Vezetők Virág Irén egyetemi docens, intézetigazgató, az Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Intézettől Egerből, és Petres Csizmadia Gabriella egyetemi oktató, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karáról
Az 5. szakmai műhelyben a „Hogyan?“ kérdésre kerestük a választ, azaz a személyre szabott tanulást biztosító tanítási stratégiákkal foglalkoztunk. Vezetőink Virág Irén egyetemi docens, az egri Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Intézetének igazgatója és Petres Csizmadia Gabriella egyetemi oktató a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karától voltak.
A szekció elméleti részében a differenciált oktatásban alkalmazható stratégiák, programok, szervezési módok és módszerek közül ötöt vizsgáltunk meg közelebbről:
Az egyes programokon belül tisztáztuk az alapfogalmakat, foglalkoztunk a programok felépítésével, fajtáival, előnyeivel és hátrányaival. Láttunk több, tanulók által feldolgozott heti tervet. Felkeltette az érdeklődésünket a differenciált rétegmunka, amely lehetőséget ad egy tanórán különböző egymástól nagyon eltérő rétegeken belül is foglalkozást biztosítani a tanulók számára.
A szakmai műhely gyakorlati részében a személyre szabott tanítási-tanulási folyamat megvalósítási lehetőségeit kerestük saját pedagógiai gyakorlatunkban. Két csoporton belül gondolkodtunk. Az első csoportban dolgozó pedagógusok szociálisan hátrányos helyzetű, tehetséggondozást igénylő, egészségkárosult vagy tanulási zavarral küzdő tanulókkal foglalkoznak. A vizsgált elemeket megtalálták a speciális és a nulladik osztályok munkájában, új tantárgyak bevezetésénél (pl.: család és a házasságra nevelés), az egész napos oktatói rendszert elősegítő projektben, valamint egy prevenciós programban . Ezek lehetőséget adnak motivációs tanulmányutakat szervezni állatkertbe, színházba, múzeumba, 30-féle szakkört bevezetni, valamint speciális pedagógus, logopédus, egészségügyi szakember segítségét kérni az oktatásban . A szakkörök kiválasztásánál a tanulók igényeiből indulnak ki (főzőszakkör). Az egyik iskolában a Komplex instrukciós rendszerrel (KIP) ismerkednek a pedagógusok.
A másik munkacsoporton belül szóba jött a tanulói portfólió, mint a személyre szabott tanulást segítő lehetőség, a Bátkai Alapiskola egyéni célokkal foglalkozó „Fabatkázva tanulni öröm“ című programja, az RJR modell, a regionális, iskolai és osztályon belüli projektek, a tanulópárok módszere, a versenyekre készítés és a kiselőadásokra készülés alkalma.
Összefoglaló gondolatok:
Gyurán Ágnes igazgatóhelyettes, Bátkai Alapiskola
Rozsnyó, 2018. 4. 8.