25 éves az RMPSZ
2016-12-13
Nyolc alapiskola és óvoda nyert Csodasarkot a Felvidéken
2016-12-16
Minden elem

Hagyományok a gömöri iskolákban

Szerző: Ádám Zita

A hagyomány komoly dolog: egy nép mindennapjainak, szokásrendjének, a munkához, a munkavégzéshez, az ünnepekhez kapcsolódó szokásainak gyűjteménye.

A gömöri ember tudvalevő szíves vendéglátó, erős gömöri identitástudattal rendelkezik, amiben helyet kap palóc magyar anyanyelve, szülőföldjéhez kötődő ragaszkodása, saját maga és életének kitalálása egyéb segítség nélkül. Mert segítség nem volt, nincs, nem is lesz, ami megkönnyítené életét. Egyedüli segítője talpa alatt az anyaföld, ami a Sajó, Balog, Rima széles és termékeny árterülete megművelésével ajándékozza meg, illetve ami a Turóc, a Macskás, a Gortva szűk völgyében megterem, és a kedves hegyek, völgyek, dombok adta állattenyésztés lehetősége. Az ebből a munkából eredő, az évszakokhoz szorosan igazodó és köthető évszázados hagyományok határozták meg életvitelét, gondolkodását, szokásait, ünnepeit, erről szólnak népdalai, balladái, ezt szövi bele meséibe, kézműves eszközei ezeknek a munkáknak a megkönnyebbítésére készültek.. A gömöri embert nem kényeztette környezete, kreativitása révén saját magának kellett magáról gondoskodni, életét kitalálni, megteremteni szorgos munkával családja megélhetését. A megélhetés keménységének elviselése tette kitartóvá, a jég hátán is megélni tudóvá. Ami körötte volt, mindent a saját hasznára, megélhetésének javítására hasznosította. Szokásaiban, hagyományaiban, öltözködésében ez a gondolkodás érhető tetten. Ugyan az archaikus falu életvitelében, gondolkodásában, kapcsolati, munkavégzési, szórakozási, ünnepi, öltözködési szokásaiban, folklórjában már nem a régi, de megmaradtak a hagyományok szóbeli és írott, dalolt, kézműves emlékei, a régi gyermekjátékok a családok féltve őrzött kincseként, a tájházak gyűjteményeként, mint az egy-egy falura jellemző szokások lenyomataként, nemzedékek emberi nyomaként. A 800. generáció most adja át örökségét az unokáknak nem csak megőrzésre, hanem annak gazdagítására is.

Gömörben a gazdasági és a társadalmi helyzet ma sem változott sokat, csak a század felfedezései leszoktatták a embereket a közösségi életről, fellazult a több generációs család együttélése, a szabad idő eltöltésének módjai, életterei változtak, elfejtődtek a régi szokások, nemes gesztusok, éltető és összetartó hagyományok, hogy helyette a halloween-féle nemzetidegen őrületeknek adják át a helyüket és a gondolatot.

Az idő magával hozta, hogy az elveszett értékeket és értékrendet, ha nem is lehet visszahozni, de meg kell ismerni ahhoz, hogy tudjuk helyünket a világban. Hogy tudjuk, honnan indultunk, kik vagyunk, s ennek ismeretében tervezzük megmaradásunkat. Ezért vegyük számba értékeinket, vegyük számba, mire vagyunk képesek együtt egymásért. Amit a régiek tudtak és életben tartotta őket, az emel át bennünket a jövőbe a megmaradásnak.

Ezen gondolatok jegyében született meg a Sajó-Turóc-Balog mentén a Falusi Hagyományok Hete, a Rima-Macskás-Gortva völgyében a Gömöri Hagyományok Hete rendezvénysorozat.

2015-ben csak a Falusi Hagyományok Hete rendezvénysorozat hozta lázba a Sajó, Balog és a Turóc menti települések magyar iskoláit. Egy évvel később a Rima, a Macskás és a Gortva völgyében lévő iskolák is megteremtették a hagyományaik életben tartásának programját Gömöri Hagyományok Hete programsorozat formájában.

Hét évvel ezelőtt a Sajógömöri Alapiskola a helyi és regionális értékek keretén belül egy héten át tartó gömöri hagyományok felújításával tette teljessé és zárta le az őszi hónapok történéseit. Tavaly a helyi hagyományőrzés kistérségivé bővült és a Sajó-, illetve Turóc-völgyi iskolák kisdiákjait szólította meg a feladatra.

A projekt célja a kistérség hagyományainak megismerése, az elődök mindennapi életének, életszemléletének felidézése, egy régen letűnt világ értékeinek felfedezése, az elődök önfenntartó életmódjának megismerése, megidézése azzal a céllal, hogy tiszteletet keltsünk a tanulókban a felmenők által teremtett szellemi és tárgyi értékek iránt. A projekt pedagógiai célja között szerepelt a különböző kompetenciák, készségek fejlesztése:

  • A finommotorika fejlesztése

  • Feladattartás, elkötelezettség fejlesztése

  • A figyelem fejlesztése

  • Különböző technikák megtanulása a használati tárgyak készítésekor

  • Tehetségígéretek felfedezése

  • Kreatív ötletek megvalósítása, újragondolása

  • Közösségben történő sikeres együttműködés

  • Egymás segítése, elfogadása

  • Konfliktuskezelés, a sokszínűség elfogadása

  • Szociális kompetenciák fejlesztése

  • Hatékony kommunikáció gyakorlása

  • A tanulók megfigyelése munka közben, erősségeik felfedezése

  • Régi csoportos gyermekjátékok megtanulása – szabályok megalkotása, gyakorlása , felkészülés a munka világára

  • Anyanyelvi kompetencia fejlesztése, mesemondás, mesélés, előadás, szókincsfejlesztés

  • Zenei anyanyelvünk megismerése, a készség fejlesztése, a közös éneklés örömének megélése, a népdalok tematikájának, ritmusának, tempójának összefüggése, a népdalok a nép életének, érzéseinek kifejezése

  • Élmény és a flow megélése, érzelmi fejlesztés

  • Találkozások, beszélgetések, ismerkedés egymással

  • Interjúkészítés, kutatás alapjainak megtanulása

Ám a legfontosabb cél: egy nemzet kultúrájának, hagyományainak megismerése, az identitás erősítése. Az egyetemes kultúrán belül Gömör gazdag hagyományvilágának megismerése a magyar iskola kötelessége. Ezen hagyományok a gömöri magyar iskolákban pedagógiai projektek, illetve a hagyományok hetének rendezvénysorozata keretében történik. Ezért érezték a régió nevelői, hogy a helyi jellegű hagyományőrzést és –mentést kistérségűvé kell szélesíteni.

A programsorozat november 3-25. között valósult meg a két kistérségben, hetente két-két napot szentelve a hagyományoknak, melyek részét képezte a: kézműves mesterségek gyakorlása, mesemondás, nagyszüleink gyermekjátékainak megismerése, gyermekjátékok készítése, illetve népdalfesztivál. A szervezők kerülték az egyes programok versenyjellegét, ami energiákat szabadított fel a gyermekekből a kreatív munkavégzésre, az örömre, az élményszerű felszabadultságra. A projektbe feladatonként és helyszínenként 45 – 110 résztvevő kapcsolódott be, ami folyóvölgyenként 15 iskolát, 160-200 tanulót jelentett.

A Sajó mentén a program első állomása a Dereski Alapiskola volt, ahol a tanulók különböző kézműves foglalkozásokat figyelhettek meg, sajátíthattak el, mint: a kosárfonás, a hímzés alapjai, képek készítése termésekből és magvakból, használati tárgyak alkotása fonalragasztással. A Gortva-völgyben a kézműves mesterségek tanulásának a feledi Szombathy MTNY Alapiskola adott otthont, de előtte megismerkedtek a résztvevők a nap kínálatával, bemutatkoztak az egyes műhelyek: tésztagyúrás, -készítés, rongybabakészítés, hímzés, tányérfestés, kosárfonás, majd megtekintették az iskola gazdag néprajzi kiállítását. Ezt követték az egyes műhelyekben a gyakorlati foglalkozások. Élmény volt megfigyelni a munkába belefeledkezett gyermekeket, a kész munka fölötti határtalan örömüket. A napot értékelés, emléklapot átadása, az iskolák apró ajándékai, a Veréb Gyöngyi vezette táncházi foglalkozás tették még örömteljesebbé. Korda Edit és Ziman Ágota igazgatók voltak a helyi programok kiváló megvalósítói.

A második állomás a mesemondásé volt, amit a tornaljai Kazinczy Ferenc MTNY Alapiskola, illetve a Rimaszécsi Alapiskola valósított meg. Tornalján igazi mesemondó fesztivállá nemesedett a mesemondók találkozása, amit a kreatív háttérkép, a közös játékok, éneklés tett még élményszerűbbé. A feszültséget oldotta, hogy mindenki egyforma könyvcsomagot és az iskola részéről apró figyelmességet kapott. Nagy Katalin és Stubendek Dóra igazgató asszonyoknak köszönhető a kiváló helyi szervezés, a gyermeki öröm és élmény.

A harmadik állomáson, a Bátkai, illetve a Gesztetei Alapiskolában rég elfeledett gyermekjátékokat elevenítettek fel, tanultak meg különböző műhelyekben a gyermekek. Az iskolák megmutatták, milyen játékokat ismer a helyi gyermekcsoport, majd a résztvevők forgó rendszerben működő műhelyekben sajátították el nagyszüleik játékait, amit az iskolában, iskola után, a nagycsaládban játszottak évszakoktól függően. A játéknak az a tulajdonsága, hogy a felnőtt is elcsábul, késztetést érez a kipróbálásra. A játék szabálykövetést, az új játék pedig szabályalkotást vár el a játszótól, ami közös megegyezés alapján jöhet csak létre. Ebben áll nevelő szerepe. A kiváló szervezés Sebők Csillát, Gyurán Ágnest, Szitai Antal és Sallai Ágnest dicséri.

A negyedik, utolsó állomás a népdalé, az éneklés öröméé, az öröméneklésé volt Sajógömörön és Almágyban. Míg Sajógömörön a versenyjelleg dominált, Almágyban verseny nélküli, igazi felszabadulást hozott az éneklés, amit a Mács Katalin vezetett táncház tett mozgalmasabbá. Sajógömör különleges vendégségre várta a résztvevőket: máig élő népi ételekkel kedveskedtek a kedves vendégnek: krumplilángossal, gömöri gulykával, mákos nudlival (begyerővel), hagymás törött babbal, túrós laskával, görhővel, kálvinista menyország (nemesradnóti hungarikum) süteménnyel, bejglivel, mint nagyanyáink idejében. Ráadásul mindenki megkapta a hagyományos gömöri ételek tenyérbe is elférő receptkönyvét. A szervezésért köszönet illeti Kiss Istvánt, Bencső Krisztinát, Almágyban Agócs Péter, Agócs Ildikót,.

Minden helyszínen frissítő fogadta a gyermekeket, vendéget, ízletes ebéd zárta a napot, ami a házigazdák figyelmességét dicséri.

Mindkét kistérségben a hagyományok hetének gazdag programja, feledhetetlen élménye, boldog öröme a Bethlen Alap támogatása révén jött létre, a kivitelezést az SZMPSZ Rimaszombati és Nagyrőcei Területi Választmánya valósította meg.

Köszönet a programokat megvalósító iskoláknak, igazgatóknak, tanítóknak, nevelőknek, akik társadalmi munkában, sok időt és anyagiakat áldozva a szervezésre életben tartják Gömör szellemi értékét, a gömöri nép által megalkotott kincseket, ősi szokásokat, hagyományokat. A hagyomány a múlt ismerete, hogy a ma élhető, a jövő kiszámítható legyen. A hagyományok megélése, életben tartása, a népemlékezet megbecsülése a gömöri magyar iskolák arculatát is segít megalkotni. De az anyanyelvben való élés, a népdalok tiszta forrásában való megmerítkezés, a népmese teremtő erejébe vetett hit visszasegíti a XXI. század elmagánosodó és elmagányosodó emberét az övéi közösségébe, saját nemzetének bőven buzgó teremtő forrásaihoz. A ma iskolájának Gömörben ez is a feladata.