Morvay Katalin: igény van a szakmai együttgondolkodásra iskoláink jövőjéről

Szerző: Nagy Miskó Ildikó

Forrás: www.hirek.sk

KOMÁROM. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a Comenius Pedagógiai Intézettel és az Iskolavezetők Országos Társulásával együtt október 18-19-én Búcson rendezte meg a Szlovákiai Magyar Iskolaigazgatók I. Országos Konferenciáját, amely részleteiről Morvay Katalin, a társulás elnöke tájékoztatta portálunkat.

Az Iskolavezetők Országos Társulása a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) szakmai szervezeteként tevékenykedik. A szervezők a búcsi konferenciára a meghívókat minden szlovákiai magyar alap- és középiskolába eljuttatták. „A Comenius Pedagógiai Intézettel közösen egyrészt azért hívtuk össze a hazai magyar iskolaigazgatókat, mert a tavaszi kormányalakítás után a közoktatási rendszerünket illetően sok fontos változás történt. Mielőbb lépni kellett iskolahálózatunk fenntarthatósága, kisiskoláink és a kevés diákkal működő, teljes szervezettségű alapiskoláink megmentése, fejlesztése és finanszírozása érdekében. Megváltozott a kerettanterv, továbbá az oktatási tárcán belül létrejött a magyar nemzetiségű igazgató által irányított főosztály, ahol egy másik magyar szakember is dolgozik“ – mondta a kezdeményezés indítékáról a társulás elnöke.

Másrészt azért is gondolták, hogy nagy szükség van az intézményvezetők oktatás és nevelés fejlesztésének nemzeti programjával kapcsolatos szakmai eszmecseréjére és véleménynyilvánítására, mert az meghatározza a hazai közoktatás fejlesztési stratégiáját.

„A programot kidolgozó munkacsoport egyik tagja, Vladimír Burjan oktatási szakértő is eljött a konferenciánkra, és részletesen is ismertette a nemzeti programot. Annak egyes pontjai a hazai szlovák és magyar, illetve más tannyelvű iskolákra egyaránt vonatkoznak, abban nem szerepelnek csak a nemzetiségi oktatási intézményekre vonatkozó specifikumok. A tervezett változások közé sorolható például a tankötelezettség egy évvel történő meghosszabbítása, tehát a diákoknak 17 éves korukig kellene az iskola kötelékében maradniuk. A beiskolázás pedig 6 helyett már 5 éves korban kezdődne. Az alapiskolák esetében visszatérnénk a régi modellhez: az alsó tagozatba az 1-5., a felsőbe pedig a 6-9. évfolyam tartozna. Burjan úr a duális képzés előnyeit is vázolta. További hat szakértővel együtt az oktatási minisztérium honlapján éppen múlt pénteken bocsátották általános vitára az általuk kidolgozott anyagot, amely több körben véleményezhető. Meg is jegyezte, hogy a szlovákiai magyar intézményvezetők közösen elsőként foglalkozhatnak a dokumentum tartalmával, amely elmondása szerint nem politikai megrendelésre, hanem kizárólag szakmai szempontok figyelembe vételével készült, középpontba állítva a diákokat és az ő igényeiket, amelyekhez az oktatásnak igazodnia kellene“ – mondta Morvay Katalin.

A társulás elnöke kitért arra is, hogy mivel még az oktatásfinanszírozási törvény sem lezárt fejezet, így arról is tárgyaltak. Az egyes előadások, kerekasztal-beszélgetések témáit tehát az éppen aktuális helyzet és rendszer kihívásaihoz igazították.

„A keddi programba Setényi János budapesti oktatáskutató (Expanzió Kft.) Középpontban az iskolavezetők című előadását is beiktattuk. Ő az iskolavezetők hatékonyságáról, az eredményes iskoláról beszélt. Hangsúlyozta: az oktatási intézmény sikeres működése nagy mértékben függ annak motorjától-lelkétől, az igazgatótól, illetve az ő személyiségétől és szakmai kvalitásaitól. A kedd délutáni szakmai műhely másfél órás panelekből épült fel, s azokból 50-50 percig az előadások tarthattak, majd a hallgatóság is feltehette a kérdéseit. A kerettantervi követelményekről, a magyar iskolák tantervi szabályozásáról és saját célkitűzéseikről felkérésünkre az Állami Pedagógiai Intézet Magyar Nemzetiségi Osztályának négy magyar tudományos munkatársa, Ledneczky Gyöngyi, Dömény Andrea, Halász Anita és Tímár Lívia tájékoztatott. Majd Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója A szlovákiai magyar iskolahálózat optimalizálása és finanszírozása című plenáris eszmecserét és vitát vezette be. Egyebek mellett szólt a magyar tannyelvű iskolahálózatunk létének és a diákok jövőképének jelentőségéről is“ – foglalta össze az első napon történteket Morvay Katalin.

Az elnök tájékoztatása szerint szerdán az Állami Tanfelügyelet két munkatársa: Balogh Edit és Kosár Mónika tanfelügyelő A magyar iskolákban folyó oktató-nevelőmunka minősége és színvonala a tanfelügyelői vizsgálatok tükrében című vitaindító felszólalásában rávilágított arra, hogy a tanfelügyelet szempontjából melyek a magyar tanítási nyelvű iskolákban vissza-visszatérő gondok, amelyekkel az ezen intézményekben végzett ellenőrzéseik során szoktak szembesülni. Hozzátették: lehetőségeik szerint próbálnak segíteni a felmerülő problémák orvoslásában. Ezt követően Prékop Mária, a Szlovák Oktatásügyi Minisztérium Nemzetiségi Főosztályának igazgatójaként elmondta, hogy júniusi kinevezése óta milyen jellegű munkát kellett végeznie, milyen kérdések kapcsán kellett véleményt nyilvánítania, illetve nemzetiségi oktatásügyünk helyzetét elemezte.

Ezt követően Morvay Katalin a 2005-ben megalakult Iskolavezetők Országos Társulásának elnökeként kapott szót, s szakmai társulásuk az SZMPSZ cél- és feladatrendszerében elfoglalt helyét, szerepét és tevékenységét vázolta fel. „A résztvevők figyelmét arra is felhívtam, hogy szívesen várjuk az újabb érdeklődőket magunk közé. Végül Fodor Attila foglalta össze a kétnapos összejövetelünk lényegét, illetve mondott zárszót. Azután kérdőíveket osztottunk ki a jelenlevőknek, akik ily´módon fejthetik ki véleményüket az első konferenciánk pozitívumairól és arról is, ami esetleg nem nyerte el a tetszésüket, illetve arról, hogy még mi mindent igényelnének a következő konferencián. Értékeléseiket a közeljövőben dolgozzuk majd fel. Az biztos, hogy jövőre valószínűleg ismét Búcson rendezzük meg a következő tanácskozásunkat, tehát hagyományt szeretnénk teremteni. Folytatásra sarkall minket az is, hogy az intézményvezetők nagyon aktívak voltak, érdeklődéssel szóltak hozzá az egyes témákhoz és tudatták velünk, igénylik a folytatást, a közös ismeretgyarapítást és együttgondolkodást“ – zárta tájékoztatását Morvay Katalin.

A búcsi rendezvényen 57 teljes szervezettségű alapiskolából, 11 kisiskolából, 15 szakközépiskolából, 11 állami és egyházi gimnáziumból, valamint 3 olyan intézményből, amelyben alapiskola, illetve gimnázium is működik (Kassán, Pozsonyban, Szepsiben) és 2 speciális iskolából összesen 116-an vettek részt.