Az eseményt Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára, Kádár Zoltán, a nemzetpolitikai államtitkár kabinetfőnöke és Peter Krajňák oktatási államtitkár is megtisztelte jelenlétével.
A konferencia programja egyrészt a tavalyi összejövetelünk fő témájához, (az iskolaigazgató meghatározó szerepe egy jó iskola kialakításában) és az azt követő visszajelzésekhez kapcsolódott, másrészt azt továbbgondolva most az iskolafejlesztéssel, az együttműködéssel és a tudásmegosztással foglalkoztunk. Így kapcsolódott rá szervesen konferenciánk a rozsnyói Országos Pedagógustalálkozó programjára is. Míg ott általánosabban, szélesebb körben vitattuk meg az iskolafejlesztéssel kapcsolatos kérdéseket, a mostani búcsi találkozón javarészt az iskolavezetők részvételével tettük ugyanezt.
A rendezvény fő programpontjaként az iskolafejlesztés jól bevált gyakorlatait, hasznos tapasztalatait, továbbá innovatív programokat, projekteket mutattak be olyan gyakorló iskolaigazgatók, akik azokat intézményeikben már több-kevesebb ideje sikeresen alkalmaznak.
Az iskoláinkat érintő újdonságok és változások című témakör előadói Prékop Mária, az SZK OM Nemzetiségi Főosztályának igazgatója főként a vonatkozó új jogszabályokról, illetve a közoktatási törvénnyel kapcsolatos újdonságokról számolt be.
Bolemant Lilla, a Szabványosított Mérések Nemzeti Intézetének (NÚCEM) szakelőadója pedig azt vázolta, hogy az ötödikesek és a kilencedikesek tesztelésére, valamint a 2018/19-es tanévtől megvalósuló érettségi vizsgákra milyen változások vonatkoznak, hogy a szövegértelmezési feladatokon kívül hallásértési feladatokkal is bővülnek a tesztek.
Ledneczky Gyöngyi, az Állami Pedagógiai Intézet Magyar Kisebbség Oktatásáért Felelős Osztályának a vezetője elmondta, hogy már dolgoznak a szlovák nyelv és irodalom magyar tannyelvű iskolákban megvalósítandó oktatásának koncepcióján. Meghatározzák az új módszereket és a kilépési standardokat.
Balogh Edit tanfelügyelő, a nyitrai Állami Tanfelügyelet képviseletében pedig elmondta, hogy a tanfelügyelet a következő évi tervében már az iskolák önértékelési folyamatait is ellenőrizni fogják, ami heves vitát váltott ki a hallgatóságból, hiszen erre sem az intézményvezetők, sem a pedagógusok, kevés kivételtől eltekintve, nincsenek felkészülve.
Az első nap délelőtti programját „Iskolafejlesztés, tudásmegosztás, együttműködés“ című plenáris előadásával Setényi János budapesti oktatáskutató zárta, aki egyébként a konferencia egyik szakmai garansa.
Délután a Kreatív oktatás – eredményes tanulás című blokkban Németh Szilvia, a budapesti T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. oktatáskutatója arról beszélt, hogy a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztése mennyire fontos a közoktatásban.
Ezt követően az iskoláinkban megvalósuló fejlesztési projektekről esett szó. Hazai iskolaigazgatóink olyan fejlesztési projekteket mutattak be, mint a Komplex Instrukciós Program (KIP), továbbá a Pénzügyi és gazdasági keretekről szóló projekt, valamint a differenciálás az alapozó szakaszban, illetve a diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer. Azok további intézményekben való bevezetéséhez az igazgatóknak ötleteket adtak, és későbbi segítségüket is megígérték. Majd a korábban említett jó gyakorlatok öt percben történő ismertetése következett.
A második napon egy minden iskolát érintő problémával: a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésével foglalkoztak. A tanulásban akadályozott és a viselkedési problémákkal küszködő, nem csak roma, hanem szociálisan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése egyaránt terítékre került. E témáról Melecski Júlia, a párkányi Artis Centrum gyógypedagógusa és Kiss Mária, az érsekújvári és ógyallai Magán Gyógypedagógiai Tanácsadó Központ fejlesztőpedagógusa tartott tanulságos előadást.
„A szlovák nyelv oktatásának módszertani megújítása a magyar iskolában“ című projektet a komáromi Módszertani-Pedagógiai Központ igazgatója, Szőköl István ismertette.
Ravasz Ábel, romaügyi kormánybiztos, előadásában ismertette azokat a lehetséges megoldásokat, amelyek segítségével közösen sokat tehetünk annak érdekében, hogy a roma gyerekek integrálása a magyar és a szlovák iskolákban egyaránt sikeres legyen – szerinte ez nem lehetetlen feladat.
A színpadon elhelyeztünk egy kosarat, amelybe a két nap során bárki bedobhatta az írott észrevételeit és a kérdéseit. A csütörtöki zárszó kapcsán pedig Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója azokat ismertette, értékelte, továbbította, ill. megválaszolta.
A konferencia résztvevőinek kérdőíveket osztottunk ki, hogy véleményük alapján, melyek rendkívül fontosak számunkra, tudjuk majd tolmácsolni az igazgatók álláspontját, véleményét egyrészt a következő konferencia szervezése kapcsán, másrészt a különböző egyeztetési tárgyalásokon, hazai és külföldi fórumokon. Végezetül meghirdettük a III. Országos Konferenciát, folytatásra sarkall minket az is, hogy az intézményvezetők nagyon aktívak voltak, érdeklődéssel szóltak hozzá az egyes témákhoz és tudatták velünk, igénylik a folytatást, az együttgondolkodást.
Morvay Katalin