Rozsnyó – Oktatási hálózat kutatás

 

 

A Rozsnyói járás iskolái

I.              A járás települései, demográfiai viszonyai, iskolái

 

2011-ben a járás 63 351 lakosából 16 103 volt magyar nemzetiségű, ez a lakosság 25,42%-a. 2001-ben a magyar lakosság száma 18 954, aránya 30,62% volt. Míg a szlovák és a magyar lakosság száma és aránya csökkent, a roma lakosság száma 2 908-ről (4,7%) 3 487-re (5,5%) növekedett.

A járás a Szlovák Karszt területén fekszik, mely idegenforgalmi szempontból bír jelentőséggel. A járásban a szlovákiai átlaghoz képest magas a munkanélküliség foka (2014-ben 25,77%), mely a lakosság átlagosnál rosszabb gazdasági és szociális helyzetét jelzi.

A Rozsnyói járást 62 település alkotja, melyek közül kettő városi ranggal rendelkezik (Rozsnyó és Dobšina). A magyar lakosság aránya 32 településen eléri a 10%-ot, ebből 22 településen alkot többséget. A települések jelentős hányada apró falu. A járási székhelyen a magyar lakosság száma 3909, aránya 19,84%. A települések közül Csoltó magyar lakossága 2001 és 2011 között 15%-kal emelkedett, de 2%-os emelkédés volr Berzétén és Borzován is. Páskaházán viszont a magyarok aránya 76%-ról 45%-ra csökkent, ami 31%-os csökkenést jelent, miközben a szlovákok aránya 24%-kal, a roma lakosok aránya pedig 8%-kal növekedett.

A roma lakosság aránya Barkán 56,40%, Krasznahorkaváralján 35,11%, de jelentős a roma lakosság száma Rozsnyón, Beretkén, Berzétén, Gömörhorkán, Páskaházán és Pelsőcön is.

 

1.     táblázat: Áttekintés a járási oktatási intézményi hálózatról és a veszélyeztetett iskolák számáról a 2013/14-es tanév adatai alapján

A Rozsnyói járás oktatási intézményei	Az intézmények száma	A minimális diákszámot az alsó tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 20, ill. 24 diáknál)		A minimális diákszámot a felső tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 65, ill. 75 diáknál)
		1­­­­­­­­­­­­­­­­–4-es iskolák	1–9-es iskolák AT-a	1–9-es iskolák
szlovák tanítási nyelvű óvoda a járásban	38
10% feletti magyar lakosságú települések szlovák nevelési nyelvű óvodái	13
magyar nevelési nyelvű óvoda	11
magyar – szlovák közös igazgatású óvoda	4
magyar és közös ig. óvodák összesen	15
1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskola	8	7	-	-
10% feletti magyar lakosságú települések 1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	5	5	-	-
1–4-es magyar tanítási nyelvű iskola	7	5	-	-
1–4-es közös igazgatású iskola	2	2	-	-
magyar és közös ig. alsó tagozatos iskola összesen	9	6
1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskola	14	-	1	5
10% feletti magyar lakosságú települések 1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	7	-	0	2
1–9-es magyar tanítási nyelvű iskola	5	-	1	0
1–9-es közös igazgatású iskola	0	-	0	0
magyar és közös ig. 1–9-es iskolák összesen	5	-	1	0

 

 

A 22 magyar többségű település közül 10 településen van magyar iskola, közülük 6 településen csak magyar iskola működik. 12 magyar többségű településen nincs magyar iskola. Ezek mind kistelepülések, ahol a magyar lakosság aránya ugyan magas, de létszámuk 59-től 360-ig terjed, egyedül Jólészen éri el az 500 főt.

A további 10 település közül, ahol a magyar lakosság aránya 10% és 50% között van, csak Rozsnyón, Pelsőcön és Krasznahorkaváralján van magyar oktatási intézmény. Berzétén és Gömörpanyiton csak szlovák iskola működik.

 

II.            A járás veszélyeztetett magyar alapiskolái helyzetének elemzése

 

2.     táblázat: A minimális létszámot el nem érő magyar iskolákra vonatkozó információk a 2013/14-es tanév adatai alapján

 

Minimális létszámot el nem érő magyar iskola (alsó, illetve felső tagozat)	Van-e szlovák iskola a telepü- lésen?	Fenntartó (Ö,E)	Diákszám		Hiányzó diákszám az AT-on		Hiányzó diákszám a FT-on	Beutazó diákok száma	Beutazó diákok aránya	Az iskola épületének állapota	Az iskola technikai felszereltsége	Hátrányos helyzetű tanulók aránya (alacsony, közepes, nagy)
			AT	FT	összevont osztályok	nem összevont osztályok		(2012/13-as adat)
										(jó, megfelelő, rossz)
Beretke	-	Ö	13		11	37		0	0%			N
Csoltó	-	Ö	22		2	28		0	0%			K
Hosszúszó	van	Ö	5		15	37		0	0%			-
Kecső	-	Ö	9		15	41		0	0%			A
Szilice	-	Ö	15		9	35		0	0%			K
Várhosszúrét	-	Ö	8		16	42		1	9,09%			A
Szádalmás	-	Ö	20	79	4	30	0	71	66,36%			A

 

AT – alsó tagozat (1–4. évfolyam), FT – felső tagozat (A szín nélküli részben az 1–4. évfolyamos, a színesen jelzett részben az 1–9. évfolyamos iskolák találhatók.

Ö – önkormányzati fenntartású iskola, E – egyház által fenntartott iskola

Az 1–4-es iskolákon a minimális diákszám összevont osztályok esetén 20, illetve 24.

Az iskolák alsó tagozatán a minimális diákszám évfolyamonkénti osztályok esetén 42, illetve 50.

Teljes szervezettségű iskolák felső tagozatán a minimális diákszám 65, illetve 75.

A bejáró diákok számának feldolgozásához és kimutatásához csak a 2012/13-as évből álltak rendelkezésre hozzáférhető adatok.

 

Teljes szervezettségű veszélyeztetett iskola

A Szádalmási MTNy AI az alacsony diáklétszám miatt egyedüli veszélyeztetett teljes szervezettségű iskola a járásban. Az iskola 6 km-es vonzáskörzetében nincs felső tagozattal bíró iskola, ezért a törvény miatt kedvezményezettséget élvez. A teljes szervezettségű iskolának az alsó tagozatát csupán 20 diák látogatja, a fele közülük körtvélyesi. A helyi magyar óvodába szintén kevés, 14 gyermek jár. Ez oda vezet, hogy felső tagozatot a helybeli diákokra nem lehet építeni.  Jabloncáról 4, Körtvélyesről 20, Tornagörgőről 40 diák látogatja az iskola felső tagozatát. Körtvélyesen, Jabloncán nincs sem óvoda, sem iskola, Tornagörgőn 22 magyar óvodás és 26 kisiskolás van, így a szádalmási iskola vonzáskörzetének gyermeklétszáma továbbra is apadni fog. A szádudvarnoki egyházi kisiskola létrejöttével a Kassai járás településeiből is csökkent az esély a szádalmási iskola diákszámának növelésére. Az iskola jelenlegi vonzáskörzetét alkotó 80%-nál nagyobb magyarsággal bíró falvak népszaporulatán, a rozsnyói iskolákba bejáró diákok helybentartásán és az iskola nélküli falvak lakosságának magyar iskola iránti nagyobb igényén múlik a szádalmási iskola további sorsának alakulása. Mivel Rozsnyó felől a Szoroskő természeti akadályt képez, a téli időszakban pedig biztonsági kockázattal jár a közúti átkelésre nézve, a hegyen túli diákok megszerzése a közúti alagút megépítése utáni időben lehet reális. Ellenkező esetben az iskola mindkét tagozata felszámolódhat, a felső tagozatosokon a rozsnyói és a szepsi iskola osztozhat. 

 

Alsó tagozatos veszélyeztetett iskolák

Beretke magyar lakosságának száma jelentősen csökkent a 2001 és a 2011-es népszámlálások közötti időszakban. Ma 265 magyar nemzetiségű lakos lakja. A lakosságszámhoz hasonlóan a magyar iskola diáklétszáma is közel a felére apadt. Ennek ellenére a járásban ez a legkisebb község, mely eddig  képes volt fenntartani magyar óvodáját és kisiskoláját. Mindkét intézményben alacsony a diákszám, egyaránt 13-13 gyermek, illetve diák. Beretke a legkisebb magyar népességszámú település a járásban, ahol 13 diákkal magyar iskola működik.

Amennyiben az önkormányzat nem tudja tovább működtetni a kisiskolát az alsó tagozatos diákokat a csoltói iskola fogadhatná be, elkerülve ezzel a csoltói iskola megszüntetésének veszélyét.   

Csoltó magyar lakosságának aránya a 2001 és a 2011-es népszámálási időszakban 15%-kal növekedett, mely elsősorban abból adódik, hogy a roma lakosság többsége a magyar identitását helyezte előtérbe a 2011-es népszámláláson. Csoltón 16 gyermekkel magyar óvoda és 22 diákkal kisiskola működik. A beretkei kisdiákok kisiskolájuk megszűnése esetén segíthetik a csoltói iskola megmaradását, vagy mindkét iskola diákjai Pelsőcön folytatnák tanulmányaikat.

Hosszúszón (465, 79%) közös igazgatású iskola működik, melynek keretében csak szlovák óvodai csoport létezik 13 gyermekkel. Az iskola magyar részlegén 5, a szlovák részlegen 14 diák tanul. A községben 1996-ig csak szlovák iskola működött. Mivel a diákok szülei szlovák iskolába jártak, gyermekeiket is oda íratják be. Az iskola épületének az állapota jó, az önkormányzat folyamatosan elvégezte a szükséges felújításokat: gázfűtés bevezetése, nyílászárók cseréje, padlóburkolat felújítása, új berendezések vásárlása, stb. A tanulók helyben ebédelnek az erre a célra kialakított ebédlőben. A délutáni órákban napközi működik az iskolában. Ilyen jelentős magyar nemzetiségi aránynál (2001-ben az arány 87% volt) javasoljuk az óvodában magyar csoport létrehozását, illetve idővel magyar csoporttá alakítását. Az iskola jelenlegi 5 diákja számára, illetve a kecsői iskola 9 kisdiákja számára biztosítani kell a beutazást Pelsőcre, mellyel a hosszúszói (9) és a kecsői (8), Pelsőcön tanuló  felső tagozatos diákok is beutazhatnának.                                                            

Kecső a domborzati viszonyok miatt nehezen megközelíthető apró település, amely 375 lakosával, közülük 331 magyar lakossal Beretkéhez hasonlóan a mai napig fenntartja magyar iskoláját. Az iskola megszűnésével a 9 kisdiák iskolabusszal utazva a pelsőci iskolában folytatná tanulmányait.    

Szilice földrajzilag nehezen megközelíthető helyen, a karsztfennsík tetején helyezkedik el. Iskolája számára védettséget jelent a  törvényben megszabott 6 km-es körzet. Amíg lehet az iskola működését meg kell tartani. Télen hófúváskor, az emberek a munkahelyükre sem tudnak eljutni. Az iskola egy tanteremből áll, így működtetése helyben sokkal olcsóbb, mint a diákok utaztatásával járó költségek lennének. A sziliceiek a felső tagozatra Rozsnyóra járnak, az iskola megszűnése esetén ide irányulna az utaztatásuk. Az iskola megszűnése esetén mérlegelni lehet a Szádalmásra való beutazást is, mely a szádalmási teljes szervezettségű iskola megmentése szempontjából lenne előnyös, és segítené a jabloncai, valamint a körtvélyesi diákok beutazását is.

Várhosszúréten az elmúlt tíz évben felére, 8-ra csökkent a diáklétszám, a magyar lakosság nemzetiségi aránya pedig 10%-kal apadt. Ennek ellenére a településen van magyar óvoda.  Az iskola megszűnése esetén a diákokat a rozsnyói iskola fogadná.

Veszélyeztetett szlovák iskolák a legalább 10%-os magyar lakosságú településeken (zárójelben a diáklétszám): Rozsnyón a katolikus iskola felső tagozata (63), valamint a dernői (7), a gömörhorkai (18), a gömörpanyiti (22) szlovák iskola, illetve a hosszúszói (14) és a tornagörgői (7) közös igazgatású alsó tagozatos iskolák.

 

Az anyanyelvű oktatás biztosításának lehetőségei a magyar iskola nélküli településeken, ahol legalább 10%-nyi magyar lakosság él

Barka óvoda és iskola nélküli 516 lakosú település, ahol a lakosság többsége (56%) romának vallja magát. A magyarok aránya 32%. A község diákjai a dernői iskolát látogatják, néhány szülő gyermeke Rozsnyón tanul a magyar iskolában 3 alsó tagozatos diák és 7 felső tagozatos diák. A továbbiakban a (AT/FT) rövídétést használjuk. 

Berzéte, magyar lakosainak száma enyhe növekedést mutat 2001 és 2011 között. Az 555 magyar lakossal bíró és 42%-ban magyar településnek azonban csak teljes szervezettségű szlovák iskolája van szlovák óvodai csoporttal. A szlovák iskola felső tagozatán 47, a alsó tagozatán 44 diák tanul. A református parókia átépítésével árvaházat hoznak létre a településen önkéntesek bevonásával. A 2 km távolságra fekvő Körösön magyar óvoda működik.

Borzova a domborzati viszonyok miatt nehezen megközelíthető település. A községből évente 1-2 diák jut a pelsőci iskolába.

Csucsom 41%-os magyar lakosságú település Rozsnyó közvetlen közelében. A 2013/14-es tanévben 1/3 diák látogatta a rozsnyói alapiskolát.

Gömörpanyiton szlovák tanítási nyelvű iskola működik. A magyar diákok (4/8) Tornaljára járnak iskolába. A falut nagyban érintette a kitelepítés.

Hárskútról évente 1-2 magyar diák a rozsnyói, illetve a dernői iskolát látogatja. A településen, melynek 381 magyar lakosa és 75%-ban magyar lakossága van nincs óvoda.

Jabloncáról a magyar diákok (2/4) a szádalmási iskolába járnak. A kistelepülésen nincs óvoda.

Jólész magyar óvodáját 16 gyermek látogatja. A községből közel 50 magyar diák jár a rozsnyói alapiskolákba.  

Kiskovácsvágása 59 lakosával  a legkisebb magyar többségű (78%) település a járásban. A vizsgált tanévben nem járt egyetlen gyermek sem magyar iskolába.

Körtvélyes kistelepülésről, melynek nincs óvodája (10/12) diák jár a közeli szádalmási magyar iskolába.

Kőrösön, a Rozsnyó szomszédságában fekvő kisközségben 8 gyermekkel magyar óvoda működik, akik a közeli Berzéte szlovák iskoláját látogatják. A 2013/14-es tanévben egyetlen gyermek járt a rozsnyói magyar iskolába.  

Kuntapolcán a magyar magyar lakosság aránya 30%. A községben csak szlovák óvoda működik.  Ennek ellenére (6/3) magyar diák látogatja a pelsőci magyar iskolát.

Lekenye  magyar iskolája 2003-ig, óvodája 2006-ig működött. A településről (6/7) magyar diák jár a pelsőci magyar iskolába.

Lucska óvoda nélküli kistelepülés. Évente legfeljebb egy-egy diák jár a rozsnyói, vagy a dernői magyar iskolába.    

Melléte kisközségből évente átlagban egy diák jár a gömörhorkai, illetve a pelsőci alapiskolába.  

Páskaháza kistelepülés jelentős számú roma lakossággal. 2001 és 2011 között a magyar lakosság aránya 76%-ról 45%-ra esett vissza a szlovákok és a romák javára. A településem 14 gyermekkel magyar óvoda működik. A faluból a magyar diákok száma (11/9) a pelsőci magyar alapiskolában.

Pelsőcardó 159 lakosú kistelepülés, sem iskolával, sem óvodával nem rendelkezik. A településről 1-1 magyar diák a közeli Pelsőc iskoláját látogatja..

Rudna, csupán 34%-ban magyar település Rozsnyó tőszomszédságában. Nincs óvodája, évente 1-1 diák jut el innét a rozsnyói iskolába.  

Szalóc 51%-nyi magyar lakossággal bíró kistelepülés. Óvodája nincs. A községből Rozsnyóra (9/5), Pelsőcre (6/1) diák jár magyar iskolába.

A magyarok által is lakott falvak közül a következő településeken veszélyeztetettek a szlovák iskolák: a berzétei és a Rozsnyói Katolikus iskola felső tagozata, továbbá Dernő, Gömörhorka, Gömörpanyit szlovák kisiskolája, valamint  Hosszúszó és Tornagörgő közös igazgatású iskoláinak szlovák részlege.  

 

III.          A járás oktatási hálózatának néhány további jellemzője, sajátossága

 

A járás magyar óvodái

A rozsnyói járás 62 településén 52 óvoda működik. A harminckét 10 %-nál nagyobb magyar lakossági aránnyal rendelkező település közül 21 településen működik óvoda, melyek közül 13 szlovák, 5 közös igazgatású és 10 magyar nevelési nyelvű. Közülük csak a szádalmási működik a magyar iskola részeként. Hét településen csak szlovák óvoda működik. Rozsnyón a város 7 óvodát tart fenn, egy szlovák óvoda egyházi fenntartású. Jólészen, Krasznahorkaváralján és Páskaházán megnőtt a romák száma, ebből kifolyólag a szülők más település óvodájába utaztatják gyermeküket. Páskaházáról Pelsőcre, Jólészről és Krasznahorkaváraljáról pedig Rozsnyóra. Krasznahorkaváralján az óvodák három kihelyezett részlegként (közülük egy magyar nevelési nyelvű) a közös igazgatású iskolához tartoznak. A magyar óvodák közül a versenyképességből származó tapasztalatokkal  a két rozsnyói és a pelsőci közös óvodák rendelkeznek. A pelsőci közös óvoda a szlovák alapiskolához tartozik. Az óvoda népszerűsítéséből a magyar óvodai csoport iránt érdeklődő szülők kimaradnak.

Magyar óvoda nyitásához elégséges diákszám van Hárskúton (381), Lekenyén (246), Szalócon (235), ott pedig, ahol szlovák óvoda működik Berzéte (555), Dernő (478), Hosszúszó (465), Rudna (258) magyar óvodai csoportot lehetne létrehozni. Hosszúszón 80%-os magyarságnál indokolt lenne magyar óvoda működtetése. Ahol ez megoldható az óvodát a magyar iskola keretében lenne célszerű működtetni pl. Rozsnyón, Pelsőcön, Gömörhorkán. A roma gyerekek óvodai beiskolázása alacsony szintű. Az alapiskolákba felkészületlenül, alapvető higiéniai és viselkedési zavarokkal érkeznek, amit ki kell küszöbölni. Az OM programja keretében erre hazai források állnak rendelkezésre.

A járás  jelentősebb teljes szervezettségű magyar alapiskolái

Rozsnyón, a járási székhelyen két magyar oktatási intézmény is működik. A Fábry Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola mellett 1996-ban létrejött a Rozsnyói Református Egyházközség MTNy Alapiskolája, melyet 160 diák látogat (54/106). Az egyházi iskolát a környező településekről is szép számmal látogatják a diákok. A Fábry Zoltán Alapiskola jelentős erőfeszítéseket tesz a hátrányos helyzetű, nagyrészt magyar roma diákok iskolai beiskolázása érdekében. Az iskola diákszáma 226 (124/102). 2011-től az iskola szakiskolával bívítette profilját, mellyel a hátrányos helyzetű diákok továbbtanulási esélyeit igyekszik növelni, másrészt ezzel javítja az iskolaépület nagyobb kihasználtságát. A két rozsnyói alapiskolába 21 településről járnak be diákok.

További jelentős gyűjtőiskola a pelsőci. Az iskolát15 településről látogatják diákok. Az iskola diáklétszáma folyamatosan csökken. Jelenleg 166 (43,123) diákja van, míg a helyi teljes szervezettségű szlovák iskolának 291 (108/183).   

A járás néhány magyar iskolájába jelentős számú magyar roma diák jár. Ilyen iskola a dernői, amelyet a barkai diákok és a krasznahorkaváraljai iskola felső tagozatos diákjai nagy számban látogatnak. Az iskola jelentős tapasztalatokkal és eredményekkel rendelkezik a romák beiskolázása és a roma diákok szüleivel való kapcsolattartás területén.

 

Speciális iskolák

Rozsnyón a speciális iskolában nem működik magyar csoport, elenyésző a speciális iskolát látogató magyar diákok száma.

 

Az alapiskolák végzős diákjainak továbbtanulási lehetőségei a járás középiskoláiban

Gimnáziumi tanulmányokat a magyar diákok a közös igazgatású P.J. Šafárik Gimnázium magyar osztályában folytathatnak. Sajnos a kevés jelentkező miatt a magyar osztály nyitásával az utóbbi években problémák adódtak. Az évente megnyílt egy-egy osztály átlagos diákszáma 12.

Csökken a szintén közös igazgatású Egészségügyi Szakközépiskolát választó tanulók száma is, melyre hatással van a keleti régiók gazdaságilag és szociálisan hátrányos helyzete. Évfolyamonként a magyar osztályok átlagos diákszáma 10,5. 

2011-ben a Fábry Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola szakiskolai részleget nyitott, ahol a diákok vendéglátó, fodrász, építőmester szakokon folytathatnak tanulmányokat. Szakmunkás vizsgát tehetnek, majd kétéves tanulmányi szak keretében érettségi bizonyítványt szerezhetnek. Évfolyamonként cca. 55 diák látogatja a szakiskolát.

 

 

IV.          A Rozsnyói járás oktatási hálózatának megvédését és fejlesztését szolgáló javaslatok

 

A járásban a domborzati viszonyok miatt sok az apró település, azért a régióban erre való tekintettel is közös gondolkodást kell folytatni az optimális kistérségi iskolahálózatról, mely a hatékony működtetést és az oktatás minőségének javítását is szem előtt tartja. Szükség esetén meg kell találni a megegyezést, hogy a „központi” iskola fenntartója kihelyezett osztályként vállalja fel az adott kisiskola működtetését.

Az önkormányzatok lehetőségeik szerint erősítsék és fejlesszék a településeken lévő intézmények további működését együttműködve az iskolavezetéssel, a szülőkkel, az egyházakkal és a civil szervezetekkel. A veszélyeztetett intézmények helyzetét kiemelten kezeljék.

Az iskolatanácsok és a fenntartók rátermett, tettre kész, az anyanyelvi oktatás iránt elkötelezett iskolavezetőket állítsanak az intézmények élére. A magyar iskola fontosságát elsősorban a minőségi munka igazolja. Az eredmények propagációjának és a tehetségekkel való foglalkozásnak ebben kiemelt  szerepet kell kapnia. A roma diákokkal való munka eredményességének fokozása érdekében ajánljuk a részvételt azokon a továbbképzéseken, a programokon melyek ezt a célt szolgálják. Javasoljuk a továbbképzések kihelyezését a régióba.

A néhány száz lakosú kistelepüléseken szorgalmazni kell az óvodák létrehozását (11 ilyen kistelepülés van a járásban) úgy, hogy az ott folyó nevelő munka felkészítse a gyermekeket az anyanyelvű oktatásra (7 településen csak szlovák óvoda működik). A magyar óvoda nyitásához elégséges diákszám van Hárskúton (381), Lekenyén (246), Szalócon (235), ott pedig, ahol szlovákóvoda működik Berzéte (555), Dernő (478), Hosszúszó (465), Rudna (258) magyar óvodai csoportot javasolunk létrehozni. Hosszúszón 80%-os magyarságnál indokolt lenne magyar óvoda működtetése. Ahol ez megoldható, az óvodát a magyar iskola keretében működtessék, pl. Rozsnyón, Pelsőcön, Gömörhorkán. A roma gyerekek óvodai beiskolázása alacsony szintű. Az alapiskoláinkba felkészületlenül, alapvető higiéniai és viselkedési zavarokkal érkeznek, amit ki kell küszöbölni. Az OM programja keretében erre hazai források állnak rendelkezésre.

A magyar óvoda és iskola diákszámnövelése érdekében a hagyományos programok mellett kezdeményezni kell az óvodáskor előtti foglalkozások bevezetését pl. baba-mama klubok,  játszóházak létrehozásával, a romák részére hagyományos értékeik továbbéltetése érdekében. Ezek szülői igények esetén bölcsődei szolgáltatás formájában akár intézményesülhetnének is.

A szociálisan rászoruló családok számára, köztük elsősorban a nagyszámú roma diák részére a régió szintjén, a speciális foglalkozások  (nulladik osztályok nyitása, felzárkóztatás, tehetséggondozás, nagyobb számú roma assszisztens foglalkoztatása, az egésznapos iskolaprogram bevezetése, a hátrányos helyzetű diákok számára a szakképesítés elnyerése, stb.) megerősítésére van szükség,   pl. Rozsnyón, Dernőn, Pelsőcön, Szádalmáson. Számukra is sajátos iskolaprogramok kidolgozását javasoljuk, illetve szorgalmazzuk bekapcsolódásukat az ilyen jellegű hazai és nemzetközi programokba.

Javasoljuk a Kecső – Hosszúszó –  Pelsőcardó – Pelsőc vonalon az iskolabusz beszerzésének és működtetésének támogatását, amennyiben a két kisiskola fenntartását az önkormányzat nem tudja tovább vállalni.  Az utaztatásban résztvevők száma: Kecső (9/8) +Hosszúszó(5/9)+Pelsőcardó(2/1), összesen cca. 35 diák.

A szilicei iskola védett a 6km-es kivétellel. Amíg lehet az iskola működését meg kell tartani. A sziliceiek a felső tagozatra eddig Rozsnyóra jártak. Amennyiben a szilicei iskola fenntartása tovább nem biztosítható, javasoljuk a Szilice – Szalóc – Rozsnyó vagy a Szilice – Jablonca – Körtvélyes – Szádalmás útvonalon megoldani a diákok utaztatását.

 

Az elemzés kidolgozásában részt vettek: Beke Beáta és Tóth Sándor

Mellékletek:

1.     számú melléklet: A magyar lakosság nemzetiségi aránya a népszámlásokon és az óvodások száma településenként 2013-ban

                  (A mellékletben minden település szerepel, ahol a magyar lakosság aránya 10%-nál nagyobb)

Település neve (10% feletti magyar lakossági arány)	Magyar lakosság aránya a településen	Összlakosság	Magyar lakosság		A magyar óvoda (óvodai csoport) a magyar iskola részeként működik (igen / nem)	Óvoda (M,SZ,K)	Gyermekek száma összesen	Gyermekszám a magyar csoportokban	A magyar óvodába járó gyermekek aránya
			létszám	arány (%)
	2001	2011
Barka	53,83%	516	163	31,59%	-	-	-	-	-
Beretke	81,92%	375	265	70,67%	nem	M	13	13	100%
Berzéte	39,98%	1316	555	42,17%	-	Sz	31	0	-
Borzova	73,44%	171	128	74,85%	-	-	-	-	-
Csoltó	70,53%	485	417	85,98%	nem	M	16	16	100%
Csucsom	48,83%	652	271	41,56%	-	Sz	18	0	-
Dernő	71,30%	704	478	67,90%	-	Sz	21	0	-
Gömörhorka	63,05%	1338	761	56,88%	nem	K	35	16	45,71%
Gömörpanyit	46,78%	660	269	40,76%	-	Sz	19	0	-
Hárskút	85,56%	511	381	74,56%	-	-	-	-	-
Hosszúszó	86,70%	586	465	79,35%	-	Sz	13	0	-
Jablonca	97,24%	203	194	95,57%	-	-	-	-	-
Jólész	77,27%	726	546	75,21%	nem	M	16	16	100%
Kecső	91,88%	375	331	88,27%	nem	M	8	8	100%
Kiskovácsvágása	89,47%	76	59	77,63%	-	-	-	-	-
Kőrös	81,09%	484	360	74,38%	nem	M	8	8	100%
Körtvélyes	88,58%	334	280	83,83%	-	-	-	-	-
Krasznahorka-váralja	47,18%	2575	1013	39,34%	igen	K	60	20	33,33%
Kuntapolca	41,19%	655	199	30,38%	-	Sz	20	0	-
Lekenye	87,19%	296	246	83,11%	-	-	-	-	-
Lucska	87,67%	192	161	83,85%	-	-	-	-	-
Melléte	74,37%	215	147	68,37%	-	-	-	-	-
Páskaháza	75,55%	303	135	44,55%	nem	M	14	14	100%
Pelsőc	49,20%	2405	1031	42,87%	nem	K	74	20	27,03%
Pelsőcardó	69,49%	159	94	59,12%	-	-	-	-	-
Rozsnyó	26,80%	19706	3909	19,84%	nem	K	122	20	6,33%
					-	Sz	29	0
					nem	K	37	19
					-	Sz	131	0
					-	Sz	57	0
					-	Sz	136	0
					-	Sz	57	0
					-	Sz egyházi	47	0
Rudna	41,80%	745	258	34,63%	-	Sz	18	0	-
Szádalmás	86,74%	808	650	80,45%	igen	M	14	14	100%
Szalóc	62,72%	458	235	51,31%	-	-	-	-	-
Szilice	88,98%	562	438	77,94%	nem	M	18	18	100%
Tornagörgő	90,07%	1137	939	82,59%	nem	M	22	22	100%
Várhosszúrét	87,75%	732	557	76,09%	nem	M	16	16	100%

M – magyar nevelési nyelvű, Sz – szlovák nevelési nyelvű, K – közös igazgatású óvoda

 

 

2.     számú melléklet: Az iskolák diákszámára vonatkozó adatok településenként

Település neve (10% feletti magyar lakossági arány)	Általános iskola neve	AT/ FT	Az oktatás nyelve	Diákok száma az AT-on 2013/14	Diákok száma a FT-on 2013/14	Diákok száma összesen 2013/14	Diákok száma összesen 2005/6	Diákszám változás %-ban (2005/06-2013/14 között)	A beutazó diákok száma	A beutazó diákok aránya	Mely településekről utaznak be nagyobb számban diákok a magyar iskolába
									(2012/13-as adat)
Beretke	Alapiskola	1-4.	M	13	0	13	24	-45,83%	0	0%
Berzéte	Alapiskola és Óvoda	1-9.	Sz	44	47	91	-	-	-	-
Csoltó	MTNy Alapiskola	1-4.	M	22	0	22	20	10,00%	0	0%
Dernő	MTNy Alapiskola	1-9.	M	51	106	157	167	-5,99%	126	79,75%	Barka, Krasznahorkaváralja
	Alapiskola	1-4.	Sz	7	0	7	-	-	-	-
Gömörhorka	MTNy Alapiskola	1-4.	M	31	0	31	22	40,91%	1	4,17%
	Alapiskola és Óvoda	1-4.	Sz	18	0	18	-	-	-	-
Gömörpanyit	Alapiskola	1-4.	Sz	22	0	22	-	-	-	-
Hosszúszó	Alapiskola	1-4.	M	5	0	5	10	-50,00%	0	0%
		1-4.	Sz	14	0	14	-	-	-	-
Kecső	Alapiskola	1-4.	M	9	0	9	8	12,50%	0	0%
Krasznahorka-váralja	Alapiskola és Óvoda	1-4.	M	51	0	51	70	-27,14%	0	0%
	Alapiskola	1-9.	Sz	94	128	222	-	-	-	-
Pelsőc	Alapiskola	1-9.	M	43	123	166	246	-32,52%	137	76,11%	Gömörhorka, Páskaháza, Csoltó, Lekenye, Hosszúszó
	Alapiskola	1-9.	Sz	108	183	291	-	-	-	-
Rozsnyó	Fábry Zoltán MTNy Alapiskola	1-9.	M	124	102	226	240	-5,83%
	Rozsnyói Református Egyházközség MTNy Alapiskolája	1-9.	M	54	106	160	191	-16,23%
	Alapiskola – Katolikus	1-9.	Sz	52	63	115	-	-
	Alapiskola, Pionierov 1	1-9.	Sz	274	392	666	-	-
	Alapiskola, Zakarpatská 12	1-9.	Sz	179	234	413	-	-
	Alapiskola, Zlatá 2	1-9.	Sz	287	281	568	-	-
Szádalmás	Alapiskola és Óvoda	1-9.	M	20	79	99	116	-14,66%	71	66,36%	Tornagörgő, Körtvélyes, Jablonca
Szilice	MTNy Alapiskola	1-4.	M	15	0	15	9	66,67%	0	0%
Tornagörgő	Alapiskola	1-4.	M	26	0	26	30	-13,33%	0	0%
		1-4.	Sz	7	0	7	-	-	-	-
Várhosszúrét	MTNy Alapiskola	1-4.	M	8	0	8	15	-46,67%	1	9,09%
Diákszám összesen a magyar iskolákban			M	x	x	988	1168	-15,41%

AT – alsó tagozat (1-4. évfolyam), FT – felső tagozat (5-9. évfolyam).

A 2005/06-os tanévre csak a magyar iskolák esetében álltak rendelkezésre elérhető adatok.

A diákok beutazására vonatkozó adatok csak a magyar iskolákra (a közös igazgatású iskolák magyar részlegeire), és csak a 2012/13-as tanévre voltak elérhetőek.

 

3. számú melléklet: Települések jegyzéke, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 10 %-ot, de a településen nincs magyar iskola:

Barka, Berzéte, Borzova, Csucsom, Gömörpanyit, Hárskút, Jablonca, Jólész, Kiskovácsvágása, Körtvélyes, Kőrös, Kuntapolca, Lekenye, Lucska, Melléte, Páskaháza, Pelsőcardó, Rudna, Szalóc.

 

4. számú melléklet: Középiskolák a Rozsnyóin járásban - 2014/15

Gimnáziumok a Rozsnyói járásban - 2014/15

S. sz.	Iskola	Nyelv	Helység	Létszám
1.	P. J. Šafárik Gimnázium	M	Rozsnyó	48
		Sz		280

 

A Rozsnyói járásban 1 szlovák gimnázium működik: Dobsina (583 diák)

 

Szakközépiskolák a Rozsnyói járásban - 2014/15 (csak nappali tagozat)

S. sz.	Iskola	Nyelv	Helység	Létszám
1.	Egyesített Szakközépiskola	M	Rozsnyó	57
2.	Egészségügyi Szakközépiskola	M	Rozsnyó	44
		Sz		230

 

A Rozsnyói járásban 3 szlovák szakközépiskola működik:

Rozsnyó (Kereskedelmi Akadémia – 288 diák), Rozsnyó (Technikai Szakközépiskola – 404 diák), Rozsnyó (Kereskedelmi Szakközépiskola – 435 diák).