Érsekújvár – Oktatási hálózat kutatás

Az Érsekújvári járás iskolái

 

I.              A járás települései, demográfiai viszonyai, iskolái

A járás területe a Zoboraljától a Dunakanyarig nyúlik. Ezt a térséget szeli derékban át Csúznál a nyelvhatár, mely a szlovák és a magyar többségű települések között éles határt húz. Az ettől északra húzódó területen Érsekújvár és környékén kívül csak nyelvszigeteket jelentő települések találhatók: Tardoskedd, Nagykér és Pozba. A Pozba környéki települések magyarsága az erőteljes asszimiláció miatt a felőrlődés állapotában van. 2011-ben a járás 144 417 lakosából 84 006 vallotta magát szlováknak (58,17%), 48 483 magyarnak (33,57%). 2001-hez képest az összlakosság száma 5 177-tel, a magyarok száma 8 788-cal, 17,16%-kal csökkent.

A járás városi települései: Érsekújvár, Párkány és Nagysurány. A járás 62 településéből 33 magyar többségű, közöttük Párkány városa is, melynek 10 919 lakosából 6 624 magyar nemzetiségű (60,66%). További két településen haladja meg a magyarok aránya a 10%-ot. A járási székhely, Érsekújvár 39 646 lakosából 8 863 magyar nemzetiségű (22,36%), Baracska lakosságának 29,64%-át alkotják a magyarok.

 

1.     táblázat: Áttekintés a járási oktatási intézményi hálózatról és a veszélyeztetett iskolák számáróla 2013/14-es tanév adatai alapján

 

Az Érsekújvári járás oktatási intézményei	Az intézmények száma	A minimális diákszámot az alsó tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 20, ill. 24 diáknál)		A minimális diákszámot a felső tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 65, ill. 75 diáknál)
		1­­­­­­­­­­­­­­­­–4-es iskolák	1–9-es iskolák AT-a	1–9-es iskolák
szlovák tanítási nyelvű óvoda a járásban	39
10% feletti magyar lakosságú települések szlovák nevelési nyelvű óvodái	22
magyar nevelési nyelvű óvoda	25
magyar – szlovák közös igazgatású óvoda	11
magyar és közös ig. óvodák összesen	36
1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskola	5	3
10% feletti magyar lakosságú települések 1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	1	0
1–4-es magyar tanítási nyelvű iskola	7	5
1–4-es közös igazgatású iskola	-	-
magyar és közös ig. alsó tagozatos iskola összesen	7	5
1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskola	33		3	4
10% feletti magyar lakosságú települések 1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	9		1	3
1–9-es magyar tanítási nyelvű iskola	12		1	1
1–9-es közös igazgatású iskola	-		-	-
magyar és közös ig. 1–9-es iskolák összesen	12		1	1

 

A magyar lakosság által jelentős számban lakott 35 település közül 18-ban magyar tanítási nyelvű alapiskola, Nagykéren közös igazgatóságú alapiskola magyar részlege működik, 16 községben nincs iskola. Az iskolákból 12 teljes szervezettségű, 7 alsó tagozatos iskola. A 12 teljes szervezettségű iskolából 9 tiszteletbeli személy nevét viseli. A járási székhelyen, Érsekújvárban 1 magyar és 6 szlovák alapiskola van. 8 településen magyar és szlovák iskola is működik, 9 faluban csak magyar, Csúzon csak szlovák iskola van. Kéménden a 2012/2013-as tanévben megszűnt a szlovák kisiskola. A járásban a magyar iskolák diáklétszáma a 2005/6-os és a 2013/14-es tanév között 3226-ról 2597-re, 19,50%-kal csökkent.

 

II.            A járás veszélyeztetett magyar alapiskolái helyzetének elemzése

 

2.     táblázat: A minimális létszámot el nem érő magyar iskolákra vonatkozó információk a 2013/14-es tanév adatai alapján

 

Minimális létszámot el nem érő magyar iskola (alsó, illetve felső tagozat)	Van-e szlovák iskolaa telepü- lésen?	Fenntartó (Ö,E)	Diákszám		Hiányzó diákszám az AT-on		Hiányzó diákszám a FT-on	Beutazó diákok száma	Beutazó diákok aránya	Az iskola épületének állapota	Az iskola technikai felszereltsége	Hátrányos helyzetű tanulók aránya (alacsony, közepes, nagy)
			AT	FT	összevont osztályok	nem összevont osztályok		(2012/13-as adat)
										(jó, megfelelő, rossz)
Bart	-	Ö	12		12	38		2	15,38 %			-
Für	-	Ö	11		13	39		0	0 %			K
Kisújfalu	-	Ö	11		13	39		0	0 %			-
Nána	-	Ö	12		12	38		1	12,50 %			A
Pozba	-	Ö	8		16	42		0	0 %			A
Nagykér	van	Ö	14	30	6	28	35	3	6,12 %			A
Szimő	van	Ö	47	44	0	0	21	4	4,49 %			N
Szalka	-	Ö	36	70	0	14	5	40	40 %			-

A szín nélküli részben az 1–4. évfolyamos, a színesen jelzett részben az 1–9. évfolyamos iskolák találhatók.

AT – alsó tagozat (1–4. évfolyam), FT – felső tagozat (5–9. évfolyam).

Ö – önkormányzati fenntartású iskola, E – egyház által fenntartott iskola

Az 1–4-es iskolákon a minimális diákszám összevont osztályok esetén 20, illetve 24.

Az iskolák alsó tagozatán a minimális diákszám évfolyamonkénti osztályok esetén 42, illetve 50.

Teljes szervezettségű iskolák felső tagozatán a minimális diákszám 65, illetve 75.

A bejáró diákok számának feldolgozásához és kimutatásához csak a 2012/13-as évből álltak rendelkezésre hozzáférhető adatok.

 

Teljes szervezettségű veszélyeztetett iskolák

A diáklétszám alapján veszélyeztetett teljes szervezettségű magyar iskolák a járásban Nagykéren, Szalkán és Szímőn működnek.

Nagykér a Nyitrai járás határán fekvő község. 3008 lakosából 1634 vallja magát magyar nemzetiségűnek, ami a lakosság 54,32%-át teszi ki. A nemzetiségi arányszám 2001-hez képest 10%-kal alacsonyabb. A településen közös épületben, de külön igazgatósággal teljes szervezettségű magyar és szlovák iskola is működik. Mindkét intézményhez óvoda is tartozik. A település iskolájára érvényes ugyan a törvényből adódó 6 km-re vonatkozó kivétel, de a magyar iskola esetében sem az alsó, sem a felső tagozat diáklétszáma nem elegendő az iskola hatékony működtetéséhez. Mivel az iskola a 170 diákszámnál nagyobb szlovák iskolával egy épületben helyezkedik el, az önkormányzat tovább működtetheti az iskolát. Ha a szervezési és a szakmai követelmények teljesülését a magyar tagozat számára az iskolavezetés nem fogja tudni biztosítani, hátrányban maradhat a szlovák iskolával szemben. Az iskolából az elmúlt évtizedekben számtalan, ma már elismert ember került ki és állta, állja meg a helyét az életben, ennek ellenére a magyar családok többsége nem becsüli a magyar iskolát és inkább a szlovák iskolába íratja gyermekét. A magyar óvodába járó gyermekek száma 16, míg a szlovák óvodába 48 gyermek jár. Berencsről 3 felső tagozatos diák látogatja az iskolát, azonban további utánpótlás már nem várható.

A magyar iskola megmaradására csak akkor van esély, ha a szülők újra hajlandók lesznek vállalni az anyanyelvű oktatást. Megszűnés esetén, amennyiben a szülők ragaszkodnak a magyar iskolához, a diákok beutaztatását biztosítani lehet a legközelebbi 7,4 km-re levő, a nyitrai járásbeli, diákszámnövelésre rászoruló nagycétényi iskolába. Ezzel a berencsi néhány diákkal együtt megerősítést nyerhet a nagycétényi szintén alacsony diákszámú iskola. A 2012/13-as tanévben 3 felső és 1 alsó tagozatos diák látogatta az érsekújvári alapiskolát, a nagycétényi iskolába nem járt be nagykéri diák, ami a jövőbeni utaztatás biztosításának szándékát kérdőjelezi meg. E megoldás bekövetkezése esetén a helyi szlovák iskola létezése miatt egy kisbusz is elegendő lesz a diákok utaztatásához.  

Szímő magyar iskolájának alacsony diáklétszámát az anyanyelvű óvoda és oktatás iránti igény felkeltésével lehetne emelni. Míg a falu lakosságának 70,36%-a magyar nemzetiségű, és a magyar iskolába a diákok aránya is 71%, addig a magyar és a szlovák óvodák gyermeklétszáma fele-fele arányban oszlik meg. Az ő arányukat kellene növelni baba-mama klub működtetésével, melyre régen már volt példa. A szlovák iskola diáklétszáma a magyar iskoláénál alacsonyabb, melybe nagyrészt asszimilálódott magyar családok gyermekei járnak.

A településen jelentős a roma kisebbség aránya, többségük a roma projekteknek köszönhetően a magyar iskola speciális osztályába jár. A helyi nem roma szülők megnyerése és gyermekeik felső tagozaton maradása további diáklétszám emeléshez vezetne. A faluból Érsekújvárba 7, Gútára 6 diák jár magyar iskolába. A szomszédos Kamocsáról, melynek iskolája nincs, de magyar óvodájába 18 gyermek jár, egyetlen diák sem látogatja a szímői iskolát. A szomszédos Kamocsa Szímővel régebben a volt Komáromi járáshoz tartozott,  hagyományaik is egyformák, viszont vallásilag különböző felekezethez tartoznak. Míg Szímő katolikus, addig Kamocsa református többségű falu. A kamocsai szülők a jelentősebb számú szímői hátrányos helyzetű roma diákok miatt is inkább Gútára (30 diák) és Érsekújvárba (20 diák) járatják gyermeküket iskolába. Az iskola jelentős energiákat kapcsol be a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatásába, a roma projektek megvalósításába.

A Jedlik Ányosról elnevezett iskolában, így az iskolavezetés erőfeszítései és az évente megrendezett tudományos napok hatásainak ellenére sok gátló tényezővel szembesülnek a minőségi munka eredményességének további fokozása terén. A roma diákok bekapcsolása a tehetséggondozó programokba, és ilyen irányú motiválásuk adhat esélyt a magyar iskola megerősödésére.

Szalkán 2007-ben sikerült a Párkányba irányuló beáramlást visszafordítani, három éven belül 30-cal növekedett a diáklétszám. Ennek egyik és talán meghatározó oka volt az új vezetés az iskolában és faluban egyaránt, valamint a megújult tantestület. Másik meghatározó tényező, hogy 2008-ban iskolabuszt kaptak a Pázmány Péter Alapítványtól, így a lelédi, bajtai, kiskeszi diákokon kívül Ipolypásztóról és Ipolybélről is szállítottak diákokat, ami azonban az ipolyszakállosiakkal konfliktushoz vezetett.  A 2012/13-as tanévben az iskolába beutazó diákok aránya 40%-ot tett ki. Kiskesziről 18, Bajtáról és Lelédről 9-9 diák járt a szalkai iskolába. A lelédi óvoda megszűntével az ottani gyermekek valószínűleg a párkányi óvodát fogják látogatni, s így az iskola eleshet ezektől a potenciális diákoktól. A 2012/13-as tanévben 6 szalkai diák járt a párkányi iskolába.

A település magyar óvodájába 27 gyermek jár. A felső tagozaton 12-16 fős osztályokkal rendelkezik az iskola. A törvény életbelépésének idejében előreláthatólag lesz elegendő elsősük is, viszont az alsó tagozat diákjainak létszáma nem lesz elégséges a következő 3-4 évben a felső tagozat törvény szerinti működéséhez, ami a létszámokat illeti. Tehetséggondozó és hagyományőrző programok, a helyi tájházzal való együttműködés, és a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók felkarolása tovább erősíthetik az iskolát. A hatalmas, nagy energiaszükségletű, csak részben kihasznált iskolaépület további rekonstrukciót igényel. Az iskola 6 km-es körzetében nincs további intézmény. A település önkormányzatának elsősorban az iskolaépület kihasználását és gazdaságilag hatékony működtetését kell megoldania nyereséges aktivitások bevonásával, akár határon átnyúló projektek útján.

 

Alsó tagozatos veszélyeztetett iskolák

A további leírásban a helynév után a település magyar lakosainak számát és arányát tüntettük fel. A számok a 2011-es népszámlálási adatokra vonatkoznak.

Nánán (831, 70%) 1991-ben újranyílt a magyar kisiskola. Vegyes óvodája nem tudja biztosítani a magyar iskola működtetéséhez szükséges magasabb diákszámot. A magyar csoportba 16 gyermek (55%), a szlovákba 13 gyermek jár. A kisiskola megtartásán esetleg a módszertani megújulás segíthet, melyre a gyermeküket Párkányba utaztató szülők is vevők lehetnek. A „Játékosan szlovákul“ program, a tehetséges tanulókkal való foglalkozás, a gyöngébb tanulók felkarolása, a tanulók mozgásigényének kielégítése, a regionális elemek beiktatása az oktató-nevelő munkába sikert hozhatnak a jövőben is az iskolának. A helyiek szeretnék megtartani iskolájukat, bizonyítja ezt az is, hogy megtették azokat a „szükséges“ intézkedéseket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a hatékonyabb működtetéshez, pl. az iskola és óvoda összevonása egy közös épületbe. A helyi diákok közül 11 diák utazott más település iskolájába, közülük 9 Párkányba. A kisiskola esetleges megszűnése esetén a párkányi iskolába olvadhat be. 

Kisújfalun (645, 88%) meghatározó szerepet töltött be eddig a kisiskola, amely 1991-ben újranyílt. A helyi iskolát a vizsgált tanévben 10, míg a közeli köbölkúti iskolát 9 diák látogatta. Az önkormányzat helyzetfelmérésétől függ, hogy a köbölkúti iskolába bejárók számát csökkentve, s a helyi óvodára építve - ahová 19 gyermek jár - képesek-e az iskola diáklétszámát növelni. A településen meghozták már azokat az „ésszerű“ intézkedéseket, amelyek gazdaságosabbá tették az intézmények működésének anyagi vonzatát.  Szakmai és egyéb vonzó programokkal is helyben maradásra buzdítják a gyermekeket, mint pl. a szülőkkel való közös programok, baba-mama klub működtetése. A falu vezetésében történő változás biztosíték lehet arra, hogy Kisújfalun a veszélyezettség ellenér is, működtetni fogják az iskolát.

Fűrön (707, 73%) 1991-ben újranyílt a magyar kisiskola, mely a helyi magyar óvodára alapozva (ahová 21 gyermek jár) működik. Valószínűleg nem fogja tudni a törvényi feltételeket teljesíteni, mivel a településen 11 diák jár iskolába, míg fele annyi helybéli diák a kürti iskolát látogatja. A településen 2001 és 2011 között 12%-kal csökkent a magyar lakosság aránya. A csúzi magyar alsó tagozatos diákok megnyerésével (akik az udvardi iskolába járnak) a fűri iskola növelhetné diáklétszámát. Amennyiben a helyi iskola fenntartását az önkormányzat nem tudja biztosítani, a diákok a jövőben a kürti iskolát látogathatják.

Barton (512, 83%) 1991-ben újranyílt a kisiskola. Folyamatos küzdelem és újratervezések sorozatán keresztül még ma is működik. A település iskolájában 12 diák tanul, míg 6 diák a kéméndi iskolát látogatja. Így az iskola és az óvoda összevonása sem biztosítja a hatékony működtetéshez szükséges diákszámot. A 6 km-es kivétel azonban lehetőséget ad az önkormányzat számára, hogy plusz forrásból fenntartsa helyi iskoláját. A helyi magyar óvodába 17 diák jár. Az iskola és óvoda vezetése biztosíték lehet arra, hogy vonzó oktató-nevelő program felkínálásával a helyi iskolában tudja majd tartani a gyermekek mindegyikét. Bizonyosan a jelenlegi önkormányzat is kitart az iskola mellett. A barti iskola esetleges megszűnése esetén a kétyi egyházi iskolába, vagy a kéméndi iskolába való beutazás támogatása lenne ajánlatos.

Pozbán (379, 74%) fokozatosan elfogytak a Felsőpélről, Beséről, Baracskáról érkező tanulók, és elfogyott a felső tagozat is. Pozba környékén a gazdasági helyzet romlása és az erőteljes asszimiláció megtizedelte a magyar diákok számát. Ez ma már nem fogható a szomszédos Fajkürtön /Dedinka/ található teljes szervezettségű szlovák iskolára sem, melynek létszáma az elmúlt 10 évben 57 %-kal esett vissza és maga is a fennmaradásával küszködik. A pozbai iskola az önkormányzat, a támogatók igyekezete és az iskolabusz szolgáltatásainak biztosítása ellenére sem tudott ellent állni a leépülési folyamatnak. A teljes szervezettségű iskola a 2012/13-as tanévtől szűnt meg. A pozbaiak elszántságát bizonyítja, hogy megtartották még 3 tanulóval is az alsó tagozatot, amely mára már 8 tanulóra emelkedett. Sajnos az óvoda gyermekszáma is alacsony (7 gyermek). A felső tagozatos diákok az érsekújvári, illetve a lévai alapiskolában folytatják tanulmányaikat, amely nem kis terhet ró szülőre, önkormányzatra egyaránt. Csak a pedagógusokon múlik, tudnak-e gyermekcsalogató iskolát működtetni, építve a valamikor szebb napokat megélt iskola hagyományaira, és az onnan kikerült számtalan sikeres ember példájával meggyőzni a szülőket, hogy tartsanak ki és ne hagyják elveszni az iskolát. Az önkormányzaton is múlik, hogy anyagi áldozatok árán fenntartsa az óvoda és a kisiskola működését. A pozbai iskolára érvényes a 6 km-es kivétel, így a nagy utazási távolságok miatt az alsó tagozat működtetése indokolt.  

            Zsitvabesenyő (1205, 71%) nyelvhatáron fekvő magyar kisiskolája is a veszélyeztetettség határán van. A magyar lakosság asszimilációs vesztesége a két utolsó népszámlás között 9%. Az iskola diáklétszáma a 2005/6, illetve a 2013/14-es tanévek között 56%-kal csökkent. A közös óvoda részeként működő magyar óvodai csoport diákszáma 16, mely a óvodások 40%-át jelenti. A magyar iskolába járó diákok aránya szintén 41%. Mindkét arány jóval alacsonyabb a magyar lakosság nemzetiségi arányszámánál, amely 71%. A magyar iskolában 23, míg a szlovákban 36 diák tanul. Egyéb megoldásként a pozbai kisdiákok zsitvabesenyői iskoláztatása is, lehetőségként felmerül a pozbai iskolabusz szolgáltatásai keretében. Az iskola megszűnése esetén a diákok az udvardi iskolát erősíthetik.

Veszélyeztetett szlovák iskolák a legalább 10%-os magyar lakosságú településeken (zárójelben a diáklétszám): Csúzon (55) és Szőgyénben (27) az iskolák felső tagozatán, míg Szímőn az iskola felső (35) és alsó (19) tagozatán is kisebb a diáklétszám a törvényben megszabottnál.

 

Az anyanyelvű oktatás biztosításának lehetőségei a magyar iskola nélküli településeken, ahol legalább 10%-nyi magyar lakosság él

A fejezetben a helynév után a település magyar lakosainak számát és arányát tüntettük fel. A számok a 2011-es népszámlálási adatokra vonatkoznak.

Andód (714, 53%), Érsekújvárhoz közeli község, ahonnét 16 alsó tagozatos és 29 felső tagozatos diák látogatja a járási székhely magyar iskoláját. A településen 2001 és 2011 között 14%-kal csökkent a magyar lakosság aránya. A faluban csak szlovák óvoda van, ahová 29 gyermek jár. A község diákjainak az anyanyelvű oktatásban való erőteljesebb részvételét a jövőben a helyi magyar óvoda megnyitása jelentené. 

Bajta (336, 83%) Párkányhoz közeli kisközség, ahonnét a párkányi iskolába 4 alsó és 13 felső tagozatos diák jár. 5 alsó és 4 felső tagozatos helyi diákot iskolabusz szállítja a szalkai iskolába. A faluban csak magyar óvoda működik 7 gyermekkel.

Baracskán (233, 30%) csak szlovák óvoda van, ahová 10 gyermek jár. A községből 3 diák látogatja a lévai magyar iskolát.

Bélán (282, 76%) csak magyar óvoda működik 8 gyermekkel. A kisközségből 4 alsó és 3 felső tagozatos diák Párkányba, 2 alsó és 2 felső tagozatos diák a köbölkúti iskolába jár.

Csúzon (914, 54%) 1991-ben újranyílt a magyar-szlovák közös igazgatású kisiskola, mely később megszűnt. A településen 2001 és 2011 között 10%-kal csökkent a magyar lakosság aránya, így a magyar lakosság lassan elveszti többségét. A faluban csak szlovák óvoda van, ahová 31 gyermek jár. A magyar óvoda, vagy magyar óvodai csoport létrehozása, esetleg a csúzi magyar óvodáskorú gyermekek utaztatása a fűri óvodába is felmerül lehetőségként. A községből 8 alsó és 14 felső tagozatos diák az udvardi iskolát látogatja. Amennyiben növekedne az alsó tagozatos diákok száma a településen, összefogva a fűriekkel, a fűri összevont kisiskolát közösen működtetni tudnák.

Ebeden (931, 79%) csak magyar óvoda működik 26 gyermekkel. A helyi diákok közül

26 alsó tagozatos és 28 felső tagozatos diák Párkányba, míg 13 alsó és 2 felső tagozatos diák Muzslára jár iskolába. A községben a kisiskola működtetéséhez adottak a feltételek, de a településen 1991-ben, amikor leginkább alkalom adódott volna rá, sem éltek ezzel a lehetőséggel.

Garamkövesden (877, 64%) 2001 és 2011 között 14%-kal csökkent a magyar lakosság aránya. A faluban közös igazgatású óvoda működik, a magyar csoportban 17, a szlovákban 18 gyermekkel. A községből 30 alsó és 30 felső tagozatos diák a párkányi magyar iskolába jár.

Garampáld (227, 91%) kisiskolája az 1970-es évek végén szűnt meg, a diákokat akkor a kéméndi iskola fogadta be. A településen nincs semmilyen óvoda. Óvodáskorú gyermekeiket a magyar szülők Kisgyarmatra utaztatják. A községből 5 alsó és 6 felső tagozatos diák a párkányi, 2 alsó és 3 felső tagozatos diák a kéméndi iskolát látogatja.

Helembán (543, 78%) csak magyar óvoda működik 13 gyermekkel. A községből 4 alsó és 14 felső tagozatos diákot Szalkára szállítja naponta az iskolabusz, 9 alsó és 20 felső tagozatos diák a párkányi iskolában tanul.

Kamocsa (689, 75%) a szomszédos Szímővel régebben a volt Komáromi járáshoz tartozott. Református többségű falu. 1991-ben újranyílt a magyar kisiskola, mely később ismét megszűnt. A faluban csak magyar óvoda működik 18 gyermekkel. A kamocsai szülők a jelentősebb számú szímői roma diákok miatt a szomszéd Szímő iskolája helyett inkább Gútára és Érsekújvárba járatják gyermeküket iskolába. A községből 11 alsó és 20 felső tagozatos diák a gútai iskolába,  9 alsó és 11 felső tagozatos diák az érsekújvári iskolába jár.

Kicsind (349, 89%) kisiskolája az 1970-es évek végén szűnt meg, a diákokat akkor a kéméndi iskola fogadta be. A faluban csak magyar óvoda működik 8 gyermekkel. A községből 3 alsó és 14 felső tagozatos diák a párkányi iskolát látogatja.

Kisgyarmat (398, 88%) kisiskolája az 1970-es évek végén szűnt meg, a diákokat akkor a kéméndi iskola fogadta be. A faluban csak magyar óvoda működik 20 gyermekkel, ahová garampáldi gyermekek is járnak. A községből 8 alsó és 16 felső tagozatos diák a kéméndi iskolát látogatja.

Kiskeszin (357, 92%) csak magyar óvoda működik 10 gyermekkel. A községből 4 alsó és 14 felső tagozatos diákot Szalkára szállítja naponta az iskolabusz, 2 alsó és 8 felső tagozatos diák a párkányi iskolába jár.

Kőhídgyarmat (875, 85%) kisiskolája az 1970-es évek végén szűnt meg, a diákokat akkor a kéméndi iskola fogadta be. A faluban csak magyar óvoda működik 21 gyermekkel. A községből 12 alsó és 24 felső tagozatos diák Párkányban, 9 alsó és 5 felső tagozatos diák Kéménden tanul.

Leléden (307, 82%) csak magyar óvoda működött 7 gyermekkel, amely 2014-ben megszűnt. Azok a szülők, akik tehetik, gyermeküket a párkányi óvodába viszik. A községből 8 alsó és 16 felső tagozatos diák a párkányi, 6 alsó és 3 felső tagozatos diák a szalkai iskolát látogatja.

Libádon (335, 73%) 2001 és 2011 között 14%-kal csökkent a magyar lakosság aránya. A faluban csak magyar óvoda működik 19 gyermekkel. A községből 9 alsó és 5 felső tagozatos diák a köbölkúti iskolát látogatja.

Sárkány (264, 72%) településen 2001 és 2011 között 13%-kal csökkent a magyar lakosság aránya. A településen nincs semmilyen óvoda. A községből 7 alsó és 5 felső tagozatos diák a köbölkúti iskolát látogatja.

 

 

III.          A járás oktatási hálózatának néhány további jellemzője, sajátossága

 

Óvodák és az anyanyelvi iskola választása

(Az óvodákkal kapcsolatos adatok az 1. számú mellékletben találhatók.)

A magyar lakosság által jelentős számban lakott 35 település közül 31-ben működik magyar óvoda vagy magyar óvodai csoport (közülük 2014-ben megszűnt a lelédi óvoda). Sárkányban, Garampáldon nincs semmilyen óvoda, Andódon és Csúzon csak szlovák óvoda működik, annak ellenére, hogy a településeken a magyar lakosság aránya 52 illetve 53%. Tardoskedden a magyar és a szlovák önkormányzati óvoda mellett magyar egyházi óvoda is működik, amit 38 gyermek látogat. Ennek ellenére a településen a magyar lakosság arányszámához képest 23%-kal kisebb arányban járnak a gyermekek magyar óvodába. Nagykéren ez az arány 29%.

Érsekújvárban a 8 óvoda közül 6 szlovák, 2 közös óvoda, magyar óvoda nincs. A városban 1029 gyermek jár óvodába, közülük a magyar óvodai csoportokat 116 gyermek látogatja, így arányuk 11,27%, míg a felnőtt magyar lakosság 22,36%-ban lakja a várost.

Párkányban 2 magyar, egy szlovák és 2 közös óvoda van. A 298 óvodásból 143 jár magyar óvodai csoportba, ez 12%-kal alacsonyabb, mint a magyar lakosság nemzetiségi aránya. A települések közül, ahol közös igazgatású óvodák működnek a magyar lakosság és az óvodások korosztályának nemzetiségi arányszáma között a legnagyobb eltérés Zsitvabesenyőn (31%), Tardoskedden 22% és Udvardon (21%) van.

 

 

A magyar iskolák helyzete

A járás legnagyobb diákszámú magyar alapiskolái: a Párkányi Ady Endre MTNY Alapiskola (701 diák), az Érsekújvári Czuczor Gergely MTNy Alapiskola (381 diák) és az Udvardi Majthényi Árpád MTNy Alapiskola (239 diák). A 2005/2006-os és a 2013/2014-es tanévek összehasonlítása alapján a magyar iskolák diákszáma a járásban évente átlagban 78 diákkal csökkent.

A vizsgált időszakban 8 év alatt a legnagyobb arányban Pozbán (87%), Zsitvabesenyőn (56%), Kisújfaluban (42%), Kürtön (42%), Nagykéren (40%) csökkent a diáklétszám. Érsekújvárban 27%-os, Párkányban 21%-os csökkenés volt tapasztalható.

A diáklétszám csupán Szalkán (27%) és Muzslán (4,44%) növekedett, mindkét esetben az iskolabuszok működtetésének köszönhetően.

A teljes szervezettségű iskolák egy része a kisiskolák rovására tudta alacsony szinten tartani a diákszám fogyását (pl. Köbölkút Kisújfalu, vagy Párkány Nána rovására). A veszélyeztetett kisiskolákat a helyi diákok megerősítenék, ha nem a teljes szervezettségű környékbeli iskolákat látogatnák. Nánáról 9 kisdiák jár a párkányi, Kisújfaluból szintén 9 a köbölkúti, Fűrről 5 kisdiák a kürti, és Bartról 4 diák a kéméndi iskolába. Ebed, ahol az 1989-es változások után nem nyitottak kisiskolát 23 alsó tagozatos diákkal segíti a párkányi és 13 diákkal a Muzslai iskolát.       

Az elmúlt két évtizedben a létszámcsökenéshez hozzájárult a párkányi nyolcosztályos gimnázium elszívó hatása is, mely kezdetben az egész kistérségre kiterjedt, a későbbiekben már csak a párkányi alapiskolát érintette. Jelen időszakban, Párkányban „kifutóban“ van a nyolcosztályos gimnázium működtetése.

 Több település esetében a magyar iskolába járó diákok aránya alacsonyabb a lakosság nemzetiségi arányszámnál. Ez az érték pl. Köbölkúton 17%, Udvardon 13%.  

 

A diákok migrációja

A beutazó diákok számát, arányát és a vonzáskörzet nagyságát tekintve a járásban nagy a diákok migrációja. A legjelentősebb a párkányi alapiskolát érinti, ahol a beutazó diákok aránya 55%. A 383 beutazó diák 27 településről utazik be, a legnagyobb számban Garamkövesdről (60), Ebedről (54), Kőhídgyarmatról (36) és Nánáról (34). Köbölkúton a beutazó diákok aránya 51%. Ide 10 községből utaznak be diákok, a legtöbben Kisújfaluról (27), Libádról (17), Sárkányból (12). Kéménden a beutazó diákok aránya 49%. A 93 diák 6 településről érkezik, legnagyobb számban Kisgyarmatról (24) és Kőhídgyarmatról (14). Szalkán a beutazók aránya 40%. A 40 diák 6 településről, leginkább Kiskesziről (18), Bajtáról és Lelédről (9-9) érkezik. Muzslán a bejárók aránya 37%. Az 51 diák 9 településről érkezik, legtöbben a komáromi járásbeli Karváról, illetve (18) és Ebedről (15) utaznak be. Az érsekújvári magyar iskolában a bejáró diákok száma 115, akik 17 településről verbuválódnak, köztük a legnagyobb számban Andódról (45), Kamocsáról (20), Pozba (10), Szímő (8). A nagykéri (4) és a pozbai diákok érkeznek a legtávolabbról. De Szímő és Zsitvabesenyő (4) esetében olyan településről utaznak be diákok, ahol helyben is nagy szükség lenne rájuk.  

Az Érsekújvári járás települései közül közül Baracskáról (3) és Pozbáról (12) diák utazik a szomszéd járásbeli lévai magyar alapiskolába, illetve Bényről 9 diák Zselízre.    

 

Speciális iskolák az Érsekújvári járásban – diáklétszámok

Speciális alapiskolák	Település	Diák létszám 2014/2015
Speciális Alapiskola	Érsekújvár	23
Speciális Alapiskola	Párkány	58

 

 

 

IV.          Az Érsekújvári járás oktatási hálózatának megvédését és fejlesztését szolgáló javaslatok

Andódon és Csúzon, ahol a jelentős számú magyar lakosságszám ellenére csak szlovák óvoda működik, célszerű lenne kezdeményezni magyar óvoda, vagy óvodai csoport létrehozását. Ajánlatos a magyar óvodákat a magyar oktatási intézmények keretében működtetni. Napjainkban ez a forma csak Szalkán, Nagykéren és Barton működik. Tardoskedden az egyházi magyar óvoda működtetésével sajátos példát teremtettek, mely követésre méltó.

Azokon a településeken, ahol közös igazgatású az óvoda, vagy a magyar óvodások száma alacsonyabb a magyar lakosság arányszámánál, ajánljuk, hogy az önkormányzat támogassa óvodai és az óvodakor előtti rendszeres programokkal a szülők anyanyelvi óvoda és iskolaválasztását. A két városi településen kívül elsősorban Zsitvabesenyőn, Garamkövesden és Nánán, de a további településeken is. Helyi szintű kezdeményezésekre és elérhető pályázati támogatásokra van e téren szükség. Érsekújvárban és Párkányban is mérlegelni ajánljuk a közös óvodák eredményeit a magyar iskolaválasztás szempontjait is figyelembe véve, mivel az elmúlt 8 év alatt ezen iskolák diáklétszáma 27, illetve 21%-kal csökkent.

Amennyiben a nánai, a kisújfalusi, a fűri és a barti kisdiákok a helyi iskolát választják nagyobb arányban, támogatni ajánljuk a helyi óvodák és kisiskolák működtetésének a támogatását megerősödésük érdekében.

Amennyiben a fűri iskola működtetését az önkormányzat nem tudná tovább vállalni, viszont a csúzi gyermekek magyar óvodát látogatnának helyben vagy Fűrön, ajánlatos lenne Csúzról iskolabuszt működtetni Fűrön keresztül Kürtre.

Igény esetén továbbra is támogatni kell a pozbai diákok (10) utaztatását az érsekújvári iskolába. Mivel a pozbai diákok másik csoportja (12) a lévai iskolába utazik naponta, a jövő időszakban a diákok utaztatását a két városba a költséghatékonyság figyelembe vételével lenne célszerű megoldani.

A nagykéri magyar iskola esetleges megszűnése esetén, amennyiben a szülők ragaszkodnak a magyar iskolához, a diákok beutaztatását biztosítani lehet a legközelebbi 7,4 km-re levő, a nyitrai járásbeli, diákszámnövelésre rászoruló nagycétényi iskolába. Ezzel a berencsi néhány diákkal együtt megerősítést nyerhet a nagycétényi szintén alacsony diákszámú iskola. A 2012/13-as tanévben 3 felső és 1 alsó tagozatos nagykéri diák látogatta az érsekújvári alapiskolát, viszont a nagycétényi iskolába nem járt nagykéri diák, ami a jövőbeni utaztatás biztosításának szándékát kérdőjelezi meg. E megoldás bekövetkezése esetén a helyi szlovák iskola létezése miatt valószínűsíthető, hogy kisbusz is elegendő lesz a diákok utaztatásához. A nagykéri diákok Érsekújvárba utaztatása jelentősen nagyobb távolság mellett valósulna meg.

Szalkán segíteni kell a település önkormányzatának abban, hogy az iskolaépület további közcélú, nyereséges aktivitások bevonásával, akár határon átnyúló projektek útján.

A Párkányhoz, Kéméndhez, Érsekújvárhoz közeli települések közül több, jelentős magyar lakossággal bíró faluban nincs magyar iskola (Ebed, Garamkövesd, Helemba, Kőhídgyarmat, Kiskeszi, Kicsind, Kisgyarmat, Andód, Kamocsa, stb.), így nagyobb számú diák látogatja a két városi és a kéméndi iskolát. Ezen települések diákjai biztosítják napjainkban a párkányi a kéméndi és az érsekújvári iskola vonzáskörzetét és a törvény által meghatározottnál magasabb diáklétszámát.

Ennek a diákszámnak a kisebb hányada lehetőséget adna arra, hogy az iskolák diáklétszámhiány esetén, az iskolabuszok működtetésével ne egymás ellenére, hanem összehangolt szabályozással segítsék akár nagyobb térségre kiterjedően is a törvény által veszélyeztetett iskolák átmeneti, vagy akár tartós diáklétszám-gondjainak megoldását, természetesen az érintett szülőket is bevonva a minden fél számára elfogadható megoldásba. Egyeztetéssel és kölcsönös engedményekkel bizonyára sikerülne részben biztosítani a szalkai, a szímői, a muzslai alapiskolák és a zsitvabesenyői kisiskola számára a törvény által előírt minimális diáklétszámot, sőt megnyugtató módon segíteni a járáshatárközeli, dunaradványi, búcsi és az ipolyszakállosi iskolák diáklétszám gondjainak kezelését is. 

Az érsekújvári és a párkányi alapiskoláknak az enyhe diákszám csökkenés remélhetőleg megoldható problémát jelentene. A környék gyűjtőiskolájának szerepköre helyett az oktatás, a szakköri munka és a tehetséggondozás minőségi mutatóinak előtérbe helyezésének fokozásával, a környékbeli tehetséges diákokat és a helyi, városi vegyes családokban élő, a gyermekük oktatása iránt igényes szülőket megcélozva, a szlovák iskolákkal konkurens környezetben még inkább eredményesek lehetnének az oktatás, s így eredményeik által a diákszám növelése terén is. 

Az érsekújvári és a párkányi városi iskolákon kívül helyi szinten versengés folyik a magyar és a szlovák iskolák községi iskolák között is, elsősorban a diáklétszám miatt, ami azonban sok tényezőtől függ. A teljes szervezettségű iskolák esetében Köbölkúton, Nagykéren, Szímőn, Szőgyénben, Tardoskedden és Udvardon. Az alsó tagozatos iskoláknál pedig Zsitvabesenyőn. 

Összefogásra és a cselekvések összehangolására volna szükség, nagyobb szolidaritásra a teljes szervezettségű intézmények, szülők, iskolavezetések részéről, a kisiskolák és egymás felé is. Továbbá nem téveszthetjük szem elől azt a célt, hogy minél több magyar gyermek és fiatal anyanyelvén szerezzen biztos és magas szintű tudást.

 

 

Az elemzésbe munkájába bekapcsolódott: Tarr Boldizsár.

 

 

 

 

Mellékletek:

 

1.     számú melléklet: A magyar lakosság nemzetiségi aránya a népszámlásokon és az óvodások száma településenként 2013-ban

(A mellékletben minden település szerepel ahol a magyar lakosság aránya 10%-nál nagyobb)

Település neve (10% feletti magyar lakossági arány)	Magyar lakosság aránya a telepü-lésen	Összlakosság	Magyar lakosság		A magyar óvoda (óvodai csoport) a magyar iskola részeként működik (igen / nem)	Óvoda (M,Sz,K)	Gyermekek száma összesen	Gyermekszám a magyar csoportokban	A magyar óvodába járó gyermekek aránya
			létszám	arány %
	2001	2011
Andód	66,83%	1358	714	52,58%	nem	Sz	29	0	-
Bajta	91,27%	403	336	83,37%	nem	M	7	7	100%
Baracska	38,60%	786	233	29,64%	nem	Sz	10	0	-
Bart	90,73%	618	512	82,85%	igen	M	17	17	100%
Béla	76,52%	370	282	76,22%	nem	M	8	8	100%
Bény	89,64%	1464	1211	82,72%	nem	M	36	36	100%
Csúz	64,39%	1695	914	53,92%	nem	Sz	31	0	-
Ebed	88,07%	1174	931	79,30%	nem	M	26	26	100%
Érsekújvár	27,52%	39646	8863	22,36%	-	Sz-egyházi	50	0	11,27%
					-	Sz	140	0
					nem	K	93	20
					-	Sz	171	0
					-	Sz	119	0
					-	Sz	144	0
					nem	K	168	96
					-	Sz	144	0
						Összesen:	1029	116
Für	85,27%	972	707	72,74%	nem	M	21	21	100%
Garamkövesd	78,23%	1365	877	64,25%	nem	K	35	17	48,57%
Garampáld	94,79%	250	227	90,80%	-	-	-	-	-
Helemba	86,75%	695	543	78,13%	nem	M	13	13	100%
Kamocsa	84,38%	918	689	75,05%	nem	M	18	18	100%
Kéménd	89,86%	1523	1179	77,41%	nem	M	37	37	100%
Kicsind	93,83%	394	349	88,58%	nem	M	8	8	100%
Kisgyarmat	91,98%	451	398	88,25%	nem	M	20	20	100%
Kiskeszi	97,12%	386	357	92,49%	nem	M	10	10	100%
Kisújfalu	87,98%	737	645	87,52%	nem	M	19	19	100%
Köbölkút	74,34%	2218	1513	68,21%	nem	K	52	32	61,54%
Kőhídgyarmat	90,04%	1034	875	84,62%	nem	M	21	21	100%
Kürt	88,80%	2086	1708	81,88%	nem	M	43	43	100%
Leléd	86,62%	375	307	81,87%	nem	M	5	5	100%
Libád	86,90%	462	335	72,51%	nem	M	19	19	100%
Muzsla	84,67%	1923	1427	74,21%	nem	M	43	43	100%
Nagykér	64,29%	3008	1634	54,32%	igen	M	16	16	25%
					-	Sz	48	0
Nána	74,96%	1180	831	70,42%	nem	K	29	16	55,17%
Párkány	68,74%	10919	6624	60,66%	-	Sz	45	0	47,99%
					nem	K	134	67
					nem	M egyházi	18	18
					nem	K	60	17
					nem	M	41	41
						Összesen:	298	143
Pozba	77,04%	509	379	74,46%	nem	M	7	7	100%
Sárkány	85,71%	366	264	72,13%	-	-	-	-	-
Szalka	93,12%	1052	960	91,25%	igen	M	27	27	100%
Szimő	74,74%	2281	1605	70,36%	nem	M	23	23	51,11%
					-	Sz	22	0
Szőgyén	77,01%	2574	1808	70,24%	nem	K	61	39	63,93%
Tardoskedd	71,35%	5188	3234	62,34%	nem	M	21	21	40,13%
					nem	M egyházi	38	38
					-	Sz	88	0
Udvard	71,70%	5164	3208	62,12%	nem	M	44	44	40,74%
					-	Sz	64	0
Zsitvabesenyő	80,09%	1695	1205	71,09%	nem	K	40	16	40%

M – magyar nevelési nyelvű, Sz – szlovák nevelési nyelvű, K – közös igazgatású óvoda

*a magyar és a szlovák óvodai csoport is a MTNY alapiskola keretében működik

 

 

2.     számú melléklet: Az iskolák diákszámára vonatkozó adatok településenként

Település neve (10% feletti magyar lakossági arány)	Általános iskola neve	AT/ FT	Az oktatás nyelve	Diákok száma az AT-on 2013/14	Diákok száma a FT-on 2013/14	Diákok száma összesen 2013/14	Diákok száma összesen 2005/6	Diákszám változás %-ban (2005/06-2013/14 között)	Beutazó diákok a magyar iskolába (2012/13-as adat)		Mely településekről utaznak be nagyobb számban diákok a magyar iskolába
									létszám	arány %
Bart	MTNy Alapiskola és Óvoda	1-4.	M	12	0	12	15	-20,00%	2	15,38%
Bény	MTNy Alapiskola	1-4.	M	35	0	35	43	-18,60%	6	14,63%	Kéménd
Csúz	Alapiskola	1-9.	Sz	62	55	117	-	-	-	-
Érsekújvár	Czuczor G.  MTNy Alapiskola	1-9.	M	149	232	381	524	-27,29%	115	29,26%	Andód, Udvard, Kamocsa, Pozba, Szimő,
	Egyházi Alapiskola	1-9.	Sz	93	101	194	-	-	-	-
	Alapiskola, Devínska 12	1-9.	Sz	197	242	439	-	-	-	-
	Alapiskola, G. Bethlena 41	1-9.	Sz	294	318	612	-	-	-	-
	Alapiskola, Hradná 22	1-9.	Sz	225	249	474	-	-	-	-
	Alapiskola, Mostná 3	1-9.	Sz	115	257	372	-	-	-	-
	Alapiskola, Nábrežná 95	1-9.	Sz	262	250	512	-	-	-	-
Für	MTNy Alapiskola	1-4.	M	11	0	11	15	-26,67%	0	0
Kéménd	Petőfi S. MTNy Alapiskola	1-9.	M	67	131	198	205	-3,41%	93	48,95%	Kisgyarmat, Kőhídgyarmat
Kisújfalu	MTNy Alapiskola	1-4.	M	11	0	11	19	-42,11%	0	0
Köbölkút	Stampay J. MTNy Alapiskola	1-9.	M	66	90	156	174	-10,34%	78	51,32%	Kisújfalu, Libád, Sárkány
	Alapiskola	1-9.	Sz	74	76	150	-	-	-	-
Kürt	MTNy Alapiskola	1-9.	M	44	81	125	215	-41,86%	35	26,92%	Für
Muzsla	Endrődy J. MTNy Alapiskola	1-9.	M	65	76	141	135	4,44%	51	36,96%	Karva, Ebed, Párkány
Nagykér	MTNy Alapiskola	1-9.	M	14	30	44	73	-39,73%	3	6,12%
	Alapiskola	1-9.	Sz	78	95	173	-	-	-	-
Nána	MTNy Alapiskola	1-4.	M	12	0	12	14	-14,29%	1	12,50%
Párkány	Ady E. MTNy Alapiskola	1-9.	M	288	413	701	893	-21,50%	383	54,64%	Garamkövesd, Ebed, Bény, Kőhídgyarmat, Nána, Helemba, Kicsind, Bajta,
	Alapiskola	1-9.	Sz	215	295	510	-	-	-	-
Pozba	MTNy Alapiskola	1-4.	M	8	0	8	61	-86,89%	0	0
Szalka	MTNy Alapiskola	1-9.	M	36	70	106	83	27,71%	40	40,00%	Kiskeszi, Bajta, Leléd
Szimő	Jedlik Ányos MTNy Alapiskola	1-9.	M	47	44	91	110	-17,27%	4	4,49%
	Alapiskola	1-9.	Sz	19	35	54	-	-	-	-
Szőgyén	Csongrády L. MTNy Alapiskola	1-9.	M	54	76	130	173	-24,86%	4	2,99%
	Alapiskola	1-9.	Sz	21	27	48	-	-	-	-
Tardoskedd	Szemerényi K. MTNy Alapiskola	1-9.	M	75	98	173	184	-5,98%	8	4,88%
	Alapiskola	1-9.	Sz	120	163	283	-	-	-	-
Udvard	Majthényi A. MTNy Alapiskola	1-9.	M	88	151	239	238	0,42%	58	24,07%	Csúz, Zsitvabesenyő
	Alapiskola	1-9.	Sz	94	159	253	-	-	-	-
Zsitvabesenyő	MTNy Alapiskola	1-4.	M	23	0	23	52	-55,77%	0	0
	Alapiskola	1-4.	Sz	36	0	36	-	-	-	-
Diákszám összesen a magyar iskolákban			M	x	x	2597	3226	-19,50%

AT – alsó tagozat (1-4. évfolyam), FT – felső tagozat (5-9. évfolyam).

A 2005/06-os tanévre csak a magyar iskolák esetében álltak rendelkezésre elérhető adatok.

A diákok beutazására vonatkozó adatok csak a magyar iskolákra (a közös igazgatású iskolák magyar részlegeire), és csak a 2012/13-as tanévre voltak elérhetőek.

 

 

3. számú melléklet: Települések jegyzéke, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 10 %-ot, de a településen nincs magyar iskola:

 Andód, Bajta, Baracska, Béla, Csúz, Ebed, Garamkövesd, Garampáld, Helemba, Kamocsa, Kicsind, Kisgyarmat, Kiskeszi, Kőhídgyarmat, Leléd, Libád, Sárkány.

 

4. számú melléklet: Középiskolák az Érsekújvári járásban

 

Gimnáziumok az Érsekújvári járásban - 2014/15

S. sz.	Iskola	Nyelv	Helység	Létszám
1.	Pázmány P. MTNy Gimnázium	M	Érsekújvár	144
3.	Gimnázium	M	Párkány	101

Az Érsekújvári járásban 3 szlovák gimnázium működik: Érsekújvár (585 diák), Párkány (65 diák), Nagysurány (279 diák)

 

Szakközépiskolák az Érsekújvári járásban - 2014/15 (csak nappali tagozat)

S. sz.	Iskola	Nyelv	Helység	Létszám
1.	Szakközépiskola	M	Udvard	130
		Sz		112
2.	Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskola	M	Érsekújvár	223
		Sz		478
3.	Építészeti Szakközépiskola	M	Érsekújvár	34
		Sz		303
4.	Egészségügyi Szakközépiskola	M	Érsekújvár	84
		Sz		246
5.	Magán Szakközépiskola	M	Párkány	127
		Sz		150
6.	Szakközépiskola	M	Párkány	125
		Sz		36

 

Az Érsekújvári járásban 5 szlovák szakközépiskola működik: Érsekújvár (646 diák), Érsekújvár (Kereskedelmi Akadémia – 735 diák), Nagysurány (Szakközépiskola – 185 diák), Nagysurány (Kereskedelmi Akadémia – 181 diák), Nagysurány (Elektrotechnikai Szakközépiskola – 269 diák)