Zenével lehet beszéd és nyelvfejlődés javulást elérni?

A megfelelő zenei tevékenységekkel, a hallásproblémákkal küzdő gyermekek számára javulást lehet elérni.

Kezdjük az elején egy közhiedelem megváltoztatásával: Beethoven nem süketen írta utolsó szimfóniáját. Bár létezik a 139 kommunikációs füzete, valójában a vidéki fürdőkúrák, természet közelsége és a különféle hallásjavító eszközök elhagyása mind javította a hallását. Erről több levelében is írt. Magát a kommunikációs füzeteit is fülének kímélése miatt használta – úgy vélte ezzel segít (ezen füzetekben is 23 utalás szerepel, amely egyértelműsíti, hogy nem süketült meg). Hasonlóképpen, 1824-ben inkább csak egy részt vállalt bemutatandó művének levezényléséből, hogy hallása ne terhelődjön meg. A maga eszközeivel, akkori tudásával rájött arra, hogy amennyiben csökkenti a zajterhelést, valamint az egészségét erősíti (hallásromlásának okai között szifilisz, tinnitus, ólommérgezés egyaránt szerepelt), az visszahat a hallására. (A minderről szóló kutatást Theodore Albrecht a közeljövőben teszi közzé.)

Az emberi test jellegéből adódóan egyértelmű, hogy a tünetek, betegségek, szindrómák nem elszigetelt jelenségek, hanem több helyen fellelhető, különböző mértékű okok eredményei. Hasonlóan ahhoz, hogy mostanra egyre általánosabban ismert és elfogadott felismerés, hogy az immunrendszer 70%-a a bélrendszerben található, amely egyfajta második agyként is funkcionál, szerencsés minden egyes problémára, – legyen az beszédértéssel, jelértelmezéssel vagy az outputtal kapcsolatos – akként tekinteni, hogy több módon lehet hatni, egyéni utat találni és javulást elérni.

A zenei tevékenységek javítják a hallásproblémákkal küzdő gyerekek nyelvi készségeit.

Ritva Torppa és Minna Houtilainen közelmúltbeli kutatásai során arra jutottak, hogy erős az összefüggés a gyermekek beszéd és nyelvfejlődése illetve zenei tevékenységei között (és ez érvényes akár hallókészülékes felnőttekre is).

Következtetésük szerint, a megfelelő zenei képzésen résztvevő gyermekek (és felnőttek) jobb beszéd és nyelvfejlődési eredményeket érnek el, ráadásul ez egy növekvő folyamat számukra.

Továbbá, gyermekek zenével kapcsolatos hobbijai, illetve egyéni zenei hajlamai is kapcsolódnak a hallásjavulással.

Bár ez egy új vizsgálati terület, amelyen még további kutatások és megerősítések szükségesek, tény, hogy beszédterapeuták, zeneterapeuták, zenetanárok, szülők és gyerekeik, hallássérült felnőttek számára mielőbb szükséges felismerni a zene beszéd és nyelvfejlesztés érdekében történő mielőbb, megfelelő használatát.

Az összegző kutatás egyik felismerése, hogy a gyermekek zenei készsége és zenei érzékelése összefügg a beszéd prozódiájának érzékelésével – s ez mindenképpen bizakodásra kell okot adjon mindannyiunk számára.

Természeten, számos gyakorlati kérdés merül fel, ezért néhány, működő gyakorlatot emelnék ki. Ezekhez fontos megérteni és elfogadni, hogy a gyermek és a szülő nem passzív, hanem aktív, odafigyelő, belevonódó részesei kell legyenek a zenével kapcsolatos gyakorlatoknak.

1. Legyen a zene az élet mielőbbi, rendszeres része, lehetőleg még a hallásjavító eszközök használata megkezdése előtt.
2. Legyen a zenével összefüggő, ritmikus, harmonikus, állandó testmozgás, eligazodás.
3. Legyen az éneklés maga a fő hangszer, különösképpen a kisgyermekesek számára.
4. Legyenek a gyerekek kiscsoportokban is zenével foglalkoztatva, hangszerek egyéni használatával és szöveget képviselő játékokkal, képekkel.
5. Legyen számos ismétlés.
6. Legyen csere, felváltva mutatás-utánzás (ismétlődően) a felnőtt-gyermek között.
7. Legyen tiszta megértés a zene minél előbbi, lehető legkorábbi, mindennapokba ültetésének fontosságáról a terapeuta és a szülő között.
8. Legyen teljes támogatás a gyermekek zenei érdeklődése (zene készítésével kapcsolatos) iránt, beleértve számítógépes programokat, alkalmazásokat.

Eme néhány gondolat után remélem és kívánom egy megújuló, izgalmas és eredményeket magával hozó területtel tudott Ön is gazdagodni.

Dr. Schneider Júlia

Bem tér 14
Győr Hungary 9024
HUNGARY