Vágsellye- Oktatási hálózat kutatás

A Vágsellyei járás iskolái

 

I.              A járás települései, demográfiai viszonyai, iskolái

 

            A Vágsellyei járás a Galántai járás kettéosztása nyomán jött létre 2001-ben, Szlovákia közigazgatási átszervezésekor, s vált a megyehatárral is elkülönített járásrész Nyitra megye részévé. A 2011-es népszámlálási adatok alapján a járás lakosainak száma 53 286, a járás magyar lakosságának száma 16 717,  aránya 31,4%. A 2001-es adatokhoz képest a lakosság száma 714-gyel, míg a magyar nemzetiségű lakosok száma 2 566-tal, aránya 4,34%-kal csökkent.

A Vágsellyei járást 13 település alkotja. Két településen (Köpösd és Mocsonok) kívül 11 községben a magyar lakosság aránya meghaladja a 10%-ot, közülük 8 községben a magyarok jelentős számban élnek, ahol arányuk 50%-tól 78%-ig terjed. E községeken kívül a járási székhelyen, Vágsellyén 3333 magyar lakos él, a város lakosságának 14,15%-a. A legnagyobb magyar nemzetiségű aránnyal bíró település Pered (78,31%). Tornócon 18%, Felsőkirályiban 13% magyar lakos él. A magyar lakosság aránya minden településen csökkent 2001 és 2011 között, a legnagyobb mértékben Vágkirályfán (15%), Vághosszúfaluban (12%), Sókszelőcén és Zsigárdon (10%).    

A Duslo vegyi üzem, mely elsősorban műtrágyárként ismert, az 1960-as évektől negatív hatással volt a környező tájra, de jelentős hatást gyakorolt a város, illetve a környező települések átalakulására,  a vegyes házasságok számának ugrásszerű növekedésére, s így a nemzetiségi arányok megváltozására. Az elmúlt két évtizedben az üzem termelési szerkezetének átalakulásai a lakosság újabb migrációját eredményezték, mely az iskolai beíratásra is kihatott.

 

1.     táblázat: Áttekintés a járási oktatási intézményi hálózatról és a veszélyeztetett iskolák számáról a 2013/14-es tanév adatai alapján

A Vágsellyei járás oktatási intézményei	Az intézmények száma	A minimális diákszámot az alsó tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 20, ill. 24 diáknál)		A minimális diákszámot a felső tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 65, ill. 75 diáknál)
		1­­­­­­­­­­­­­­­­–4-es iskolák	1–9-es iskolák AT-a	1–9-es iskolák
szlovák tanítási nyelvű óvoda a járásban	17
10% feletti magyar lakosságú települések szlovák nevelési nyelvű óvodái	16
magyar nevelési nyelvű óvoda	7
magyar – szlovák közös igazgatású óvoda	1
magyar és közös ig. óvodák összesen	8
1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskola	5	2
10% feletti magyar lakosságú települések 1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	4	2
1–4-es magyar tanítási nyelvű iskola	1	0
1–4-es közös igazgatású iskola	-	-
magyar és közös ig. alsó tagozatos iskola összesen	1	0
1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskola	11		0	1
10% feletti magyar lakosságú települések 1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	10		0	1
1–9-es magyar tanítási nyelvű iskola	7		0	2
1–9-es közös igazgatású iskola	-		-	-
magyar és közös ig. 1–9-es iskolák összesen	7		0	2

 

A 9 magyarok által nagy számban lakott település közül 7 községben működik teljes szervezettségű magyar iskola, 5 településen (Farkasd, Pered, Sókszelőce, Vágsellye, Zsigárd) a teljes szervezettségű magyar iskola mellett teljes szervezettségű szlovák iskola is van. Deákiban és Negyeden a teljes szervezettségű magyar iskola mellett szlovák kisiskola működik. Vágkirályfán alsó tagozatos magyar és szlovák iskola működik. A magyarok által nagy számban lakott települések közül csak Vághosszúfaluban nincs se magyar, se szlovák iskola. A település szlovák kisiskolája 2004-ben, magyar kisiskolája 2007-ben szűnt meg.

            A legnagyobb diákszámmal rendelkező iskolák sorrendben a Farkasdi MTNY Alapiskola (181 diák), a Peredi MTNY Alapiskola (152 diák) és a Negyedi Pongrácz Ágoston MTNY Alapiskola (139 diák).  A járásban összevont, magyar – szlovák közös igazgatású alapiskola nem jött létre.

A Vágsellyei járás 24 iskolájában a 2013/14-es tanévben összesen 4048 diák tanult, ebből 972 diák tanult magyar oktatási intézményben, az összes tanuló 24,01 %-a, mely 7,4%-kal kevesebb, mint a járás magyar lakosságának nemzetiségi aránya.

A járás területén a 2005/6-os tanévben 1127 diák tanult magyar iskolában, így ettől a 2013/14-es tanév diáklétszáma 155-tel kevesebb. Ez 8 év alatt 13,75%-os diákszám csökkenést jelent. A diáklétszám változásában ugyanezen időszakban jelentős csökkenés tapasztalható a vágsellyei (-45%), a negyedi (-18%) és a peredi (-17%) iskolákban, viszont növekedett a diáklétszám a zsigárdi (32%) és a sókszelőcei (7%) magyar iskolában.

 

II.            A járás veszélyeztetett magyar alapiskolái helyzetének elemzése

 

2.     táblázat: A minimális létszámot el nem érő magyar iskolákra vonatkozó információk a 2013/14-es tanév adatai alapján

 

Minimális létszámot el nem érő magyar iskola (alsó, illetve felső tagozat)

Van-e szlovák iskolaa telepü- lésen?

Fenntartó (Ö,E)

Diákszám

Hiányzó diákszám az AT-on

Hiányzó diákszám a FT-on

Beutazó diákok száma

Beutazó diákok aránya

Az iskola épületének állapota

Az iskola technikai felszereltsége

Hátrányos helyzetű tanulók aránya (alacsony, közepes, nagy)

AT

FT

összevont osztályok

nem összevont osztályok

(2012/13-as adat)

(jó, megfelelő, rossz)

Deáki

van

Ö

40

63

0

2

2

1

0,99%

K

Sókszelőce

van

Ö

61

60

0

0

5

1

0,93%

N

A szín nélküli részben az 1–4. évfolyamos, a színesen jelzett részben az 1–9. évfolyamos iskolák találhatók.

AT – alsó tagozat (1–4. évfolyam), FT – felső tagozat (5–9. évfolyam).

Ö – önkormányzati fenntartású iskola, E – egyház által fenntartott iskola

Az 1–4-es iskolákon a minimális diákszám összevont osztályok esetén 20, illetve 24.

Az iskolák alsó tagozatán a minimális diákszám évfolyamonkénti osztályok esetén 42, illetve 50.

Teljes szervezettségű iskolák felső tagozatán a minimális diákszám 65, illetve 75.

A bejáró diákok számának feldolgozásához és kimutatásához csak a 2012/13-as évből álltak rendelkezésre hozzáférhető adatok.

 

Teljes szervezettségű veszélyeztetett iskolák

 

Deákinak a 2011-es népszámlálás alapján 2204 lakosa van, közülük  65% magyar nemzetiségű. A teljes szervezettségű magyar alapiskolának 103 tanulója van. A szlovák tanítási nyelvű kisiskolában egy összevont osztályban 10 diák tanul. (A szlovák tanulók nagy része a szomszédos községek iskoláit látogatja.) A magyar iskola csak a helyi diákokra támaszkodhat, ezért létszáma egyre csökken. A helyi diákok közül 5 alsó tagozatos és 8 felső tagozatos diák utazik be a 4 km-re fekvő járási székhelyre, 2 felső tagozatos diák a szomszédos peredi alapiskolát látogatja. Az iskola jelenleg még önfenntartó. Az iskola épülete minden igényt kielégít, csendes utcában, a főúthoz közel, zöldövezetben helyezkedik el. Tágas tantermek, informatikatermek, iskolaklub, étterem, tornaterem áll a diákok rendelkezésére. Az épület felújított, hőszigetelt, új tetővel rendelkezik. Felszereltsége kiváló. A korszerű tárgyi feltételek mellett a tartalmi munka is biztosított.  Nagy hangsúlyt fektetnek a tehetséges tanulók felkarolására, akik a különböző tantárgyversenyeken  szép  sikereket érnek el. Az iskola bekapcsolódik az országos oktatási projektbe.

Szoros az együttműködés a helyi magyar óvodával, amelyet 34 gyermek látogat. A szlovák óvodába 20 gyermek jár. A településen a magyar lakosság száma 117-tel, aránya 6%-kal csökkent 2011 és 2001 között. Az önkormányzat által létesített lakásoknak köszönhetően egyre több fiatal marad a faluban. Ez akkor jelenthet diáklétszám növekedést a magyar iskolában, amennyiben az asszimiláció és a betelepülés nem csökkenti tovább a magyar lakosság számát és arányát.      

Sókszelőce 2859 lakosából 1416 magyar nemzetiségű. Az utolső két népszámlálási időszak között a magyar lakosság száma 266-tal, míg aránya 10%-ot csökkent. Ezzel a magyar lakosság aránya 50% alá került. A községben a statisztikai adatok alapján 107 roma lakos él. A településen magyar és szlovák teljes szervezettségű iskola is működik, külön épületben elhelyezve. A magyar intézményt jelenleg 121 tanuló, a szlovák tanintézményt 137 diák látogatja. A községből 4 alsó tagozatos tanuló jár a vágsellyei iskolába. Jelenleg 21 gyermek látogatja a félnapos működésben üzemelő magyar óvodát, a szlovák óvodát 24 gyermek látogatja. Tervezik az egésznapos nevelés visszaállítását.

A magyar iskola költségvetése kiegyensúlyozott, az elmúlt években az iskolavezetés az önkormányzattal olyan intézkedéseket hoztak, melyek hosszútávon hatékonyabbá teszik az iskola működtetését. Lekapcsolódtak az előnytelen, energiaigényes távfűtési  rendszerről, nyílászárókat cseréltek, leszigetelték a tetőt. A magyar óvodát átköltöztették az iskola épületébe, így az energiára fordítandó összeg megoszlik. A hatékonyabb működtetés  mellett az iskola képes az intézmény fejlesztésére ies.

A törvény alapján a veszélyeztetettség határán található a zsigárdi iskola is. A helyi alacsony diáklétszámot a helyi iskolabusz szolgáltatásainak köszönhetően a szomszédos járásbeli települések beutazó diákjai emelték meg.

 

Veszélyeztetett szlovák iskolák a legalább 10%-os magyar lakosságú településeken (zárójelben a diáklétszám): Felső tagozaton Vágsellyén-Bernolák u.AI (68), illetve a deáki (10) és a zsigárdi (17) alsó tagozatos iskolák.

 

Az anyanyelvű oktatás biztosításának lehetőségei a magyar iskola nélküli településeken, ahol legalább 10%-nyi magyar lakosság él

A további leírásban a helynév után a település magyar lakosainak számát és arányát tüntettük fel. A számok a 2011-es népszámlálási adatokra vonatkoznak.

Vághosszúfalu (513, 59%) település, a Vágsellyéhez tartozó Vágvecse városrésszel lassan teljesen összenő. A község magyar iskoláját az 1970-es évek elején bezárták, de  1990-ben újra megnyitotta kapuit. Másfél évtized után az alacsony diáklátszám miatt az önkormányzat 2004-ben rákényszerült szlovák, majd 2007-ben magyar iskolájának a megszüntetésére. A magyar diákok azóta a 3-4 km-re fekvő vágsellyei iskolát látogatják. Óvoda sincs már a faluban. A település a Vág folyó bal partján a nyelvhatárt alkotja, Vágsellyéhez való közelsége miatt a települők hulláma lepte el.

Mivel a községből a vágsellyei iskolába csak 4 alsó tagozatos tanuló jár, és a szülők biztosítják az óvodáskorú gyermekek beutazását a járási székhelyre, a település önkormányzata nem tesz lépéseket a magyar óvoda és a kisiskola újraszervezésére.   

Tornóc  (469, 18%), a régebben is kétnyelvű település a helyi gazdasági aktivitások és a Duslo vegyi üzem közelsége miatt fokozódott az asszimiláció. A faluban teljes szervezettségű szlovák iskola működik 163 diákkal, melynek diáklétszáma a Vágsellyéhez való közelség miatt csökken. Szlovák óvodájába 64 gyermek jár. A falu magyar kisiskolája 1972-ben az iskolák körzetesítése időszakában szűnt meg. Ma 2 diák jár be a vágsellyei magyar iskolába. A község óvodájában ajánlatos volna a szülők részéről kezdeményezni legalább időszakos magyar nyelvű foglalkozások megszervezését.

Felsőkirályi (242, 13%) A település néprajzilag már a Nyitra-vidékhez tartozik. A szlovák településekkel körülvett községben a gazdag  néphagyományok (viselet, dalok), melyeket az idős emberek még őriznek a faluban, sem tudták feltartóztatni az erőteljes asszimilációt. A község magyar iskolája 1982-ben szűnt meg. A településen teljes szervezettségű szlovák iskola működik. Szlovák óvodájába 51 gyermek jár. A településen nincs kezdeményezés magyar óvodai foglalkozások bevezetésére időszakos jelleggel sem.

 

 

III.           A járás oktatási hálózatának néhány további jellemzője, sajátossága

 

A járás óvodái

(Az óvodákkal kapcsolatos adatok az 1. számú mellékletben találhatók.)

A nagyobb magyar lakossággú településeken Vághosszúfalut kivéve mindenütt van magyar óvoda vagy óvodai csoport. Vágsellye közelsége miatt megszüntették az óvodát. Vágkirályfán közös igazgatású óvoda működik. Vághosszúfaluban semmilyen óvoda nincs. Tornócon és Felsőkirályiban a szlovák óvodák a szlovák iskolák mellett működnek. A magyar óvoda a magyar iskola keretei között működik Vágsellyén, Farkasdon és Sókszelőcén. Ez a megoldás inkább jelent előnyt abból a szempontból is, hogy így az óvoda fenntartási költségei részben az iskolai – állami  költségvetést terhelik, s így csökken a pénzhiányra való hivatkozás miatti óvoda megszüntetés szándéka is az önkormányzat részéről.

            Annak ellenére, hogy az óvodákban jelentős gyermeklétszámcsökkenés nem tapasztalható, a településeken a magyar lakosság nemzetiségi aránya és a magyar óvodai csoportba járó gyermekek aránya nagy eltérést mutat a magyar óvodás korosztály rovására. Pereden 32%, Vágkirályfán 22%, Farkasdon 20%,  Zsigárdon 16%, Vágsellyén 12 % az eltérés.     

 

Az anyanyelvű iskola választása

            A települések lakosságának nemzetiségi aránya folyamatosan változik. A vegyes házasságok következményei, és a betelepülés - a megüresedett házakat  vagy üres telkeket megvásárló  idegenek miatt a magyar nyelv közéleti rangja és használata tovább veszít erejéből. A járási tanügyi hivatal adatai alapján a 2013/14-es tanévben Vágsellyén 49, Pereden 39, Sókszelőcén 25, Farkasdon 20 magyar nemzetiségű tanuló látogat szlovák iskolát. A többi településen ez a szám jóval alacsonyabb. A járásban összesen 137 magyar gyermek jár szlovák iskolába, a magyar nemzetiségű diákok 12,35%-a.

Mivel a magyar lakosság aránya, Vágsellyén 14%-ra apadt, az anyanyelvi kulturális többletet az emberek nagy része mind kevésbé tartja értéknek. Ez kihat az anyanyelvi iskolaválasztásra. A magyar szülőkegyrészt saját élettapasztalataik, de leginkább sikertelenségük miatt döntenek a a szlovák nyelvű iskola mellett, másrészt a  lakhelyhez közel eső lakótelepi szlovák nyelvű iskolába kényelmesebb a bejárás, mint helyi járatú autóbusszal az egyetlen városi magyar iskolába.

            A magyar családok egy része előnyben részesíti még magyar iskolába íratás esetén is a szlovák óvodát, de  érdekes módon  emelkedő tendenciát mutatnak a fordított példák is, amikor a magyar nyelv elsajátítása érdekében  járatják szlovák családok gyermekeiket magyar óvodai csoportba. Pl. Vágsellyén a magyar iskolához tartozó átlagosan 20-22 fős  magyar óvodai csoportot 2011-ben 5,  2012-ben 6,  2013-ban 5 szlovák nemzetiségű gyermek látogatta.

Ebból az adatból, mely szerint nő az érdeklődés a magyar nyelvű oktatás iránt, következtethetünk arra, a nóvumként megjelenő, ma még talán csak Vágsellyére jellemző potenciálisan rejtőzködő igényre a szülők részéről, mely a kétnyelvű, magyar-szlovák bilingvális oktatás bevezetésének szándékát veti fel. Újabban szlovák nemzetiségű szülők is érdeklődnek a magyar iskola oktatási programja iránt. Amennyiben abból a tényből indulunk ki, hogy Vágsellye, legalább száz évre visszamenőleg specifikus, kétnyelvű városként volt ismert, nem elvetendő gondolat ennek az igénynek a jövőjét mérlegelni, de legalább is végiggondolni az ebből kihozható lehetőségeket és veszélyeket az adott – törvényi, anyagi, erőforrás – kereteket figyelembe véve.  A kétnyelvű óvodákban működtetett két nyelven folyó nyelvhasználat mind közelebb hozza ennek a formának a begyűrűzését az iskolákba is. Napjainkban a magyarok és szlovákok által lakott kisvárosokban lebegtetik elsősorban a szlovák iskolákban a magyar nyelvórák bevezetését a nagyobb számú magyar diák miatt, de ennek a lehetőségnek a felvetése megjelenhet fordítottan is a magyar iskolákban. Vágsellyén abban az értelemben merült fel ez a kérdés, hogy a jobb minőségű oktatást garantáló magyar iskola milyen feltételekkel fogadja be a szlovák kötődésű családok gyermekeit.   

 

A diákok települések közötti migrációja

A beutazó diákok aránya a 2012/13-as tanévben legnagyobb a vágsellyei iskolában -    46%, ami 58 beutazó diákot jelent. 13 diák az iskola nélküli Vághosszúfaluról jár be. 13 diák utazik be naponta Peredről, de Deákiból is, ahol az iskolának kevesebb diákja van a törvény által megszabottnál. A szomszédos Vágkirályfáról 8 diák jár Vágsellyére, számuk azonban az utóbbi években csökken, mivel 10 diák a szomszéd járásbeli és a távolabbi galántai iskolát részesíti előnyben.

            A zsigárdi iskolában a beutazó diákok száma 50, aránya 38%. Az iskolát egy évtizeddel ezelőtt felújították. A község jelentős erőfeszítéseket tett azért, hogy az újjávarázsolt és kibővített iskolaépületet diákokkal töltse meg. A Pázmány Péter Alapítvány támogatásával beszerzett iskolabuszal biztosítják a diákok beutazását a szomszéd járásbeli, közeli Királyrévből, Alsóhatárról és a hozzájuk tartozó egykori majorsági településekról, miután Alsóhatáron 2002/3-es és a 2011/12-es tanévek között működött kisiskola megszüntette működését.    

            Migrációt jelent a negyedi diákoknak a farkasdi iskolába való beutazása, mely a 2012/13-as tanévben 27 tanulót jelentett.   

A beutazások vállalását az iskola eredményessége, jó hirneve, de a munkahely megnövekedett értéke is indokolja, hogy a szülő oda viszi gyermekét, ahová munkába jár. 

A szabad iskolaválasztás szolgálhatja az  iskolák minőségi fejlődését, de konkurenciaharcot, sőt ellenségeskedést is kiválthat az iskolák között. A fejkvótára épülő finanszírozás az iskolákat és a fenntartókat arra sarkallja, hogy minél több tanulójuk legyen.

 

 

Speciális iskolák a Vágsellyei járásban

Speciális alapiskolák	Település	Diák létszám 2014/2015
Speciális Alapiskola	Vágsellye	7

 

Pozitiv tényként könyvelhetjük el a Vágsellyén működő speciális iskola azon szándékát, hogy  magyar osztályt is működtet, hiszen nagyon nagy szükség van  a sajátos nevelési-oktatási igényű tanulók fejlesztésére. Másrészt az itt tevékenykedő, magyar anyanyelvű fejlesztő pedagógusok, iskolapszichológusok szakmai segitséget tudnak nyújtani szülőknek, további iskolák pedagógusainak, akik az alapiskolákban foglalkoznak integrálással, integrált tanulókkal. A magyar iskolák közül Vágsellyén 7, Deákin 7, Zsigárdon 10, Farakasdon 7, Negyeden 11, Sókszelőcén 8 integrált tanulóval foglalkoznak. A tanulók integrálása emelkedő tendenciát mutat, ezért is kiemelt fontosságú a speciális iskola szakmai jelenléte a járásban.

 

Az alapiskolák végzős diákjainak továbbtanulási lehetőségei a járás

A Vágsellyei járás területén továvábbtanulási lehetőség középfokú magyar tannyelvű oktatási intézményben nincs. A magyar iskolák végzős diákjai a Galántán, Hidaskürtön, Dunaszerdahelyen, Gútán, Komáromban, Érsekújvárban rendelkezésre álló lehetőségek közül választhatnak.

 

 

IV.          A Vágsellyei járás oktatási hálózatának megvédését és fejlesztését szolgáló javaslatok

 

Vágsellyén stabilizálni kell, hogy a Pázmány utcai iskolaépület az elkövetkező években is helyet adjon a magyar alapiskolának. A városi önkormányzat által felkínált lehetőség a központból való kiköltöztetésre egyenlő lenne az iskola leépitésével. A jelentős számú beutazó diák eljutása a Vágon túli Vágvecse városrészbe rendkívüli módon megnehezülne, ami a diákszám radikális csökkenésével járna. Az iskolaépület felújítása EU támogatási keretből halaszthatatlanná vált.

Folyamatos és állandó feladatként kell kezelni a magyar családok és  vegyesházasságok nyilvántartását és a velük való kapcsolattartást. E nélkül eleve kizárt a módszeres építkezés és a fejlesztés lehetősége. Az iskolák ebben számítanak a város és települések magyar közösségeire, szervezeteire. Ezt kellene nagyon komolyan felvállalnia a Csemadoknak, pártoknak, az ifjúsági klubok helyi szervezeteinek, a polgári társulásoknak. Ebben segítségünkre vannak az anyaország támogatásai. Ha az iskola magára marad ennek a kérdésnek megoldásában, ha nem fog háttértámogatást kapni a szervezetektől, ha a beíratkozási  program nem válik a magyar közösség ügyévé, nem lehet sikeres az iskolák jövője sem.

A jelenlegi alacsonyabb diáklétszám mellett feladatként hárul az iskolák vezetésére egyrészt az oktatás szakmai szintjének megtartása, másrészt, hogy a pedagógusoknak szakképesítésüknek megfelelő tantárgyi óraszámot biztosítsanak, mely a bérezésükre is negatív hatással van. Megoldást jelenthet az ingázó pedagógusok intézményének kialakítása több intézmény együttműködésével. Az órarendi, illetve az ingázás technikai és anyagi részleteinek a tisztázása minden érdekelt számára előnnyel járna. Az iskolák színvonalát csak úgy lehet emelni, ha a tanítás minőségét, a pedagógusok szakmai felkészültségét folyamatosan fejlesztjük. Ez lehet az a többlet, amely az esetlegesen ingadozó szülők meggyőzésésében eredményre vezethet.

A diáklétszám további csökkenése esetén, amennyiben valamelyik teljes szervezettségű magyar iskola törvényi vagy fenntartási okokból a megszűnés határára kerülne,   a további veszteségek elkerülése érdekében azonnal szerkezeti változással és iskolabusz beiktatásával megnyugtatóan kezelni kell a kialakult helyzetet. Jelenleg nincs erre utaló szándék vagy előrejelezés.

 

 

Az elemzés kidolgozásában részt vett: Dohányos Katalin

 

 

Mellékletek:

1.     számú melléklet: A magyar lakosság nemzetiségi aránya a népszámlálásokon és az óvodások száma településenként 2013-ban

(A mellékletben minden település szerepel ahol a magyar lakosság aránya 10%-nál nagyobb.)

Település neve (10% feletti magyar lakossági arány)	Magyar lakosság aránya a településen	Összlakosság	Magyar lakosság		A magyar óvoda (óvodai csoport) a magyar iskola részeként működik (igen / nem)	Óvoda (M,SZ,K)	Gyermekek száma összesen	Gyermek-szám a magyar csoportokban	A magyar óvodába járó gyermekek aránya
			létszám	arány (%)
	2001	2011
Deáki	71,51%	2204	1447	65,65%	nem	M	34	34	62,96%
					-	Sz	20	0
Farkasd	72,42%	3328	2284	68,63%	igen	M	42	42	48,28%
					-	Sz	45	0
Felsőkirályi	18,06%	1881	242	12,87%	-	Sz	51	0	-
Negyed	62,39%	3301	1820	55,13%	nem	M	43	43	47,78%
					-	Sz	47	0
Pered	82,78%	3716	2910	78,31%	nem	M	43	43	46,24%
					-	Sz	50	0
Sókszelőce	59,39%	2859	1416	49,53%	igen	M	21	21	46,67%
					-	Sz	24	0
Tornóc	23,89%	2652	469	17,68%	-	Sz	64	0	-
Vághosszúfalu	71,51%	865	513	59,31%	-	-	-	-	-
Vágkirályfa	83,15%	1691	1149	67,95%	nem	K	38	17	44,74%
Vágsellye	17,88%	23554	3333	14,15%	igen	M	22	22	2,75%
					-	Sz 7 óvoda	779	0
Zsigárd	75,38%	1638	1079	65,87%	nem	M	24	24	50%
					-	Sz	24	0

M – magyar nevelési nyelvű, Sz – szlovák nevelési nyelvű, K – közös igazgatású óvoda

 

 

2. számú melléklet: Az iskolák diákszámára vonatkozó adatok településenként

Település neve (10% feletti magyar lakossági arány)	Általános iskola neve	AT/ FT	Az oktatás nyelve	Diákok száma az AT-on 2013/14	Diákok száma a FT-on 2013/14	Diákok száma összesen 2013/14	Diákok száma összesen 2005/6	Diákszám változás %-ban (2005/06-2013/14 között)	A beutazó diákok száma	A beutazó diákok aránya	Mely településekről utaznak be nagyobb számban diákok a magyar iskolába
									(2012/13-as adat)
Deáki	MTNy Alapiskola	1-9.	M	40	63	103	116	-11,21%	1	0,99%
	Alapiskola	1-4.	Sz	10	0	10	-
Farkasd	MTNy Alapiskola	1-9.	M	78	103	181	193	-6,22%	27	15,79%	Negyed
	Alapiskola	1-9.	Sz	111	141	252	-
Felsőkirályi	Alapiskola és Óvoda	1-9.	Sz	73	107	180	-		-	-
Negyed	Pongrácz Ágoston MTNy Alapiskola	1-9.	M	56	83	139	169	-17,75%	1	0,75%
	Alapiskola	1-4.	Sz	30	0	30	-
Pered	MTNy Alapiskola	1-9.	M	72	80	152	184	-17,39%	3	2,03%	Deáki
	Alapiskola	1-9.	Sz	54	98	152	-
Sókszelőce	Osztényi Leander MTNy Alapiskola és Óvoda	1-9.	M	61	60	121	113	7,08%	1	0,93%
	Alapiskola és Óvoda	1-9.	Sz	61	76	137	-
Tornóc	Alapiskola és Óvoda	1-9.	Sz	89	74	163	-		-	-
Vágkirályfa	MTNy Alapiskola	1-4.	M	23	0	23	26	-11,54%	-	-
	Alapiskola	1-4.	Sz	20	0	20	-		0	0%
Vágsellye	Alapiskola, Bernolákova	1-9	Sz	52	68	120	-
	Alapiskola, Hollého	1-9	Sz	167	202	369	-
	Alapiskola és Óvoda, Horná	1-9	Sz	239	291	530	-
	Alapiskola J. C. Hronského	1-9	Sz	98	116	214	-
	Pázmány Péter MTNy Alapiskola és Óvoda	1-9	M	52	76	128	231	-44,59%	58	46,03%	Deáki, Pered, Vághosszúfalu, Vágkirályfa
	Alapiskola,  Pionierska	1-9	Sz	187	227	414	-
Zsigárd	MTNy Alapiskola	1-9.	M	60	65	125	95	31,58%	50	37,88%	Királyrév, Alsóhatár
	Alapiskola	1-4.	Sz	17	0	17	-
Diákszám összesen a magyar iskolákban			M	x	x	972	1127	-13,75%

AT – alsó tagozat (1-4. évfolyam), FT – felső tagozat (5-9. évfolyam).

A 2005/06-os tanévre csak a magyar iskolák esetében álltak rendelkezésre elérhető adatok.

A diákok beutazására vonatkozó adatok csak a magyar iskolákra (a közös igazgatású iskolák magyar részlegeire), és csak a 2012/13-as tanévre voltak elérhetőek.

 

 

3. számú melléklet: Települések jegyzéke, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 10 %-ot, de a településen nincs magyar iskola:

Vághosszúfalu, Tornóc, Felsőkirályi.

 

4.     számú melléklet: Középiskolák a Vágsellyei járásban- 2014/15

 A Vágsellyei járás területén továvábbtanulási lehetőség középfokú magyar tannyelvű oktatási intézményben nincs.

A Vágsellyei járásban 1 szlovák gimnázium működik Vágsellyén (312 diák) és 2 szlovák szakközépiskola szintén Vágsellyén (összesen 586 diákkal).