Zenével lehet beszéd és nyelvfejlődés javulást elérni?
2020-04-27
Mi a zaj? Mit hall a gyerek?
2020-04-27
Minden elem

Eltorzult hangok és a beszédindulás

A gyermekek beszédindulása 1,5-2 éves kor között történik meg.

Természetesen előtte is elindulnak a hangképzési és hangzó, szótag, szóutánzási és alkotási folyamatok, mindazonáltal a szintaxison alapuló beszéd általánosan ez idő tájt kezd kialakulni.

Hogyan vehető észre, hogy ez nem vagy nem jól történik meg?

Amikor egy gyermek

  • egyes hangokra nem kapja fel a fejét
  • nem hallja az ébresztőórát
  • egyik rokonra, ismerősre jobban figyel, mint másokra

akkor mindenképpen érdemes feltételezni és ennek megfelelően vizsgálni a gyermek hallását; ami – ahogyan erről már többször beszéltünk – több komponensből tevődik össze.

A kisgyermekek a csörgő, zörgő hangra jobban felfigyelnek, érdekesebbek nekik a fura hangok (gondoljunk a „Talking Tom” alkalmazásra, vagy éppen „Alvin, a mókus” hangjára, amelyeken a gyermek által felmondott hangok számára érdekes torzítással játszódnak vissza).

Az alábbi videóban ennek bemutatása történik a Goldsmith University kutatása és Imogen Heap alkotásán keresztül. Baba tesztekkel választották ki a megfelelő stimuláló hangokat, tempót és harmóniamenetet:

Az anyaméhben növekedés során a 20. magzati héttől mérhetően reagál a hangokra a gyermek, pedig a teljesen körülveszi a magzatvíz. Ennek megfelelően torzítva, lüktetve hallja a beszűrődő hangokat.

Az amerikai őslakos indiánok között szokás volt egy fénytől elzárt tipi vízparti felállítása, ahova a megnyugvást és gondolati tisztaságot kereső ember egy langyos vizű „kádba” feküdve, amelyben a dobhártyáját elfedte a víz hallgatta a hullámokat és a külvilág víz által torzított hangjait – miközben más ingerek jóval kevésbé érték.

Bizonyos zenék és hangszerek hasonló basszus és szub-basszus hangokkal vonzzák a fiatal felnőtteket is.

Ahogy a víz, úgy a levegő is rezgésekkel továbbítja a hangot.

A megszületéssel a gyermek életéből kivevődik ez a szub-basszus.

Egy gyermek a hangmasszából és annak lüktetéséből frekvenciaszűréssel tanulja meg felismerni, kiválogatni a fontosakat, neki szólókat.

Érdekes, hogy a rezonátorterek az emberi élet során többször jelentősen átalakulnak: magzati 20. héten, születéskor, 6-8 hónapos korban, pubertás során. Ezek mindegyikét követően újratanulás, finomhangolás történik, alkalmazkodás.

Talán nem véletlen, hogy sokszor a kamaszok éppúgy nem figyelnek, mint a kisgyermekek – egyszerűen mást hallanak, mint mi.

Hogy egyszerű példával éljünk: a jól szigetelő ablakon jóval másképp szűrődik át, mint egy fakeretes, régi ablakon. Nem a hang forrása változik meg, hanem a mi érzékelésünk.

Amennyiben a gyermek nem indul el ennek adaptálásának útján, akkor mindenképpen szakemberre van szükség.

Szerencsére egyre távolabb kerülünk azoktól az uralkodó megértésektől, hogy a gyerek „figyelemzavaros”, „lusta”, „nemtörődöm”, „kevésbé okos” – amikor alapvetően csak másképp hallja, zajnak értelmezi azt, amit nem tud – rezonátorterének megváltozása és az ehhez való alkalmazkodása elmaradása miatt – megfelelően kiszűrni.

Egyrészt, vágyunk egy korábbi állapotra, a magzatkorban érzékelt hangokra. Gyakorta a megfelelő hangfal, fülhallgató, zene, lejátszási mód választásával próbálkozunk ennek „újraélésével”.

Másrészt, egy ilyen állandósuló állapotban egyszerűen nem szűrődik át az információ megfelelően.

Azért, mert nem hall a gyermek, attól még nem feltétlenül süket vagy nagyothalló, vagy éppen figyelemzavaros, nemtörődöm.

Meg kell tudnunk vizsgálni, hogy a halláselakadás hol és hogyan lépett fel. Ezáltal a beszédindulást, beszédfejlődést is jobban tudjuk elősegíteni.

Egy fejlődésbeli megrekedés még nem determinisztikus jövőkép, hanem pusztán egy elakadás, amelyet lokalizálva – közös munkával – fel kell tudnunk oldani közös munkával.

Dr. Schneider Júlia

Bem tér 14
Győr Hungary 9024
HUNGARY