SZMPSZ Évkönyv 2019
2019-11-19Felhívás: HATÁRTALANUL! program a Kárpát-medence magyarlakta területeinek megismerésére
2019-11-25A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ), Kassán, 2019. november 15-16-17-én tanári emlékkonferenciát szervezett II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulójának tiszteletére.
A találkozónak a TeleDom Hotel és Konferenciaközpont adott minden igényt kielégítő lehetőséget mind az előadások megtartásához, mind a résztvevők lakhatásához és étkezéséhez.
Az érdemi munka megkezdése előtt a jelenlévők 1 perces néma felállással fejezték ki részvétüket a közelmúltban Nyitra környékén történt buszbaleset áldozatai és hozzátartozóik számára.
Az előadásokat kiválóan felkészült személyek tartották, akik a Felvidékről és Magyarország különböző intézményeiből érkeztek. A találkozó fővédnöke Mészáros Kálmán, a Budapesti Hadtörténeti Intézet történésze volt, aki arról beszélt, hogy a nagyságos fejedelem emlékezete hogyan jelenik meg a történelemben és a nemzeti emlékezetben. Hangsúlyozta, hogy Rákóczi kultuszát két szempontból is vizsgálhatjuk: egyrészt azt, hogy mit jelentett a tevékenysége a saját korában, másrészt azt, hogy mi a megítélése az elmúlt évszázadokban.
Oborni Teréz, az ELTE docense a Rákóczi család történetét ismertette a kezdetektől II. Rákóczi Ferenc megjelenéséig, kiemelve Rákóczi Zsigmond tevékenységét. (1544-1608)
Oláh Tamás, a Sátoraljaújhelyi Levéltár főlevéltárosa részletesen elemezte a hadieseményeket Tokaj bevételétől a szatmári csatáig, hangsúlyozva, hogy a kuruc hadsereg a szabadságharc ideje alatt mindvégig minőségi hátrányban volt a császári csapatokkal szemben a tüzérségi támogatás gyengesége miatt.
Tüskés Gábor, az MTA Irodalomtudományi Intézetének osztályvezetője II. Rákóczi Ferenc „Egy bűnös vallomása” című művének újraértékeléséről osztotta meg a gondolatait.
Harangozó Imre, az újkigyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola tanára, szenvedélyes, érzelemdús előadásában jelenítette meg a fejedelem emlékezetét a ruszin, a román és a szlovák néphagyományban.
Kónya Péter, az Eperjesi Egyetem rektora, a Felső-magyarországi szabad királyi városok (pl: Kassa, Eperjes, Bártfa, Kisszeben, Lőcse, Késmárk) szerepéről beszélt.
Szeghy-Gayer Veronika, a kassai NKE EJK Közép- Európa Kutatóintézetének történésze érzékletes előadásban ismertette a fejedelem és társai kassai újratemetésének körülményeit. Kitért az előzményekre is.
Seres István, az ELTE történésze, a fejedelem és kíséretének emigráns történetét részletesen elemezte.
Ilyés Gábor, nyíregyházi pedagógus, gondolatébresztő előadásban mutatta be, hogy napjainkban, a digitális technika segítségével, milyen feladatokkal lehet közelebb hozni a diákokhoz a történelemoktatást.
Mercs István, a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium irodalomtörténésze, Koháry István tevékenységét ismertette. Szemléletesen mutatta be Koháry eltökélt gondolatvilágát, amely a királypártiságában gyökeredzett, de nem volt császárpárti. A török kiűzését az országból csak az osztrákok segítségével tartotta lehetségesnek.
Tamás Edit, a sárospataki Rákóczi Múzeum igazgatója, a múzeumok szerepéről, az ismeretterjesztésről és az oktatás lehetőségeiről , napjaink múzeumpedagógiájáról tartott továbbgondolásra alkalmas előadást.
Meglátogattuk, a Szent Erzsébet Dómban lévő kriptát, és a rodostói ház mintájára felépített Rákóczi Múzeumot is.
A konferencia során nem csak az ismeretekkel lettünk gazdagabbak, hanem érzelmekben is. Nagy Csaba tárogatóművész, Molnár László és Németh Imre előadóművészek segítségével visszarepülhettünk a kuruckori világba.
Útban hazafelé megtekintettük a felújítás alatt lévő borsi kastélyt, a fejedelem születésének helyét, a felállított mellszoborral együtt, valamint a sárospataki Rákóczi várat, ahol Tamás Edit tartott részletes idegenvezetést. Itt bepillantást nyerhettünk az ágyúöntés rejtelmeibe is.
Összegezve elmondhatjuk, hogy egy nagyon jól megszervezett, tartalmas kiránduláson vettünk részt, amelyre még sokáig fogunk emlékezni!
A konferencia résztvevői nevében: Horváth Csaba