„Üzenet a magyar iskolákba” : Ádám Zita alelnök, SZMPSZ

 A Szlovákiai Magyar Iskolák és a Kárpátaljai Magyar Iskolák

Országos Tanévnyitó Ünnepsége

 Nagyszelmenc,  2017. szeptember 2.

Az egy nyelvet beszélő, egy történelmi tudattal rendelkező, két országban élő nemzetrész országos közös tanévnyitója  kivételes és történelmi a helyszín, a pillanat tekintetében.

Az üzenet a Verecke, Munkács, Dobóruszka, Széphalom, Vizsoly földrajzi sokszög történelmi térfogatából  szól a Lorántffy, Rákóczi, Zrínyi Ilona, Károli Gáspár formátumú hősök szellemének kisugárzásában, akik Kölcsey és Kazinczy tollát is irányították.

Innen, általuk is szól az üzenet a 21. század magyarjainak Kárpát-medence szerte példaként az összetartozásra, az összefogásra, az egymásra találásra. S üzenetnek annyi elég is lenne, hogy visszatérve a felnevelő szülőföldre mindenki újragondolná a mát, a jövőt érintő és meghatározó teendőit, melyek küldetéssel érnek fel, és értékteremtésre serkentenek.

A költő ars poeticáját a „vadócba rózsát oltok,…” lírai megfogalmazással határozza meg.  Pedagógiai feladatnak is elsőrendű cselekedet a nemesítés, melynek vezérfonalát  a példa ereje, az értékteremtő tettek,  a hagyományok életben tartása, az anyanyelv tisztaságának, épségének megőrzése  adja.

Márai Sándor a tanítók nemzetnevelést meghatározó eszméjét emeli meghatározó céllá.

„A tanítók szellemi szintje, világnézeti függetlensége, pedagógiai szándéka egyértelmű a nemzet jövőjével.” A nemzet kulturális szintje  a műveltség erőforrása. A műveltség tudatos igénye feladat, a művelődésért való felelősség korparancs, melyet az idő jelöl ki a nemzetnevelők számára, melyhez makacs  következetességgel  tartani kell magunkat.  A műveltség kitartás, lemondás, amiben benne van a felemelkedés igényének akarása.

Ha tudjuk, mennyit érünk, a mérték értékké nemesül. Egészséges önbecsülésünk szilárd  talapzatán az értékteremtés és annak átörökítése a legfőbb kötelességünk.

Az iskola vértezzen fel tudással, izmosítson önbecsülést, szilárdítsa meg a nemzettudatot, olyan legyen, mint a védőoltás, hogy az ember teste és lelke emlékezzen rá minden helyzetben, hogy megtartsa tiszta szándékú emberi magasságában.

Ne feledjük: a nemzetnevelés mindannyiunk, az egy kultúrában élők nemes ügye: szülőé, pedagógusé, közösséggé, a feladatokat nem lehet kihasítani, elosztani, mert az embernevelés mindannyiunk kivételes felelőssége.

A jövő érdekében történő közösségépítés a kollektív tudat részét kell alkossa globális világunkban.

Életünk minőségének függvénye, tudunk-e az emberiség megmaradását segítő kapcsolatokat teremteni, hogy itthon érezzük magunkat kék bolygónkon,  Európában, ki-ki szűkebb hazájában egy történelmi tudat alapján, egy nyelvet beszélve, egy közösségben álmodva, a mindennapok érzései, gondolatai, nemes cselekedeti alapján, a jövő kihívásaiban  gondolkodva. Az egymásra találás felszabadító élményében tervezzük a holnapot, építsük  emberi hálózatainkat, melynek sűrűsége össze- és megtartja a hazát a magasban, így alkotó tetteink  a nemzet megmaradását szolgálják.

 Ádám Zita, SZMPSZ alelnök, Rimaszombat