Dátum: 2017. június 9–11.
Helyszín: Galánta, Pázmány Péter Alapítvány székháza, ill. tanulmányi kirándulás
Cél: Kognitív tehetségek fejlesztésének lehetőségei interaktív előadások és foglalkozássorozat keretében. 30 órás fejlesztési program tehetséges tanulók és tanáraik részére.
Előadók: Szanyi Mária pedagógus, néprajzkutató, Pék László földrajz szakos tanár, helytörténeti szakíró, Szetyinszky Veronika tanár, tankönyvíró és iskolai helytörténeti szakkörvezető, természettudományi és helytörténeti versenyekre felkészítő tanárok.
Célcsoport: a Galántai SZMPSZ RPK Tehetségponthoz tartozó Tehetségműhely (Széchenyi István Alapiskola, Felsőszeli), a Vágsellyei Pázmány Péter Alapiskola Tehetségpontja és a Szenci Szenczi Molnár Albert Alapiskola Tehetségpontja által delegált tehetséges tanulók és felkészítő tanáraik.
A programban a felsorolt Tehetségpontok, illetve Tehetségműhely azon tanulói vettek részt, akik már eredményeket értek el a tehetséggondozás valamely területén. Mivel a programban részt vevők természettudományi versenyeken és a helytörténeti kutatásokban jeleskednek, a 30 órás képzés az egymástól tanulunk, egymást tanítjuk módszerre épült.
A program a közelmúltban zajlott Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny országos döntőjén aranysávos mesemondó meséjével indult, aki a tájnyelv tolmácsolásáért különdíjat kapott. Ennek tanulságait Szanyi Mária néprajzkutató elemezte, kiemelve a tájnyelvi feljegyzések fontosságát a helytörténeti kutatások terepmunkálatai során.
Következő programpont: a Felszőszeli Tehetségműhely Csillagoknak teremtője c. országos népdalvetélkedőjének győztese az általa énekelt népdalcsokor mellé egy Kodály Z. által 1905-ben Felsőszeliben gyűjtött népdalt tanított a résztvevőkkel, ezzel is adózva Kodály emlékének a most aktuális Kodály-év alkalmából. Felkészítő tanára, Morovics Ibolya a helytörténeti gyűjtés szempontjából értékes előadást tartott Kodály első népdalgyűjtő útjáról, amely Felsőszelit is érintette.
A természettudományi bemutatók sorát a járási biológiai olimpián (általános iskolások számára legmagasabb szint) 1. helyezett, munkáját szlovák nyelven megvédő tanuló mutatta be. Témája saját papagájának tenyésztés és szaporítása volt. Az előadás, illetve a felkészülési szakasz tanulságát a tanulón kívül felkészítő tanára és az iskola igazgatója ismertette a résztvevőkkel: nem kell szakintézet ahhoz, hogy egy felső tagozatos tanulságos természettudományi „kutatást” végezzen. Elég, ha teljes mélységében megismeri a kedvenc állatát (madarát), amelyhez alaposan áttanulmányozza a szakirodalmat, felkeresi környezetében élő tenyésztőt és együttműködik vele. A sikerhez természetesen fontos az iskolai háttér és a tanári segítség. Ez utóbbihoz nyújtott módszertani segítséget Matus Mónika iskolaigazgató és Párkány Antónia felkészítő tanár.
A felsőszeli és a vágsellyei iskolák tanulói kémiai és fizikai kísérleteket mutattak be. A résztvevők a kísérletek „érdekességét”, mint „bűvészmutatványokat” figyelték és igen nagy motivációt jelentett számukra. Természetesen a részt vevő diákoknak nem voltak ismeretlenek a tantárgyi keretek között bemutatott kísérletek, azonban a más, a tanóraitól eltérő környezetben más motivációt jelentett azok számára, akik az iskolában nem a természettudományi szakköröket látogatják. Különösen felkeltette az érdeklődésüket, hogy a bemutatót tartó diákok milyen elméleti felkészültséggel és tájékozottsággal magyarázzák a kísérleteiket. A felkészítő tanárokkal együtt ismertették azokat az weboldalakat, ahol hasonló érdekes kísérletekkel találkozhatnak, majd a tanárok elmagyarázták az iskolai tantárgyakhoz kötődő elméleti tudnivalókat is.
A társadalomtudományi bemutatók a programtól eltérően két részre oszlottak:
Szetyinszky Veronika a bemutatót követő előadásában bemutatta az iskolai helytörténeti kutatás folyamatát a családtagokkal való beszélgetésektől a téma kiválasztásán át annak irodalmi és levéltári kiegészítéséig. Vázolta továbbá a kimeneti munkák (plakát, prezentáció, fogalmazás, előadás) elkészítésének menetét, illetve több munka összedolgozását egy-egy témakör szűkítése kapcsán. Erre volt alkalmas a bemutatott projektjük, amely 1-2 perces időtartamban felvillantotta azokat az értékeket, amelyeket a vágsellyei iskola tanulói már korábban bemutattak a Kincseresők konferenciáin.
Mind a természettudományi mind a társadalomtudományi bemutatók után az elemzések része volt a „hogyan tovább?” kérdés megválaszolása. Ezt a tanárok és előadók elsősorban a résztvevő diákoknak tették fel, hogy serkentsék őket más szakterületek iráni érdeklődésre is: a term.tud. érdeklődésűeket a társadalomtudományok, a művészeteket és helytörténetet, történelmet, irodalmat kedvelőket a természettudományok irányába. A diákok motivációját és a kérdés megválaszolása elsősorban a bemutatót tartó diákokra hárult, ezt a felkészítő tanárok és a tanfolyam előadói beszélgetés formájában segítették.
A tanfolyam elméleti előadásai részben a helytörténeti kutatások módszereire (Szanyi Mária), másrészt a földrajzi ismeretek természettudományi és társadalomtudományi szempontú felhasználására és kiaknázására (Pék László) irányult. Mindkét előadást jól egészítette ki a múzeumlátogatás és a tanulmányi kirándulás, amely során a különféle településtípusokat, a földrajzi tájak változásait figyelhették meg a tanulók. Alkalom nyílt a földrajzi adottságok és a gazdasági szempontok összhangjának a megfigyelésére (földművelés, pásztorkodás, erdölés, ipar stb.). A kirándulás minta a tehetséggondozás gazdagító programja ugyanakkor a geológiai ismereteknek a helyszínen való bővítése (síkvidéki gyerekek hegyvidéki megfigyelései) adott alkalmat.
A tehetséggondozásnak ez a formája megítélésünk szerint elérte a célját. A tanulók gazdag tapasztalatokkal tértek haza, és a programnak az iskolatársak körében is jó visszhangja volt.