I. Szakmai Konferencia-meghívó, Speciális Fejlesztők Országos Társulása, 2018. november 24.
2018-11-11
SZMPSZ Évkönyv 2018
2018-11-19
Minden elem

Bécsben Mátyás királyról…

560 éve, 1458-ban választották magyar királlyá Hunyadi Mátyást, a 2018-as év egyben nagy királyunk születésének 575. évfordulója is. Mindezek okán nyilvánította az idei évet a magyar kormány Mátyás-évvé, amely lassan a vége felé közeledik, és az egyik utolsó nagyszabású rendezvénye volt a Bécsben november 14-én lezajlott Mátyás-konferencia, ill. -kiállítás.

Mátyás király 1485-ben foglalta el Bécset, 533 év elteltével pedig a bécsi magyar közösség a Kárpát-medence különböző részeiből érkező vendégekkel, köztük diákokkal és tanárokkal egyetemben ebben a városban emlékezett meg a jelentős uralkodóról, politikusról, katonáról, mecénásról. A konferenciát a Magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Magyarság Háza és az Ausztria Magyarok Gazdasági Érdekközössége – Kaláka Klub szervezte. Meghívást kapott rá a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége is, amely a részvétel lehetőségét felajánlotta komáromi, nagymegyeri, dunaszerdahelyi és pozsonyi iskoláknak, így Fekete Irén SZMPSZ-elnök és Vörös Mária alelnök vezetésével felvidéki diákok és tanárok indultak el Mátyás nyomában Bécsbe november 14-én.

Történelemtanárként feltehetnénk a kérdést, hogy vajon lehet-e újat mondani 7 rövid előadásban akár nekünk, akár a diákoknak, vagy akár az egyszerű érdeklődőknek Mátyásról, hiszen óvodás korunktól Mátyás-meséken növünk fel, minden iskolatípuson terjedelmes tananyag irodalomból és történelemből az uralkodása… Hát, elmondhatom, hogy ezen a konferencián nemcsak megemlékeztünk Mátyásról, hanem sok újat meg is tudtunk róla, a szervezőknek ugyanis sikerült olyan előadókat megszólítaniuk, akik érdekes információkkal szolgáltak számunkra e jelentős személyiségről, történelmi korról.

A konferenciát a Kaláka Klub főtitkára, Forgó László nyitotta meg, aki elmondta, hogy a Bécs egyik legjelentősebb barokk műemlékeként számon tartott gyönyörű Trautson Palota, amely otthont adott a rendezvénynek, „kis Magyarországnak” volt tekinthető 200 éven keresztül, hiszen itt székelt a Mária Terézia alapította magyar testőrség, majd a Monarchia széthullása után is a magyar állam tulajdonában maradó épületben kapott helyet a Collegium Hungaricum. Jelenleg Ausztria Igazságügyi Minisztériumának a székhelye. Köszöntőt mondott Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár is, aki szerint Mátyáshoz szinte mindannyiunknak van köze: kevés olyan történelmi személyiség van, aki nemzeteket kapcsol össze, és Mátyás ilyen.

A konferencia első előadója Lengyelország budapesti nagykövete, Jerzy Snopek volt, aki a lengyel reneszánsz kibontakozásában emelte ki Mátyás szerepét. A 15. század 2. felében ugyanis rendszeres és koordinált formában működtek a magyar-lengyel kapcsolatok, ennek során pedig Magyarország közvetítette a reneszánsz kultúrát Lengyelországba.  Elmondta viszont azt is, hogy e kapcsolat alapos forráskutatásával és elemzésével egyelőre még adós mind a magyar, mind a lengyel tudomány. Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök a reneszánsz uralkodót méltatta. Közben megtudtuk azt is, hogy a Mátyás-emlékévet idén januárban éppen Szegeden nyitották meg. Buzás Gergely, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója lendületes, gazdag képanyaggal illusztrált előadásában Mátyás építkezéseivel kapcsolatban osztott meg velünk sok érdekességet. Értesültünk például arról, hogy a nagy építtető hírében álló király anyagi eszközök híján ugyan sok, de nem nagy volumenű, ám látványos, reprezentatív építkezéseket végeztetett el: átalakított, díszített, átépített, dekorált. Sok városban kalandoztunk a képek segítségével, szóba került Pozsony és Árva is.

Rövid szünet után következett a minket, felvidékieket leginkább érintő előadás: Ádám Zita, az SZMPSZ tiszteletbeli alelnöke a gömöri Mátyás-hagyományok, a királlyal kapcsolatos helyi humoros történetek felidézésén kívül elmondta azt is, micsoda tartalmas programok – tanári konferenciák, pedagógiai projektek – valósultak meg Gömörben Mátyás kapcsán. A következő előadó, Raffai Judit Szabadkáról, az Újvidéki Egyetemről érkezett, és a vajdasági Mátyás-folklórról tartott előadást. Megtudhattuk tőle, hogy nemcsak a magyar, hanem további népek folklórjában is egyedülálló jelenség Mátyás alakja, a legerőteljesebben mégis a délvidéki anyagban jelenik meg: az itteni meseanyag több mint 10 %-a Mátyás-történet! Ezt követően Lupescu Makó Máriától, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem docensétől Mátyás kolozsvári emlékezetéről hallottunk, alaposan megismerkedtünk többek közt a király szülőházának és Fadrusz János által készített monumentális szobrának a történetével. A kolozsvári Mátyás-kultusz ma is megragadható egy két világháború közötti képeslapon olvasható mondatban: „Mátyás még vigyáz Kolozsvárra.” Az utolsó előadó Jürgen Vollbrecht, a szászországi Bautzen múzeumának igazgatója volt, aki Corvin Mátyás kőbe faragva címmel a helyi Ortenburg-vár Mátyás-tornyán lévő 9 méter magas, homokkőből készült Mátyás-domborművel ismertette meg a hallgatóságot, amelynek több másolata található meg Magyarországon is.

A konferencia befejezéseképpen Csibi Krisztina, a Magyarság Házának igazgatója megnyitotta a Mátyást mecénásként és katonaként bemutató kiállítást, amely márciusban Pozsonyban kezdte meg Kárpát-medencei körútját. A Merényi Zoltán és Somodi András által megálmodott, több darabból álló réz-, acél- és vászoninstalláció a király életének főbb motívumait idézi fel, és az emlékév végén a Szent István Bazilikában tekinthető majd meg utoljára.

Az előadások között reneszánsz dallamok csendültek fel a somorjai Németh Imre és a kecskeméti Homoki Zsolt tolmácsolásában, akik meg is énekeltették a közönséget. A legismertebb reneszánsz párválasztó dal első taktusainak felhangzása után a résztvevők együtt fújták Németh Imrével: Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom…

A tartalmas, jól szervezett konferencia után késő este intettünk búcsút ennek a gyönyörű épületnek és a láthatóan karácsonyi fényekbe öltöző városnak, nem úgy Mátyás királynak, aki meggyőződésem szerint ezen a délutánon még közelebb került hozzánk, megerősítve a köszöntőben elhangzott állítást arról, hogy e jeles személyiséghez mindannyiunknak köze van.

 

A felvidéki résztvevők nevében, Kulcsár Mónika, tanár, Pozsony

 

Matyas_Becs_02

Galéria