakosság számbeli kisebbségben van. Talán ebből adódik,hogy a településen nincs  magyar iskola,illetve óvoda. Az utóbbi kialakítására szükség lenne. Ezt kezdeményezhetné a helyi magyarság, mely a településen aktív munkát fejt ki a Csemadok szervezetben. A nagypakai magyar gyermekek Somorjára(alsó tagozat), illetve Légre (felső tagozat) járnak iskolába.

Nagyudvarnok (813, 79%) Dunaszerdahelytől két kilométerre fekszik. A település, melyen 1028 személy él, összeépült Kisudvarnokkal, melynek kataszterében van az alsó tagozatos kisiskola. A település óvodáját 21 gyermek látogatja. A kialakult viszonyok változást nem igényelnek, mivel egyrészt a kisudvarnoki iskola biztosítja a nagyudvarnoki gyermekek oktatását, a felső tagozatos tanulók viszont a közeli Dunaszerdahely iskoláit látogatják. A településen jelentős a roma lakosok száma.

Olgya (239, 59%) felső-csallóközi településen 403  lakos él. A településen az elmúlt tíz évben jelentősen megnőtt a szlovák nemzetiségű polgárok száma. Míg a magyarok száma stagnál, a szlovákok száma 14-ről 145-re emelkedett. A településnek sem magyar kisiskolája, sem óvodája nincs, kialakítására nincsenek meg a feltételek Az olgyai magyar gyermekek Nagymagyarra, illetve Illésházára járnak iskolába.

Patonyrét (196, 75%) jellegzetes szórványtelepülés, a második világháború előtt 15-20 ház állt itt, egymástól több száz méteres távolságban. Ma 263 lakosa van, a Kis-Duna jobb partján fekszik, Felsőpatonytól 9 km-re. Magyar óvodáját 12 gyermek látogatja. Egyéb intézmény megteremtésére nincsenek meg a feltételek. A patonyréti gyerekek a légi iskolát látogatják.

            Pódatejed (637, 73%) Dunaszerdahelytől 2 km-re fekvő település, ahol 877 személy lakik.1990 óta önálló település. A faluban magyar óvoda működik, amit 19 gyermek látogat.

A településen az elmúlt 3 évben 56 lakást adtak át, ami megteremheti a magyar óvoda megerősödését, később egy kisiskola kialakítását. A jelenlegi időszakban apódatejedi gyermekek a dunaszerdahelyi iskolákat látogatják.

            Sárrét (126, 35%) települést Somorjától 21 km-re, 1925-ben állapították a szlovák telepesek részére. Ma 356 személy lakik a településen. A faluban a mai napig a magyar lakosság kisebbségben van. A településen csak szlovák nyelvű óvoda található, amit 23 gyermek látogat. Magyar tannyelvű oktatási intézmény kialakítására nincsenek meg a feltételek. A sárréti magyar gyermekek a légi iskolát látogatják.             

            Szap (505, 94%) csilizközi  település, ahol 535 személy lakik. Ez a falu az egyetlen település a Csilizközben, ahol sem magyar iskola, sem óvoda nem működik. A kisiskolát 1968-ban szüntették meg. Az óvoda, amire szükség lenne, a helyi önkormányzat  passzív magatartása miatt szűnt meg.A 2014-es választások során közel két évtized után változás történt a falu élén, mely változást hozhat a falu életére is. Jelenleg a szapi gyermekek a csiliznyáradi iskolát látogatják.                                      

Úszor (310, 33%) Somorjától 4 km-re levő település, ahol 949 személy lakik. A 2.világháborút követően a magyar lakosság nagy részét kitelepítették. A településen csak szlovák óvoda van, amit 44 gyermek látogat. A településen a magyarok száma 68-cal csökkent, a szlovákok száma 193-mal növekedett. A kialakult viszonyok következtében a településen nincsenek meg a feltételek magyar oktatási intézmény megteremtéséhez. Évente 1-1 úszori magyar gyermek a somorjai magyar iskolát látogatja.

            Vajka (327, 71%) kistelepülés a bősi vízerőmű felépülése után az ún. Kiscsallóközben maradt, a három elzárt település egyikeként. Jelenleg  a településen 460 személy lakik. A település magyar óvodáját 20 gyermek látogatja. A térség három kistelepülésének közös  kisiskolája Doborgazon működik. További új  intézmény kialakítására vajkai helyszínnel nincsenek meg a feltételek. A településen a magyarok száma 48-cal csökkent, míg a szlovákoké 71-gyel növekedett. 

            Vitény (76, 33%) Sárréthez hasonlóan, aminek 1990-ig része volt, telepes falu. Ma 229 személy lakja. A településen nincs oktatási-nevelési intézmény. Magyar oktatási intézmény kialakítására nincsenek meg a feltételek. A  vitényi magyar gyermekek a légi iskolát látogatják. Míg a magyar lakosok száma nem változott, a szlovákoké 44-gyel emelkedett.   

            Vörösmajor (113, 18%) a Dunaszerdahelyi járás települései közül itt a legkisebb a magyar lakosság aránya. A településen 612 személy lakik. Szlovák óvodája van, amit 37 gyermek látogat. Magyar nyelvű intézmény nincs a településen. Évente 1-1 gyermek a békei iskolát látogatja. 

 

III.          A járás oktatási hálózatának néhány további jellemzője, sajátossága

 

A nemzetiségi arányok változása a járás településein

A legmagyarabb járás településein is jelentős a nemzetiségi arányok módosulása, melyet településenkénti bontásban a következő statisztikai adatsorok mutatnak:

 

Település	A magyar nemzetisé-gűek aránya %-ban	A magyar lakosság száma 2001	A magyar lakosság száma 2011	A magyar lakosság szám változása 2001-2011 között	A magyar lakosság arányának változása %-ban	A szlovák lakosság arányának változása %-ban	A szlovák lakosság szám változása 2001-2011 között	A szlovák lakosság száma 2001	A szlovák lakosság száma 2011	A roma lakosság száma 2011
Albár	78,39 %	428	468	40	9 %	37 %	44	75	119	-
Alistál	91,97 %	1848	1742	-106	-6 %	21 %	28	106	134	2
Bacsfa	71,25 %	355	394	39	10 %	-38 %	-56	205	149	-
Baka	85,28 %	1011	950	-61	-6 %	49 %	72	76	148	-
Balony	91,27 %	691	690	-1	0 %	11 %	5	39	44	-
Béke	74,38 %	345	331	-14	-4 %	36 %	36	64	100	8
Bögellő	94,87 %	351	333	-18	-5 %	79 %	11	3	14	-
Bős	87,88 %	4598	4711	113	2 %	28 %	163	417	580	3
Csákány	73,86 %	484	421	-63	-15 %	50 %	61	60	121	15
Csallóközcsütörtök	71,81 %	1391	1271	-120	-9 %	51 %	219	207	426	28
Csallóközkürt	93,49 %	1087	1092	5	0 %	29 %	20	50	70	-
Csallóköznádasd	86,47 %	496	473	-23	-5 %	53 %	38	34	72	-
Csallóköztárnok	68,36 %	348	309	-39	-13 %	48 %	66	72	138	-
Csenke	78,92 %	740	861	121	14 %	66 %	131	67	198	-
Csiliznyárad	92,47 %	586	602	16	3 %	26 %	10	28	38	-
Csilizpatas	79,33 %	722	660	-62	-9 %	35 %	33	60	93	72
Csilizradvány	93,61 %	1162	1128	-34	-3 %	28 %	18	47	65	-
Dercsika	80,67 %	416	409	-7	-2 %	73 %	63	23	86	-
Diósförgepatony	83,08 %	1563	1394	-169	-12 %	59 %	140	99	239	17
Doborgaz	69,86 %	307	299	-8	-3 %	73 %	80	29	109	-
Dunaszerdahely	74,53 %	18756	16752	-2004	-12 %	18 %	785	3588	4373	623
Dunatőkés	80,98 %	432	413	-19	-5 %	74 %	68	24	92	1
Egyházkarcsa	88,60 %	1078	1111	33	3 %	50 %	65	64	129	-
Ekecs	91,54 %	3520	3366	-154	-5 %	16 %	45	231	276	10
Eperjes	84,63 %	1292	1250	-42	-3 %	65 %	118	64	182	6
Felbár	78,07 %	959	965	6	1 %	57 %	142	105	247	-
Felsőpatony	78,07 %	1541	1531	-10	-1 %	78 %	312	86	398	-
Gelle	89,30 %	1751	1694	-57	-3 %	63 %	116	68	184	-
Gomba	69,59 %	389	389	0	0 %	34 %	56	111	167	-
Hegyéte	78,95 %	815	994	179	18 %	58 %	136	99	235	-
Hodos	82,62 %	1187	1203	16	1 %	23 %	50	170	220	6
Illésháza	70,68 %	1746	1557	-189	-12 %	54 %	283	242	525	58
Jányok	76,02 %	706	650	-56	-9 %	59 %	104	71	175	8
Keszölcés	75,50 %	97	114	17	15 %	0 %	0	24	24	-
Királyfiakarcsa	80,17 %	872	833	-39	-5 %	48 %	77	84	161	1
Kisfalud	85,38 %	391	368	-23	-6 %	39 %	19	30	49	-
Kisudvarnok	88,63 %	827	920	93	10 %	43 %	49	64	113	-
Kulcsod	93,48 %	365	344	-21	-6 %	69 %	11	5	16	-
Lég	54,02 %	1659	1365	-294	-22 %	32 %	299	647	946	16
Lúcs	89,02 %	704	681	-23	-3 %	65 %	51	28	79	-
Macháza	39,24 %	88	93	5	5 %	61 %	59	37	96	-
Medve	87,81 %	509	497	-12	-2 %	-12 %	-7	65	58	3
Nagyabony	73,96 %	1068	1071	3	0 %	59 %	182	125	307	17
Nagybodak	83,33 %	306	240	-66	-28 %	89 %	40	5	45	-
Nagymad	86,93 %	449	459	10	2 %	67 %	39	19	58	-
Nagymagyar	43,77 %	2352	1563	-789	-50 %	31 %	389	853	1242	649
Nagymegyer	75,58 %	7705	6696	-1009	-15 %	1 %	12	1226	1238	45
Nagypaka	42,43 %	376	373	-3	-1 %	42 %	208	286	494	-
Nagyszarva	71,48 %	909	852	-57	-7 %	41 %	84	120	204	7
Nagyudvarnok	79,09 %	762	813	51	6 %	80 %	101	25	126	79
Nyárasd	88,34 %	2805	2690	-115	-4 %	15 %	28	158	186	42
Nyékvárkony	84,68 %	2351	2183	-168	-8 %	43 %	134	180	314	66
Olgya	59,31 %	242	239	-3	-1 %	90 %	131	14	145	-
Padány	88,73 %	815	764	-51	-7 %	35 %	24	45	69	-
Patonyrét	74,52 %	216	196	-20	-10 %	69 %	42	19	61	-
Pódatejed	72,63 %	599	637	38	6 %	31 %	62	139	201	-
Sárosfa	77,56 %	726	667	-59	-9 %	47 %	74	84	158	-
Sárrét	35,39 %	187	126	-61	-48 %	17 %	32	157	189	-
Somorja	57,43 %	8091	7309	-782	-11 %	14 %	605	3760	4365	28
Szap	94,39 %	520	505	-15	-3 %	46 %	11	13	24	-
Szentmihályfa	75,63 %	633	692	59	9 %	67 %	117	58	175	14
Úszor	32,67 %	378	310	-68	-22 %	34 %	193	383	576	-
Vajka	71,09 %	379	327	-52	-16 %	58 %	71	51	122	-
Vámosfalu	91,22 %	942	873	-69	-8 %	61 %	38	24	62	-
Vásárút	90,14 %	2011	1947	-64	-3 %	52 %	89	82	171	26
Vitény	33,19 %	73	76	3	4 %	34 %	44	86	130	-
Vörösmajor	18,46 %	152	113	-39	-35 %	61 %	257	161	418	3

 

	A magyar lakosság nagymértékű csökkenése
	A magyar lakosság csökkenése
	A magyar lakosság növekedése
	A szlovák lakosság nagymértékű növekedése
	A szlovák  lakosság növekedése
	A szlovák lakosság csökkenése, stagnálása

 

Az adatokból látható, hogy Dél-Szlovákia legmagyarabb járásában a magyar nemzetiségű lakosok aránya mind a városi, mind a falusi településeken, néhány kivételtól eltekintve csökken, míg a szlovák nemzetiségűek aránya növekszik. Ez betudható az asszimilációnak, mely magyar többségi környezetben is jelentős, valamint a nagyszámú szlovák betelepülőnek. A jelenségek okainak alaposabb, tudományos megalapozottságú feltárására is szükség lenne. A politikailag megosztott járási magyar érdekképviselet erőtlenségének, az alkalmazkodási kényszerekből adódó lakossági és vállalkozói viselkedési minták lecsapódásának, a szlovák nyelvismeret fokának, de a magyar nyelvhasználati szokásoknak, stb. is bizonyára szerepe van ebben, hiszen a közösség megerősödése, önbizalomvesztése, jövőképének alakulása, az anyanyelvi iskola vállalása sok tényezőtől függ.

A járási székhelyen, Dunaszerdahelyen a 2001-es adatokhoz képest a magyarok létszáma 2004-gyel csökkent, míg a szlovákok száma 785-tel növekedett. Nagymegyer magyar lakosainak száma 1009-cel szintén csökkent, a szlovákoké 12-vel növekedett. Somorja összlakossága kis mértékben növekedett. 862 lakos nem vallotta be nemzetiségét a népszámlálás során. Ebben a városban a magyarok száma 782-vel volt kevesebb, a szlovákok száma viszont 605-tel több. Somorján elsősorban a főváros közelségéből adódóan  egyre több a szlovák betelepülő. A magyarok száma és aránya tehát mind a három városban csökkent, összesen 3 795-tel. További 2516 magyar lakossal van kevesebb a többi településen a 2001-es népszámláláshoz képest. Így nem csodálkozhatunk, ha a járás területén 2006-tól napjainkig átlagban évente cca. 190 diákkal csökkent a magyar iskolába járó gyermekek száma, és a lakosság nemzetiségi arányához képest az alapiskolások korosztálya jóval kisebb százalékarányt mutat.

A járás három városi településén a lakosság és a magyar, illetve a szlovák iskolába járó tanulók nemzetiségi aránya a következő:

 

Város	A magyar iskolák diáklétszáma	A szlovákiskolák diáklétszáma	A magyar lakosság nemzetiségi aránya  aránya	A magyar iskolák diákjainak nemz.aránya
Dunaszerdahely	1810	820	74,53 %	68,9 %
Somorja	508	1002	57,43 %	33,6 %
Nagymegyer	484	204	75,58 %	70,3 %

 

Magyar óvodák, óvodás csoportok a járásban és gyermeklétszámaik 

(Az óvodákkal kapcsolatos adatok az 1. számú mellékletben találhatók.)

Összességében 95 óvoda, illetve óvodás csoport van a járás területen, amelyet 3481 gyermek látogat. Ebből 73 óvodai csoport magyar nevelési nyelvű 2440 gyermekkel és 22 óvodai csoport szlovák nevelési nyelvű 1401 gyermekkel, ami azt jelenti, hogy a szlovák nevelési nyelvű óvodát látogató gyermekek száma az összes óvodásoknak 36,5 %-a, míg a járás szlovák lakosságának aránya 19,54%, ami igazolja, hogy a szülők egy része előnyben részesíti még a magyar iskolába íratás esetén is a szlovák óvodát. Bős esetében a magyar lakosság arányszámához viszonyítva a magyar óvodai csoportba 38%-kal kisebb arányban járnak a gyermekek. Nagymagyaron 27%, Somorján 19%, Dunaszerdahelyen 13% ez az arány. Sárréten, Úszoron és Vörösmajor településeken nincs magyar óvoda vagy óvodai csoport. 

 

A diákok települések közötti migrációja  

            A járásban jelentős a diákok migrációja. A rendelkezésre álló 2012/13-as tanév adatai alapján a csilizradványi iskola 11 faluból beutazó 227 diákja az iskola diákjainak 70,94%-át alkotja. Alistálra 115 diák utazik be, közülük 77 diák (43,75%)  az önkormányzati fenntartású alapiskolába, míg 38 diák (64,41%) az egyházi iskolában tanul. A nagymagyari iskolába 106 diák utazik be (60,92%). A somorjai iskolában 35,3% -ot jelent a 41 településről beutazó 161 diák. Dunaszerdahelyre, a járási központ 4 iskolájába 68 településről 741 diák utazik be naponta, ez a diákok 38,8%-a. Furcsa kezdeményezésnek kell tekintenünk, hogy míg Kisudvarnokból 16 alsótagozatos diák utazik Dunaszerdahelyre és Nagyudvarnokból 18 diákot fogadnak, tervezik a tőkési gyermekek beszállítását a kisudvarnoki iskolába, miközben a tőkési diákokra a közelebb fekvő veszélyeztetett eperjesi iskolában lenne nagy szükség.  

 

Az anyanyelvű iskola választása

            A Dunaszerdahelyi járásban négy évvel ezelőtt elindult egy példamutató kezdeményezés. A Csemadok, a SZMPSZ és a SZMSZSZ területi szervei együttműködési szerződést kötöttek egymással a beiratkozási program hatékonyabb megvalósítása érdekében. Ebben a törekvésben még nagyon sok a kihasználatlan lehetőség. Az együttműködésre szükség lenne, mert pl. a Dunaszerdahelyi járás területén a 2014/15-ös tanévre 727 kisiskolást írattak be, ami 51 tanulóval kevesebb mint az 2013/14-es tanévben beíratott gyermeke száma. Az ún. veszélyeztetett iskolák esetében a 15 iskola közül csak hat iskolában nőtt a beíratott gyermekek száma.

 

Speciális iskolák a Dunaszerdahelyi járásban

            A speciális iskolák diákjainak jelentős hányada roma diák. Ezeket a 2013/14-es iskolaévben, a járás területén négy településen (Dunaszedahely, Ekecs, Somorja, Nagyme-gyer) 190 tanuló látogatta.

 

 

Speciális alapiskolák	Diák létszám 2005/2006	Diák létszám 2012/2013	Diák létszám 2013/2014	Diák létszám 2014/2015
Közös igazgatású iskola - Dunaszerdahely, Szabó Gy. u 1 /autista/	nincs adat	8	9	8
Közös igazgatású iskola - Dunaszerdahely, Szabó Gy. u 1 /mentális/	nincs adat	23	23	20
Speciális Alapiskola - Dunaszerdahely, Komensky u. 1219/1	68	61	60	58
Közös igazgatású iskola - Ekecs	nincs adat	66	65	59
Speciális Alapiskola - Somorja	28	20	23	25
Speciális Alapiskola - Nagymegyer	22	13	10	9
Speciális Alapiskola - Lég	16	megszűnt

 

 

Az alapiskolák végzős diákjainak továbbtanulási lehetőségei a járás középiskoláiban

            A járás magyar alapiskolát végzett diákjainak 5 gimnáziumban és 9 szakközépiskolában van lehetőségük a járás területén magyar nyelven folytatni középfokú tanulmányaikat.  (A középiskolák jegyzékét lásd a 4.számú mellékletben.)

 

IV.          A Dunaszerdahelyi járás oktatási hálózatának megvédését és fejlesztését szolgáló javaslatok

A járásban a magyar érdekeket felvállaló pártoknak és a civil szervezeteknek a megosztottság ellenére hatékony együttműködést kell folytatniuk az asszimiációs hatások mérséklése érdekében.

Az óvodák megtartása fontos eleme kell legyen minden településen az önkormányzat oktatáshoz való viszonyának.

A Felső - Csallóközben a pozsonyi szlovák lakosság betelepülése és a roma családok magasabb gyermekvállalási mutatói miatt a magyar lakosság aránya és száma csökken. Ezekre a tendenciákra tekintettel több településen az iskolák további működtetésének feledatát kistérségi együttműködések keretében szükséges megoldani. A Somorjára való beutazás mérséklésével és a teljes szervezettségű iskolák (Csallóközcsütörtök, Nagyszarva, Lég, Felsőpatony, Illésháza) vonzáskörzeteinek kényszerű módosításával meg kell oldani a körülményekhez legjobban igazodó, a működtetést tekintve is hatékony iskolahálózat kialakítását iskolabuszok működtetésével.

A javasolt iskolabusz útvonal: Béke – Gomba – Csallóközcsütörtök – Csákány –  Csallóközcsütörtök.

A jövőben számolni kell azzal, hogy a pozsonyiak beáramlása, a magyar lakosság asszimilációja, valamint a somorjai alapiskola vonzása miatt a Szenci járáshoz tartozó féli és a dunaszerdahelyi járásbeli csallóközcsütörtöki iskola között jelentős rivalizálás fog folyni az iskolák bezárását elkerülendő. A csallóközcsütörtöki iskolában akkor lenne elég diák, ha a békei kisiskola megszűnésével és a békei és a gombai diákoknak az utazása a somorjai iskola helyett a csallóközcsütörtöki iskolába irányulna.

További javasolt lehetőség a Sárosfa – Macháza – Csallóköztárnok - Tárnok – Bacsfa – Keszölcés – Nagyszarva útvonal. Az iskolabusz működtetése segíthet abban, hogy az eddig Nagyszarvára beutazó  diákok utaztatását megkönnyítse. Az iskolabusz működtetése remélhetőleg motiválná az eddig Somorjára beutazó felső tagozatos sárosfai és bacsfai, macházai, keszölcési diákok egy részét is, hogy a nagyszarvai iskolát válasszák tanulmányaik helyszínéül. Az iskolabusz  szolgáltatásaival a sárosfai kisiskola esetleges megszűnése esetén is számolni lehetne. Amennyiben a nagyszarvai iskola ennek ellenére megszűnne, az iskolabusz a diákoknak egyéb közeli teljes szervezettségű iskolába való utaztatásában (Lég, Felsőpatony, Gelle, Somorja) töltene be hasznos szerepet.

            A dunai-felvízcsatorna melletti Nagyszarvától Bősig húzódó területen a   Dercsika – Csallóköznádasd – Baka – Csallóköznádasd – Felbár útvonalon a felbári és a bakai iskola közötti feladatmegosztás segíthet. A dercsikai iskola esetleges megszűnése esetén a diákok a bakai alsó tagozaton folytatnák tanulmányaikat. Bakán megerősödne az iskola alsó tagozata, míg Felbáron  a felső tagozat. Ez biztosíthatja a két településen az iskolaépületek gazdaságos kihasználását is. Amennyiben Bakán megszűnne az iskola felső tagozata, erős alsó tagozatos iskola jöhet létre a községben a közel 60 bakai, dercsikai, csallóköznádasdi diákból. Bakán az iskolaépület egy része néhány éve az óvoda céljait is szolgálja. Felbáron esetleg maradna összevont alsó tagozatos iskola, és a felső tagozat megerősödne az eddig Bakára járó diákokkal. Beutazás szempontjából megoldható a felbári alsó tagozatos diákok elhelyezése is a bakai iskolában.

A diákok koncentrációja Dunaszerdahelyen felveti a diákok bejárásának önkorlátozását a járási központba az alistáli egyházi iskola, az eperjesi, illetve a csallóközkürti iskola diáklétszámának növekedése érdekében pl. iskolabusz működtetése útján, amennyiben ezt a szülők egy része méltányolja. A járási székhely iskolái erős vonzásukból adódóan az elmúlt években a megszűnés közelébe juttatták a városkörnyéki kisiskolák egy részét. A Nagymad – Albár – Csallóközkürt – Albár – Alistál iskolabusz útvonal javaslata ezeken a gondokon, illetve az alistáli egyházi iskola diákszámnövelésén segítene.

A csallóközkürtiek számára ugyan Dunaszerdahely vonzása erős, itt a felső tagozatos diákok Vásárútra irányítása  jöhet számításba. A csallóközkürti diákok helybenmaradását kell támogatni a helyi alsó tagozatos iskola megerősítése céljából, ahol megfelelő számú magyar óvodás utánpótlás is van. Az összevont osztályokkal működő kisiskolát négyosztályos alsótagozatos iskolává lehet képíteni, mivel iskolabusz beiktatásával a nagymadi és az albári rendkívül alacsony diáklétszámmal működő kisiskolák diákjai is megerősíthetik az iskolát.

Alternatív megoldásként felmerül az Albár, Nagymad, Padány, Bögellő útvonal is, mely a padányi kisiskola megmentését is eredményezheti. A beutazó felsőtagozatos diákokból Alistál két iskolából álló iskolaközpontja tovább erősödhet. E célból összhangba kell hozni az egyházi és az állami iskola további fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket.A kisiskolával bíró Padányból,  Nagymadról, Albárról, illetve Bögellőről eddig buszjárattal jutottak el a felső tagozatos diákok az alistáli iskolák egyikébe. Az iskolabusz ebben az esetben a mindkét alistáli iskolába bejáró diákokat szolgálná.

A Dunaszerdahelytől nyugatra eső körzetben a diáklétszám alapján veszélyeztetett kisiskolák diákjai – iskolájuk esetleges megszűnése esetén – a  szentmihályfaiak Diósförgepatonyban vagy Felsőpatonyban, a nagyabonyiak Hodoson, a lúcsiak  Gellén folytathatják tanulmányaikat. A megszűnő kisiskolák diákjai közül néhányan ennek ellenére valamelyik dunaszerdahelyi iskolát fogják választani.

 

 

Az elemzés kidolgozásában részt vett: Varga László

 

 

 

Mellékletek:

1.     számú melléklet: A magyar lakosság nemzetiségi aránya a népszámlásokon és az óvodások száma településenként 2013-ban

 

(A mellékletben minden település szerepel, ahol a magyar lakosság aránya 10%-nál nagyobb)

 

 

Település neve (10% feletti magyar lakossági arány)	Magyar lakosság aránya a településen	Összlakosság	Magyar lakosság		A magyar óvoda (óvodai csoport) a magyar iskola részeként működik (igen / nem)	Óvoda (M,Sz,K)	Gyermekek száma összesen	Gyermekszám a magyar csoportokban	A magyar óvodába járó gyermekek aránya
			létszám	arány (%)
	2001	2011
Albár	82,63%	597	468	78,39%	nem	M	15	15	100%
Alistál	94,19%	1894	1742	91,97%	nem	M	46	46	100%
Bacsfa	62,72%	553	394	71,25%	nem	M	16	16	100%
Baka	92,50%	1114	950	85,28%	nem	M	29	29	100%
Balony	94,01%	756	690	91,27%	nem	M	25	25	100%
Béke	82,34%	445	331	74,38%	nem	M	19	19	100%
Bögellő	97,77%	351	333	94,87%	nem	M	9	9	100%
Bős	90,44%	5361	4711	87,88%	nem	M	35	35	50%
					-	Sz	69	0
					nem	M	34	34
Csákány	86,27%	570	421	73,86%	nem	M	29	29	100%
Csallóközcsütörtök	82,85%	1770	1271	71,81%	nem	M	38	38	100%
Csallóközkürt	95,27%	1168	1092	93,49%	nem	M	43	43	100%
Csallóköznádasd	93,23%	547	473	86,47%	nem	M	15	15	100%
Csallóköztárnok	81,31%	452	309	68,36%	nem	M	20	20	100%
Csenke	90,91%	1091	861	78,92%	igen	M	44	44	100%
Csiliznyárad	95,13%	651	602	92,47%	nem	M	16	16	100%
Csilizpatas	89,69%	832	660	79,33%	igen	M	29	29	100%
Csilizradvány	95,40%	1205	1128	93,61%	nem	M	28	28	100%
Dercsika	94,12%	507	409	80,67%	nem	M	14	14	100%
Diósförgepatony	93,54%	1678	1394	83,08%	igen	M	42	42	100%
Doborgaz	91,37%	428	299	69,86%	nem	M	14	14	100%
Dunaszerdahely	79,75%	22477	16752	74,53%	nem	M	62	62	61,53%
					-	Sz	93	0
					-	Sz	24	0
					nem	M	68	68
					-	Sz	44	0
					nem	M	77	77
					-	Sz	21	0
					nem	M	51	51
					nem	M	68	68
					-	Sz	22	0
					nem	M	38	38
					-	Sz	45	0
					nem	M	81	81
					-	Sz	43	0
					nem	M	22	22
Dunatőkés	93,91%	510	413	80,98%	nem	M	21	21	100%
Egyházkarcsa	92,77%	1254	1111	88,60%	nem	M	32	32	100%
Ekecs	92,53%	3677	3366	91,54%	nem	M	72	72	100%
					nem	M	34	34
Eperjes	94,03%	1477	1250	84,63%	igen	M	41	41	100%
Felbár	89,21%	1236	965	78,07%	nem	M	32	32	100%
Felsőpatony	94,25%	1961	1531	78,07%	nem	M	39	39	100%
Gelle	96,00%	1897	1694	89,30%	nem	M	30	30	100%
					nem	M	14	14	100%
Gomba	77,18%	559	389	69,59%	nem	M	18	18	100%
Hegyéte	87,45%	1259	994	78,95%	igen	M	32	32	100%
Hodos	85,40%	1456	1203	82,62%	nem	M	43	43	100%
Illésháza	85,25%	2203	1557	70,68%	nem	M	22	22	100%
					nem	M	17	17	100%
Jányok	90,28%	855	650	76,02%	nem	M	24	24	100%
Keszölcés	78,86%	151	114	75,50%	-	-	-	-	-
Királyfiakarcsa	90,18%	1039	833	80,17%	nem	M	27	27	100%
Kisfalud	89,89%	431	368	85,38%	nem	M	12	12	100%
Kisudvarnok	92,51%	1038	920	88,63%	nem	M	31	31	100%
Kulcsod	98,12%	368	344	93,48%	nem	M	6	6	100%
Lég	68,87%	2527	1365	54,02%	nem	K	90	41	45,55%
Lúcs	95,65%	765	681	89,02%	nem	M	12	12	100%
Macháza	56,77%	237	93	39,24%	-	-	-	-	-
Medve	87,31%	566	497	87,81%	nem	M	14	14	100%
Nagyabony	85,99%	1448	1071	73,96%	nem	M	21	21	100%
Nagybodak	96,53%	288	240	83,33%	-	-	-	-	-
Nagymad	95,74%	528	459	86,93%	nem	M	10	10	100%
Nagymagyar	67,68%	3571	1563	43,77%	-	Sz	75	0	16,7%
					nem	K	69	24
Nagymegyer	84,55%	8859	6696	75,58%	-	Sz	84	0	67,4%
					nem	M	174	174
Nagypaka	55,62%	879	373	42,43%	-	Sz	18	0	-
Nagyszarva	87,66%	1192	852	71,48%	nem	M	35	35	100%
Nagyudvarnok	95,85%	1028	813	79,09%	nem	M	21	21	100%
Nyárasd	93,03%	3045	2690	88,34%	nem	M	77	77	100%
Nyékvárkony	92,67%	2578	2183	84,68%	nem	M	68	68	100%
Olgya	93,80%	403	239	59,31%	-	-	-	-	-
Padány	94,44%	861	764	88,73%	nem	M	15	15	100%
Patonyrét	91,14%	263	196	74,52%	nem	M	12	12	100%
Pódatejed	78,61%	877	637	72,63%	nem	M	19	19	100%
Sárosfa	87,89%	860	667	77,56%	nem	M	23	23	100%
Sárrét	52,09%	356	126	35,39%	-	Sz	23	0	0%
Somorja	66,63%	12726	7309	57,43%	nem	K	109	63	38,38%
					-	Sz	61	0
					nem	M	20	20
					nem	K	86	23
					nem	M	45	45
					-	Sz	70	0
					nem	K	41	20
					nem	K	63	19
Szap	96,30%	535	505	94,39%	-	-	-	-	-
Szentmihályfa	89,03%	915	692	75,63%	nem	M	22	22	100%
Úszor	45,99%	949	310	32,67%	-	Sz	44	0	-
Vajka	87,73%	460	327	71,09%	nem	M	20	20	100%
Vámosfalu	97,21%	957	873	91,22%	nem	M	22	22	100%
Vásárút	94,64%	2160	1947	90,14%	igen	M	46	46	100%
Vitény	45,06%	229	76	33,19%	-	-	-	-	-
Vörösmajor	45,10%	612	113	18,46%	-	Sz	37	0	-

M – magyar nevelési nyelvű, Sz – szlovák nevelési nyelvű, K – közös igazgatású óvoda

 

 

 

 

 

2.     számú melléklet: Az iskolák diákszámára vonatkozó adatok településenként

 

 

Település neve (10% feletti magyar lakossági arány)	Általános iskola neve	AT/  FT	Az oktatás nyelve	Diákok száma az AT-on 2013/14	Diákok száma a FT-on 2013/14	Diákok száma összesen 2013/14	Diákok száma összesen 2005/6	Diákszám változás %-ban (2005/06-2013/14 között)	A beutazó diákok száma	A beutazó diákok aránya	Mely településekről utaznak be nagyobb számban diákok a magyar iskolába
									(2012/13-as adat)
Albár	MTNy Alapiskola	1-4.	M	14	0	14	10	40,00%	1	6,67%
Alistál	MTNy Alapiskola	1-9.	M	65	93	158	284	-44,37%	77	43,7 %	Albár, Bögellő, Padány, Nagymad
	MTNy Református Alapiskola	1-9.	M	32	35	67	43	55,81%	38	64,41%	Bögellő, Apácaszakállas, Padány
Baka	MTNy Alapiskola	1-9.	M	32	33	65	123	-47,15%	14	17,95%
Béke	MTNy Alapiskola	1-4.	M	17	0	17	11	54,55%	4	50%	nincs pontos adat
Bős	Amade László MTNy Alapiskola	1-9.	M	107	181	288	446	-35,43%	43	14,98%
	Alapiskola	1-9.	Sz	85	94	179	-	-	-	-
Csallóközcsütörtök	MTNy Alapiskola	1-9.	M	20	46	66	112	-41,07%	9	13,64%
	Alapiskola	1-4.	Sz	24	0	24	-	-	-	-
Csallóközkürt	MTNy Alapiskola	1-4.	M	23	0	23	35	-34,29%	1	3,85%
Csallóköznádasd	MTNy Alapiskola	1-4.	M	6	0	6	9	-33,33%	0	0,00%
Csenke	Bódis József MTNy Alapiskola és Óvoda	1-4.	M	18	0	18	40	-55,00%	0	0,00%
Csiliznyárad	MTNy Alapiskola	1-4.	M	19	0	19	nincs adat	-	9	36,00%
Csilizpatas	MTNy Alapiskola és Óvoda	1-4.	M	23	0	23	35	-34,29%	0	0,00%
Csilizradvány	Kóczán Mór MTNy Alapiskola	1-9.	M	104	209	313	385	-18,70%	227	70,94%
Dercsika	MTNy Alapiskola	1-4.	M	14	0	14	8	75,00%	0	0,00%
Diósförgepatony	MTNy Alapiskola és Óvoda	1-9.	M	51	114	165	216	-23,61%	75	44,38%
Doborgaz	MTNy Alapiskola	1-4.	M	8	0	8	8	0,00%	3	33,33%
Dunaszerdahely	Vámbéry Ármin MTNy Alapiskola	1-9.	M	279	359	638	440	45,00%	347	56,24%	Csallóközkürt, Egyházkarcsa, Királyfiakarcsa, Diósförgepatony, Hegyéte, Hodos, Nagyabony, Nagyudvarnok
	Alapiskola, Jilemnického	1-9.	Sz	335	300	635	-	-	-	-
	Kodály Zoltán MTNy Alapiskola	1-9.	M	146	247	393	721	-45,49%	132	30,77%	Pódafa, Kisudvarnok, Nagyudvarnok, Egyházkarcsa, Királyfiakarcsa, Vásárút
	Alapiskola, Smetanov háj	1-9.	Sz	87	98	185	-	-	-	-
	Szabó GyulaMTNy Alapiskola	1-9.	M	249	388	637	777	-18,02%	219	36,26%	Csallóközkürt, Hodos, Hegyéte, Kisudvarnok, Nagyabony, Pódafa, Nagyudvarnok
	MTNy Szent János Egyházi Alapiskola	1-9.	M	55	91	146	127	14,96%	43	37,72%	Nagyudvarnok, Hegyéte
Egyházkarcsa	MTNy Alapiskola	1-5.	M	30	12	42	43	-2,33%	4	10,53%
Ekecs	Arany János MTNy Alapiskola	1-9.	M	114	165	279	353	-20,96%	28	9,46%
Eperjes	MTNy Alapiskola és Óvoda	1-9.	M	41	51	92	138	-33,33%	18	21,18%
Felbár	Batthyány-StrattmannLászló  MTNy Alapiskola	1-9.	M	42	48	90	138	-34,78%	42	50,60%
Felsőpatony	MTNy Alapiskola	1-9.	M	33	57	90	125	-28,00%	7	7,69%
Gelle	MTNy Alapiskola	1-9.	M	69	124	193	231	-16,45%	48	27,59%
Hegyéte	MTNy Alapiskolaés Óvoda	1-4.	M	29	0	29	17	70,59%	10	43,48%
Hodos	MTNy Alapiskola	1-4.	M	20	0	20	25	-20,00%	0	0,00%
	Alapiskola	1-4.	Sz	19	0	19	-	-	-	-
Illésháza	Illésházy István MTNy Alapiskola	1-9.	M	46	49	95	146	-39,41%	10	9,62%
Kisudvarnok	MTNy Alapiskola	1-4.	M	35	0	35	58	-39,66%	18	64,29%
Lég	MTNy Alapiskola	1-9.	M	38	46	84	146	-42,47%	24	25,00%
	Alapiskola	1-9.	Sz	81	88	169	-	-	-	-
Lúcs	MTNy Alapiskola	1-4.	M	10	0	10	16	-37,50%	3	20,00%
Nagyabony	MTNy Alapiskola	1-4.	M	18	0	18	31	-41,94%	2	15,38%
Nagymad	MTNy Alapiskola	1-4.	M	10	0	10	6	66,67%	0	0,00%
Nagymagyar	MTNy Alapiskola	1-9.	M	58	104	162	240	-32,50%	106	60,92%
	Alapiskola	1-9.	Sz	191	188	379	-	-	-	-
Nagymegyer	Bartók Béla MTNy Alapiskola	1-9.	M	206	278	484	646	-25,08%	33	6,57%
	Alapiskola	1-9.	Sz	110	94	204	-	-	-	-
Nagypaka	Alapiskola	1-4.	Sz	25	0	25	-	-	-	-
Nagyszarva	MTNy Alapiskola	1-9.	M	34	60	94	114	-17,54%	48	51,61%
Nyárasd	MTNy Alapiskola	1-9.	M	87	103	190	285	-33,33%	1	0,52%
Nyékvárkony	Móra Ferenc MTNy Alapiskola	1-9.	M	73	112	185	199	-7,04%	31	16,85%
Padány	MTNy Alapiskola	1-4.	M	18	0	18	16	12,50%	0	0,00%
Sárosfa	MTNy Alapiskola	1-4.	M	20	0	20	30	-33,33%	1	4,55%
Somorja	Alapiskola	1-9.	Sz	451	551	1026	-	-	-	-
	MTNy lapiskola Tejfalu	1-5.	M	40	6	46	50	-8,00%	7	15,55%
	Corvin Mátyás MTNy Alapiskola	1-9.	M	198	264	462	495	-6,67%	161	32,99%	Bacsfa, Béke, Gútor, Sárosfa, Csallóközcsütörtök
Szentmihályfa	MTNy Alapiskola	1-4.	M	11	0	11	9	22,22%	1	5,88%
Úszor	Alapiskola	1-4.	Sz	28	0	28	-	-	-	-
Vámosfalu	MTNy Alapiskola	1-4.	M	11	0	11	32	-65,63%	0	0%
Vásárút	József Attila MTNy Alapiskola és Óvoda	1-9.	M	55	124	179	253	-29,25%	50	24,15%
Vörösmajor	Alapiskola	1-4.	Sz	10	0	10	-	-	-	-
Diákszám összesen a magyar iskolákban			M	x	x	6027	7672	-21,44%

 

AT – alsó tagozat (1-4. évfolyam), FT – felső tagozat (5-9. évfolyam).

A 2005/06-os tanévre csak a magyar iskolák esetében álltak rendelkezésre elérhető adatok.

A diákok beutazására vonatkozó adatok csak a magyar iskolákra (a közös igazgatású iskolák magyar részlegeire), és csak a 2012/13-as tanévre voltak elérhetőek.

 

 

 

3.     számú melléklet: Települések jegyzéke, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 10 %-ot, de a településen nincs magyar iskola:

Bacsfa, Balony, Bögellő, Csákány, Csallóköztárnok, Dunatőkés, Gomba, Jányok, Keszölcés, Királyfiakarcsa, Kisfalud, Kulcsod, Macháza, Medve, Nagybodak, Nagypaka, Nagyudvarnok, Olgya, Vitény, Szap, Patonyrét, Pódatejed, Sárrét, Úszor, Vajka, Vörösmajor.

 

 

4.     számú melléklet: Középiskolák a Dunaszerdahelyi  járásban - 2014/15

Gimnáziumok a Dunaszerdahelyi járásban - 2014/15

S. sz.	Iskola	Nyelv	Helység	Létszám
1.	MTNy Magán Gimnázium	M	Dunaszerdahely	178
2.	Vámbéri Ármin Gimnázium	M	Dunaszerdahely	365
3.	Sport Gimnázium	M	Dunaszerdahely	79
4.	Madách I. MTNy Gimnázium	M	Somorja	216
5.	Korvin M. MTNy Gimnázium	M	Nagymegyer	58

 

A Dunaszerdahelyi járásban 2 szlovák gimnázium működik: Dunaszerdahely (231 diák), Somorja (217 diák)

 

 

Szakközépiskolák a Dunaszerdahelyi járásban - 2014/15 (csak nappali tagozat)

S. sz.	Iskola	Nyelv	Helység	Létszám
1.	Építészeti Szakközépiskola	M	Dunaszerdahely	199
2.	Szakközépiskola	M	Dunaszerdahely	505
3.	Technikai Szakközépiskola	M	Dunaszerdahely	102
		Sz		46
4.	Vidékfejlesztési MTNy Szakközépiskola	M	Dunaszerdahely	273
5.	MTNy Magán Szakközépiskola	M	Dunaszerdahely	524
6.	Egészségügyi Szakközépiskola	M	Dunaszerdahely	102
		Sz		91
7.	Magán Szakközépiskola	M	Dunaszerdahely	442
		Sz		440
8.	Magán Szakközépiskola - Jednota	M	Somorja	19
		Sz		216
9.	Magán Hotelakadémia - Jednota	Sz	Somorja	149
10.	Kereskedelmi Akadémia	M	Nagymegyer	271
		Sz		61
11.	Magán Szakközépiskola	M	Nagymagyar	51

 

A Dunaszerdahelyi járásban 1 szlovák szakközépiskola működik: Somorja (Magán Hotelakadémia – Jednota – 149 diák)