A személyre szabott tanulást biztosító tanítási stratégiák

Vezetők Virág Irén egyetemi docens, intézetigazgató, az Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Intézettől Egerből, és Petres Csizmadia Gabriella egyetemi oktató, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karáról

Az 5. szakmai műhelyben a „Hogyan?“ kérdésre kerestük a választ, azaz a személyre szabott tanulást biztosító tanítási stratégiákkal foglalkoztunk. Vezetőink Virág Irén egyetemi docens, az egri Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Intézetének igazgatója és Petres Csizmadia Gabriella egyetemi oktató a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karától voltak.

A szekció elméleti részében a differenciált oktatásban alkalmazható stratégiák, programok, szervezési módok és módszerek közül ötöt vizsgáltunk meg közelebbről:

• Projektmódszer (Dewey-Kilpatrik)
• Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program (Zsolnai)
• Kooperatív tanulásszervezés (Kagan)
• Differenciált heti terv (Jena Plan)
• Differenciált rétegmunka (Gyeremekek Háza)

Az egyes programokon belül tisztáztuk az alapfogalmakat, foglalkoztunk a programok felépítésével, fajtáival, előnyeivel és hátrányaival. Láttunk több, tanulók által feldolgozott heti tervet. Felkeltette az érdeklődésünket a differenciált rétegmunka, amely lehetőséget ad egy tanórán különböző egymástól nagyon eltérő rétegeken belül is foglalkozást biztosítani a tanulók számára.

A szakmai műhely gyakorlati részében a személyre szabott tanítási-tanulási folyamat megvalósítási lehetőségeit kerestük saját pedagógiai gyakorlatunkban. Két csoporton belül gondolkodtunk. Az első csoportban dolgozó pedagógusok szociálisan hátrányos helyzetű,  tehetséggondozást igénylő, egészségkárosult vagy tanulási zavarral küzdő tanulókkal foglalkoznak. A vizsgált elemeket megtalálták a speciális és a nulladik osztályok munkájában, új tantárgyak bevezetésénél (pl.: család és a házasságra nevelés), az egész napos oktatói rendszert elősegítő projektben, valamint egy prevenciós programban . Ezek lehetőséget adnak motivációs tanulmányutakat szervezni állatkertbe, színházba, múzeumba, 30-féle szakkört bevezetni, valamint speciális pedagógus, logopédus, egészségügyi szakember segítségét kérni az oktatásban . A szakkörök kiválasztásánál a tanulók igényeiből indulnak ki (főzőszakkör).  Az egyik iskolában a Komplex instrukciós rendszerrel (KIP) ismerkednek a pedagógusok.

A másik munkacsoporton belül szóba jött a tanulói portfólió, mint a személyre szabott tanulást segítő lehetőség, a Bátkai Alapiskola egyéni célokkal foglalkozó „Fabatkázva tanulni öröm“ című programja, az RJR modell, a regionális, iskolai és osztályon belüli projektek, a tanulópárok módszere, a versenyekre készítés és a kiselőadásokra készülés alkalma.

Összefoglaló gondolatok:

• Fontos, hogy minden iskola keresse a saját útját a személyre szabott tanulás terén.
• Fontos a vizsgált területen felülemelkedve , megfelelő távolságból szemlélni a problémát, hisz a probléma általában magában hordozza a megoldást is.
• Fontos, hogy a pedagógus olykor megújulva, bölcsebben és erősebben kezdjen ismét munkához.
• A pedagógus legfontosabb eszköze a saját személyisége, amely kulcs a személyre szabott tanuláshoz is.

Gyurán Ágnes igazgatóhelyettes, Bátkai Alapiskola

 Rozsnyó, 2018. 4. 8.