Rimaszombat – Oktatási hálózat kutatás

A Rimaszombati járás iskolái

I.              A járás települései, demográfiai viszonyai, iskolái

           

A Rimaszombati járás lakosainak száma 84 889, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 30 516 (35,95%). Roma származásúnak 5270-en (6,21%) vallották magukat. A 2001-es népszámlálási adatokhoz képest a járás összlakossága növekedett, míg a magyar lakosság száma 3807-tel (11,09%-kal) csökkent.

A táj változatos felszínformákkal és kultúrtörténeti értékekkel bír. A járás mai területe egykor Gömör, majd az egyesült Gömör és Kis-Hont vármegye részét alkotta. Az 1938 és 1945 közötti államhatárt a nyelvhatár rajzolta ki. A járás napjainkban Szlovákia gazdaságilag leszakadó régiójához tartozik a magas munkanélküliséggel. A hátrányos helyzetű, többségében roma lakosság növekvő számával demográfiai tényezővé lépett elő.  

A Rimaszombati járás területén 107 település helyezkedik el, közülük 71 településen a magyar nemzetiségű lakosok aránya eléri a 10%-ot, közülük 56 településen a magyar lakosság többséget alkot, 22 településen 80%-nál nagyobb arányban él. A 71 magyarok által is lakott település közül a 2011-es népszámlálási adatok szerint 22 községben a roma lakosság aránya eléri a 10 %-ot, 12 községben pedig nagyobb 20%-nál. A roma lakosság a legnagyobb arányban Sajókeszin (83%), Szútoron (82%), Dúlházán (58%), Gesztetén (36%), Serkén (34%) és Várgedén (32%)  vallotta magát a roma etnikumhoz tartozónak.   

A járási székhely és a legnagyobb település Rimaszombat 24 640 lakossal, akik közül 7298-an (29,62%) magyar nemzetiségűek. A városban a népszámlálási adatok szerint 247 (1,00%) roma lakos él. A járás további városai: Nyústya (Hnúšťa) és Tiszolc (Tisovec) szlovák többségű települések. A trianoni döntést követően, 1920 után 3 szlovák betelepítésű községet hoztak létre a járás területén: Lányi-puszta (Bottovo), Feketepatak (Čierny Potok) és Kacagópuszta (Orávka).

A járás 71 magyarok által lakott települése közül 35 községben működik magyar iskola, amelyből 7 iskola teljes szervezettségű, 28 alsó tagozatos iskola. Rimaszombatban teljes szervezettségű iskola és kisiskola is működik. A 35 település közül, ahol magyar iskola működik, 6 településen a magyar mellett szlovák iskola is van, amiből 4 teljes szervezettségű, 2 pedig kisiskola.

A járás területén összevont, magyar – szlovák közös igazgatású alapiskola működik Várgedén és Bátkában. Sajószentkirályon és Jánosiban van szlovák és magyar nyelvű kisiskola, azonban külön igazgatóság alatt. Magyar tannyelvű alapiskola és óvoda közös igazgatással 8 intézményben működik, amelyek közül Gesztete és Almágy teljes szervezettségű, míg 6-ban kisiskola és óvoda alkotnak közös egységet.

 

1.     táblázat: Áttekintés a járási oktatási intézményi hálózatról és a veszélyeztetett iskolák számáróla 2013/14-es tanév adatai alapján

A Rimaszombati járás oktatási intézményei	Az intézmények száma	A minimális diákszámot az alsó tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 20, ill. 24 diáknál)		A minimális diákszámot a felső tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 65, ill. 75 diáknál)
		1­­­­­­­­­­­­­­­­–4-es iskolák	1–9-es iskolák AT-a	1–9-es iskolák
szlovák tanítási nyelvű óvoda a járásban	22
10% feletti magyar lakosságú települések szlovák nevelési nyelvű óvodái	15
magyar nevelési nyelvű óvoda	28
magyar – szlovák közös igazgatású óvoda	5
magyar és közös ig. óvodák összesen	33
1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskola	2	2
10% feletti magyar lakosságú települések 1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	2	2
1–4-es magyar tanítási nyelvű iskola	28	8
1–4-es közös igazgatású iskola	-	-
magyar és közös ig. alsó tagozatos iskola összesen	28	8
1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskola	13		1	6
10% feletti magyar lakosságú települések 1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	6		0	1
1–9-es magyar tanítási nyelvű iskola	5		0	0
1–9-es közös igazgatású iskola	2		1*	2*
magyar és közös ig. 1–9-es iskolák összesen	7		0	0

* a két közös igazgatűsú iskola esetében csak a szlovák tagozat van veszélyben: Várgedén a felső tagozat és Bátkán az alsó és a felső tagozat is.

 

II.            A járás veszélyeztetett magyar iskolái

 

2.     táblázat: A minimális létszámot el nem érő magyar iskolákra vonatkozó információk a 2013/14-es tanév adatai alapján

 

Minimális létszámot el nem érő magyar iskola (alsó, illetve felső tagozat)	Van-e szlovák iskola a telepü- lésen?	Fenntartó (Ö,E)	Diákszám		Hiányzó diákszám az AT-on		Hiányzó diákszám a FT-on	Beutazó diákok száma	Beutazó diákok aránya	Az iskola épületének állapota	Az iskola technikai felszereltsége	Hátrányos helyzetű tanulók aránya (alacsony, közepes, nagy)
			AT	FT	összevont osztályok	nem összevont osztályok		(2012/13-as adat)
										(jó, megfelelő, rossz)
Csíz	-	Ö	13		11	37		1	8,33%			N
Détér MEGSZŰNT	-	Ö	-		-	-		0	0			K
Füge	-	Ö	23		1	27		5	25,00%	M	M	N
Gömörmihályfalva	-	Ö	19		5	31		28	100,00%			N
Méhi	-	Ö	17		7	33		4	25,00%			K
Naprágy	-	Ö	18		6	32		3	16,66%			N
Tajti	-	Ö	18		6	32		6	46,15%			-
Újbást	-	Ö	19		5	31		4	25,00%			N

A szín nélküli részben az 1–4. évfolyamos, a színesen jelzett részben az 1–9. évfolyamos iskolák találhatók.

AT – alsó tagozat (1–4. évfolyam), FT – felső tagozat (5–9. évfolyam).

Ö – önkormányzati fenntartású iskola, E – egyház által fenntartott iskola

Az 1–4-es iskolákon a minimális diákszám összevont osztályok esetén 20, illetve 24.

Az iskolák alsó tagozatán a minimális diákszám évfolyamonkénti osztályok esetén 42, illetve 50.

Teljes szervezettségű iskolákfelső tagozatán a minimális diákszám 65, illetve 75.

A bejáró diákok számának feldolgozásához és kimutatásához csak a 2012/13-as évből álltak rendelkezésre hozzáférhető adatok.

 

Teljes szervezettségű veszélyeztetett iskolák

A járásban teljes szervezettségű veszélyeztetett magyar iskola nincs.

 

Alsó tagozatos veszélyeztetett iskolák

Csíz (417,63%) kiépített gyógyfürdővel rendelkezik. A község és a fürdő tulajdonjogilag két szubjektum. A tőkeerős fürdő a falu belterületét teljesen felvásárolta, a régi családi házakat likvidálta, a területet átrendezte. Aszlovák lakosság ideköltözését a fürdő fejlesztése idézte elő a 20. század folyamán. Az 1945-ben megtelepített szlovák alapiskola 1990 körül megszűnt. A fürdőben a fürdővendég gyermekek számára szlovák tanítási nyelvű  alapiskolát működtetnek. A szlovák családok gyermekei a környező települések, főleg Rimaszécs és Tornalja alapiskoláját látogatják. 2001 és 2011 között magyar lakosságának aránya 9%-kal csökkent, miután a roma lakosság nagyobb arányban vallotta meg identitását. A településen szlovák nevelési nyelvű óvoda van 20 gyermekkel, de magyar tannyelvű egyosztályos kisiskola működik 13 diákkal. Az óvodában igény szerint foglalkoznak magyarul is a gyermekekkel. A cigány tanulók nem látogatják az óvodát, ami problémát jelent a beiskolázáskor, ami hatással van az iskola minőségére is.  Évente 2-7 iskolaköteles korú gyermek van a településen. (7 alsó tagozatos,13 felső tagozatos) diák Tornaljára, (0,16) Rimaszécsre jár magyar iskolába. Ezek a tanulók a szülők munkahelyére utaznak. Az iskolában nincs napközi, de a tanító 14 óráig meghosszabbított tanítási napot szervez az önkormányzat beleegyezésével.

Az iskola és az óvoda épülete a közelmúltban volt felújítva, a két intézmény egy épületben van elhelyezve, játszótérrel kibővítve. Az önkormányzat részéről gondoskodás, törődés tapasztalható. Javasoljuk az egésznapos iskola lehetőségét és az óvoda nevelési nyelvének magyarrá minősítését, mivel szlovák anyanyelvű tanulók nem is látogatják azt. Viszont el kellene érni a roma gyermekek jobb beiskolázását. Megoldás lehet  az óvoda és az alapiskola összevonása. Az iskola megszűnése esetén a diákok Rimaszécsen, Lénártfalán, Abafalán, Hanván nyerhetnek elhelyezést. 

Füge (176,42%) kisközség, ahol csak szlovák óvoda működik 24 gyermekkel, de szlovák iskola nincs. A településen hiányzik a magyar óvoda, mely a magyar iskola keretében működhetne. A diákok 95%-a hátrányos helyzetű, ezért napközire, vagy 0. évfolyam létrehozására is szükség lenne. Oldalfaláról 3 diák jár a fügei iskolába. 6  felső tagozatos diák jár a sajógömöri iskolába. A magyar iskola diákszáma a jövőben növekedni fog. A különböző romaprogramok beindítása nagyon indokolt a roma civil szervezetek és az önkormányzatok együttműködésével. 

Gömörmihályfalva (78,79%) kedvező elhelyezkedése miatt ad otthont a Vály-völgy kisiskolájának. Az iskola 3 tantermes, jól felszerelt, felújított. Jelenleg kétosztályos, ebből az egyik speciális osztály. Az önkormányzat száraz (hideg) ebédet biztosít a tanulók számára. A falu volt a Vály-völgy földműves szövetkezet központja, így „központi” fekvésének köszönhetően 1983-ban ide csatolták a felsővályi iskolát. Az utóbbi időben a vály-völgyi vállalkozók biztosítanak munkalehetőséget az itt élőknek a gyümölcstermesztésben. Gömörmihályfalvának nincs óvodája, anyagi lehetőség sincs azt létrehozni. Kisiskolájának működtetése nagy terheket ró az önkormányzatra. 25 alsóvályi és 3 otrokocsi diák jár az alsó tagozatos kisiskolába, az utóbbiak a 15 km-es távolság ellenére. A felsővályi alsó tagozatos diákok a gömörmihályfalvai iskola helyett Kálosára  járnak iskolába (3 diák). A Vály-völgyéből néhány alsó tagozatos diák előnyben részesíti a Tornaljára való beutazást, Alsóvályból (5), Felsővályból (2), Gömörmihályfalváról (2) diák.  A tanulók az alapiskola felső tagozatát nagy többségben Tornalján végzik, míg Kálosáról a sajógömöri iskolát látogatják.

Javasoljuk „központi” óvoda létrehozását közös teherviseléssel, hogy a cigány tanulók kiszakadva a visszahúzó, igénytelen családi környezetből felkészültebben kezdjék az iskolát. Ajánlatos a 0. évfolyam  beindítása, napközi működtetése, baba-mama klub létrehozása is, de erre a célra az iskola 3 tanterméhez hozzá kellene építeni még egy tantermet. Környezettanulmányt kell végezni, megoldásokat keresni a völgy polgármestereivel, mezőgazdasági vállalkozóival, a református egyházzal közösen, melynek során az elképzeléseket össze kell hangolni a kálosai óvoda és iskola nyújtotta lehetőségekkel is. Az asszisztensek segítségét is jobban ki kellene használni. Az iskolabusz enyhítené a mélyszegénységben élő vály-völgyi diákok utaztatási terheit. A Sajógömörbe irányuló iskolabusz-működtetés segítené a sajógömöri iskola diáklétszámának a növelését, és mérsékelné a tornaljai iskolaépület túlterheltségét.

Méhi (545,67%) lakossága a 90-es években a mezőgazdasági szövetkezet szétesésével elvesztette munkahelyét és megélhetését, amit ma a tornaljai üzemek pótolnak valamelyest.

A roma lakosság gyermekeit magyar iskolába járatja, de a művelődés iránt nem mutat nagy érdeklődést, mert nem látja annak megszerzésével a lehetőséget a munka világába való bekerülésre. Az óvodát jelenleg 21 gyermek látogatja. A roma szülőket az önkormányzatnak rá kell szorítani gyermekeiknek iskoláztatására. Az alsó tagozatos diákok közül 3 diák a kövecsesi iskolát látogatja, Runyából 4 diák viszont Méhibe jár iskolába. Az iskola megszűnésével az alsó tagozatos diákok Kövecsesre (4 km), illetve Hanvára (6 km) járnának be iskolába, az utóbbi esetben Runyán át. A közeli tornaljai iskolának nagy elszívó hatása van, a szülők munkahelyükre utazva biztosítják gyermekük eljutását az iskolába.

Naprágy (201, 73%) elszegényedése és a fiatalok elköltözése miatt a mélyszegénységben élő roma családok tartják  fenn a falu kisiskoláját. A településen soha nem volt óvoda, ahogy ma sincs. Ez nagyban rányomja a bélyegét a roma szülők, tanulók művelődés iránti motiváltságára. A falu magyar lakosságának aránya 2001 és 2011 között 20%-kal emelkedett, mivel a roma etnikum lakosságának tőbbsége a magyar identitást jelölte meg. A önkormányzat anyagi források hiányában képtelen eltartani az óvodát, ahogy napközit sem tud működtetni. A roma tanulók beiskolázását helyi pedagógus végzi önszorgalomból a május-júniusi hónapokban. Mindegyik tanuló halmozottan hátrányos környezetből érkezik. Az iskola épületét a 2013/14-es tanévben újították fel. Az önkormányzat minden nehézség ellenére ragaszkodik az iskola fenntartásához. A felső tagozatos 16 diák a tornaljai iskolát látogatja. Javasoljuk az önkormányzat megsegítését óvoda vagy 0. évfolyam létrehozására, illetve napközi vagy egésznapos iskola működtetésére. Nem ajánljuk a tanulók utaztatását Kövecsesre, mert az otthoni környezet fegyelmező erővel bír. Ha megszűnne az iskola, a 6 km-re levő kövecsesi alapiskolába lehet áthelyezni a tanulókat. Az iskolabusz segítséget jelentene a diákok beutazásához.

Jánosit (391,30%) egyaránt lakják magyarok, szlovákok és romák. A lakosság nagy része mezőgazdasággal foglalkozik, illetve Rimaszombat üzemeiben dolgozik. A roma lakosság többsége munkanélküli, nyelvében magyar, ám Rimaszombat közelsége nagyban befolyázolja az iskolaválasztást. Aki előtérbe helyezi a minőségi szempontokat, nem a helybeli kisiskolát választja, hanem a rimaszombati magyar, illetve szlovák iskolák valamelyikét. A településen szlovák nevelési nyelvű  óvoda működik, amelyik nem készíti fel a magyar anyanyelvű tanulókat az anyanyelvi iskolába. A szlovák nevelési nyelvű  óvodát jelenleg 20 gyermek látogatja, értelemszerűen kimaradnak a halmozottan hátrányos környezetben élő gyermekek, ami által lemaradásuk is újratermelődik. Az iskola a település központjában, az egykori egyházi iskola épületében található, amelyet teljesen felújítottak. Az épületben 3 tanterem található, amiből a harmadik termet napközis foglalkozásokra használják ki, illetve számítástechnikai teremként szolgál. Az iskolát halmozottan hátrányos környezetből érkező roma tanulók látogatják, a többi iskolaköteles magyar gyermek a rimaszombati Tonpa Mihály Alapiskolát látogatja. A pedagógusok közül mindenki képesített. A halmozottan hátrányos helyzetből érkező roma gyermekeket minél előbb be kell iskolázni az óvodában, vagy az iskolában 0. évfolyamot kell számukra szervezni.

Tajti (494,94%), a Medvesalja tájegységhez tartozó község közvetlenül a magyar határ mellett található. Medvesalja palóc nyelvében, szokásaiban, hagyományaiban zárt néprajzi egységet képezett a 20. század hetvenes évtizedéig. Ez a zárt közösség felbomlott, a térség munkát nem tud teremteni az itt élők számára. A férfiak régebben bányákban dolgoztak Pótoron és Osztraván, hogy a gazdagságot jelentő családi házat felépítsék. Az itt felnövő gyermekek jólneveltek, tisztelettudóak, értelmesek és szorgalmasak voltak. A falu a 60-as évektől újjáépült, templomot építettek önerőből, ami meggyőző bizonyítéka a tajtiak erős kötődését szülőfalujukhoz, archaikus palóc nyelvjárásukhoz, a medvesalji tájegység értékeihez. A hatvanas években számottevő cigány lakossága volt a falunak, ami mára lecsökkent. A magyar és a roma gyermekek közötti viszony jó.

A hetvenes években még a Tajtit körülvevő medvesaljai falvak mindegyikében volt kisiskola, Újbáston pedig teljes szervezettségű alapiskola. Az almágyi alapiskola felépítésével, az újbásti és az ajnácskői teljes szervezettségű alapiskolák összevonásával (1979) a környékbeli kisiskolák sorvadni kezdtek. A település önkormányzata ragaszkodik nevelési intézményei fenntartásához, példásan törődik az óvoda és az iskola épületével, infrastruktúrájával.

Tajtihoz legközelebb Újbáston (5 km) van kisiskola, ami szintén veszélyeztetett az alacsony tanulói létszám miatt. A két önkormányzat közös összefogásával mindkét hely megfelelő lenne egy erős kisiskola működtetésére, ám a megegyezésre pillanatnyilag nincs esély a települések rivalizálása miatt. (Újbást vagy régi nevén Egyházasbást ugyanis „központi státuszú” település volt, Tajti pedig elmaradott, elzárt falu. Ez a helyzet mára megváltozott.) Tajtin egyelőre a két tantermen kívül újabb osztályok létrehozására nincs kilátás. Az iskolának nincs konyhája, ám a két tanítónő egésznapos iskola formájában oldja meg a napközit az önkormányzat beleegyezésével. Habár az óvoda kapacitása 10 fő, jelenleg 13 gyermek látogatja. Az iskola és az óvoda összevonásával az iskolai konyha kérdése is megoldást nyerne. A tajti iskolát a helybelieken kívül a vecseklői és a medveshidegkúti tanulók látogatják, összesen hatan.. A megnyugtató megoldást a polgármesterek megegyezése hozhatja meg.

Újbást (412,75%) a  palócság központja a Gortva-patak völgyében. A XIII. század elején megépített, Medvesalja akkori egyetlen temploma révén Egyházasbást néven lett a környék legjelentősebb települése. Teljes szervezettségű magyar tannyelvű iskolájának felső tagozatát az 1979-ben Almágyban megépült új iskolába helyezték át. A településen jelenleg 1-4. osztályú alapiskola működik 19 tanulóval. Annak ellenére, hogy iskolakonyha és napközi is működik az iskolában és aránylag jó felszereltségű, a szülők  az almágyi alapiskolába (5 km) évente 2-3 tanulót utaztatnak. A település minden tanulója magyar iskolába jár, akik a felső évfolyamokba az almágyi teljes szervezettségű alapiskolába járnak autóbusszal. A községben  nincs elégséges munkahely, melyek lakosságmegtartó erővel bírnának. A tanulók létszámának gyarapodására nincs kilátás. A szlovákság megjelenése Tajti és Újbást esetében 1945 utánra tehető, mert a mindkét községben működött a vámhivatal, aminek kezdetben csak szlovák nemzetiségű dolgozói lehettek. A településen 10 gyermekkel magyar óvoda működik. Az itt élő roma családoknak törvényi formában kötelezővé kellene tenni az óvodai beiskolázást. A mélyszegénységben élő családok gyermekeik utaztatását nem tudják vállalni.

A település ragaszkodik iskolájához, a jó megoldást a Tajti községgel történő megegyezés hozná, ami feltételezi az iskolabusz üzemelését. Ha mindkét község lemond az iskola működtetéséről, akkor a tanulókat az Almágyi Óvoda és Alapiskola fogadja be diákjaikat a medveshidegkúti és a vecseklői diákokkal együtt. Ebben az esetben szükséges az iskolabusz beüzemelése.

           

Veszélyeztetett szlovák iskolák a legalább 10%-os magyar lakosságú településeken (zárójelben a diáklétszám):

 A bátkai teljes szervezettségű közös igazgatású iskola szlovák részlegének alsó tagozata (14) és felső tagozata (20). A várgedei teljes szervezettségű közös igazgatású iskola szlovák részlegének felső tagozata (41).

Az alsó tagozatos iskolák közül a jánosi (17) és a sajószentkirályi (19) szlovák iskola.

 

 

 

Az anyanyelvű oktatás biztosításának lehetőségei a magyar iskola nélküli településeken, ahol legalább 10%-nyi magyar lakosság él

A további leírásban a helynév után a település magyar lakosainak számát és arányát tüntettük fel. A számok a 2011-es népszámlálási adatokra vonatkoznak. A beutazó diákok száma rövidített formában. (AT/FT) - beutazók száma az alsó / felső tagozaton

 

a/ Gortva menti kistelepülések – de ez érvényes a többi gömöri településre is – a 70-es évek közepe, vége felé elnéptelenedtek a „központi“ státuszú települések rovására. A fiatal házasok a kistelepüléseken nem kaptak építkezési engedélyt a fészekrakáshoz, a közelben nem volt munkalehetőség, így megkezdődött a 20. századi elvándorlás a közeli kisvárosokba (Fülek, Feled, Rimaszombat).  Dobfenek, Kerekgede, Kisgömöri, Korlát, Medveshidegkút, Óbást, Vecseklő településeknek addig volt magyar kisiskolája, melyek a 70-es években megszűntek. Óbáston az 1990-es évek elején az önkormányzat a szülők kérvényezésére újraindította kisiskoláját, de az új almágyi alapiskola felszereltsége, elszívó ereje újra elsorvasztotta ezt a kezdeményezést, alig 5-6 év alatt megszűnt. A hatvanas, hetvenes években a szakmai képesítéssel rendelkező lakosok, ha helyben nem találtak munkát, a Medvesaljáról akár Rimaszombatba, akár Fülekre ingáztak, majd ott letelepedtek, így okozva a települések lakosságszám csökkenését. Ha nincsenek fiatal családok, nincs szükség óvodára és iskolára sem. A medvesaljai iskolaköteles gyermekek és szülők nem választják a szlovák iskolát, ami amúgy is 21 km távolságban van Várgedén. A lakosság őrzi magyarságát, öntudatos nép, meggyőzés nélkül is magyar óvodába, iskolába íratja gyermekeit a közeli Tajtiba, Újbástba, Almágyba. Az iskolabusz indokolt lenne, mert a szülők válláról terheket venne le, nagyobb lenne a kedv, ha éreznék a gondoskodást, törődést.

Dobfenek (135,88%) kisiskolája a 60-as években zárta be kapuját. Óvodája nincs. A falu elöregedett. Munkahely nincs, ami megkötné a fiatalokat. A tanulók Almágyra járnak alapiskolába. Magyar lakossága 9%-ot csökkent (a változás a 2001 és 2011 közötti időszakra értendő a továbbiakban is).

Kerekgede (89,45%) zsákfalu, 3 km-re terül el Gortvakisfaludtól. Iskolája a 70-es években megszűnt, azóta nincs igény annak újraindítására. Óvodája nincs. A tanulók Gortvakisfaludra járnak iskolába, a felső tagozatot Feleden teljesítik.

Kisgömöri (86,84%) Várgede tőszomszédságában terül el (2km), kisiskolája a hatvanas évek végén szűnt meg gyermekhiány miatt. Tanítója Molnár István kitűnő pedagógus volt, mégsem tudott a demográfiával megküzdeni. A munkahelyhiány a legnyagyobb kényszerítő erő, hogy a fiatalok elhagyják szülőfalujukat. A tanulók Várgedére járnak iskolába, ahol 1961 óta közös igazgatású, kéttannyelvű az iskola.

Korláton (203,63%) a hatvanas években indult magyar iskola, de érdeklődés híján 4-5 évig működött csak. Itt a látszólag magyarrá asszimilálódott, soknemzetiségű (öntudatos) lakosság (a kőbánya működésével sok olasz, francia, cseh kőfaragó és kőfejtő érkezett ide a 19. század végén) csak szlovák iskolát működtetett. A településen működő gyermekotthon (szlovák nevelési nyelvű) is hatással volt a magyar iskola elnéptelenedésére (Rimaszombatba vitték 2010 körül). Korlátnak a 20. század elején ezernél több lakosa volt, napjainkban 323. Ez, és a környező települések a 2000-es években vonzották az olcsó családi házakkal, a valamikori bányatulajdonos által épített kolóniákkal a roma népességet. Számbeli gyarapodásuk a településen hozza  az igénytelenséget, aminek sokszor demoralizáló hatása van. A település magyar lakossága 15%-os csökkenést mutat.

Medveshidegkút (227,81%) esetében a csökkenő demográfiai adatok miatt nem érdemes felújítani az óvodát, iskolát, nincs azt igénylő fiatalsága. Tajti közelsége miatt sem indokolt ez. Az iskolabusz indítását át kellene gondolni a többi önkormányzattal. A tanulók az alapiskola felső tagozatát Almágyban végzik el.

Óbást (288,88%) a település a 90-es években újraszervezte iskoláját a szülőkkel és az önkományzattal. A közeli (3km) almágyi teljes szervezettségű iskola meggyőző propagandája miatt alig öt év alatt megszűnt. Olyan gyér a szaporodás a faluban, hogy nem éri meg óvoda- és iskolaindításban gondolkodni, inkább az iskolabusz üzemeltetése a jó megoldás. A tanulók az alapiskola felső tagozatát Almágyban végzik el.

Vecseklő (228,89%) elöregedett település Újbást közvetlen közelében. Iskolája a 70-es években zárt be. Felújítani nem érdemes Újbást ellenében. A településről a gyermekek egy bekötő úton Tajtira utaznak iskolába. A tanulók az alapiskola felső tagozatát Almágyban látogatják.

 

b/  A Macskás-patak völgyében lévő települések (Péterfala, Jeszte, Détér, Darnya, Harmac, Jéne) lakossága katolikus vallású, Darnyánál már református a lakosság többsége. Détér jó szituáltsága ellenére sem tudta fenntartani iskoláját, ami két éve szünetel. A völgy központi települése Gesztete, ahol a roma magyar nyelvű lakosság magas százalékban van jelen, iskolája ezért nem vonzó.

Péterfala (215,86%) lakossága öntudatos magyar, erősen katolikus. A 60-as években szűnt meg iskolája, akkor még a település nem volt összekötve Almággyal, zsákfalu volt, elzárt, elszigetelt település értelmes emberekkel. Számtalan mérnököt, orvost, pedagógust, költőt (Tőzsér Árpád) adott a magyarságnak, csak otthon nem tudta őket tartani munkahelyhiány miatt. A fiatalok a városokba költöztek, a falu elöregedett. Magyar lakossága 10%-nyit csökkent. Óvodába a gyermekek inkább Almágyba járnak, ahogy az iskolaköteles gyermekek is, mert itt a visszahúzó erőből kevesebbet tapasztalnak a szülők. Iskolabusz üzemeltetése indokolt lenne, a péterfalai, dobfeneki gyermekek utaztatására.

Jeszte (168,90%) kicsike település sem óvoda, sem iskola nem tud itt megtelepedni. A tanulók a közeli Gesztetére járnak iskolába. Munkahely hiányában a fiatalok számára nem vonzó a település minden természeti szépsége ellenére sem. Volt iskolájában ma tájház működik.

Détér (386,86%) Gesztete tőszomszédságában élő, tehetős magyar település, büszke múltjára. Gyér létszámú iskoláját két éve szünetelteti a nevelési intézményeiről példásan gondoskodó önkormányzat, pedagógus hiányában. A helybeliek önzése, rivalizálása tette tönkre az iskolát. A szülők gyermekeiket többségében nem a közeli Gesztetére, de a távolabbi Feledre, esetleg Rimaszombatba utaztatják, mert maguk is oda járnak dolgozni. Óvoda működik a településen 6 gyermekkel. Az iskola újraindítható lenne, a polgármester mindent megtesz ennek érdekében. Az iskolaépület példásan rendben van, de kevés a gyermek. A község tanulói az alapiskola felső tagozatát Gesztetében (0,7), Feleden (2,12) végzik.

Darnya (153,75%) kicsi református település növekvő számú roma lakossággal. A tanulók Simonyiba (5), Feledre (3,17), Gesztetére (3,0) járnak magyar iskolába.

Harmac (241,58%) lakossága a 90-es években a földműves szövetkezetek megszűmésével elszegényedett.  Jelentős munkanélküli közössége van a falunak.  Iskolája a 70-es évek végén megszűnt, az alsó és a felső tagozatos tanulók a közeli Rimaszécsre járnak iskolába.  Óvodája magyar nevelési nyelvű, ahová 13 gyermek jár. Iskolájának újraindításán gondolkodik az önkormányzat, de az alacsony gyermeklétszám ezt nem teszi lehetővé. Az is megoldás lenne, ha a rimaszécsi alapiskola kihelyezett tagozatot működtetne a községben. A jelentős számú roma közösség magyarul beszél, gyermekeit magyar iskolába járatja.

Jéne (205,97%) a magyar határ közvetlen közelében fekszik. Rimaszécstől való távolsága 4,5 km. Nincs óvodája, a kislétszámú faluközösség nem tudja vállalni annak működését. A helyzet javulása kilátástalan. A település tanulói Rimaszécs alapiskolájába járnak.

 

c/ Vály-völgy: Vály (Kálosa-patak) völgyében  Felsővály, Alsóvály, Gömörmihályfalva, Kálosa református lakosságú települések húzódnak meg. Földrajzilag ide sorolható még Füge, mint a Vály-völgy kapuja, de a katolikus lakosságú település sokban eltér a református lakosságú Vály-völgyi településektől, illetve a Turóc-patak partján fekvő közeli Oldalfalától.

Kálosán óvoda és négyosztályos alsó tagozatos iskola működik. A lakosság túlnyomó része magyar roma. A község két település egyesítésével jött létre 1964-ben. (Felsőkálosa lakossága 76 fő, önálló iskolája sosem volt a településnek. Alsókálosa lakosságának száma  662 fő. A tanulók az alapiskola felső tagozatát Sajógömörben, illetve Tornalján látogatják.)

A Vály-völgyi települések közül Gömörmihályfalának van a legkisebb számú lakosa, ám elhelyezkedésénél fogva  ez a település ad otthont a Vály-völgy kisiskolájának.

A vidék soha nem volt népes, zömében magyar nemzetiségű lakos alkotja, cigány lakossága jelentős számú. Célszerű lenne a Vály-völgy településeiről a diákokat a sajógömöri iskolába eljuttatni.

Felsővály (260, 79%) a múlt század végén még magyar iskolával rendelkezett, ma óvodája sincs. A községhez tartozik Kisgergelyfalva. Magyar lakossága 9%-kal csökkent.  

Alsóvály (225, 68%) egyosztályos óvodát tart fenn, azelőtt Felsővályba jártak a gyermekek iskolába, napjainkban Gömörmihályfalvára. A településen 16 gyermekkel magyar óvoda működik. Magyar lakossága 7%-kal növekedett.

Oldalfala (133, 39%) kistelepülés, melynek egykor magyar alapiskolája volt. Ma sem óvodája, sem iskolája nincs. A település magyar lakossága 6%-os csökkenést mutat. Fügében 3, Tornalján 2 alsó tagozatos, Sajógömörben 5, Tornalján 3 felső tagozatos diák jár magyar iskolába.

 

d/ A Rima-völgyben Rimaszombat a nyelvhatár, míg a folyó felső szakaszát szlovákok lakják, alsó szakaszán zömében magyar ajkú lakosság él, amely a völgy adta lehetőségeként mezőgazdasági jellegű munkákkal foglalkozott. A szövetkezetek megszűnésével az iskolázatlan roma lakossság munkanélkül maradt, mélyszegénységbe süllyedt, művelődés iránti elkötelezettsége nincs. A műveletlenség és a szegénység újratermeli magát immár több generáción keresztül.

Zeherje (133,32%) Rimaszombattól 3 km-re terül el. A kitelepítés nagyban sújtotta a község magyar lakosságát. A magyar lakosság számaránya 12%-kal növekedett, ennek ellenére magyar iskolára nincs igény a településen Rimaszombat közelsége miatt sem.

Magyarhegymegen (167,85%) munkahely hiányában a falu nem képes megtartani a fiatal családokat, ezáltal csökken a település lakosainak száma. Önkormányzata  nem képes sem óvodát, sem iskolát fenntartani. A tanulók a 12 km-re lévő Rimaszombatba járnak iskolába, illetve alsó tagozatra és óvodába a losonci járásbeli Guszonára (2,5 km).

Osgyán (328,20%) nagyobb község a Losonc Rimaszombat főútvonalaon. Az 1629 lakosú településnek csak szlovák óvodája és alsó tagozatos iskolája van. A településről (2,1) tanuló látogatja a rimaszombati magyar iskolát.

Pálfala (293,77%) iskolája még a hatvanas években megszűnt, az iskolaépületet romák lakják, állapota eléggé leromlott. Feledtől 2 km távolságra van, a település tanulói a feledi alapiskolát látogatják, (24,23) diák. Magyar lakossága 23%-kal emelkedett. A településen indokolt lenne magyar óvodát létrehozni, de mindeddig az önkormányzat elzárkózott ettől, a működtetési költségek hiányára hivatkozva. A település tanulói ingerszegény, alacsony szintű szociokulturális  környezetből kerülnek iskolába.

Bellény (79,41%) lassan elveszíti református magyar lakosságát. A számok nem mutatják, hogy a lakosság magas százalékban cigány. Az önkormányzat nem képes óvodát, fenntartani. Lakói a mezőgazdaságon kívül főként seprű és ke­fekészítéssel foglalkoztak.A településről a tanulók Feledre járnak magyar/szlovák iskolába. Abban az esetben, ha Pálfalán újraszerveződne az óvoda és a két település önkormányzata összefogna, akkor a bellényi gyermekek felkészültebben kerülnének az iskolába.

Martonfala (127,55%) református falu. Büntetéseként az ellenreformáció idején, Murány környéki szlovák katolikus családokat költöztetett a faluba a település akkori földesura. A 20. században megszaporodott a roma lakosság, arányuk 21%. A mezőgazdaságban dolgoztak, míg a szövetkezet tönkre nem ment. A 70-es években bezárta iskoláját a 90-es években rövid ideig visszaállították, ám az önkormányzat képtelen volt annak működtetésére. A tanulók az alsó tagozatot a dobócai alapiskolában, a felső tagozatot a rimaszécsi iskolában látogatják. Magyar lakosságának aránya 12%-kal csökkent.

Velkenye (331,95%) a Rima-völgy utolsó faluja, közel a magyar határhoz. A település lakossága magyar, katolikus, sok cigány lakossal, akik a szövetkezet működése idején ott kaptak munkát. Annak megszűnésével munkanélküliekké váltak, így a település elszegényedett. Határfalu révén a határ védelmére 1920-ban kaszárnya működött a határőrök részére. Iskoláját 1978-ban a lénártfalvi iskolához csatolták, az iskola épületében egyosztályos óvodát alakítottak ki, melyet 16 gyermek látogat. A tanulók az alapiskola alsó tagozatát a lénártfalai (2,5km) alapiskolában, a felső tagozatot a rimaszécsi (9km) alapiskolában teljesítik.

 

e/   Balog-völgyben Perjésével kezdődően a szlovák-magyar nyelvhatár érezteti hatását. A völgy szövetkezeteinek széthullásával ipar és tőke hiányában elkezdődött a lakosság elvándorlása, elszegényedése, nőtt a munkanélküliség, megszaporodott a mélyszegénységben élő, motiválatlan, szaktudás nélküli cigányság száma, akik ugyan magyarul beszélnek, identitásuk tisztázatlan, a magyar kultúra irányában nem elkötelezettek. Környezetük lepusztult, ingerszegény, kiutat a reménytelenségből nem látnak.

            Gömörlipóc (26,27%) Nyustyától 20 km-re délkeletre a Balog-patak völgyében található kistelepülés. Kevés magyar lakossal.   

Perjése (127,48%) lakosságára teljes egészében jellemző az, ami a völgyet jellemzi. Roma lakossága mélyszegény. A településnek nincs óvodája. A település egyetlen diák sem jár a rimaszombati magyar iskolába, a szlovákok Meleghegyre járnak iskolába. A település önkormányzata nem tudja megengedni, hogy óvodát működtessen.

Pádár (77,42%) az etnikai határvonalon fekszik, eredeti lakossága evangélikus, 1947-ben 117 személyt telepítettek át Magyarországra, lakühelyükre magyarországi katolikus szlovákokat hoztak. A lakosság nagyon kevert, jelentős a cigány lakosság száma. A községnek szlovák nevelési nyelvű óvodája van. Jelenleg 1 magyar gyermek jár Rimaszombatba magyar iskolába, a szlovákok Meleghegyre járnak iskolába.

Balogtamási (137,71%) kistelepülés, református közösségel bír. Az önkormányzat óvodát nem működtet. A településről (7,9) tanuló Bátkába (2km) jár iskolába.

Rakottyás (182,57%) lakossága református magyar, jelentős roma (27%) népességgel. A roma gyermekek óvoda híján az „utca porából“ érkeznek az iskolába. Készségeik nagyon alacsony szintűek, szociális, higiéniai szokásaik fejletlenek.  A településről a tanulók (26,10) Bátkába (2km) járnak iskolába. A polgármester több alkalommal akarta újraindítani a település óvodáját,  létrehozását javasoljuk anyagiakkal támogatni.

Dúlháza (61,30%) jelentős számú roma (58%) lakossággal bír. A településen nem működik óvoda, a tanulók a  3km távolságra lévő Bátkába járnak iskolába.

Zsíp (185,82%), a valaha szebb napokat megélt település (református templomának kazettás mennyezete párját ritkítja) jelentős számú magyar roma lakossága munkahely hiányában és a mezőgazdaság leépülése miatt  a mélyszegénységbe süllyedt. Nincs óvodája, pedig a gyermekek (főleg roma) száma magas. A tanulók Bátkába (6,17) és Radnótra (16,0) is járnak iskolába. A polgármester elhivatott újraindítani a település óvodáját, ha megfelelő támogatásra talál. Célszerű lenne közösen Dúlházával újraindítani a nevelési intézményt.

Balogújfalu (149,91%) csekély számú közössége magyar református csekély cigány lakossal. Önkormányzata nem képes óvodát üzemeltetni. A település tanulói Radnótra járnak iskolába. A radnóti iskola kinőtte magát, tanterem szükségeltetik, illetve Radnóton az óvodát két osztályossá kell bővíteni.

Iványi (138,62%) református magyar lakossága jelentős számú roma lakossággal bír, főleg amióta a Balog völgyi szövetkezetek tönkre mentek. A szakképzettség nélküli roma lakosság munkanélküli, segélyekből él nagy-nagy szegénységben. A településnek van magyar óvodája 15 gyermekkel, ide járnak a gyermekek a közeli Cakóból is. A tanulók az alapiskola évfolyamait Rimaszécsen (3,5 km) teljesítik.

Zádorháza (124,87%) kicsi település. Óvodája nincs. A tanulók Rimaszécsre (1,3) és Cakóra (5,0) járnak iskolába.

 

f/  A Sajó alsó folyásának termékeny völgye több mint ezer éve adott megélhetést a honfoglaló magyarságnak és utódainak, mely a XVI-XVII. században  földesura után felvette a református hitet. A mezőgazdaságban dolgozók a szövetkezeti forma tönkremenése következtében megélhetésüket vesztették, munkanélkülivé váltak. A falvak elnéptelenedtek, kiürültek, óvodájukat,  iskolájukat bezárták.

Hubó (119,84%) Tornaljától 7km-re fekvő település, egykori mezőgazdasággal foglalkozó lakosssága ma Tornalján és a környék ipari üzemeiben dolgozik. 1960-ban a településnek még 360 lakosa volt, ami a rendszerváltás után látványosan csökkent. Nevelési intézményei nincsenek, a településről a tanulók (3,4) Tornaljára járnak iskolába.

Lenke (122, 63%) Hubóval és Sajókeszivel szomszédos település Tornaljától 7km-re. Mivel egyik kisközségben sincs óvoda, ajánljuk közös óvoda létrehozását a 3 kistelepülés számára. A településről (1,2) tanuló Tornaljára, 1 alsó tagozatos diák Kövecsesre jár iskolába.

Runya (239,63%) honfoglaláskori magyar település, református lakossággal Hanva tőszomszédságában. Az ötvenes években megalakult szövetkezet, ami később a méhi szövetkezettel egyesült, adott munkát a lakosságnak. A szövetkezet megszűntével a képzetlen emberek munkanélküliekké váltak. Jelentős roma populáció lakja a települést. 1991-ben iskolája újraindult, ami azóta  megszűnt. Oka a  hanvai, tornaljai iskola közelsége. A falu kisiskolásai Hanvára járnak iskolába, a felső tagozatosok Tornaljára. 1978-tól működik a település óvodája. A volt lelkészlak épületében rendezték be. Az óvoda egyosztályos szlovák tannyelvü volt, 25-30 gyerekkel. Müködése alatt az óvoda épülete átalakult, megújult, a mai napig működik 15 gyermekkel, nevelési nyelve magyar.

Sajókeszi (27,12%) apró magyar reformástus település az államhatár közelében. A magyarok aránya a faluban 56%-ot csökkent, viszont a romák aránya 83%-ra emelkedett.  2001 és 2011 között. 9 alsó tagozatos tanuló Kövecsesre (2km) jár iskolába, 4 diák a felső tagozatot  a tornaljai (8 km) iskolában látogatja. Közös összefogással Hubó, Lenke és Sajókeszi magyar óvodát létesíthetne külső támogatással.

Sajórecske (202,86%) Tornaljától 10 km-re a kassai főút mellett fekszik. A falu lakossága református magyar, gyér szlovák és cigány lakossággal. A szentkirályi szövetkezet munkát adott az embereknek. A településről a kisiskolások Kövecsesre (4) és Sajószentkirályba (1), a felső tagozatosok pedig Tornaljára (6) járnak iskolába.

 

III.          A járás oktatási hálózatának néhány további jellemzője, sajátossága

 

Magyar óvodák, óvodai csoportok és az anyanyelvi iskola választása

A járás területén a 33 óvodában folyik magyar nyelvű nevelés. Sok a kistelepülés, ahol az óvoda működtetését a település önkormányzata anyagi források híján nem tudja vállalni. A csoportok maximális gyermekszámát gyakran a helyiségek befogadóképessége határozza meg. Mivel az óvodákat nem bővítik, a csoportok száma nem mutat számottevő növekedést, holott erre igény mutatkozna. Főleg azokon a településeken volna nagy szükség a bővítésre, ahol a beiskolázási mutatók gyengék, mert nem iskolaérettek a gyermekek. Ezt a hiányt igyekeznek pótolni az ún. nulladik osztályok, azonban ezek a lehetőségek sincsenek kihasználva a járásban. Ennek oka, hogy egyrészt a szülőket nem sikerült meggyőzni, s beleegyezésük nélkül a gyermekek nem sorolhatók a nulladik évfolyamba, másrész az iskolák sem ragaszkodnak a nulladik évfolyamokhoz módszertani és szervezési nehézségek miatt.

A települések lakosságának nemzetiségi aránya változik a vegyes házasságok következményei, az önfeladás, a migráció miatt. Nagy változások tapasztalhatók a magyar romák esetében a népszámlálási kérdőívek kitöltése esetében a nemzetiség megvallása során, t.i. hogy a roma identitásukat, vagy a magyar nemzetiségüket jelöljék meg a népszámlálási íveken. Ebből adódóan két népszámlálási eredmény összehasonlításában jelentős eltérések mutatkoznak. Az anyanyelvi kulturális többletet az emberek nagy hányada nem tartja értéknek.

A szlovák csoportokat látogató magyar anyanyelvű vagy vegyes házasságokban felnövő gyermekeknél napjainkban is fennáll az a veszély, hogy a szlovák iskola mellett döntenek a szülők, hisz a szlovák iskolákban is nagyon megfogyatkozott a diákok létszáma, ezért a magyar gyermekekből is sokan kerülnek a szlovák iskola padjaiba. Így nagy szerepe van az óvoda nevelési nyelvének, illetve az óvodakor előtti baba-mama klubok anyanyelven folyó foglalkozásainak.

 

A járás iskolái és az iskolák működésére kiható tényezők

            A Rimaszombati járás legnagyobb diáklétszámmal bíró teljes szervezettségű iskolái (a település után a 2013/14-es diáklétszámot és a diákszám növekedését adtuk meg %-ban a 2005/6-os tanév óta): Rimaszombatban (527, 60%), Rimaszécsen (432, -7%), Feleden (413, 16%), és Bátkában (404, 27%)) működnek. Rimaszécsen a diáklétszám enyhe csökkenést mutat. A többi iskolában a magasabb roma populáció miatt jelentős a diáklétszám növekedés. A várgedei közös igazgatású iskolában (218, 55%) szintén ez okból jelentős a növekedés. Rimaszombat esetében a központi elhelyezkedés is növeli a diáktöbbletet. A kisebb diáklétszámú almágyi (170, -27%) és a gesztetei iskolában (178, -19%) a diáklétszám megfogyatkozott. Almágy esetében a medvasaljai települések elöregedése, Gesztete esetében a feledi iskola vonzása is hatással van a diáklétszám csökkenésére. A járás legnagyobb létszámú magyar alsó tagozatos iskolái Rimaszombatban a Dúža utcában (127), Radnóton (125) és Szútorban (87) működnek.

Az iskolákban az egyik gondot a minőségi oktatás elérése és megtartása jelenti. Az országos felmérések alapján a Besztercebányai kerület alapiskolái a leggyengébben teljesítők között szerepelnek évek óta. A magyar tannyelvű alapiskoláink sincsenek jobb helyzetben. A roma származású tanulók esetében ez az arány még rosszabb. Sokan még az alapiskola 9. évfolyamába sem jutnak el, s a korai iskolaelhagyás megpecsételi sorsukat. Ezen a téren az uniós roma projektek eredményessége még várat magára. Az iskolák bekapcsolódása a nemzetközi pályázati támogatásokkal segített programokba (pl. a feledi, rimaszécsi, almágyi, bátkai, gesztetei, rimaszombati iskolák, illetve önkormányzatok kezdeményezésének köszönhetően) adhat esélyt az oktatás minőségének növelésére.  

            Az iskolákban szükséges volna az „egésznapos iskola” modellek megvalósítására, ahol a gyermek felkészülhetne a következő tanulási napra. Az ingázások miatt ezek a programok nagyon nehezen kivitelezhetők, de a szülőket is nehéz meggyőzni az egésznapos iskola fontosságáról. A pedagógushiány a járásra nem jellemző, azonban vannak szakok, amelyek hiányt mutatnak: matematika, szlovák nyelv és irodalom, angol nyelv, német nyelv. Az egyetemek sem adnak lehetőséget távúton szakot bővíteni. A sajátos nevelésű tanulók integrációjához is hiányoznak a megfelelő szakemberek: iskolai speciális pedagógus, iskola pszichológus, fejlesztő pedagógus.      

            A jól kidolgozott és követett iskolaprogramok teret adhatnak a szakköri foglalkozásokra, a diákversenyekre való felkészítésre, diákcsoportok műsorainak bemutatására. A helyi ismereteket feldolgozó segédtankönyvek (A hely, ahol élünk – Gömör és Észak-Nógrád), a pedagógus-továbbképzések, az iskolák és a civilszervezetek együttműködése során létrejött diákrendezvények példák minderre.

Az adatok azt bizonyítják, hogy míg a szlovák iskolákban az országos demográfiai változásoknak megfelelően a tanulók létszáma az elmúlt 7 évben csökkent, addig a magyar iskolák létszáma csekély mértékű növekedést mutat a járásban. Ezt a növekedést a roma származású tanulók biztosítják, mert a magyar lakta területeken a roma családok többsége a helyi magyar iskolába járatja gyermekeit.

Az önkormányzatok anyagi nehézségeik ellenére szinte kivétel nélkül erőfeszítést tettek az iskolaépületek felújítása érdekében. Növekedett a modern segédeszközök állománya és kihasználtságuk is.

             

A diákok települések közötti migrációja  

            A bejáró diákok legnagyobb arányban a bátkai (86%), az almágyi (80%) és a feledi (70%) központi iskolákat látogatják. A rimaszombati iskolát is beleértve magas az olyan tanulói létszám, amely az államilag besorolt iskolai körzetén kívül látogatja az alapiskolát. Rimaszombat esetében elsősorban a felső tagozat vonzása erős.

            A kisiskolák tanulóira nem jellemző a nagymértékű migráció, elsősorban a családok szociális helyzete és a közlekedési infrastruktúra állapota miatt. Kevés olyan gyermek van, aki nem a saját településén végzi az alsó tagozatot. A három jelzett vidéki település iskolájában erős a migráció az alsó tagozat esetében is. A vidéki iskolák felső tagozatáról jelentős létszámban felvételt nyernek a diákok a nyolcosztályos gimnáziumokba, Rimaszombatba, illetve Fülekre, de jut diák a Tompa Mihály Alapiskolába is.   

 

Roma diákok a magyar iskolákban

A magyar iskolák többségében magas a roma származású tanulók száma, akik közül sokan hátrányos helyzetű családokban nőnek fel, így fontos számukra is hogy helyben s a lehető legolcsóbban és legegyszerűbben jussanak hozzá a közoktatás kezdeti lépcsőfokaihoz. A régióból jelentős a fiatalok elvándorlása, mely a roma lakosságot is érinti. Esetükben a térségen belüli migráció is magas, mivel a nem roma származású elvándorlók, gyenge komfortfokozatú megüresedett házaihoz a roma származású betelepülők olcsón jutnak hozzá.

A Rimaszombati járás majdnem mindegyik magyar iskolája veszélyeztetett helyzetben van. Ha nem a létszám miatt, akkor a minőségi oktatásban, nevelésben van a gond. Motiválatlan környezetben nehéz motiváltnak lenni. Nem a pedagógusok képzetlensége, tapasztalatlansága, szorgalmában van a hiány, hanem a környezet negatív hatásában. A többségében roma tanulók által látogatott iskolákban magas az iskolakerülés, korai az iskolaelhagyás. A szülők iskolázatlansága hatással van gyermekeik további boldogulására. Jelentős anyagi forrása a családoknak a gyermekek után járó családi pótlékok és egyéb szociális támogatások. Az akarat, a kitartás és a jövőkép hiánya negatívan hat az iskolai előmenetelre. A családok többségében a mindennapi gondok megoldása az elsődleges. A gyermekeiket nagyon is szerető és lehetőségeikhez mérten mindennel ellátó szülők elsősorban a materiális értékekre figyelnek. A tehetséges, jó képességű gyermekek közül kevesen végzik el a középiskolát, illetve a szakmunkásképzőt.

Az asszisztensek bevonása az iskola nevelési, szervezési munkájába nem minden esetben hatékony.Törvényi megoldás szükséges annak rendezésére, hogy legyen működő gyermekvédelem, amely a gyermeknek a művelődéshez való jogából kiindulva kötelezi a családot az óvoda- és iskolalátogatás betartására. A gyermek- és ifjúságvédelem munkája jobban segíthetné az iskolai nevelő-oktató munka hatékonyságát. Ha a roma/cigány közösség szociális problémáinak megoldására irányuló törvényi rendezés, a hatékony programok bevezetése, a munkaerőpiacon való érvényesülésük nem történik meg, akkor a jövőben számukra a teljes leszakadás, elszigetelődés és a munkaerőpiacról való kiszorulás vár.

            A roma családokra nagy mértékben tartják számon az oktatási, nevelési támogatásokat, bár ez inkább az anyagi forrásokhoz való hozzájutás egyszerű formája miatt van, nagy valószínűséggel gyermeküket a támogatás hiánya esetén is magyar iskolában járatnák.

           

Speciális iskolák a Rimaszombati járásban

           

Speciális alapiskolák	Oktatás nyelve	Diák létszám 2005/2006	Diák létszám 2014/2015
Speciális alapiskola - Rimaszécs	M	41	39
Speciális alapiskola - Rimaszombat	M	115	145

 

            A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációján kívül a járásban is lehetőség van a speciális intézményekben való oktatására. A speciális iskolák diákjainak jelentős hányada roma diák. Ezekből a családokból a hátrányos helyzetükből adódóan és a nem megfelelő életvitel mellet nagyobb arányban van jelen a testi és az értelmi fogyatékosság. A vele született, illetve a szerzett (a fejlődés során kialakult) értelmi fogyatékos tanulók számára a járásban 2 magyar tannyelvű alapiskola és a reá épülő készségfejlesztő szakiskola működik.

 

Az alapiskolák végzős diákjainak továbbtanulási lehetőségei a járás középiskoláiban

A Rimaszombati járásban a magyar alapiskolát végzett  tanulóknak a következő középiskolákon van lehetőségük továbbtanulni magyar nyelven:

 

Gimnáziumok a Rimaszombati járásban - 2014/15

 

Iskola	Nyelv	Helység	Létszám
Tompa Mihály MTNy Gimnázium	M	Rimaszombat	105

 

Szakközépiskolák a Rimaszombati járásban - 2014/15

 

Iskola	Nyelv	Helység	Létszám
Kereskedelmi Akadémia	M	Rimaszombat	54
	Sz		158
Műszaki, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola	M	Rimaszombat	175
	Sz		308

 

 

IV.          A Rimaszombati járás oktatási hálózatának megvédését és fejlesztését szolgáló javaslatok

 

            Mivel a hátrányos helyzetű és elsősorban a magyar roma gyermekeknek csak egy része jár óvodába, javasoljuk magyar óvoda létrehozását Naprágyon, Gömörmihályfalván, Pálfalán, Rakottyáson, Zsípen. Iványiban az óvoda, Radnóton az óvoda és az  iskola kibővítésére is szükség lenne. Az utóbbi iskolába a balogújfalui és a zsípi gyermekek is járnak.

Szlovák óvoda közös igazgatásúvá alakítását és magyar csoporttal való kibővítését javasoljuk kezdeményezni Csízen, Fügében, mely településeken ugyan magyar kisiskola működik, de csak szlovák óvoda van. A magyar csoport nyitása nagy valószínűséggel segítené az iskolák diáklétszámának növelését. Jánosiban magyar és szlovák kisiskola működik, de csak szlovák óvodai csoportot tart fenn az önkormányzat.

Az anyagi források összevonásával és célszerű felhasználásával a települések együttműködése esetén 2-3 településre kiterjedő központi óvoda létrehozása Hubó, Lenke és Sajókeszi szomszédos települések részére jelentős segítséget nyújtana arra, hogy a  roma tanulók kiszakadva a visszahúzó, igénytelen családi környezetből felkészültebben kezdjék az iskolát.

Javasoljuk a Vály-völgyi települések döntéshozóinak egyeztetését óvodák, illetve központi óvoda létrehozása, a gömörmihályfalvai, a kálosai és a fügei iskolák közti feladatvállalás megosztása, illetve az alsó és a felső tagozatos diákok utaztatása céljából. A felső tagozatos diákok esetében ajánljuk figyelembe venni a sajógömöri és a tornaljai fogadó iskolaépületek lehetőségeit. Az iskolabusz enyhítené a mélyszegénységben élő vály-völgyi diákok utaztatási terheit.

A járásban külső források bevonásával szeretnének óvodafejlesztést megvalósítani a következő településeken: Sajószentkirály, Füge, Détér, Kövecses, Jánosi és Korlát.

            Javasoljuk, hogy a medvesaljai települések (Újbást, Tajti, Medveshidegkút, Vecseklő, illetve Óbásttal kiegészülve) önkormányzata konszenzussal döntsön arról, hogy hol és milyen formában működtetik közösen (Tajtiban vagy Újbáston) Medvesalja alsó tagozatos magyar iskoláját. Ehhez az alsó tagozatos diákok utaztatását és a felső tagozatos diákok Almágyra való utaztatását is hatékonyan kell megoldani és külső forrásokkal is támogatni.

            A détéri és a darnyi iskolások a roma diákok által látogatott közelebbi gesztetei iskola helyett a a feledi iskolát részesítik előnyben. Amennyiben lehetőség van rá, a diákok fejlődése érdekében Feledre való utazásukat javasoljuk támogatni.   

Az iskolai esélyegyenlőség megteremtését a 0. évfolyam beindítása és napközi működtetése is nagyban segítené a településeken. A halmozottan hátrányos és ingerszegény környezetből érkező nem iskolaérett tanulók készségfejlesztése, szociális készségeik, tanulási elkötelezettségük iránti igény és higiéniai szokásaik, együttélési és együttműködési szokásaik fejlesztése szükséges. Ezen osztályok megnyitását a helyi körülmények alaposabb megismerése után ajánljuk támogatni.  

Az iskolavezetőknek javasoljuk, hogy pedagógusaik számára teremtsék meg a körülményeket a hátrányos helyzetű, többségében roma diákok hatékony oktatását segítő kompetenciák megszerzésére az Eperjesi Módszertani Pedagógiai Intézet roma központjában (ROCEPO), a magyarországi Tanoda program keretében megvalósuló képzéseken és továbbképzésekben való részvétel során. Támogassák a nyári akadémiák során megvalósuló kooperatív, KIP, a projektpedagógiai, a DIFER és a diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer módszereivel való megismerkedést.   

Az önkormányzat az óvodával közösen szervezze meg az alulmotivált és ingerszegény környezetben élő családokkal való foglalkozásokat. Tegyék motiválttá a kismamákat, hogy a gyermekével együtt megvalósuló óvodalátogatásokon az anyák megfelelő kulturális közegben fejleszthesse gyermeke higiénia, szociális, nyelvi készségeit.

Az iskola teremtse meg az anyagi és személyi feltételeit a délutáni szabadidős foglalkozásoknak, a másnapi tanítási órákra való felkészülés érdekében. Minél hosszabb ideig javasoljuk benn tartani az iskolában a szociálisan hátrányos környezetben élő tanulókat, hogy szokásaikban, viselkedésükben, motiváltságukban változás történjen. Szakköri foglalkozások révén irányítani lehet pályaválasztásukat, munkához való viszonyukat. Mintaként szolgálhat a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány tevékenysége.  

A halmozottan hátrányos környezetből érkező tanulók családtervezési és egészségügyi felvilágosítása a nevelő munka fontos részét kell képezze, ahogyan a higiéniai és társas kapcsolatok szokásainak kialakítása is. Az önkormányzat, a körzeti orvos, gyermekorvos, óvoda, iskola, család együttműködése keretében, közös összefogással jöhet ez létre, ahol szerepet kaphat az egyház hitet erősítő segítése is. Az egyház a közösség erejével képes vonzó életcélokat, tartalmas életutakat megfogalmazni, ami segíti az egyént értelmes életet élni, segít a társadalmi normáknak megfelelő életvitel betartására.

A régió gazdasági és szociális viszonyai okot szolgáltat, s egyben lehetőséget is kínál arra, hogy a térség problémáit, beleértve a magyar és a roma diákok iskoláztatásával felmerülő gondokat is, határon átnyúló projektek keretében igyekezzenek megoldani a térség fejlődése iránt felelős intézmények, valamint a fejlesztések iránt elkötelezett önkormányzati és gazdasági társulások, civil szervezetek. Az EU romákat segítő projektjei és hatásuk tanulmányozása alapján minél több iskolát be kell kapcsolni a projektekbe, amelyek időtartama hosszabb lejáratú legyen, hogy a projekt hozadéka meggyökeresedjen. A projekteknek a szülő – iskola – önkormányzat – civil szervezet szorosabb kapcsolatát is tartalmaznia kell, mert nem elég az iskola erőfeszítése.

Az önkormányzatok tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a roma családok gyermekei látogassák az óvodát. Az iskolák kísérjék megkülönböztetett figyelemmel az óvoda-, illetve iskolalátogatást, szükség esetén éljenek az oktatási, nevelési támogatások megvonásának lehetőségével. A törvény kötelező erejévelnek mindezt meg kell támogatni az állami szervek részéről is..

A Rimaszombati járás adós a szakoktatás anyanyelven történő megvalósításával, melynek fejlesztése terén az új duális képzés keretében a megyei önkormányzati képviselők tehetnek hatékony lépéseket.  

A tehetséggondozást a magyar iskola legvonzóbb tevékenységeként kell értelmezni, ami a minőség irányába mutat. A gömöri értelmiség a tehetségek által kaphat erőre, a terület általuk nyerhet jövőt és életet. A legnagyobb baj, hogy Gömör értelmisége itthoni munka híján a külföldi cégeknek termeli meg a profitot. Így hullanak szét közösségeink, kallódnak értékeink, veszik el a magyar értelmiség. A tehetséggondozás és a tehetségek itthon tartása a szlovákiai magyar közösség pillanatnyilag legalapvetőbb és legsürgetőbb feladata.

Az iskolatörvény módosítása, mely megengedné, hogy az alsó tagozatos kisiskolákban 4 osztályt lehessen összevonni, jobb feltételeket teremthetne a kisiskolák megmaradására.

A nyitrai és a komáromi pedagógiai karok számára javasoljuk, hogy a hiányszakokon (matematika, szlovák nyelv és szlovák irodalom, angol nyelv, német nyelv, történelem, speciális pedagógus) biztosítsák a képzés lehetőségét, illetve távoktatás formájában a szakbővítést.

 

 

Az elemzésbe munkájába bekapcsolódtak: Ádám Zita, Bódi Katalin, Sebők Valéria

 

 

Mellékletek:

1.     számú melléklet: A magyar lakosság nemzetiségi aránya a népszámlálásokon és az óvodások száma településenként 2013-ban

                  (A mellékletben minden település szerepel, ahol a magyar lakosság aránya 10%-nál nagyobb)

 

Település neve (10% feletti magyar lakossági arány)	Magyar lakosság aránya a településen	Összlakosság	Magyar lakosság		A magyar óvoda (óvodai csoport) a magyar iskola részeként működik (igen / nem)	Óvoda (M,SZ,K)	Gyermekek száma összesen	Gyermekszám a magyar csoportokban	A magyar óvodába járó gyermekek aránya
			létszám	arány %
	2001	2011
Abafala	66,34%	593	397	66,95%	igen	M	20	20	100,00%
Ajnácskő	86,25%	1193	972	81,48%	igen	M	22	22	100,00%
Almágy	89,73%	693	536	77,34%	igen	M	33	33	100,00%
Alsóvály	60,86%	333	225	67,57%	nem	M	16	16	100,00%
Balogfala	76,90%	791	480	60,68%	nem	M	14	14	100,00%
Balogtamási	74,16%	192	137	71,35%	-	-	-	-	-
Balogújfalu	96,00%	164	149	90,85%	-	-	-	-	-
Baraca	85,53%	512	356	69,53%	-	-	-	-	-
Bátka	72,25%	968	700	72,31%	nem	K	52	41	78,85%
Bellény	32,56%	193	79	40,93%	-	-	-	-	-
Cakó	84,41%	296	181	61,15%	-	-	-	-	-
Csíz	71,45%	666	417	62,61%	-	Sz	21	0	-
Darnya	79,36%	204	153	75,00%	-	-	-	-	-
Détér	96,79%	451	386	85,59%	nem	M	6	6	100,00%
Dobfenek	97,10%	153	135	88,24%	-	-	-	-	-
Dobóca	82,87%	555	347	62,52%	nem	M	12	12	100,00%
Dúlháza	29,85%	205	61	29,76%	-	-	-	-	-
Feled	56,84%	2193	1104	50,34%	nem	K	64	25	39,06%
Felsővály	87,58%	331	260	78,55%	-	-	-	-	-
Füge	43,70%	418	176	42,11%	-	Sz	24	0	-
Gesztete	87,02%	1021	495	48,48%	igen	M	21	21	100,00%
Gortvakisfalud	55,38%	528	414	78,41%	nem	M	24	24	100,00%
Gömörlipóc	17,33%	97	26	26,80%	-	-	-	-	-
Gömörmihályfalva	78,35%	99	78	78,79%	-	-	-	-	-
Guszona	77,64%	538	379	70,45%	nem	M	14	14	100,00%
Hanva	88,21%	710	616	86,76%	nem	M	21	21	100,00%
Harmac	66,25%	418	241	57,66%	nem	M	13	13	100,00%
Hubó	88,31%	142	119	83,80%	-	-	-	-	-
Iványi	95,10%	224	138	61,61%	nem	M	15	15	100,00%
Jánosi	41,34%	1319	391	29,64%	-	Sz	20	0	-
Jéne	96,20%	211	205	97,16%	-	-	-	-	-
Jeszte	91,62%	186	168	90,32%	-	-	-	-	-
Kálosa	77,54%	735	484	65,85%	nem	M	21	21	100,00%
Kerekgede	55,02%	199	89	44,72%	-	-	-	-	-
Kisgömöri	83,76%	102	86	84,31%	-	-	-	-	-
Korlát	77,64%	323	203	62,85%	-	-	-	-	-
Kövecses	84,62%	367	285	77,66%	nem	M	20	20	100,00%
Lénártfala	78,02%	543	507	93,37%	nem	M	20	20	100,00%
Lenke	63,86%	195	122	62,56%	-	-	-	-	-
Magyarhegymeg	93,69%	196	167	85,20%	-	-	-	-	-
Martonfala	67,84%	230	127	55,22%	-	-	-	-	-
Medveshidegkút	84,00%	281	227	80,78%	-	-	-	-	-
Méhi	66,45%	818	545	66,63%	nem	M	21	21	100,00%
Nagybalog	69,04%	1210	676	55,87%	nem	K	37	20	54,05%
Naprágy	52,56%	277	201	72,56%	-	-	-	-	-
Óbást	94,18%	326	288	88,34%	-	-	-	-	-
Oldalfala	45,21%	344	133	38,66%	-	-	-	-	-
Osgyán	26,06%	1629	328	20,14%	-	Sz	45	0	-
Pádár	52,15%	185	77	41,62%	-	Sz	12	0	-
Pálfala	54,26%	379	293	77,31%	-	-	-	-	-
Perjése	64,98%	266	127	47,74%	-	-	-	-	-
Péterfala	96,27%	250	215	86,00%	-	-	-	-	-
Radnót	84,91%	825	718	87,03%	nem	M	21	21	100,00%
Rakottyás	87,82%	317	182	57,41%	-	-	-	-	-
Rimaszécs	88,49%	1936	1763	91,06%	nem	M	52	52	100,00%
Rimaszombat	35,26%	24640	7298	29,62%	nem	K	84	40	47,62%
					igen	M	20	20	100,00%
					-	Sz	109	0	-
					-	Sz	84	0	-
					-	Sz	88	0	-
					nem	K	151	25	16,56%
					-	Sz	113	0	-
Runya	66,43%	382	239	62,57%	nem	M	15	15	100,00%
Sajókeszi	67,80%	233	27	11,59%	-	-	-	-	-
Sajórecske	84,14%	235	202	85,96%	-	-	-	-	-
Sajószentkirály	69,64%	969	532	54,90%	nem	M	23	23	100,00%
Serke	85,97%	936	495	52,88%	nem	M	24	24	100,00%
Simonyi	92,08%	571	319	55,87%	nem	M	19	19	100,00%
Szútor	56,75%	514	65	12,65%	-	-	-	-	-
Tajti	96,11%	524	494	94,27%	igen	M	13	13	-
Újbást	90,29%	537	402	74,86%	igen	M	10	10	-
Uzapanyit	63,62%	709	332	46,83%	nem	M	23	23	-
Várgede	64,24%	1577	530	33,61%	-	Sz	36	0	-
Vecseklő	95,64%	256	228	89,06%	-	-	-	-	-
Velkenye	96,24%	348	331	95,11%	nem	M	16	16	100,00%
Zádorháza	83,17%	142	124	87,32%	-	-	-	-	-
Zeherje	19,61%	420	133	31,67%	-	-	-	-	-
Zsíp	85,28%	225	185	82,22%	-	-	-	-	-

M – magyar nevelési nyelvű, Sz – szlovák nevelési nyelvű, K – közös igazgatású óvoda

 

 

 

2.     számú melléklet: Az iskolák diákszámára vonatkozó adatok településenként

 

 

Település neve (10% feletti magyar lakossági arány)	Általános iskola neve	AT/ FT	Az oktatás nyelve	Diákok száma az AT-on 2013/14	Diákok száma a FT-on 2013/14	Diákok száma összesen 2013/14	Diákok száma összesen 2005/6	Diákszám változás %-ban (2005/06-2013/14 között)	Beutazó diákok a magyar iskolába (2012/13-as adat)		Mely településekről utaznak be nagyobb számban diákok a magyar iskolába
									létszám	arány %
Abafala	Alapiskola és Óvoda	1-4.	M	25	0	25	30	-16,67%	9	32,14%	Sajószentkirály
Ajnácskő	Alapiskola és Óvoda	1-4.	M	39	0	39	29	34,48%	2	5,88%
Almágy	Alapiskola és Óvoda	1-9.	M	56	114	170	234	-27,35%	136	80,00%	Ajnácskő, Tajti, Újbást, Hidegkút
Balogfala	MTNy Alapiskola	1-4.	M	29	0	29	32	-9,38%	1	3,57%
Baraca	MTNy Alapiskola	1-4.	M	43	0	43	41	4,88%	2	4,00%
Bátka	Alapiskola	1-9.	M	114	290	404	319	26,65%	325	85,53%	Nemesradnót, Baraca, Rakottyás, Dúlháza, Nagybalog, Uzapanyit
			Sz	14	20	34	-	-	-	-
Cakó	MTNy Alapiskola	1-4.	M	38	0	38	28	35,71%	9	33,33%	Zádorháza, Balogiványi
Csíz	MTNy Alapiskola	1-4.	M	13	0	13	18	-27,78%	1	8,33%
Dobóca	Alapiskola	1-4.	M	28	0	28	34	-17,65%	7	24,14%	Mártonfalva
Feled	MTNy Alapiskola	1-9.	M	145	268	413	357	15,69%	254	70,36%	Serke, Rimapálfalva, Szútor, Rimasimonyi, Dobóca
	Alapiskola	1-9.	Sz	57	74	131	-	-	-	-
Füge	Alapiskola	1-4.	M	23	0	23	27	-14,81%	5	25,00%
Gesztete	Alapiskola és Óvoda	1-9.	M	76	102	178	220	-19,09%	30	17,96%	Jeszte, Détér
Gortvakisfalud	MTNy Alapiskola	1-4.	M	26	0	26	32	-18,75%	2	7,14%
Gömörmihályfalva	MTNy Alapiskola	1-4.	M	19	0	19	31	-38,71%	28	100,00%	Alsóvály, Otrokocs
Guszona	Alapiskola	1-4.	M	32	0	32	31	3,23%	4	15,38%
Hanva	MTNy Alapiskola	1-4.	M	26	0	26	31	-16,13%	1	4,17%
Jánosi	MTNy Alapiskola	1-4.	M	20	0	20	30	-33,33%	7	35%	Pálfala
	Alapiskola	1-4.	Sz	17	0	17	-	-	-	-
Kálosa	Alapiskola	1-4.	M	42	0	42	48	-12,50%	4	6,90%
Kövecses	MTNy Alapiskola	1-4.	M	30	0	30	22	36,36%	18	66,67%	Keszi
Lénártfala	MTNy Alapiskola	1-4.	M	62	0	62	72	-13,89%	33	48,53%	Velkenye
Méhi	MTNy Alapiskola	1-4.	M	17	0	17	24	-29,17%	4	25,00%	Runya
Nagybalog	MTNy Alapiskola	1-4.	M	56	0	56	48	16,67%	0	0,00%
Naprágy	MTNy Alapiskola	1-4.	M	18	0	18	13	38,46%	3	16,66%
Osgyán	Alapiskola	1-4.	Sz	46	103	149	-	-	-	-
Radnót	MTNy Alapiskola	1-4.	M	125	0	125	97	28,87%	0	0,00%
Rimaszécs	Alapiskola	1-9.	M	210	222	432	464	-6,90%	203	44,42%	Harma, Jéne, Lénártfala, Cakó, Csíz
Rimaszombat	Tompa Mihály MTNy Alapiskola	1-9.	M	225	302	527	330	59,70%	161	29,27%	Jánosi, Bátka, Nagybalog, Dobóca, Magyarhegymeg
	Alapiskola és Óvoda	1-4.	M	127	0	127	113	12,39%	0	0,00%
	Egyházi Alapiskola	1-9.	Sz	53	61	114	-	-	-	-
	Alapiskola,  V. Clementisa	1-9.	Sz	131	183	314	-	-	-	-
	Alapiskola, P.K.H., Družstevná	1-9.	Sz	275	322	597	-	-	-	-
	Alapiskola, P. Dobšinského	1-9.	Sz	244	277	521	-	-	-	-
Sajószentkirály	MTNy Alapiskola	1-4.	M	26	0	26	45	-42,22%	2	7,69%
	Alapiskola	1-4.	Sz	19	0	19	-	-	-	-
Serke	MTNy Alapiskola	1-4.	M	42	0	42	43	-2,33%	0	0,00%
Simonyi	MTNy Alapiskola	1-4.	M	32	0	32	32	0,00%	0	0,00%
Szútor	MTNy Alapiskola	1-4.	M	87	0	87	62	40,32%	6	7,06%	Belény
Tajti	Alapiskola és Óvoda	1-4.	M	18	0	18	19	-5,26%	6	46,15%	Hidegkút
Újbást	Alapiskola és Óvoda	1-4.	M	19	0	19	18	5,56%	4	25,00%
Uzapanyit	MTNy Alapiskola	1-4.	M	24	0	24	49	-51,02%	3	9,09%
Várgede	Alapiskola	1-9.	M	102	116	218	141	54,61%	55	27,64%	Balogfala, Korlát
			Sz	35	41	76	-	-	-	-
Diákszám összesen a magyar iskolákban			M	x	x	3428	3151	8,79%

 

AT – alsó tagozat (1-4. évfolyam), FT – felső tagozat (5-9. évfolyam).

A 2005/06-os tanévre csak a magyar iskolák esetében álltak rendelkezésre elérhető adatok.

A diákok beutazására vonatkozó adatok csak a magyar iskolákra (a közös igazgatású iskolák magyar részlegeire), és csak a 2012/13-as tanévre voltak elérhetőek.

 

 

 

3.     számú melléklet: Települések jegyzéke, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 10 %-ot, de a településen nincs magyar iskola:

Alsóvály, Balogújfalu, Balogtamási, Bellény, Darnya, Détér, Dobfenek, Dúlháza, Felsővály, Gömörlipóc, Harmac, Hubó, Iványi, Jéne, Jeszte, Kerekgede, Kisgömöri, Lenke, Magyarhegymeg, Martonfala, Medveshidegkút, Óbást, Oldalfala, Osgyán, Pádár, Pálfala, Perjése, Péterfala, Rakottyás, Runya, Sajókeszi, Sajórecske, Vecseklő, Velkenye, Zádorháza, Zeherje, Zsíp.

 

 

4.     számú melléklet: Középiskolák a Rimaszombati járásban - 2014/15

Gimnáziumok a Rimaszombati járásban - 2014/15

 

S. sz.	Iskola	Nyelv	Helység	Létszám
1.	Tompa Mihály MTNy Gimnázium	M	Rimaszombat	105
2.	Iván KraskoGimnázium	M	Rimaszombat	45
		Sz		283

 

A Rimaszombati járásban 2 szlovák gimnázium működik: Nyustya (186 diák), Tiszolc (260 diák)

 

Szakközépiskolák a Rimaszombati járásban - 2014/15

/csak nappali tagozat/

 

S. sz.	Iskola	Nyelv	Helység	Létszám
1.	Kereskedelmi Akadémia	M	Rimaszombat	54
		Sz		158
2.	Műszaki, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola	M	Rimaszombat	175
		Sz		308