A digitális eszközök alkalmazása a tehetséggondozásban és a tudásmegosztásban a Felvidéken, a Székelyföldön és a Vajdaságban

A „Köznevelési együttműködés a digitális módszerek és eszközök használatának támogatására Magyarországon és a szomszédos országokban” elnevezésű projekt három tanulmányútján a résztvevők megbizonyosodhattak róla, hogy a digitális megoldások alkalmazása az oktató-nevelő munkában mindhárom országban széles palettán mozog. Számos szakmai programon nyerhettek betekintést a digitális eszközök, módszerek, tartalmak és rendszerek helyi alkalmazási területeibe, jó gyakorlataiba.

A projekt első tanulmányútját a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezte 2024. október 17. és 19. között. Digitális tudásátadás, fejlődés, tapasztalatcsere – ezek voltak a háromnapos felvidéki program hívószavai. Hetényen, a Tarczy Lajos Alapiskolában a helyi és régiós értékek iskolai összegyűjtésének munkálataiban, valamint a tehetséggondozásban alkalmazott digitális eszközöket mutatták be. Rancsó Andrea pedagógus előadásában többek között kitért a csoportos tanulást támogató Kahoot platform és a Mentimeter interaktív prezentációs és szavazóeszköz használatára, továbbá a helytörténeti kutatásokon alapuló digitális tananyagfejlesztésre is.

Búcson, a Katona Mihály Alapiskolában Henzel György pedagógus a Digi STE(A)M-megoldásokról adott részletes összefoglalót. Bemutatta az iskola QR-kódos tanösvényét, majd a vendégek megtekinthették, hogyan dolgoznak a diákok a varrószakkörön, a kémialaborban, az inkluzív pedagógiai terem eszközeivel vagy az űrkutatással kapcsolatos SpaceBuzz projekten.

Révkomáromban a szlovákiai magyar oktatás helyzetéről és sajátosságairól Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója adott elő. Szólt a felvidéki magyar közösség társadalmi, gazdasági helyzetéről, Szlovákia közoktatási rendszeréről, a szlovákiai magyar közoktatás sajátosságairól és az iskolahálózat alakulásáról, valamint az oktatás megújítását célzó, folyamatban lévő szlovákiai kurrikuláris reformról. Varga Tamás pedagógus, az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet működését ismertette a hallgatósággal. Előadásában nagy hangsúlyt kapott a digitális tananyagfejlesztés gyakorlati alkalmazása. A szakmai program Ondrej Takáč egyetemi docens előadásával zárult, amely átfogó képet nyújtott arról, hogyan alkalmazzák a digitális eszközöket a Selye János Egyetem mindennapi gyakorlatában.

A második tanulmányút Székelyföldre vezetett, a projekttagokat a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) várta. 2024. november 20. és 23. között három helyszín, Csíkszereda, Csíkszentsimon és Szováta adott otthont a találkozónak. Demeter Levente, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelője a Hargita megyei magyar oktatás helyzetéről adott összefoglalót. Ezt követően Ferencz-Salamon Alpár igazgató a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házának tevékenységéről tartott részletes ismertetőt. Portik Zsolt és Koók László Attila pedagógusok a digitális eszközökben rejlő alkotópedagógiai lehetőségeket mutatták be.

A vendégek nyílt órán vettek részt a csíkszentsimoni Endes József Általános Iskolában, ahol Lőrincz Zoltán arról beszélt, miként alkalmazzák a legkorszerűbb digitális eszközöket a napi oktató-nevelő munkában.

A harmadik napon a résztvevők előadásokat hallgattak a szovátai Teleki Oktatási Központban. Kiss Imre, a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelője, az RMPSZ székelyföldi alelnöke a romániai magyar nyelvű oktatás helyzetéről adott helyzetértékelést, intézménytípusokra, diákokra, osztályokra és pedagógusokra vonatkozó statisztikai adatokat is felvonultatva. Dr. Tódor Imre, a Sapientia Magyar Tudományegyetem oktatója, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium tanára a pedagógusok digitális oktatáshoz való hozzáállását mutatta be a DigCompEdu-mérések eredményeinek tükrében.

Végezetül műhelymunkákra került sor a szovátai Domokos Kázmér Szakközépiskolában: a foglalkozásvezetők interaktív feladatok és a Redmenta mesterségesintelligencia-alapú oktatási platform segítségével mutatták be, hogyan lehet a tanítást élményalapúvá tenni és ezáltal növelni a diákok motivációját.

A 2025-ös esztendőt a projekt megvalósításán dolgozó szervezetek a harmadik tanulmányúttal kezdték meg, amely január 5-étől 7-éig zajlott a délvidéki Szabadkán, Zentán és Bácskertesen az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete (ÉMPE) szervezésében. A Szabadkán, az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán tartott szakmai délelőtt keretében dr. Csenterics András a mesterséges intelligencia jelenéről és jövőjéről, Fremond Árpád elnök a Magyar Nemzeti Tanács szerepvállalásáról, Puskás János, a Vajdasági Pedagógiai Intézet igazgatója pedig a digitális eszközök alkalmazásáról beszélt. Halasi Ágnes, az Oktatási Minisztérium tanácsosa a közoktatás minőségi ellenőrzéséről, dr. Námesztovszki Zsolt, a Tanítóképző Kar tanára a felsőoktatás digitalizációjáról adott elő, Tóth Gabriella matematikatanár, az ÉMPE alelnöke pedig a helyi tehetséggondozó programokat mutatta be.

A résztvevők ezt követően Zentán, a Thurzó Lajos Általános Iskolában nyerhettek betekintést a tehetséggondozás helyi gyakorlatába. Ugyanitt interaktív műhelymunkán a digitális eszközök, valamint a mesterséges intelligencia vajdasági alkalmazásába is bepillanthattak.

Az utolsó, bácskertesi szakmai napra a József Attila Általános Iskolában került sor, ahol a résztvevők átfogó képet kaptak a szerbiai magyar szórványiskolák előtt álló kihívásokról és a digitális eszközök szerepéről a helyi oktatásban. A vendégek ezt követően a térség tradícióival is megismerkedtek: az iskola pedagógusai és tanulói a helyi kulturális értékekből, ma is élő népszokásokból adtak ízelítőt.