Mihez vezethet a hallás és beszédfejlődés későbbre tolódása? 

A hallás érzékelés és észlelése, annak feldolgozása, a beszéd jeleinek motorikus kialakítása, a megfelelő intonáció szorosan összefügg.

Kutatások bizonyítják, a megfelelő vizsgálati módszerekkel a hallás-beszéd folyamat hibái – amelyeket szerencsének kell felfogni, hiszen rámutatnak a fejlesztendő területekre – könnyen felderíthetőek és minél korábbi életszakaszban elkezdve, annál hatékonyabban javíthatóak.

Mindazok, akiknek nem teljes a hallás-beszéd folyamata nagyon könnyen elszigetelve érezhetik magukat. Ezen mikrokörnyezetbeli izolációt a gyermekek magától értetődően fogadják el az életük részeként, hiszen számukra ez az egyetlen létező minta. Az esetek egy részében ezen saját belső világ megélt „normalitása” azért nem tűnik fel sem a szülőnek, sem a gyermeki közegnek, mert a kompenzáló mechanizmusok jól működnek és támogató-elfogadó, felemelő szülői háttér van jelen. Ebben az esetben rögzülnek a hibás folyamatok és legfeljebb a csökkenő figyelem és alacsonyabb szintű kitartás, fáradékonyság lehet a jel arra, valami nincs rendben.

Mindemellett, egyre több kutatás jut arra az eredményre, hogy jelentősen befolyásolja a gyermek írás-olvasás készségét a beszéd kialakulásának idejének kitolódása (dadogás, nem megfelelő szókincs használata, elkevert szavak, helytelen nyelvtani szerkezetek, olvasási/írási nehézség, stb) ezáltal jelentős hátrányba kerül környezetében és előmenetelében. Az ilyen kihívásokkal küzdő gyerekek nehézségbe ütköznek a szavak hangzóinak vizuális érzékelésével.

Hasonlóképpen, a szavak megjegyzése is külön nehézséget okoz (ez van, amikor csak idegen nyelv tanulása során kerül látótérbe, mint korábban fel nem ismert probléma). A gyermek szemantikai és technikai küzdelmek sorát éli meg a legegyszerűbb folyamatokban is.

Amennyiben a társadalmi háttere a gyermek családjának nem tud megfelelni annak, hogy valóságosan elérje a megfelelő vizsgálatokat a gyermek, úgy még nagyobb lemaradása és elszakadása várható.

Amikor a gyermek elfogadja, hogy „ő csak ennyire képes”, az jelentősen befolyásolja tanulmányi előmenetelét és társadalmi helyzetének javulását is csökkenti felnőtt korában.

Mindemellett, a nem tudatosított (nem felismert, nem megfelelően kezelt) hallás értés-érzékelés és beszéd folyamatainak problémái a már említett elszigetelődést tovább mélyíthetik, az otthoni-iskolai közegben. A kutatások alapján mindez egyértelműen összefügg a társadalmi helyzettel. Egyrészt a szegényebb körülmények között élőknek eleve nehezebb eljutni megfelelő orvoshoz, másrészt eleve a meglevő ismereteik is kevesebbek ahhoz, hogy időben felismerjék eme probléma nehézségeit és kihatásait. Ez alapvetően nem a szülői kiműveltség kérdése, hanem a tágabb élettér lehetőségeié, adottságaié (orvos, vizsgálat elérhetetlensége), valamint a nem ismert ideális helyzetből fakadó állapot elfogadásáé és abba való belenyugvásé.

Alapvető kérdés, hogyan lehet elérni és segíteni az eleve társadalmi leszakadásba születő gyermekeket, hogy ne még nagyobb elszigetelődés és gyermeki bezárkózás, ön-leértékelés (tulajdonképpen akaratlan önsors-rontás) legyen.

Empátia, odafigyelés, egymás felemelése, szakmaiság – egyértelműen támogató, pozitív hozzáállással.

Talán ez az egyetlen út ehhez.

Dr. Schneider Júlia

Bem tér 14
Győr Hungary 9024
HUNGARY