Pozsony-Szenc – Oktatási hálózat kutatás

A Szenci járás iskolái

 

I.              A Szenci járás demográfiai viszonyai, iskolái

           

A Szenci járás lakosainak száma a 2011-es népszámlálás szerint 69 880, ebből 77,41% szlovák, 13,78% magyar. A járást 28 település és a járási székhely alkotja. Öt településen a magyarság aránya meghaladja az 50 %-ot (Boldogfa, Hegysúr, Egyházfa, Zonctorony, Vők). Szenc városában 2011-ben a 2467 magyar lakos aránya 14,47%-ot tett ki.

A főváros közelségében elhelyezkedő szenci régióban demográfiailag a legmeghatározóbb folyamat a pozsonyi lakosok kiáramlása. A gazdasági és a szabadidős tevékenységekre koncentráló infrastruktúra fejlesztése, a logisztikai cégek tömeges letelepedése, a lakásépítkezések rendkívüli mérete, a szolgáltatások színvonala mind oda hat, hogy a régió és különösen Szenc városa nagy léptekkel fejlődik, átalakul. A jól szituált, elsősorban szlovák betelepülő lakosság jelenléte meghatározóvá vált a térségben, mely erős hatással van a helyi magyar lakosság asszimilációjára.

 

1.     táblázat: Áttekintés a járási oktatási intézményi hálózatról és a veszélyeztetett iskolák számáróla 2013/14-es tanév adatai alapján

 

A Szenci járás oktatási intézményei	Az intézmények száma	A minimális diákszámot az alsó tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 20, ill. 24 diáknál)		A minimális diákszámot a felső tagozaton el nem érő iskolák száma (kevesebb 65, ill. 75 diáknál)
		1­­­­­­­­­­­­­­­­–4-es iskolák	1–9-es iskolák AT-a	1–9-es iskolák
szlovák tanítási nyelvű óvoda a járásban	32
10% feletti magyar lakosságú települések szlovák nevelési nyelvű óvodái	12
magyar nevelési nyelvű óvoda	6
magyar – szlovák közös igazgatású óvoda	1
magyar és közös ig. óvodák összesen	7
1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskola	9	1
10% feletti magyar lakosságú települések 1–4-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	5	1
1–4-es magyar tanítási nyelvű iskola	2	2
1–4-es közös igazgatású iskola	1	1*
magyar és közös ig. alsó tagozatos iskola összesen	3	3
1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskola	12	-	0	2
10% feletti magyar lakosságú települések 1–9-es szlovák tanítási nyelvű iskolái	5	-	0	1
1–9-es magyar tanítási nyelvű iskola	2	-	0	1
1–9-es közös igazgatású iskola	0	-	0	0
magyar és közös ig. 1–9-es iskolák összesen	2	-	0	1

* Zonctoronyban az iskola magyar tagozata van veszélyben, a szlovák nincs.

 

 

A járásban 2 teljes szervezettségű és 3 kisiskola működik. ASzenczi Molnár Albert Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolát a 2013/2014-es tanévben 180 diák látogatta. Az iskolának a 2012/2013-as tanévben 31 alsó és 65 felső tagozatos bejáró diákja volt. Az alsó tagozatot csak olyan települések diákjai látogatták, ahol nincs felső tagozatos oktatás. A városban két szlovák iskola is működik összesen 1748 tanulóval.

Félben 90 tanulóval teljes szervezettségű iskola működik, ahová 6 településről 41 diák utazik be, elsősorban Vőkről és Éberhardról.

Zoncon (14 tanuló), Hegysúron (11 tanuló) és Rétén (5 tanuló) kisiskolák működnek. A 2013/14-es tanévtől már nem működik az éberhardi alapiskola. Az elmúlt 10 évben megszűnt a magyarbéli és a gútori kisiskola. A magyarbéliek Szencre, a gútoriak Somorjára utaznak.

                       

II.            A Szenci járás veszélyeztetett magyar alapiskolái helyzetének elemzése

           

2.     táblázat: A minimális létszámot el nem érő magyar iskolákra vonatkozó információk a 2013/14-es tanév adatai alapján

 

Minimális létszámot el nem érő magyar iskola (alsó, illetve felső tagozat)	Van-e szlovák iskolaa telepü- lésen?	Fenntartó (Ö,E)	Diákszám		Hiányzó diákszám az AT-on		Hiányzó diákszám a FT-on	Beutazó diákok száma	Beutazó diákok aránya	Az iskola épületének állapota	Az iskola technikai felszereltsége	Hátrányos helyzetű tanulók aránya (alacsony, közepes, nagy)
			AT	FT	összevont osztályok	nem összevont osztályok		(2012/13-as adat)
										(jó, megfelelő, rossz)
Hegysúr	van	Ö	11		9	31		3	37,50%			A
Réte	van	Ö	5		15	37		1	14,29%			A
Zonctorony	van	Ö	14		6	28		0	0,00%			A
Fél	van	Ö	40	50	0	2	15	41	51,25%			A

 

A szín nélküli részben az 1–4. évfolyamos, a színesen jelzett részben az 1–9. évfolyamos iskolák találhatók.

AT – alsó tagozat (1–4. évfolyam), FT – felső tagozat (5–9. évfolyam).

Ö – önkormányzati fenntartású iskola, E – egyház által fenntartott iskola

Az 1–4-es iskolákon a minimális diákszám összevont osztályok esetén 20, illetve 24.

Az iskolák alsó tagozatán a minimális diákszám évfolyamonkénti osztályok esetén 42, illetve 50.

Teljes szervezettségű iskolákfelső tagozatán a minimális diákszám 65, illetve 75.

A bejáró diákok számának feldolgozásához és kimutatásához csak a 2012/13-as évből álltak rendelkezésre hozzáférhető adatok.

 

Teljes szervezettségű veszélyeztetett iskolák

A járásban csak a féli teljes szervezettségű iskola veszélyeztetett a diáklétszám miatt.

Fél község magyar alapiskolája a felső tagozat alacsony diáklétszáma (50 fő) miatt működésében veszélyeztetett, hiszen a fenntartható működéshez mind az alsó, mind a felső tagozat diáklétszámnak emelkedésére lenne szükség. A falu magyar polgármestere,  egyben megyei képviselő és az iskola igazgatónője személyi garanciát jelenthetnek arra, hogy az iskola megtartásának igénye és a kiegészítő finanszírozás támogatása biztosított legyen a következő években.

Az iskolában folyó színvonalas oktató-nevelő munka ellenére egyre nagyobb a szlovák iskolát választók aránya. Az éberhardi magyar iskola megszűnése után a diákok ugyan a féli iskolát látogatják, de az éberhardi kisiskola és a magyar óvodai csoport megszűnése diákszám-hiányként fog jelentkezni a közeljövőben. A helybéli féli diákokon kívül Jányok és Vők magyar óvodájából jut még diák a jövőben a féli iskolába. A diáklétszám csökkenésének több oka van. Fél is ún. betelepülő falu a pozsonyi régió szlováksága számára, illetve az alacsony születési létszám eleve korlátokat szab a diáklétszám növekedésének. Bár szociológiai felmérés nem készült, a magyar anyanyelvű szülők mintegy 50-60%-a oktatási, szellemi és kulturális igénytelenség miatt adja gyermekét szlovák tannyelvű alapiskolába, ahol a magyar nyelv és irodalom oktatásának hiánya miatt 5 órával kevesebb a heti tankötelezettség. Az óvodai létszám alapján prognosztizálható, hogy az elkövetkező 4-5 évben a mostani diáklétszám megmarad.

Pozsony közelében nagyon nehéz meggyőzni a szülőket a magyar nyelv megtartásának szükségességéről, de talán az eredmények nagyobb propagálása, a versenyeredmények és a családias légkör, a törődés és az odafigyelés hangsúlyozottabb kiemelése meggyőzi az igényesebb szülőket a magyar nyelvű oktatás fontosságáról. Számolni kell azzal, hogy a pozsonyiak beáramlása, a magyar lakosság asszimilációja, valamint a somorjai alapiskola vonzása miatt a Szenci járáshoz tartozó féli és a dunaszerdahelyi járásbeli csallóközcsütörtöki iskola között jelentős rivalizálás fog folyni az iskolák bezárását elkerülendő.

 

Alsó tagozatos veszélyeztetett iskolák

A járás mindhárom magyar kisiskolája veszélyeztetett.

Zonctoronyban a 2005/2006-os tanévben az iskola magyar részlegén 6, a szlovák részlegén 3 diák tanult, napjainkban a magyar részlegre 14, a szlovákra 21 diák jár. A régi, többgyermekes családmodellt felváltotta az egygyermekes családmodell, rengeteg a szlovák betelepülő, a falu magyar lakossága elöregedett, a magyar fiatalok nagy része nem marad a faluban. A faluba betelepülő szlovák családok gyermekei duzzasztják fel az iskola tanulóinak számát, könnyítve ezzel az iskola fenntartási gondjain. A magyar igazgatónő által irányított zonctoronyi közös igazgatású iskola fennmaradására esélyt csak a diákszám bővülése adhat. Nemcsak a magyar, de a közös iskola teljes diáklétszáma is alacsony, ráadásul Zonctorony 6 km-nél közelebb van Szenchez. A település óvodájában vegyes csoportok működnek 51 gyermekkel, akik között egyre többen vannak a betelepülő szlovák családok gyermekei, akik a helyi kisiskola szlovák részlegére vagy a szenci szlovák alapiskolákba iratkoznak be. Nagy pozitívum, hogy a zonci óvodában fiatal, magyar, szakképzett óvónőgárda toborzódott, akiket megszólítva, velük szoros együttműködésben elérhetőbbé válhat a magyar alapiskolába való beiratkozás kiszélesítése. Az iskola anyagi fenntarthatósága a falu polgármesterétől és önkormányzatától függ. Amennyiben reális lehetőség nem marad az iskola fenntartására, az iskola esetleges megszűnése esetén a magyar diákokat a szenci magyar alapiskola fogadja be.

Hegysúr magyar óvodájából állandósult a magyar iskolába beíratott gyermekek száma, mégpedig 11 körül. Az egymással szomszédos települések iskoláiba, a hegysúri magyar és a zonctoronyi közös igazgatású kisiskola magyar részlegébe kevés diák jár. A két oktatási egység, illetve az egyházfai diákok Hegysúrra vagy Zonctoronyra történő összevonása az önkormányzatok megegyezésével valósulhatna meg, valószínűleg egy átmeneti időszakra. Hegysúr előnye, hogy kívül esik a törvényben rögzített 6 km-es körzeten. Hegysúr polgármestere megyei képviselő, ezért az önkormányzattal együtt minden lehetőséget megragad a magyar iskola fenntartására. Az óvodában egyre több a szlovák anyanyelvű gyermek, de Hegysúr a környék egyetlen olyan magyar faluja, mely a cserkészhagyományokhoz nagyon szoros kötelékkel rendelkező, fiatal értelmiségi réteggel rendelkezik, amely biztosítjhatja a magyar iskola tanulói utánpótlását. Amennyiben reális lehetőség nem marad az iskola fenntartására, az iskola esetleges megszűnése esetén a szenci magyar alapiskola fogadja be a tanulókat.

Réte magyar kisiskolája évente már csak 1-2 beíratott elsőssel, jelenleg 5 tanulóval működik. Néhány éve a fenntartási költségek minimalizálása miatt a magyar iskola is a szlovák tannyelvű kisiskola épületében kapott helyet. A falu szlovák óvodájában nincs magyar csoport. A diáklétszám radikális csökkenésének az oka a szlovák nyelvű polgárok tömeges betelepülése Pozsonyból, a magyar fiatalok elvándorlása, s a hiányzó anyanyelvű óvodai oktatás. A magyar óvodai csoport beindításával, tanítási időn túl biztosított gyermekfelügyelettel lehettet volna változást elérni, de már késő. Szenc közelsége miatt sok szülő eleve viszi magával gyermekét a munkahelyi migráció miatt. Rétén az alacsony diáklétszám miatt kétséges a magyar iskola sorsa. A kisiskola megszüntetése után a diákok a szenci iskolában nyerhetnek elhelyezést.

Mindhárom település magyarajkú gyermekeinek megtartása céljából elsődleges lenne iskolabusz üzemeltetése, illetve a szenci alapiskolába való áthelyezésük esetén a napközi otthon megtartása a faluban, természetesen legalább 18 óráig biztosított gyermekfelügyelettel, tanulással, korrepetálással kiegészítve.

 

Veszélyeztetett szlovák iskolák a legalább 10%-os magyar lakosságú településeken (zárójelben a diáklétszám):

A magyarbéli iskola felső tagozata (63) és a hegysúri kisiskola (13).

 

Az anyanyelvű oktatás biztosítása a magyar iskola nélküli településeken, ahol legalább 10%-nyi magyar lakosság él 

Boldogfa 428 lakosából 2011-ben 247 magyar és 164 szlovák volt. A településen 1977-ig létezett kisiskola, melynek bezárása után a magyar gyerekek automatikusan a szenci alapiskolába kerültek. A magyar oktatás választását nagyban támogatja a magyar tannyelvű óvoda megléte 18 gyermekkel. A település számára nagy segítség lenne iskolabusz indítása, illetve a szenci magyar iskolában a nevelői tevékenység este hatig tartó meghosszabbítása.

Dunasápújfalu kisiskoláját a nyolcvanas években zárták be. A szülők a megfelelőbb közlekedés miatt előnyben részesítik, a féli magyar iskolát (3 diák). Ennek ellenére a diákok többsége a szenci iskolát látogatta a 2013/14-es tanévben (10 diák). A hatalmas méretű betelepülés 20%-ra csökkentette a magyarság számarányát a faluban. A településen teljes szervezettségű szlovák iskola működik. A diákok utazási feltételeinek javítása bizonyára a magyar nyelvű oktatás előnyére válna a településen. Szencre 10, Félre 3 diák jár iskolába.

Éberhard alapiskoláját a 2013/14-es tanév végén bezárta kapuit. A megszűnt iskola tanulóit a féli alapiskola vette át. Az éberhardi Csemadok aktív kulturális tevékenysége ellenére a falu magyar lakossága elöregedett, illetve nagymértékű a szlovák nyelvű lakosok betelepülése a faluba Pozsony közelsége miatt. A község szlovák óvodájába 106 gyermek jár, szlovák iskolájába 81. 2 alsó tagozatos diák a pozsonyi, 11 felső tagozatos a féli alapiskolát látogatja.

Egyházfán 25 gyermekkel magyar óvoda működik. 5 alsó és 2 felső tagozatos diák a szenci, 2 diák a hegysúri iskolát látogatja. A településen a magyarok aránya 16%-kal csökkent.

 A gútori magyarok Somorjára utaztatják gyermekeiket, hiszen a kikényszerített közigazgatási csatolás miatt a Szenci járáshoz tartozó településnek nincs sok köze a szenci régióhoz. A falu mindig is Somorja vonzáskörzetéhez tartozott. Az utazási feltételek egyáltalán nem biztosítottak a Szenci járás irányában.

A magyarbéli kisiskola is a nyolcvanas években szűnt meg, de sikerült újraindítani, bár nem hosszú időre, hiszen 2003-ben ismét bezárta kapuit.A magyarbéli magyar tanulók a szenci magyar alapiskolát látogatják. Magyarbél magyar lakossága jórészt elöregedett, a fiatalok elköltözése-migrációja nagy, hatalmas a szlovák betelepülési hullám. A magyar tanulók a szenci magyar alapiskolát látogatják. A közlekedés jó, a legnagyobb hátráltató tényező az elszlovákosodás, illetve a tény, hogy a már szlovák alapiskolába íratott szülők többsége is szlovák nyelvű alapiskolákba íratja gyermekeit, a nyelvváltás esetükben már megtörtént.

Nagyborsa nagyon kis falu volt a pozsonyi tömeges betelepülés előtt, a megmaradt magyarok gyermekei a kedvezőbb közlekedés miatt Nagyfödémesre vagy Jókára járnak.

Szemet bár közigazgatásilag a Szenci járáshoz tartozik, alig van vele kapcsolata. A szemeti tanulók Somorja vonzáskörzetébe tartoznak. A településen szlovák iskola és óvoda működik.

Szigetmajor, eredetileg szlovák telepesfaluban 32 magyar lakos élt a 2011-es népszámlálás szerint.

Vők kis zsákfalu, magyar óvodájába 20 gyermek jár. A diákok a féli alapiskolát látogatják.

 

III.          A járás oktatási hálózatának néhány további jellemzője, sajátossága

 

Óvodák és a magyar iskola vállalása

(Az óvodákkal kapcsolatos adatok az 1. számú mellékletben találhatók)

 

A Szenci járásban 7 helyen működik magyar óvoda, vagy magyar óvodai csoport. Boldogfán (247) és Egyházfán (265) a magyar lakosság alacsony száma, míg Szencen (14,5%) a magyar lakosság alacsony aránya ellenére is működik magyar óvoda, addig Éberhardon, Magyarbélen és Rétén, ahol a magyar lakosság száma eléri az 500 főt és a 30%-os arányt nem működik magyar óvodai csoport sem. A nagyszámú betelepülő család miatt évek óta kevés az óvodai hely, 2013-ban mintegy 160 gyermeket nem tudtak elhelyezni. A Szenc környékére betelepült családok nagy része pozsonyi iskolákban taníttatják gyermekeikett, de a pozsonyi óvodák telítettsége miatt szenci óvodákat keresnek gyermekeik elhelyezésére. A krónikus óvodai helyhiány miatt a magyar óvodák tele vannak szlovák anyanyelvű gyermekkel, akik nem magyar alapiskolában kezdik tanulmányaikat. A vegyes családok számára ez megfelelő megoldást jelent, de a helyhiány miatt a szlovák családok is elfogadják a magyar óvodai lehetőséget, többségük egyetért a minimális magyarnyelv-tudás megszerzésével. Az óvónők a gyermekek nyelvismeretéhez igazodva végzik a nevelői munkát. A beiratkozási adatok jelzik, hogy a magyar óvodákból csak a gyermekek egy része kerül magyar iskolába.

Míg 2000-ben a járás elsőseinek 19,7%-a volt magyar, a 2013/2014-es tanévben ez az arány 10,98 %. A csökkenés okai között a betelepülések irdatlan méretét említhetjük, ami nemcsak a magyarság csökkenését jelenti, de hatással van a több kultúrát magában hordozó és toleráló szenci szlovákságra is. A magyar és a vegyes családokban még mindig sztereotípiaként él, hogy a szlovák tannyelvű iskolában végzettek jobban érvényesülnek az életben, holott a Szenci járás magyar iskoláinak tanulói kiválóan beszélik az államnyelvet, hiszen mindennapi életük meghatározó része a szlovák nyelvű kommunikáció. A vegyesházasságok miatt a rokonsági összejöveteleken a szlovák nyelvet használják. Az alacsonyabb iskolázottságú szülők hátránynak tartják, hogy a magyar iskolában a magyar nyelv és irodalom tantárgy miatt nagyobb a napi tankötelezettség.

 

A szenci magyar iskola jövője

A pozsonyi lakosok kiáramlása elsősorban Szenc városában érzékelhető, mely a logisztikai cégek tömeges letelepedésében, a lakásépítkezések rendkívüli méretében nyilvánul meg. Az átalakulás erős hatással van a helyi magyar lakosság asszimilációjára.

A vegyesházasságokban és a napi munkahelyi ingázások során kialakuló nyelvcsere rendkívüli mértékű csökkenést idéz elő a magyar diákok számában és a magyar iskolai hálózatban.

A helyi magyar, jelentős számban értelmiségi, a közéleti szerepvállalást tekintve tevékeny közösség, igyekszik a folyamatot mérsékelni. A város óvodájában az elmúlt években kiváló szintű minőségi nevelési munka folyt, a 2013-as évben 60 gyermek látogatta a magyar csoportokat. A magyar kultúra, művelődés és oktatás védelmében és fejlesztése érdekében is történtek, és ma is történnek lépések a régióban.

A 2013/14-es tanévben a szenci magyar iskolába a helyi 72 diákon kívül sorrendben Zonctoronyból, Rétéről, Hegysúrról, Dunasápújfaluból, Boldogfáról, Egyházfáról és Magyarbélről járnak be nagyobb számban a diákok. A szenci iskola sikeresen kapcsolódik be különböző tanulmányi programokba. A szenci alapiskola iskolaprogramjának részévé vált a helytörténet oktatása. Hátránya a régiónak, hogy Pozsony gazdasági előnyei miatt a szenci régió nem kapcsolódhatott be, a más régiók számára lehetőségként nyitott európai uniós programokba.

Az szenci alapiskola tanulói létszáma akár hosszabb időszakra is 160 diák körül stabilizálódhat akkor, ha minél tovább sikerül megtartani a járás három kisiskolája közül egyet vagy kettőt, illetve, ha a magyar iskolák nélküli falvakból a diákok utaztatása megoldható lesz a járási székhely iskolájába. A helyi emberi és anyagi erőforrásokra építve, illetve a környező településekkel összefogva ma még esély van arra, hogy a Szenci Molnár Albert MTNy Alapiskola a járás központi iskolájaként teljesítse feladatát.

 

Speciális iskolák

A szenci speciális iskola magyar és szlovák részlege 1970-ben egyesült, majd fokozatosan sorvadtak el magyar osztályai. 1990-től a speciális iskola csak szlovák osztályokkal működik, diákszáma napjainkban 74 diák.

 

Az alapiskolák végzős diákjainak továbbtanulási lehetőségei

Az alapiskolát végzett diákoknak lehetőségük van Szencen gimnáziumi tanulmányokat folytatni. A szenci gimnázium 56 éve működik. Tíz éve a megszűnés veszélye fenyegette, a szülők összefogásának köszönhetőenazonban ismét erőre kapott az intézmény.

1991-től a gimnáziumi osztály mellett megnyílt a leány-szakközépiskola, ezt 2000-ben a vállalkozói iskola szak váltotta. 2005-től az iskola ún. összevont magyar középiskola, amelyben a gimnáziumi tagozat mellett 2011-ig a vállalkozói iskola működött. Jelenleg az összevont középiskolában gimnáziumi osztályok, valamint vállalkozói, illetve óvodapedagógiai és nevelői szakágazat működik. A középiskola diáklétszáma a 2013/2014-es tanévben 96. A távolabbról érkező diákokat a helyi kollégiumban szállásolják el.

            A diákok közül néhányan a somorjai, galántai vagy a pozsonyi gimnáziumot, illetve a nagymagyari, vagy a galántai szakközépiskolák valamelyikét választják. Mivel az alapiskolák végzett tanulóinak szlováknyelv-tudása kiváló, sokan folytatják tanulmányaikat Pozsony különféle szlovák tannyelvű szakközépiskoláiban is.

                       

IV.          A Szenci járás oktatási hálózatának megvédését és fejlesztését szolgáló javaslatok

           

A települési önkormányzatoknak az eddigieknél nagyobb mértékben kell tudniuk befolyásolni a rendkívüli mértékű fővárosi beáramlást. Az ő döntésükön is múlik, hogy mennyire képesek korlátokat szabni a sokszor gátlástalan befektetői akaratnak, a mértéktelen lakossági beáramlásnak, sok esetben a műszaki és a társadalmi infrastruktúra, így óvoda és iskolahiánynak.

A tanulók utaztatását nagyban segítené iskolabuszok beszerzése, melyeknek működési költségeit az önkormányzatok állhatnák a tanulóknak járó utazási hozzájárulásból.

A szenci iskola vonzáskörzete számára biztosítani kell cca. 20 személyes iskolabusz beszerzését és működtetését Dunasápújfalu, Réte és Boldogfa diákjainak utaztatására.

A hegysúri, a zonctoronyi iskolák, illetve az egyházfai óvoda vezetésének, iskolatanácsainak és települési önkormányzatainak az egyeztetése, mely számol az anyanyelvű oktatás perspektíváival a három településen, hivatott dönteni arról, hogy szükség esetén az iskolabusz beiktatását is figyelembe véve, közös döntést hozzanak a három község magyar diákjainak legkedvezőbb iskolai elhelyezéséről. Amennyiben az anyanyelvi oktatás érdekében olyan közös döntés születik, mely számol a diákok utaztatásával, ajánljuk e települések diákjai számára az iskolabusz működtetésének biztosítását.

            Odafigyeléssel el kell érni, hogy a járás még működő magyar óvodáiba, óvodai csoportjaiba olyan gyermekek kerüljenek a vegyes családokból is, akik képesek a magyar nyelvű kommunikációra. Ezen óvodai csoportok többlettevékenységeire és az óvoda előtti időszak baba-mama klubjainak működtetésére anyagi forrásokat szükséges mozgósítani.

A zonctoronyi, a hegysúri és a rétei magyarajkú gyermekeknek a kisiskolák esetleges megszűnését és Szencre való átcsoportosításukat követően, illetve ezzel párhuzamosan a településeken működtetni kell a magyar nyelvű foglalkozásokat felvállaló napközi otthonok intézményét, s azokban 18 óráig, a szülők munkából való hazaérkezéséig tanulással, korrepetálással és egyéb programokkal kiegészített felügyeletet ellátni. Mivel az önkormányzat kompetenciája a napközik üzemeltetése, így nekik is ki kell venniük a részüket a helyi magyar kultúra ápolásából, hogy a magyar szót biztosító fellépések továbbra se vesszenek ki a falvakból.

Nagy segítség lenne az oktatási-nevelési hozzájárulás rendszerének átalakítása is, hiszen a régióban alig van szociálisan hátrányos tanuló, így a szülők számára nem releváns, kapnak-e egyéni támogatást, vagy sem. Az iskolák számára azonban ez a pénzösszeg az oktató-nevelő tevékenység háttérfeltételeinek javítását eredményezhetné, az anyagilag összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben levő szlovák alapiskolákkal szembeni műszaki-technikai elmaradottságot kiküszöbölendő.

 

           

A tanulmány kidolgozásában részt vett Matus Mónika, segítséget nyújtott Kontár Zsuzsanna, Gaucsík István, Szabó Eszter, Vitálos Balázs.

 

 

 

 

Mellékletek:

 

1.     számú melléklet: A magyar lakosság nemzetiségi aránya a népszámlásokon és az óvodások száma településenként 2013-ban

(A mellékletben minden település szerepel, ahol a magyar lakosság aránya 10%-nál nagyobb)

 

Település neve (10% feletti magyar lakossági arány)	Magyar lakosság aránya a településen	Összlakosság	Magyar lakosság		A magyar óvoda (óvodai csoport) a magyar iskola részeként működik (igen / nem)	Óvoda (M,SZ,K)	Gyermekek száma összesen	Gyermekszám a magyar csoportokban	A magyar óvodába járó gyermekek aránya
			létszám	arány %
	2001	2011
Boldogfa	70,30%	428	247	57,71%	nem	M	18	18	100%
Dunasápújfalu	28,72%	2002	408	20,38%	-	-	-	-	-
Éberhárd	50,56%	1861	625	33,58%	-	Sz	106	0	-
Egyházfa	68,78%	508	265	52,17%	nem	M	25	25	100%
Fél	55,41%	2329	1049	45,04%	nem	K	89	24	26,97%
Gútor	55,56%	1438	504	35,05%	-	Sz	56	0	-
Hegysúr	74,29%	756	457	60,45%	nem	M	34	34	100%
Magyarbél	41,38%	2304	702	30,47%	-	Sz	64	0	-
Nagyborsa	31,67%	445	91	20,45%	-	Sz 2 óvoda	47	0	-
Réte	45,96%	1378	517	37,52%	-	Sz	42	0	-
Szemet	37,08%	1170	296	25,30%	-	Sz	55	0	-
Szenc	22,12%	17050	2467	14,47%	nem	M	60	60	100%
					-	Sz 6 óvoda	655	0	-
Szigetmajor	15,35%	288	32	11,11%	-	-	-	-	-
Vők	77,44%	426	295	69,25%	nem	M	20	20	100%
Zonctorony	76,96%	983	575	58,49%	nem	M	51	51	100%

M – magyar nevelési nyelvű, Sz – szlovák nevelési nyelvű, K – közös igazgatású óvoda

 

 

 

 

 

 

2.     számú melléklet: Az iskolák diákszámára vonatkozó adatok településenként

 

Település neve (10% feletti magyar lakossági arány)	Általános iskola neve	AT/ FT	Az oktatás nyelve	Diákok száma az AT-on 2013/14	Diákok száma a FT-on 2013/14	Diákok száma összesen 2013/14	Diákok száma összesen 2005/6	Diákszámváltozás %-ban (2005/06-2013/14 között)	A beutazó diákok száma	A beutazó diákok aránya	Mely településekről utaznak be nagyobb számban diákok a magyar iskolába
									(2012/13-as adat)
Dunasápújfalu	Alapiskola	1-9.	Sz	83	83	166	-	-	-	-
Éberhárd	Alapiskola	1-4.	Sz	81	0	81	-	-	1	11,11%
Fél	MTNy Alapiskola	1-9.	M	40	50	90	116	-22,41%	41	51,25%	Vők, Éberhárd, Jányok
	Alapiskola	1-9.	Sz	89	139	228	-	-	-	-
Gútor	Alapiskola	1-4.	Sz	57	0	57	-	-	-	-
Hegysúr	MTNy Alapiskola	1-4.	M	11	0	11	14	-21,43%	3	37,50%
	Alapiskola	1-4.	Sz	13	0	13	-	-	-	-
Magyarbél	Alapiskola	1-9.	Sz	88	63	151	-	-	-	-
Réte	MTNy Alapiskola	1-4.	M	5	0	5	12	-58,33%	1	14,29%
	Alapiskola	1-4.	Sz	33	0	33	-	-	-	-
Szemet	Alapiskola	1-4.	Sz	53	0	53	-	-	-	-
Szenc	Sz. Molnár Albert MTNy Alapiskola	1-9.	M	74	106	180	276	-34,78%	96	57,14%	Zonctorony, Réte, Hegysúr, Dunasápújfalu
	Alapiskola, Mlynská 50	1-9.	Sz	361	273	634	-	-	-	-
	Alapiskola, Tajovského 1	1-9.	Sz	540	504	1044	-	-	-	-
Zonctorony	Alapiskola	1-4.	M	14	0	14	6	133,33%	0	0,00%
	Alapiskola	1-4.	Sz	21	0	21	-	-	-	-
Diákszám összesen a magyar iskolákban			M	x	x	300	424	-29,24%

AT – alsó tagozat (1-4. évfolyam), FT – felső tagozat (5-9. évfolyam).

A 2005/06-os tanévre csak a magyar iskolák esetében álltak rendelkezésre elérhető adatok.

A diákok beutazására vonatkozó adatok csak a magyar iskolákra (a közös igazgatású iskolák magyar részlegeire), és csak a 2012/13-as tanévre voltak elérhetőek.

 

3.számú melléklet: Települések jegyzéke, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 10 %-ot, de a településen nincs magyar iskola:

Boldogfa, Dunasápújfalu, Éberhárd, Egyházfa,Gútor, Magyarbél, Nagyborsa,Szemet, Szigetmajor,Vők.

 

4.számú melléklet: Középiskolák a Szenci járásban - 2014/15

Gimnáziumok a Szenci járásban - 2014/15

S. sz.	Iskola	Nyelv	Helység	Létszám
1.	Szenczi Molnár Albert MTNy Gimnázium	M	Szenc	98

 

az Összevont Iskolában gimnáziumi osztályok, valamint vállalkozói-, illetve óvodapedagógiai és nevelői szakágazat működik.

 

A Szenci járásban 2 szlovák gimnázium működik: Cseklész (57 diák), Szenc (301 diák).

 

Szakközépiskolák a Szenci járásban - 2014/15 (csak nappali tagozat)

A Szenci járásban 3 szlovák szakközépiskola működik: Pozsonyivánka (510 diák), Éberhárd (84 diák), Szenc (180 diák).